Vedinių pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ pamatinių žodžių straipsniuose

Daiva Murmulaitytė

Go to original

Preparing document pages…

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLII (2000)

Daiva MURMULAITYTĖ

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

A származékszavak megadása a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” alapszavainak szócikkeiben

A DLKŽ bevezetője (VIII. o.) szerint a helytakarékosság érdekében egyes származékok „rendszerint az alapszóval egy címszócsoportba kerülnek”. Ily módon adják meg az -imas/-ymas képzővel alkotott igék absztraktumait, a -umas és -ybė képzővel alkotott melléknevek absztraktumait, a -tojas, -a, -ėjas, -a, -ikas, -ė képzővel alkotott cselekvőneveket, a -(i)ai, -yn képzővel alkotott határozószavakat, valamint az indulatszó-eredetű, -telėti képzővel alkotott igéket.

1. Statisztikai adatok

1.1. Általános áttekintés

A DLKŽ-ből számítógéppel kigyűjtött, az említett képzőkkel ellátott főnevek alapján megállapítható, hogy a Szótár összes főnevének mintegy 45%-a alapszavak szócikkeiben szerepel¹. Ezek nagy részét a -imas/-ymas képzővel alkotott cselekvésnevek teszik ki. Mintegy 99%-uk alapszóul szolgáló igék szócikkeiben szerepel, és csak körülbelül 1%-uk önálló címszó². A -umas képzővel alkotott tulajdonságnevek mintegy 98%-ának, valamint a -ybė képzővel alkotott származékok mintegy 50%-ának nincs önálló szócikke; az alapszavakul szolgáló igék szócikkeiben szerepel a cselekvőnevek többsége is, amelyek a -tojas, -a (mintegy 98%), -ėjas, -a (mintegy 92%) és -ikas, -ė (mintegy 75%) képzőkkel jöttek létre.

A Szótár bevezetője azt is megjegyzi, hogy „az ilyen származékos főnév, ha új, sajátos jelentéssel is bír, önálló címszóként szerepel” (VIII. o.). A DLKŽ-ben az említett képzőkkel alkotott ilyen származékból kevesebb van, mint a külön címszóként nem szereplő igei és melléknévi absztraktumokból, illetve cselekvőnevekből; vö. a -umas és -tojas, -a képzőkkel: mintegy 2%; a -ėjas, -a képzővel: mintegy 8%; a -ikas, -ė képzővel: mintegy 25%.

¹Néhány esetben a címszó és a származék rokon, de közvetlen képzési kapcsolat nincs közöttük, például a priverstinai és a priverstinumas; vagy a szócikk ugyanazzal az affixummal képzett, morfológiailag eltérő több származékot is közöl. Például a čiuožikas, -ė „korcsolyázó” főnév szócikkében szerepel a nőnemű megfelelővel nem rendelkező zoológiai szakkifejezés, a čiuožikas „a víz felszínén ugráló, poloskák rendjébe tartozó rovar (Gerris)”; illetve a graužikas, -ė „aki rág, rágcsáló” szócikkében a többes számú zoológiai szakkifejezés, a graužikai „állandóan növő metszőfogakkal rendelkező emlősök rendje (Rodentia)”. ² Erről bővebben lásd Murmulaitytė 1995: 56; 1997: 124–125.

141

Kivételt csak az -ybė képzővel alkotott tulajdonságnevek jelentenek, amelyeknek mintegy a fele külön szócikkben szerepel. E munka -umas képzőjének és a -umas képzőnek a származékaira vonatkozó adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az -ybė képzővel alkotott, tulajdonságot megnevező származékok konkrétabbak, míg az -umas képzővel alkotott származékok gyakrabban jelölnek tiszta melléknévi absztraktumokat. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az utóbbiakból a DLKŽ-ben jóval több van: a Szótárban az -ybė képző származékai 338-an vannak (közülük 4 kétszer szerepel – a melléknévi alapszavak szócikkeiben és külön is), az -umas képző származékai pedig 1904-en; ezek közül 1888 mellékneveken és melléknévi igeneveken alapul, a többi főnevekből, igékből, névmásokból, számnevekből és határozószókból képzett.

1.2. Használati példákkal közölt származékok

Az alapszavak szócikkeibe felvett származékos főnevek mintegy 4,7%-a használati példákkal szerepel (ha nem vesszük figyelembe az -imas/-ymas képzővel alkotott, mintegy 16,5 ezer cselekvésnevet, amelyek szinte mind az alapul szolgáló igék szócikkeiben találhatók, és amelyeknek ilyen esetekben csak körülbelül 3%-át illusztrálják, akkor a címszóként nem szereplő, illusztrált származékok aránya összességében jelentősen megnő, és mintegy 13%-ot tesz ki). Használati példákkal 283 -umas képzős származékot közölnek, ami e képző összes, címszóként nem szereplő származékának mintegy 15%-a (pl. aklumas: Színvakság (daltonizmus); dažnumas: Gyakorisági szótár (nyelvészet); elektromos, hő-, hang- és fényvezetés. Az agyag vízáteresztő képessége. ‖ átv. Az utca átjárhatósága; nuotakumas: Ezeknek a földeknek nincs lefolyása stb. A más képzőkkel alkotott származékok statisztikája ebből a szempontból a következő: példákkal 19, vagyis a címszóként nem szereplő -ybė képzős származékok mintegy 11%-a szerepel (pl. neliečiamybė: Területi sérthetetlenség, valamint reikšmybė: Szükségességet kifejező melléknévi igenév (nyelvt.) stb.); 48, vagyis a címszóként nem szereplő -tojas, -a képzős származékok mintegy 8%-a (pl. palaikytojas, -a: Egy terv támogatója és pártfogója); 32, vagyis a címszóként nem szereplő -ėjas, -a képzős származékok mintegy 14%-a (pl. užtarėjas, -a: Ő az én védelmezőm és gyámolítóm); 6, vagyis a címszóként nem szereplő -ikas, -ė képzős származékok mintegy 5%-a (pl. degikas, -ė: Téglaégetők).

1.3. Definíciókkal közölt származékok

A DLKŽ néhány címszóként nem szereplő származékot definícióval közöl. Ezek közül 7 az -umas képző származéka, például induktyvumas fiz., „az elektromos áramkör azon képessége, hogy mágneses fluxust hozzon létre”; kanceliariškumas „az irodai munka és rend formalizálása (gyakran túlzott mértékben)”; 3 az -tojas, -a képző származéka, például kalbėtojas, -a 1. „aki beszél, szól”; 2. „aki nyilvános beszédet mond”; 1 az -ėjas, -a képző származéka – padėjėjas, -a „segítő”. Ezek az összes, címszóként nem szereplő származéknak igen csekély részét alkotják – mintegy 0,05%-át. Az -imas/-ymas képző címszóként nem szereplő származékait a DLKŽ nem definiálja.

1.4. Terminológiai minősítéssel közölt származékok

A tárgyalt képzők egyes származékai a DLKŽ-ben terminológiai minősítést kapnak. Összességében nagyon kevés van belőlük – mindössze 0,4% –, a különböző képzők származékainak statisztikája azonban e tekintetben jelentősen eltér. Például mindössze 20 -imas/-ymas képzős származék (több mint 16,5 ezerből, vagyis 0,12%) terminus, például atgimimas 2. tört. „reneszánsz”, įstatymas 2. jog. „a legfelsőbb államhatalom jogszabályai”

142

aktas“. O terminų, padarytų su priesaga -ikas, -ė, yra net 8,48% visų šios priesagos vedinių (14 iš 165 sememų³, pvz., ėjikas, -ė 2. sport. „ėjimo sportininkas“, švilpikas 1. zool. „didokas kailinis urvinis graužikas (Marmota)“ (nepamirština, kad apskritai šio afikso vedinių yra apie 100 kartų mažiau nei veiksmažodinių pavadinimų su priesaga -imas/-ymas). Vedinių su kitomis priesagomis statistiniai duomenys: terminų pažymas turi 6,73% priesagos -ybė vedinių (26 iš 408 sememų), pvz., aplinkybė 2. gram. „antrininė sakinio dalis, žyminti veiksmo vietą, laiką ir kt.“; 3. teis. „koks nors veiksnys, turintis poveikio nusikaltimo pobūdžiui“, lygybė 4. mat. „santykis, rodantis, kad jo nariai lygūs“; 1,88% (5 iš 266) priesagos -ėjas, -a vedinių, pvz., gynėjas, -a 3. sport. „gynybos žaidėjas“, pjovėjas zool. „straubliukų šeimos vabalas – augalų kenkėjas (Otiorrhychus)“; 0,78% (15 iš 1922) priesagos -umas vedinių, pvz., modalumas 1. lingv. „kalbėtojo požiūris į kalbos turinio santykį su tikrove“, pilnapadiškumas med. „kojų padų yda“; 1 priesagos -tojas, -a vedinys (iš 623, arba 0,16%) – liudytojas, -a 2. teis. „kas kito byloje duoda parodymus“.

Megjegyzendő, hogy itt csak azokat a terminusokat vettük számba, amelyeket a DLKŽ megfelelően minősít. Egyes származékok nem kapnak ilyen minősítést, noha bizonyos szakterületek terminusai; például a tech. rövidítéssel megjelölhető lenne a vilkikas 1. „traktor vagy más gép, amely más gépeket vontat”; 2. „más hajókat vontató hajó” származék (vö. stūmikas tech. „uszályokat toló hajó; ellentéte: vilkikas”); hasonlóképpen minősítés nélkül szerepelnek a jogi terminusok: gynėjas, -a 2. „aki hivatalosan védi a vádlottat a bíróságon, ügyvéd”, teisėjas, -a 1. „bírósági ügyeket eldöntő tisztviselő”, valamint olyan orvosi terminusok, mint a nėštumas, sergamumas stb.⁴.

Nyilvánvaló, hogy a minősítéssel ellátott terminusok szinte mind szócikkek címszavai. Mindazonáltal egy-egy előfordul az alapszavak szócikkeiben is (ez pedig ellentmond a DLKŽ Bevezetőjében idézett állításoknak, amelyek szerint az új, sajátos jelentésű származékos főnevek önálló címszóként szerepelnek); például az induktyvus, -i melléknév szócikkében szerepel az induktyvumas fiz., a išverstakis, -ė főnév szócikkében az išverstakumas med., a esamas, -a melléknévi igenév szócikkében pedig –

³ A terminusok vizsgálatakor statisztikai egységnek a szememát, vagyis a származék különálló jelentését tekintjük, mivel bizonyos esetekben ugyanaz a többjelentésű származék több szakterület terminusa is (pl. aprašymas 2. irod. „olyan mű, amelyben valamit leírnak”; 3. jog. „vagyonjegyzék összeállítása”, valentingumas 1. kém. „az atom azon tulajdonsága, hogy meghatározott számú másik atomot kapcsol magához”; 2. nyelv. „a nyelvi egység azon képessége, hogy másokkal összekapcsolódjon, kapcsolódási képesség”), vagy terminológiai jelentése mellett köznyelvi jelentése is van (pl. laitkinimas 1. tört. „az emberiség történetének legrégebbi korszaka, amelyben az emberek élelemszerzésből gyűjtögetésből, vadászatból és halászatból éltek”; 2. „a szokások durvasága, műveletlenség”).

⁴ Egyébként az -ybė képzős származékokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a főnevekből e képzővel alkotott, szavakat és kifejezéseket megnevező, nyelvi vagy nyelvjárási jelenségekre utaló származékok többsége nincs nyelvészeti terminusként megjelölve. A szótárban összesen 21 ilyen származék található, közülük csak 5 (baltarusýbė, barbarýbė 3, lenkýbė, sovietýbė és ukrainietýbė) kap lingv. minősítést, a többi 16 (anglýbė, aukštaičiųbė, dzūkýbė, latvýbė, lietuvýbė 2, makaronýbė, prancūzýbė, rytietýbė, rusýbė, slavýbė, suvalkiečýbė, tarmýbė, vakarýbė, vokietýbė, žargonýbė és žemaičiųbė) nincs ilyen minősítéssel ellátva.

143

cikkében – esamybė fil., a főnév stūmikas, -ė szócikkében – stūmikas tech. stb. Nem ritkák azok az esetek, amikor a nem címszói származékoknak a köznyelvi jelentések mellett terminológiai jelentéseik is lehetnek, a DLKŽ azonban ezeket nem közli (bár néha a használati példák utalnak erre), pl. išlaikymas: Fotografavimas su išlaikymu; rentabilumas: Įmonės rentabilumas; teisingumas: Teritorinis, dalykinis teisingumas. Bylos teisingumas; neliečiamybė: Teritorinė neliečiamybė stb. Úgy tűnik, az ilyen főneveket külön szócikkekben kellene közölni, amelyekben több lexikai jelentés szerepelne – az egyik megegyezne a képzési jelentéssel, a többi pedig bizonyos szakterületek terminusa lenne.

2. A származékok többjelentésűsége

A DLKŽ számítógépes változata (a továbbiakban: DLKŽ(k)) lehetővé teszi a szavak aszerinti rendezését, hogy egy vagy több jelentésük van-e. E módszerrel azonban nem állapítható meg az egyjelentésű és többjelentésű szavak tényleges aránya; a számítógép által szolgáltatott statisztikai adatok meglehetősen hozzávetőlegesek, mivel egyjelentésűnek számítanak azok a nem címszói származékok is, amelyeket az alapszavak szócikkei rendszerint definíció nélkül közölnek. Ebből a szempontból a -imas/-ymas, -umas, -ybė, -tojas, -a, -ėjas, -a, -ikas, -ė képzővel alkotott származékokat vizsgálva úgy tűnik, hogy a DLKŽ-ben mintegy 99%-uk egyjelentésű, körülbelül 1%-uk pedig 2–5 jelentésű (ha eltekintünk az -imas/-ymas képzős származékoktól, amelyek között mindössze 0,5% a többjelentésű, az egyjelentésű és többjelentésű származékok aránya körülbelül 97%: 3% lenne). A származékok mintegy 70%-ának (az -imas/-ymas képzős származékokat figyelmen kívül hagyva mintegy 80%-ának) két jelentése van, körülbelül 20%-uknak pedig három. Mindössze egyetlen, az -imas képzővel alkotott főnév, a sprendimas⁵ rendelkezik öt jelentéssel.

Nyilvánvaló, hogy ez a statisztika nem mutatja meg a DLKŽ-ben az egyjelentésű és többjelentésű származékok tényleges arányát, mivel a vizsgált főnevek túlnyomó többségét az említett nem címszói származékok alkotják, ezért a DLKŽ(k)-ben az egyjelentésű származékok aránya jelentősen megnő.

Ha egy származékot többjelentésű alapszó szócikkében közölnek, és sem definíciója, sem használati példája nincs, természetes azt feltételezni, hogy maga is többjelentésű, vagyis az alapszó bármely jelentésére épülhet, és így ugyanannyi jelentése lehet, mint az alapszónak. Mindenesetre transzpozíciós származékról lenne szó, azaz a származék lexikai és képzési jelentése minden esetben egybeesne (mivel nincs meghatározva, megmagyarázva vagy példával szemléltetve, a származék egyéb, speciálisabb jelentéseiről nem lehet következtetést levonni). Például az ige

⁵Tudva, hogy a DLKŽ kerüli a jelentések túlzott felaprózását, és hogy egyes tipikus jelentéseket vagy jelentésárnyalatokat még össze is von egy helyen (lásd a Bevezetés 25. §-ának 1) és 2) pontját, XI. o.), részben ötjelentésűnek tekinthetnénk a vežimas főnevet is, ha második jelentését („rendszerint lovak vontatta jármű, kerekek; az abba beleférő mennyiség”, vagyis az eszköz neve és az abból kialakult átvitt, metonimikus jelentés) két különálló szemémaként értelmeznénk.

144

A gręžti ige szócikkében – 1. „hegyes tárgyat (pl. fúrót) forgatva lyukat készíteni”; 2. „csavarással vizet facsarni ki nedves ruhából”; 3. „forgatni, irányítani” – közölt -ėjas, -a, -ikas, -ė, -imas és -imasis képzős származékok nyilván háromjelentésűnek tekinthetők, vagyis mindegyik az alapszó összes jelentésére épülhet. Vagy a minėti ige szócikkében – 1. „nevet mondani, beszéd közben felsorolni a neveket”; 2. „emlékezetben tartani, nem elfelejteni”; 3. „rendezvényekkel vagy más módon megünnepelni (évfordulókat, jubileumot)” – közölt absztrakt főnév, a minėjimas mindhárom alapszójelentésből motiválható, ezért szintén három jelentése lehet.

Ha az alapszó valamelyik jelentése terminologizálódott, rendszerint az e jelentés által motivált származékot is megfelelően meg kellene jelölni, ez azonban általában nem tükröződik a Szótárban. Például a minkštėti ige szócikkében – 1. „puhává, puhábbá válni”; 2. átv. „szelídebbé válni”; 3. nyelv. „lágyan ejtetté válni (mássalhangzóról)” – közölt származék, a minkštėjimas nincs nyelv. rövidítéssel jelölve, ahogyan a linksniuoti ige szócikkében – 1. nyelvt. „ragozni”; 2. átv. „beszéd közben gyakran említeni” – közölt linksniavimas főnév sincs nyelvt. jelöléssel ellátva. Egyébként ezekből a példákból az is látható, hogy a származékok ilyen bemutatása formailag azt sem jelzi, hogy a származéknak átvitt jelentése is van; vö. még a paslỹsti, ~sta, ~do szócikket: 1. „csúszós helyen elcsúszni”: Koja ~do, ir nuvirtau. 2. átv. „elveszíteni az erkölcsi tartást”: ~dės jaunuolis. ~dimas.

Ugyanez mondható el a beszélt nyelvi, pejoratív, gúnyos stb. stílusminősítésekről is, például a baūbti, ~ia, ~ė igéről: 1. „mély hangon bőgni, ordítani”: Jautis ~ia. 2. pejor. „mély hangon énekelni, kiabálni”. ~imas.

A származék többjelentésűségét néha közvetve a használati példák jelzik. Például a pažangus, -i melléknév szócikkében – 1. „előrehaladott, a haladásért tevékenykedő”: Pažangus žmogus, pažangus judėjimas, pažangi spauda; 2. „jól tanuló”: Pažangus mokinys – közölt absztrakt főnév, a pažangumas két példával van szemléltetve: pažiūrų pažangumas és mokinių pažangumas; ezekből látható, hogy a származék az alapszó két jelentésére épül, tehát az utóbbihoz hasonlóan két jelentése van. A DLKŽ-ben azonban a nem címszói származékoknak csak kis részéhez tartoznak használati példák. Ráadásul a származékok többjelentésűsége formailag nincs jelölve, az 1., 2. stb. jelentések nincsenek elkülönítve (az, hogy több használati példát közölnek, még nem jelenti a szó többjelentésűségét – ezek ugyanazt a jelentést is szemléltethetik). A számítógép az ilyen szavakat egyjelentésűnek tekinti.

Másfelől a származék nem mindig épülhet az alapszó valamennyi jelentésére. Például a laužti igének a DLKŽ-ben 5 jelentése van: 1. kezd. lūžti 1; 2. „lentörővel zúzni”; 3. „nyomni, préselni”; 4. „hasogatni, fájni”; 5. „irányt változtatni”. Szócikkének végén az -ėjas, -a és -ikas, -ė képzős cselekvőnévi megnevezések, valamint az -imas képzővel alkotott absztrakt főnév szerepel. Ez utóbbi nyilván az alapszó valamennyi jelentésére épülhet. A cselekvő megnevezései viszont nem a laužti 4. „hasogatni, fájni” jelentésből származnak: Menka sveikata – krūtinę skauda, nugarą laužia. Az ige e jelentése szintaktikai szempontból különbözik a többitől

145

niu ir semantiniu valentingumu (Sližienė 1994: 377–388)⁶. LKŽ VII 196 laužikas, -ė turi tik dvi reikšmes: 1. „kas ką laužia, plėšia“: Tau gana girtuoklių, kasų laužikų iš.; 2. „linų mynėjas, laužėjas“, o pamatinio veiksmažodžio reikšmių nurodoma net 16 (LKŽ VII 201–202).

A Dègti szócikkben szereplő származék, a degikas, -ė, a Plytų degikai példával illusztrálva, tehát valamelyest utal az alapszóként szolgáló ige 7. jelentésére: „égetéssel erősíteni, keményíteni”. Ez a cselekvő megnevezése más degti-jelentéseken is alapulhat, például a 2. „tüzet rakni, meggyújtani”; 8. „égetéssel előállítani” jelentésen (vö. LKŽ II 362 degikas, -ė 1. „aki égetéssel keményít”; 2. lásd p a d e g i k a s; 3. lásd d e g u č i u s 1). A degti azonban önmagától végbemenő cselekvést vagy állapotot is jelent, például az 5. „a naptól hervadni, száradni”; 13. átv. „erősen érezni (szégyent, haragot stb.)” jelentést. Ezek a szemémák szintaktikai és szemantikai valenciájukban is különböznek az előbb felsoroltaktól, például nem vonzanak tárgyesetet stb. (Sližienė 1994: 172–173); ezekből nem képeznek cselekvőmegnevezéseket.

A bemutatott példák azt mutatják, hogy a nem címszóként szereplő származéknak nem mindig annyi jelentése van, mint alapszavának. Ez az alapszó szemantikájától, szintaktikai valenciájától, valamint magának a származéknak a képzési kategóriájától (képzési jelentésétől) és egyéb tényezőktől függ. Például a cselekvések és tulajdonságok megnevezései, vagyis az igékből és melléknevekből képzett absztraktumok feltehetően az alapszavul szolgáló igék és melléknevek valamennyi jelentésén alapulhatnak (legalábbis elméletileg)⁷. A cselekvőmegnevezések képzése ebből a szempontból korlátozottabb; például a -tojas, -a, -ėjas, -a, -ikas, -ė képzős származékok rendszerint tranzitív igékből keletkeznek (LKG I 318, 320, 321; DLKG 105, 106), alapszavaiknak azonban intranzitív jelentései is lehetnek. Ilyenkor a származéknak kevesebb jelentése van, mint alapszavának.

Az illusztrációk néha olyan származékjelentést mutatnak, amely nem vezethető le a DLKŽ-ben megadott alapszójelentésekből. Ez azért történik, mert a Szótár nem minden, hanem csak a gyakrabban használt jelentéseket tartalmazza, vagy a definíciókat másképpen fogalmazza meg. Így például a patarnáuti igének a DLKŽ-ben 3 jelentése van: 1. „segíteni apró háztartási munkák elvégzésében”; 2. „egy ideig szolgálatban lenni”; 3. „hátsó lábaira állni”; ezek közül azonban egyik sem indokolhatja a patarnáutojas, -a cselekvőmegnevezésnek azt a jelentését, amelyet a viešbučio patarnáutoja. példával illusztrálnak.

⁶ Egyébként a DLKŽ-ből erre csak a használati példák alapján lehet következtetni, de a szótárban nem minden jelentést illusztrálnak.

⁷ Más kérdés, hogy az ilyen absztraktumok valamennyi jelentése elég gyakran használatos-e a köznyelvben, vagy a kontextustól függ; ez utóbbi esetben aligha rögzíthetők a köznyelvi szótárban. Például az ėjimas az eiti 20. „bemutatásra kerülni” jelentéséből származik: Šiandien teatre eina „Skirgaila“. Az LKŽ II 1109–1110 külön szócikket szentel az ėjimas szónak; e főnév jelentéseinek többségét nem magyarázza, nem írja körül, hanem egyszerűen megadja az alapszót és annak azt a jelentését, amelyen az adott esetben a származék alapul. Egyébként ez a közlési mód a DLKŽ-ben is megtalálható, leggyakrabban az -inis, -ė és -iškas, -a képzős melléknevek szócikkeiben, például: alkūninis, -ė 1. → a l k ū n ė 1; 2. → a l k ū n ė 5, meškiškas, -a → m e š k a 1, 2, šautinis, -ė → š a u t a s (šauti 1); vö. még leidžiamas, -a → l e i s t i 1, baladótis 1. → b a l a d o t i 1.

146

Az LKŽ XV 880 az ige első jelentését így fogalmazza meg: „munkát végezni valaki szükségleteinek kielégítése érdekében”. Mindkét szótárban ugyanazok a használati példák illusztrálják az ige első jelentését: patarnauja prie stalo, kuo galiu tamstai patarnauti? stb., tehát ugyanarról a cselekvésről van szó, csak eltérő a meghatározása. Az LKŽ megfogalmazása azonban egyértelműbben indokolja a viešbučio patarnautojas foglalkozásnév jelentését, mivel hangsúlyozza, hogy ez a cselekvő valakinek az igényeit elégíti ki, nem pedig csupán tetszőleges apró háztartási munkák elvégzésében segít.

Tehát nem tekinthető minden nem címszóként szereplő származék egyjelentésűnek; azt sem állíthatjuk, hogy ugyanannyi jelentésük van, mint az alapszónak (annál is inkább, mert a DLKŽ esetleg nem közli az alapszó valamennyi jelentését). Következésképpen a származékok ilyen közléséből – az alapszavak szócikkeiben, definíciók, többnyire pedig használati példák nélkül – semmit sem lehet megállapítani jelentéseik számáról, szemantikai szerkezetéről, az alapszóhoz fűződő szemantikai viszonyukról stb.

3. A transzpozíciós származékok definíciói

Az alapszavak szócikkeiben rendszerint a tárgyalt affixumok transzpozíciós származékait közlik, vagyis azokat, amelyeknek lexikai és képzési jelentése megegyezik. Mint említettük, ezeket többnyire nem határozzák meg; definícióval ellátott példák csak nagyon ritkán fordulnak elő. Ha a származék külön szócikkben szerepel, abban – a kivételes (specializálódott, terminussá vált, egyszerűen konkretizálódott stb.) lexikai jelentések mellett – gyakran az a jelentés is megtalálható, amely egybeesik a képzési jelentéssel. E lexikai jelentést a DLKŽ meglehetősen változatos módokon közli. A Szótár Bevezetőjében (XII–XIII. o.) tárgyalt jelentésmagyarázási módszerek alapján az említett származékok e szempontból hozzávetőlegesen több csoportra oszthatók.

I. A jelentésmagyarázat utalásos módja

1. A nyíl (→) jel használatával:

a) csak a származékszó alapszavát adják meg, pl.: teisingumas 1. → t e i - s i n g a s, kilnybė 1. → k i l n u s, mėgėjas, -a 1. → m ė g t i 1, ėjikas, -ė 1. → e i t i, rašytojas, -a 1. → r a š y t i. Ezzel a módszerrel valamennyi vizsgált affixummal képzett származék jelentése magyarázható, kivéve az -imas/-ymas képzővel alkotott cselekvésneveket;

b) az alapszót és a képzési kategóriát adják meg, pl.: atradimas 1. → a t r a s t i (cselekvés), baisūmas 1. → b a i s u s (tulajdonság), patarėjas 1. → p a t a r t i (cselekvő). Leggyakrabban a cselekvésneveket tüntetik fel így; más képzési kategóriákból csak elszórt példák vannak.

Megjegyzés. A DLKŽ bevezetőjében (§32, XIII. o.) a nyíl jel használatának eseteit felsorolva nem esik szó a tulajdonság- és cselekvőnevekről. Az e képzési kategóriákba tartozó, ily módon magyarázott származékok valóban ritkán fordulnak elő.

2. A žr. rövidítés használatakor utalás történik a köznyelvben szélesebb körben használt képzési változatra (DLKŽ bevezetőjének §29-e), pl.: jaunýbė 2. žr. j a u n y s t ė, savūmas žr. s a v y b ė 1.

147

II. Definíciós-magyarázó mód

1. A definíció a származékszó képzési jelentését adja meg, megfogalmazásában pedig az alapszó szerepel, pl.: bėgikas, -ė 1. „aki fut”, puolėjas, -a 1. „aki támad”, žadėtojas, -a 1. „aki ígér”, nešvarybė „ami piszkos”. Leginkább a cselekvőnevekre jellemző.

2. A definíció az alapszóból és a képzési kategória megnevezéséből áll, pl.: išdykybė „a pajkosság tulajdonsága”, neigiamybė „negatív tulajdonság”; vö. I. 1. b).

3. A definíció képzési szinonimákat, más képzőkkel és végződésekkel azonos alapszavakból alkotott származékokat használ, pl.: išdykimas „išdykybė”, aukštybė 1. „aukštumas”, geradarybė „geradarystė”, labdarybė „labdara”, nežinomybė „nežinojimas, nežinia”, tolybė „tolumas, tolis”; vö. I. 2. A tulajdonságnevekre jellemző.

4. Más alapszavakból képzett, azonos gyökű származékokkal határozzák meg, pl.: dievybė 1. „isteni mivolt”, paslaptýbė „titokzatosság”, savižudybė „öngyilkosság”. A tulajdonságnevekre jellemző.

A szó jelentése a definíciós-magyarázó módszer több változatának kombinálásával is megadható, pl.: atradėjas, -a „aki felfedez valamit, felfedezést tesz” (II. 1 és II. 3), galimybė „ami lehetséges, lehetőség” (II. 1 és II. 3), vertybė „érték, értékesség” (II. 3 és II. 4) és így tovább.

A vizsgált származékok szemantikáját a DLKŽ másképpen is magyarázhatja. Megfigyelték például, hogy a tulajdonságnevek meghatározásakor a definíciókban gyakran előfordulnak a turėti „birtokolni” és a būti „lenni” igék elvont főnévi alakjai, pl. turėti és būti, suinteresuotumas „érdekeltség megléte”, neštumas „terhesség, terhes állapot”; vö. továbbá a szinonim származékok eltérő definícióit: mažavertiškumas „kis érték birtoklása” és menkavertiškumas „az érték csekélysége” (LKŽ VIII 13 – „az érték csekélysége; mažavertiškumas”), pilnateisiškumas „visateisiškumas” és visateisiškumas „minden jog birtoklása”.

Ebben a rövid áttekintésben nem törekedtünk a vizsgált származékok jelentésmeghatározási módjainak teljes körű összegyűjtésére és pontos statisztikai adatok közlésére. Nehéz volna ennél pontosabban nyilatkozni a kérdésről vagy szabályszerűségeket keresni (például azt, hogy az egyik képzési kategória származékaira az egyik, más kategóriákéra pedig egy másik jelentésmagyarázati mód jellemzőbb), mivel a különböző képzési kategóriák származékainak száma a DLKŽ-ben nagyon eltérő (vö. az -imas/-ymas képzős származékok mintegy 16,5 ezres, illetve az -ikas, -ė képzősök 152-es számával), és egyes esetekben az adatok hiánya is megnehezíti az általánosítást. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a transzpozíciós (címszóként szereplő) származékok jelentéseinek közlésére nincs egységes rendszer; a Szótár nem következetesen ragaszkodik a felsorolt módszerek egyikéhez sem. A következetesség érdekében talán célszerű volna elhagyni az I. 1. a) és II. 1. módszert, és csak az I. 1. b)-t alkalmazni. Az egyszavas meghatározásokat is kerülni kellene, mert előfordul, hogy egyik szótól a másikig haladva több szócikket is elolvasunk, végül pedig visszatérünk ahhoz, amelynek a jelentését eredetileg is meg akartuk tudni; így a Szótárban tautológia is előfordul.

148

4. Szakosított cselekvőnevek

A -tojas, -a és -ėjas, -a képzős származékok személyeket jelölnek mind alkalmi munkájuk, rövid ideig tartó vagy csak egyszer végrehajtott cselekvésük, mind állandó munkájuk, üzletük, foglalkozásuk alapján (LKG I 317, 320). A -ikas, -ė képzős származékok csak ritkán neveznek meg személyeket foglalkozásuk alapján (LKG I 320). A DLKŽ-ben körülbelül 100 ismertebb, szélesebb körben használt foglalkozásnév található ezekkel a képzőkkel – -tojas, -a képzővel 40, -ėjas, -a képzővel 36, -ikas, -ė képzővel 20. Ez e képzési típus összes származékának körülbelül 9,11%-át teszi ki – a -tojas, -a képzős származékok 6,42%-át, a -ėjas, -a és a -ikas, -ė képzős származékok pedig rendre 13,53%-át és 12,12%-át⁸.

A DLKŽ a foglalkozásneveket háromféleképpen közli:

1) külön szócikkekben, azaz definíciókkal és (többnyire) használati példákkal – körülbelül 23%-ukat: a -tojas, -a képzős származékok körülbelül 15%-át (pl. gydytojas, -a „gyógyászati szakember”: Az orvos megvizsgálta a beteget. Orvoshoz fordulni), a -ėjas, -a képzős származékok körülbelül 28%-át (pl. siuvėjas, -a „varró szakember”: Fehérneművarrónő. Férfiruhavarró. Szabónak tanulni), a -ikas, -ė képzős származékok körülbelül 30%-át (pl. bėgikas, -ė 2. „futószámok versenyzője”);

2) az alapszók igéinek szócikkeiben (definíciók nélkül) – körülbelül 77%-ukat: a -tojas, -a képzős származékok körülbelül 85%-át, a -ėjas, -a képzősök körülbelül 72%-át, a -ikas, -ė képzősök körülbelül 70%-át:

a) használati példákkal – az összes nem címszói származék körülbelül 32%-át: a -tojas, -a képzősök körülbelül 38%-át (pl. išjodinėtojas, -a: Lovak idomítója), a -ėjas, -a képzősök körülbelül 35%-át (pl. rišėjas, -a: Könyvkötő (könyvkötő)), a -ikas, -ė képzősök körülbelül 14%-át (pl. kūrìkas, -ė: Kályhafűtő (fűtő));

b) használati példák nélkül – az összes nem címszói származék körülbelül 68%-át: a -tojas, -a képzősök körülbelül 62%-át (pl. programuotojas, -a), a -ėjas, -a képzősök körülbelül 65%-át (pl. virėjas, -a), a -ikas, -ė képzősök körülbelül 86%-át (pl. šerikas, -ė).

Ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vizsgált foglalkozásnevek többségének nincs külön szócikke; rendszerint nem definiálják, nem magyarázzák és példákkal sem illusztrálják őket. Az ilyen származékok azonban nominálisak, képzési és lexikai jelentésük nem esik egybe, vagyis nem csupán az illető által végzett cselekvés alapján nevezik meg a cselekvőt, hanem azt is jelölik, hogy ez az illető állandó foglalkozása. Például gynėjas, -a 1. „aki véd”; 2. „aki hivatalosan védi a vádlottat a bíróságon, ügyvéd”; 3. sport „védőjátékos”. Csak az első jelentésben transzpozíciós származék, nem specializált cselekvőnév (az ilyeneket rendszerint egyszerűen az alapszók igéinek szócikkeiben tüntetik fel). A 2. és 3. jelentésnek már további jelentésjegyei vannak, szakkifejezéssé váltak (bár a 2. jelentésnél nincs feltüntetve a jogi minősítés), ezért ez a főnév indokoltan szerepel külön szócikkben.

⁸ Ezek a relatív adatok talán némileg ellentmondanak az LKG állításainak – a -ikas, -ė képzős foglalkozásnevek aránya nagyobb, mint a -tojas, -a képzős származékoké (vö. 12,12% és 6,42%). Figyelembe kell azonban venni, hogy a DLKŽ-ben a -ikas, -ė képzős származékok száma csaknem négyszer kisebb, mint a -tojas, -a képzős származékoké, amelyek ráadásul szinte mind definíció nélkül szerepelnek az alapszók szócikkeiben. A -ikas, -ė képzős származékoknak gyakrabban van speciálisabb jelentésük, körülbelül egynegyedük külön szócikkben szerepel.

149

Más nyelvek szótáraiban a foglalkozásnevekké vált származékokat szintén címszóként veszik fel (vö. LVV 7), míg a nem túl elterjedt, „könnyen képezhető”, azaz produktív és szabályos képzési típusokba tartozó, nem szakosodott származékokat általában nem tüntetik fel (Ожегов 1988: 9–10).

Tehát nyilvánvaló, hogy az alapszók igeszócikkeiben szereplő származékok jelentős részének szintén vannak speciálisabb jelentései, és bizonyos szakterületek terminusai (pl. dėstytojas, -a, gelbėtojas, -a, montuotojas, -a, programuotojas, -a, prižiūrėtojas, -a, vairuotojas, -a; drožėjas, -a, kepėjas, -a, kirpėjas, -a, pjovėjas, -a, šokėjas, -a, tiekėjas, -a, verpėjas, -a, vertėjas, -a, virėjas, -a; jojikas, -ė, krovikas, -ė, liejikas, -ė, nešikas, -ė, šėrikas, -ė és sok más), ez azonban a DLKŽ-ben nem tükröződik. Az ilyen származékok foglalkozásnévként való használatát olykor a használati példák jelzik (pl. skutėjas, -a: Jis vertėsi skutėjo amatu, 2 braižytojas, -a: Jis dirba braižytoju), máskor pedig a terminusjelölések (pl. kilnotojas, -a: Sunkumų kilnotojas (sport.)). Egy esetben a nem címszóként szereplő foglalkozásnév még definícióval is rendelkezik – suvirintojas, -a „fémeket hegesztő munkás vagy szakember”.

A foglalkozásneveket (vagy más speciálisabb jelentésű származékokat), amelyek hasonló vagy rokon tevékenységet végző személyeket jelölnek, olykor ugyanazokkal a képzőkkel alkotják, a DLKŽ azonban nem egységesen közli őket (lásd a táblázatot):

Ha a foglalkozásnevek külön szócikkek címszavaiként szerepelnek, definícióval látják el őket. A megfogalmazásuk meglehetősen változatos – a meghatározásokban szerepel a specialistas szó (lásd az audėjas, -a, gydytojas, -a, siuvėjas, -a származékok definícióit), a darbininkas szó (suvirintojas, -a), a pareigūnas szó (tardytojas, -a, tarnautojas, -a, teisėjas, -a 1.), vagy azt mondják, hogy az illető az adott tevékenységből él (skalbėjas, -a), és így tovább. Olykor az ilyen szó első jelentése a DLKŽ-ben azonos a képzési jelentéssel, de ezt is

150

nem egységesen adják meg, vö.: patarėjas, -a 1. → p a t a r t i (cselekvő), rašytojas, -a 1. → r a š y t i, puolėjas, -a 1. „aki támad”⁹.

A DLKŽ egyes foglalkozásneveknél nem tünteti fel a szakterületi jelöléseket, például gynėjas, -a 2, tardytojas, -a, tarėjas, -a (összetett terminus: Teismo tarėjas), teisėjas, -a esetében hiányzik a teis. rövidítés; az ėjikas, -ė származék 7. jelentését a sport. jelölés kíséri, a bėgikas, -ė 2, a čiuožikas, -ė 2 és a plaukikas, -ė 2 viszont nem kapta meg ezt a jelölést (nem is beszélve a nem címszóként szereplő buriuotojas, -a, irkluotojas, -a, jojikas, -ė, metikas, -ė és más alakokról); a pūtikas, -ė származék 2. jelentése („aki fúvós hangszeren játszik”) nem kapott muz. jelölést, stb.

5. Terminusok

A DLKŽ-ben szereplő terminusok közlésének különféle következetlenségeiről már szó esett és írtak is (Žilinskienė 1995; 1997, Gudavičius 1997 és mások). Ezúttal néhány még nem tárgyalt kérdésre kívántuk felhívni a figyelmet, és megfontolni, hogyan kerülhetők el az ilyen következetlenségek egy új, standard litván nyelvi szótárban.

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a DLKŽ-ben nem minden terminust és terminologizálódott jelentést jelölnek a megfelelő rövidítésekkel. Ez vonatkozik a népi terminusokra, a terminusokból képzett származékokra, valamint a „tiszta” terminusoknál tágabb körben használt egyéb speciális szókincsre. A DLKŽ számítógépes változatában ezt kiegészítő, „láthatatlan” jelölésekkel látták el (megkülönböztetve őket a szótárban már korábban is szereplő „látható” jelölésektől). Ezek az adatelemzéshez szükségesek; nélkülük a számítógép nem tudná kilistázni valamely szakterület összes terminusát, például a gydymas, kraujavimas, paralyžiavimas, įtraiška, liga, sloga szavakat sem tudná a többi orvosi terminussal együtt kiválasztani, mert szócikkeikben nincs med. rövidítés; ilyen esetben az orvosi terminusok jegyzéke hiányos lenne.

5.1. Ezúttal a nyelvészeti terminusok kerültek a vizsgálat középpontjába. A DLKŽ-ben összesen 294 olyan szócikk van, amelyben lingv. vagy gram. rövidítés szerepel. Ezek jelölhetik a teljes címszót (akár egy-, akár többjelentésű), annak egyes jelentéseit, vagy azt a szókapcsolatot, amely a címszót tartalmazza. További 221 szócikkben ezek a jelölések „láthatatlanok”. Így feltételezhető, hogy a DLKŽ-ben szereplő nyelvészeti terminusoknak és a szakterület egyéb speciálisabb szókincsének csak mintegy 57%-a van megjelölve.

Ezeket a terminusokat (összesen 515¹⁰) összevetettük a „Kalbotyros terminų žodynas” (a továbbiakban: KTŽ) című szótárban szereplőkkel. A DLKŽ-ben megjelölt terminusok mintegy 82%-a a KTŽ-ben is megtalálható.

⁹ A pardavėjas, -a szócikkben a „aki elad” jelentéshez megadott Daržovių, ledų pardavėja példát pontosabban kellene definiálni (vö. LKŽ IX 409 – „aki a vevőknek ad el”), mindazonáltal eladónak általában nem nevezünk mindenkit, aki egyszer elhatározza, hogy elad egy számára szükségtelen tárgyat, hanem azt, aki ebből él.

¹⁰ A DLKŽ-ben ennyi olyan szó található, amelynek legalább egy terminologizálódott jelentése van, vagy más szavakkal együtt összetett nyelvészeti terminust alkot. Más szóval ez a szám azt mutatja, hogy a szótár 515 olyan szócikket tartalmaz, amelyek nyelvészeti terminusokat és a szakterület más, speciálisabb szókincsét közlik, függetlenül attól, hogy a lingv. és gram. rövidítések jelölik-e őket. Azokat az eseteket, amikor a fenti jelölések példákban fordulnak elő, ezúttal nem vizsgáltuk, és nem vettük figyelembe a statisztikában.

151

Azok közül, amelyek jelölése „láthatatlan”, a KTŽ-ben mindössze körülbelül 50% szerepel, a gram. jelöléssel ellátottak aránya pedig csak mintegy 40%. Figyelembe kell azonban venni, hogy a KTŽ korántsem minden terminust, hanem csak a fontosabbakat, a gyakrabban használtakat tartalmazza; például az igéket nem magyarázza, holott az asmenuoti, laipsniuoti, prieveiksmėti stb. kétségtelenül nyelvészeti terminusok. A különböző tudományok vagy tudományágak művelőinek megnevezései sem szerepelnek (pl. baltistas, germanistas, dialektologas, etimologas, leksikologas, leksikografas, taip pat klasikas, sintaksininkas, žodynininkas ir pan.), noha maguknak a tudományoknak és ágaknak a megnevezései megtalálhatók (baltistika, germanistika, dialektologija, etimologija, leksikologija, leksikografija stb.).

A köznyelvi szótár készítésekor ideális volna, ha rendelkezésünkre állna minden terminológiai szótár (azokból a szakterületekből, amelyek rövidítéseit a DLKŽ használja), és ellenőrizhetnénk, hogy a DLKŽ-be felvett terminusok, terminologizálódott szójelentések és szókapcsolatok megfelelő jelölést kaptak-e. Nem készült azonban még el minden szakterület terminológiai szótára. Másfelől talán nincs értelme minden olyan szót keresni a DLKŽ-ben, amely a terjedelmes terminológiai szótárakban (pl. a fizika, az orvostudomány vagy a politechnika szótáraiban) szerepel, vagy ellenőrizni minden szót, mondjuk, egy textilipari terminológiai szótárban, ha a DLKŽ-ben valójában mindössze 3 ilyen szakterületi terminus van (Žilinskienė 1997: 46). Nyilvánvaló, hogy ezt következetesen nem lehet elvégezni – legalábbis egyelőre, amíg nincs számítógépes terminológiai adatbank, és maguk a terminológiai szótárak is hiányoznak. Addig talán legalább a kisebb terjedelmű szótárak (pl. a nyelvészeti terminusok szótára és hasonlók) terminusait ellenőrizni lehetne. A jövőben, a számítógépes terminológiai adatbank használatával talán részben a számítógépre kellene bízni az ilyen ellenőrzést, hogy az összeállítsa a DLKŽ-ben és valamely adott szakterület terminológiai szótárában egyaránt szereplő szavak jegyzékét. Ez utóbbi segítene a DLKŽ-ben található terminusok megfelelő rendezésében és abban, hogy megfelelően kerüljenek be az új köznyelvi szótárba, valamint kiküszöbölné a különféle következetlenségeket.

Eközben fel lehetne használni az említett „láthatatlan” terminusjelöléseket, amelyek segítségével a DLKŽ-ből a népi terminusokat, terminusokból képzett szavakat, egyébként jelöletlen terminusokat és hasonlókat is ki lehet gyűjteni. Ha rendelkezésünkre áll egy olyan szólista, amely terminusokat és megfelelő jelölést nem kapott, de mégis speciális jelentésű szavakat tartalmaz, a DLKŽ-ben előforduló számos nyilvánvaló következetlenség is kijavítható, és egyes jelölések „láthatóvá” tehetők. Más esetekben, ha egy szó nem szerepel az adott szakterület terminológiai szótárában, de jelentése egyértelműen terminologizálódott (amit a definíció és a használati példák is mutatnak), „láthatatlan” jelöléssel maradhat. Például ilyen lehet a džūkuoti 1. „valamely dzūk nyelvjárásban beszélni”; 2. „dzūk sajátosságot megőrizni, nem dzūk módra beszélve”, a garsynas „a beszédhangok rendszere”, a priešdėletas, -a „prefixummal rendelkező”, valamint a išversti 7. „szöveget vagy beszédet más nyelven visszaadni” (a versti 11. „egy nyelv szövegét más nyelven megfogalmazni”; a vertėjas, vertimas, úgy tűnik, „látható” jelölést érdemel, az utóbbi származékot a KTŽ is közli). Mindenesetre ebben a kérdésben a végső szót a terminológusoknak és az adott szakterületek szakembereinek kellene kimondaniuk.

5.2. A köznyelvi szótárból ki kellene hagyni az elavult, már nem használt vagy ritkán használt, rendkívül szűk körű terminusokat (pl. garsamokslis nyelvészeti, rég. „hangtan…”

152

…netika”, talán a kryptininkas gram. „a belső helyhatározórag jelen idejű alakja”) és a terminológiai jelentésű szókapcsolatokat is (pl. nebūvelis, -ė straipsnyje pateikto veiksnio vardininkas nebūvelis). Ezeket a szavakat a KTŽ nem közli, a kryptininkas szó pedig az LKŽ-ben sem szerepel.

5.3. A DLKŽ bevezetésének 36. §-a (XII. o.) szerint „az összetett terminusokat és általában azokat az összetett megnevezéseket, amelyek jelentése nem, vagy csak részben függ az őket alkotó elemek jelentésétől […] a szó valamennyi jelentése után, háromszögjel (△) mögött kell feltüntetni, és zárójelben kell megmagyarázni”. Természetes volna arra számítani, hogy legalább az összetett terminusok esetében szigorúan betartják ezt a szabályt. Ez azonban korántsem mindig így van. Például a jungtis „összekapcsolás, kapcsolat” szócikkben egyes szókapcsolatok használati példákkal együtt szerepelnek, használati területüket is feltüntetve: kištukinė jungtis (műsz.), kremzlinė, raumeninė jungtis (anat.), anglies atomų jungtys (kém.). A sudurtinio tarinio jungtis szókapcsolat viszont a háromszögjel után szerepel, gram. rövidítéssel ellátva és megmagyarázva.

A nyelvészeti terminusoktól kissé eltérve megjegyezhető, hogy a katonai rendfokozatokat jelölő összetett terminusok, a jaunesnysis leitenantas és a vyresnysis leitenantas eltérő módon szerepelnek. Mindkét esetben más, nem terminologizálódott szókapcsolatokkal és mondatokkal együtt tüntetik fel őket. A Jaunesnysis leitenantas annak a szócikknek a része, amelynek címszava a középfok nélküli melléknév: jaunas, -a. Csak egy jelentést adnak meg: „fiatal korú; másoknál fiatalabb, ellentéte: öreg”. Eszerint a katonai rendfokozat valamiképpen az ember életkorával függ össze. A másik összetett katonai terminus annak a szócikknek a része, amelynek címszava a felsőfokú alak: vyresnis, -ė; ennek két jelentése van: 1. „több éves”; 2. „rendfokozatát, beosztását tekintve magasabb”. A második jelentést szemléltető vyresnysis leitenantas szókapcsolat azonban nincs ellátva a kar. rövidítéssel, amely a jaunesnysis leitenantas mellett szerepel.

A KTŽ-ben (124. o.) két nyelvészeti terminus szerepel a minkštasis – minkštasis gomurys ir minkštasis priebalsis melléknévvel. A DLKŽ ezek közül csak a másodikat közli, a minkštas, -a melléknév 8. (terminologizálódott, lingv. rövidítéssel jelölt) jelentésének szemléltetéseként. E jelentés definíciója – „elülső magánhangzók előtt ejtett” – azt mutatja, hogy más példával nem is lehetne szemléltetni; tehát ez nem csupán a melléknév, hanem az egész szókapcsolat definíciója. Egyébként e szókapcsolat mellékneve – ahogyan a terminusok esetében lennie kell – határozott alakú; vagyis a minkštas, -a melléknév nyolcadik jelentésben használatos alakjának nincs határozatlan formája, így ez a jelentés eltér a többitől.

Vö. még: nosinis, -ė 2. nyelvészeti „orron át ejtett”: -iai priebalsiai (m, n); 3. nyelvészeti „a hagyomány szerint alul kis hurokkal írt”: -ės balsės (az egykori nazalitás jelét viselő betűk: ą, ę, į, ų). Az utóbbi esetben azt mondhatjuk, hogy a nosinės balsės kifejezésnek a DLKŽ-ben két definíciója van; a szókapcsolat ilyen közlése arra utal, hogy csupán egy terminologizálódott jelentés példája, nem pedig összetett terminus, mivel az utóbbiakat külön háromszögjel jelöli.

153

A következetesség érdekében a lágy mássalhangzó és a többi említett kapcsolat a háromszögjel után, a szócikk végén is szerepelhetne, például a széles magánhangzó (nyelvészeti „laza nyelvállással ejtett, például a”) a platùs, -i melléknév szócikkében, a folyékony mássalhangzók (nyelvészeti l és r) pedig a sklandùs, -i melléknév szócikkében; vagy a nyelvtani terminus, a határozatlan névmások (nyelvtani „olyanok, amelyek csak általánosságban jelölnek meg egy dolgot, számot vagy tulajdonságot, pl.: bárki, valaki, egy tucatnyi, ilyen-olyan”), amelynek a teljes szócikkét a nežymimasis címszó kezdetű cikk alkotja.

A köznyelvi szótárban tehát a használati területeket jelölő rövidítéseket csak közvetlenül az önálló terminus, a terminologizálódott jelentés jelölése vagy az összetett terminus mellett kell feltüntetni; az utóbbit minden esetben háromszögjellel kell elkülöníteni az egyéb kapcsolatoktól. Talán a használati területek jelölését az illusztrációkban el kellene hagyni.

5.4. Mint említettük, egyes képzők (-imas/-ymas, -umas, -tojas, -a, -ėjas, -a, -ikas, -ė stb.) származékai többnyire definíció és használati példa nélkül szerepelnek az alapszavak szócikkeiben. Ha egy ilyen származék terminussá vált, vagy az alapszó terminologizálódott jelentése alapján jött létre, külön szócikkben kellene közölni, amelyben a címszó mellett a definíciója és használati példái is szerepelnek. Ha a származék transzpozíciós (azaz lexikai jelentése az alapszó jelentéséhez képest nem hordoz szemantikai többletet, hanem egybeesik a képzés jelentésével), akkor az alapszót kell megadni, pontosan jelezve azt a jelentést, amely a származék motivációjául szolgál. Külön szócikkben kellene tehát közölni a nyelvészeti terminusokat: ragozás, melléknévvé válás, főnevesülés, inflexió, hangsúlyozás, fokozás, határozószóvá válás, átírás és hasonlók. Némely esetben e terminusok több jelentését is meg kell különböztetni; például a vertimas szó esetében magát a cselekvést és annak eredményét is meg kellene határozni.

A DLKŽ számítógépes elemzőprogramját felhasználva, és szem előtt tartva az említett szempontokat, a köznyelvi szótárban a terminusokat jóval következetesebben lehetne közölni, mint ahogyan az a DLKŽ-ben történt.

6. A szavak nem címszóként való közlésének hátrányai

6.1. Ha a DLKŽ származékainak egy részét más — többnyire alapszóként szereplő — szavak szócikkeiben közlik, szemantikájuk nem válik láthatóvá: a jelentések száma és hierarchiája, az alapszavakkal fennálló szemantikai kapcsolatok stb., mivel az ilyen származékok csaknem mindegyike (mintegy 99%-a) definíció nélkül szerepel. Emlékeztetünk arra, hogy a DLKŽ főneveinek még mintegy 45%-a sem címszó.

6.1.1. A DLKŽ nem tükrözi a származékok többértelműségét. Emiatt a szótárban az egyjelentésű és többjelentésű szavak tényleges aránya sem állapítható meg.

6.1.2. A DLKŽ-ben több terminus van, mint amennyit megjelöltek, ezért nem tudható pontosan, hogy ezek a szótár szókészletének mekkora részét alkotják.

6.1.3. Nem állapítható meg, hogy hány származékot (és általában a DLKŽ-ben szereplő szót) használnak átvitt értelemben.

154

6.1.4. A szótár nem mutatja be a származékok, illetve általában a benne szereplő szavak teljes stilisztikai változatosságát.

6.1.5. Még azokban a ritka esetekben is, amikor a nem címszóként szereplő származékokat példákkal illusztrálják, a szótár használója csak az alapszó teljes szócikkének alapos tanulmányozása után értheti meg ezek többértelműségét, mivel ez formálisan nincs feltüntetve.

6.2. Az ilyen származékok szintaktikai kapcsolatai nincsenek feltüntetve, mivel többnyire nem illusztrálják őket – a DLKŽ-ben a nem címszóként szereplő főnevek mintegy 95%-ához nincsenek használati példák.

6.3. A felhasználó, különösen ha kevésbé tud litvánul, olykor nehezen találja meg a keresett szót, mivel a DLKŽ nem minden szava szerepel ábécérendben. A szócikkek vannak ilyen sorrendben elrendezve, egy-egy szócikkben azonban több félkövérrel szedett szó is szerepelhet – a címszó(k) és egy vagy több származéka(i). Ezenkívül a nem címszóként szereplő származékoknak többnyire csak a végződését adják meg, vagyis az ilyen szó nem teljes egészében látható, hanem fel van bontva, és a felbontás nem mindig morfémák szerint történik (pedig ez kívánatos volna, ha a szócikkben azonos tövű szavak szerepelnek), például: drau-dimas, kei-tikas, kei-timas, kei-timasis, pabr-igzimas, paskl-idimas, paskl-aidymas, pliur-škimas stb.

6.4. A szótárban egyes származékok kétszer szerepelnek – az alapszavak szócikkeiben és önálló szócikként (ha speciálisabb jelentésre tettek szert). Az -imas/-ymas képzővel alkotott ilyen származékból 35 van (pl.: boronálás, felhúzás, keverés, összetalálkozás stb., bővebben lásd Murmulaitytė 1997: 123, 125, 126), az -umas képzővel 1 (igazságosság), az -ybė képzővel 4 (közösség, ízletesség, egyenletesség, érték), az -ai képzővel alkotott határozószóból 2 (általában, görcsösen). Ezt az ismétlődést nehéz észrevenni a származékok említett szétválasztása és némelyikük nem betűrend szerinti elrendezése miatt.

6.5. Dėl minėtų priežasčių kai kurie vienodai rašomi žodžiai DLKŽ atsiduria toliau vienas nuo kito, ir tik skaitant kompiuteriu sudarytus žodžių sąrašus, kuriuose visi žodžiai pateikiami ištisai ir pagal abėcėlę, pastebima, kad Žodyne yra nepažymėtų homonimų ir homografų. Tokių priesagos -imas/-ymas vedinių yra apie 40 porų, pvz., saldimas (: saldūs, -i) ir saldimas (: salsti), uogavimas (: uogauti) ir uogavimas (: uoguoti) ir kt. (daugiau pavyzdžių ir smulkesnę jų klasifikaciją žr. Murmulaitytė 1997: 126–130), priesagos -umas vedinių – 4 poros: trūkumas (: trūkti) ir trūkumas (: trūkis, -i), dvišakumas (1. „dviejų šakų suaugimo vieta“; 2. „tarpkojis“) ir dvišakumas (būdvardžio dvišakas, -a abstraktas), taip pat glūdimas ir glūdimas, mažumas ir mažumas, prieveiksmių su priesaga -iai – 1 pora: stačiai (: status, -i) ir stačiai (: stačias, -ia).

A -ikas, -ė képzővel alkotott cselekvőnevek áttekintésekor látható, hogy némelyikük zoológiai vagy botanikai szakkifejezéssé vált, és nincs nőnemű megfelelője, pl. az 1. plaukikas zool. „a galambnál kisebb, hosszú, vékony csőrű vízimadár (Phalaropus lobatus)”, a čiuožikas zool. „a víz felszínén ugráló, poloskák rendjébe tartozó rovar (Gerris)”, a kirpikas zool. „a szúfélék családjába tartozó, sötétbarna bogár – a fenyők kártevője (Blastophagus)”, továbbá a futóbogár, mászóbogár, 1 ragadozó, lile, mormota, sodrólepke, rágcsálók, 1 ragadozók, lilék, sodrólepkék, tapadóbogár

155

bot. „a buzérfélék családjába tartozó, erdőkben és mezőkön élő, kapaszkodó növény, kerti gyomnövény (Galium)”, smaugikas bot. „vadon termő és dísznövényként tartott kúszónövény, amely körülfonva elszárítja a fát (Celastrus)”. Ezeket a terminusokat nem egységesen tüntetik fel. A DLKŽ-ben a szóban forgó képzővel alkotott származékok 13 párja szerepel: az egyik tagnak van nőnemű megfelelője, a másik csak hímnemű. Két esetben az ilyen párokhoz homonima- és homográfjelölés is tartozik, 11 pár azonban nincs ilyen módon megjelölve. Általában ebben az esetben akár négyféle megadási mód is elkülöníthető:

6.5.1. A terminust a nem specializált cselekvő megnevezés homográfjának tekintik, a szavak pedig külön szócikkekben szerepelnek, például 1 plaukikas zool. és 2 plaukikas, -ė, továbbá 1 plėšikas zool. és 2 plėšikas, -ė.

6.5.2. A cselekvő megnevezése és a nem címszóként szereplő zoológiai terminus egy szócikkben van feltüntetve, például čiuožikas, -ė és čiuožikas zool.¹¹, továbbá bėgikas, -ė és bėgikas zool.

6.5.3. A terminus külön szócikkben szerepel (lipikas bot.), a cselekvő megnevezése pedig az alapszó igéjének szócikkében (1 lipti, -a, -o – lipikas, -ė); vesd még össze: sėjikas, -ė és sėjikas zool.¹², továbbá kandikas, -ė és kandikas, kaupikas, -ė és kaupikas, skriejikas, -ė és skriejikas tech., smaugikas, -ė és smaugikas bot., švilpikas, -ė és švilpikas 1. zool., 2. (kul.?), vilkikas, -ė és vilkikas (tech.?);

6.5.4. A DLKŽ-ben külön szócikk szolgál a terminus számára, a cselekvő megnevezését pedig a szótár egyáltalán nem tünteti fel, például kirpikas zool.

A köznyelvi szótárban ezeket a szavakat egységesen kellene feltüntetni, talán az első változatot választva. Ellenkező esetben a szótárban meg nem jelölt homográfok jelennek meg, amelyeket különösen nehéz észrevenni, ha alapszavak szócikkeibe kerülnek, mivel ilyenkor rendszerint nem a teljes származékot, hanem csak a szóvéget adják meg.

Visi daugiskaitiniai zoologijos terminai, padaryti su priesaga -ikas, šeimų ir būrio pavadinimai, yra neantraštiniai. 1 plėšikai, sėjikai ir verpikai pateikiami atitinkamų paukščių ir drugio pavadinimų straipsniuose, o graužikai – veikėjo pavadinimo graužikas, -ė straipsnyje (nes būtent iš veikėjo, o ne kokio nors konkretaus gyvūno pavadinimo šis žinduolių būrio pavadinimas yra kilęs). Tačiau kokios nors griežtos tvarkos, atrodo, ir daugiskaitinių terminų atvejais nėra laikomasi, plg. kitos priesagos vedinius – daugiskaitinis terminas buriuotojai zool. „stambiu puošniu drugiu, kurie, retai plasnodami, sklando, šeima (Papilionidae)“ pateikiamas atskiru straipsniu, o veikėjo pavadinimas buriuotojas, -a – pamatinio veiksmažodžio straipsnyje.

6.6. Ha több azonos tövű szó egyetlen szócikkben szerepel, első pillantásra úgy tűnik, hogy ez némi lehetőséget nyújt a DLKŽ szókészletének vizsgálatára is, és

¹¹ A LKŽ II 162-ben ezeket a szavakat az első változat szerint tüntetik fel: 1 čiuožikas fn. zool. „vízi poloska (Hydrometra)” és 2 čiuožikas, -ė fnő. „aki korcsolyázik, csúszkál”.

¹² Ebben a szótári szócikkben egy többes számú, nem címszóként szereplő zoológiai szakkifejezés is található: sėjikai „a lilealakúak rendjének családja, amelybe a lile, a bíbic stb. tartozik (Charadriidae)”.

156

műveleti szempontból. Ennek lehetősége azonban nagyon csekély, mivel az ilyen közlés korántsem mutatja meg az összes szóalkotási kapcsolatot:

a) bár a DLKŽ bevezetőjében a szavak közlésének módszertanát ismertetve a szótári szócikkeket szócsaládoknak nevezik, ezekben nem szerepelnek a valódi szóalkotási szócsaládhoz tartozó összes azonos tövű szó;

b) nem minden nem címszóként szereplő származékot a saját alapszavának szócikkében közölnek; például a tulajdonságnevek: primityvumas ir priverstinumas a határozószók primitytinai ir priverstinai szócikkeiben találhatók, a baigiamybė, baigiamumas és a sprogstamumas pedig azokban a szócikkekben, amelyek címszavai a névmási jellegű, főnevesült melléknévi igenevek: baigiamasis, -oji és sprogstamasis, -oji;

c) az alapszavak szócikkeiben leggyakrabban a szabályos, produktív szóalkotási típusok származékai szerepelnek, például a -imas/-ymas képzős igefőnevek és a -umas képzős melléknévi absztrakt főnevek. A DLKŽ azonban nem teszi láthatóvá e típusok valódi szabályosságát és produktivitását; a statisztikai adatok sem lennének pontosak, mivel a szótár nem tartalmazza az ilyen típusú származékok összes lehetséges alakját. Például a -imas/-ymas képzővel gyakorlatilag minden igéből képezhető cselekvésnév, a szótárban azonban ezekből mintegy 16,5 ezer van, míg az igék infinitívuszi alakjaiból mintegy 19,2 ezer.

Másfelől kétségtelenül csak a leggyakrabban használt szavaknak kellene bekerülniük a köznyelvi szótárba, tehát nem várható el, hogy minden ige szócikkében megtaláljuk az említett képzővel alkotott absztrakt főnevet. A DLKŽ-ben mégis szerepel a bepročiavimas, garsiavimasis, pragudrėjimas, vadinėjimas és más hasonló alakok, továbbá tulajdonságnevek: prisiskaityliškumas, kraštutiniškumas (nem lenne elég a gyakoribb kraštutinumas?), pašaipingumas; a cselekvők megnevezései közül pedig a išvykautojas, pašarautojas és mások. Aligha lenne magas e meglehetősen szokatlan származékok gyakorisági mutatója egy gyakorisági szótárban vagy korpuszban.

Következtetések

A köznyelvi szótárban az említett képzőkkel alkotott származékos főneveket bizonyos rendet követve kellene közölni.

1. Talán általában el kellene hagyni a különösebb jelentéssel nem rendelkező származékokat, amelyeket az alapszavak igéinek szócikkeiben közölnek.

2. A különösebb jelentéssel rendelkező főneveket külön szócikkekben kellene közölni.

3. Ha egy származéknak különösebb jelentése van, és önálló szótári szócikket kap, külön szemémaként kellene közölni a transzpozíciós, nem specializálódott származékokat is, vagyis azokat, amelyek lexikai és szóalkotási jelentése megegyezik (a DLKŽ-ben ezeket többnyire definíció és használati példa nélkül, az alapszavak szócikkeiben közlik). Az ilyen szemémákat formai szempontból egységesen lehet közölni: megadva az alapszót és a szóalkotási kategóriát. Ha a főnevek nem az alapszóként szolgáló igék vagy melléknevek összes jelentésére épülhetnek, ezt is jelezni kellene, feltüntetve az alapszavak azon jelentéseit, amelyek a származék motivációjául szolgálnak.

157

4. Külön szócikkekben lehetne megadni az egyébként speciálisabb jelentést felvett, de markánsabb szemantikai csoportokat (például a foglalkozás szerinti személymegnevezéseket vagy hasonlókat) nem alkotó származékokat is – krikštytojas, išganytojas; baudėjas, rėmėjas, -a, steigėjas, -a, stebėtojas, -a, vartotojas, -a; smogikas stb.

5. Talán a származékok egyes, elterjedtebb, de nem ajánlott jelentéseit is meg kellene adni, például: bālìntojas „fehérítőszer”, išjungėjas „kapcsoló”, pakrovėjas „rakodógép” stb. A lett nyelvben például az ilyen, ember és készülék vagy gép megnevezésére egyaránt alkalmazott főnevek normatívak, ezért az LVV ugyanabban a szócikkben, egy többjelentésű származék külön jelentéseiként közli őket (kulējs, skaitītājs). A litván köznyelvi szótárban is lehetne így közölni őket, azzal a különbséggel, hogy az eszközjelentést ntk. minősítéssel kellene ellátni.

6. Az egyes szakterületek valamennyi terminusát a megfelelő rövidítésekkel kell jelölni.

7. Ha az alapszó motiváló jelentései átvitt értelműek, vagy stilisztikai minősítéseik vannak, például šnek., menk. vagy hasonló, akkor a származékok megfelelő jelentéseit is jelölni kell.

Így egy olyan származékos főnév szócikke, amely egyebek mellett például foglalkozás szerinti személyt is jelölhet, a szótárban nagyjából így nézhetne ki: vertėjas, -a főnév (1) 1. nyelvt. „aki szöveget fordít”; 2. → v e r s t i 1 (cselekvő); 3. → v e r s t i 7 (cselekvő); 4. → v e r s t i 8 (cselekvő); 5. → v e r s t i 15 (cselekvő); minden jelentést természetesen használati példákkal kell illusztrálni, amelyek a szótár lapozgatása és az alapszó megfelelő jelentésének megkeresése nélkül is magyarázhatják a származékot. Ebben az esetben az LKŽ XVIII 877 által közölt valamennyi jelentés szerepel. Hogy ezek mindegyikére szükség van-e a köznyelvi szótárban, azt még mérlegelni kellene. Nyilvánvaló azonban, hogy a vertėjas, -a jóval kevesebb jelentéssel bír, mint az alapszóként szolgáló versti ige, és ezt a DLKŽ-ből nem lehet megtudni, mert ebben a szótárban a származékos főnév sem meghatározást, sem példát nem kap, hanem egyszerűen a 17 jelentésű alapszóige szócikkébe került.

Beérkezett: 1999. 02. 03.

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

DLKG – A mai litván nyelv nyelvtana, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996.

DLKŽ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

DLKŽ(k) – a DLKŽ számítógépes változata.

Gudavičius A. 1997: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas leksikos sistemiškumo požiūriu. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 33–39.

KTŽ – Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa, 1990.

LKG – Litván nyelvtan 1, Vilnius: Mintis, 1965.

LKŽ I–XIX – Litván nyelv szótára 1–2, Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15, Vilnius: Mokslas, 1976–1991; 16–17, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1996; 18–19, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997–1999.

158

LVV – Latviešu valodas vārdnīca, Riga: Avots, 1987.

Murmulaitytė D. 1995: Priesagos -imas vedinių pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“. – Lituanistica 2 (22), 55–67.

Murmulaitytė D. 1997: „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno veiksmažodinių daiktavardžių semantinė ir statistinė analizė (priesagos -imas/-ymas ir galūnės -a vediniai)“. Hum. mokslų daktaro laipsnio dis., Vilnius.

Sližienė N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Žilinskienė V. 1995: „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidimo terminai. – Leksikografijos problemos: semantika, etimologija, tarminių faktų pateikimas, žodynų sudarymo principai. Konferencijos pranešimų tezės. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 37–39.

Žilinskienė V. 1997: Terminų pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 46–52.

Ожегов С. И. 1988: Словарь русского языка, Москва: Русский язык.

**A származékok bemutatása alapszavaik szócikkeiben a Modern Litván Nyelv Szótárában (DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS)**

Összefoglalás

The article focuses on the derivatives with the suffixes -imas/-ymas, -umas, -ybė, -tojas, -a, -ėjas, -a, -ikas, -ė, which are presented in the entries of their underlying words. In most cases they have neither definitions nor illustrations, so the user cannot get sufficient information about their semantics and usage. Besides, due to the chosen mode of their presentation, they appear in the Dictionary as unmarked homographs and homonyms.

Ezért az új Standard Litván Nyelv Szótárában (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas) célszerűbb e származékoknak csak egy részét feltüntetni. Külön szócikkben csak azokat a származékokat kellene bemutatni, amelyeknek szakosodott jelentésük van, vagy szakkifejezések. A többit nem szükséges felvenni ebbe a szótárba, mivel képzésük szabályos, lexikai és képzési jelentésük pedig közeli.

159