ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLIII (2000)

Vida ŽILINSKIENĖ

Matematikos ir informatikos institutas, Vilnius

MŰSZAKI TERMINUSOK A „DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS” III. KIADÁSÁBAN

Egy korábban megjelent cikkben¹ megkíséreltük áttekinteni a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” III. kiadásának terminusait számítógépes elemzőrendszer segítségével, mivel csak így lehet több ezer szót és azok jelentéseit áttekinteni, valamint összehasonlításukkal próbálkozni. Amint az ott közölt táblázatból látható, a szótárban sok szó vagy azok jelentései (592) a tech. jelölést kapták (műszaki szakterületi terminus). Ezek igen változatos szavak vagy különálló jelentéseik, amelyek különféle mechanizmusokat, gépeket, szerszámokat, szerkezeteket, berendezéseket, műszereket, készülékeket, mérőeszközöket vagy azok egyes alkatrészeit, jelenségeket, műveleteket, olykor bizonyos anyagokat, helyiségeket, támasztékokat, nyílásokat, üregeket stb. neveznek meg. A szótári szócikkeket számítógéppel összehasonlítva úgy tűnik, hogy más, az említett jelöléssel el nem látott szavak is műszaki terminusnak tekinthetők, némelyeket pedig talán nem is indokolt megjelölni.

Tudjuk, hogy a különféle mennyiségek mérésére szolgáló műszereket megnevező szavak többnyire a -metras és a -matis elemet tartalmazzák. Nézzük meg, hogyan szerepelnek az ilyen szavak a szótárban:

aukščiamatis tech., bangomatis tech., dažniamatis tech., dinamometras tech., garomatis tech., jautriamatis tech., jegomatis tech., kampamatis tech., kiematis tech., kreivėmatis tech., krumpliamatis tech., lygmatis tech., mikrometras 1. tech., parametras 2. fiz. tech., polinkiamatis tech., skylmatis tech., slankmatis tech., spidometras tech. sriegmatis tech., stŏrmatis tech, tankiamatis tech., tarpāmatis tech., tolimatis tech., traukomatis tech., triukšmāmatis tech., vagōmatis tech., vidmatis tech., voltmetr as tech., de aritmometras, barometras, chronometras, doz imetras, drėgmėmatis, druskōmatis, dujōmatis, gylmatis, greitmatis, kalorimetras, kampmatis, kolorimetras, lietmatis, sekundmatis, spalvōmatis, spirometras, taksometras, termometras, vandēnmatis, vēj amatis, voltmētras, žingsniamatis ir aukštimatis lásd aukščiamatis, giliāmatis lásd gylmatis, greičiamatis lásd greitmatis, higrometras lásd drėgmėmatis, tarpūmatis lásd tarpamatis, vėjomatis lásd vėjamatis.

¹ Žilinskienė V. A terminusok megadása a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” III. kiadásában – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1997, 46–52.

176

A felsorolt szavak közül csak a parāmetro második jelentése nem mérőműszert, hanem egy olyan mennyiséget jelöl, „amely egy folyamat, jelenség vagy gép sajátosságát jellemzi”. A többi szó mérőműszert nevez meg, ezért valószínűleg ezeket is egységesen kellene jelölni².

A különféle szerszámokat, műszereket leggyakrabban az -uvas, -iklis képzős szavak nevezik meg. Nézzük meg, hogyan mutatnak együtt ezek a szavak:

ütköző műsz., elválasztó műsz., csavarhúzó műsz., próbáló műsz., szóró műsz., sokszorozó műsz., ütő műsz., érzékelő műsz., gyújtó műsz., párásító műsz., hangtompító műsz., fogó műsz., felfogó műsz., zúzó műsz., szorító műsz., kaparó műsz., gyorsító műsz., gyorsítóberendezés műsz., markoló 2. műsz., 3. műsz., kereső műsz., töltő műsz., hosszabbító műsz., vevő műsz., kisütő műsz., kisülésgátló műsz., kiürítő műsz., leeresztő műsz., földelő műsz., kapcsoló műsz., kapcsoló 3. műsz., átalakító műsz., vezető műsz., emelő 1. műsz., 2., 3., szikragyújtó műsz., hajtogató műsz., burkoló műsz., szegecselő műsz., irányító műsz., tartó műsz., csepegtető műsz., vezető műsz., hajlító műsz., hajlítógép műsz., lassító műsz., lassítóberendezés műsz., öntő műsz., simító 2. műsz., mászó műsz., keverő műsz., mosó műsz., leszedő műsz., leeresztő műsz., ülepítő műsz., csomagoló és csomagoló műsz., indító műsz., átkapcsoló műsz., túlterhelés-védő műsz., megszakító műsz., vágó műsz., vágóeszköz műsz., szélesítő műsz., tágító műsz., forrázó és forrázó műsz., kiterítő műsz., lazító és lazító műsz., fúvó műsz., gyökérkiszedő műsz., gyomirtó és gyomirtó műsz., korlátozó és korlátozó műsz., gyűjtő műsz., gyűjtőedény műsz., tömítő műsz., adagoló és adagoló műsz., szívó műsz., derítő műsz., elválasztó műsz., elosztó műsz., szétválasztó műsz., cseppfolyósító műsz., szóró és szóró műsz., csúszka műsz., csillapító műsz., aprító műsz., ültető műsz., nyomó műsz., satu műsz., sugárzó és sugárzó műsz., szorítók műsz., robbanószer műsz., menetvágó műsz., menetmetsző műsz., fék műsz., erősítő műsz., toló műsz., tolóberendezés műsz., elnyelő 2. műsz., vegy., gyűjtő műsz., hajító műsz., csúszó műsz., hajtórúd műsz., távtartó műsz., sötétítő műsz., feszítő műsz., ellátó műsz., adagoló műsz., ellenőrző műsz., sűrítő műsz., sűrítőberendezés műsz., pépesítő műsz., pároló műsz., rögzítő műsz., tisztító 1. műsz., motor 1. műsz., barázdázó és barázdázó műsz., hajtó és hajtó műsz., fordító műsz., csavaró 1. műsz., vontató 5. műsz., tekercselő és tekercselő műsz., szelep 2. műsz., szóró műsz., de hűtő, fényesítő, rajzoló és rajzoló, véső, csíráztató, gyújtó, tépő és tépő, szóró, párásító 2., forgácsoló, forgácsoló eszköz, gázosító, porozó, porlasztó, szárító, párologtató 1., hangerősítő, burkolat 3., sárkány, metsző és metsző, oltó, tűzoltó

² Érthető, hogy azok a szavak, amelyek után a žr. jelölés áll (= lásd), és a köznyelvben szélesebb körben használt vagy inkább használandó szavakra utalnak, nem kapták meg a tech. jelölést, ezt a jelölést azonban annak a szócikknek kellene tartalmaznia, amelyre az utalás mutat.

177

vas, mélyítő, fogó, zúzó, fúró, fúrógép, reszelő, törő 2., kiütő, melegítő, vágó, kártoló 1., vető, kaparó, vágóeszköz, vágó 1., hallgató, rázó, rázógép és rázóeszköz, rakodó, vezető, üstös, repülőgép, hajlító 1., hántoló és hántoló, keverő és keverőgép, kötőgépek, fejőgép, verő 3., 4., leöntő, csapda, költető és keltető, szeletelő, mosó 1., 2., döngölő, lyukasztó, permetező, porlasztó, kötöző és kötöző, véső, faragó és faragó, záró, ritkító, vágó, vágógép, egyenesítő, kötöző, mutató 1., 2., osztályozó és osztályozó, biztosíték, merítő 2., szitáló és szitázó, adó, számológép és számoló, számláló 2., hasító, bádogos, hasíték, hasító, tágító, fedő, szedő, elosztó, szóró, vájó, nyomók, sajtó, csavaró, szűrő, mérleg, hűtőszekrény, eltávolító, kiáltó, fűtő, világítótest, besugárzó, zúzó, vontató, gyúró, akadályozó, morzsoló, felcsavaró, tisztító és tisztító, forgató és forgató, szellőztető 2., fonó, szorító, szorítók, hűtő, szelelő, főző, jelölő, öngyújtó, korongozó és lazító lásd talajlazító, sikló lásd csúszka tech., robbantó lásd robbantószer, gyújtó lásd égő, szorító lásd feszítő.

E szavak meghatározásaiból látható, hogy ezek többnyire készülékek, berendezések, felszerelések és mechanizmusok elnevezései, és mint látjuk, csaknem a felükön nincs feltüntetve a tech. minősítés. A mindenki számára megszokott atsuktuvas szó ezzel a minősítéssel szerepel, más szerszámok, köztük jóval összetettebbek nevei, például akmenįgražtis, akmenp-jūklis, grąžtas, oblius, plokščiareplės, replės, svertuvas stb. viszont minősítés nélkül állnak. E szavak sokaságából mindössze három (greitiklis, lėtiklis, tirštiklis), továbbá a tvirtiklis, sugeriklis szavak második jelentése nevez meg valamiféle anyagot³.

Számos -orius végződésű készülék-, eszköz- és berendezésnév is van, amelyek feltüntetése szintén nem egységes: akseleratorius tech., amortizatorius tech., generatorius tech., granuliatorius tech., kompresorius tech., kondensatorius tech., lokatorius tech., manipuliatorius tech., perforatorius tech., procesorius tech., reduktorius tech., stabilizatorius 2. tech., transformatorius tech., vibratorius 2. tech., 3. tech.; de dozatorius, eskalatorius, inhaliatorius, kalkuliatorius, karbiuratorius, kolektorius 1., monitorius, pelengatorius, projektorius, prožektorius, pulverizatorius, reflektorius 1., refraktorius, refrizeratorius 1.,

³ Rajtuk kívül a fagyálló, a fehérbőr (kikészített kutyabőr), a fényesítő 2., a karbid 2., a boglárka, a keményötvözet, a koksz, az olvadék, a forrasztóanyag, a héj 3., a paraffin, a pigment 2., a műbeton, a fényezőanyag, a hamuzsír, a porhólyag, az alumíniumpor, a habfém, a habosított műanyag, a habüveg, a vörösréz, a salétrom, az alkohol és a sztearin szintén a tech. minősítést kapta, és különféle anyagokat jelöl. A sugeriklis és a stearinas második jelentésénél a chem. minősítés is szerepel. A tech. minősítés jár továbbá a deginiai (az üzemanyag égéstermékei), intarpas 4. (valaminek közbenső rétege), juosta 2. (különféle célú és anyagú hosszú, keskeny darab), kamšalas (amivel tömnek), 2 šlakas 1. (az olvadék megszilárdult maradéka) szóknál is. Ha a technikában használt különféle anyagok ezt a minősítést kapják, akkor miért nincs ilyen megjelölése például az 1. alyva 3., degalai, nafta, plienas, plienbetonis, vazelinas stb. szavaknak?

178

1 regisztrátor, regulátor, retranszlátor, szeparátor, sterilizátor, stimulátor, szummátor, tabulátor 2., tranzisztor, ventilátor, vulkanizátor.

A tech. minősítést azok a szavak vagy jelentések is megkapják, amelyek készülékek vagy berendezések egyes részeit, illetve alkatrészeit nevezik meg, például: alkūnė 3., antribaunis, antšova, apkala, aptakas, apvalkalas 3., ašigalis 1., bandažas 2. diafragma 2., dygis, diskas 2., 1 ekscentrikas, gaudyklė 2., guolis 4., įmova 2., jungtukas 2., kaištis 1., kamštis 2., kreipratis, krumpliaratis, lėkštė 2., membrana 2., nuošklemba, pirštas 3., pó-sparnis 2., pūsašis, pūsveržlė, sėkladėžė, sėklavamzdis, skridinys 4., skriejikas, sőt tirptūkas, užkaiša, vamzdelis 1., miközben a meglehetősen hasonló elnevezéseknek láthatóan nincs ilyen minősítésük, például: ašis, dantratis, kaušas 3., lankstas 2., muštūvas 3., 4., paisiklis, stūmoklis (a tech. minősítés csak az illusztrációban fordul elő), purkštas, rodyklė 1., rodiklis 1., 2., sparnas 3., 4., 5. stb.

Az apró alkatrészek nevei tech. minősítéssel szerepelnek: bėginė, kniedė, mėdsraigtis, mėdvinė, poveržlė, smeigė 1., sraigtas 1., sraigtavaržtis, varžtas 1., sőt sriegis is (a csavar, a menetescsavar vagy az anya menetének hornya), miközben a teljesen hasonló antveržlė, medvaržtis, veržlė, vinis egyáltalán nem kap ilyen minősítést.

A szótárban találhatók a tárgyalt minősítéssel ellátott cselekvés- és folyamatnevek is: amortizācija 2., apšiltinimas, atskaita 2., atsvara, 1 detonācija, diagnostika 2. erozija 2., holografija, įraža, kompresija, kontaktas 2., korozija, moduliacija 2. fiz., montāžas 1., nuovargis 2., pastūma, priešslėgis, prieššlydis, redukcija 4., regenerācija 2., savirieda, savistabda, selekcija 2., šviesoraštis 1., 1 tāktas 2., televaldymas, transformācija 2., vulkanizācija 1., ugyanakkor a meglehetősen közeli elnevezések, például amortizavimas, eksploatacija 3., išsiurbimas (egyik jelentésükben), įžeminimas, kompresija, kondensācija 3., motorizācija, operācija 5., 6., pagrūdinimas, 2 prileidimas, prilietavimas, primontavimas, profiliavimas, pumpavimas, radiofikacija, radiofikavimas, reguliavimas (egyik jelentésükben), retransliacija, retransliavimas, telefikacija, telefikavimas, telefonizavimas, termofikacija, termofikavimas, transliacija 1., transliavimas nem kapják meg ezt a minősítést.

Sokféle gép (mind önjáró, mind vontatott), szerszám megnevezése, pl. kőzúzó, kőtörő, kétéltű jármű, benzinszállító, betonszállító, burgonyakiszedő, burgonyaültető, gázszállító, mélytengeri hajó, aratógép, tuskókiszedő, cséplőgép, erdészeti szállítójármű, olajszállító, vetőgép, tartályhajó, vontató, földkiemelő stb. esetében nincs feltüntetve a műsz. minősítés, de vannak kivételek is, azaz egyes ilyen típusú szavak után megadják a műsz. minősítést, például: szórógép, batiszkáf, tőzegkitermelő, gréder, gabonaszállító, kombájn, kalapács 2., limuzin, ágyáskészítő, motorkocsi, léghajó, lábkaparó, kisteherautó, cölöpverő, cölöpverő, földkiemelő, gyomirtó, scraper, trágyaszállító, tológép, racsni 3., földkitermelő, kotróhajó.

Palyginkime pačius bendriausius pavadinimus, kurių pateikimas taip pat skiriasi: aparātas 1. tech., automātas 1. tech., detalė 1. tech., prietaisas tech., įranga tech., įtaisas tech., mašina 1. tech., matuoklė tech., bet įrengimai, įrenginys, matuoklis, mechanizmas 1., priemonė 1. pažymos tech. neturi.

179

A szótárban vannak olyan szavak, amelyek nyílást, üreget, edényt, helyiséget, teret jelölnek, és tech. jelölést kaptak, például aparatine, iškala, gaudykluvė, griovėlis 2., kamera 2., kolonėlė, laka 3., mirkykla 2., ortakís, poligonas 2., prošvaisa, trašaėdė, tūta 3., vamzdis, vamzdelis; más hasonlók, például aukštakrosnė, cisterna, gerklė 4., lėdykrosnė, magistralė, martėnas, rezonatorius, vamzdynas viszont nincsenek megjelölve. Vannak továbbá támasztékot, tartó- vagy merevítőszerkezetet, alapot jelentő szavak: atmušas tech., bazė 3. tech., damba tech. (de bangolaužis, molas), gembė 2. tech., gulstė tech., klotai tech., mozaika 3. tech., prieslenkstis 2. tech., stovas 1. tech. (de rėmas 3.) šliaužtas tech.

A szótárban a különféle nagyságú mértékegységek (mind a rendszerbe tartozók, mind a nem rendszerbeliek) fiz. jelölést kaptak, ezért a barelis, bitas, centimetras, centneris, colis, decibelac, decimetras, jūrmylė, kilogramas, kilohepcas, kilometras, kilovatas, kilovatvalandė tech., litras 1., miligramas, mililitras, milimetras, minutė 1., rentgenas 2. uncija szavak is kaphatnák ugyanezt a jelölést, vagy mindannyian egy másik, kifejezetten a mértékegységekre vonatkozó jelölést, hiszen meglehetősen sok mértékegység létezik.

Bár a igéket általában nem tekintik terminusoknak, mégis előfordul egy-egy ige vagy jelentésük tech. jelöléssel: atkaiščioti, iššodrinti, moduliuoti 2., suvirinti 2., užkaitinti; más, meglehetősen hasonló szavak viszont jelölés nélkül szerepelnek: fiksuoti 3., kondensuoti 1., 3., (pa)grūdinti, (pri)lieti, (pri)montuoti, profiliuoti, radiofikuoti, regeneruoti, reguliuoti 2., retransliuoti, rezon uoti, (su)kniedyti, 2. sulydyti, telefonizuoti, transliuoti, (už)liūtioti, valcuoti 2., varijuoti 1., vulkanizuoti.

Ugyanez mondható el a melléknevekről is: garasrovis tech., keturtaktis 2. tech., dvitaktis (tech. az illusztrációban), lėtaeigis tech., de alkūninis 2. belaidis, bemotoris, daugiašaudyk lis, diferencialinis 2., dvimotoris, kardaninis, kondensacinis, krumpliaratinis, krumplinis, kumštelinis, lankinis, lazerinis, lempinis, linginis, martėninis, mažalitražis, mechaninis, membraninis 1., motorinis 1., pistoletinis, pontoninis, radiolokacinis, raketinis, reaktyvinis, relinis, rėminis 1., 2., re p linis, revolverinis, rotorinis, savikrovis, 2 savirašis, savistabdis, savitepis, 2 savivartis, sklandinis, sparninis 2., sraiginis ir sraigtinis, sriegini s, srieg i uotas, staklinis, ste ndinis 1., strypinis, stūmoklinis, sv irtinis 2., svyruoklinis 2., šerdinis 2., švirkštinis, tiglinis, trumpabangis, veleninis.

Vajon a tech. jelölést nem kellene-e feltüntetni az alábbi szavaknál vagy jelentéseiknél: aerostatas, antena 1., apkrova 1., ausinės 2., buferis, centrifūga, diaskopas, dyzelis 1., dokas 1., dulketøygaudis, dumplės, epidijaskopas, estakada, 1 garsiakalbis, gramofonas, hidrantas, hidromažgas, kaitrolaidis, kanalas 4., katapulta 2., komposteris, laiv asraigtis, lydyklė, magnetofonas, magnetola, mikrofonas, mikroskopas, motoras, naftotiekis, nivelyras, paštote 3., patefonas, periskopas, 2 pompa, presas, projektorius, propeleris, radiatorius 2., radijas, radiola, radiotelegrafas 1., reaktorius 2., refrižeratorius 1., rentgenas 1., respiratorius, rotaprintas, rotatorius, rūporas 1., semaforas 1., skaičiuoklis, skląstis 1., smėgtis, spaudyk lė, spaudy nė, stratostatas, stūmoklis 1., sumatorius, svarstyklės, šablonas 2.,

180

stencilezőgép, zsilip, közlekedési lámpa, világítótorony 2., cséve, telefax, teleszkóp, letaipas, televízió, teodolit, terminál, turbina, kormánykerék 1., hengerlőgépek, csővezeték, vízszivattyú, vízvezeték, forgatókerék, szélkerék, cséplőgép, borkészítő prés; 2 csukló 2., 1 olló, villámhárító?

A tudományok vagy tudományágak elnevezései közül csak a balistika kapott tech. jelölést, például az automatika 1., energetika, kibernetika, mechanika, metalurgija 1. és sok más szó viszont nem, míg az išalótyra és a knygótyra spec. jelölést kapott. Talán valóban minden tudomány és tudományág elnevezését spec. jelöléssel lehetne ellátni.

A rendszertelen közlést mutatja, hogy az összes többi, spec. jelölésű szó vagy szójelentés egy helyen szerepel: apmokėstinti, apmutinti, apnaša, apsėklinti, ašis 2., auglys 2., būsena 2*., dažnis, deformacija, deklaracija 2., dvitaškis 1., efektas 3*., eilė 5*., epocha 1*., era 1*., fantastika 2., fantomas 2., figūra 3*., filtras 2., fonas 3*., formulė 2*., frakcija 3., galvomatis, gardelė 2., gyslinėti, glitimas, gruntas 1., grupė 3*., įdarbinti, informacija 2*., išeiga 4., išgyslinėti, iškaulinėti, išvaita, jautris, kabelis 2., kaulinėti, kilnybė 2., mainai, malūnas 2., 2 mažgas, mėdiumas 2., mėlyné 3., 2 mielinti, monopolis 1., nuokrypis, nuotekis 2., nuskaityti 5., periodas 1*., 3*., piktograma 2., póslinkis* 1., raštas 8., senėti 2., siekis 2., Ozono skydas, Ozono skylė, slenkstis 7*., sluoksna 2., smulkiaburžuazinis, sótis 2., substratas 4., taškas 2., 5*., 7., térpė 1*., turbogeneratorius, turbogrąžtas, turbokompresorius, vandéntalpa, vesti 6*., žingsnis 4., žvalgyba 3.

E szavak vagy jelentések meghatározásait olvasva arra gondolhatunk, hogy ezt a jelölést vagy azok a szavak kapták, amelyekre nem illett más terminológiai jelölés, vagy a rövidítéssel a tudományos szövegekben használt általános fogalmakat próbálták jelölni (a csillaggal megjelölteket). Ha az első feltevés elfogadható, akkor talán az alábbi szavakat is meg kellene jelölni: apšvintinti, asimétrija, bältika, bareljėfas, beicas, biosfera, degazacija, degeneracija, dekadansas, dezaktyvacija, giliäspaude, instaliacija, kataklizmas, klaviatūra és így tovább; ha pedig a második, akkor ezeket: anomålija, areálas, bålas, bandymas, bandinys, ciklas, désnis, diagramà, doktrina, eksperimentas, ekspertizė, ekvivalentas, genėzė, hipotezė, išvada, kanónas, katalógas, klasė 1., lygmuo, metodas és így tovább.

Nyilvánvaló, hogy a DLKŽ harmadik kiadásának kézi előkészítésekor nem lehetett egyszerre ennyi terminust áttekinteni. Csak a számítógépes elemzés teszi lehetővé, hogy a szótár egészéből kiválasszuk a szükséges szócikkeket, szavakat, azok jelentéseit vagy szócsoportokat, és mindent rendszerszerűen értékeljünk. A DLKŽ további kiadásainak, valamint a „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas” szerkesztői felhasználhatnák a számítógépes elemzést, a szavakat vagy a szótári szócikkeket az őket érdeklő megfelelő jelölések szerint csoportosíthatnák, összehasonlíthatnák és szerkeszthetnék. Emellett a terminusok meghatározásainak rendezésekor fel kellene használni az utóbbi években készült szakterületi terminológiai szótárakat, a terminusokra és definíciókra vonatkozó litván szabványokat, amelyeket az adott szakterület szakemberei terminológusokkal együtt dolgoztak ki, és amelyekben a terminusok meghatározásai pontosak.

181

LITERATŪRA

Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 3 leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

Žilinskienė V. 1997: Terminų pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, Vilnius, 46–52.

TECHNICAL TERMS IN THE THIRD EDITION OF THE „DICTIONARY OF CONTEMPORARY LITHUANIAN”

Summary

The present article deals with the technical terms in the third edition of the „Dictionary of Contemporary Lithuanian“. A system of computerised analysis is used for the analysis of terms. Only this system allows to include and to compare with each other hundreds of words and their meanings. The technical terms with the components -metras, -matis, the suffixes -uvas, -iklis, -orius, as well as the names of various machinery and instruments are discussed. An attempt is also made to compare these words and their meanings with those labelled spec.

Vida ŽILINSKIENĖ Akademijos g. 4, LT-2055, Vilnius, Lietuva el. paštas [email protected]

Gauta 1999 02 10

182