ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

XLVII (2002), 31–40

A XVII–XVIII. századi kaunasi (férfi) családnevek változatai

ALMA RAGAUSKAITĖ

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

A kaunasi polgárok családneveinek kialakulása a XVII. és XVIII. században még korántsem fejeződött be, amint azt a dokumentumokban feljegyzett számos változat tanúsítja. Ezt az instabilitást több tényező okozta, mindenekelőtt a lengyel és a latin nyelv használata a hivatalos dokumentumokban, valamint az, hogy kevés figyelmet fordítottak a családnevek pontos lejegyzésére. A XVII. századi családnévváltozatokat itt három csoportba soroljuk: (1) helyesírási és fonetikai változatok, (2) végződésükben különböző változatok, és (3) eltérő apanévi képzőkkel rendelkező változatok. Az utóbbi csoportokat morfológiai változatoknak nevezzük. A cikkben az első típus kapja a legnagyobb figyelmet. Hasonló instabilitás, különösen a helyesírás és a fonetika tekintetében, a XVIII. századi dokumentumokban is megfigyelhető.

0. BEVEZETÉS

A kaunasiak családneveinek kialakulásáról már írtak. Megállapították, hogy a helyi kaunasi polgárközösség egyes csoportjaiban különböző időpontokban alakultak ki a családnevek. Felmerült az a vélemény, hogy a városi elit családnevei jelentek meg a leghamarabb. Már a XVI. század első felében valószínűleg családnévvel rendelkezhettek azok, akiket germán eredetű személynevekkel jegyeztek fel (feltehetően a városban élő németek), valamint egyes, magasabb társadalmi helyzetű kaunasi litvánok. E század második felében és a XVII. század első felében a polgári rend középső és alsóbb rétegeinek képviselői fokozatosan örökletes antroponimákat vettek fel. A XVII. század második felére már minden kaunasi polgárnak volt családneve (Ragauskaitė 2002: 123–143). Akkoriban azonban ezek végleges kialakulása még nem zárult le. Megfigyelték, hogy a XVII–XVIII. századi városi családneveket nagymértékű változatosság jellemzi. A családnév VÁLTOZATAIN itt ugyanazon családnév különböző formáit értjük (vö. Podol’skaja 1978: 41)¹. Más szóval a családnév valamely elemének (végződésének, képzőjének stb.) megváltozása már elegendő ahhoz, hogy új változat létrejöttéről beszéljünk. Ez nem csupán a kaunasi névállományra jellemző jelenség. A családnevek változatosságát a XVII. századi Litvánia egy másik városának, Vilniusnak, valamint Lengyelország, Oroszország, Lettország és más európai államok városainak névállományában is megfigyelték.

¹ A családnévváltozat fogalmát más szerzők munkái is hasonlóképpen határozzák meg (vö. Zinkevičius: 1977; Bubak 1981: 251–257; 1986: 112–115, 151–152; Maciejauskienė 1997: 71 stb.).

32 |

ALMA RAGAUSKAITĖ

Részletesen tárgyalták a XVII. század eleji vilniusi személynevek változatait, és feltárták kialakulásuk körülményeit (Zinkevičius 1977: 55–59; 91–93). Számos írás foglalkozott a lengyel polgárok családneveiben szereplő képzők változatosságával (Bubak 1986: 37, 98, 112). Leginkább e rend orosz családneveinek változataival kapcsolatos elméleti osztályozási kérdéseket vizsgálták (Krakalija 1974: 53–58; Gvozdeva 1990: 13–14; Kučerenko 1990: 45–46). Tanulmányozták ragadványnévként használt személyneveik változatait (Vizgalov 1973: 167–170). Elemezték az orosz antroponimák fonetikai változatait (Superanskaja 1969: 171–198; 1978: 414–430). Történeti neveik változatai is figyelmet kaptak (Simina 1970: 189–194). Osztályozást dolgoztak ki a változó lett keresztnevekre (Dambe 1970: 218–219). Időszerűnek tűnik a Litván Nagyfejedelemség egyik legnagyobb városa, Kaunas polgárainak családneveiben végbement további fejlődés vizsgálata is.

A tanulmány célja a XVII–XVIII. századi kaunasi családnévváltozatok kialakulási okainak tárgyalása, összevetésük a mai litván családnevekkel, valamint főbb csoportjaik elkülönítése. Emellett arra is kísérletet teszünk, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással volt a kiválasztott források sajátossága és más tényezők a változatpárok létrejöttére.

A tanulmány anyagát Kaunas városának 1603–1800 közötti, 39 jegyzőkönyvi könyvéből gyűjtöttük össze². Ezek lengyel és latin nyelven íródtak. A dokumentumok tartalma változatos. A magisztrátusi könyvek a tanácsi határozatokról, a polgárok adósságairól és pénzügyeiről szólnak. Ezekbe kerültek a céhszabályzatok, bírósági jegyzőkönyvek, a lakosok végrendeletei és a városi élet valóságát tükröző egyéb dokumentumok is. A vogti könyv kisebb ügyek jegyzőkönyveiből áll. Az ülnöki könyvekbe kötötték be az e bírósághoz benyújtott peres felek panaszait, valamint a tárgyalt ügyek jegyzőkönyveit. Az okiratkönyvekbe különféle adásvételi szerződéseket, végrendeleteket, adományozásokat stb. jegyeztek fel. A XVIII. századtól ezek a könyvek a központi fellebbviteli, városi és más bíróságok határozatait, valamint különböző tisztviselők Kaunas városához intézett leveleit is tartalmazzák. A lentvaitisok (a vogt helyettesei) által tárgyalt ügyeket külön könyvekben rögzítették. A polgármesteri könyvek a polgármesterek és a városi pénztárosok tevékenységét tükrözik. Ezekbe fűzték be a város bevételeiről és kiadásairól szóló jelentéseket, valamint különféle számlákat³.

A tárgyalt forrásokból összesen 2911 különböző férfi megnevezést írtunk ki. A XVII. századi dokumentumokból 1511 adat került elő. Ezek közül 1311 (a XVII. századi adatok 86, 96%-a) kéttagú, például: Albertus Baranowicz₃ 152)⁴, Grzegorz Bortkiewicz₁ 338), Georgius Demer₃ 77), Marka Fiedorowicza (GEN⁵; MS₁ 437), Matiasz Jodebelis (MS₁ 438), Marcin Kałfprowicz (S₃ 168), Walenty na Kielaycia (GEN; MS₁ 258), Andreas Lang (MS₁ 304), Jerego Matulewicza (GEN; MS₁ 313), Matyafu Milkožientysu (DAT; S₃ 286), Michael Nau gard (S₃ 321), Kaspra Oszkapaltis (MS₁ 286), Simon Pupeykiewicz (S₃ 129), Adam Wisztoklis (S₃ 429), Hanufla Zagiera (S₃ 148) stb.

²A jegyzék a tanulmány végén található. Egy további, 1636–1646 között vezetett kaunasi magisztrátusi könyvet Moszkvában, az Orosz Állami Régi Okiratok Levéltárában őriznek (F. 356. Ap. 1. B. 19588). Nem volt lehetőségünk felhasználni.

³ Plačiau apie šio laikotarpio dokumentus žr. Kiaupa (1973: 125–140).

⁴A tanulmányban szereplő valamennyi személynevet betűrendbe szedtük. A zárójelek a történeti forrás rövidítését és a fóliószámot jelölik.

⁵A következő esetnevek rövidítései fordulnak elő: birtokos eset – GEN, részes eset – DAT, eszközhatározói eset – INSTR.

XVII–XVIII A. KAUNIEČIŲ PAVARDŽIŲ VARIANTAI | 33

200 (13,04%) városlakót két keresztény keresztnévvel és vezetéknévvel jegyeztek fel, például: Augustyn Paweł Dowiata (S₃ 307), Jana Eufłachego Koiałowicza (GEN; S₃ 277), Marcin Jan Kozakiewicz (MS₁ 97), Jerzy Konftanty Mackiewicz (S₃ 491), Piotr Kazimierz Saurymowicz (S₃ 238), Chriftianum Franciscum Schacht (MS₁ 125), Joannem Alexandrum Stephanowicz (MS₁ 470), Kazimierz Michał Surwił (S₃ 79), Joannes Andreas Szymanowki (MS₁ 310), Kazimierz Stefan Urbanowicz (S₃ 444) és mások.

A XVIII. századból 1400 személymegnevezést gyűjtöttek össze; 1152 kaunasi lakost (vagyis a XVIII. századi feljegyzések 82,28%-át) keresztnévvel és vezetéknévvel írtak be, például: Antoniego Dukiewicza (GEN; AĮ₉ 560), Jan Faber (L₈ 71), Michael Fok (MS₂ 157), Bartłomiej Grudz (AĮ₉ 280), Maciejowi Hintzowi (DAT; AĮ₈ 72), Ernestowi Hirjzfeltowi (DAT; MS₂ 203), Michała Hofmana (GEN; MS₂ 202), Jana Kalofa (GEN; L₇ 109), Jana Kieyżera (GEN; L₈ 6), Joannes Kijter (MS₂ 157), Michał Kleyn (L₇ 132), Tomasz Pieczulewicz (AĮ₉ 197), Matys Reyter (L₁₁ 90), Jozef Rex (L₉ 140), Johan Szreyter (L₉ 100), Kryſztofowi Walterowi (DAT; MS₂ 147) és mások.

Feltehetően a rövidség kedvéért 128 (9,15%) városlakót csak vezetéknévvel említettek, például: Augowiczowi (DAT; L₁ 71), Bartoszewicza (GEN; AĮ₁ 147), Jasiulewicza (GEN; L₁ 74), Markiewicza (GEN; AKA₂ 64), Mazurkiewicza (GEN; L₁ 48), Michalkiewiczowi (DAT; L₁ 48), Sokołowski (M₂ 324) és így tovább.

A XVII. századhoz képest megnőtt azoknak a városlakóknak a száma, akiket három antroponimával – két keresztény keresztnévvel és vezetéknévvel – jegyeztek fel. Így 120 (8,57%) kaunasi lakost írtak be, például: Daniela Fryderyka Kantela (GEN; AĮ₂ 262), Janowi Krystyanowi Lerchowi (DAT; AĮ₃ 21), Janowi Krzyſztophowi Plewowi (DAT; MS₂ 147), Krystyan Henryk Pohibel (M₂ 353), Piotr Władysław Surwił (AĮ₂ 52), Martinus Joannes Szałtowski (AĮ₂ 54), Jan Krzysztoff Szrewer (AĮ₇ 49), Maciej Jozef Wieliczko (AĮ₂ 20), Stanislaw Piotr Wierzbicki (MS 435) és mások. Amint látható, a XVII–XVIII. században nem mindig keresztelték az embereket egyetlen egyházi szent nevéről. Ez nem csak Kaunas lakóira volt jellemző. Úgy tűnik, hogy az ilyen névfeljegyzések tágabb értelemben más európai városok lakóinak névadási hagyományával is összefüggésbe hozhatók. Feltételezhető, hogy ez különösen Németországban terjedt el. Ebben az országban a kiváltságos városi családok már a XV. században két névre keresztelték gyermekeiket (Benson 1990: 195). Érdekes, hogy éppen a legtöbb esetben a Kaunasban élő németeket is két keresztény keresztnévvel jegyezték fel, például: Adam Jerzy Dyryng (L₇ 112), Jana Krystyana Gatermana (GEN; AĮ₇ 205), Andrzej Jakub Hirſzfeld (AĮ₂ 6), Jakub Frydrych Stolc (MS₂ 235), Jana Bernarda Szwarca (GEN; AĮ₃ 160), Karol Reinhold Wunderam (AĮ₁₀ 482) és mások.

Feltűnő, hogy a kaunasi bírósági ügyek bejegyzéseiben ugyanazokat a kaunasiakat többször is említik. Mint kiderült, az ügyek egy részét másodfokú bíróság elé utalták. A különböző évekből származó bejegyzésekben az érintettek azonosságának megállapítását a városlakók keresztnevei, tisztségeinek és mesterségeinek megnevezései segítik. A közölt példákból világosan látszik, hogy itt csupán ugyanazon személyek vezetéknevének változatairól lesz szó, például: Bartłomieij Hryşkaitis – uczciwego Bartłomieia Hryşkiewicza mieszczanina kowien(skiego) (GEN; VSM 82); uczciwy Kasper Perkunelis szwiec i mieszczanin kowien(ski) (MV 216) – uczciwy Kasper Perkunowicz szwiec i mieszczanin kowien(ski) (MV 62); p(an) Kazimierz Hofzkiewicz radca kowienski (SV₂ 105) – p(ana) Kazimierza Ofzkiewicza (GEN; SV₂ 127); Antoniemu Narodzkiemu radcie miasta Kowna (DAT; SV₂ 254) – Antoniemu Narockiemu radcie kowien(skiemu) (DAT; SV₂ 254) és így tovább.

34 |

ALMA RAGAUSKAITĖ

A kaunasiak vezetékneve változatainak tárgyalásakor formáikat a mai vezetéknevekkel vetjük össze⁶. Először a szerkezetileg legközelebbi vezetékneveket közöljük, hogy alátámasszuk az eltérő alakokat. Mivel egy konkrét város vezetékneveinek változatait vizsgáljuk, a mai vezetéknevek helyhez kötődését is figyelembe vesszük. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az emberek minden korban vándoroltak. Egy olyan nagyvárosba, mint Kaunas, más városok és falvak lakói is érkeztek, és telepedtek le véglegesen. Amint említettük, a kaunasiaknak valószínűleg már a XVII. században volt vezetéknevük. Ezért a vezetéknévváltozatok tárgyalása ezzel az évszázaddal kezdődik⁷.

1. A XVII. századi vezetéknevek változatai

1.0. A XVII. századtól kezdve különféle vezetéknév-változatok figyelhetők meg a forrásokban. Ezeket három csoportba sorolták: 1) grafikai és fonetikai különbségek miatt létrejött vezetéknév-változatok, 2) végződésükben eltérő vezetéknév-változatok, valamint 3) eltérő patronimikus képzőket tartalmazó vezetéknév-változatok. Az utóbbi két csoport változatait itt MORFOLÓGIAI változatoknak nevezzük.

1.1. Számos olyan változat gyűlt össze, amely az írásmódbeli, illetve fonetikai eltérések következtében jött létre. Betűrendben közöljük őket: 1607-ben Maciey Balicki (V₁ 231) | 1606-ban Maciei Belicki (V₁ 19), vö. mai vezetéknévként Balickis és Belčickis; 1610-ben Jan Barankiszki (VSM 438) | 1610-ben Jan Berankibkis (VSM 438), vö. mai vezetéknévként Berãnkis; 1665-ben Georgio Cajimiro Barowjki (S₃ 160) | 1668-ban Georgio Cajimiro Borowjki (S₃ 288), vö. mai vezetéknevekként Barãuskas, Barõvskis és Barõuskas, Borõvskis; 1610-ben Joannes Casprowicz (M₅ 561) | 1610-ben Joannes Casprowicz (M₅ 562), vö. mai vezetéknévként Kasparãvičius; 1625-ben Jakub Daugelis (MV 150) | 1626-ban Jacobi Dagiel (MV 308), vö. mai vezetéknevekként Daugelis és Dagėlis; 1662-ben Joannes Dembkowjki (S₃ 6) | 1672-ben Joannes Dempkowski (S₃ 340), vö. egyetlen mai vezetéknévként Dempkãuskas; 1668-ban Macia Gor/kiego (GEN; S₃ 298) | 1663-ban Mathie Gur/jki (S₃ 23), vö. mai vezetéknevekként Gòrskis és Gùrskas, Gùrskis; 1670-ben Jofepho Jau czykiewicz (S₃ 406) | 1670-ben Jofepho Jauczukiewicz (S₃ 406), ilyen vezetékneveink ma nincsenek; 1625-ben Jerzego Labanow/kiego (GEN; MV 136) | 1627-ben Jerzego Labunow/kiego (GEN; MV 398), vö. mai vezetéknevekként Labanãuskas, Labanovskis és Labunãuskas, Labunõvskas, Labunõvskis; 1612-ben Mathias Plekaitis (S₁ 5) | 1617-ben Mathie Pla- kaitys (S₁ 522), vö. mai vezetéknevekként Plekaitis és Plakys; 1631-ben Joannis Raczkiewicz (S₂ 173) | 1640-ben Joanis Roczkiewicz (S₂ 248), vö. mai vezetéknévként Račkėvičius és Rockã, Ročkãitis stb.; 1625-ben Woyciecha Rudzianskiego (GEN; MV 154) | 1627-ben Woyciecha Rudzin/kiego (GEN; MV 390), vö. mai vezetéknevekként Rudžiãnskas és Rudzinskas; 1666-ban Kafpra Zydkiewicza (GEN; S₃ 257) | 1666-ban Gafparum Zytkiewicz (S₃ 256), vö. mai vezetéknevekként Žydkẽvičius és Žitkẽvičius. Amint már említettük, a XVII. században a város jogi és közigazgatási dokumentumait olyan személyek írták, akiknek az anyanyelve többnyire nem litván volt. A vezetéknevek lejegyzésekor egyes alakokat igen változatosan adtak vissza. Az említett vezetéknevek egy része

⁶ Dabartinės pavardės pateikiamos iš: Vanagas, red. (1985–1989).

⁷ A XVII–XVIII. századi kaunasi városlakók vezetékneveinek változatait tárgyalva kisebb-nagyobb mértékben Z. Zinkevičius, J. Bubak, V. Macijauskienė és mások munkáira támaszkodtunk (lásd Zinkevičius 1977; Bubak 1981: 251–257; 1986: 112–115; 151–152; Macijauskienė 1990: 263–273; 1991: 118–151; 1993: 34–99; 1997: 71–88).

XVII–XVIII A. KAUNIEČIŲ PAVARDŽIŲ VARIANTAI

35

különféleképpen módosultak. A szláv és a litván nyelv kölcsönhatásának következtében szabályszerűen nem különböztették meg az a és e, a és o, o és u magánhangzókat. Összekeverték az b és p, t és d mássalhangzókat. Így a vezetékneveket úgy jegyezték le, ahogyan a jegyző hallotta őket, és ahogyan írástudása alapján értelmezte.

1.2. Csak néhány eset sorolható a végződésükben különböző vezetéknevek második típusába. Ezek: 1615-ben Valentin Burniškis (S, 368) | 1615-ben Valentin Burniško₁ (S₁ 367), vö. csak a mai vez.nev. Burnys, Būrnikas és mások; 1609-ben Matys Czernis (VSM 245) | 1609-ben Matys Czernius (VSM 246), vö. csak a mai vez.nev. Černis, Černys és Černius; 1607-ben Andrzej Raudos₁ (V₁ 257) | 1607-ben Raudis (V₁ 220), vö. csak a mai vez.nev. Raūdas és Raūdis, Raudys. Ebben a csoportban kevés változat található, mivel a nem litván nyelvű szövegekben a vezetékneveket gyakran végződés nélkül jegyezték le.

1.3. A harmadik csoportba a különböző patronimikus képzőket tartalmazó vezetéknevek alakjai tartoznak. Részletesebben három alcsoportba sorolták őket: 1) változó litván patronimikus képzőkkel képzett vezetéknevek változatai, 2) változó szláv patronimikus képzőkkel képzett vezetéknevek változatai, valamint 3) eltérő eredetű patronimikus képzőkkel képzett vezetéknevek változatai.

1.3.1. Az első alcsoportba a különböző litván patronimikus képzőkkel álló vezetéknevek alakjai sorolhatók. Csak néhány ilyen eset említhető, például: 1612-ben Georgius Brandziun (S, 25) | 1613-ban Georgius Brandzaytis (S₁ 89), ma már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1626-ban Matysowi Dylonowi (DAT; MV 259) | 1626-ban Macieia Dyluna (GEN; MV 274), vö. csak a mai vez.nev. Diliūnas; 1621-ben Joannes Perdaytis (S₁ 745) | 1621-ben Joannes Perdonis (S₁ 748), ma már nem ismertek ilyen vezetéknevek. Egyébként e vezetéknév változatait J. Oksas (2000: 183) is észrevette. Nyilvánvaló, hogy a más nyelvű jegyzők nemcsak a szláv, hanem a litván patronimikus képzőket is összekeverték: -aitis, -onis, -ūnas. Ennek egy másik körülmény is hatással lehetett. A kaunasiak a XVII. század eleji bírósági tárgyalásokon litvánul beszéltek. Amikor védekeztek vagy feljelentették az őket ért sérelmek elkövetőit, személyesen kellett bemutatkozniuk. Litvánul magyarázták el, hol laknak, kinek szolgálnak, kinek a rokonai stb. Feltételezem, hogy akkoriban nem voltak különösebben tudatosak, és akár többféleképpen is megnevezhették magukat. Ezért a bírósági iratokban meghonosodtak a litván patronimikus képzők használatának bizonyos tendenciái.

1.3.2. A második alcsoportba ugyanazon vezetéknevek különböző szláv patronimikus képzőkkel való használatának esetei tartoznak: 1609-ben Piotr Bartromieiewicz (VSM 251) | 1610-ben Piotr Bartłomiejowicz (VSM 436), vö. csak a mai vez.nev. Baltramiejūnas; 1626-ban Jozęph Borowicz (MV 297) | 1628-ban Jozeph Borewicz (MV 435), vö. csak a mai vez.nev. Baravičius; 1625-ben Adam Dominikiewicz (MV 123) | 1625-ben Adam Dominikowicz (MV 105), vö. csak a mai keresztnév: Dominykas⁸; 1625-ben Stephanowi Dwilowiczowi (DAT; MV 174) | Stephana Dwilewicza (GEN; MV 173), vö. a mai vez.nev.-eket: Dvylavičius, Dvylovičius és Dvilėvičius; 1608-ban Banis Grygowicz (VSM 86) | 1608-ban Bania Grygiewicza (GEN; VSM 21). Vö. a mai vez.nev.-eket: Grigavičius, Grigovičius és Grigėvičius; 1607-ben Piotr Gulbinowicz₁ (V₁ 278) | 1607-ben Piotrowi Gulbiniewiczowi (DAT; V₁ 158). Vö. csak a mai vez.nev.-eket: Gulbinavičius, Gulbinovičius; 1626-ban Krzysztoff Jeremiaszewicz (MV 204) | 1626-ban Krzysztoffa Jeremiaszowicza (GEN; MV 182), ma már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1626-ban Jana

⁸

Dabartinis vardas nurodomas iš: Kuzavinis, Savukynas (1994).

36

ALMA RAGAUSKAITĖ

Maciewicza (GEN; MV 166) | 1624-ben Jana Maciewicza (GEN; MV 65), vö. a mai vez.nev.-eket: Maciejauskas, Maciejauškas, Maciejėnas, Maciejėvskis, Maciejovskis; 1610-ben Piotr Maciulowicz (VSM 484) | 1610-ben Piotru Maculiewiczu (DAT; VSM 484), vö. a mai vez.nev.-eket: Maciulavičius és Maculėvičius; 1610-ben Jakub Markowicz (VSM 480) | 1610-ben Jakubem Markiewiczem (INSTR; VSM 396), vö. a mai vez.nev.-eket: Markavičius és Markėvičius; 1606-ban Jana Mikołajowicza (GEN; V, 20) | 1607-ben Jan Mikotaiewicz (V, 154), vö. a mai vez.nev.-eket: Mikolajunas, Mikolajūnas, Mykolajūnas; 1607-ben Jozef Pukienowicz (V, 233) | 1607-ben Jozefowi Pukienewiczowi (DAT; V, 236), vö. csak a mai vez.nev.-eket: Pukėnas, Pūkenas, Pūkenas, Pūkėnis, Pūkėnis; 1607-ben Mathias Szymkiewicz (M₁ 263) | 1610-ben Matys Szymkowicz (M₁ 558), vö. a mai vez.nev.-eket: Šimkevičius és Šimkavičius; 1670-ben Paulo Walo-wicz (S₃ 411) | 1673-ban Pawła Walewicza (GEN; S₃ 563), vö. a mai vez.nev.-eket: Valavičius és Valėvičius. Ezek a vezetéknév-változatok valószínűleg a keleti szláv apanévképzési tendenciák hatására alakultak ki. A más nemzetiségű jegyzők számára ugyanis a szláv -evič és -ovič patronimikus képző csupán „az orosz végződésnek a fiú jelölésére szolgáló alakja” volt (Jablonskis 1979: 243). Ezért ugyanazt a vezetéknevet mindkét képzővel lejegyezték.

1.3.3. A harmadik alcsoportba azok a vezetéknév-változatok tartoznak, amelyek eltérő eredetű patronimikus képzőket tartalmaznak: 1604–1610-ben Gregorius Balwierun (M₁ 136) | 1604–1610-ben Georgius Balwierowicz (M₁ 142), ma már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1606-ban Lenart Brai-dziewicz (VSM 74) | 1607-ben Leonardo Braidziun (VSM 401), ilyen vezetéknevek szintén nincsenek; 1604–1610-ben Casparis Gruminaytis (M₁ 221) | 1604–1610-ben Caspar Gruminowicz (M₁ 44), ilyen vezetéknevek ma már nincsenek; 1603–1629-ben Marcin Janonis (MV 51) | 1603–1629-ben Marcin Janowicz (MV 181), vö. a mai vez.nev.-eket: Janónis és Janavičius; 1684-ben Walentin Mijselunas (MS₁ 234) | 1684-ben Valentinum Mijselewicz (MS₁ 248), vö. a mai vez.nev.-et: Miseliūnas; 1603–1629-ben Dominika Narkuna (GEN; MV 212) | 1603–1629-ben Dominika Narkiewicza (GEN; MV 212), vö. a mai vez.nev.-eket: Narki̇̄nas és Narkėvičius; 1603–1629-ben Janowi Niefłanayciowi (DAT; MV 57) | 1603–1629-ben Jan Niefłanowicz (MV 86), ilyen vezetéknevek szintén nincsenek; 1603–1629-ben Jana Stankuna (GEN; MV 155) | 1603–1629-ben Jana Stankiewicza (GEN; MV 331), vö. a mai vez.nev.-eket: Stankėvičius és Stankūnas; 1604–1610-ben Bernardus Szymkun (M₁ 128) | 1604–1610-ben Ber-nardum Szymkowicz (M₁ 144), vö. a mai vez.nev.-eket: Šimkūnas és Šimkavičius. Feltehetően leggyakrabban az orosz kancelláriai hagyomány hatására a bírósági jegyzők az autentikus, vagyis maguk a városlakók által használt litván patronimikus -aitis, -ėnas, -onis, -ūnas képzőket a szláv -evič és -ovič képzőkkel helyettesítették.

2. A XVIII. SZÁZADI CSALÁDNEVEK VÁLTOZATAI

2.1. A XVIII. században a családneveket szintén pontatlanul jegyezték le, alakjuk ingadozott. Különösen sok az azonos családnév változata, amelyek grafikai és fonetikai sajátosságok következtében alakultak ki, például: 1773–1775 m. ⁹ Alexander Anyżkiewicz (L₇ 125) | Alexander Anufzkiewicz (L₇ 100), vö. a mai családnévvel: Aniškėvičius ir Anuškėvičius; 1768–1771 m. Jerzy Dymiṅski (L₄

⁹Amikor a dokumentumok lapjai nagyon összekeveredtek, csak a hozzávetőleges, a levéltári leírásban megadott kronológiai határokat tüntetik fel.

XVII–XVIII A. KAUNIEČIŲ PAVARDŽIŲ VARIANTAI | 37

109 | Jerzego Tymin[kiego (GEN; L₂ 22), vö. a mai családnevekkel: Dimińskis és Timińskis; 1775–1776 m. Stan Dobrowskiemu (DAT; L₈ 77) | Stanisław Dombrow[ski (L₈ 91), vö. a mai családnevekkel: Dabráuskas és Dambráuskas, Dambráuskis, Dambraìskis, Dombráuskas, Dombròvskis; 1754–1759 m. Tomaża Dziękiewicza (GEN; L₁ 58) | Tomażowi Dzinkiewiczowi (DAT; L₁ 45), vö. a mai családnevekkel: Dzenkēvičius és Dzinkēvičius; 1763–1765 m. Symon Kałucki (L₃ 16) | Symon Kołucki (L₃ 15), vö. a mai családnévvel: Kalùčkas; 1763–1765 m. Tomaża Kontakiewicza (GEN; L₃ 25) | Tomażowi Kantukiewiczowi (DAT; L₃ 119), vö. csak a mai családnévvel: Kantakēvičius; 1763–1765 m. Maciejowi Kopyłtowiczowi (DAT; L₃ 42) | Maciej Kopułowicz (L₃ 153), vö. csak a mai családnévvel: Kapulskis; 1763–1765 m. Franciszek Łoszakiewicz (L₃ 35) | Franciszek Łaźukiewicz (L₃ 15), vö. a mai családnevekkel: Lašakevičius és Lašukas; 1768–1771 m. Jerzemu Lugayłowi (DAT; L₄ 109) | Jerzemu Lungayło (L₄ 30), vö. csak a mai családnévvel: Liugáila; 1773 m. Antoniemu Miranowiczowi (DAT; L₆ 45) – Antoni Mironowicz (L₆ 126), vö. csak a mai családnévvel: Mironāvičius; 1776–1778 m. Piotr Morawski (L₉ 25) | Piotrowi Murawskiemu (DAT; L₉ 73), vö. a mai családnevekkel: Moráuskas, Moràvskis és Muráuskas; 1763–1767 m. Antoniemu Narockiemu (DAT; SV₂ 254) | Antoniemu Narodzkiemu (DAT; SV₂ 326), vö. a mai családnévvel: Narockis; 1775–1776 m. Jan Pazienkow[ski (L₈ 64) | Jana Poziénkow[kiego (GEN; L₈ 45), ma ilyen családnevek nincsenek; 1763–1765 m. Dominika Radziewicza (GEN; L₃ 2) | Dominikowi Rodziewiczowi (DAT; L₃ 182); 1763–1765 m. Jakuba Rodziewicza (GEN; L₃ 192) | Jakub Rudźewicz (L₃ 28), vö. a mai családnevekkel: Radzevičius, Rodzevičius és Rudzevičius; 1715–1737 m. Adama Stanisława Skuderewicza (GEN; AĮ₁ 134) | Stanisława Skuderowicza (GEN; AĮ₁ 145), vö. még a mai családnévvel: Skuderis; 1780–1781 m. Jozef Sosin[ski (L₁₁ 61) | Jozef Susinski (L₁₁ 213), ma ilyen családnevek nem ismertek; 1773 m. Michal Taramowicz (L₆ 127) | Michał Tarymowicz (L₆ 25), vö. a mai családnévvel: Tarimas; 1776–1778 m. Jan Zygmantowicz (L₉ 6) | Jan Zygmuntowicz (L₉ 76), vö. a mai családnevekkel: Zigmantāvičius és Zigmentāvičius, Zigmentovičius. Meglepő az itt bemutatott XVIII. századi kaunasi férfiak családnévalakjainak változatossága. Ebben a században is szabályosan és szabálytalanul cserélődnek egymással a magánhangzók. Megfigyelhető, hogy az a magánhangzót bizonyos esetekben o váltja fel, továbbá o → a, o → u, e → i. A c és č, valamint a d és t, illetve az m és n mássalhangzók váltakoznak. Erre hatással volt a XVIII. századi Kaunas városi kancelláriáinak megváltozott, nem litván nyelvű környezete. Ezért ebben az időszakban keletkezett a legtöbb, különféle szláv képzőket tartalmazó családnévváltozat, amelyek fonetikája nem litván.

2.2. Előfordulnak egyes családnevek morfológiai változatai.

2.2.1. Megfigyelhetők a litván és szláv patronimikus képzők használatával kapcsolatos változatok, például: Krzystoffa i Anny Giedrayciow (GEN; AĮ₁₀ 402) | Giedrowiczowie (AĮ₁ 143), vö. a mai családnevekkel: Giedráitis és Giedrávičius.

2. 2. 2. A szláv képzők használati tendenciáit a következő példák tükrözik: 1755–1763 m. Bartłomiejowi Maciulewiczowi (DAT; L₂ 177) | Bartłomiejowi Maczułkiemu (DAT; L₂ 139), vö. a mai családnevekkel: Maciulēvičius és Mačulskis. 1773 m. Samuelem Waśilewicz (MS₁ 234) – 1771 m. Samuel Wasilewski (MS₁ 158), vö. a mai családnevekkel: Vasilēvičius és Vasilēvskis.

A bemutatott változatokból világosan kitűnik, hogy a XVIII. században is a különféle nyelvek használata akadályozta meg a családnév írásbeli alakjának megszilárdulását.

38 |

ALMA RAGAUSKAITĖ

3. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK

Az ebben a tanulmányban kifejtetteket összefoglalva elmondható, hogy a XVII–XVIII. században a kaunasiak családneveinek végleges kialakulása még nem fejeződött be. Erről a családnevek számos különféle változata tanúskodik. Kialakulásuknak különböző körülményei voltak. Mindenekelőtt a Kaunasi Városi Tanács, a városbíró és az esküdtbíróságok hivatalai könyveiket, amelyekben a kaunasiak családneveit rögzítették, nem litvánul, hanem régi lengyelül és latinul vezették. Így a polgárok antroponimáit elszlávosították, latinizálták stb. Ezért ugyanannak a személynek már kialakult családnevét az ügy különböző bejegyzéseiben valamiképpen megváltoztathatták. A szóban forgó jelenségre hatással volt a vizsgált jegyzőkönyvkönyvek sajátossága is. Ezeket rendszerint gyakorlati megfontolásokból vezették, ezért senkit sem érdekelt a kaunasiak családneveinek pontos helyesírása. A korábban említett felperest vagy alperest az ügy egy másik tárgyalási jegyzőkönyvében a családneve más alakjában is feljegyezhették. Ez a változatosság részben a polgárok nem hivatalos megnevezésével is összefügg. A XVII–XVIII. századi kaunasi bíróságokon ugyanis megengedték nekik, hogy beszéljenek, és különféle kérdésekre válaszoljanak. Elképzelhető, hogy ezek a személyek maguk is különbözőképpen nevezték meg magukat. A XVIII. században, amikor a városi hivatalok környezete nem litván jellegűvé vált, különösen kedvező feltételek alakultak ki ugyanazon családnév különféle alakjainak elterjedéséhez.

Befejezésül az alábbi következtetések fogalmazhatók meg:

1. A XVII–XVIII. századi kaunasi polgárok családneveinek alakja még ingadozott.

2. A XVII. századi családnévváltozatokat három csoportba soroltuk: 1) az írásmódbeli és fonetikai sajátosságok következtében kialakult családnévváltozatok, 2) a végződésükben eltérő családnévváltozatok, valamint 3) az eltérő patronimikus képzőket tartalmazó családnévváltozatok. A cikkben az utóbbi két csoport változatait MORFOLÓGIAI változatoknak neveztük. Leginkább az első csoport családnévalakjait tárgyaltuk.

3. A XVIII. századi Kaunasi városi jegyzőkönyvkönyvekben rögzített családnevek szintén változatosak voltak. Különösen sok grafikai-fonetikai családnévváltozat fordult elő.

ŠALTINIAI

AI₁ – 1693 m. aktų įrašų knyga. Vilniaus universiteto bibliotekos Rankraščių skyrius (toliau – VUBRS). F. 7. B. 13868, 1.

AI₂ – 1738–1749 m. aktų įrašų knyga. VUBRS. F. 7. B. 13868, 2.

AI₃ – 1743–1748 m. aktų įrašų knyga. VUBRS. F. 7. B. 13868, 3.

AI₄ – 1749–1753 m. aktų įrašų knyga. VUBRS. F. 7. B. 13868, 4.

AI₅ – 1747–1768 m. aktų įrašų knyga. Lietuvos valstybės istorijos archyvas (toliau – LVIA). F. SA. B. 13870.

AI₆ – 1763–1773 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13871.

AI₇ – 1771–1781 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13872.

AI₈ – 1780–1784 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13873.

AI₉ – 1781–1788 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13874.

AI₁₀ – 1789–1792 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13877.

AI₁₁ – 1796–1798 m. aktų įrašų knyga. LVIA. F. SA. B. 13877.

AKA₁ – 1779–1781 m. archyvo knygų aprašas, 2. LVIA. F. SA. B. 18657.

AKA₂ – 1788–1809 m. archyvo knygų aprašas. LVIA. F. SA. B. 18653.

XVII–XVIII A. KAUNIEČIŲ PAVARDŽIŲ VARIANTAI | 39

B₁ – 1779–1780 m. burmistro knyga. LVIA. F. SA. B. 19625.

B₂ – 1780–1785 m. burmistro knyga. LVIA. F. SA. B. 19622.

L₁ – 1754–1759 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19588.

L₂ – 1755–1763 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19592.

L₃ – 1763–1765 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19602.

L₄ – 1768–1771 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19596.

L₅ – 1771–1773 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19599.

L₆ – 1773 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19601.

L₇ – 1773–1775 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19605.

L₈ – 1775–1776 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19606.

L₉ – 1776–1778 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19607.

L₁₀ – 1778–1781 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19627.

L₁₁ – 1780–1781 m. lentvaičio knyga. LVIA. F. SA. B. 19610.

M₁ – 1604–1610 m. magistrato knyga. VUBRS. F. 7. B. 13856.

M₂ – 1752–1786 m. magistrato posėdžių protokolai. LVIA. F. SA. B. 19587.

M₃ – 1786–1796 m. magistrato posėdžių knyga. LVIA. F. SA. B. 19560.

MS₁ – 1683–1773 m. mišri knyga: magistrato posėdžių protokolai, magistrato ir suolininkų teismų protokolai ir aktai. VUBRS. F. 7. B. 13867.

MS₂ – 1686–1776 m. mišri knyga: magistrato posėdžių protokolai, magistrato ir suolininkų teismų protokolai ir aktai. VUBRS. F. 7. B. 13867.

MV – 1603–1629 m. mišri magistrato ir vaito knyga. VUBRS. F. 7. B. 13855.

S₁ – 1610–1622 m. suolininkų knyga. VUBRS. F. 7. B. 13861.

S₂ – 1622–1640 m. suolininkų knyga. LVIA. F. SA. B. 13863.

S₃ – 1662–1673 m. suolininkų knyga. VUBRS. F. 7. B. 13865.

SV₁ – 1758–1762 m. suolininkų ir vaito teismo knyga. LVIA. F. SA. B. 19589.

SV₂ – 1763–1767 m. suolininkų ir vaito teismo knyga. LVIA. F. SA. B. 19593.

V₁ – 1606–1608 m. vaito knyga. VUBRS. F. 7. B. 13859.

VSM – 1608–1616 m. mišri vaito, suolininkų ir magistrato knyga. VUBRS. F. 7. B. 13860.

LITERATŪRA

BENSON, S. 1990: Variations in the Swedish forename system. Proceedings of the XVIIth International Congress of Onomastic Sciences 1. Helsinki, 13–18 August 1990, Helsinki: The University of Helsinki and the Finnish Research Centre for Domestic Languages, 194–201.

BUBAK, J. 1981: Процесс формирования польских фамилий в южной части территории малой Польши в XV–XVII вв. Proceedings of the International Congress of Onomastic Sciences 1. Cracow, August 21–25, 1978, Wrocław–Warszawa–Kraków–Gdańsk–Łódź: Zakład Narodowy im. Ossolińskich, 251–257.

BUBAK, J. 1986: Proces kształtowania się polskiego nazwiska mieszczańskiego i chłopskiego, Kraków: Nakładem Uniwersytetu Jagiellońskiego.

DAMBE, V. [ДАМБЕ В. Ф] 1970: Варианты латышских имен. Никонов, В. А., Суперанская, А. В., ред., Антропонимика, Москва: Наука, 218–219.

GVOZDEVA, E. L. 1990: Морфологические варианты мужских календарных имен в русской деловой письменности XIV–XVI вв. Шоста республіканська ономастична конференція 4–6 грудня 1990 року. Тези доповідей і повідомлень. Теоретична та історична ономастика. Одесса: Інститут мовознавства ім. О.О. Потебні 13–14.

JABLONSKIS, K. 1979: Istorija ir jos šaltiniai, Vilnius: Mokslas.

KIAUPA, Z. 1973: Kauno miesto senojo archyvo likimas. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. Serija A, 2 (43), 125–140.

40 |

ALMA RAGAUSKAITĖ

Krakalia, L. V. 1974: До питання класифікації буковинських антропонімічних варіантів. Мовознавство 2 (44), 53–58.

Kučerenko, L. I. 1990: Однорівнева і багаторівнева варіантність антропонімів. Шоста республіканська ономастична конференція 4–6 грудня 1990 року. Тези доповідей і повідомлень. Теоретична та і історична ономастика, Одесса: Інститут мовознавства ім. О.О. Потебні, 45–46.

Kuzavinis, K., Savukynas, B. 1994: Lietuvių vardų kilmės žodynas, Vilnius: Mokslas.

Maciejauskienė [МАЦЕЯУСКЕНЕ], V. 1990: Влияние языка источников на вариантность литовских фамилий в XVIII веке. Kondratiuk, M., red., Balto-słowiańskie związki językowe, Wrocław etc.: Ossolineum, 263–273. (Prace Slawistyczne, 81.)

Maciejauskienė, V. 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas XIII–XVII a., Vilnius: Mokslas.

Maciejauskienė, V. 1993: Kriaunų parapijos XVII–XVIII a. asmenvardžiai. Lietuvių kalbos klausimai 32, 34–99.

Maciejauskienė, V. 1997: Lietuvių pavardžių varijavimas XIX amžiuje. Lituanistica 2 (30), 71–88.

Oksas, J. 2000: Buvusios Kauno evangelikų-liuteronų bažnyčios bei parapijos pastatų komplekso (senamiesčio 14 kvartalo) istoriniai tyrimai. Kauno istorijos metraštis 2, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas, 177–210.

Podol’skaja, N. V. 1978: Словарь русской ономастической терминологии, Москва: Наука.

Ragauskaitė, A. 2002: Kauno miestiečių pavardžių formavimasis XVI–XVIII amžiuje. Acta Linguistica Lithuanica 45, 123–143.

Simina, T. J. 1970: Бытовые варианты личных имен (по материалам древних письменных памятников и современной антропонимии Пинежья). Никонов, В. А., Суперанская, А. В., ред., Антропонимика, Москва: Наука, 189–194.

Superanskaja, A. V. 1969: Структура имени собственного. Москва: Наука.

Superanskaja, A. V. 1978: Новые русские имена. Онома 22, 414–430.

Vanagas, A., red. 1985–1989: Lietuvių pavardžių žodynas 1–2, Vilnius: Mokslas.

Vizgalov, P. I. 1973: Синонимия и вариантность прозвищ. Кузеев, Р. Г., Никонов, В. А., ред., Ономастика Поволжья 3, Уфа: Академия наук СССР. Башкирский филиал. Институт этнографии им. Н. Н. Миклухо-Маклая. Башкирский государственный университет, 167–170.

Zinkevičius, Z. 1977: Lietuvių antroponimika. Vilniaus lietuvių asmenvardžiai XVII a. pradžioje, Vilnius: Mokslas.

Alma Ragauskaitė

Lietuvių kalbos institutas

Vileišio g. 5, 2055 Vilnius, Lietuva

[email protected]

Gauta 2002 08 14