ZIGMAS ZINKEVIČIUS
Kutatási területek: baltisztika, a litván nyelv története, dialektológia, névtan.
A LITVÁNIAI HELYNEVEK SZÓTÁRÁNAK GYARAPÍTÁSA
Vannak olyan helynevek, amelyek ma már nincsenek használatban, mert az általuk jelölt objektumok eltűntek. Az ilyen helynevek azonban a litván nyelv kincsei, ezért fel kell venni őket a Szótárba. Rendszerint csak az idősebb nemzedék ismeri őket, amelynek össze kellene gyűjtenie és le kellene írnia ezeket. Nem számít, hogy az adott helyneveket írott források is említik. Az idősek emlékei jelentős kiegészítő adatokat szolgáltatnának mind a helynevek, mind az általuk jelölt objektumok történetéhez. Ezt szülőföldem néhány példája is mutatja.
Cìbiškės (változatok: Cibikės, Cibikýnė, vö. cìbė ‘kecske’) – így nevezték a Šventoji folyó bal partját Ukmergė-től északkeletre a két világháború közötti időszakban, amikor a gát miatt a folyó nagy víztározót alkotott, amely a gát megszüntetése után eltűnt. Ekkor a Cìbiškės helynévre és változataira sem volt többé szükség.
Jogvilų Paupė – gyermekkoromban így nevezték a Šventoji bal partján, a Šiaušupis és a Duoburėlis patak között fekvő tisztást. A vízszint változásával Jogvilų Paupė járhatatlan nádas lett, és régi neve feledésbe merült. Nem tudom, használja-e még valaki, hacsak nem a múltra emlékezve.
Jotūniškės – gyermekkoromban így hívták azt a szép ligetet, amely a szülői háztól Jogvilų faluba vezető úton feküdt. Sok málna termett benne, amelyet szívesen szedtünk. Idővel a szomszédos erdő elborította ezt a ligetet, és különálló objektumként eltűnt. Neve is feledésbe merült. Nem volt alkalmam kideríteni, emlékszik-e még rá valaki.
Pašlaitė – egykor tisztás volt a Šventoji bal partján, a ma létező autópályától délnyugatra. Déli oldalról egy lejtő határolta, amely a helynek nevet adott. Erre a helynévre többé nem volt szükség, és az autópálya építése során a terület feldúlásával eltűnt. A Pašlaitė helynevet ma már legfeljebb az idősebb nemzedék használja, a múltra emlékezve.
Svirnàvietė – idővel járhatatlan nádasba olvadt terület a Šiaušupis (a Šventoji jobb oldali mellékfolyója) torkolatánál. A név a svìrnas szóból ered, bár gyermekkoromban már senki sem emlékezett arra, hogy itt valaha ilyen gazdasági épület állt volna. Nyilván nagyon régen lehetett.
A tárgyalt és hasonló helyneveknek az írott forrásokban szereplő hasonló helynevekkel való kapcsolata már a Szótár szerkesztőinek dolga. Kétségtelen, hogy
Įžvalgos / Insights
173