Albina AUKSORIŪTĖ

I. IVINSKIS „PRIGIMTUMENĖ” CÍMŰ MŰVÉNEK TAXONNEVEI

Laurynas Ivinskis (1810–1881) – vienas žymiausių XIX a. vidurio Žemaičių švietėjų – į Lietuvos kultūros istoriją įėjo kaip pirmasis kalendorių leidėjas lietuvių kalba. Jo “Kalendorius arba Metų skajtlus ukiszkas” buvo leidžiamas nuo 1846 iki 1867 metų. Kalendorių turinys labai įvairus – kadangi jie buvo skirti valstiečiams, tai nemaža L. Ivinskis juose pateikė praktiškų patarimų žemės ūkio klausimais, istorijos ir astronomijos žinių, tautosakos kūrinėlių, aiškino zoologijos, botanikos dalykus. Iš kalendoriuose pateikiamų straipsnelių botanikos klausimais matyti, kad L. Ivinskis domėjosi šia sritimi ir neblogai buvo pats su ja susipažinęs. Trijuose kalendoriuose (1862–1864) jis išspausdino savo straipsnį “Prigimtinė”, kur aptarė gyvąją ir negyvąją gamtą, botanikos, zoologijos, mineralogijos dalykus. Šiame straipsnelyje L. Ivinskis pateikia augalų klasifikaciją pagal Linėjų ir Žiusję. Bet didžiausias L. Ivinskio gamtos mokslų darbas “Prigimtumėnė” yra nedaugeliui žinomas, nes liko tik jo rankraštis. Šiame darbe autorius atsiskleidžia kaip geras botanikos žinovas ir lietuviškų botanikos terminų kūrėjas.

L. Ivinskis a „Prigimtumėnė” három részének megírását tervezte, de eddig e kéziratnak csak két része került elő. A kézirat első része, a „Prigimtumėnė. Taj yra: surašimas dalijkų žemės, žoliun ir giwolių su parodimu anun wartojimo” (a továbbiakban a cikkben egyszerűen „Prigimtumėnė”) a Litván Irodalmi és Folklór Intézet könyvtárában található, és 42 oldalból áll.

L. Ivinskis a munkát egy bevezetéssel kezdi, amelyben a prigimtumenė szó eredetét magyarázza: „<...> prigimtumenė, pasidare iš dvijin žodžių: Prigimtis ir minia. “ Ebben az esetben L. Ivinskis valószínűleg tévedett: ez feltehetően nem összetett szó, hanem előtaggal képzett alak. L. Ivinskis a Prigimtumėnét három részre osztja: „<...> pasidarie tris didieji Atskerėj, kaip paprastaj nekurie prigimties mokitojej wadin: prigimties karalistėmis: 1. Karalistė negiwoyė arba Žemietras. 2. Karalistė pus-giwoje arba Žole-

58

nes. 3. Karalistė giwojé arba Giwolėnes” (1. o.). A bevezetés folytatásában a szerző azt írja, hogy a világosabb megértés és megtanulás érdekében a nagy felosztásokat további kisebb egységekre osztja, és megadja a rendszertani kategóriák litván, latin és lengyel megnevezéseit: „Anais paskirimas ira:

Atskirius. Regnum. Królestwo.

Skaldma. Divisio. Dział.

Nuodalis. Classis. Oddział.

Podalis. Sub-classis. Pod-dział.

Ejla. Ordo. Rząd.

Paejla. Sub-Ordo. Podrzęd.

Draugmie. Familia. Rodzina.

Rieżtas. Tribus. Rokonság.

Gamas. Genus. Nem.

Pagamas. Sub-genus. Alnem.

Wejśle. Species. Faj.

Pawejśle. Sub-species. Alfaj.

Atmaigna. Varietas. Odmiana.

Paatmajnis. Sub-varietas. Pod-odmiana” (2. o.).

A kategóriák megnevezésére L. Ivinskis igyekszik litván kifejezéseket találni, némelyiket pedig maga alkotja meg.

Rövid bevezető után, már a harmadik oldalon, a szerző megkezdi az élettelen királyság, vagyis a földtan leírását. Ebben a részben kőzeteket, talajokat, a legnagyobb žemaitiai hegyeket, mocsarakat, tavakat, folyókat, köveket, fémeket és más élettelen természeti képződményeket ír le. Ugyanebben a könyvtárban őrzik L. Ivinskis e munkarészéhez tartozó mutatók kéziratát is: “Surašizmas žemieminu. Index Fossiliorum. Spis minerałów”, amely négy mutatót tartalmaz – litván, latin, lengyel és német kifejezésekét. A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik L. Ivinskis „Prigimtumėnes” című művének második részét: “Prigimtūmenė turente sawieje dalijkus žemės, žoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo. Spis minerałów, roślin i tworów żyjących (zwierzęcych), sutejkta par Ł. Iwiński. Dalis 2. Część 2. Żoliėmina. Rośliny. Vegetabilia. Kroküwa. Cracoviae, Krakow, Krakau.” E kézirat másolata a Tudományos Akadémia könyvtárában található, róla pedig

59

K. Jankevičius és R. Jankevičienė írtak¹. Tárgyalták ezt a Krakkóban talált kéziratrészt, és mivel a kézirat csak a 43. oldalon kezdődik, arra a következtetésre jutottak, hogy L. Ivinskis nem írta meg a tervezett bevezetőt. Nem tudták, hogy a bevezető és a mű első része elkészült, és Litvániában őrzik.

L. Ivinskis művének második része az alacsonyabb és magasabb rendű növényeket írja le. A rész nagyobbik hányadát a növények rendszertani jegyzéke teszi ki, amely 215 családhoz tartozó 2521 nemet sorol fel. A nemek litván, latin, lengyel, néhol pedig német nevét is megadja. Ezután L. Ivinskis közli a növénynevek betűrendes mutatóját: “Surašymas žolenių, taj ira žoluni ir medžiu pagal rodbalsu ejlos 1. Lietuwiszka”. A többi mutató címe latinul “Index plantarum”, lengyelül “Regestr roślin”, németül pedig “Verzeichnis der Pflanzen”. L. Ivinskis művében a növényeket a Jussieu-rendszer alapján sorolja fel, amely az első természetes rendszer.

L. Ivinskis művében számos érdekes és eredeti nemnév található, amelyek sem a “Lietuviškas botanikos žodynas” (LBŽ, 1938), sem a “Lietuvių kalbos žodynas” (LKŽ) című szótárban nem szerepelnek. A szerző néhány fajnevet is felvett, ám növényfajokra vonatkozó terminusból igen keveset közöl. E rövid tanulmány nem tárgyalja a nemneveket, mivel ahhoz meglehetősen átfogó vizsgálatra volna szükség; ehelyett röviden áttekinti a rendszertani kategóriák taxonneveit.

L. Ivinskis művében az összes tárgyalt növényt 3 osztályra osztja – levéltelenekre, egyszikűekre és kétszikűekre: skajdma I – Belapes. Acotyledoneae, skajdma antroje – Wienlapes. Monocotyledoneae és skajdma trečioje – Dwilapes. Dicotyledoneae. A skajdma szó az LKŽ XII. kötetének 659. oldalán szerepel; nemcsak L. Ivinskis művében, hanem más régi írásokban is megtaláljuk. L. Ivinskis a skaidma szót fejezet megnevezésére használta.

A szerző az osztályokat ezután rendekre osztja, például: Nuodalis II. classis II. Kerpes. Lichenes. Liszajce. Flechten (zuzmók) (71. o.), Nuodalis III. classis III. Žalumina. Chlorophyta (zöldmoszatok) (77. o.) és így tovább. L. Ivins-

¹ Jankevičius K., Jankevičienė R. Kai kurie nauji duomenys apie L. Ivinskio darbus lietuviškos botanikos terminijos srityje// Botanikos klausimai. V., 1962. T.II. P. 151-163.

60

Ivinskis a növényeket levéltelen és kétszikű osztályokra osztotta, ezt a szót a ma használatos osztály helyett alkalmazta. A nuodalis szó szerepel az LKŽ VIII 911-ben, de más jelentésben. Néhány esetben az osztályok elnevezésére szolgáló terminusokat nem közli, többnyire azonban megadja az elnevezéseiket, például a kétszikű növények nevét: Žiedai dviveislej belapenei. Apetalae monocliniae (kétivarú, levéltelen virágok) (153. o.); Daugskiautes posielklinės. Polypetala hypogyna (sokszirmú alsó magházúak) (160. o.); Aplinkvaisininkines. Perigyna (körtermőjűek) (184. o.). Amint a példákból látható, L. Ivinskis az osztályok megnevezésére különféle terminusokat használ – egy-, két-, sőt háromszavasakat is; terminusaiban nincs olyan, kizárólag erre a kategóriára jellemző képző, mint a ma használt osztálynevekben.

A levéltelenek osztályát L. Ivinskis részletesebben eiles és paeilis csoportokra osztja, amelyeket ma rendeknek és alrendeknek neveznek. Az eila szó žemaitiai nyelvjárási, és ma is használják a žemaitiaiak – az LKŽ II 1061-ben közölt példák azt mutatják, hogy a szó Kretingában, Plungėben és Šilalėben is előfordul, és nemcsak L. Ivinskis, hanem M. Valančius is használta; Juška szótárába is bekerült. L. Ivinskis a gombákat három rendbe sorolta: I Eila. Dulkmenas. Coniomyceles (dulkmenos) (43. o.). Eila II. Pelietėnej. Hyphomycetes (pelėteniai) (47. o.). Eila III. Kajiletėnej. Dermatomycetes (kailietėniai) (54. o.). A zuzmók osztályán belül szintén három rendet különített el: Eja I. Plūtenes. Cryopsorae (plutenės) (72. o.). Eja II. Klėstmina. Thallopsosae (klestmina) (74. o.). Eja III. Remtumina. Podetipsorae (remtumina) (75. o.). A zöldmoszatok első rendje, a Mauřumina (Wandurmina). Algae (maurumina, vandumina) (77. o.), alrendekre tagolódik. Paejla I. Plíšmina. Schizophyceae (plysmina; az y-hoz lásd LBŽ 314, J. A. Pabrėza antplyšė, Schizophyllum commune) (79. o.). Paejla II. Gudžalėmina. Gonidiophyceae (grudžalėmina) (84. o.). Paejla III. Dumpliėmina. Ascophyceae (dumplėmina) (91. o.). Paejla IV. Suktmina. Gyrophykea (suktmina) (96. o.). A zöldmoszatok osztályának második rendjének (Eja II. Ordo II. Kiminai. Musci) (kiminai) (97. o.) nincsenek alrendjei, a harmadik rendet – Paparteniškes. Filicoideae (paparteniškės) (114. o.) – viszont három alrendre osztja: 1) Papartėj. Filices (paparčiai) (114. o.); 2) Szandriekeniškes. Lycopodiaceae (šundriekėniškės) (116. o.); 3) Gegużėniškes. Equisetaceae (gegužėniškės) (117. o.). Az egyszikűek osztályának négy rendje van, alrendeket pedig

61

nem különít el: 1) Žolės vandeninės (vízinövények) (118. o.); 2) Kėrmusėnes. Aroidėae (kermusėnes) (120. o.); 3) Pelūmina. Glumaceae (pelumina) (124. o.); a negyedik rendet csak megemlíti, a nevét azonban nem adja meg. A kétszikűek osztályát L. Ivinskis nem osztja rendekre és alrendekre.

A litván rend- és alrendnevek hasonlóak, ugyanazokkal a képzőkkel alkotottak, például az -mina képzővel: rendnevek – klestmina, remtumina, maurumina, pelumina; alrendnevek – plyšmina, grauželėmina?, dumplėmina, suktmina. Az -eniškės képzővel két alrendnév alakult: geguzeniškės, šundriekėniškės, és egy rendnév: papartenškės. Az alrendek között megtalálható a paparčiai elnevezés, a rendek között pedig a kim inai, dulkėmenos, továbbá több, az -eniai, -enės képzőkkel alkotott rendnév: kėletinai, pelėteniai, kermusėnės, plutėnės. Egyetlen, két szóból álló rendnév emelkedik ki: žolės vandeninės. Amint a tárgyalt példákból látható, L. Ivinskis rendek és alrendek megnevezésére használt terminusai változatosak, többféle képzővel alkotta őket. A mai rendnevek az -iečiai képzővel jönnek létre.

L. Ivinskis munkájában 215 növénycsaládot különít el, ezt a kategóriát azonban nem šeima szóval, hanem draugmė szóval nevezi meg: draugmė. Az LKŽ I. kötetében ez a szó nem szerepel. Lehetséges, hogy L. Ivinskis alkotta. A levéltelenek osztálya első rendjének – amelyben a gombákat írja le – családnevei változatosak; többnyire többes számú alakokat ad meg: Draugmė 1. Prõgribėj. Praeformativi (progribiai) (43. o.); Draugmie II. Rūdminas. Uredinei (rūdminos) (44. o.); Draugmie V. Pėlėjej (Šamppliekenėj). Mucėdinei (pelėjai; vö. LBŽ 226, a közönséges penész (Mucoraceae) szinonimája, a pelėjas; samplėkeniai) (45. o.). Draugmie VI. Plėkmes. Musorini (plėkmės) (51. o.). Öt család elnevezése eltér a többitől: Plonūmenė. Byssacei (plonumenė) (47. o.); Buožmenė. Sphaeriacei (buožmenė) (55. o.); Tarpuomina. Hymenini (tarpuomina?) (63. o.); Karpotenė. Tubercularii (karpoteniai) (46. o.); Pumptaušklinė (Skuzbezėdinėj). Lycoperadecei (pumptauškliniai, skuzbezdiniai) (57. o.). A második osztály családnevei az -mina képzővel alakultak, például: Raszmina. Graphideae (rašmina) (73. o.); Bumbōlmina. Umbilicariae (bumbolmina) (74. o.); Dviazmina. Coniocarpicae (dviašmina) (75. o.); Miegūmina. Lecideaceae (miegumina) (76. o.) és így tovább. Az -mina képzős alakok

62

a harmadik osztály családneveiben is túlsúlyban vannak, például: Krūtimina. Oscillatoriaceae (krūtimina) (85. o.); Umzdėmina. Ulvaceae (umzdėmina) (88. o.); Grūdžėlimina. Sphaerococcaceae (grūdzelmina) (93. o.); Lapōmina. Phyceae (lapomina) (94. o.); ugyanakkor más képzésű terminusok is előfordulnak, például: Gegužėniškės. Equisetaceae (gegužėniškės) (117. o.); Lapgrūdeniškė. Hymenophyllaceae (lapgrūdeniškiai) (114. o.); Szaknėgrūdėj. Rhizocarpeae (šaknėgrūdžiai) (116. o.); Sūktminas. Characeae (suktminos) (96. o.); Grūdvartės. Nostochineae (grūdvartės) (84. o.).

Az egyszikűek osztályának családnevei között kevés az -mina képzős; más terminusok dominálnak. Leggyakrabban az -iniai, -inės képzőkkel alkotott alakokat találjuk, például: Wilkdalginei. Irideae (vilkdalginių) (136. o.); Po-sajdrinei. Cyperaceae (posaidriniai) (121. o.); Lendrinėlinės. Scitamineae (lendrėlinės) (138. o.); Žąskuolinės (Szwędres). Typhaceae (žąskuolinės, švendrės) (120. o.); Kermušžinės. Aroideae (kermušinės) (120. o.) stb. Más családok nevében egyszerűen a nemzetségnevek többes számú alakjai szerepelnek, például: Praūdažiai. Restionaceae (praūdažiai) (129. o.); Narcizai. Narcissae (narcizai) (135. o.); Siustenai. Mismaeae (siusteniai) (119. o.); Wėrbas. Palmae (verbos) (128. o.); Ropūvės. Dioscoreaceae (ropūtvės) (134. o.) stb.

A harmadik, kétszikűeket tárgyaló fejezet családnevei többnyire az -mina képzővel alakultak, például: Karklūmina. Salicineae (Amentaceae) (karklūmina) (145. o.); Pipirimina. Piperaceae (pipirimina) (148. o.); Širdūmina. Gentianeae (širdumina) (263. o.); Ropūtmina. Solaneae (roputmina) (238. o.) stb. Sok terminus az -inės, -iniai képzőkkel is készült, például: Jowarinės. Platanaceae (jovarinės) (145. o.); Notnierines. Urticaceae (notnėrinės) (147. o.); Prokak-klinės. Elaeagnaceae (prokaklinės) (136. o.); Winkšninei. Ulmaceae (vinkšninei) (146. o.) stb. L. Ivinskis munkájában -enės, -eniai képzős családnevek is szerepelnek, például: Kankorėženės. Coniferae (kankorėženės) (143. o.); Plā-tejkėnės. Penaceae (plateikenės) (154. o.); Lapkrosėnės. Phytolaccaceae (lapkrosėnės) (157. o.); Waszkuonėnes. Myriceae (vaškuonėnes) (145. o.); Rieszūtinėn. Juglandaceae (riešūteniai) (146. o.) stb. A kétszikűek fejezetében olyan családnevek is előfordulnak, amelyekben a nemzetségnév többes számú alakja szerepel: Taurūnes. (Gilendrinės). Cupuliferae (taurū-

63

növények, szegfűfélék) (146. o.); Agrotoras. Podostemeae (agotros) (149. o.); Muskatelės. Myristicae (szerecsendiófélék) (149. o.); Miênuwas. Menispermaceae (holdmagfélék) (164. o.) stb.

L. Ivinskis művében a családnevek változatosak; leggyakrabban a -mina képzővel alkotott alakok fordulnak elő, de vannak a -iniai képzővel alkotott terminusok is; ezt ma használják a családnevek képzésére.

L. Ivinskis egyes családokat tovább tagol, majd megadja a nemzetségek nevét. Ezenkívül rēžtas kategóriákat is megkülönböztet. L. Ivinskis ezt a szót a ma használatos tribus terminus helyett alkalmazza, például: Riežtas I. Tribūs I. Rizines. Chryzeae (rizines) (122. o.); Riežas II. Tribūs II. Wikšzrines. Phalarideae (vikšrinės) (122. o.). A rėžtas szó szerepel az LKŽ XI 511-ben; nemcsak L. Ivinskis használja, hanem más szerzők is, de egészen más jelentésben.

Rėžtas kategóriákat csak a második és a harmadik fejezetben különböztet meg. A levéltelenek fejezetének növényeit nem osztja rėžtas kategóriákra; csupán néhány családot tagol tovább a kategórianév feltüntetése nélkül, így ezek alcsaládok is lehetnek, nem pedig tribusok, például: Draugmie VI. Pliekmes. Mucorini (plėkmės) (51. o.).

A. Plewiedras. Rhacodiee (plevėdros) (52. o.)

B. Plewiedras tikroses. Mucorini genuni (plevėdros tikrosios) (53. o.)

C. Spirūnai. Pilobolei (spirūnai) (54. o.).

XXVI. Társaság. Oscillatorieae (krutėmina)

A. Krutėminej. Oscillatorine (krutėminiai) (85. o.)

B. Csomók. Lyngbyeae (rinkumina)

C. Slėgmina. Rivularieae (slėgmina) (86. o.).

A továbbiakban az egyes csoportok nemzetségeinek nevei következnek.

A tribusok nevei a családnevekhez hasonlóan változatosak; leggyakrabban a -inés képzővel alkotják őket, például: Riežtas V. Smilgines. Agrestis (smilginės) (124. o.); Riežtas I. Didmines. Rafflesieae (didminės) (152. o.); Riežtas II. Arbuzines. Cucurbiteae (arbūzinės) (188. o.); Riežtas I. Bludvines. Ocymoideae (blūdvīnės) (227. o.) stb. A tribusnevek egy másik csoportját a -enės képzővel alkotják, például: Kapunėnes. Cuprissineae (kapūnenės) (144. o.); Medgėnes. Gnetaceae (medgėnės) (145. o.); Gajlenes. Rhodoraceae (gailenės) (214. o.); Szilenes. Ericae (šilenės) (215. o.); Usnėnes. Carduaceae (usnėnės) (253. o.). Előfordulnak olyan tribusnevek is, amelyekben a nemzetségnév többes számú alakja szerepel, például: Kartpienes.

64

Euphorbiae (kutyatejfélék) (150. o.); Balāndas. Cyclolobeae (libatopfélék) (158. o.); Rājšzves. Cedreleae (rákvirágfélék) (174. o.); Pipirā. Pipereae (borsfélék) (148. o.); Beždāj (Aliwas). Sambuceae (bodzák, olajfafélék) (248. o.) stb. A tribusok ezután nemzetségekre oszlanak, és a nemzetségeken belül csupán néhány faj nevét sorolja fel, például: CCL III. K altas. Claviceps. (Sclerotium. Peromedica. Scler. Clavus). Nasionak. Ostróżka. Jundz. Hartpilz. Kornkeimer.

A gazdanövények szerint, amelyekből élősködik, így nevezik:

a. K altas rugīnis. Claviceps Secalis. Secale cornutum. Balding, diss. 1771. Secale luxurians. Bauhin.

b. K. búzai. Cl. Tritici. Wallr.

c. K. perjefűn élő. Cl. Lolii. Wallr.

d. K. nádi. Cl. Arundini. Wallr.

e. K. réti. Cl. Dactylidis. Wallr.

f. K. csenkesz. Cl. Festucae. Wallr.

g. K. nyúlfarkú. Cl. Sesleriae. Wallr.

h. K. réti perje. Cl. Poal.

i. K. kukoricai. Cl. Maydis. (57–58. o.)

L. Ivinskis kéziratának tárgyalását összefoglalva röviden megállapíthatjuk, hogy L. Ivinskis „Prigimtumenė” című művének második részében a növények rendszerezett elrendezésben szerepelnek. A kategóriák megnevezésére L. Ivinskis litván terminusokat használ, amelyek közül néhányat feltehetően maga alkotott. Ma az osztály terminus használatos, L. Ivinskis azonban a nuodalis (classis) szót alkalmazza; a ma használatos, latinból kölcsönzött tribus helyett pedig a rėžtas (Tribus) kifejezést. A prigimtumenė és draugmė szavakat sehol sem jegyezték fel, valószínűleg csak L. Ivinskis használta őket. Az egyes rendszertani kategóriacsoportok elnevezései változatosak, L. Ivinskis azonban igyekszik egységesíteni őket: egyes neveket az egyik, másokat egy másik képzővel alkot; például a draugmė elnevezései többnyire a -mina képzővel, a rėžtas nevei pedig jellemzően az -inė képzővel készülnek.

L. Ivinskis „Prigimtumenė” című műve érdekes és fontos a botanikai terminusalkotás kezdeteinek vizsgálata szempontjából. Kár, hogy ez a munka nem jelent meg nyomtatásban, és kézirata hosszú ideig ismeretlen maradt a litván botanikusok előtt; értékéből azonban ma sem veszített.

65