L. Ivinskio „Prigimtumenės“ taksonų pavadinimai

Albina AUKSORIŪTĖ L. IVINSKIO „PRIGIMTUMENES” TAXONJAINAK ELNEVEZÉSEI ELNEVEZÉSEK Laurynas Ivinskis (1810-1881) — az egyik legnevesebb a XIX. a. század közepi žemaičiai felvilágosítók — į A litván kultúrtörténetbe a litván nyelvű kalendáriumok első kiadójaként vonult be. Jo „Kalendorius arba Metu skajtlus ukiszkas" évtől évig jelent meg. 1846 1867 A kalendáriumok tartalma igen változatos — volt, mivel parasztoknak szánták őket, ezért meglehetősen L. Ivinskis gyakorlati tanácsokat közölt bennük a mezőgazdaság kérdéseiről, történelmi és ir csillagászati ismereteket, néprajzi alkotásokat, valamint zoológiai és botanikai kérdéseket magyarázott. Iš a kalendáriumokban a botanika kérdéseiről közölt cikkecskékből látható, hogy L. Ivinskis jól érdeklődött e ir terület iránt, és maga is su ja jól ismerte. Három naptárban nyomtatta (1862-1864) ki cikkét „Prigimtiné” címmel, amelyben az élő és ir élettelen természetet, valamint a botanika, zoológia és ásványtan kérdéseit tárgyalta. Ebben a cikkecskében L. Ivinskis a növények osztályozását Linnaeus és Jussieu alapján mutatja be. Ivinskis ir természettudományos munkái közül azonban a legnagyobb a „Prigimtumené” kevéssé ismert, mert csak kéziratban maradt fenn.‡.Kaixo L. .Kaixo .Kaixo jo Ebben a munkában a szerző a botanika jó ismerőjeként, litván botanikai terminusok megalkotójir aként mutatkozik meg. L. Ivinskis három „Prigimtumenė”-- részt tervezett megírni, azonban egyelőre csak e kézirat két része került elő. A kézirat első része „Prigimtumenė. Taj ira: surašzimas dalijku žemies, žoliun giwoliu ir parodimu anun su wartojimo” (a továbbiakban e tanulmányban egyszerűen „Prigimtumenė”) a Litván Irodalmi és Folklórintézet könyvtárában található, ir oldalakból áll. ją 42 A művet L. Ivinskis bevezetéssel kezdi, amelyben a „prigimtumenė” szó keletkezését magyarázza: a „prigimtumen- “<...> ė” két szóból alakult: Prigimtis minia. " ir Ebben az esetben L. Ivinskis valószínűleg tévedett, ez nagy valószínűséggel o ne képzős szóképzésű, összetett szó. A „prigimtumenė” szót L. Ivinskis három részre į osztja: három “<...> nagy részre oszlik Különálló részekre, ahogyan a természet egyszerűbb tanítói némelyeket neveznek: a természet királyságaira: 1. Élettelen ország vagy Föld. 2. Félig élő ország vagy Növény58 ek. 3. Élő ország vagy Állatok” (1. o.). A továbbiakban a bevezetőben a szerző azt írja, hogy a könnyebb megértés és elsajátítás ir érdekében a nagyobb fejezeteket kisebbekre osztja, és megadja a ir rendszertani kategóriák litván, latin ir és lengyel terminusait: „A felosztás a következő:” Elkülönítve. Királyság. Királyság. Osztás. Felosztás. Részleg. Rész. Osztály. Oddział. Podział. Alosztály. Alosztály. Ejta. Rend. Rend. Paejla. Alrend. Alrend. Társulás. Család. Család. Vágás. Törzs. Rokonság. Nemzetség. Genus. Nem. Alnemzetség. Subgenus. Alnem. Faj. Species. Faj. Pawejslé. Alfaj. Podgatunek. Atmajna. Változat. Odmiana. Paatmajnis. Alfaj. Podfajta” (2. o.). A kategóriák megnevezésére L. Ivinskis igyekszik litván terminusokat találni, o egyeseket maga alkot ir meg. Po Rövid bevezetője után, már a harmadik oldalon, a szerző megkezdi a da holt királyság, vagyis a földek leírását. Ebben a részben leírja a kőzeteket, šo talajokat, a žemaitiaiak legnagyobb hegyeit, mocsarait, tavait, folyóit, köveit, fémjeit és az élettelen természet ir egyéb elemeit. Ugyanabban a könyvtárban őrzik ennek a ir L. Ivinskis munkájának mutatókat tartalmazó kézirata: „Surašzimas žemieminu.” Tárgymutató A fosszíliáké. „Spis mineratow- ”, amelyben a litván, latin, lengyel és német terminusok — négy mutatója található. A lengyel ir könyvtárban MA Krokuvoje saugoma antroji L. Ivinskio A „Prigimtumenės” része „A természet magában foglalja a föld, a növények és az ir élőlények su részeit, használatuk bemutatásával.” Ásványi anyagok, élő i növények és állatok (állatok), átadta L. Ivinski. Rész 2. A 2. növények része. Növények. Vegetabilia. Krokuwa. Cracoviae, Krakow, Krakau.” E kézirat másolata a Tudományos Akadémia o könyvtárábjį 59 an található, erről K. Jankevičius és R. Jankevičienė írtak'. Ismertették ezt a Krakkóban talált kéziratrészletet, és mivel a kézirat csak a 43. oldaltól kezdődik, arra a következtetésre jutottak, hogy L. Ivinkis nem írta meg a tervezett mű bevezetését. Nem tudták, hogy a bevezetés és a mű első része meg van írva, és Litvániában őrzik. A másodikban L. Ivinskio munkájának részében az alacsonyabb rendű és ir magasabb rendű növényeket írja le. A nagyobbik részt a növények bemutatott rendszertani jegyzéke alkotja, amelyben a családokhoz 2521 tartozó nemzetség215 ek szerepelnek. A nemzetség litván, latin, lengyel, helyenként német neve o szerepel. ir Továbbá L. Ivinskis a növénynevek alfabetikus mutatóit közli: mų “Surašzimas žoleniu, taj ira zoliun medziu pagat rodbalsu ejtos ir 1. Lietuwiszkaj". A többi mutató latinul kapta címét — “Index plantarum”, lengyelül — „Regestr rošlin" ir németül — „Verzeichniss der Pflanzen”. A növényeket munkájában L. Ivinskis a Jussieu-rendszer alapján ismerteti, amely az első természetes iš rendszerek egyike. L. Ivinskis munkájában számos érdekes, eredeti ir nemzetségnév található, amelyek egyike sincs rögzítve sem a „Lietuviškame botanikos žodyne" (LBZ-ben, 1938), sem „A litván nyelv szótárában" (LKŽ). A szerző néhány ir fajnevet is beillesztett, azonban a növényfajok terminusaiból nagyon keveset közöl. Ebben a rövid tanulmányban a nemzetségneveket nem tárgyaljuk, ehhez meglehetősen átfogó tanulmányra lenne szükség; megkíséreljük röviden áttekinteni a rendszertani kategóriák taxonjainak neveit. Az Ivinskis által munkájában tárgyalt valamennyi növényt L. Ivinskis a skaidmáį 3 kat levéltele- — nekre, egylevelir űekre és kétlevelűekre osztja: skajdma I — Levél nélküliek. Acotyledoneae, skajdma antrojė — Egyszikűek. Egyszikűek ir osztálya — Kétszikűek. Dicotyledoneae. A skajdma szó megtalálható a LKZ XII 659, ji csak ne találjuk L. Ivinskis művében, de más ir régi írásokban is. L. Ivinskis a „skaidmas” kifejezést a fejezet megnevezésére használtį a. A szerző a skaidmas-t ezután nuodalisokra osztja, például: : Nuodalis II. classis II. Zuzmók. Zuzmók. Zuzmók. Zuzmók (zuzmók) (o. 71), Nuodalis III. osztály III. Zalumina. Chlorophyta (zöldmoszat) (o. 77) ir stb. L. Ivins- 'Jankevičius K,Jankevičienė R. Néhány új adat L. Ivinskio munkáiról a litván botanikai terminológia területén// Botanikos klausimai. V, 1962. II. kötet. 151–163. o. 60 A „nuodalis” szóval osztotta fel a gombákat levéltelenekre és kétszikűekre, és ezt a szót használta a ma használatos osztály helyett. A nuodalis szó az 1.-ben van megadva. KZ VIII 911, de más jelentésben. Néhány esetben nem adja meg a terminusok megnevezését, amelyekkel azokat el kell nevezni, azonban többnyire feltünteti a megnevezésüket, például a kétszikű növények elnevezéseit: Žiedaj dwiwejslej belapenej. Apetalae monoclinae (kétivarú, sziromtalan virágok) (153. o.); Sokszirmú posztmagvasak. Polypetala hypogvna (sokszirmú posztmagvasak) (160. o.); Körültermők. Perigyna (körültermők) (184. o.). Amint a bemutatott példákból látható, L. Ivinskis az osztályok megnevezésére különféle, egy-, két-, sőt háromszavas terminusokat használ; ti terminusai nem rendelkezn- — ek az e kategóriára ir jellemző sajátos képzővel, amellyel a jelenleg használatos osztálynevek rendelkeznek. A sziromtalanok felosztását L. Ivinskis tovább tagolja rendekre és alrendekre, amelyeket ma rendeknek és alrendeknek nevezünk. Az eila szó žemaitiškas, és jelenleg a žemaitisok használják — az LKŽ II 1061-ben közölt példák azt mutatják, hogy ez a szó megtalálható Kretingában, Plungėben, ir Šilalėben, jj hogy csak ne L. Ivinskis használta, de ir M. Valančius, ő beillesztette ir į Juška szótárába. L. Ivinskis a gombákat három sorozatba osztotta: I Ejla. Dulkmenas. Coniomycetes (részletek) (o. 43). Ejla II. Pelieténej. Hyphomycetes (peléteniai) (o. 47). Ejla III. Kajlieténej. Dermatomycetes (kailéteniai) (p. 54). Három rendet is elkülönített a zuzmók osztályában: Ejla I. Kéregzuzmók. Cryopsorae (kéregzuzmók) (p. 72). Ejla II. Klėstmina. Thallopsosae (klestmina) (p. 74). Ejla III. Remtumina. Podetiopsorae (remtumina) (p. 75). A zöldes színűek első sora Mauriomina (Wandumina). Algák (maurumina, vandumina) (o. 77) rendekekį re osztják. Paejla I. Plišzmina. Schizophyceae (hasadékos moszat; y vö. miatt LBŽ 314 J.A. Pabrėžos antplyšė, Schizophyllum commiine) (o. 79). Paejla II. Grudžaliėmina. Gonidiophyceae (grudžalėmina ?) (o. 84). Paejla III. Dumpliėmina. Ascophyceae (dumplémina) (o. 91). Paejla IV. Suktmina. Gyrophykea (suktmina) (o. 96). Második Zaluminos osztály sora (Ejla II. Rend II. Kiminaj. Mohák (rokonok) (o.) 97)) nincs alrendje, o a harmadik — Paparteniszkes. Filicoideae (páfrányfélék) (o.) 114) — alrendekį 3 re oszlik: 1) Páfrány. Filices (páfrányok) (p. 114); 2) Szgndriekéniszkes. Lycopodiaceae (kapcsos korpafűfélék) (p. 116); 3) Geguženiškės. Equisetaceae (geguženiškės) (p. 117). Az Egylakiak osztályának négy rendje o van, 61 alrendeket nem különböztetünk meg: 1) Vízi füvek (vízi füvek) (p. 118); 2) Kermušenės. Aroideae (kermušenės) (p. 120); 3) Pelumina. Glumaceae (pelumina) (p. 124), a negyedik rend pedig csak meg van említve, nevét nem közlik. A Dvilapiai osztályt L. Ivinskis nem osztja sorozatokra és alsorozatokra. A litván sorozatés alsorozatnevek hasonlóak, ugyanazokkal a képzőkkel alkotottak, például a -mina képzővel: a sorozatok nevei —klestmina, remtumina, maurumina, pelumina, az alsorozatok nevei —plyšmina, grudžalėmina?, dumplėmina, suktmina; a -eniškės képzővel 2 alsorozatnév alakult: geguženiškės, šundriekeniškės —és egy sorozatnév —paparteniskés. Előkerült egy paparčiai nevű alsorozat, valamint a kiminai, dulkmenos nevű sorozatok és néhány, az -eniai, enés képzővel alkotott sorozatnév: kailėteniai, peléteniai, kermušenės, plutenės. Egy két szóból álló sorozatnév emelkedik ki —žolės vandeninės. Amint a megtárgyalt példákból látható, L. Ivinskis elnevezései, amelyekkel a sorozatokat és alsorozatokat nevezi meg, változatosak; megalkotásukhoz több képzőt használ. Ma a sorozatneveket az -iečiai képzővel alkotják, I.. Ivinskis munkájában 215 növénycsaládot különít el, ezt a kategóriát azonban nem a šeima szóval, hanem a draugmė szóval nevezi meg: draugmie. Ez a szó nem került be az LKŽ-be. Lehet, hogy L. Ivinskis neologizmusa. A levéltelenek osztályának első rendjében, ahol a gombákat írják le, a családok elnevezései változóak, többnyire többes számú alakban szerepelnek: Draugmie 1. Progribej. Praeformativi (előgombák) (43. o.); Draugmie II. Rūdminas. Uredinei (rūdminos) (44. o.); Draugmie V. Pėliejej (Sąmpliekėnej). Mucedinei (penész; vö. LBŽ 226 a közönséges penész (Mucoraceae) pelėjas szinonimáját; samplėkeniai) (45. o.). Draugmie VI. Pliėkmes. Musorini (plėkmės) (o. 51). A családok nevei eltérnek a többi 5 elnevezéstől: Plonumeéne. Byssacei (plonumenė) (p. 47); Buožmėne. Sphaeriacei (buožmenė) (o. 55); Köztes lemez. Hymenini (köztes lemez?) (o. 63); Karpoténej. Tubercularii (karpoteniaik) (o. 46); Pumpotaukszlinej (Skuzbezdinej). Lycoperdacei (pampotaukšliniai, skuzbezdiniai) (p. 57). A másodrendű családok elnevezései a su -mina, pl. : Raszmina. Graphideae (rašmina) (p. 73); Bumbėlmina. Umbilicarieae (köldöcskék) (p. 74); Dwiaszmina. Coniocarpicae (kettős bibéjű) (p. 75); Miegūmina. Lecideaceae (altatószer) (o. 76) ir stb. Származékok su 62 képző a -mina szintén dominál a 3. osztályba tartozó családok elnevezéseiben, pl.: Krutiėmina. Oscillatorieae (békanyálfélék) (o. 85); Umzdiėmina. Ulvaceae (umzdėmina) (o. 88); Grūdžėlmina. Sphaerococceae (grudželmina) (o. 93); Lapomina. Phyceae (lapomina) (o. 94), azonban előforko ir más képzésű terminusok, pl. : Geguzéniszkes. Equisetaceae ( geguženiškės) (p. 117); Lapgrudeniszkej. Hymenophylleae (lapgradeniskiai) (p. 114); Szakniégrudej. Rhizocarpeae (Saknégridziai) (o. 116); Suktminas. Characeae (suktminos) (o. 96); Gridwarstes. Nostochinae (rácsváltások) (o. 84). Az egylaki rend családneveinek su képzője -mina kevés, más terminusok dominálnak. Többnyire származésu kos esküga -iniai, -inės, pl. : Wilkdalginej. Nősziromfélék (nősziromfélék) (o. 136); Posajdrinej. Cyperaceae (pázsitfűfélék) (o. 121); Lendrielines. Scitamineae (gyékényfélék) (o. 138); Zgnskuolines (Szwėndres). Typhaceae (gyékényfélék, káka) (p.120); Kermuszines. Aroideae (kermušinės) (o. 120) vö. Más családok neveiben egyszerűen a nemzetségek többes számú alakjai szerepelnek, pl. : Pramaudaj. Restiaceae (pramaudai) (o. 129); Narcizaj. Narcisseae (nárciszok) (o. 135); Siustenej. Mismaceae (siusteniák) (o. 119); Wėrbas. Pálmafélék (igék) (o. 128); Jamgyökerek. Dioscoreaceae (jamgyökerek) (o. 134) ir stb. A harmadik kétszikűek osztályának családnevei többnyire így képződti su képző -mina, pl. : Karklūmina. Salicineae (Amentaceae) (karklumina) (o. 145); Pipirimina. Piperaceae (pipirumina) (p. 148); Szirdwmina. Gentianeae (Sirdumina) (p. 263); Roputmina. Solaneae (roputmina) (o. 238) ir stb. Számos terminus ir utótagja su -inés, -iniai, pl. : Jowarines. Platanaeae (jovarings) (p. 145); Notnierines. Urticaceae (notnérinés) (p. 147); Prokarklines. Elaeagnaceae (prokarklinės) (o. 136); Winkszninej. Ulmaceae (szilfafélék) (o. 146) ir stb. L. Ivinskio munkájában a családnevek ir su toldaléka -enės, -eniai, pl. (például) -enės, -eniai, pl. : KqnkorieZénes. Coniferae (kankorėženės) (p. 143); Platejkėnes. Penaceae (plateikenės) (p. 154); Lapkrosénes. Phytolacceae (alkörmösfélék) (o. 157); Waszkuonėnes. Mvriceae (viaszfélék) (o. 145); Rieszūtėnej. Juglandeae (diófélék) (o. 146) ir stb. A kétszikűek osztályában előfordulnak olyan családnevek, amelyekben a nemzetségnév többes számú mo alakja szerepel: Taurūnes. (Gilendrines). Cupuliferae (taurūnės, 63 gilendrinės) (o. 146); Aguotras. Podostemeae (aguotro félék) (149. o.); Szerecsendiófélék. Myristiceae (szerecsendiófélék) (149. o.); Mėnuvos. Menispermaceae (mėnuva félék) (o. 164) ir stb. L. Ivinskis művében a családnevek változatosak, leggyakrabban a -mina képzővel alkotott alakok fordulnak elő, azonban vannak -iniai képzős terminusok is, amelyet ma a családnevek képzésében használnak. L. Ivinskis egyes családokat tovább finomít, majd felsorolja a nemzetségek neveit. Megkülönbözteti továbbá a rēžtasokat. L. Ivinskis ezt a szót a ma használatos triba terminus helyett használja, pl. : Riežtas I. Tribus I. Rizines. Crhyzeae (rizinės) (p. 122); Riežtas II. Tribusok II. Wikšzrines. Phalarideae (vikšrinės) (p. 122). A rėžtas szó szerepel az LKŽ XI 511-ben, nemcsak L. Ivinskis használta, hanem más szerzők is, de egészen más jelentésben. A rėžtasokat csak a második és a harmadik fejezetben különítik el. A levéltelenek fejezetének növényeit nem osztják rėžtasokra, csak egyes családokat osztanak fel részletesebben, a kategória nevének feltüntetése nélkül, így például alcsaládok, nem pedig tribusok különíthetők el. : Draugmie VI. Nyálkagombák. Mucorini (nyálkagombák) (o. 51). A. Plewiėdras. Rhacodiei (plevėdros) (o. 52) B. Tikrosios Plewiėdras. Mucorini genuini (tikrosios nyálkagombák) (o. 53) C. Spirūnaj. Pilobolei (spirūnai) (o. 54). Draugmie XXVI. Krutiėmina. Oscillatorieae (krutėmina) A. Krutiéminej. Oscillatorinae (krutėminiai) (p. 85) B. Rinkūmina. Lyngbyeae (rinkumina) C. Sliégmina. Rivularieae (slėgmina) (p. 86). A továbbiakban az egyes csoportok nemzetségnevei következnek. A tribusok nevei, akárcsak a családoké, változatosak; többnyire az -inės képzővel alakultak, pl. : Riežtas V. Smilgines. Agrestis (perjefélék) (124. o.); I. fejezet. Didminės. Rafflesieae (didminės) (152. o.); II. fejezet. Arbuzines. Cucurbiteae (arbūzinės) (188. o.); I. fejezet. Bludwines. Ocymoideae (blūdvinės) (227. o.) stb. A törzsnevek egy másik csoportja az -enės képzővel alakult, pl. : Kapunėnes. Cuprissineae (kapūnenės) (144. o.); Medgénes. Gnetaceae (medgenės) (145. o.); Gajlenes. Rhodoraceae (gailenės) (214. o.); Szilėnes. Ericeae (hangafélék) (215. o.); Usneae. Carduaceae (zuzmófélék) (253. o.). Olyan tribusnevek is előfordulnak, amelyekben a nemzetségnév többes számú alakja szerepel, pl. : Kartpieneae. 64 Euphorbieae (kutyatejfélék) (o. 150); Libatop. Cyclolobeae (libatopok) (o. 158); Rajsztwes. Cedreleae (raištvék) ( p. 174); Pipiraj. Pipereae (borsok) (o. 148); Bézdaj (Aliwas). Sumbuceae (bodzák, orgonák) (o. 248) ir stb. Ezután a tribusokat nemzetségį ekre o osztják, a nemzetségek fajneveiből csak egy-kettőt közölnek, pl. : CCL III. Bűnös. Claviceps. (Sclerotium. Ppermoedia. Scler. Clavus). Nasionak. Ostrézka. Jundz. Hartpilz. Komkeimer. A származási gabonaszem alapján, amelyből átalakul, nevezik a. Rozsanyarv. Claviceps Secalis. Varjúköröm. Balding, értekezés. 1771. Secale luxurians. Bauhin. b. K. búzaCl. Tritici. Wallr. c. K. Kaspeninis. Cl. Lolii. Wallr. d. K. Nádas. Cl. Arundini. Wallr. e. K. Alapi. Cl. Dactylidis. Wallr. f. K. Pomininis. Cl. Festucae. Wallr. g. K. Mézharmatgombás. Cl. Sesleriae. Wallr. h. K. csenkeszes. CL. Poal. i. K. Saujeninis. Cl. Maydis. (o. 57-58) Összefoglalva megvitatva L. Ivinskis kézirata alapján rövid következtetéseket lehet levonni arról, hogy a második L. Ivinskio munkája A „Prigimtumenė” részben a növények rendszer szerint vannak elrendezve. Kategóriák elnevezésére L. Ivinskis litván terminus használ, amelyek közül néhányat feltehetően ő maga alkotott. Ma a „klaszter” kifejezést használják, o L. Ivinskis a nuodalis (classis) kifejezést használja; a latinból kölcsönzött, ma iš használatos triba terminus helyett a réztas (Tribus) kifejezést — alkalmazza. A prigimtumené és draugmé szavakat ir sehol sem rögzítették, ezeket valószínűleg csak L. Ivinskis használta. Az egyes rendszertani kategóriacsoportok elnevezései változóak, de L. Ivinskis megpróbálja — egységesíteni őket: egyes su elnevezéseket azonos o képzőkkel, másokat — su más képzőkkel alkot; például a draugmių elnevezései su többnyire a -mina képzővel, míg a rėžtų elnevezései főként az -inés képzővel képzettek. L. Ivinskis „Prigimtumenė” című munkája érdekes és ir fontos a botanikai į terminusok megalkotásának kezdetét tekintve. Kár, hogy ez a munka nem jelent meg nyomtatásban, a kézirat sokáig ir jo ismeretlen volt a litván botanikusok előtt, értékéből azonban mára sem veszített. ir 65