Albina AUKSORIŪTĖ

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

LAURYNAS IVINSKIS KRAKKÓI KÉZIRATAI

Laurynas Ivinskisnek, a 19. századi žemaitija felvilágosítónak csak az 1846-tól kiadott litván naptárai jutottak el a korabeli olvasókhoz, munkáinak nagy része pedig kiadatlan maradt. L. Ivinskis kéziratainak többségét a Litván Irodalmi és Néprajzi Intézet kézirattára őrzi (a továbbiakban LLTIR); néhány kézirata a Tudományos Akadémia Könyvtárában, a Vilniusi Egyetemi Könyvtárban, valamint a Litván Nemzeti M. Mažvydas Könyvtár kézirattáraiban is megtalálható. L. Ivinskis néhány munkáját külföldön, Szentpéterváron és Krakkóban őrzik.

A Lengyel Tudományos Akadémia (Polska Akademia Umiejętności) krakkói könyvtárának kézirattárában L. Ivinskis négy műve található. Az első kéziratból, a „Prigimtūmėnė turentė sawieje dalijkus žemės, żoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo (Spis minerałów, roślin i tworów żyjących (zwierzęcych)” (a továbbiakban „Prigimtūmėnė”) címűből két részt őriznek: Dalis 1. Część 1. Žemiėmina. Mineraly. Fossilia és Dalis 2. Część 2. Żoliėmina. Rośliny. Vegetabilia. A mű keletkezésének dátuma nincs megadva. A két rész a könyvtári katalógus különböző köteteiben szerepel; az első rész száma 1801, a másodiké 2824. Az első rész, a „Žemėmina”, egy 22,5 × 18 cm méretű füzetbe van bekötve, 61 oldalas; az utolsó oldal végére ezt írták: Pabajga pirmojo Atskiriaus. Finis primi Regni Fossiliorum.

Az első rész nagyon gondosan, kalligrafikus írással készült, az oldalakat megszámozták. A litván szakkifejezés mellett annak latin, lengyel, néhol pedig német megfelelője is szerepel. A különböző nyelvű megfelelőket különböző színű ceruzával húzták alá; a színek mindmáig igen szépen megmaradtak. Hogy ezeket a kifejezéseket valóban maga L. Ivinskis húzta alá, arról az általa mellékelt magyarázat tanúskodik, amely megadja, milyen szín jelöli az egyes nyelvek szavait. A „Iszguldimas krosu. Explicatio colorum (lot.). Objaśnienie farb (lenk.). Bedetung der Farben (vok.).” című magyarázatban azt írja, hogy a zölddel aláhúzott szavak litvánok, a zárójelben megjelöltek pedig žemaitijaiak; kékkel a latin szavak vannak aláhúzva—

102

a pirossal aláhúzottak lengyelek, a sárga színnel aláhúzottak pedig németek.

Már a bevezetés legelején meghatározza L. Ivinskis a prigimtūmenė¹ fogalmát: „Prigimtumenė ira taj surinkimas wiso sutwierimo dalijku, kurius regam, galem susėktė, anun dasilitietė arba jaustė anus kokiu- noris budu” (1. o.). Miután mindezt részletesebben kifejti, a szerző három osztályt vagy birodalmat különböztet meg: Pirmasis Atskir ius: Karaliste negiwojė, taj ira: Zemietras (Žemiėmina). Fossilia (lot.). Ciała kopalne (lenk.). Antrasis Atskir ius: Karaliste pus–giwojė, taj ira: Zoliėmina. Vegetabilia (lot.). Rośliny (lenk.). Tretinsis Atskir ius: Karaliste giwojė, taj ira: Giwumina. Animalia (lot.). Zwierzeta (lenk.) (2. o.). L. Ivinskis ezeket az osztályokat tovább tagolja, és sorra ismerteti a rendszertani kategóriák elnevezéseit.

A bevezetés jelentős része (3–9. o.) a Föld leírásával foglalkozik. L. Ivinskis más bolygókkal is összehasonlítja a Földet: „Musu žemė […] ira kajpo smulkė dulkelė prilig inus jen pri planetu wisos pasaulies. Ture buožies arba kamulio pawejkstą […]. Su kitomis planetomis drauge wadinas: pasaulė. Systema solare” (lot.) (3. o.). Tárgyalja a Föld összetételét, méreteit, a világ részeit és az éghajlati övezeteket, valamint megadja a nap és az éjszaka részeinek, illetve a hét napjainak elnevezéseit.

A víz leírásakor (Wānduo, unduo. Aqua (lot.). Woda (lenk.). Wasser (vok.) (9. o.)) L. Ivinskis először a víztestek neveit sorolja fel, az óceánnal és a tengerrel kezdve (Acėonas. Oceanus (lot.). Ocean (lenk.); Mārė, jūrė. Mare (lot.). Morze (lenk.). See (vok.). (9. o.)), majd a szökőkúttal zárja (Trīszkīne. Aqua saliens (lot.). Fontana (lenk.) (10. o.)). A szerző kétféle vizet különböztet meg: a) Wan-

¹ Néhány megjegyzés a prigimtūmenė szó ū magánhangzójának írásmódjáról. E magánhangzó írásmódja ebben a szóban némileg változó: egyes helyeken diakritikus jellel, máshol anélkül írják, például: prigimtūmenė ir prigimtumenė. Hasonló példák L. Ivinskis más műveiben is előfordulnak, például: jaunūmenė („Lenkų–žemaičių k. žod.”, 593. o.); wisumenė ir kitu- menies („Pasauga”, 18. és 26. o.). Az LLTIR-ben őrzött „Słowko o pisowni języka Litewskiego” és „O pisowni języka Litewskiego” című kéziratokban L. Ivinskis az ū magánhangzó írásmódját is magyarázza. Magyarázatából és a szerző példáiból kitűnik, hogy az ū és az u a nyelvjárásában egyaránt hosszú ū hangot jelöl. Ezt V. Vitkauskas „Šiaurės rytų dünininkų šnektų žodyno” című művének (V., 1976) példái is igazolják: jaunūmenė (113. o.); karūmenė (125. o.); kitūmenė (139. o.).

103

a közönséges víz. Tiszta víz (latin). Édesvíz (lengyel), és b) megfagyott víz. A hidegtől megkeményedett víz (latin). Megfagyott víz (lengyel) (10. o.), amelyeket tovább osztályoz.

Ezután L. Ivinskis felsorolja a levegőt alkotó elemeket (Levegő. Aër (latin). Levegő (lengyel) (11. o.)), vagyis hidrogén. Hydrogenium (latin). Wodór, wodoród (lengyel); oxigén. Oxygenium (latin). Tlen, kwasoród (lengyel); szén. Carbonicum (latin). Széngáz (lengyel); salétrom. Nitrum (latin). Salétromgyök (lengyel), valamint nitrogén. Azotus (latin). Nitrogén (lengyel) (11. o.), és megadja a szelek elnevezéseit.

A külön kiemelt részben Tűz. Ignis (latin). Tűz (lengyel) mellett olyan kifejezések is szerepelnek, mint Mennydörgés, Perkūnie, Graustinė. Tonitru (latin). Mennydörgés, piorum (lengyel); Villám. Fulmen (latin). Villám (lengyel); Elektromosság. Electricitas (latin). Elektromosság, –tan (lengyel); Galvanizmus. Galvanismus (latin). Galvanizmus (lengyel) (12. o.), továbbá a következő kifejezéseket is közli: Északi fény. Aura borealis (latin). Északi fény (lengyel); Földrengés. Motus terrae (latin). Földrengés (lengyel); Csillaghullás. Lapsus stellarum (latin). Csillaghullás (lengyel); lidérc. Incubo (latin). Sárkány (lengyel) (12. o.) és egyebek.

A Hold megnevezésére L. Ivinskis két szinonimát ad meg: Hold. Napgömb. Luna (latin). Księżyc (lengyel) (12. o.), és a következő magyarázatot fűzi hozzá: „A Földtől 50 000 mérföldre van; 49-szer kisebb a mi Földünknél” (12. o.). Ezután a szerző megadja a holdfázisok elnevezéseit; a következő kifejezést használja: a hold hónapjának változásai – a hónap változásai. Phases lunares (latin). A Hold változatai (lengyel) (13. o.). Ebben az alfejezetben L. Ivinskis megadja az évszakok, valamint mind a tizenkét hónap elnevezéseit is.

A bevezetést a Nap leírása zárja (Nap (latin). Nap (lengyel) (14. o.)); megadja annak méreteit, tömegét és a Földtől való távolságát. A szerző felsorolja az összes állatövi csillagképet, valamint még néhány más csillagképet. L. Ivinskis nem használja az állatöv kifejezést, hanem két másik szinonimát ad meg: Žwerinė. Dąngjuostė. Zodiac (latin). Zwierzyniec niebieski, zodjak (lengyel) (15. o.); az állatövi csillagképeket pedig az égöv jeleinek nevezi (Žėnklaj dąngjuostės. Signa zodiacalia. (Viae solaris) (latin). Znaki zodjatyczne (lengyel) (15. o.).

A fő rész, amely a ásványok leírását tartalmazza, a 16. oldallal kezdődik. Ebben a 46 oldalas részben kőzeteket, meta-

104

ványokat, köveket, talajokat, a legnagyobb žemaitiai hegyeket, folyókat, tavakat, mocsarakat és egyéb élettelen természeti képződményeket.

Amint már írtuk², az LLTIR-ben őrzik a „Természetrajz” első, 42 oldalas részét, a „Földtan”-t (Földtan. Fossilia (latinul)), valamint e rész 64 oldalas mutatójának kéziratát, amely litván, latin, lengyel és német szakkifejezések mutatóit tartalmazza. A „Földtan” és a mutató külön füzetekben készült.

A Krakkóban található „Földleírás” és a Vilniusban őrzött „Földtan” összehasonlításakor azonnal megállapítható, hogy ugyanannak a műnek a változatairól van szó. Mindkét kézirat fő része, amelyben a már említett ásványtani kérdéseket írják le, csaknem azonos; a szakkifejezések ugyanabban a sorrendben és felosztásban szerepelnek, csupán néhol tér el kissé a kifejezés megadása vagy írásmódja. Például a Vilniusban található kéziratban (a továbbiakban: Prl. V.) először a kőzetek leírása következik – Egyetlen összefüggő anyagból álló kőzet, amelyben nincsenek megkövesedett, egykor élő teremtményektől származó részek (Prl. V. 3. o.); a Krakkóban őrzött kézirat (a továbbiakban: Prl. Kr.) szintén ezekkel kezdődik – Egyetlen összefüggő anyagból álló kőzet, amely nem tartalmaz megkövesedett részeket. Folytonos kőzet, amelyben nincs megkövesedés (lengyelül) (Prl. Kr. 16. o.). Mindkét kézirat ugyanazokkal a kifejezésekkel zárul, például: Ceres-kő. Cererium (latinul). Ceres-kő (lengyelül). Cerinstein (németül) (Prl. V. 42. o.), illetve Ceres-kő[...] (Prl. Kr. 61. o.).

A két kézirat bevezető részének összehasonlításakor több különbség figyelhető meg. A már tárgyalt „Földleírás” bevezetője meglehetősen terjedelmes, 15 oldalt foglal el, míg a „Földtan” rövid bevezetője mindössze 2 oldalas. A két bevezető összehasonlításából kiderül, miért tér el a vilniusi és a Krakkóban található kézirat címe. A Vilniusban őrzött műben L. Ivinskis más kifejezéseket használt a birodalmak megnevezésére, például: 1. Élettelen birodalom, avagy Földtan. 2. Félig élő birodalom, avagy Növények. 3. Élő birodalom, avagy Állatok (Prl. V. 1. o.); ezért nevezte az első részt „Földtannak”. E kézirat bevezetője-

² Žr. Auksoriūtė A. L. Ivinskio „Prigimtūmenės“ taksonų pavadinimai // Terminologija. 1995. Nr. 2. P. 58–65; tos pačios – Lauryno Ivinskio „Prigimtumenės“ sistematikos kategorijų pavadinimai // Lauryno Ivinskio Kalendoriaus 150-mečiui. 1997. P. 33–39.

105

A „Žemėmina” bevezetőjéhez hasonlóan a „gėlėje” is megmagyarázza, mi a prigimtumenė, megkülönbözteti a három országot, és ugyanazokat a rendszertani kategóriákat sorolja fel, csupán néhány terminus tér el, például: Atskirius. Regnum (lot.). Królestwo (lenk.) (Prl. V. p. 2); Atskirius arba Karalistä. Regnum (lot.). Królestwo (lenk.) (Prl. Kr. p. 2). Paejta. Sub-Ordo (lot.). Podrzed (lenk.) (Prl. V. p. 2); Pòejėlė. Sub-ordo (lot.). Podrzęd (lenk.) (Prl. Kr. p. 2). Paatmajnis. Sub-varietas (lot.). Pod-odmiana (lenk.). (Prl. V. p. 2); Pāatmājnė. Sub-varietas (lot.). Pod-odmiana (lenk.) (Prl. Kr. p. 2).

A két kézirat kidolgozottsága is különbözik. A Vilniusban őrzött kézirat szintén kalligrafikusan íródott, de javított szavak is előfordulnak benne, a más nyelvű megfelelőket pedig nem húzták át. A két kézirat összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a Krakkóban őrzött „Prigimtūmenė” első részének kézirata a Vilniusban őrzött változat kiegészített és javított második változata.

L. Ivinskis „Prigimtūmenė” című művének második része, a „Žolėmina”, egy 22,5 × 18,5 cm-es füzetben található. Ez a rész a növények rendszeres jegyzékét tartalmazza: 219 növénycsaládot és több mint 2500 nemzetség nevét írja le, továbbá a növénynevek litván, latin, lengyel és német alakjainak betűrendes mutatóit³. A növényjegyzék oldalai számozottak; ez a rész a 43. oldalon kezdődik és a 261. oldalon ér véget, ezt követik a számozatlan mutatók. A végére két lapocskát illesztettek be, ezeken négy növénynév szerepel; a mutatók után pedig maga L. Ivinskis ezt írta: Pabajga antros dalies. Finis. 2 dae partis (Plantarum) (lot.). A kézirat fekete tintával íródott, csak a német mutató egy része ibolyaszínű tintával. A szövegben itt-ott szintén találhatók ibolyaszínű tintával beírt szavak, a más nyelvű megfelelőket pedig nem húzták át.

A „Prigimtūmenė” második része és az első rész két változatának kidolgozottságát összevetve látható, hogy a „Žolėmina” is ugyanolyan kidolgozott, mint az első rész Vilniusban őrzött változata. Az LLTIR-ben őrzött „Žemėtros” kézirat a 42. oldalon ér véget, a „Žolėmina” pedig a 43. oldalon folytatódik; ez a számozás arra utal,

3 Lásd ugyanettől a szerzőtől: Paprastųjų žodžių terminologizavimas XIX a. (L. Ivinskio „Prigimtumenė”) // Lituanistica. 1997. Nr. 3(31). P. 44–53.

106

hogy L. Ivinskis a két részt nagyjából egy időben írta meg, majd később kiegészítette és átírta az első részt.

A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárában őrzött első és második rész kéziratának címlapján egyaránt Krakkó városa szerepel. E kéziratok Krakkóba kerülésének körülményeire némileg fényt vet az első részbe, a „Žememina”-ba illesztett levél. A lengyelül írt levél kelte 1877. szeptember 13. A krakkói Tudományos Akadémia vezetőségének szól, szerzője pedig Kuczyński doktor (Dr. Kuczyński), a Matematikai és Természettudományi Kar titkára. A levél arról számol be, hogy a Matematikai és Természettudományi Kar július 20-i határozata alapján a karhoz továbbítják Jančevski professzor (Janczewski) által rábízott, L. Ivinskis két részből álló kéziratát, amelynek címe Spis minerałów, roślin i tworów żyjących (zwierzęcych), nyelve pedig litván (žemaičių), latin, lengyel és német. A kar véleménye szerint hasznos lenne, ha az Akadémia nyelvi bizottsága megszerezné ezt a munkát. A levélben valószínűleg a botanikus, egyetemi tanár Edvard František Jančevskiről (Edward Franciszek Janczewski, 1846–1918) van szó, aki 1873-ban Krakkóban védte meg a növények anatómiájáról és morfológiájáról szóló disszertációját⁴. L. Ivinskis ezt a munkáját maga is átadhatta E. F. Jančevskinek, amikor 1872 előtt részt vett egy varsói botanikus kongresszuson⁵, de az is lehetséges, hogy más személy közvetítésével küldte el. Nem találtak olyan forrást, amely igazolná, hogyan és milyen céllal juttatta el L. Ivinskis a kéziratát Krakkóba.

A levél csak a „Prigimtuimenė” két részét említi, ám a mű címéből és L. Ivinskis néhány magyarázatából (pl.: Neg pradiejus paskajtimą daliun ipatej wisun trijun atskiriu, reike pirmesnej noris paminiėtė abetnunsius žemės ir dangaus dalijkus (Prl. Kr. p. 3)) arra lehet következtetni, hogy L. Ivinskis a mű harmadik részét, a „Gyvūmina”-t is tervezte, arról azonban nincs adat, hogy ez a rész elkészült-e.

A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárának kézirattárában őrzött L. Ivinskis-kézirat másik darabja a katalógusban a 2232-es számot viseli

⁴ Apie E. F. Jančevskį žr. Polski Słownik Biograficzny. Wrocław-Warszawa-Kraków. 1962–1964. T. 10. P. 495–496.

⁵ Plačiau žr. Petkevičiūtė D. Laurynas Ivinskis. V., 1988. P. 93–94.

107

lengyel–žemaičių nyelvű szótár (Słownik polsko–żmudzki) megjelöléssel ellátott. Ez L. Ivinskis legnagyobb, 2060 oldalas lexikográfiai munkája, amely az A–R betűket öleli fel, és három kötetből áll⁶. A szótár fekete tintával íródott, és három külön könyvbe kötötték; az I. kötet 1018 oldalt tartalmaz, a II. kötet a 1019–1767. oldalt, a III. kötet pedig az 1768–2060. oldalt foglalja magában. Néhány helyen pótlapokat is hozzáfűztek, amelyeken a beillesztendő szavak szerepelnek; például a 1819. oldalnál 7 szófészeket szúrtak be. A szótár žemaitis nyelvű része meglehetősen terjedelmes, és számos szinonimát, valamint magyarázatot tartalmaz. Néhány példa a szótárból:

Buchta, –ty. f. – Atšiāta, –tōs. m. Wandens ing žiames tārpa ikiszūlis (93. o.).

Clarz, –a. m. – Mūjtines rinkėjas; jamans duōni nuog mūjta (133. o.).

Dysponować, v. a. – Pariedité, patajsité, iszpasakoté, kajp rėjkia kōké dārba wéśté (239. o.).

Przymęczony, –na, –ne. adj. – Prizūditas, priwārgintas, priwėjktas, priwarītas (apej arkli) (1439. o.).

Rozrodzcy, –cza, –cze. part. – Iwajsinamas. Žōliun iwajšos dalijkaj (Rozrodzce narzędzia roślin. Vasa generationis plantarum) (1918. o.).

A könyvtári katalógus szerint ezt az L. Ivinskis-szótárkéziratot Marija Oginskienė adományozta (Dar Marii z Potulickich Ogińskiej).

A harmadik, Krakkóban található L. Ivinskis-kézirat a litván nyelvtan tárgykörébe tartozó munka („Czasowanie słów dla ich ułożenia w ścislejszy porządek“. Praca z zakresu gramatyki języka litewskiego): lengyel nyelvű táblázatok, amelyek a litván főnevek és melléknevek ragozását, valamint az igék ragozási alakjait írják le⁷. Kis méretű, 37 × 47 cm-es kézirat. A katalógus szerint ezt a munkát Stefania Birecka adományozta (Dar Stefanii Bireckiej).

⁶ Bővebben lásd: Kruopas J. L. Ivinskio leksikografiniai darbai // Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai. 1960. 1(8). P. 192; Vitkauskas V. Lauryno Ivinskio raštų kalbos ypatybės // Lituanistica. 1996. Nr. 3(27). P. 23–24; Vitkauskas V. Lauryno Ivinskio leksikografiniai principai // Lauryno Ivinskio Kalendoriaus 150-mečiui. 1997. P. 29–32.

⁷ Plačiau žr. minėt. str. Vitkauskas V. Lauryno Ivinskio raštų kalbos ypatybės. P. 22–23.

108

A Lengyelországban őrzött, L. Ivinskis által írt, a litván nyelvet bemutató munka jóval terjedelmesebb: a litván nyelvtan kézirata, amely lengyelül íródott. A szerző munkája nincs teljesen kidolgozva és rendezve; láthatóan piszkozat, mivel kihúzott, illetve másik oldalra áthelyezett bekezdések is vannak benne. L. Ivinskis a nyelvtan meghatározásával kezdi munkáját: „Azt a tudományt, amely megmutatja, miként változnak a szavak végződései a különféle jelentések kifejezésére, nyelvtannak nevezzük” (1. o.)⁸. Négy fő nyelvtani részt nevez meg: etimológia (źródłosłów); szintaxis (składnia); helyesírás (pisownia) és hangsúly (akcent (iloczas))), felsorol hat ragozható (főnév, melléknév, névmás, számnév, ige, igenév) és négy ragozhatatlan (névutó, határozószó, kötőszó, indulatszó) szófajt a litván nyelvben. A szerző a főnévvel kezdi a szófajok tárgyalását. Öt főnévragozási osztályt különít el, ezeket formáknak nevezi (Forma), megadja a hím- és nőnemű alakok alanyeseti és birtokos eseti végződéseit, majd felsorolja a főnév tíz esetét és példáit: 1. Tièwas. 2. Tièwa (–wo). 3. Tièwuj. 4. Tiewa (–wą). 5. Tiewe! 6. Tièwu. 7. Su Tièwu. 8. Tièwuje. 9. Tièwòn. 10. Tièwòp (1. o.). L. Ivinskis szerint a litván nyelvben egyes, kettes és többes szám van: egyes szám: Tièwas; kettes szám: du tièwu, és többes szám: Tièwaj. A munka további részében a főnevek ragozási táblázata és példái, valamint a végződések szerint csoportosított számos litván főnév példája következik. Hasonló módon tárgyalja a mellékneveket, névmásokat, számneveket és igéket. L. Ivinskis 82 oldalas nyelvtanának fénymásolatai nemrég kerültek Vilniusba, és az LLTIR-ben őrzik őket (F1–7366. sz. fond).

A L. Ivinskis kéziratai közül a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárának kézirattárában őrzött további munkák másolatai szintén Vilniusban találhatók. A „Prigim­tūmenės” I. részének, a „Žemėminának” a fénymásolatai a Vilniusi Egyetemi Könyvtár kézirattárában vannak (F72–754), a II. rész, a „Žolėmina”, valamint a lengyel–žemaitis szótár másolata és mikrofilmje pedig a Litván Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában; ez utóbbi kéziratok másolatai a Litván Nyelvi Intézet Szótári Osztályán is megtalálhatók. A nyelvi adatokat tartalmazó táblázatok fénymásolatait az LLTIR-ben őrzik (F1–7365).

⁸ Lengyelből fordította a cikk szerzője.

109

L. Ivinskis kéziratait eddig nagyon kevéssé, néhányat pedig egyáltalán nem kutattak. Érdekesek a nyelvtörténészek, nyelvtanírók, dialektológusok, terminológusok, lexikográfusok és mindazok számára, akiket nyelvünk és népünk története foglalkoztat⁹.

Beérkezett: 1998. 06. 26.

⁹ Köszönetet szeretnék mondani a Litván Nyelvi Intézet vezetőségének és tudományos titkárának, dr. A. Judženciusnak, amiért lehetővé tették krakkói utamat; köszönöm továbbá a tudományos munkatársnak, Z. Šimėnaitėnek, valamint a krakkói Lengyel Nyelvi Intézet munkatársának, dr. Rozalija Przybyteknek a segítséget, aki segített megtalálni L. Ivinskis kéziratait.

110