Lauryno Ivinskio rankraščiai Krokuvoje

Albina AUKSORIUTE Litván Nyelvi Intézet, Vilnius LAURYNAS IVINSKIS KÉZIRATAI KRAKKÓBAN Laurynas Ivinskisnek, a XIX. századi žemaitijai felvilágosítónak csak 1846-ban megjelentetni kezdett litván kalendáriumai jutottak el a korabeli olvasóhoz, munkáinak nagy része pedig kiadatlan maradt. L. Ivinskis kéziratainak többségét a Litván Irodalmi és Folklórintézet kézirattára őrzi (a továbbiakban LLTIR), egy-egy kézirat jo pedig a ir Tudományos Akadémia Könyvtárának, a Vilniusi Egyetem Könyvtárának, valamint a Litván Nemzeti M. Mažvydas Könyvtárának kézirattáraiban található. L. Ivinskis néhány munkáját külföldön — Szentpéterváron és Krakkóban — őrzik. A Lengyel Tudományos Akadémia (Polska Akademija Umiejętnošci) krakkói könyvtárának kézirattárában L. Ivinskis négy munkája található. Az első kéziratból, a „Prigimtūmėnė turentė sawieje dalijkus žemies, žoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo (Spis mineratow, rošlin i tworow žyjących (zwierzgcych)“ (a továbbiakban „Prigimtūmenė“) két rész maradt fenn: Rész 1. Częšč 1. Zemiémina. Ásványok. Fossilia ir 2. rész. Częšč 2. Zoliėmina. Növények. Vegetabilia. A mű megírásának dátuma nincs feltüntetve. Mindkét rész a könyvtári katalógus különböző könyveiben található; az első rész száma 1801, a másodiké —2824. Az első rész, a „Žemėmina”, egy 22,5 és 18 cm méretű füzetbe van bekötve, 61 oldalas, az utolsó végén pedig ez áll: Pabajga pirmojo Atskiriaus. Finis primi Regni Fossiliorum. Az első rész nagyon gondosan, kalligrafikusan van megírva, az oldalak számozva vannak. A litván terminus mellett latin, lengyel, helyenként pedig német megfelelő is szerepel. ir jo A különböző nyelvek megfelelőit ceruzával különböző színekkel húzták alá, amelyek mind a mai napig nagyon szép állapotban maradtak fenn. Hogy ezeket a terminusokat valóban maga L. Ivinskis húzta alá, azt a beillesztett magyarázat is mutatja, amely megjelöli, milyen színnel jo jelölik az egyik vagy másik nyelv szavát. A „PaaiSkinime, pavadintamear ,, Iszguldimas krosu.” című magyarázatban. Explicatio colorum (latin). Objašnienie farb (lengyel). Bedeutung der Farben (német).”, megjegyzi, hogy zöld színnel a litván, zárójelben pedig a žemaitīškai o írt szavakat húzták alá, — kékkel a latin, pirossal a lengyel, sárga színnel pedig a — német 102 szavakat. — o — Már a bevezetés legelején L. Ivinskis meghatározza a prigimtūmeng’: „A természetvilág a teremtés mindazon részeinek összessége, amelyeket látunk, meg tudunk vizsgálni, meg tudunk érinteni vagy valamilyen módon érzékelni tudunk“ (p. 1). Mindezt részletesebben kifejtve a szerző három osztályt, illetve birodalmat különböztet meg: Első osztály: az élettelen birodalom, azaz: Zemietras (Žemiėmina). Fossilia (lat.). Ciata kopalne (lengyel). Második osztály: Növények birodalma, azaz: Növények. Vegetabilia (latin). Növények (lengyel). Harmadik osztály: Élőlények birodalma, azaz: Giwumina. Animalia (lat.). Zwierzęta (lengyel). (o. 2). L. Ivinskis ezeket a részlegeket részletesebben ir iš felosztja, és a rendszertani kategóriák terminusait sorolja fel. A bevezetés jelentős része (p. 3-9) a Föld leírására szolgál. L. Ivinskis a Földet összehasonlítja ir su más bolygókkal: „A mi Földünk [...] olyan, mint egy apró porszem, ha az egész világ bolygóihoz hasonlítjuk. A gömb vagy golyó alakú testet a többi [...]. Su bolygóval együtt így nevezik: világ. Systema solare“ (lat.) (S. 3). Erörtert die Zusammensetzung und die Abmessungen der Erde, die Teile der Welt und die Klimazonen; er führt die Bezeichnungen der Teile des Tages und der ir Nacht sowie der Wochentage an. Bei der Beschreibung des Wassers (Wanduo, ūnduo. Aqua (lat.). Woda (pol.). Wasser (ném.) (o. 9)), L. Ivinskis először a víztestek neveit adja meg, az óceánnal és a tengerrel kezdve (Acčonas. Oceanus (lat.). Ocean (lengy.); Marė, jūrė. Mare (lat.). Morze (lengyel). Tenger (német). (o. 9)) ir szökőkúttal befejezve (Tiszkinė. Aqua saliens (lat.). Fontana (lengy.). (o. 10)). A szerző két vízfajtát különböztet meg: a) Wan- ! Néhány megfontolás a prigimtūmenė magánhangzójának i helyesírásáról. Ennek a magánhangzónak a helyesírása ebben a szóban kissé változó: egyes helyeken su diakritikus jellel o írják, máshol — be anélkül, pl.: prigimtūmėnė prigimtumenė. ir Hasonló példák találhatók más ir L. Ivinskis-művekben is, pl.: jaunūmėnė („Lengyel–žemaik. čiai szótár“, (p. 593); wisumenė ir kitumenies („Pasauga“ p. 18 ir p. 26). Kéziratokban A „Stėwko o pisowni języka Litewskiego“ pisowni ir „O języka Litewskiego“ című, őrzött LLTIR, L. Ivinskis a magánhair ngzó u helyesírását magyarázza. Iš to a ir magyarázat szerzője által bemutata ott példákból látható, jo hogy az iru a nyelvjárás hosszú ū. Ezt megerősíti ir V. Vitkauskas az „Šiaurės rytų dūnininkų tų šnekžodynas“ (V., példák: 1976) jauniimené (p. 113); korumené (o. 125); kitumené, (139. o.). két egyszerű. Aqua pura (lat.). Woda stodka (lengy.). ir b) Megfagyott víz. Hideg által megkeményített víz (lat.). Megfagyott víz (lengy.). (o. 10), amelyeket még részletesebben felosztanak. Tovább L. Ivinskis felsorolja a levegőt alkotó elemeket (Levegő. Aér (latinul). Powietrze (lengyelül) (o. 11)), vagyis Wandžnis. Hydrogenium (lot.). Wodór, wodór (lenk.); Rugmeénis. Oxygenium (lot.). Tlen, kwasoréd (lengyel); Angolén. Carbonicum (latin). Széngáz (lengyel); Salétromén. Nitrum (lat.). Saletrorod (lengyel.) ir Dwokiinis. Azotus (lat.). Azot (lengyel.) (p. 11), a szelek neveit jelöli. Külön kiemelt részben: Tűz. Ignis (latinul). Ogieni (lengyelül) olyan terminusok mellett, mint Perkūnas, Perkūnie, Graustiné. Tonitru (lot.). Grzmot, piorum (lenk.); Zajbaj. Fulmen (lot.). Blyskawica (lengyel); Grausténis. Electricitas (lett). Elektrycznosé, —yka (lengyel); Plaujénis. Galvanismus (lat.). Galvanizmus (lengy.). (o. 12), a ir következő terminusok szerepelnek: Zara Északi. Aurora borealis (lat.). Északi fény (lengyel); Földrengés. Motus terrae (lat.). Tizesienie ziemi (lengyel); Csillaghullás. Csillagok hullása (lat.). Csillagok hullása (lengy.); Ajézwaras, ajtwaras. Incubo (lat.). Sárkány (lengy.) (o. 12) ir stb. A Hold megnevezésére L. Ivinskis szinonimákdu at ad meg: Miénuo. Sautabrolis. Luna (lat.). Ksiežyc (lengyel) (o. 12) ir ilyen magyarázatot: „Távol a földtől mérföld; 50,000 négyszer 49 kisebb a mi už földünknél“ (o. 12). Ezután a szerző megadja a holdfázisok elnevezéseit, a hónap változatai kifejezést használja — Atmajnas mienesio. A Hold fázisai (lot.). A Hold változatai (lengy.) (p. 13). Ebben a részben L. Ivinskis az évszakok, ir valamint mind a tizenkét hónap elnevezését közli. A bevezetés a Nap (Saulė. Sol (lat.). Storice (lengy.) (p. 14)) jellemzésével megadják annak méreteit, tömegét, a Földtől való távolságát. A szerző felsorolja az összes zodiákusés ir még néhány más csillagképet. A zodiákus kifejezést L. Ivinskis nem használja, más szinonimákat közöl: du Žwerinė. Állatöv. Zodiákus (lat.). Zwierzyniec niebieski, zodjak (lengy.) (o. 15), o az állatövi csillagképeket a dangjuostė jeleinek nevezi (Zėnklaj dangjuosties. Signa zodiacalia. (Viae solaris) (lot.). Állatövi jegyek (lengyel) (o. 15)). A fő rész, amelyben Zeméminy leírása található, a következő oldaltól kezdődik. 16 Ezen az 46 oldalon részben a kőzeteket, fémeket, köveket, 104 talajokat, a Žemaitija legnagyobb hegyeit, folyóit, tavait, mocsarait és egyéb élettelen természetir ét írják le. Amint azt már írták*, az LLTIR-ben ugyanígy az első rész is meg van őrizve. 42 A „Prigimtūmenė” része A „Žemėtros” (Zemietras. Fossilia (latinul)) valamint e rész oldalain64 ak mutatójának kézirata, amely litván, latin, lengyel és német terminusok mutatóit tartalmazza. ir A „Žemėtros” mutatói külön füzetekben vannak ir lejegyezve. A Krakkóban található rész összehasonlításakor „Žemėmina” ir a Vilniusban őrzött „Žemėtros”- iš -szal azonnal megállapítható, hogy ugyanazon munka to változatairól van szó. Ir Az egyik és a ir másik kézirat fő része, amelyben a már említett mineralógiai dolgokat írják le, szinte teljesen azonos; a felosztott terminusok ugyanabban a sorrendben vannak elrendezve, csak helyenként ir tér el kissé magának a terminusnak a közlése, illetve helyesírása. Például a Vilniusban található kéziratban ar (a továbbiakban — Prl. V.) először a kőzeteket írják le — A Uotas egyetlen tömegben összetett, amelyben nincsenek megkövesedett részek, sem élő teremtményekből származók (Prl. V. p. 3), A Krakkóban őrzött kéziratban (a továbbiakban — Prl. Kr.) szintén ezzel kezdődik jų — Egyetlen kőzetből álló, megkövesedett részeket nem tartalmazó. Folytonos kőzet, megkövesedett részek nélkül (lengyel) (Poroszország) (Krakkó) p. 16). Mindkét kézirat szintén ugyanazokkal a kifejezésekkel zárul, például : Wisznené. Cererium (lot.). Kamien Ceresowy (lenk.). Cerinstein (vok.) (Prl. V. p. 42) ir Wisznéné.[...] (Prl. Kr. p. 61). További különbségek figyelhetők meg a két kézirat bevezető részének összehasonlításakor. Már tárgyalt A már tárgyalt „Žemėmina” bevezetője meglehetős15 en o terjedelmes, oldalt foglal — magában, a 2 „Žemėtra” bevezetője pedig mindössze oldalt. A két bevezető összehasonlításakor világossá válik, miért különbözik a Vilniusban őrzött ir a Krakkóban található kézirat címe. A Vilniusban őrzött műben L. Ivinskis más terminusokat használt a királyságok megnevezésére, pl. : 1. Negiwojė királyság, vagy Zemietras. 2. Pus-giwojė királyság, vagy Zolenes. 3. Giwojė királyság, vagy Giwolenes (Prk'V. p. 1), ezért az ir első részt „Žemėtros”-nak nevezte „Žemėtros“. E kézirat bevezetőjeLásd Auksoriūtė A. L. Ivinskis „Prigimtumenė” című művének taxonnevei // Terminológia. 1995. Sz. 2. P. 58-65; ugyanazon — Laurynas Ivinskis A „Prigimtumenė“ rendszertani kategóriáinak elnevezései // Laurynas Ivinskis A 150— Kalendoriaus mečiui. 1997. 33–39. o. 105 a virágban, mint ir A „Žemėminai” bevezetőjében elmagyarázzák, mi a prigimtūmenė, megkülönböztetik a három birodalmat, valamint a rendszertani kategóriák ugyanilyen terminusait adják meg, csupán néhány iš jų eltér, pl. : Elkülönítve. Regnum (lat.). Krolestwo (lengy.) (Poroszország V. p. 2); Elkülönítve vagy Királyság. Regnum (latinul). Királyság (lengyelül) (Poroszország Kr. p. 2). Paejta. Alrend (lot.). Alárendelt (lenk.) (Prl. V. p. 2); Pdejlė. Alrend (lat.). Alárendelt (lengy.) (Poroszország. Királyság. p. 2). Alcsalád. Alváltozat (lat.). Alfajta (lengy.). (Poroszország V. p. 2); Paatmajné. Alfajta (lat.). Alfajta (lengyel) (Prl:Kr::p::2). A két ir kézirat kidolgozása különbözik. A Vilniusban őrzött kézirat szintén kalligrafikusan van megírva, azonban előfordulnak javított szavak, más ir nyelvek megfelelői pedig o nincsenek aláhúzva. Így a két kézirat összehasonlítása után megállapítható, hogy A Krakkóban őrzött „Prigimtūmenė” első részének kézirata a Vilniusban őrzött rész kiegészítetir t, javított második változata. A második L. Ivinskis A „Prigimtūmenės” része A „Žolėmina” 22,5 ir 18,5 cm formátumú füzetben van lejegyezve. Ebben a részben a növények rendszerezett jegyzéke található, amelyben 219 több növénycsalir ádot és nemnevet 2500 írnak le, továbbá e növények litván, latin, lengyel és német nevének betűrendes mutatói*. ir A növényjegyzék oldalai számozottak, a rész a(z) ši oldalon kezdődik, 43 ir a(z) oldalon 261 végződik, ezt követik a számozatlan mutatók. A végére lapocskákat ragasztottak, 2 amelyeken a növénynevek, a mutatók saját 4 o po L. Ivinskis által feljegyzett — A második rész vége. Vége. 2 résznek (növények) (lót.). A kézirat fekete tintával íródott, csupán a német mutató egy része — ibolyaszínű tintával. A szövegben itt-ott ibolyaszínű tintával írt szavak is találhatók, a más nyelvű megfelelőik nincsenek aláhúzva. A „Prigimtūmenė” második részének első része mindkét változata kidolgozottsági szintjét összevetve látható, hogy ir A „Žolėmina” szintén úgy készült, mint ir Vilniusban őrzik az első rész változatát. Az LLTIR-ben található „Žemėtros“ című kézirat a oldalon ér 42 véget, a o „Žolėmina“ pedig a oldaltól folytatódik, ez a 43 számozás azt mutatja, 3 Lásd ugyanennek a szerzőnek —A közönséges szavak terminologizálása a XIX. században (L. Ivinskio „Prigimtumenė“) // Lituanistica. 1997. Sz. 3(31). P. 44-53. 106 hogy L. Ivinskis ezt a két részt hasonló időben írta, később o kiegészítette és ir átírta az első részt. Mind az első, mind a második rész kéziratai, amelyeket őriznek A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárában, a címlapokon Krakkó városa van feltüntetve. E kéziratok beérkezésének į A Krakkóba kerülésük körülményeit némileg megvilágítja az első részben a „Žemėmina”-ba beillesztett levél. A lengyelül írt levél szeptemberi keltezésű 1877 m. 13 d. Címzettje a Tudományos Akadémia Krakkóban Az igazgatóságnak, o jį aláírta A ir Matematikai és Természettudományi Kar titkára, Kučynskis doktor (Dr. Kuczynski). A levélben az áll, hogy a júliusi 20 d. A Matematiir kai és Természettudományi Kar határozatát elküldik a kar professzorának Jančevski (Janczewski) által rábízott L. Ivinskio dvitomis rankraštis, pavadintas Spis mineralow, rošlin i tworéw žyjących (zwierzecych), parašytas lietuvių (žemaičių), lotynų, lenkų ir vokiečių kalbomis. Fakulteto nuomone, šį darbą naudinga būtų įsigyti akademijos kalbos komisijai. Laiške tikriausiai minimas botanikas, universiteto profesorius Edvardas Francišekas Jančevskis (Edward Franciszek Janczewski, 1846-1918), kuris 1873 m. Krokuvoje apsigynė disertaciją apie augalų anatomiją morfologiją“. ir L. Ivinskis šį savo darbą E. EJančevskiui galėjo perduoti pats, kai dar prieš 1872 m. elutazott a botanikusok varsói į kongresszusára” vagy egy másik személyen keresztül is továbbíthair tta. Nem találtak olyan forrásokat, amelyek megerősítenéir k, hogy miként, milyen mólu L. Ivinskis átadta kéziratát į Krakkóba. A levélben csak két „Prigimtūmenė” rész szerepel, azonban a mű iš címének egyes ir L. Ivinskis magyarázatai (pl. : Mielőtt megkezdenénk a három különálló rész felolvasását, először meg kell említeni az általános földi és égi dolgokat ir (Prl. Kr. p. 3)) megérthető, hogy L. Ivinskis e munka ir harmadik részét tervezte „Gyvūmina“, azonban semmilyen adat ar ši arról, hogy a rész meg lett volna írva, nincs. A második A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárának kézirattárában őrzik L. Ivinskio kézirata a katalógusban ezen a 2232 számon szerepel * Körülbelül E. F. Jančevskiről lásd Polski Slownik Biograficzny. Wroctaw-WarszawaKrakow. 1962-1964. 10. köt. 495–496. o. 3 Bővebben lásd Petkevičiūtė D. Laurynas által Ivinskis. V., 1988. P. 93-94. 107 jegyzett lengyel–žemaitis nyelvi szótár (Stownik polsko-žmudzki). Ez a legnagyobb 2060 old. L. Ivinskis lexikográfiai munkája, amely az A–R betűket foglalja magában, három kötetből álló iš „Szótár”. A szótár fekete tintával íródott, három ir különálló könyvbe kötve; az I. kötet I psl.-t, a II. kötet 1018 psl.-t, a III. II kötet 1019-1767 o — 1768-2060 psl.-t tartalmaz. Néhány helyen további lapokat is hozzáfűztek, amelyeken a beillesztendő 1819 szavakat jegyezték fel, pl.: psl. beilleszt7 ett címszófészkek. A szótár žemaiti része meglehetősen terjedelmes, számos szinonimát és magyarázatot tartalmaz. Néhány példa ebből a szótárból: Buchta, -ty. f. — Lelőtt, -ött. m. Wandens ing žiames tarpa ikiszūlis (p. 93). Clarz, —a. m. — Vámjövedék-beszedő; jamans duoni nuog miijta (p-133). Rendelkezni, v. a. — Párosítás, pataksítás, elbeszélni, hogyan kell valamilyen munkát végezni (o. 239). Fáradt, —nő, —t. melléknév — Megfáradt, megterhelt, elgyötört, elcsigázott (a lóról) (o. 1439). Szaporodási, —cza, —cze. part. — Megmagyarázhatatlan. Zoliun iwajsos dalijkaj (A növények szaporítószervei. Vasa generationis plantarum) (p. 1918). A könyvtári katalógusban meg van jelölve, hogy šį L. Ivinskio szótárának kéziratát Marija Oginskienė ajándékozta (Dar Marii z Potulickich Ogiriskiej). A harmadik, Krakkóban található L. Ivinskis-kézirat a litván nyelvtan területéhez tartozó munka (,,Czasowanie stėw dla ich utozenia w šcišlejszy porządek“. Praca z zakresu gramatyki języka litewskiego), vagyis lengyel nyelvű táblázatok, amelyekben a litván nyelv névszóinak ragozása és az igék ragozása van leírva". Ez egy kis méretű, 37 × 47 cm-es kézirat. A katalógusban az áll, hogy ezt a munkát Stefania Birecka adományozta (Dar Stefanii Bireckiej). 6 Bővebben lásd. Kruopas J. L. Ivinskio leksikografiniai darbai //Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai. 1960. 1(8). P. 192; Vitkauskas V. Lauryno Ivinskio raštų kalbos ypatybės //Lituanistica. 1996. 3. szám (27). 23–24. o.; Vitkauskas V. Laurynas Ivinskis lexikográfiai elvei // Laurynas Ivinskis Kalendáriumának 150. évfordulójára. 1997. 29–32. o. "Bővebben lásd az említettet. kötet Vitkauskas V. Laurynas Ivinskis írásainak nyelvi sajátosságai. P. 22-23. 108 Sokkal nagyobb A Lengyelországban őrzött, L. Ivinskis által készített, a litván nyelvet leíró munka egy lengyel nyelven írt litván nyelvtani kézirat. A szerző e munkája nincs teljesen előkészítve és rendezve; ir látható, hogy vázlat, mivel kihúzott, másik oldalra áthelyezett bekezdések vannak į benne. Šį a munkát L. Ivinskis a grammatika meghatározásával — kezdi: a szavak végződéseinek különböző jelentések kifejezésére szolgáló változását bemutató tudományt grammatikának nevezzük (p. 1)*. Négy fő grammatikai részt jelöl meg: az etimológiát — (Zrzédlosléw); a szintaxist (skladnia); helyesírást (írásmód) ir a hangsúlyt (akcentus (iktus)), felsorol hat ragozható (főnév, melléknév, névmás, számnév, ige, igenév) és négy ragozhatatlan (elöljárószó, ir határozószó, kötőszó, indulatszó) szófajt a litván nyelvben. A szerző a szófajok tárgyalását a főnévvel kezdi. Öt főnévi deklinációt különít el, amelyeket formáknak nevez (Forma), megadja a jų hímés ir nőnemű főnevek alanyeseti és ir birtokos eseti végződéseit, majd felsorol tíz főnévi esetet ir jų példák: 1. Dievas. 2. Dievo (-wo). 3. Dievui. 4. Dievą (-wq). 5. Dieve! 6. Dievu. 7. Su Atyának. 8. Atyában. 9. Atyát. 10. Atyának (1. o.). L. Ivinskis jelzi, hogy a litván nyelvben van egyes szám, kettős szám és többes ir szám: egyes szám: Atya; kettős du szám: atyu ir többes szám: Tiewaj. A továbbiakban a dolgozatban a főnevek ragozási táblázata, valamint a ir végződések szerint csoportosított litván főnevek számos példája található. Hasonlóképpen vannak leírva a melléknevek, névmások, számnevek és igék. 82 oldal L. Ivinskis nyelvtanának fénymásolatai nemrég érkeztek į Vilniusban őrzik ir LLTIR (a fond száma F1-7366). Mások L. Ivinskis kéziratainak másolatai, amelyek a Krakkói Lengyel Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában találhatók, szintén Vilniusban vannak. A „PrigimtūmeI nė” rész „Žemėmina” című fotómásolatait a a Vilniusi Egyetem könyvtárának kézirattárában őrzik (F72-754), o II részének ,,A a“ Zolémibei-féle lengyel–žemai nyelvjárási szótár ir másolatának mikrofilmje — a Litván i Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában, továbbá e kéziratok másolatai megtalálhatók a Litván Nyelvi Intézet Szótári Osztályán. A nyelvi adatokat tartalmazó táblázatok fénymásolatai LLTIR (F1-7365). 5 Iš lengyel k. ford. szerzőnő. 109 Áttekinteni L. Ivinskis kéziratait még nagyon kevéssé kutatták, o néhányat pedig egyáltalán nem vizsgáltak. Érdekesek a nyelvtörténészek, grammatikusok, dialektológusok, terminológusok, lexikográfusok ir számára, egyszóval mindazoknak, akiket érdekel nyelvünk és ir népünk története". Beérkezett 1998 06 26 * Szeretnék köszönetet mondani a Litván Nyelv Intézete vezetőségének, valamint tudományos titkárának, dr. A. Judženciuuž i, hogy lehetőséget biztosított a következő helyre utazni į Krakkó, už segítség a tudományos közösségnek. Z. Šimėnaitėnek ir A krakkói Lengyel Nyelvi Intézet dr. munkatársai Rozalija Przybyteknek, aki segített megtalálni L. Ivinskis kéziratait. 110