IŠ UŽSIENIO TERMINOLOGIJOS

Regina KVAŠYTĖ

Latvių kalbos institutas, Ryga

SZINONIMÁK A LETT NYELV SZAKSZÓTÁRAIBAN

A különböző nyelvek terminológiaelméletében megfogalmazott követelmény, miszerint a terminusok legyenek egyértelműek, és ne legyenek szinonimáik, a terminológiai gyakorlatban nehezen valósítható meg. Ez számos nyelvre igaz. A szakterületi terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában a szinonímia elkerülhetetlen jelenség, mivel nemcsak a terminusok, hanem maguk a fogalmak és terjedelmük sem kellően tisztázott még. A szinonim terminusok meglétét (megjelenését) leggyakrabban számos tényező határozza meg: „a) az a szándék, hogy a fogalmat az eddigieknél sokkal ésszerűbben nevezzék meg; b) új terminus alkotása a már meglévő elnevezések figyelmen kívül hagyásával; c) különböző terminológiai iskolák vagy irányzatok saját terminusainak javaslata; d) a nyelvi interferencia következményei stb.”¹ Szinonimák objektív (lehetséges nyelvi modellek, fogalmi változások) és szubjektív (a terminológus személyisége, nyelvi érzéke, kisebb vagy nagyobb szakembercsoport álláspontja stb.) okokból egyaránt keletkeznek. Egy-egy szinonima kiválasztását gyakran csupán egy adott közösség megállapodása, azaz konvencionális norma határozza meg. A szinonimák a lett nyelv terminológiájában sem kerülhetők el; különböző szakterületek terminusainak szövegeiben és szótáraiban is előfordulnak. A gazdasággal, pénzügyekkel és üzlettel kapcsolatos szakterületek terminusszótárait választva (e szomszédos területek valamennyi terminusát együttesen szakterminusként említjük), a szinonimák feltüntetését, valamint a lett nyelv különböző időpontokban kiadott terminusszótáraiban a normatív terminológiai gyűjtemények kiadásának kezdetétől bekövetkezett változásaikat vizsgáljuk.

¹ Kaulakienė A. Fizikos ir technikos terminų sinonimijos vertinimas // Lietuvių kalbotyros klausimai: Kalbos normalizacijos klausimai. Vilnius, 1991. T. 31. P. 53.

76

Az első, tudományos alapokon összeállított lett tudományos terminológiai szótár² 1922-ben jelent meg. A Lett Köztársaság 1918-as megalakulásával szükségessé vált a nemzeti tudomány és kultúra fejlesztése, ezért 1919-ben az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére létrehozták a Terminológiai Bizottságot, amelynek feladata az egységes terminológia kialakítása volt. A bizottság munkájában neves lett nyelvészek is részt vettek: Janis Endzelynas (Jānis Endzelīns), Pēteris Šmitas (Pēteris Šmits), Ernestas Blesė (Ernests Blese), Jėkabas Dravniekas (Jēkabs Dravnieks). A szótár a bizottság munkájának összegzése: a lett terminusokat, valamint azok orosz és német megfelelőit tartalmazza 19 szakterületről: nyelvtudomány; filozófia; zene; festészet, szobrászat és építészet; természettudományok; erdészet; kémia és vegyipari technológia; matematika; geometria és rajz; fizika; mechanika; gépek és fémmegmunkálás; építés; villamosság és elektrotechnika; hadtudományok; hajózás; a könyvipar, továbbá a vizsgálat tárgyának megfelelő népgazdasági, pénzügyi és jogi terminusok. 1921 áprilisában a Terminológiai Bizottság tevékenysége a költségvetési források hiánya miatt megszakadt. Sok munka befejezetlen maradt, de így is jelentős eredmények születtek. A pénzügyi és gazdasági, valamint a jogi terminusokat tartalmazó fejezeteket tekintik a legjobban kidolgozottaknak; terjedelmük is számottevő (a szótár összesen 162 oldalából 31 oldal – összesen 1346 terminus).³ Mivel az akkori Terminológiai Bizottság az Oktatási Minisztériumhoz tartozott, a lett terminológia akkori rendezésének folyamata az Oktatási Minisztérium által kiadott havilapban is tükröződött⁴, amelyben általános megvitatásra különféle javaslatokat tettek közzé, köztük számos, egy-egy szakterülethez tartozó szinonim terminust, és visszajelzéseket vártak.

A 20. század első felében több lett terminusszótár jelent meg, és mindegyikben számos szinonim terminus található – némelyikük máig szinonimaként maradt fenn, mások idővel eltűntek, vagy jelentésük különvált. Si

² Zinātniskās terminoloģijas vārdnīca. Rīgā, 1922 (toliau tekste ZTV).

³ Blinkena A. 1922 gada „Zinātniskās terminoloģijas vārdnīca“ mūsdienu skatījumā // Nacionālā terminoloģija: vēsture, tagadne un perspektīvas: Referātu tēzes. Rīgā, 1996. Lpp. 37.

⁴ Izglītības Ministrijas Mēnešraksts (toliau tekste IMM).

77

A szinonimák az egyes tudományterületek terminológiájának fejlődését tükrözik, ám a legmegfelelőbb kiválasztásában csak a terminusok gyakorlati használata segít. „A terminológiai gyakorlatban a szinonímia arról tanúskodik, hogy az adott terület terminusainak (és leggyakrabban fogalmainak) rendszere még nem állapodott meg, még kialakulóban van, a terminologizáció folyamata pedig tovább tart. Tudományos alapokon összeállított terminusrendszerekre nem jellemző a szinonímia, mivel a kidolgozásuk során igyekeznek azt a lehető legnagyobb mértékben elkerülni”⁵. Ez a folyamat a terminográfiai forrásokban is tükröződik: a különböző időszakokban kiadott, ugyanazon szakterület terminusait tartalmazó szótárakban egy-egy fogalom eltérő elnevezései és meghatározásai találhatók. Ezeket az új vagy megváltozott fogalom számára a legésszerűbb és legkényelmesebb elnevezések keresésére irányuló törekvések határozzák meg. A több szinonima vagy változat közül gyakran egy normatív terminus honosodik meg és válik általánossá. Ez a standardizált terminológia kialakulásának folyamatára is érvényes.

A szakterületi terminológia ebből a szempontból különösen kitűnik, mivel éppen a használati területein ment végbe (és az utóbbi időben is folyamatosan végbemegy) számos változás, ezért jóval több szinonimát használnak. Mivel számos új jelenség és elnevezésük külföldről érkezik, a terminológusok egyre gyakrabban találkoznak a saját nyelvi és a nemzetközi terminusok közötti szinonímiával, vagyis az abszolút szinonímiával. Ez a terminológiában talán a szinonímia legelterjedtebb formája, ám az ilyen szinonimák szótári közlésének módja szótáranként eltérő. Leggyakrabban előbb az idegen eredetű terminust említik, majd vesszővel elválasztva követi annak lett szinonimája /az utóbbi időben a terminológiai szótárakban az az általános elv érvényesül, hogy elsőként a szélesebb körben használatos terminust tüntetik fel, eredetétől függetlenül, ám nehéz megmondani, hogy ez az elv a korábbi terminológiai szótárak összeállításakor is érvényesült-e/: protests, iebildums „ellenvetés”⁶ (IMM 1920, IX);⁷ reklamacija, iebildums „ellenvetés” (IMM 1921, IV; ZTV 30); kompensacija, atlīdzināšana „kárpótlás” (IMM 1921, IX); referents,

⁵ Skujiņa V. Latviešu terminoloģijas izstrādes principi. Rīgā, 1993. Lpp. 49. ⁶ Latviško termino vertimas į lietuvių kalbą apytikris, tai gali nebūti terminas. ⁷ Skliausteliuose po atitinkamos santrumpos minimi metai bei leidinio numeris (romėniškais skaitmenimis) arba puslapis (arabiškais skaitmenimis).

78

priekšačelējs „pristatytojas“ (IMM 1920, II) /plg. latviškas sinonimas – žodžių junginys priekšā cēlējs (ZTV 4)/; paritate, vienvērte „vienavertiškumas“ (IMM 1920, XI; ZTV 22) /tiek tarptautinis, tiek latviškas gimininis terminas įeina ir į rūšinio termino sudėtį – naudas paritate, naudas vienvērte „pinigų vienavertiškumas“ (ZTV 16)/; maklers, starpnieks „tarpininkas“ (VLT 22)⁸ /vok. Makler/; cirkulārs, apkārtraksts „aplinkraštis“ (VLT 34); akreditīvs, pilnvara „įgaliojimas“ (VLT); konfiskacija, atjemšana „atėmimas“ (VLT); rabats, atlaids „nuolaida“ (IMM 1920, XI; ZTV 31); memorands, ielāde „atmintinė“ (ZTV 16). Būtina taip pat paminėti, jog terminų žodynuose atsispindi ir savo laiko rašybos normos – dabar remiantis dabartinės latvių kalbos normomis kai kurie tarptautiniai (o kartais ir latviški) terminai rašomi kitaip. Ypač dažnai keitėsi tarptautinių žodžių rašybos reikalavimai latvių kalba.⁹

Fordított sorrendben közölt terminusok is előfordulnak: előbb a lett terminust említik, majd az azzal szinonim nemzetközit: izredze „perspektíva”, vakance (VLT 31); lietpratis „szakértő, hozzáértő”, eksperts (ZTV 6) (vö. eksperts, lietpratējs VLT); pārvede „átutalás”, indosaments (VLT) /a korábban kiadott szótárban még nem szerepelt a nemzetközi terminus – vö. pārvedu uzraksts, pārvede „átruházási felirat, átruházás” (ZTV 22)/; pirmteksts, oriģināls „eredeti szöveg” (ZTV 5) /orosz podlinnik/; piemaksa „pótlék”, adžio (VLT) stb.

A nemzetközi és lett terminusok ilyen abszolút szinonímiája indokolt. Mindazonáltal gyakran igyekeznek elkerülni: „az abszolút szinonimák kerülésének általános tendenciája, bár korlátozottan …, kétféleképpen nyilvánul meg: 1) az ilyen párok szemantikai differenciálódásában; 2) a jövevényszó teljes kiszorulásában a nyelvi rendszerből.”¹⁰ A terminológia szempontjából nem kívánatos jelenségek is kialakulhatnak, például a saját nyelvi és a nemzetközi terminus nemekvivalenciája-

⁸ Dravnieks E. Vācu–latviešu tirdznieciskā terminoloģija. Rīgā, 1935. Lpp. 35 (toliau tekste VLT).

⁹ Aláhúzással jelöltük a mai lett helyesírásnak meg nem felelő betűket – ezek ma többnyire hosszú magánhangzók.

¹⁰ Klimavičius J. Tarptautinių ir lietuviškų terminų sinonimija terminografijoje // Lietuvių kalbotyros klausimai: Lietuvių terminologija. Vilnius, 1975. T. 16. P. 92.

79

ekvivalencia. A szótárak gyakran egy nemzetközi terminushoz különböző lett szinonimákat adnak meg, vagy egy lett terminushoz többféle nemzetközi szinonima tartozik; ilyenek például a korábban említett példák: reklamacija, iebildums és protests, iebildums. Hasonló viszonyok más esetekben is megfigyelhetők: galvojums „kezesség”, garantija (VLT) /német Garantie/ és drošības nauda „óvadék”, galvojums (VLT) /német Kaution/. Néhány terminológiai szótár a nemzetközi kalkulācija terminus forma szerint eltérő lett megfelelőit is rögzíti: az egyszavas terminus egy képzős származékszó, aplēsums „számítás” /a ZTV-ben a nemzetközi terminus: kalkulācija (16) – vö. német Kalkulation, Berechnung/, valamint egy kéttagú, szűkebb jelentésű terminus, amelynek egyik eleme a végződésképzős származékszó: aplēse: kalkulācija, iepriekšēja aplēse „előzetes számítás” (VLT). J. Endzelīns egykor ellenezte a németből átvett, nem lettes rēķins jövevényszót, és azt javasolta, hogy helyette éppen a régi balti eredetű lēse szót használják¹¹. Ez a terminológiai szótárakban is tükröződött: lēse (rēķins) (IMM 1920, IX; ZTV 34), a mai nyelvben azonban a rēķins és származékai honosodtak meg, noha a lēse időnként egyes hivatalos szövegekben, például jogszabályokban is előfordul – egy fejezet címe: „Nodokļa aplēse un maksāšanas kārtība” („Az adó kiszámítása és a fizetés rendje”)¹².

A szinonimapár tagjai közötti viszony megváltozhat: némelyikük eltűnik, mások differenciált jelentést kapnak vagy determinologizálódnak. Ez különösen jól látható az imports és az eksports terminusok változásainak vizsgálatakor. Kezdettől fogva mindkettőnek volt lett megfelelője: ievedums „behozatal” és izvedums „kivitel”. A szótárakban ezek szűkebb jelentésű terminusként, összetett tágabb terminusok alkotóelemeként, illetve összetételek tagjaiként is szerepelnek: izvedtirdzniecība „kiviteli kereskedelem”, eksports (VLT) /német Ausfuhrhandel/; ievedtirdzniecība „behozatali kereskedelem”, importtirdzniecība (VLT 17) /német Importhandel/. A szótár a szereplők megnevezéseit is rögzíti: eksportiers, izvedējs „exportőr” (VLT 13) /német Exporteur/; importiers, ievedējs „importőr” (VLT 17) /német Importeur/. Később azonban a terminusok

Valodas prakses jautājumi / red. J. Endzelīns. Sakārt. P. Ozoliņš. Rīgā, 1935.

Par uzņēmuma ienākumu nodokli // Diena. – 1995, kovo 8.

80

a szótárakban ezek a lett megfelelői már csak zárójeles magyarázatként jelennek meg – vö. eksports (arī izvedums) (ETV 72)¹³; eksports (izvedums) (ETSV 77)¹⁴; imports (ievedums) (ETSV 90) /az 1975-ös szótárból hiányzik az imports terminus – csak két olyan terminus szerepel benne, amelyek összetételében az import- elem található: importmuita „importvám”, valamint importprece „importáru” (ETV 95)/. Az utóbbi időben az ieved- és az izved- elem csak az ievedmuita „behozatali vám” (ELDO 237) és az izvedmuita „kiviteli vám” (ELDO 237) összetett terminusokban, valamint olyan összetett terminusokban maradt fenn, ahol jelzői funkciót töltenek be. A lett lexikológus, A. Laua szerint a nemzetközi szavaknak olykor van terminusértékű jelentésük, lett megfelelőik viszont nem terminusok; példaként éppen ezeket a terminusokat említi.¹⁵

A terminológiai szótárakban gyakran az egyszavas nemzetközi terminus mellett összetett terminus is szerepel, amelynek egyik eleme lett, a másik nemzetközi: testators, testamenta taisītājs „végrendelet-készítő” (IMM 1920, II); trasants, vekseļa devējs „váltókibocsátó” (IMM 1920, XI; ZTV 35); trasats, vekseļa maksātājs „váltófizető” (IMM 1920, XI); skonts, konta atlaids „számlakedvezmény” (IMM 1920, XI) /grammatikai változás is megfigyelhető – a mai nyelvben az atlaids terminus helyett (lásd még: rabats, atlaids) a nőnemű atlaide alak használatos/; kurtāža, maklera atlīdzība „alkuszi díj” (ZTV 15) /korábban a lett megfelelő zárójelben szerepelt – kurtāža (māklera atlīdzība) (IMM 1920, XI)/; obligācija, ķīlu zīme „záloglevél” (IMM 1920, IX); adopcija, pieņemšana bērna vietā „gyermek helyetti befogadás” (IMM 1921, IV) /az egyszavas nemzetközi terminus helyett háromszavas lett összetett szinonima használatát javasolják (a későbbi szótárban a nemzetközi terminus kétféle formában szerepel: adopcija (ZTV 6), illetve adoptēšana (sulatyvinta forma su priesaga -šana), pieņemšana bērna vietā (ZTV 7)/; averss, monētas priekšpuse „az érme előoldala”

¹³ Ekonomikas terminu vārdnīca. (Sēr. Terminoloģija. Nr. 11.). Rīgā, 1975 (toliau tekste ETV).

¹⁴ Ekonomikas terminu skaidrojošā vārdnīca (red. prof. A. Moisejeva). Rīgā, 1981 (toliau tekste ETSV).

¹⁵ Laua A. Latviešu leksikoloģija. Rīgā, 1980. Lpp. 200.

81

(ZTV 7); revers, monētas mugurpusē „az érme hátoldala” (ZTV 30) – a nemzetközi terminusban nyomdahiba lehet; a mai nyelvben reverss használatos /később: reverss (monētas mugurpusē) (JTV 142)¹⁶/. Azt is meg kell említeni, hogy a szinonimák segítenek visszaadni ennek a nemzetközi terminusnak több jelentését, amelyek a latin reversus „visszafelé irányított, visszaküldött”¹⁷ szóhoz kapcsolódnak, és a mai lett nyelv szótárában is tükröződnek – összesen ötöt említenek: „2. A kereskedelmi jogban: kötelezettség, ígéret, amelyet akkor írnak alá, ha valaki valamit zálogba ad. 3. Garancialevél, amelyet az áruk feladója ad ki a hajó kapitányának” (LLVV 634)¹⁸ – vö. garantijas vēstule „garancialevél”, reverss (TSV 4, 497).¹⁹ A mai lett nyelvű szakmai terminológiai szótár a nemzetközi terminust csak egy jelentésben rögzíti, a lett szókapcsolatot pedig magyarázatként zárójelben közli (a többi betűtípustól eltérően a szótár dőlt betűvel szedve) – reverss (monētas mugurpusē) (ELDO 353).

Szinonímia figyelhető meg mind az egyszavas terminusok, mind az összetett terminusok elemei között. Ilyenkor az összetett terminus bármely eleme szinonimákkal rendelkezhet – mind a generikus terminus, mind a specifikus terminus jelzője –, többnyire főnévi birtokos eset, ritkábban igenév vagy melléknév: tranzīta, caurvedu muita „tranzitvám” (IMM 1920, XI); prioritātes, priekšrocības akcijas „elsőbbségi részvények” (ZTV 27); komisijas (starpniecības) darījums „közvetítői ügylet” (ZTV 14); galvota (garantēta) akcija „garantált részvény” (IMM 1920, IX); galvota (garantēta) obligācija (ZTV 19). Az ilyen szinonim elemeket zárójelben vagy vessző után adják meg, a rokon terminus ismétlése nélkül. A specifikus terminus összetett terminus több lett elemmel is állhat, és tartalmazhat nemzetközi terminust, régi jövevényszót vagy lett szót is, például: atvieglots (priekšrocības) tarifs „kedvezményes (előnyös) tarifa” (JTV 22), sakarīgas, atkarīgas cenas „összefüggő, függő árak”

Juridisko terminu vārdnīca. Rīgā, 1942 (toliau tekste JTV).

Tarptautinių žodžių žodynas. Vilnius, 1969. P. 661.

Latviešu literārās valodas vārdnīca. Rīgā, 1987. Sēj. 6(2) (toliau tekste LLVV).

Tautsaimniecības vārdnīca. Rīgā. 1943–1944 (toliau tekste TSV).

Ekonomikas, lietvedības un darba organizācijas termini. Rīgā, 1995 (toliau tekste ELDO).

82

az árak” (ZTV 12); iepriekšēja kontrole (revizija) „előzetes ellenőrzés” (ZTV 25) stb.

A nemzetközi terminus után zárójelben megadott lett megfelelő szinonim terminusként is értelmezhető: dublikāts (divotnis) „kettős” (ZTV 12); taksātors (novērtētājs) „értékbecslő” (JTV 159); magnāts (lielmanis) „nagyúr” (JTV 92), de magyarázatként is, különösen, ha több szóból álló kifejezésről van szó: koncesija (tirgošanas atļauja) „kereskedelmi engedély” (IMM 1920, XI; ZTV 15); remedijs (pielaižamā starpība) „megengedett különbözet” (IMM 1920, XI) /vö. később remedijs, pielaižamā starpība (ZTV 30)/; majorats (öröklés elsőszülöttségi jog alapján) „elsőszülöttségi öröklés” (IMM 1920, XI); embargo (apkļāšana, aizliegums) „lefoglalás, tilalom” (ETV 78). Ritkábban először a lett terminus szerepel, zárójelben pedig annak nemzetközi megfelelője: pirmtiesība (prioritāte) „elsőbbségi jog” (JTV 133); pirmraksts (oriģināls) „eredeti irat” (JTV 133) /vö. pirmteksts, oriģināls (ZTV 5)/; piekritība (kompetence) „illetékesség” (JTV 128) /németül Zuständigkeit, Kompetenz; oroszul podsudnostj, vedomstvo/; drošības skapītis (arī a. seifs) „biztonsági szekrény” (TSV 370).

Ritkábban a szótárak a szinonim terminusokat a jeb „vagy” kötőszóval kapcsolják össze – ez azt tanúsítja, hogy jelentésük megegyezik, mivel a lett nyelvben ez a kötőszó teljesen azonos jelentésű szavakat kapcsol össze: klienta jeb pienāksnieka iraidība „az ügyfél jelenléte” (IMM 1921, IX) /oroszul naličnosti po ščetu klienta – a későbbi szótárban kötőszó nélkül: klienta, pienāksnieka iraidība (ZTV 17)/; formulāri jeb veidlapas „űrlapok” (TSV 4, 497); grāmatvešana jeb grāmatu vēšana (arī grāmatošana vai iegrāmatošana) „könyvvezetés” (TSV 4, 542). Később ez nem figyelhető meg a lett terminológiai szótárakban; leggyakrabban a skat. /žr./ utalást használják: tālrunis sk. telefons (JTV 159), illetve telefons (tālrunis) „telefon” (JTV 160). A mai lett nyelvhasználat azt mutatja, hogy a lett tālrunis terminus (a német Fernsprecher tükörfordítása) meglehetősen elterjedt, például a különböző újságokban megjelenő hivatalos hirdetményekben és másutt. A mai szaknyelvi terminológiai szótárakban szinonimaként szerepelnek: tālrunis sk. telefons (ELDO 407) és telefons, tālrunis (ELDO 411).

83

A szótárakban olykor több lett terminust is szinonimaként adnak meg. Ezek lehetnek egy- vagy többszavas terminusok, de ilyen esetből nincs sok (talán valamivel több a mai szaknyelvi terminológiában): aizbildnis, aizgādnis, pārvaldītājs „gondnok, gyám, kezelő” (VLT) /németül Kurator/; atzinums „vélemény, állásfoglalás”, atsauksme „értékelés” (IMM 1921, VII) /a mai nyelvben e terminusok jelentése elkülönült/; iejūkums, iestrādāšanās „munkába állás” (ZTV 16); piedāvājums, piesolījums „ajánlat, ígéret” (ZTV 25); dieninieks, dienas strādnieks, algadžis „napszámos, napszámos munkás” (ZTV 23) /algadžis – régi indoeurópai eredetű jövevényszó²¹; pārvedu uzraksts, pārvede „átutalási feljegyzés” (ZTV); uzziņa „információ”, norāde „utasítás” (ZTV 6; 33) /a mai terminológiában jelentésük elkülönült/; galvotājs, galvinieks „kezes” (VLT) /különböző lett képzők – mind a -tājs, mind a -nieks alkalmas cselekvő személyt jelölő főnevek képzésére/; līgumdarbinieks, darbņēmis „szerződéses munkavállaló, munkavállaló” (ZTV 23); vērtības krišanas, vērtības zudums „értékcsökkenés, értékvesztés” (TEV 134)²²; ielīgšana, ievilcināšana „késlekedés, késleltetés” (TEV 40) /jelentésük elkülönült/; strādājošie, strādātāji „dolgozók” (TEV 123); naudas iztērēšana, naudas izdošana „pénzköltés, pénzkiadás” (ELDO 164).

A különböző időpontokban kiadott terminológiai szótárak a szinonímia más eseteit is tükrözik, például a többszavas és egyszavas terminusok szinonímiáját, amely a mai lett nyelvben különösen termékeny terminusalkotási mód: muitnīca, muitas valde „vámhivatal” (IMM 1920, XI); laika strādnieks, laikstrādnieks „időszakos munkás” (TEV 123); caurlaides spēja, caurlaidspēja „áteresztőképesség” (TEV 122); īpat­svars, īpatnējais svars „fajsúly” (ELDO 404); saskarīgas piegādes, saskarpiegādes „kapcsolódó szállítás” (ELDO 309); galarādītāji, galīgie rādītāji „végső mutatók” (ELDO 340) /összetett szó a többszavas terminus, amelynek alkotóelemeiben szerepel a pa-

²¹ K. K a r u l i s K. Latviešu etimoloģijas vārdnīca. Rīgā, 1992. Sej. 1. Lpp. 66.

²² Tirdzniecības ekonomikas, organizācijas un pārvaldes termini. Riga, 1992 (a továbbiakban a szövegben: TEV).

84

A címszó melléknév; pilnvarotājs, pilnvaras devējs „meghatalmazó, meghatalmazást adó” (ELDO 317). Szinonimák lehetnek az elliptikus terminusok is, amelyekből egy alkotóelem elmarad, és ezáltal az egyik terminus rövidebbé válik: gabaldarba strādnieks, gabalstrādnieks „darabbérben dolgozó munkás” (TEV 123); piespiests darba kavējums, piespiedu kavējums „kényszerű munkahelyi hiányzás” (ELDO 174).

A terminológiai szótárakban különböző képzőeszközökkel alkotott szóképzési szinonimák is előfordulnak – ezek leggyakrabban lett eredetű (vagy régi jövevényszavakból képzett) szuffixumos és végződéses származékok: uzlē sums, uzlēse „hozzáadás” (ZTV 18); piekļūšana, piekļuve „hozzáférés” (ELDO 309); piedzina, piedzīšana „behajtás” (ELDO 308); samaksas termiņš, makšāšanas termiņš „fizetési határidő” (ELDO 414).

A lett szaknyelvi terminusok iránt mindig is jelentős volt az érdeklődés, az utóbbi időben pedig különösen nagy, ezért e szakterületek terminológiai szótárait meglehetősen gyakran adják ki – az 1922-ben megjelent első tudományos terminológiai szótár óta már mintegy 40 lett nyelvű terminológiai szótár látott napvilágot, és számuk folyamatosan növekszik. Ezek olyan szótárak, amelyek különböző nyelvek (lett, orosz, angol, francia, német) terminusait közlik – két, három vagy több nyelv párosításaiban. Szerkezetük és rendeltetésük eltérő lehet (egynyelvű, kétnyelvű, háromnyelvű stb. fordító és/vagy értelmező szótárak), de mindegyikben találhatók szinonimák – megalapozottak és indokolatlanok egyaránt (különösen akkor, ha a szótárakat a Terminológiai Bizottság jóváhagyása nélkül adták ki, vagy nem egyeztették a bizottság határozataival és publikációival) –, ezért megállapítható, hogy a lett szaknyelvi terminológiában (ahogyan más szakterületek terminológiájában is) egyelőre nem sikerül elkerülni a szinonímiát.

Rövidítések

a. – angol nyelv lot. – latin nyelv vö. – vesd össze orosz. – orosz nyelv l. /ld./ – olvasd /lásd/ ném. – német nyelv

85

Literatūra

1. Blinkena A. 1922 gada „Zinātniskās terminoloģijas vārdnīca“ mūsdienu skatījumā // Nacionālā terminoloģija: vēsture, tagadne un perspektīvas: Referātu tēzes. Rīgā, 1996. Lpp. 37–38.

2. Dravnieks E. Vācu-latviešu tirdznieciskā terminoloģija. Rīgā, 1935.

3. Ekonomikas, lietvedības un darba organizācijas termini. Rīgā, 1995.

4. Ekonomikas terminu vārdnīca. (Sēr. Terminoloģija. Nr.11.). Rīgā, 1975.

5. Izglītības Ministrijas Mēnešraksts. Rīgā, 1920–1921.

6. Juridisko terminu vārdnīca. Rīgā, 1942.

7. Kaulakienė A. Fizikos ir technikos terminų sinonimijos vertinimas // Lietuvių kalbotyros klausimai: Kalbos normalizacijos klausimai. Vilnius, 1991. T. 31. P. 51–56.

8. Klimavičius J. Tarptautinių ir lietuviškų terminų sinonimija terminografijoje // Lietuvių kalbotyros klausimai: Lietuvių terminologija. Vilnius, 1975. T. 16. P. 91–123.

9. Karulis K. Latviešu etimoloģijas vārdnīca. Rīgā, 1992. Sēj. 1–2.

10. Latviešu literārās valodas vārdnīca. Rīgā, 1972–1996. Sēj. 1–8.

11. Laua A. Latviešu leksikoloģija. Rīgā, 1980.

12. Moisejevs A., Petrošjans K., Pilipenko N. Ekonomikas terminu skaidrojošā vārdnīca / red. prof. A. Moisejeva. Rīgā, 1981.

13. Skujiņa V. Latviešu terminoloģijas izstrādes principi. Rīgā, 1993.

14. Tautsaimniecības vārdnīca. Rīgā, 1943–1944. D. I–IV.

15. Tirdzniecības ekonomikas organizācijas un pārvaldes terminu vārdnīca. Rīgā, 1992.

16. Valodas prakses jautājumi / red. J. Endzelīns. Sakārt. P. Ozoliņš. Rīgā, 1935.

17. Zinātniskās terminoloģijas vārdnīca. Rīgā, 1922.

SYNONYMS IN LATVIAN DICTIONARIES OF TERMS

Summary

It is difficult to implement in practice the theoretical requirement of monosemantics of terms. In the meantime, Latvian terminology has failed to avoid synonymy. This article deals with cases of synonymy in Latvian terminology of economics, finance and business. The first dictionary that included terms of those fields, was published in 1922. Until now about 40 such dictionaries were published.

Terminology of the above-mentioned fields has changed a lot in various periods; therefore its synonymy is abundant. One-word terms and complex terms could both have synonyms. Most frequent is the case of synonymy between Latvian and international words. In recent dictionaries the more frequently used synonym is given first. Sometimes it happens that various dictionaries present different

86

Latvian equivalents of the same international term. Synonymy of two Latvian terms is also noticeable. The relationship between components of synonymic couple changes – some of them disappear or acquire a different meaning. There are some cases of derivational synonyms.

Regina KVAŠYTĖ

Gauta 2000 05 31

Latviešu valodas institūts Akademijas laukumā 1 LV-1050, Rīga

87