A természet a legösszetettebb látószervvel, a szemmel ajándékozta meg az embert. A szem csodálatos alkalmazkodóképessége – az emberi szem legnagyobb és legkisebb látási intenzitásának aránya eléri az egymilliót. Az ember több ezer árnyalatot különböztet meg. A legtöbb madár, hal, sőt még a rovarok is megkülönböztetik a színeket. A méhek az ultraibolya spektrumtartományban is látnak, ezért megkülönböztetik azokat a tárgyakat, amelyeket ólom- és cinkfehérrel festettek be. Azonban nem minden emlős különbözteti meg a színeket. Úgy tartják, hogy a kutyák nem különböztetik meg a színeket, viszont sokkal jobb a szaglásuk. Az egyes emberek látása különböző, ezért nem könnyű meghatározni bármely szín fogalmát. Emellett a színek esztétikai, érzelmi vagy pszichológiai hatással is lehetnek.
A magyarokhoz hasonlóan a világ számos népének vannak szavai a spektrum alapszíneinek megnevezésére (1. táblázat). Az alapszínek – a piros, a sárga, a zöld, a ciánkék és a kék – közé olykor a köztes narancssárga színt is besorolják. A spektrum köztes színeinek és árnyalatainak megnevezésére általában két szót használnak. A táblázatból látható, hogyan nevezhetők meg a spektrum köztes színei (geltonai žalia) és árnyalatai (gelsvai žalia, žalsvai geltona). A színek elnevezése gyakran a lazurit, a türkiz, a rubin és más ásványok, illetve növények nevéhez kapcsolódik.
A litván nyelvben a színárnyalatokat általában háromféleképpen fejezik ki: 1) a színeket jelölő melléknevekből képzett határozószókkal (melsvai žalia); 2) az atspalvis („árnyalat”) szó és egy melléknév (vagy főnév) birtokos esetű alakjával (melsvo atspalvio žalia); a su elöljárószós szerkezettel (žalia su melsvu atspalviu). Ezek az elnevezések csak formájukban különböznek. Összetett színnevek is lehetségesek, például: tamsraudonė, tamsgeltonė, švies-
9
Page 2
sárgás, sötétzöld, élénkzöld, sötétkék, világoskék, sötétszürke, világosszürke és így tovább. Emellett a különféle színárnyalatok megnevezésére gyakran használják az -inis, -ė képzős mellékneveket is, például: orgonalila (az orgona virágának színe), málnaszínű (a málna színe, világospiros), borostyánszínű (a borostyán színe), rózsaszínű (a rózsa virágának színe), cseresznyeszínű (a cseresznye színe) és így tovább.
1. táblázat
A fényspektrum hullámhossza és fő színei
Hullámhossz
Szín megnevezése
Ultraibolya
λ ~ 445 nm
Ibolya
----
λ ~ 475 nm
Kék
----
Kékeszöld
Világos cián
λ ~ 510 nm
Cián
Zöldes cián
Ciánzöld
----
λ ~ 545 nm
Zöld
Sárgászöld
Zöldessárga
Zöldessárga
λ ~ 580 nm
Sárga
Rózsaszínes sárga
λ ~ 600 nm
Narancssárga
Sárgásvörös
λ ~ 640 nm
Vörös
Infravörös
10
Page 3
A külföldi színnevek szótáraiban több ezer színnév is előfordulhat [1]. A színnevek szabványosítására is történnek kísérletek; ezek pontosan meghatározzák az egyes színek neveit. Egyelőre sem részletes színnévszótáraink, sem szabványaink nincsenek.
Minden színrendszer három alapvető számon alapul, amelyek egy adott színt határoznak meg. A képzőművészetben és a tervezésben a sárga, a vörös és a kék színsémát használják (vö. angolul Yellow-Read-Blue) [1]. Emellett használatos még a sárga, a bíbor és a cián színséma is (vö. angolul Yellow-Magenta-Cyan). Ebben az első paraméter mindig a sárga szín. E színek pigmentjeit összekeverve a paletta bármely színe előállítható. A festők színtónusnak (vö. angolul color tone) nevezik azt a színt, amely az adott palettaszínben dominál; a színek árnyalatait pedig árnyalatoknak nevezik, például: kékes árnyalatú zöld. A színtónusok nevei általában megegyeznek a spektrum alapszíneinek nevével.
A televízióban és a számítástechnikában a legelterjedtebb az RGB – vörös, zöld és kék (vö. angolul R.G.B. – Read-Green-Blue) színséma. E színek alkotják az alapszínek háromszögét. Az alapszínek mennyiségére, mint bizonyos fizikai mennyiségekre, a vörösség (angolul Read level), zöldség (angolul Green level) és kékség (angolul Blue level) elnevezéseket javasolták [2]. Így például a salátazöld színt úgy lehetne megadni, mint amely 60% vörösséget, 100% zöldséget és 20% kékséget tartalmaz. Egyébként a „Windows” operációs rendszerben a színmennyiségeket nem százalékban, hanem bizonyos feltételes számokkal mérik, amelyek 0 és 255 között változnak. Ha 255 egység vörösséget, zöldséget és kékséget keverünk össze, fehér színt kapunk. Két alapszínt egyenlő arányban keverve köztes színt kapunk: vörösből és zöldből sárgát, zöldből és kékből ciánt. Különösen varázslatos szín keletkezik, ha a spektrum két szélső színét, a vöröset és a kéket keverjük össze. Ez a szín nem található meg a napspektrumban. Az angol nyelvű számítástechnikai szakirodalomban leggyakrabban „Magenta” néven említik [3]. Ennek a színnek a magyar megfelelője lehet a rózsaszín, a bíbor vagy az ibolya. A fizikusok azonban az ibolya színt csak a spektrum szélén található kék színhez kötik, amely után a láthatatlan ultraibolya következik. Ezért a fent említett szín megnevezésére inkább a bíbor melléknév illene.
11
Page 4
A három köztes szín – a cián, a bíbor és a sárga – alkotja az alapszínek második, ritkábban használt ŽPG (vö. angolul C.M.Y. – Cyan-Magenta-Yellow) színsémáját. E színek mennyiségének meghatározására a ciánság, bíborság és sárgaság terminusokat javasolták. Egyébként ezt a három színt és a feketét színes tintasugaras nyomtatókban használják. Ezért a ŽPGJ (cián, bíbor, sárga és fekete; vö. angolul C.M.Y.K. – Cyan-Magenta-Yellow-bleaK) színséma is előfordul.
A számítástechnikában a harmadik színséma az AGS: árnyalat, tisztaság (vagy telítettség) és fényesség (világosság; vö. angolul H.S.B. –Hue-Saturation-Brightness (Luminance)). Az első paraméter a kurzor keresztjének vízszintes mozgásakor változik a „Windows” színpalettáján (1. ábra). A tiszta színek a paletta felső részén találhatók (tisztaság = 255). A palettán lefelé haladva csökken a tisztaság. Legalul, ahol a tisztaság nulla, szürke szín található. A szín világosságát az egyes oszlopok fényességértékének módosításával lehet szabályozni.
1. ábra. „Windows” színpalettája
12
Page 5
A szürke szín leírásához elegendő egyetlen fényességi paraméter. Itt már nincs színtónus. A szürke szín esetében az árnyalat paraméterének sincs jelentősége. A szürke tónust gyakran nem fényességgel, hanem ellenkezőleg, a szürkeség százalékos arányával adják meg. E mennyiség leírására a szürkeség terminust javasolták (vö. angolul gray scale, gray level).
A „Microsoft Windows” 95, 98 és NT operációs rendszerek hat alapszínét tekintik fő színnek (2. táblázat). A „Windows” ezeknek a színeknek nevet adott. Ezeken az alapszíneken kívül a „Windows” „Paint” grafikus szerkesztőjében a 48 alapszínből álló (angolul Basic Colors) palettáról is lehet színt választani. A paletta színeinek még nincs saját nevük. Egyébként ezt a palettát a „Microsoft Office” programokban nem használják.
2. táblázat
A „Windows” alapszínei, összetételük és az angol elnevezések magyar megfelelői
Angol név
Magyar név
Vörösség
Zöldség
Kékség
Árnyalat
Telítettség
Fényesség
Red
Vörös
255
0
0
0
255
128
Green
Zöld
0
255
0
85
255
128
Blue
Kék
0
0
255
170
255
128
Yellow
Sárga
255
255
0
42
255
128
Cyan
Ciánkék
0
255
255
128
255
128
Magenta
Bíbor
255
0
255
213
255
128
A „Microsoft Office” 4.3-as és 95-ös verziójának programjai tizenkét színből álló színpalettát használnak: hat alapszínt és ugyanennek a hat színnek kétszer sötétebb árnyalatait, például a sötétvörös (angolul DkRead) színt, amelynek vörösértéke 128 egység. Ezt a palettát a fehér, a fekete és két vagy több szürke szín egészíti ki. Ezt a színpalettát nem lehetett bővíteni vagy módosítani.
A „Microsoft Office 97” programjaiban részben, a „Microsoft Office 2000” programjaiban pedig teljes egészében új alapszín-palettát kezdtek használni (3. táblázat). Ennek a palettának a 40 alapszínéhez már nevek tartoznak. Az elnevezé-
13
Page 6
még további 6 kiegészítő színt tartalmaz (4. táblázat), amelyek csak egyes programrészekben fordulnak elő. A felhasználó további 126 színt érhet el a hatszögben, amely mellett 16 szürke szín található. A hatszög színeinek már nincs nevük. A Színpalettán a felhasználó saját színt készíthet (Custom Color).
3. táblázat
Az „MS Office 79/2000” alappalettájának színei, összetételük és az angol elnevezések litván megfelelői. A színeket jelölő, szedett elnevezések eltérnek az alapszínek neveitől
Angol elnevezésLitván elnevezésVörösZöldKékÁrnyalatTelítettségFényesség12345678BlackFekete000~~0Dark RedSötétvörös12800025564RedVörös255000255128PinkBíborvörös2550255213255128RoseRózsaszín255153204234255204BrownBarna1535101425577OrangeNarancssárga255102017255128Light OrangeVilágos narancssárga255153025255128GoldArany255204034255128TanSárgásbarna25520415321255204Olive GreenOlívazöld515104225526Dark YellowSötétsárga12812804225564LimeCitromsárga153204054255102YellowSárga255255042255128Light YellowVilágossárga25525515342255204Dark GreenSötétzöld05108525526GreenZöld012808525564
Ebben a cikkben 46, az „MS Office 97/2000” palettáján szereplő alapszín litván megfelelőjét próbáltuk megadni. A litván megfelelőket általános angol–litván szótárak, valamint az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” alapján választottuk ki. Többnyire a korábban említett, színárnyalatok elnevezésére vonatkozó első elvet követtük.
A „Windows” alapszín, a „Magenta” az „MS Office 97/2000” palettáján már „Pink” néven szerepel, míg ugyanennek az árnyalatnak kétszer sötétebb változata „Dark Purple” nevet kapott. Litvánul az első két esetben bíbor színnek, a harmadik esetben pedig sötétbíbor színnek nevezzük. A „Cyan” alapszín a színpalettán „Turquoise” néven szerepel – türkiz színként. Litvánul az ilyen árnyalatú színeket rendszerint azúrkéknek nevezik, ezért mindkét esetben ezt az utóbbi kifejezést használtuk.
Ebben az esetben a zöld alapszín az alapszínek palettáján világoszölddé vált. A zöldet viszont az emberek számára megszokottabb, sötétebb színként nevezik meg.
Az „MS Office 97/2000” alapszínpalettáján csak néhány nem tiszta szín szerepel – a tengerzöld, a vízkék és a szürkéhez közeli néhány szín, amelyek a szürke színek utolsó oszlopa mellett találhatók. A paletta színei árnyalatok szerint vannak csoportosítva. Csak kevés szín árnyalata tér el az alapszínekétől, ezért az átmeneti színek elnevezéséből is kevés van: sötét kékeszöld, barnáslila, sárgásbarna.
16
Page 9
A paletta színeinek összetételét és elnevezését pontosan három RGB- és három AGS-színséma-érték határozza meg: vörös, zöld, kék, árnyalat, telítettség és fényesség.
Literatūra
1. Designer’s guide to color. T. 1–5 // San Francisco.: Chronicle Books, 1986–1991.
2. Žalkauskas V. Apie spalvų terminus // 32-oji nacionalinė fizikos konferencija: Programa ir pranešimų tezės. 1997. 10. 8–10. Vilnius, 1997.
3. Color Spaces Tutorial // Center for Innovative Computer Application. http:// www.cica.indiana.edu/cica/color-spaces.html
THE TERMS OF COMPUTER COLOURS
Summary
In this paper the Lithuanian terms of colour spaces RŽM – raudonos, žalios ir mėlynos (R.G.B. – Read-Green-Blue), ŽPG – žydros, purpurinės ir geltonos (C.M.Y. – Cyan-Magenta-Yellow) and AGS – atspalvio, grynio ir skaisčio (H.S.B. – Hue-Saturation-Brightness (Luminance)) are discussed. Terms of colour levels raudonis (read level), žalis (green level), mėlis (blue level), žydris (cyan level), purpuris (magenta level) and geltonis (yellow level) are also proposed. The Lithuanian terms of basic colours of Microsoft Office 97/2000 are considered. The composition of these colours is presented.
Giedrė FLEDŽINSKIENĖ Vilniaus dailės akademija Maironio g. 6 LT-2600, Vilnius
Gauta 2000 07 01
Angelė KAULAKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6 LT-2055, Vilnius El. paštas [email protected]
Valerijonas ŽALKAUSKAS Vilniaus universitetas Fizikos fakultetas Radiofizikos katedra Saulėtekio al. 9 LT-2040, Vilnius El. paštas [email protected]
