A leginkább lexikológus terminológus, Jonas Klimavičius 80 éves

AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ

Kauno kolegija

Anyolcvan évvel ezelőtt, 1938. november 26-án, Suvalkijában született Jonas Klimavičius, egyike azoknak a nyelvészeknek, akiket nemcsak nyelvészkollégáik, szerkesztők és stiliszták ismernek és becsülnek, hanem a szélesebb közönség is. Bölcsészdoktor, nyelvész, terminológus, lexikológus, terminográfus, lexikográfus, nyelvi normák gondozója, a nyelvi kultúra ápolója, szerkesztő, szerkesztőbizottságok tagja, fordító, tanácsadó, szerző, szakértő, recenzens, költő… – ez csupán néhány azok közül a jelzők közül, amelyek J. Klimavičiusról és sokrétű, széles körű tudományos tevékenységéről szólva illenek rá. A szép, 80. évforduló remek alkalom arra, hogy áttekintsük a rendkívül szorgalmas és lelkiismeretes nyelvész életét és munkásságát.

A jubiláns szüleinek a Marijampolėi járásbeli Geruliškės faluban öt hektár földjük volt. A családban még három gyermek nevelkedett. Hatéves korától nagynénje, Marija és férje, a Varakiškė faluból származó Muraškauskai gondoskodtak róla, és ők taníttatták,

Terminologija | 2018 | 25

245

a Vilkaviškis járásban. A Višakiškėi elemi iskolába járt, 1956-ban elvégezte a Pilviškiai középiskolát, majd felvételt nyert az akkori Vilniusi Pedagógiai Intézetbe, ahol litván nyelvet és irodalmat tanult. Kitüntetéses felsőfokú diplomájának megszerzése után 1961-ben a Litván Nyelvi (akkor: Litván Nyelvi és Irodalmi) Intézetben kezdett dolgozni. „A nyelvtudomány felé szerencsésen Kazimieras Kuzavinis terelt” – írta és mesélte nemegyszer tanáráról J. Klimavičius (Klimavičius 2005: 7). Nyelvészeti tevékenysége azonban csaknem két évre megszakadt: 1961 őszén a fiatal kutatót behívták kötelező katonai szolgálatra. Még szolgálata idején, 1962. március 1-jén jelent meg a sajtóban első publikációja, a Literatūros mokslo terminų žodynėlio című kiadvány recenziója. „20 hónap kitörlődött tudományos pályám kezdetéből” – emlékszik vissza nyelvészi pályája indulására az ünnepelt (www.lki.lt).

Hét éven át, 1963-tól 1970 végéig, Jonas Kruopas ösztönzésére más szótárírókkal együtt írta a nagyszabású akadémiai Lietuvių kalbos žodyno szövegét. „Kimerítő munka, ugyanakkor a nyelv sokoldalú iskolája, igazi laboratórium” (Klimavičius 2005: 7). Ez a munka később sem engedte el a nyelvészt: „a Lietuvių kalbos žodynas (1–20. köt., 1941–2002) számomra szent dolog, és egyben a nyelvi adatok legelső forrása” (Klimavičius 2005: 7). J. Klimavičius a VIII. (1970), IX. (1973), X. (1976), XIV. (1986) és XV. (1991) kötet társszerzője volt – összesen mintegy kétszázhetven oldalt írt. A II. kötet 2. kiadásához (1969) is jelentősen hozzájárult: több mint négyszáz oldalt készített el. Munkásságából is kitűnik, hogy a Lietuvių kalbos žodynas a kutató számára a nyelvi adatok alapvető forrása.

J. Klimavičius másokkal együtt részt vett a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno egyes kiadásainak munkálataiban is: tagja volt a 3. (1993) és a 4. (2000) kiadás szerkesztőbizottságának, valamint a 2002-ben megjelent elektronikus kiadás szerkesztőbizottságának is.

A nyelvész 1971-ben kezdett dolgozni a Terminológiai Csoportban. „Oda száműzöttként kerültem, de gyökeret vertem – később, amikor hívtak, már nem tértem vissza: éreztem, hogy a terminológia területén sokat lehet tenni a nyelvért” (www.lki.lt). Ezzel kezdődött tudományos és gyakorlati terminológiai munkája: először a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályán, később a Terminológiai Központban, továbbá 1994–2002 között az Állami Litván Nyelvi Bizottságnál, majd annak Terminológiai Albizottságában (2012-ig). A terminológus munkája a lexikológuséhoz hasonlóan nehéz és kimerítő. Sok a téma és a probléma. Valószínűleg még megszámolni is lehetetlen a megírt tanulmányokat, cikkeket, terminológiai szótárakat és szójegyzékeket, szabványügyi szakvéleményeket, recenziókat és az adott tanácsadásokat (már 2008-ban

246

Aušra Rimkutė-Ganusauskienė

Leksikologiškiausiam terminologui Jonui Klimavičiui – 80

a megjelent Bibliográfiai mutató több mint ezer különféle tételt tartalmaz¹). A gondosan és hozzáértően megírt megjegyzések számos kiadvány minőségét javították. Mindezekre a munkákra nem egy szabad órát, sőt akár napot is áldozott, amelyet szeretteivel tölthetett volna.

Térjünk azonban vissza a tudományos munka kezdetéhez. 1967–1970 között J. Klimavičius aspirantúrára járt (így nevezték akkor a doktori képzést). A Nemzetközi szavak a mai litván nyelvben című kandidátusi disszertációját nem fejezte be időben, noha nagyon sokat, több mint kétszáz oldalt írt meg belőle. A téma rendkívül összetett és tág. „Túl sok figyelmet szentelt az elméleti résznek és a nemzetközi szavak litván nyelvbeli történetének” – olvasható a személyi dossziéjában (Bibliografijos rodyklė 2008: 11). Később is foglalkozott a nemzetközi szavakkal: Irena Ermanye, Violeta Černe és Lijana Puziniene kolléganőivel 2010-ben kiadta a Iskolai nemzetközi szógyűjteményt. A „Nemzetközi szavak a litván nyelvben” című könyv bevezetőjében J. Klimavičius azt írta, hogy Európában nincs egységes felfogás a nemzetközi szavakról; ismertette a megjelent nemzetközi szótárakat, és javaslatot tett a nemzetközi szavak meghatározására. Disszertációját végül 1993. december 14-én sikeresen megvédte. A témája azonban egészen más volt: A melioráció terminusrendszere. A disszertációban a kutató nem annyira a fogalmak tudományos, mint inkább a terminusok nyelvi-szemantikai mikrorendszereit vizsgálta, és ezeket nemcsak terminológiai, hanem lexikográfiai szempontból is tárgyalta.

Még a disszertáció megvédése előtt, 1992-ben J. Klimavičius Kazimieras Gaivenisszel, Angele Kaulakienėvel és Stasys Keinysszel közösen készítette el a Terminológiai javítások című könyvet, amelyben „kirajzolódtak a terminológia normatív szabályozásának kritériumai és elvei, és amely több alternatív recenziót is kiváltott” (Rosinas 2008: 29).

A terminológiai kutatások rendkívül termékeny időszaka a Terminológia című tudományos folyóirattal kezdődött. Először az ünnepelt az első folyóiratszám szerkesztőbizottságának tagja volt (az első szám Terminológiai barázdák címmel jelent meg), 1995-től felelős szerkesztőhelyettes, 2001 és 2008 között pedig főszerkesztő lett. A nyelvész többször is említette, hogy a szerkesztői munka sok időt és energiát vett igénybe.

E sorok szerzőjének lehetősége nyílt arra, hogy sajtó alá rendezze J. Klimavičius tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányainak hatalmas gyűjteményét, a Lexikológiai és terminológiai munkák: norma és történelem című kötetet, amely 2005-ben jelent meg. J. Klimavičius itt lexikológusként és terminológusként egyaránt megmutatkozik. Elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy legalább röviden megmagyarázza az alapvető kérdést: mi a köznyelv szókészlete? A könyvben következetesen ötvözte a kutatás történeti és normatív szempontját. Különös figyelmet fordított a szókészlet és a terminológia rendszerszerűségére. Ez a tanulmánykötet a terminológusok, különösen a fiatalabb nemzedék számára az egyik kézikönyv.

Terminologija | 2018 | 25

247

„Leginkább a szavak csodálatos és titokzatos világa vonzott; végtelen tágasságában sokágúvá bontakozott ki tudományos tevékenységem. Minden így alakult – a körülmények (a kollektív munkák rabsága – természetesen belátásból, önként vállalva), a jellem (lendület és érdeklődés), a sors – a Tanító, valamint Jonas Jablonskis és különösen Kazimieras Būga példája. De ezt a sokágúságot talán az tette egységessé, hogy tőlük lestem el a credo – theoria cum praxis elvét, vagy talán pontosabban: a gyakorlatot az elmélettel együtt. Az az elmélet, amely semmit sem mond a beszélő emberről, olykor terméketlennek, a gyakorlatot meg nem termékenyítőnek tűnik – meddőnek; az elmélet nélküli gyakorlat pedig vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy csupa tévút. A normatív és nevelő célú szempontok a kutatási szempont nélkül olyanok, mint az emelőkarok támaszpont nélkül” – írja a kutató a Lexikológiai és terminológiai munkák: norma és történelem című könyv előszavában (Klimavičius 2005: 7).

A litván nyelvnek szentelt évek során, az első, már említett, 1962-es, a Tarybinis mokytojas című lapban megjelent publikációjától kezdve, a szakfolyóiratokban – Lietuvių kalbotyros klausimai (Acta Linguistica Lithuanica), Kalbotyra, Baltistica, Kalbos kultūra (Bendrinė kalba), Terminologija – közölt számos tudományos tanulmánya mellett J. Klimavičius még több népszerűsítő cikket publikált a nyelvművelésnek és az oktatásnak szentelt kiadványokban, például a Mūsų kalba, Gimtoji kalba, Gimtasisi žodis címűekben. Éppen ezért jól ismerik a szerkesztők, stiliszták és nyelvi lektorok. Sok tanácsot, javítást és javaslatot kifejezetten nekik szánt. Ahogy maga írta: „Belevágtam, hogy megvalósítsam ifjúkoromban kidolgozott nyelvművelési programom harmadik részét [1) a saját fejlesztése, 2) új alkotása, 3) a régi felülvizsgálata – revíziója]. Új szavakat bocsátok útjukra, és vannak, amelyek meghonosodtak” (www.lki.lt). „Saját credo szerint nem erőltettem, hogy minden publikációt az elismert tudományosság rangjára emeljek – az elméletnek mindig jelen kell lennie, de nem szükséges mindig előtérbe állítani. J. Jablonskis és K. Būga soha nem tették ezt; az elmélet olyan lehet, mint a bélés” – írta saját munkáiról a nyelvész. És ott vannak még a rádióban és televízióban tartott nyelvi percek is (összesen csaknem egy napnyi beszéd)...

Külön is meg kell említeni azokat a terjedelmes terminológiai szótárakat, amelyek munkálataiban J. Klimavičius terminológusként vett részt: Orvosi szakszótár (1980, K. Gaivenisszel közösen), Elektrotechnikai szakszótár (1999), Öltözködési szótár: litván–angol–német–francia–orosz öltözködési szótár (2002), Építőipari szakszótár (2002), Tüzérségi enciklopédikus szótár (2004), Fizikai szakszótár: litván, angol, francia, német és orosz nyelven (2007), Magyarázó faipari szakszótár: 3020 terminus litván, angol, német, francia és orosz nyelven (2014), Litván néprajzi enciklopédikus szótár (2015) és még sok más.

248

Aušra Rimkutė-Ganusauskienė

Leksikologiškiausiam terminologui Jonui Klimavičiui – 80

És ez még nem minden. Az ünnepelt mindmáig eredményesen, megállás nélkül dolgozik. Hobbijaival is foglalkozik azonban, különösen a versírással és a műfordítással – ezek kevésbé ismert tevékenységeivel. Csak álnevet használ. 2008-ban Klemensas Gerulis álnéven jelent meg az intellektuális költészetet tartalmazó kötet Žvaigždės kritimas. E kötet után ajándékkal jelentkezett Litvánia nevének jubileumára: a húsz részből álló énekkel, a Tūkstantmetė Lietuva című művel (2011). Ugyanezen az álnéven jelent meg a Trys kryžkelės: tautos rūpintojėlio Jono Aisčio című költői ének (2012), az Arti gimti ir amžini című versfüzet (2016), valamint a szonetteket, énekeket, mondákat, parafrázisokat és verseket tartalmazó válogatás, a Gyvoji amžių Lietuva (2018). Csak találgatni lehet, hány versszak maradt még kiadatlanul, és hányat ír még... Talán e költői hajlam miatt ismerhetők fel J. Klimavičius tudományos cikkei egyéni stílusukról: szókincsgazdag nyelvezetükről, ritka szavaikról, új szóalkotásaikról, változatos metaforáikról és egyéb művészi kifejezőeszközeikről. Szeret csípősen, ironikusan fogalmazni, számos aprólékosan összegyűjtött nyelvi tényt és részletet bemutatni, és meglehetősen gyakran arra hívja olvasóját, hogy együtt gondolkodjanak, és vonjanak le általános következtetéseket.

Dr. J. Klimavičiusszal 2004-ben, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjában kezdődött az ismeretségem. Miután elvégeztem az alapképzést a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen, a Terminológiai Központ vezető laboránsaként kezdtem dolgozni, egy évvel később pedig fiatalabb tudományos munkatárs lettem. Az intézeti munkám kezdetétől egy irodán osztoztunk J. Klimavičiusszal. Itt kezdődött a megismerkedő žemaitė és a racionális suvalkija barátsága. Akkor a Terminologija folyóirat főszerkesztőjét igen szigorúnak, kissé zárkózottnak, kissé titokzatosnak, mindig írásba merült, összeszedett embernek láttam, akinek ugyanakkor kiváló humorérzéke volt, és alkotói verseivel – különösen születésnapokon – meglepte kollégáit. Az intézeti munkám kezdetétől éreztem J. Klimavičius atyai gondoskodását, különösen az első tudományos cikkeim írásakor. Mindmáig emlékszem, milyen türelmetlenül és félelemmel (őszintén szólva, fiatal kollégáimhoz hasonlóan) vártam az első cikkem bírálatait a Terminologijos folyóirat számára, különösen a szerkesztőét. Megjegyzései, tanácsai, feddései nagyon fontosak voltak számomra. J. Klimavičius minden cikket figyelmesen elolvasott (nem is csak egyszer!), gondosan szerkesztett, és bőven ellátta megjegyzésekkel, javaslatokkal. Jól emlékszem 2007 őszére, amikor megkértem J. Klimavičiust, hogy legyen a témavezetőm. Beleegyezett. A doktori képzés teljes ideje alatt türelmesen, atyai gondoskodással és szakértelemmel támogatott. A disszertáció kéziratának olvasásával töltött számtalan óra a lehető legnagyobb iskolát jelentette számomra. 2011-ben sikeresen megvédtem a disszertációmat: 1883–1916 m. katekiz-

Terminologija | 2018 | 25

249

mų religijos terminija. Így J. Klimavičiusnak is osztályrészül jutott, hogy részt vegyen a terminológusok csekély számú csoportjának képzésében.

Az ünnepelttel a Litván Nyelvi Állami Bizottság Terminológiai Albizottságában is együtt dolgoztam. A fiatal terminológusok itt láthatták, mennyi időt szánt a tudós a szakszótári szócikkek, szabványok és más szövegek megvitatására, így kiváló alkalom nyílt a tanulásra. J. Klimavičius mindig felkészülten érkezett: minden terminust és minden meghatározást alaposan tanulmányozott, és kialakult véleménye volt. Kollégái nem mindig kedvelték határozott, elvi álláspontját, de az megalapozott és világos volt, és ritkán változott.

Dr. Jonas Klimavičiusról nem könnyű beszélni – az ünnepeltet legjobban a munkái jellemzik. Magukért beszélnek. Közel hat évtizedet szentelt a nyelvnek, a nyelvtudomány és a nyelvi gyakorlat gondos, következetes művelésének. Az általa elvégzett munka nélkül bizony sokkal szegényebbek lennénk. És mivel tudjuk, hogy fiókjai tele vannak anyagokkal, vázlatokkal, fejében pedig gondolatokkal, még sok érdekes és értékes mű vár ránk. Ezért e szép évforduló alkalmából jó egészséget és erőt kívánnék neki, hogy tovább dolgozhasson anyanyelvünk javára.

Sok-sok boldog évet, Tanár úr!

LITERATŪRA

Balašaitis A. 2012: Kalbininkai ir poezija. – Mokslas ir gyvenimas 1, 13–15.

Dr. Jonas Klimavičius. – Lietuvių kalbos instituto tinklalapis, www.lki.lt. Prieiga per internetą: http://old.lki.lt/LKI_LT/index.php?option=com_content&view=article&id=186&Itemid=1 (žiūrėta 2018-09-03).

Jonas Klimavičius: bibliografijos rodyklė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008.

Klimavičius J. 1993: Melioracijos terminų sistema. Humanitarinių mokslų kalbotyros krypties daktaro disertacijos tezės, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Klimavičius J. 2005: Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Mokyklinis tarptautinių žodžių žodynas, Kaunas: Šviesa, 2010.

Pupkis A. 2005: Kalbos kultūros studijos, Vilnius: Gimtasisi žodis, 256–257.

Rosinas A. 2008: Žymus gimtojo žodžio tyrėjas. – Gimtoji kalba 2, 29–31.

Umbrasas A. 2008: Jonas Klimavičius – leksikologiškiausias terminologas. – Kalbos kultūra 81, 336–339.

Gauta 2018-09-04

Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Kauno kolegija Pramonės g. 20, 50468 Kaunas E. paštas [email protected]

250

Aušra Rimkutė-Ganusauskienė

Leksikologiškiausiam terminologui Jonui Klimavičiui – 80