Go to originalLocalized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…
Page 1
JURGITA JAROSLAVIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ
Vilniusi Egyetem
NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A MODERN VILÁGBAN: A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE
A Jono Jablonskio-konferencia 26. alkalma
KULCSSZAVAK: Jonas Jablonskis, konferencia, nyelvi sokszínűség, a nyelv hatalma, presztízs.
2019. október 3–4-én a Litván Nyelvi Intézetben rendezték meg a 26.1 nemzetközi tudományos Jono Jablonskio-konferenciát, NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A MODERN VILÁGBAN: A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE címmel (Linguistic Diversity in the Modern World: Language Power and Prestige). A rendezvényt a Litván Nyelvi Intézet (a továbbiakban: LKI) Köznyelvi Kutatóközpontja és a Vilniusi Egyetem (a továbbiakban: VU) Bölcsészettudományi Karának Alkalmazott Nyelvészeti Intézetéhez tartozó Litván Nyelvi Tanszéke szervezte; a nemzetközi akadémiai közösség tagjait arra hívták össze, hogy megvitassák a nyelvek, nyelvjárások és nyelvi közösségek sokszínűségét, a nyelvhasználat sajátosságait és szabályozását, a nyelvi normák változását, a köznyelv és a nyelvjárási, illetve egyéb nyelvváltozatok viszonyát, az európai nyelvpolitika és nyelvtervezés tendenciáit, a nyelv hatalmát és presztízsét, a fejlett nyelvészeti eszközök és elektronikus szolgáltatások fejlesztését, a digitális nyelvi erőforrások hasznát és más kérdéseket. Ezekről a témákról 15 ország résztvevői 45 előadást tartottak. Az előadások összefoglalói elektronikus formában készültek2. Az előadások alapján a Bendrinė kalba folyóiratban 2020-ban tudományos és tudománynépszerűsítő publikációk jelennek meg.
A konferencia mindkét napja plenáris üléssel kezdődött. Az első ülést, amelyet dr. Albina Auksoriūtė (LKI) és prof. dr. Irena Smetonienė (VU) vezetett, a meghívott
1 A további Jono Jablonskio-konferenciákról további információ található itt: http://lki.lt/26-oji-tarptautine-moksline-jono-jablonskio-konferencija/ és http://www.jablonskio-konferencija.flf.vu.lt/lt/.
2 Az összefoglalók letölthetők az LKI honlapjáról, a következő címen: http://lki.lt/26-oji-tarptautine-moksline-jono-jablonskio-konferencija/.
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 2
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
Az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetségének (European Federation of National Institutions for Language, EFNIL; a továbbiakban: Szövetség) alelnöke, a Dán Nyelvtechnológiai Bizottság elnöke, a Dán Nyelvi Tanács korábbi igazgatója, dr. Sabine Kirchmeier vendégként ismertette a Szövetség tevékenységét, áttekintette az európai nyelvpolitika kérdéseit, a szakpolitikai tervezés tendenciáit, valamint a nyelvtechnológia fejlesztésének helyzetét Dániában és más európai országokban.
1. ÁBRA. Balról: dr. Albina Auksoriūtė (a Litván Nyelvi Intézet igazgatója), prof. dr. Irena Smetonienė (a Vilniusi Egyetem professzora), dr. Sabine Kirchmeier (az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetségének alelnöke, a Dán Nyelvtechnológiai Bizottság elnöke, a Dán Nyelvi Tanács korábbi igazgatója), prof. dr. Inesa Šeškauskienė (a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának dékánja)
Az előadó szavaival élve a Szövetség jelenleg 40 jelentős nyelvi szervezetet és más nemzeti nyelvi intézményeket képviselő személyeket tömörít Európa különböző tagállamaiból (vö. 2. ábra). A Szövetség fő célkitűzései és kutatási területei az európai államnyelvek sokféleségéhez, a többnyelvűséghez, a hivatalos (állami) nyelvek jogi szabályozásához, a nyelvpolitikához és -tervezéshez, a nyelv általános helyzetéhez, a digitális nyelvi erőforrásokhoz, a nyelvtechnológiához, a nyelvek médiabeli, oktatási és más fontos területeken való használatához kapcsolódnak.
BENDRINĖ KALBA 92 (2019)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 3
JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
a közélet területein, a nyelvtanításhoz és a nyelv terjesztéséhez. Céljai elérése érdekében különféle projekteket valósít meg, felméréseket végez, évente konferenciát és más tematikus találkozókat szervez.
2. ÁBRA. Az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetségének tájékoztató képeslapja
Az egyik legújabb kutatás eredményeire támaszkodva dr. Sabine Kirchmeier elmondta, hogy 21 európai országban az alkotmány, nyelvtörvény és/vagy más dokumentumok szabályozzák a nyelveket. A szabályozás eltérései a történelmileg kialakult körülményektől és hagyományoktól, a standard nyelvek kialakulásától és egyéb sajátosságoktól függenek. Dániában például az alkotmányt 1849-ben fogadták el, és azóta csupán néhány, meglehetősen jelentéktelen módosítást hajtottak végre rajta. Amikor az ország még homogén volt, és egyetlen nyelvet beszéltek, még senki sem gondolt arra, hogy külön rendelkezéseket vegyenek fel az alkotmányba a dán nyelv használatáról.
Alkotmányi rendelkezések, nyelvtörvény és más dokumentumok szabályozzák az államnyelvet (államnyelveket) a következő országokban: Litvániában, Lettországban, Észtországban, Ausztriában, Finnországban, Szlovákiában és Szlovéniában. Dániában, Norvégiában, Svédországban, Izlandon, Németországban, Hollandiában, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Portugáliában és Csehországban,
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 4
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
Magyarországon és Bulgáriában a nyelv(ek) szabályozása vagy alkotmányban, vagy nyelvtörvényben és/vagy más dokumentumokban található, Belgiumban pedig az alkotmány és a nyelvtörvény szabályozza.
A vendég a nyelvtechnológiáról és a digitális nyelvi erőforrásokról úgy beszélt, mint amelyek segíthetnek megőrizni egy nyelv életképességét, sőt akár feléleszteni és megerősíteni azt (vö. az izlandi, grönlandi és számi nyelvekkel).
A másik neves meghívott előadó, prof. dr. Frans Hinskens, a holland Meertens Intézet és a Radboud Egyetem munkatársa, a standard holland nyelv múltjáról és jelenéről beszélt, és felhívta a figyelmet a gyorsan változó nyelvi normákra, valamint arra, hogy miként szabályozzák a nyelvet törvényekkel. A vendég bemutatta egy nemrégiben nagy léptékben végzett online felmérés eredményeit, amelyek lehetővé tették a standard holland nyelv mindennapi élet fő területein való használatának értékelését, és feltárták a használók nyelvhez való viszonyát (lásd 3. ábra).
3. ÁBRA. Prof. dr. Frans Hinskens (Holland Meertens Intézet, Radboud Egyetem)
A plenáris ülés harmadik meghívott előadója, prof. dr. Ari Páll Kristinsson, az Izlandi Tanulmányok Árni Magnússon Intézetéből, a mai izlandi nyelvi helyzetről beszélt, és kitért az izlandi nyelvpolitika fontosságára, a közvélemény tájékoztatásának szükségességére, valamint a nyelv
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 5
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
a nyelvápolási eszközök hozzáférhetőségét és terjesztését, hangsúlyozta a nyelvtechnológiák, a digitális és egyéb fejlett eszközök hatását és jelentőségét az anyanyelv ápolásában és a nyelvi presztízs erősítésében (lásd a 4. ábrát).
4. ÁBRA. Prof. dr. Ari Páll Kristinsson (Árni Magnússon Izlandi Tanulmányok Intézete)
A tudományos viták ezt követően négy ülésszakban folytatódtak. Az első ülésszakot doc. dr. Gintarė Judžentytė-Šinkūnienė (VU) vezette. A katalán nyelvnek és nyelvjárásainak szentelt előadást prof. Pietras Umbertas Dinis tartotta Olaszországból (a Pisai Egyetem). A professzor a katalán nyelvet a nyelvpolitika, az ideológia és a gyakorlat összefüggésében „közepes méretű” nyelvként tárgyalta, hangsúlyozta a nyelv nemzet számára betöltött jelentőségét, és példákat mutatott be a katalán nyelv történetéből. Dr. Audrius Valotka (VU) vitára bocsátotta a preskriptivizmus és a tudományosság kérdését a nyelvészetben, elemezte az átmenetet az alapkutatástól az alkalmazott kutatás felé, valamint a kísérleti fejlesztés kilátásait. Natalia Dankova (Québeci Egyetem, Kanada) pszicholingvisztikai szempontból vizsgálta a mellékneveket és azok változatait a francia nyelvben. Prof. dr. Jurgis Pakerys és Ignas Rudaitis (VU) bemutatták a litván főnevek ragozási osztályainak formális alapját. Emlékeztettek arra, hogy a litván főnevek ragozási osztályait elsőként Kleinas írta le 1653-ban. Az általa felállított osztályozást később továbbfejlesztették. Az előadás egy új kísérletet mutatott be a főnevek ragozási osztályokba sorolásának formalizálására egy bizonyos algoritmus segítségével. Az eredményeket összehasonlították
BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 6
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
a litván főnevek ragozási osztályainak korábbi osztályozásaival. Doc. dr. Danila Zuljan Kumar (Frano Ramovš Szlovén Nyelvi Intézet, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontja) az ülés lezárásaként arról beszélt, hogyan lehet újjáéleszteni egy veszélyeztetett nyelvet, és miként lehet a kultúrát és a művészetet felhasználni a nyelv erejének újbóli felélesztésére.
A prof. dr. Danguolė Mikulėnienė (LKI) vezette második ülésszakon elsősorban a nyelvi identitás és a nyelvjárási változatosság kérdéseiről folyt vita. Prof. dr. Daiva Aliūkaitė (VU Kaunasi Kar) a helyi változatok regionális életképességéről beszélt, ismertette a žemaitiaiak és a déli aukštaitiaiak nyelvi attitűdjeit, valamint azok ellentmondásait. Felmerült a kérdés, hogy a helyi nyelvi kódok életképessége és kilátásai mindig kizárólag a kedvező nyelvi attitűdöktől függenek-e. Az előadás amellett érvelt, hogy a nyelvi szülőföld kódjának a köznyelvhez való hasonlósága elősegítheti a helyi kód elterjedését és életképességét. Összegzésként elhangzott, hogy a helyi változatok regionális életképességét nemcsak nem nyelvi körülmények (vö. a kedvező attitűdökkel), hanem magának a változatnak a nyelvi jellemzői is meghatározhatják.
Prof. dr. Ineta Dabašinskienė (VDU) a visaginasi közösség nyelvi identitását és a nyelvhez való viszonyát, valamint az ezekhez kapcsolódó valóságot vizsgálta. Az előadás bemutatta, mi történik a mindennapi nyelvhasználatban az etnolingvisztikai nacionalizmustól kezdve; felhívta a figyelmet a posztszovjet örökség dominanciájára, valamint a sokféleséghez és a többnyelvűséghez való posztmodern viszonyulásra. Dokt. Christa Schneider (Berni Egyetem, Svájc) és prof. dr. Vytautas Kardelis (VU) a nyelvi változatosság térképeken való jelölését mutatták be, régebben és napjainkban. Az ülésszakot dr. Nijolė Tuomienė (LKI) zárta: a határvidéki területek nyelvhasználatáról beszélt, kitérve a versengés és az érintkezés szempontjaira, és a természetes kommunikációs helyzeteket vizsgálta a nyelvek (kódok) váltakozása során, amikor a beszélők több nyelvet is jól ismernek, egyszerre használnak, és a beszélgetésekben aktívan váltogatják őket. A kutató szerint bár a litván, a lengyel és a belarusz nyelv helyi változatait már több mint egy évszázada vizsgálják, csak az utóbbi évek átfogó kutatásai mutatták meg, hogy a kétnyelvű vagy akár háromnyelvű környezet vizsgálata akkor lehet sikeres, ha az ott használt két vagy mindhárom nyelvet egyszerre vizsgálják, nem pedig külön-külön, mindegyiket önálló rendszerként elemezve; összetett nyelvi környezetben például nem vizsgálható csupán egyetlen nyelv fonetikája vagy szókészlete.
A harmadik ülésszakot dr. Larisa Taranenko (a Nemzeti Ukrajnai Műszaki Egyetem Igor Sikorszkij Kijevi Politechnikai Intézete) vezette. Az ülésszak dr. Pijus Kasparaitis és dr. Margarita Beniušė (VU) előadásával kezdődött, amely a litván beszéd statisztikai paraméteres szintéziséről szólt: bemutatták az első, litván beszédszintézisre alkalmazott statisztikai paraméteres módszert, amely a programcsomagban megvalósított neurális hálózatokat használja
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 7
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
Merlin; emellett létrehoztak egy kifejezetten a litván nyelvre szabott nyelvi jellemzőkészletet és a jellemzők csoportosításának szabályait is. Az értékelés szerint a statisztikai paraméteres módszerrel szintetizált beszéd érthetősége és elfogadhatósága jelentősen felülmúlja az eddig legjobbnak tartott, egységkiválasztási módszerrel működő szintetizátorét. A szintetizált beszéd elfogadhatósága ráadásul közel áll a természetes beszéd felvételeihez. L. Taranenko ezt követően az angol népi folklór jellegzetes fonokonceptusainak leírását mutatta be. Zinaida Pakholok (Nyílt Nemzetközi Emberfejlődési Egyetem, Lucki Emberfejlődési Intézet) a nyelvi diskurzusban megjelenő ismétlődés kategóriáját elemezte.
A negyedik ülésszakot, amelyet dokt. Agnė Aleksaitė (LKI) vezetett, Santa Jērāne (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete) nyitotta meg. A szótári definíciókról beszélt, kiemelve az elméleti és gyakorlati problémákat. Doc. dr. Yuliya Vyshenskaya Oroszországból (Herzeni Állami Egyetem) a stílusgenerálási folyamatot befolyásoló sajátos nyelvi és nem nyelvi szempontokat elemezte. Az ülésszakot dr. Anželika Smetonienė (LKI) zárta: a kutató Motiejus Valančius Patarlėse žemaičių című művében előforduló szláv jövevényszavak és hibrid alakok sokféleségéről beszélt.
A konferencia első napjának estéjén az előadók látogatást tettek az LKI interaktív nyelvi múzeumában, a Lituanistikos židinysben, ahol számos egyedi nyelvi játékot, könyvet és nyelvészekhez kötődő tárgyat, valamint a nyelv szempontjából fontos dokumentumot állítanak ki.
A konferencia második napján a plenáris ülést dr. Jurgita Jaroslavienė (LKI) vezette. Elsőként a tiszteletre méltó meghívott vendég, prof. dr. Birutė Klaas-Lang Észtországból (Tartui Egyetem) szólalt fel (lásd az 5. ábrát). Az észt nyelvpolitikával és a felsőoktatás területén megvalósuló fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket mutatta be. Vita folyt a pozitív diszkriminációról, a nyelvhez való viszony formálásáról és az anyanyelven való beszéd személyes felelősségéről. Örömüket fejezték ki amiatt, hogy az állam támogatja az észt nyelv fenntarthatóságának biztosítását az élet minden területén, beleértve a felsőoktatást és a tudományos kutatást is.
BENDRINĖ KALBA 92 (2019)
www.bendrinekalba.lt
ISSN 2351-7204
Page 8
JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 8
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
5. ÁBRA. Prof. dr. Birutė Klaas-Lang (Tartu Egyetem) és dr. Albina Auksoriūtė (Litván Nyelvi Intézet)
Egy másik meghívott plenáris előadó, dr. (HP) Rita Miliūnaitė (LKI) a litván köznyelv helyzetét mutatta be az európai köznyelvek dinamikájának kontextusában, a posztnormatizálódás időszakában (lásd 6. ábra).
6. ÁBRA. Dr. (HP) Rita Miliūnaitė (Litván Nyelvi Intézet)
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 9
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
A köznyelvet jellemző legfontosabb jegyekből – mint az egész társadalomra kiterjedő közösség, a normák homogenitása, a stabil kodifikáció és a presztízs – kiindulva a kutató olyan elméleti meglátásokat fogalmazott meg, amelyek lehetővé tennék, hogy a litván köznyelv dinamikájára annak valamely modelljét – a destandardizációt, a demotizációt vagy a restandardizációt – alkalmazzák. Aktualizálódott a regiszterek és a köznyelv közötti köztes változat, a szubstandard fogalma, amely segíthet megmagyarázni a mai litván köznyelvhasználat változásait.
A plenáris ülést prof. dr. Irena Smetonienė (VU) előadása zárta: a professzor azt elemezte, mit jelent a litván ember számára a kalba fogalma, beszélt a nyelvről mint a nemzeti hovatartozás alapjáról és a kultúra részéről, és hangsúlyozta, hogy a nyelv révén a szokások a személy lakóhelyétől függetlenül továbbadhatók (lásd 7. ábra). Az előadás a kalba fogalmának valamennyi alapvető koncepcióját kiemelte.
7. ÁBRA. Prof. dr. Irena Smetonienė (Vilniusi Egyetem)
A tudományos eszmecserék ezután külön üléseken folytatódtak. Az ötödik, dr. Elena Riekhakaynen (Szentpétervári Állami Egyetem) által vezetett ülésen számos előadás foglalkozott kísérleti fonetikával. Dr. Alla Kalyta (Ukrán Nemzeti Műszaki Egyetem, Igor Sikorszkij Kijevi Politechnikai Intézet) a nyelv érzelmi és pragmatikai elemzésére szolgáló módszert mutatott be, míg egy másik, Ukrajnából érkezett előadó, dr. Mykolas Kutsenko (Távközlési és Informatikai Katonai Intézet) a fonetikai eszközök szerepét elemezte az őszinteség megállapításában az angol nyelvű részvétnyilvánításokban. Victoria Artjomenko, a rigai „DentalArt” fogorvosa és dr. Solveiga Čeirane (Rigai Stradiņš Egyetem) az akusztikai paraméterek kereséséről beszélt, amelyek segítségével értékelhető
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 10
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
a kísérleti protézisek hatása a lett nyelv mássalhangzóinak minőségére. A lett vendégek egy kísérleti kutatás előzetes eredményeit ismertették. V. Artjomenko a [s] mássalhangzó kiejtésének megváltozásáról is beszélt az esztétikai szájrehabilitációt követően. Dr. E. Riekhakaynen és Iuliia Telova (Szentpétervári Állami Egyetem) a redukált szóalakokat a nyelvtudás mutatójaként elemezte.
A hatodik ülést dr. Jolita Urbanavičienė (LKI) vezette. Az első előadást dr. Miroslava Gavurová (Eperjesi Egyetem, Szlovákia) tartotta. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a periférikus népmeséket nyelvi és motivációs sajátosságként mutassák be. Claudio Barna kutató (Milánói Egyetem) a litván su- és a klasszikus görög συν- előtagot hasonlította össze. Dr. Diana Dambrauskienė (LKI) a raseniai nyelvjárás kialakulásának sajátosságait tárgyalva főként az adatközlők nyelvi attitűdjeire gyakorolt nyelven kívüli tényezők hatására összpontosított. Az előadás kiemelte, hogy a „saját” nyelvjárás (nyelv) érzékelését a déli žemaitiai raseniai beszélők a nyelvjárási vagy nem nyelvjárási jelleg szubjektív értelmezési jegyeire alapozzák. Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem nyelvjárási kód vonzereje, valamint a nyelvi szülőföld tényezőjének fontossága a saját nyelvjárási vagy nem nyelvjárási nyelvváltozat értékelésében arra utal, hogy a déli žemaitiai raseniai beszélők a nem nyelvjárási kód használójával kívánnak azonosulni, és hogy lehetséges az altájnyelv vertikális változása – a nyelvjárási nyelv konvergenciája a köznyelvvel.
Doc. dr. G. Judžentytė-Šinkūnienė (VU) azt magyarázta, miért válik az általa vizsgált aukštaitiai nyelvjárásokban a „messze” olykor „közel”-lé. Az előadás rámutatott, hogy a fizikai távolság nem mindig meghatározó tényező az egyik vagy másik mutató névmás kiválasztásakor. Ezt a folyamatot gyakran más tényezők határozzák meg. Habil. dr. Kazimieras Garšva (LKI) a panevėžysi tulajdonnevekről, különösen azok kiejtéséről, helyesírásáról és normájáról beszélt; szó esett arról is, miért szükséges a családnevek megváltoztatásának szabályozásakor világosabban rendezni a különböző személynevek összekapcsolását, valamint képzőik és végződéseik módosítását.
A konferencia hetedik ülésén, amelyet dr. Aurelia Tamulionienė (LKI) vezetett, poszterelőadásokat mutattak be. Ezeket dr. Iryna Borbenchuk és dr. Zoja Kornjeva (Ukrán Nemzeti Műszaki Egyetem, Igor Sikorszkij Kijevi Politechnikai Intézet), dr. Inna Humeniuk (Sumyi Állami A. S. Makarenko Pedagógiai Egyetem), Irina Korobeynikova, dr. Elena Riekhakaynen és dr. Anatoly Ventsov (Szentpétervári Állami Egyetem), dr. Liudmyla Naumenko, doc. dr. Liliia Bilas és doc. dr. Vira Ponomarova (Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem), Oleksandra Palchevska és Petro Hubych (Lvivi Állami Védelmi Egyetem), Valerija Prokaeva kutató (Szentpétervári Állami Egyetem), dr. Anna Solomennik, dr. Boris Lobanov és dr. Vladimir Zhitko (Belarusz Nemzeti
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 11
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
a Tudományos Akadémia Egyesített Informatikai Problémák Intézete), Janos Taperte doktorandusz (Lettországi Egyetem).
A dr. (HP) R. Miliūnaitė (LKI) vezette záróülésen a figyelem elsősorban az iskolai litvánisztikára összpontosult: megvitatták a litván nyelv és irodalom érettségi vizsgájának megváltoztatását, ismertették a legújabb kutatási eredményeket és azokat a meglátásokat, amelyek a tanulók nyelvi attitűdjeire, valamint más nyelveknek a tanulók litván nyelvhasználatára gyakorolt hatására vonatkoztak, továbbá tárgyalták a nyelvhasználat, a tanítás és a tanulás közötti kapcsolatot. A litván nyelv és irodalom mint tantárgy helyzetét a litvániai általános iskolákban doc. dr. Zita Nauckūnaitė (LKI) tekintette át. Az előadó hangsúlyozta az érvelési kompetencia fejlesztésének fontosságát, mivel ez az esszé tartalmi értékelésének egyik legfontosabb kritériuma. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulók több mint 90 százaléka éppen az értekező, nem pedig az irodalmi esszét választja. Litvánia valamennyi oktatási szint általános tanterveinek megújítására készülve felmerült a kérdés, hogy milyen kompetenciák szükségesek a 21. század emberének. A litván oktatási dokumentumok, a szakirodalom és a tanulói munkák elemzésére, valamint a tanárok körében végzett felmérésre támaszkodva Z. Nauckūnaitė arra a következtetésre jutott, hogy írásbeli formájában meg kell változtatni a litván nyelv és irodalom érettségi vizsgáját. A szóbeli részt is módosítani kellene: a tanulók a vizsgán egy új, nem szépirodalmi szöveget elemezhetnének, és elemzésüket saját kulturális tapasztalataikra alapozhatnák.
A litván nyelv presztízséről és a tanulók litván nyelvvel kapcsolatos attitűdjeiről, az oktatáspolitikai összefüggéseket figyelembe véve, Nida Poderienė (LKI) és doc. dr. Sonata Vaičiakauskienė (LKI) beszélt. A tanulók litván nyelvvel kapcsolatos attitűdjeinek kialakulásában igen fontos szerepe van a tanárnak: a kutatás feltárta, hogy a válaszadók több mint fele egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak jobban kellene ügyelniük arra, hogyan beszélnek és írnak litvánul. Az oktatási dokumentumok elemzése azt mutatja, hogy az ország pedagógusaitól nem várnak el kiemelkedő szintű litván nyelvtudást. Arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatáspolitika kialakításakor nagyobb figyelmet kell fordítani a litván nyelv oktatási folyamatban betöltött jelentőségére.
A tanulók litván nyelvhasználatára gyakorolt egyéb nyelvi hatásokat dr. A. Tamulionienė (LKI) elemezte. Egyes osztályok tanulóitól különböző litvániai városokban (például Druskininkai, Kaunas, Klaipėda, Panevėžys, Šiauliai és Vilnius) gyűjtött adatokra támaszkodva a kutató bemutatta, hogy a megkérdezett tanulók nyelvhasználatában mely idegen nyelvek dominálnak, és áttekintette, milyen összefüggések mutatkoznak a tanulók válaszai, valamint a litván nyelvórákhoz, a litván nyelv tanulásához és magához a litván nyelvhez való viszonyulásuk között.
A konferencia utolsó ülésén még két előadást olvastak fel. Doc. dr. Lina Murinienė (VU), a jogi személyek elnevezéseiről és azok nyelvi normativitásáról szólva,
Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 12
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
röviden áttekintette a Litvániában alapított jogi személyek elnevezéseinek megalkotási és nyilvántartásba vételi rendjét, felvetette a főbb jogi és nyelvi problémákat, valamint vitára és megfelelő megoldások keresésére ösztönzött. A Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (http://naujazodziai.lki.lt/), megjelenő érzelmi-expresszív lexikáról A. Aleksaitė doktorandusz (LKI) tartott ismertetőt. Bemutatta az ilyen lexika keletkezésének okait és képzési módjait, röviden tárgyalta az új szavak hagyományos fogalmát és típusait, majd innovatív megközelítést kínált a litván nyelv új szavaihoz: a korabeli aktualitások jelzőiként mutatta be őket.
A rendezvényt a Litván Kutatási Tanács támogatta, a konferencia partnere pedig a Go Vilnius volt.
A következő Jonas Jablonskis-konferenciát 2020-ra tervezik, arra az évre, amikor a neves nyelvész születésének 160. évfordulóját ünnepeljük.
Beérkezett: 2019. 12. 17.
BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204
Page 13
JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas | 13
doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08
NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A MODERN VILÁGBAN:
A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE
Jonas Jablonskis 26th. konferenciája
Összefoglaló
A tanulmány Jonas Jablonskis 26th. nemzetközi konferenciáját mutatja be, amelynek címe: NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A MODERN VILÁGBAN: A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE. A konferenciát 2019. október 3–4-én tartották a Litván Nyelvi Intézetben, Litvániában.
15 ország tudósai tartottak előadásokat a következő témákról: nyelvi sokszínűség a nyelvekben és nyelvjárásokban, illetve a nyelvi közösségekben; a nyelvek alkalmazkodása és standardizálása; a standard és nem standard, illetve regionális nyelvváltozatok kapcsolata; a nyelvpolitika, a nyelvi ideológiák és gyakorlatok aktualitásai és kihívásai; a nyelvek hatalmának és presztízsének dinamikája, valamint a nyelvi sokszínűséghez és a nyelvi presztízshez kapcsolódó egyéb szempontok.
KULCSSZAVAK: Jonas Jablonskis, konferencia, nyelvi sokszínűség, a nyelv hatalma, presztízs.
