Kalbinė įvairovė šiuolaikiniame pasaulyje: kalbos galia ir prestižas

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JURGITA JAROSLAVIENĖ Litván Nyelvi Intézet GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ Vilniusi Egyetem NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A KORTÁRS VILÁGBAN: A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE A 26. Jonas Jablonskis-konferencia KULCSSZAVAK: Jonas Jablonskis, konferencia, nyelvi sokszínűség, a nyelv hatalma, presztízs. 2019. október 3–4-én a Litván Nyelvi Intézetben került sor a 26. nemzetközi 1 tudományos Jonas Jablonskis-konferencia A NYELVI SOKSZÍNŰSÉG A MODERN VILÁGBAN: A NYELV HATALMA ÉS PRESZTÍZSE (Linguistic Diversity in the Modern World: Language Power and Prestige). A rendezvény szervezői, a Litván Nyelvi Intézet (a továbbiakban – LKI) Köznyelvi Kutatóközpontja és a Vilniusi Egyetem (a továbbiakban – VU) Filológiai Karának Alkalmazott Nyelvészeti Intézetéhez tartozó Litván Nyelv Tanszéke, a nemzetközi akadémiai közösséget arra hívták össze, hogy megvitassák a nyelvi sokszínűséget a nyelvekben, nyelvjárásokban és nyelvi közösségekben, a nyelvhasználat sajátosságait és szabályozását, a nyelvi normák változását, a köznyelv és a nyelvjárások, valamint más nyelvváltozatok viszonyát, az európai nyelvpolitika és nyelvtervezés tendenciáit, a nyelv hatalmát és presztízsét, korszerű nyelvészeti eszközök és elektronikus szolgáltatások létrehozását, a digitális nyelvi erőforrások hasznát és egyéb kérdéseket. E kérdésekről 15 ország résztvevői 45 előadást tartottak. Az előadások tézisei elektronikus formátumban készültek el. Az előadások alapján 2020-ban 2 tudományos és tudományos ismeretterjesztő publikációk jelennek meg a Bendrinės kalbos folyóiratban. A konferencia mindkét napja plenáris ülésekkel kezdődött. Az első ülésen, amelyet dr. Albina Auksoriūtė (LKI) és prof. dr. Irena Smetonienė (VU) vezetett, a meghívott 1 A Jonas Jablonskis-konferenciákról további információ található a http://lki.lt/26-oji-tarptautinemoksline-jono-jablonskio-konferencija/ és a httinterneto p://www.jablonskio-konferencija.flf.vu.lt/lt/ oldalon. 2 A tézisek letölthetők az LKI internetes oldaláról a http://lki.lt/26-oji-tarptautine-moksline-jonojablonskio-konferencija/ címen. JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokféleség a modern világban: a nyelv hatalma és presztízse | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetségének (European Federation of National Institutions for Language, EFNIL; a továbbiakban: Szövetség) alelnöke, a Dán Nyelvi Technológiák Bizottságának elnöke, a Dán Nyelvi Tanács korábbi igazgatója, dr. Sabine a Kirchmeier supažindino su Federacijos veikla, apžvelgė Europos kalbų politikos klausimus, szakpolitikai tervezés tendenciáit, valamint a nyelvtechnológiák fejlesztésének helyzetét Dániában és más európai országokban. 1 PAV. Iš kairės: dr. Albina Auksoriūtė (Lietuvių kalbos instituto direktorė), prof. dr. Irena Smetonienė (a Vilniusi Egyetem professzora), dr. Sabine Kirchmeier (az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetségének alelnöke, a Dán Nyelvi Technológiák Bizottságának elnöke, a Dán Nyelvi Tanács korábbi igazgatója), prof. dr. Inesa Šeškauskienė (a Vilniusi Egyetem Filológiai Karának dékánja) Az előadó szavaival élve a Szövetség jelenleg 40 fontos nyelvi szervezetet, valamint különböző európai tagállamok más nemzeti nyelvi intézményeinek képviselőit tömöríti (vö. 2. ábra). A Szövetség fő célkitűzései és kutatási területei az európai állami nyelvek sokféleségével, a többnyelvűséggel, a hivatalos (állami) nyelvek jogi szabályozásával, a nyelvpolitikával, a tervezéssel, a nyelv általános helyzetével, a digitális nyelvi erőforrásokkal, a nyelvtechnológiákkal, a nyelvek médiában, az oktatásban és a közélet más fontos területein való használatával, a nyelvoktatással és a nyelv terjesztésével kapcsolatosak. Céljai megvalósítása JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokszínűség a modern világban: a nyelv hatalma és presztízse | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 érdekében különféle projekteket hajt végre, felméréseket végez, évente konferenciát és egyéb célzott találkozókat szervez. 2. ÁBRA Az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Föderációjának tájékoztató képeslapja Egy legújabb kutatás eredményeire támaszkodva dr. Sabine Kirchmeier rámutatott, hogy 21 európai államban a nyelveket az alkotmány, nyelvtörvény és/vagy egyéb dokumentumok szabályozzák. A szabályozás különbségei a történelmileg kialakult körülményektől és hagyományoktól, a köznyelvek kialakulásától és egyéb sajátosságoktól függnek. Például Dániában az alkotmányt 1849-ben fogadták el, és később csak néhány alkalommal hajtottak végre rajta meglehetősen jelentéktelen módosításokat. Amikor az ország még homogén volt, és egy nyelvet beszéltek, senki sem gondolt még arra, hogy különleges alkotmányos rendelkezésekkel, nuostatų įtraukimą į Konstituciją dėl danų kalbos vartojimo. nyelvtörvénnyel és egyéb dokumentumokkal szabályozzák az állami nyelvet (nyelveket) ezekben az államokban: Litvániában, Lettországban, Észtországban, Ausztriában, Hollandiában, Suomijoje, Slovakijoje, Slovėnijoje. Danijoje, Norvegijoje, Švedijoje, Islandijoje, Vokietijoje, Luxemburgban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Portugáliában, Csehországban, JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokszínűség a modern világban: a nyelv hatalma és presztízse | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Magyarországon, Bulgáriában a nyelvet (nyelveket) vagy az alkotmány, vagy a nyelv Az įstatymu ir (arba) kitais dokumentais, o Belgijoje – konstitucija ir kalbos įstatymu. előadó a nyelvtechnológiákról és a digitális nyelvi erőforrásokról mint a nyelv életben tartásának, sőt újjáélesztésének és megerősítésének eszközeiről beszélt (vö. az izlandi és a grönlandi nyelvvel, samių kalbas). A másik tiszteletre méltó meghívott előadó – prof. dr. Frans Hinskens, a hollandiai Meertens Intézet és a Radboud Egyetem munkatársa – bemutatta a holland köznyelv múltját és jelenét, felhívta a figyelmet a gyorsan változó nyelvi normákra és arra, hogyan szabályozza a nyelvet a törvény. A vendég ismertette egy nemrégiben nagy léptékben végzett online felmérés eredményeit, amelyek lehetővé tették a holland köznyelv használatának helyzetét a mindennapi élet főbb területein, és feltárták a használók nyelvhez való viszonyát (lásd a 3. ábrát). 3. ÁBRA Prof. dr. Frans Hinskens (Hollandiai Meertens Intézet, Radboud Egyetem) A plenáris ülés harmadik meghívott előadója, prof. dr. Ari Páll Kristinsson, az Izlandi Tanulmányok Árni Magnússon Intézetének munkatársa a mai izlandi nyelv helyzetéről beszélt, megvitatta az izlandi nyelvpolitika fontosságát, valamint a társadalom tájékoztatásának JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokféleség a modern világban: a nyelv ereje és presztízse | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szükségességét, továbbá a nyelvápolási eszközök hozzáférhetőségét és terjesztését, hangsúlyozta a nyelvtechnológiák, a digitális és egyéb fejlett eszközök hatását és jelentőségét az anyanyelv ápolásában és a nyelv presztízsének erősítésében (lásd a 4. ábrát). 4. ÁBRA Prof. dr. Ari Pállas Kristinsson (Árni Magnússon Izlandi Tanulmányok Intézete) A tudományos vita ezután négy ülésen folytatódott. Az első ülést doc. dr. Gintarė Judžentytė-Šinkūnienė (VU) vezette. A katalán nyelvnek és nyelvjárásainak szentelt előadást az olaszországi prof. Pietras Umbertas Dinis (Pիզai Egyetem) tartotta. A professzor a katalán nyelvet a nyelvpolitika, az ideológia és a gyakorlat összefüggésében „közepes méretű” nyelvként tárgyalta, és kiemelte a nyelv nemzet számára betöltött jelentőségét, valamint példákat mutatott be a katalán nyelv történetéből. Dr. Audrius Valotka (VU) a preskriptivizmusról és a nyelvészet tudományosságáról vetett fel vitakérdést, elemezte a tiszta tudományról az alkalmazott tudományra való áttérést, és tárgyalta a kísérleti fejlesztés perspektíváit. Natalia Dankova (a Québeci Egyetem, Kanada) pszicholingvisztikai szempontból vizsgálta a mellékneveket és azok variálódását a francia nyelvben. Prof. dr. Jurgis Pakerys és Ignas Rudaitis (VU) bemutatták a litván nyelv főneveinek deklinációs típusaihoz kapcsolódó formális alapot. Emlékeztettek arra, hogy a litván nyelv deklinációs típusait elsőként Kleinas írta le 1653-ban. Az általa bemutatott osztályozást később továbbfejlesztették. Az előadásban új kísérletet mutattak be a főnevek deklinációs típusainak bizonyos algoritmus segítségével történő formalizálására. A kapott eredményeket összehasonlították JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokféleség a modern világban: a nyelv hatalma és presztízse | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a litván főnevek korábbi deklinációs osztályozásaival. Doc. dr. Danila Zuljan Kumar (a Fran Ramovš Szlovén Nyelvi Intézet, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Kutatóközpontja) az ülést annak megvitatásával zárta, hogyan lehet újjáéleszteni a veszélyeztetett nyelvet, és hogyan lehet a kultúrát, valamint a művészetet alkalmazni a nyelv erejének újbóli felébresztése érdekében. Prof. dr. A prof. dr. Danguolė Mikulėnienė (LKI) vezetésével zajló második ülésen főként a nyelvi identitás és a nyelvjárási variativitás kérdéseit vitatták meg. Prof. dr. Daiva Aliūkaitė (a Vilniusi Egyetem Kaunasi Kara) a helyi változatok régióbeli életképességéről beszélt, bemutatta a žemaitiai és a déli aukštaitiai nyelvjárás beszélőinek attitűdjeit, valamint azok paradoxonjait. Felmerült a kérdés, hogy a helyi kódok életképessége és jövője mindig kizárólag kedvező nyelvi attitűdökkel függ-e össze. Az előadásban amellett érveltek, hogy a nyelvi szülőföld kódjának a köznyelvhez való hasonlósága meghatározhatja a helyi kód elterjedését és életképességét. Összefoglalva megállapították, hogy a helyi változatok életképességét a régiókban nemcsak a nyelven kívüli körülmények (vö. a kedvező attitűdök), hanem magának a változatnak a nyelvi jellemzői is meghatározhatják. Prof. dr. Ineta Dabašinskienė (VDU) a visaginasi közösség nyelvi identitásának és attitűdjének kérdését, valamint az ehhez kapcsolódó valóságot vizsgálta. Az előadás bemutatta, mi történik a mindennapi nyelvi gyakorlatban: az etnolingvisztikai nacionalizmustól kiindulva felhívta a figyelmet a posztszovjet örökség dominanciájára, a sokféleséghez és a többnyelvűséghez való posztmodernista viszonyulásra. Dokt. Christa Schneider (a Berni Egyetem, Svájc) és prof. dr. Vytautas Kardelis (VU) a nyelvi változatosság térképeken való jelölését mutatta be régen és napjainkban. Az ülést dr. Nijolė Tuomienė (LKI) zárta – a peremterületeken történő nyelvhasználatot tárgyalta, figyelmet fordított a versengés és az interakció szempontjaira, a nyelv- (kód-) váltás során létrejövő természetes kommunikációs helyzeteket vizsgálta, amikor a beszélők több nyelvet jól ismernek, és egyidejűleg használják őket, aktívan váltogatva közöttük a beszélgetésekben. A kutatónő szerint, bár a helyi litván, lengyel és belarusz nyelvváltozatokat már több mint egy évszázada kutatják, csak az utóbbi évek átfogó kutatásai mutatták ki, hogy a kétnyelvű vagy akár háromnyelvű környezet vizsgálata akkor lesz sikeres, sistemą; sudėtingoje kalbinėje aplinkoje negali būti tiriama, pavyzdžiui, tik vienos kalbos ha a használt két vagy mindhárom nyelvet egyidejűleg, nem pedig külön-külön vizsgálják, és mindegyikbe mint önálló fonetikába vagy lexikába mélyednek el. A harmadik ülést dr. Larisa Taranenko vezette (az Ukrán Nemzeti Műszaki Kasparaitis és dr. universiteto Igorio Sikorskio Kijevo politechnikos institutas). Šis posėdis pradėtas dr. Pijaus Margarитa Beniušė (VU) előadásával a litván hang statisztikai parametrikus szintéziséről: bemutatták a litván hang szintézisére elsőként alkalmazott statisztikai parametrikus módszert, amely a szoftvercsomagban megvalósított neurális hálózatokat használja JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokféleség a modern világban: a nyelv hatalma és presztízse | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Merlin, továbbá összeállítottak a litván nyelvre szabott nyelvészeti jegyek speciális készletét, valamint a jegyek csoportosításának szabályait. Megállapították, hogy a statisztikai parametrikus módszerrel szintetizált hang érthetősége és elfogadhatósága jelentősen felülmúlja az eddig legjobbnak tartott, egységkiválasztási módszerrel működő szintetizátort. Emellett a szintetizált hang elfogadhatósága közel áll a természetes hangfelvételekéhez. Ezt követően L. Taranenko bemutatta az angol népi folklór tipikus fonokoncepcióinak leírását. Zinaida Pakholok (Nyílt Nemzetközi Emberfejlődési Egyetem, Lucki Emberfejlődési Intézet) a nyelvi diskurzusban való ismétlődés kategóriáját elemezte. A negyedik ülést, amelyet dr. Agnė Aleksaitė (LKI) vezetett, Santa Jērānė (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete) nyitotta meg. A szótári meghatározásokról beszélt, kiemelve az elméleti és gyakorlati problémákat. Doc. dr. Az universitetas) analizavo specifinius kalbinius ir nekalbinius aspektus, turinčius įtakos stiliaus oroszországi Yuliya Vyshenskaya (Herzeni Állami Generálási Folyamatért. Az ülést dr. Anželika Smetonienė (LKI) zárta: a kutató a szlavizmusok és hibridek sokféleségéről beszélt Motiejus Pirmosios konferencijos dienos vakarą pranešėjai dalyvavo ekskursijoje po LKI Valančius Žemaitis közmondásaiban. a Lituanistikos židinys interaktív nyelvi múzeumot, amelyben számos egyedi nyelvi játékot, könyvet és nyelvészek tárgyait, valamint a nyelv szempontjából fontos dokumentumokat állítanak ki. A konferencia második napján a plenáris ülést dr. Jurgita Jaroslavienė (LKI) vezette. Elsőként a tiszteletre méltó meghívott vendég, prof. dr. Birutė Klaas-Lang, Észtországból (Tartui Egyetem) szólalt fel (lásd az 5. ábrát). Az észt nyelvpolitikával és a felsőoktatás területén a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket mutatta be. Vita zajlott a pozitív diszkriminációról, a nyelvhez való viszonyulás kialakításáról és az anyanyelven való beszéd személyes felelősségéről. Örömmel nyugtázták az állam támogatását az észt nyelv fenntarthatóságának biztosítására az élet minden területén, beleértve a felsőoktatást és a tudományos kutatást is. JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokszínűség a modern világban: a nyelv ereje és presztízse | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 5. ÁBRA Prof. dr. Birutė Klaas-Lang (Tartui BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Egyetem) és dr. Albina Auksoriūtė (Lietuvių kalbos institutas) A másik meghívott plenáris előadó, dr. (HP) Rita Miliūnaitė (LKI), az európai standard nyelvek dinamikájának kontextusában mutatta be a litván köznyelv postandartizacijos laikotarpiu (žr. 6 pav.). helyzetét 6. ÁBRA. Dr. (HP) Rita Miliūnaitė (Litván Nyelvi Intézet) JURGITA JAROSLAVIENĖ. GINTARĖ JUDŽENTYTĖ-ŠINKŪNIENĖ. Nyelvi sokféleség a mai világban: a nyelv hatalma és presztízse | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.08 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A köznyelvet jellemző legfontosabb sajátosságokra, például az egész társadalomra kiterjedő közösségességre, a normák homogenitására, a stabil kodifikációra és a presztízsre alapozva a kutató olyan elméleti megállapításokat fogalmazott meg, amelyek lehetővé tennék, hogy a litván köznyelvre alkalmazzák dinamikájának egyik vagy másik modelljét – a destandardizáció, a demotizáció vagy a restandardizáció modelljét. Aktualizálódott a regiólektusok és a köznyelv közötti köztes változat – a szubsztandard – fogalma, amely segíthet megmagyarázni a mai litván köznyelv használatának változásait. A plenáris ülést prof. dr. Irena Smetonienė (VU) előadása zárta: a professzor azt elemezte, mit jelent a litván ember számára a nyelv fogalma, a nyelvről mint a nemzetiség alapjáról és a kultúra részéről beszélt, hangsúlyozta, hogy a nyelv révén a lakóhelytől függetlenül átadhatók a szokások (lásd a 7. ábrát). Az előadás a nyelv fogalmának valamennyi főbb koncepcióját kiemelte. 7. ÁBRA Prof. dr. Az Irena Smetonienė Toliau mokslinės diskusijos vyko atskiruose posėdžiuose. Dr. Elenos Riekhakaynen professzor (Vilniusi Egyetem) (Szentpétervári Állami Egyetem) által vezetett ötödik ülésen számos előadás foglalkozott a kísérleti fonetikával. Dr. Alla Kalyta (az Ukrán Nemzeti Nyelv technikos universiteto Igorio Sikorskio Kijevo politechnikos institutas) pristatė metodą, skirtą érzelmi és pragmatikai elemzésével foglalkozó ... , a másik Ukrajnából érkezett előadó pedig – dr. Mykolas Kutsenko (Távközlési és Információs Technológiák Katonai Intézete) a fonetikai eszközök szerepét elemezte az őszinteség megállapításában az angol nyelvű részvétnyilvánításokban. Victoria Artjomenko rigai fogorvos („DentalArt”) és dr. Solveiga Čeirane (Rigai Stradins Egyetem) az akusztikai paraméterek kutatásáról beszéltek, amelyek segítenek értékelni