RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

A KÖZIGAZGATÁSI LITVÁN NYELV METAFORIKUS KIFEJEZÉSMÓDJA

KULCSSZAVAK: metafora, szójelentés, fordítás, közigazgatási nyelv, metaforikus terminusok

ABSZTRAKT

A tanulmány a közigazgatási litván nyelv metaforikus kifejezésmódját vizsgálta. A cikk azt elemzi, hogyan használják a képszerű gondolatkifejezés formáit a közigazgatási nyelvben, amelyet különleges pontosság (egyértelműség), világosság és tárgyilagosság jellemez, és milyen, e nyelvhasználat sajátosságai által meghatározott metaforikus kifejezésmódbeli jellemzők rajzolódnak ki. Megkülönböztethetők a litván nyelvben metaforikus eredetük révén kialakult, képszerűségüket elvesztett és sablonossá vált kifejezőeszközök, valamint a fordítások – főként jogszabályok – révén a litván nyelvbe bekerült tükörmetaforák. E nyelvhasználati terület sajátosságaira tekintettel a művészi metaforikus kifejezőeszközök inkább a dokumentumok kötetlenebb műfajaiban jellemzők, amelyek kifejezésmódja közelebb áll a publicisztikai stílushoz.

BEVEZETÉS

A képszerű művészi kifejezőeszközök egyike – a metafora – úgy értelmezhető, mint egy tárgy, cselekvés, állapot, jelenség vagy azok valamely tulajdonságának megnevezését egy másik tárgyra, cselekvésre, állapotra, jelenségre vagy azok valamely tulajdonságára történő átvitel. A kognitív lingvisztika képviselői kibővítették a hagyományos művészi metafora fogalmát, és bebizonyították, hogy a metaforákban való gondolkodás és beszéd a világ megismerésének alapvető jellemzője (Lakoff, Johnson 1980). Megkülönböztetünk nyelvi és költői metaforákat. A nyelvi metaforák másodlagos közvetett megnevezés eredményei, bizonyos

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 2

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

a szemléletesség és a szemantikai kettősség érdekében, nominációs és kommunikációs célokból használják őket.

Ezek a metaforák objektívek, rendszerszerűek, és az objektumok közötti logikai kapcsolatokról alkotott kollektív felfogást tükrözik. A művészi metaforákat stilisztikai alakzatként használják; szubjektívek, egyéniek, és esztétikai funkciót töltenek be.

Aloyzas Gudavičius szerint a metaforák a gondolkodás és a megismerés módjának tekinthetők, amely metaforikus megnyilatkozásokban valósul meg. (Gudavičius 2009: 125). A metaforikus megnyilatkozásoknak bizonyos jelzéseket vagy közvetlen utalásokat kell tartalmazniuk a hallgató számára arról, milyen asszociációk merültek fel a beszélő tudatában a beszédaktus tárgyáról szólva. (Gudavičius 2014). A metafora tehát egyfajta gondolkodási stratégiaként is felfogható – annak képességeként, hogy egyes dolgokról más dolgokként gondolkodjunk. Ez a gondolkodásmód segít megérteni az absztrakt dolgokat, amelyek tárgyiasulnak (fizikai formát, méretet, súlyt, mennyiséget, megjelenést stb. tulajdonítanak nekik), vagy megszemélyesülnek (emberre jellemző tulajdonságokat rendelnek hozzájuk), és meghatározzák térbeli helyzetüket. A metaforák vizsgálata segít jobban megérteni, miként ismerik meg az emberek a körülöttük lévő világot, mihez hasonlítják a zajló jelenségeket, és azok mely tulajdonságait veszik észre.

A tanulmány célja a metaforikus kifejezőeszközök használatának vizsgálata a litván közigazgatási nyelvben, valamint sajátosságaik összehasonlítása a Litvániában készített és az Európai Unió dokumentumaiból fordított szövegekben.

A kutatás forrásai a jogszabályok és egyéb dokumentumok, amelyeket a Jogszabályok Nyilvántartásában (https://www.e-tar.lt/portal/lt/legalActSearch), és az Európai Unió jogi portálján Eur-lex (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=lt) a közzétett dokumentumok litván fordításai. Az utóbbi évek nyelvhasználatát vizsgáltuk. A már meghonosodott metaforák feltárására forrásként a Kanceliarinės kalbos patarimais című kiadványt is felhasználtuk; ebbe csak a 20. század végének dokumentumaiban használt legjellemzőbb nyelvi kifejezőeszközök kerültek be.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinės raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 3

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

A kutatás tárgyát a dokumentumok metaforikus kifejezőeszközei képezik; ezeket leíró és összehasonlító módszerekkel vizsgáltuk.

Az utóbbi időben számos kutatás született a nyelvi metaforákról a litván nyelvtudományban. Különféle szakterületek metaforikus terminusait vizsgálták: a számítástechnika és informatika (Celiešienė 2016; Maskaliūnienė, Paura 2013; Stunžinas 2018), a hajózás (Drukteinyte 2015), a jog (Gedzevičienė 2018), az építőipar (Stunžinas 2006), a közgazdaságtan (Vladarskienė 2012) területén, többek között. Aušra Kamandulytė (2019) a zöld szín lexémáját tartalmazó metaforákat vizsgálta, Ona Pet­rėnienė (2010) pedig a metaforák használatát a tudományos ismeretterjesztő szövegekben; megjelent a Konceptualiosios metaforos viešajame diskurse: konceptualiųjų metaforų žodynas című kiadvány. Külön kutatási problémaként foglalkoznak az ilyen metaforák fordításával is (Pažūsis 2014, Zaikauskas 2014 stb.).

A metaforizációt a litván közigazgatási nyelvben főként fordítási szempontból vizsgálták (Gražytė, Maskaliūnienė 2009; Kamandulytė 2019), továbbá a jogi szaknyelvi stílusréteg szövegeinek jogi metaforikus terminusait is kutatták (Gedzevičienė 2018). Amint látható, a kutatók figyelmének középpontjában leginkább a metaforikus terminusok, vagyis a főnévi szerkezetek állnak; Dalia Gedzevičienė azonban a jogi metaforikus terminusok külön szerkezeti csoportjaként az igei metaforákat is elkülönítette.

A METAFORIKUS KIFEJEZÉSMÓD SAJÁTOSSÁGAI A KÖZIGAZGATÁSI NYELVBEN

A közigazgatási nyelv a köznyelv legszigorúbban szabályozott változata. Kazimieras Župerka szerint a közigazgatási stílusra a következő stilisztikai sajátosságok jellemzők: hivatalosság, szabványosság (sablonosság), tárgyszerű pontosság, világosság, tömörség, logikusság; nem jellemző rá az egyediség, az érzelmesség és a szemléletesség (Župerka 1997). Ebből következően a nyelvhasználatnak ezen a területén kerülik az egyéni és szemléletes gondolatkifejező eszközöket, ezért a stílus sajátosságai miatt a művészi metaforák itt nem megfelelőek. A KancKP-ban számos példát találhatunk

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 4

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

arra, hogy a szavakat ne használják átvitt értelemben; például azt írják, hogy „mély, szót gyakran szükségtelenül használják mindenféle nagyság, erősség vagy jelentőség kifejezésére”, továbbá azt tanácsolják, hogy „bevisz igét ne használják különféle elvont dolgok létrehozásának jelentésében”. Az ilyen javaslatokból arra lehet következtetni, hogy a közigazgatási nyelvben igyekeztek megakadályozni azoknak a fordításból eredő metaforikus kifejezéseknek az elterjedését, amelyek átvitt jelentései nem voltak megszokottak a litván nyelvben.

A nyelvváltozat megkülönböztető jegye a szabványosság. Éppen ennek a nyelvhasználati területnek ez a sajátos jellemzője teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a nyelvi metaforák szolgáljanak a különféle fogalmak megnevezésének egyetlen módjaként; az ilyen metaforák képszerűsége pedig meglepő, és jól illik e stílus tömörségéhez, miközben egyáltalán nem csorbítja az érthetőséget, mivel nem teszi lehetővé a kétértelműséget.

Attól függően, hogy melyik szó ad átvitt jelentést a kifejezésnek, a következő szintaktikai szerkezetű metaforikus kifejezésmód különböztethető meg:

1) főnévi metaforák, amelyek lehetnek:

a) metaforikus jelentésben használt főnév, például: hang „szavazati jog” DŽ, csatorna „forrás, amelyből valami származik; mód, út, amelyen valamihez hozzá lehet jutni” DŽ, alap „lényeges, legfontosabb dolog, amelyre minden más támaszkodik, fundamentum” DŽ, küszöb „a változás egyértelmű határa” DŽ, rés „hiányosság” DŽ, forrás „ami kezdetet ad, ahonnan valami ered” DŽ;

b) olyan főnévi szerkezetek, amelyek alaptagját átvitt értelemben használják, például: [közigazgatási, adó] teher, [minőségi, tanulói, fogyasztói] kosár, [logisztikai, ellátási] lánc, [vasúti, feszültségi, légi] csomópont;

c) tulajdonságmetaforák, amelyekben a függő tagot használják átvitt értelemben, például: magas tisztség, súlyos bűncselekmény, ezüstgazdaság, feketepiac, zöld kártya, zöld vállalat, zöld szolgáltatás;

2) igés metaforikus szerkezetek, például: kijátszani a törvényt, nyugtát kiállítani, felelősségre vonni, bizottságot feloszlatni, szabályokat megszegni, elejét venni a bűncselekménynek, elébe vágni;

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 5

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

3) állandósult metaforikus szókapcsolatokat, pl.: zárt ajtók mögött, életfogytig.

A közös fogalmakat hajlamosak metaforikusan jellemezni, hogy fő jellemzőjük előre jelezhető legyen, pl.: az egyablakos ügyintézés elve, a kemény kéz politikája, zöldmezős beruházás.

A METAFORIKUS KIFEJEZÉSMÓD ELŐFORDULÁSAI A HIVATALI NYELVI TANÁCSADÁSBAN

A hivatali nyelvi tanácsadásban (a továbbiakban: KancKP) a 20. századi közigazgatási litván nyelvhasználat legjellemzőbb formáit rögzítették. Az elfogadható, helyes kifejezésmódok mellett arra vonatkozó ajánlásokat is közölnek, hogy mely nyelvi eszközök nem megfelelőek ezen a nyelvhasználati területen. A KancKP áttekintéséből látható, hogy a kiadványba elsősorban a litván közigazgatási nyelvben használt, szabványos metaforikus kifejezések kerültek be; ezek a nyelvben már régóta meghonosodott, sablonos metaforikus kifejezőeszközök, legnagyobb részük igei metaforikus szókapcsolat, amelyekben az igék vagy azok alakjai átvitt értelemben szerepelnek, pl.: konferenciát lemondani, szabadságról visszahívni, kiküldetésből visszahívni, munkába visszahívni, engedélyt visszavonni, ülést összehívni, (napvilágra) hozni, jelölteket állítani, képesítést emelni, követelményeket támasztani, hiányosságokat felvetni. Kevesebb főnévi metaforikus szókapcsolat szerepel, de némelyik nagyon jellemző a közigazgatási nyelvre, pl.: magas tisztség, nyilvános gyűlés, folyó év, kísérőlevél, harmadik fél.

A közigazgatási nyelv metaforikus szókapcsolatai megfelelnek a kognitív nyelvészeti kutatók által megállapított általános metaforizációs irányoknak. D. Gedzevičienė megállapította, hogy „a jogi fogalmakkal jelölt tartalmat metaforikusan valamilyen anyagi tárgyként képzeljük el, amelyen valamilyen fizikai cselekvést hajtanak végre, vagy amely egy bizonyos tárgyra (leggyakrabban dologra, ritkábban emberre vagy állatra, még ritkábban pedig más természeti objektumra) jellemző jegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik” (Gedzevičienė 2018). Lényegében ezek a megállapítások a közigazgatási nyelvre is érvényesek, amelynek metaforikus

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 6

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

kifejezésmódjára szintén jellemző a tárgyszerűség, vagyis például: erőfeszítéseket tenni, dokumentumot kibocsátani, dokumentumot elfogadni, meghatalmazást visszaadni, forgalomból kivonni, költségeket fedezni, a maradványt leírni, a prémiumot megvonni. A közigazgatási nyelvben fontos a térbeli elhelyezkedés, mivel ezen a területen igen világos a struktúra és hangsúlyos a hierarchia; valószínűleg ezért választották azt a metaforizációs irányt, hogy a fogalmakat térben létező objektumokként jellemzik. A térbeli mozgást olyan igei szókapcsolatok jelzik, mint például: megkerülni a törvényt, a szabályokat, a kérdést, a problémát; következtetésre jutni; napirendre felvenni, listára felvenni; felelősségre vonni, felelősséget róni, bírságot kiszabni, (napvilágra) hozni, jelölteket állítani, hiányosságokat felvetni, képesítést emelni, követelményeket támasztani; ügyet felhozni, megszüntetni; maradványt átvezetni; meghatalmazást, tagságot felfüggeszteni; tisztségbe előléptetni, lefokozni. Bár a KancKP-ben gyakrabban szerepelnek igei metaforikus szókapcsolatok, ezekből főnévi alakok is képezhetők, amelyek terminusként használhatók, pl.: felelősségre vonás, listára vétel, jelöltek állítása, képesítés emelése, ügy megszüntetése, meghatalmazás felfüggesztése. A tér nyitottságához (zártságához) kapcsolódó kifejezések: nyilvános gyűlés, nyílt szavazással, nyitva hagyta a kérdést, nyílt levél; zárt ülés, zárt ajtók mögött; számlát nyitni, lezárni és így tovább.

Külön kell említeni a felfelé és lefelé irányuló mozgást: ezek közül a felfelé irányuló mozgás aktuálisabb, gyakrabban valósul meg, amikor fontosabb, jelentősebb dolgokat kell jelölni. A KancKP szerint a aukštas, -a melléknév bizonyos esetekben a nagyság, a fontosság vagy a tekintély jelentésében használatos: aukštas // didelis svečias, aukštos pareigos, aukšta kategorija, aukšta kvalifikacija, aukštas lygis. Használatos a aukštasis svečias, aukštasis mokslas, aukštoji mokykla névszói forma, valamint a felsőfok és a legfelső fok is: aukštesnė įstaiga, Lietuvos Aukščiausiasis Teismas, perkelti (skirti) į aukštesnes (žemesnes) pareigas, paaukštinti, pažeminti pareigas.

A KancKP-ben csupán néhány megszemélyesítési eset található, bár a perszonifikáció iránya jellemző a közigazgatási nyelvre, és ezt egyértelműen ki is mondják: „A dokumentum úgy is felfogható, mint

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 7

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

cselekvőként, illetve eszközként”. A megszemélyesítés legmarkánsabb példája a jogi személy (szervezet) nevének jogi személlyé tétele; a harmadik személy is lehet valamely szervezet.

A közigazgatási nyelv különleges pontosságával, valamint azzal a törekvéssel, hogy mindent megszámoljanak és megszámozzanak, vagyis világos rendet állapítsanak meg, a számok metaforizálása is összefügg. Például a sorszámnév harmadik „olyan személyt vagy intézményt is jelölhet, amely nem áll közvetlen kapcsolatban az üggyel, de a kapcsolata nem teljesen véletlenszerű: Az emberektől összegyűjtött pénz harmadik kezekbe került. Az adatokat tilos harmadik személyeknek átadni. Harmadik fél”. A sorszámnévből, a második szóból képzett másodlagos melléknevet „valami után következő, valamiből eredő, vagy egyébként kevésbé fontos dolog megnevezésére használják: másodlagos kérdések, dokumentumok, másodlagos dolog”.

Azt, hogy egyes metaforikus szókapcsolatok fordítások, a kiadványban szereplő használati ajánlások is alátámasztják; például az a megállapítás, hogy az átvitt értelemben használt határozószók ritkábbak, mint azok a melléknevek, amelyekből képződtek. Például: „az magasan szó szokásos, szó szerinti jelentésében; átvitt értelemben ritkábban használatos, mint az magas melléknév; ne használjuk a »nagy mértékben, nagyon, jól« jelentésben: magasan (=nagy mértékben) tisztelt vendég, magasan (=nagyon, nagy mértékben, jól) értékelte a munkát” KancKP. Megjegyzik, hogy a kapcsolat főnév elvont összefüggés jelentésben használatos, az alapjául szolgáló ige, a köt azonban, amelyből képződött, nem. A metaforikusan használt melléknévnek nem mindig van antonimája, például nyílt szavazás, de titkos szavazás, nem pedig zárt.

A KancKP javítandóként jelölte meg az átvitt értelemben használt, az orosz nyelvből egyértelműen fordított szavakat. Például azt írja, hogy „állapot kifejezésére a áll ige nem megfelelő: A napirenden három kérdés áll (=van); a tömör melléknév használatát pedig »az idő rövidségének kifejezésére« nem javasolták: tömör (=rövid) idő, tömör (=rövid) határidők; a levesz ige „nem megfelelő az eltávolítás, megszüntetés jelentésében, valamint más olyan esetekben, amikor nincs szó elvételről”; a irányít ige...

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 8

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

„ne használjuk a küldés, kijelölés, átadás jelentésében”; a út főnév használatát sem javasolták „valamilyen munka vagy tevékenység módjának megnevezésére: Megvizsgálták a problémákat és azok megoldásának útjait (=módjait)”. A munkaerő-mozgás kifejezés helytelenségét így indokolják: „változások megnevezésére nem megfelelő; helyette munkaerőcsere: Arra törekszenek, hogy csökkentsék az osztály munkatársainak mozgását (=cserélődését). A munkatársak mozgása csak a mozgásukat jelenti – azt, hogy nem maradnak nyugton vagy egy helyben. A munkaerő cserélődését semmiképpen sem szabad áramlásnak nevezni.”

A KancKP rögzítette a közigazgatási nyelvben meghonosodott metaforikus kifejezéseket; túlnyomó többségük igei szókapcsolat, amelyekben a jelentésátvitel elvont dolgok konkretizálásával függ össze, többnyire úgy, hogy azokat tárgyi tulajdonságokkal rendelkezőként fogják fel. A KancKP ajánlásaiból kitűnik, hogy a metaforikus kifejezésmód az orosz nyelv hatására is terjedt, ezért bizonyos esetekben ezt a kifejezésmódot nem támogatták.

METAFORIZÁCIÓ A MAI KÖZIGAZGATÁSI NYELVBEN

A 21. századi közigazgatási nyelv metaforikus kifejezésmódjának sajátosságait feltárandó először is különbséget kell tenni annak két használati változata között: a Litvániában kiadott, a Jogszabályok Nyilvántartásában közzétett dokumentumok és az EU jogi portálján, az Eur-lex oldalon közzétett, uniós fordítású dokumentumok között. Figyelembe kell venni azt is, hogy a közigazgatási stílusnak több alstílusa van, és a nyelvi eszközök megválasztása a dokumentum műfajától is függ.

Amint az a 20. század végi közigazgatási litván nyelv legfontosabb kiadványának, a KancKP-nek a metaforikus kifejezésmódot elemző részéből látható, a visszafogott metaforizáció mindvégig jellemző volt a közigazgatási litván nyelvre, ugyanakkor a metaforikus kifejezőeszközök korlátozására irányuló tendencia is egyértelmű.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 9

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

A globalizáció és az EU-integráció következtében a XXI. században az angol szaknyelv egyértelműen hat a litván közigazgatási nyelvre; az angolban a metaforákat szabadon használják. Az uniós intézmények fordítói folyamatosan szembesülnek a metaforák fordításának problémájával. Az uniós fordítók munkájának sajátosságairól szólva Edgaras Platelis kijelentette, hogy rendszerint nincs nyilvánvaló szükség arra, hogy a metaforikus terminust litvánul is metaforikusan fordítsák, mivel közigazgatási-jogi nyelvről van szó, amelynek konnotációktól mentesnek és semlegesnek kell lennie. Az ilyen fordítás azonban elkerülhetetlenül pontatlansághoz és kétértelműséghez vezet (Platelis 2018). Ezért gyakran, ha nem találnak megfelelő, tömör és semleges litván kifejezést, a metaforát szó szerint fordítják; a fordított szövegben olykor érthető, máskor viszont az átvitt jelentés indoklása meglehetősen homályos marad, mivel a különböző népek világról alkotott felfogásának modelljei eltérhetnek. A fordított dokumentumokból a metaforák a litván dokumentumokba is átterjednek.

Például a litván közigazgatási nyelvben nem szokás metaforikusan dokumentumoknak nevezni valamit, az uniós dokumentumok említésekor azonban erre kell sort keríteni, például: A stratégia összhangban van az Európai Unió Tanácsa által közzétett, az Európai Szociális Jogok pillérében meghatározott, az esélyegyenlőségre, a tisztességes munkafeltételekre, valamint a megfelelő és stabil jövőbeli szociális védelemre vonatkozó elvekkel és jogokkal. TAR, 2018-04-26, Nr. 6625, határozat; a kérelmező biztosítja, hogy a támogatás iránti kérelemben szereplő kiadások finanszírozása nem történt, nem történik, és a jövőben sem fog történni a közös agrárpolitika I. pillérének intézkedéseiből, más uniós alapokból vagy egyéb közpénzekből. TAR, 2018-03-26, Nr. 4480, rendelet; <...> jóváhagyjuk a fejlett technológiák gyártására, tudásintenzív szolgáltatásokra, az Európai Unió zöld megállapodásának céljainak megvalósítására és a társadalmi párbeszédre irányuló tevékenységek listáját. TAR, 2020-06-03, Nr. 11976, rendelet; A környezetvédelmi szabályozás változásainak értékelése és az európai zöld megállapodás végrehajtásának kilátásai, figyelembe véve Litvánia versenyképességét és az Európai Unió többi tagállamával fennálló esélyegyenlőséget. TAR, 2020-04-23, Nr. 8531, határozat.

A fordításból átvett metaforák egy része meghonosodott a közigazgatási nyelvben, mivel „az egyetemes gondolkodási törvényszerűségek és a hasonló tapasztalat következtében a metaforizáció számos esete hasonló a nyelvekben”

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 10

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

(Gudavičius 2009: 122). Egyes ilyen metaforikus terminusok szóképzéssel létrejött alakulatoknak is tekinthetők, amelyek több nyelvben azonos, metaforikus jelentések kialakulásának mintájára jöttek létre, például:

[pénzeszközök, adók, határozatok, vagyon] befagyasztása (angolul freezing, franciául gel, németül Einfrieren);

[személyek] szabad mozgása (angolul free movement of persons, franciául libre circulation des personnes, németül freier Personenverkehr);

[valuták] kosara (angolul basket of currencies, németül Währungskorb, franciául panier de monnaies);

[pénz] mosása (angolul money laundering, németül Geldwäsche, franciául blanchiment d'argent);

alacsony küszöbű szolgáltatások (angolul low threshold services, németül niedrigschwellige Angebote) IATE.

Ha azonban a fordításból átvett metafora jelentésátvitele nem érthető, nehezebben honosodik meg, vö. <...> a „Vinted” startup, amely eddig a Litván Köztársaságban a legtöbb – összesen 128 millió euró – befektetést vonzotta, az első unikornis lett (olyan vállalat, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd eurót). TAR, 2020-05-19, Nr. 10614. A motiváció homályossága miatt ezt a metaforikus, fordításból átvett terminust más uniós nyelvekben is használják, vö.: angol unicorn, francia licorne, német Einhorn, lett „vienradzis”, olasz unicorno, bolgár еднорог, cseh jednorožec, lengyel jednorożec IATE.

A közigazgatási nyelvben a XXI. században az a tendencia érvényesül, hogy mértékkel alkalmaznak nem expresszív metaforikus kifejezőeszközöket; némelyikük az egyértelmű jelentésátvitel következtében teljesen megszokottá válik, például: A jogszabálytervezetben nincsenek hézagok vagy olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a jogszabály kétértelmű értelmezését és alkalmazását. TAR, 2020-02-21, Nr. 3825, határozat; Így a Litván Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak a 2019. szeptember 11-i végzés meghozatalakor be kellett töltenie a joghézagot. TAR, 2020-04-09, Nr. 7450, végzés; <...> a közigazgatási intézmények és szolgáltatások digitális eszközökkel történő korszerűsítése rendkívül fontos az adminisztratív terhek vállalkozásokra és polgárokra nehezedő csökkentése érdekében. TAR, 2020-10-15, Nr. 21505, határozat; vö. továbbá elszámoltathatósági, pénzügyi, bizonyítási, adózási, felügyeleti, adósságterhek.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 11

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

A harc metaforája univerzális, de a litván dokumentumokban való elterjedése az EU fordítási dokumentumaival is összefüggésbe hozható, például: Litvánia nemzeti jogszabályi rendelkezéseinek és a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU irányelv, a piaci visszaélések esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló 2014/57/EU irányelv (piaci visszaélésekről szóló irányelv), valamint a terrorizmus elleni küzdelemről szóló (EU) 2017/541 irányelv – amely felváltja a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatot, és módosítja a 2005/671/IB tanácsi határozatot – követelményeinek megfelelő összehangolása. Továbbá a pénzmosás büntetőjog általi elleni küzdelemről szóló (EU) 2018/1673 irányelv, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és azok hamisítása elleni küzdelemről szóló (EU) 2019/713 irányelv rendelkezéseinek megfelelő átültetése és végrehajtása; ez utóbbi felváltja a 2001/413/IB tanácsi kerethatározatot. TAR, 2020-08-21, Nr. 17686, nutarimas; Az alapok alapjának kezelője és a pénzügyi eszköz kezelője köteles biztosítani a Szabályok betartását, valamint figyelembe venni az uniós és nemzeti jogszabályok rendelkezéseit, beleértve az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, továbbá a pénzmosás megelőzésére, a terrorizmus elleni küzdelemre és az adócsalás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályokat. TAR, 2020-11-18, Nr. 24192, įsakymas.

Néha terminusok mikrorendszere is kialakul, amikor a fordítási metaforikus terminussal jelölt fogalom alárendelt fogalmait szintén metaforikusan nevezik meg, például: <...> ... azt javasolja, hogy a agyelszívás jelensége minden egyes részjelensége – az agybeáramlás, az agypazarlás, az agykörforgás és a visszatérő migráció – esetében különböző válaszintézkedéseket határozzanak meg. OL C 141, 2020 4 29, p. 34–38, Europos regionų komiteto nuomonė. A harmadik cél a külföldön élő litvánok Litvániához fűződő kapcsolatainak erősítése, és ezáltal hazatérésük ösztönzése, az agyelszívás folyamatának agykörforgás folyamattá alakítása. TAR, 2019-07-25, Nr. 12298, nutarimas.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 12

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

A mai litván közigazgatási nyelvben a metaforizációra való hajlamot az EU fordítási dokumentumai tartják fenn, bár az e területre jellemző használati sajátosságok miatt a litván metaforikus kifejezésmód meglehetősen sablonos, kifejezőereje nem markáns, sőt néha teljesen elhalványul.

Publicisztikai metaforikus kifejezésmód a közigazgatási nyelvben

A metaforák gyakoribbak a dokumentumok kötetlenebb műfajaiban, amelyek kifejezésmódja közelebb áll a publicisztikai stílushoz (például: jelentés, közlemény, tájékoztató, ajánlás, vélemény, fehér könyv, zöld könyv, a főtanácsnokok indítványai stb.). E szövegek elsődleges funkciója a tájékoztatás, ám az információkat különféle célokkal közlik: álláspontot fejeznek ki, javaslatokat tesznek, vitára ösztönöznek stb.

Az EU kötetlenebb, fordításban készült dokumentumaiban a metaforikus kifejezésmód közel áll a publicisztikára jellemző metaforákhoz, kifejezőbb a semleges nyelvi metaforáknál, de kevésbé egyéni, mint az irodalmi művekben használt metaforák. Az ilyen típusú szövegekben is megmarad a közigazgatási nyelvre jellemző metaforizációs irány, például a térmetafora: Ha a különbségeket nem számolják fel, azok még tovább mélyülnek, és kialakul a ördögi „dezintegrációs” kör. OL C 141, 2020 4 29, p. 34–38, komiteto nuomonė; A platformoknak meg kell fékezniük az összehangolt manipulációkat, és napvilágra kell hozniuk a rosszindulatú befolyásolási műveleteket. Bendras komunikatas JOIN/2020/8 final.

Különféle kifejezőeszközök metaforizálják az utat és az útirányt, például: A Bizottság ma kijelöli kontinensünk számára a fenntartható utat, amelyen haladva ez a törekvés valósággá válik, és 2050-re semlegesítjük az üvegházhatású gázok (ÜHG) éghajlatra gyakorolt hatását. Komisijos komunikatas COM/2020/562 final; Az egységes piac megerősítése előrelépés a harmadik országbeli vállalkozásokkal szembeni egyenlőbb feltételek biztosítása felé. OL C 364, 2020 10 28, p. 108–115, komiteto nuomonė; Az új Bizottság támogatása az „Erasmus+” program költségvetésének növeléséhez jó irányba tett lépés. OL C 141, 2020 4 29, p. 34–38, komiteto nuomonė;

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 13

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

Minél kevesebbet tesz az EU a következő tíz évben, annál meredekebb és nehezebben járható ÜHG-csökkentési lejtőt kell leküzdenünk 2030 után. Komisijos komunikatas COM/2020/562 final; <...> tovább segít közös társadalmi és gazdasági prioritásaink megvalósításában: visszaállítani az ipart a megszokott kerékvágásba, valamint ösztönözni a digitális és zöld kettős átállásba irányuló köz- és magánberuházásokat. OL C 364, 2020 10 28, p. 108–115, komiteto nuomonė.

A tárgyszerűség (az elvont dolgok konkrét dolgok tulajdonságain keresztüli megjelenítése) a szoros, egységes szerkezetet hangsúlyozó épületmetaforákkal tárul fel, amelyekben az alap a legfontosabb elem, például: Az áprilisi közlemény egyben lerakta az alapokat az e közleménnyel együtt elfogadott regionális gazdasági és beruházási tervhez. Komisijos komunikatas COM/2020/660 final; <...> a társadalmi igazságosság és a jólét sarokkövei egy olyan ellenálló társadalom kialakításának, amely a világ legmagasabb jóléti színvonalával rendelkezik. Komisijos komunikatas COM/2020/14 final.

A sokféleség olyan rendszer, amelynek elemei szorosan összefüggnek, például: A szakpolitikai eszközök köre magában foglalja a tehetséges emberek e régiókba vagy városokba történő áthelyezését, valamint az összetettebb intézkedéseket, amelyekkel határokon átnyúló vállalkozói hálózatokat hoznak létre. OL C 141, 2020 4 29, p. 34–38, Europos regionų komiteto nuomonė; Ez a szám azonban csak az érem egyik oldala. Komisijos komunikatas COM/2020/14 final. A helyi önkormányzatoknak nemcsak partnerségi kapcsolatokat kell kialakítaniuk az egyetemekkel, hanem azt is meg kell érteniük, hogy az egyetemeket támogatni kell, többek között a helyi infrastruktúrába történő beruházásokkal. OL C 141, 2020 4 29, p. 34–38, komiteto nuomonė.

Az EU fordítási dokumentumainak kötetlenebb műfajaiban kifejezőbb metaforikus eszközök jellemzőek, ám az általános metaforizációs irányok változatlanok maradnak: a jelentésátvitel azon a törekvésen alapul, hogy az elvont dolgokat konkrét dolgok tulajdonságain keresztül magyarázzák, kiemelve hierarchikus szerkezetüket és rendszerszerűségüket.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 14

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

KÖVETKEZTETÉSEK

A közigazgatási szövegek használatának vizsgálata során a metaforikus kifejezőeszközök alkalmazásában a következő tendenciák rajzolódtak ki: a közigazgatási nyelvben a művészi metaforák használatát a felhasználási terület sajátosságai korlátozzák, mivel a képszerűség itt nem kívánatos, ugyanakkor nyelvi metaforákat is alkalmaznak, amelyek sablonossá vált kifejezőeszközök.

A KancKP rögzítette a közigazgatási nyelvben meghonosodott metaforikus kifejezéseket; ezek túlnyomó többsége igei szókapcsolat, amelyek jelentésátvitele absztrakt dolgok konkretizálásával függ össze, leggyakrabban úgy, hogy azokat tárgyi tulajdonságokkal rendelkezőként fogják fel. A KancKP ajánlásaiból kitűnik, hogy a metaforikus kifejezésmód az orosz nyelv hatására is terjedt, ezért bizonyos esetekben ezt a kifejezésmódot nem helyeselték.

A Litvániában készített és az EU-ból fordított dokumentumok kifejezésmódját összehasonlítva megállapítható, hogy a fordított dokumentumokban több metaforát használnak, használatuk gyakorisága azonban a dokumentum műfajától is függ. A művészi metaforák a dokumentumok kötetlenebb műfajaiban fordulnak elő, amelyek kifejezésmódja közelebb áll a publicisztikai stílushoz (pl. jelentés, közlemény, tájékoztató, ajánlás, vélemény, fehér könyv, zöld könyv, a főtanácsnokok indítványai stb.).

Hasonló tendencia rajzolódott ki a litván nyelvű dokumentumokban is: a legtöbb metaforikus kifejezőeszközt a bírósági dokumentumokban találták.

ŠALTINIAI

EUR-lex – Europos Sąjungos teisės aktų ir kitų viešų dokumentų bazė „EUR-lex“. Prieiga internete: http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 15

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

IATE – Daugiakalbė Europos Sąjungos terminų bazė IATE. Prieiga internete: http://iate.europa.eu/iatediff/switchLang.do?success=mainPage&lang=lt.

KancKP2007 – Kanceliarinės kalbos patarimai, sud. Pranas Kniūkšta. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, internetinis leidimas. Prieiga internete: http://kanceliariniaipatarimai.lki.lt/.

TAR – Teisės aktų registras. Prieiga internete: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index.

TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt/.

LITERATŪRA

Celišienė Vilija 2016. Žodžių reikšmių keitimas kaip vienas svarbiausių kompiuterijos terminijos kūrimo būdų. – Santalka: filologija, edukologija 24(1), 45–54.

Drukteinytė Vaida 2015. Metaforiniai jūreivystės terminai. – Kalbos praktikos problemos 14, 15–23.

Gražytė Rasa, Maskaliūnienė Nijolė. 2009. Translation of conceptual metaphor in the legal discourse of EU White Papers. – Vertimo studijos 2, 71–87.

Gudavičius Aloyzas 2009. Etnolingvistika. Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Gudavičius Aloyzas 2014. Ištakos raiškos sritis metaforiniuose pasakymuose. – Filologija 19, 33–47.

Gudavičius Aloyzas, Būdvytytė-Gudienė Aina, Jurgaitis Nedas, Papaurėlytė-Klovienė Silvija, Toleikienė Reda. 2014. Konceptualiosios metaforos viešajame diskurse: konceptualiųjų metaforų žodynas. Vilnius: UAB BMK leidykla.

Gedzevičienė Dalia. 2018. Lietuviški metaforiniai teisės terminai. – Taikomoji kalbotyra 10, 26–44.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 16

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

Kamandulytė Aušra 2019. Metaforiniai terminai su žalios spalvos leksema. – Vertimo studijos 12, 51–70.

Lakoff George, Johnson Mark. 1980. Metaphors we live by. New York. Prieiga internete: http://theliterarylink.com/metaphors.html

Maskaliūnienė Nijolė, Paura Markas 2013. Kompiuterių virusologijos terminų paradigminiai semantiniai santykiai ir šaltiniai. – Vertimo studijos 6, 130–140.

Papaurelytė Silvija 2014. Metaforinis KARO modelis Lietuvos sveikatos diskurse. – Res humanitariae 16, 192–212.

Pažūsis Lionginas 2014: Kalba ir vertimas, Vilnius: Vilniaus universitetas.

Platelis, Edgaras. 2018. Tarpinstitucinių terminologų susitikimų aktualijos. – Vertimo studijos 11, 111–116.

Stunžinas Robertas 2006. Lietuviški metaforiniai statybos terminai. – Terminologija 13, 62–73.

Stunžinas Robertas 2018. Terminizuotieji ir metaforiniai informatikos ir kompiuterijos terminai. Lietuviškos informatikos ir kompiuterijos terminijos tyrimai, vyr. red. P. Zemlevičiūtė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 56–93.

Zaikauskas Egidijus. 2014. Terminų vertimo būdai Europos Sąjungos teisės aktų vertimuose į lietuvių kalbą. – Terminologija 21, 71–88.

Gauta 2020 12 01

Priimta 2020 12 30

METAPHORICAL WAY OF EXPRESSION

IN THE ADMINISTRATIVE LITHUANIAN LANGUAGE

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 17

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

Summary

Cognitive linguists expanded the traditional concept of artistic metaphor, proving that metaphorical thinking and speaking are the key element of world perception. The study of metaphors enhances our understanding about how people get to know the surrounding world, what they associate its phenomena with and what features of those phenomena they observe.

The aim of the article is to investigate the metaphorical means of expression in the administrative Lithuanian language and to compare their peculiar features in the documents drawn up in Lithuania and the translated European Union (EU) documents. The sources of the study are the legal acts and other documents published in the Register of Legal Acts and the translations of documents into Lithuanian made public on the portal of the EU law Eur-lex.

The analysis of the language usage in administrative texts revealed the following tendencies of using the means of metaphorical expression: the use of artistic metaphors in the administrative language is limited by the specificity of the sphere under analysis as figurativeness is considered an undesirable feature, and the linguistic metaphors in use have already become the clichéd means of expression. The comparison of the documents produced in Lithuania and the translated EU documents shows that the latter include more metaphors but the frequency of their use also depends on the document genre. Metaphors are more widespread in freer document genres whose expression is closer to the publicistic style (e.g., report, communication, notification, recommendation, opinion, white paper, green paper, opinion of advocates general, etc.). A similar tendency is also noticed in Lithuanian documents; most means of metaphorical expression were found in court documents.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Metaforinis raiškos būdas administracinėje lietuvių kalboje | 18

doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.15

KEYWORDS: metaphor, meaning of words, translation, administrative language, metaphorical terms

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204