Bendrinė kalba / Standard Language

2025, Nr. 98, p. 1–16

Turinio nuoroda / Contents link

ISSN 2351-7204 (elektroninis / online)

LENNI VAGY NEM LENNI KÍVÁNCSINAK

Žingeidus – Lenni vagy nem lenni

DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet

E-mail: [email protected]

ORCID ID: https://orcid.org/0000-0003-3826-7272

Kutatási területek: szóalkotás, lexikográfia, lexikológia.

https://doi.org/10.35321/bkalba.2025.98.07

ANNOTÁCIÓ

Straipsnyje aptariamas būdvardžio žingeidus, -i ir jo vedinių atitikimas bendrinės lietuvių kalbos normoms. Šis XIX a. atsiradęs žodis jau daugiau nei 120 metų taisomas dėl kilmės, morfologijos ir semantikos, laikomas lietuvių kalbos darybos taisyklių neatitinkančiu vertalu iš vokiečių, lenkų ar rusų kalbų. Vis dėlto žingeidus, -i teb vartojamas ir turi nemen ką giminiškų žodžių būrį. Neretai jo nenorm iškumas ginčijamas, daugiausia remiantis tuo, kad siūlomas pakaitas smalsus, -i nėra tapačios reikšmės.

Įvertinus būdvardžio žingeidus, -i morfologiją, darybą ir semantiką, sinoniminius santykius, apžvelgus norminimo istoriją ir taisymo motyvus, patyrinėjus dabartinę ne tik paties būdvardžio, bet ir su juo darybiškai susijusių žodžių vartoseną, aiškėja, kad priežasčių įsileisti jį į norminę kalbą pakaktų. Tada žingeidus, -i bei dažniausiai vartojami jo vediniai žingeidžiai, žingeidumas turėtų atsirasti ir norminamajame Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. Šių žodžių žodyniniuose straipsniuose turėtų atsispindėti jų semantinis santykis su būdvardžiu smalsus, -i ir pastarojo vediniais, jų reikšmės ir vartosenos skirtumai.

KULCSSZAVAK: žingeidus, sztenderd nyelvi normák, tükörfordítás, hibás tükörfordítás, szóalkotás, szemantika.

ABSZTRAKT

A cikk a žingeidus melléknév és származékai viszonyát tárgyalja a standard litván nyelv normáihoz. Ezt a 19. században megjelent szót eredete, morfológiája és jelentése miatt több mint 120 éve javítják. A németből, lengyelből vagy oroszból származó, a litván szóalkotási szabályoknak meg nem felelő tükörfordításnak tartják. Ennek ellenére a žingeidus továbbra is használatos, és számottevő rokonszócsaláddal rendelkezik. Normán kívüli voltát gyakran vitatják, mivel a javasolt helyettesítő, a smalsus nem azonos jelentésű vele.

A žingeidus melléknév morfológiájának, szóalkotásának, jelentésének és szinonimikus viszonyainak értékelése, kodifikálástörténetének és javítási indokainak áttekintése, valamint nemcsak magának a melléknévnek, hanem származékainak mai használatát is vizsgálva világossá válik, hogy elegendő ok szól amellett, hogy bekerüljön a standard nyelvbe. Így a žingeidus melléknévnek és leggyakrabban használt származékainak, a žingeidžiai határozószónak és a žingeidumas főnévnek is helyet kellene kapniuk a Standard Litván Nyelv Szótárában. E szavak szótári szócikkeiben tükröződniük kellene a smalsus melléknévvel és annak származékaival fennálló jelentésbeli kapcsolatuknak, valamint jelentésük és használatuk különbségeinek.

KULCSSZAVAK: žingeidus „tudásra szomjazó, kíváncsi”, standard nyelvi normák, tükörfordítás, szóalkotás, jelentéstan.

Copyright © 2025 Daiva Murmulaitytė. A Litván Nyelvi Intézet kiadása. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik; a licenc bármilyen médiumban korlátozás nélkül engedélyezi a felhasználást, terjesztést és sokszorosítást, amennyiben feltüntetik az eredeti szerzőt és a forrást. // Išleido Lietuvių kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį.

Beérkezett: / Gauta: 2025-09-09. Elfogadva: / Priimta: 2025-10-03.

1

BEVEZETÉS

A Litván Nyelvi Állami Bizottság (VLKK) Konzultációs Bankjában arra a kérdésre válaszolva, hogy használható-e a žingeidus szó, a következő olvasható:

„A »Standard Litván Nyelv Szótárában« és a »Mai Litván Nyelv Szótárában« a žingeidus, -i szó nem szerepel (a »Mai Litván Nyelv Szótárának« 6. kiadásában a žingeidus, -i szót nem ajánlottként értékelték, más nyelvek mintájára alkotottnak tartva, vö. német neugierig, orosz любопытный). Ha olyan embert akarunk megnevezni, aki minden iránt érdeklődik, mindent tudni szeretne, a standard nyelvben használható a smalsus, -i melléknév vagy a siekiantis (-i) žinių ’tudásra törekvő’ kifejezés. A ’érdeklődésre hajlamos’ jelentésben a domus, -i melléknév használható; a ’gondolkodásra, elmélkedésre hajlamos’ jelentésben pedig a mąslus, -i.”¹

Vagyis a legfontosabb normatív lexikográfiai forrásokban nem szerepel a žingeidus, -i melléknév². Ez azt mutatja, hogy e melléknév nem ajánlott a standard nyelvben, mivel a mai normatív szótárak (BLKŽ, DLKŽ₇, DLKŽ₈) nem közölnek nem ajánlott vagy kerülendő szavakat (vö. a DLKŽ korábbi kiadásaival, amelyekbe ilyen szavakat is felvettek, ntk. (= nem ajánlott))³. Ezek nem kerülnek be a címszavak közé, jelentésüket nem magyarázzák, és használati példákkal sem szemléltetik őket, függetlenül attól, hogy megfelelnének a használati gyakoriság kritériumának. A gyakori használat önmagában nem lehet oka annak, hogy egy szó normatívvá váljon, ha nem felel meg a normatív szókészlet követelményeinek – például szabálytalanul képzett vagy helytelenül lefordított, illetve egyéb okból kifogásolható.⁴

„Mindazonáltal egyes, a használatban különféle okokból már meghonosodott, de normán kívülinek tartott vagy tartott tükörfordítások továbbra is vitákat váltanak ki normativitásukról. Azt állítják, hogy szóalkotásuk <...> magyarázható a litván szóalkotási szabályokkal, jelentéstanuk pedig a litván szavak jelentésrendszerével (például <...> a žingeidus, -i melléknév esetében)” (Miliūnaitė 2022: 160). A közvélemény valóban időről időre felbolydul, mert nem érti vagy felháborítónak tartja, hogy ezt a szót nem fogadják be a standard nyelvbe. Kristina Sabaliauskaitė írónő szinte minden alkalommal hiányolja; 2019-ben ezt írta: „Sok »nagy nyelvi hibát« és »nem ajánlott szót« soha nem tekintettem hibának, csupán élő nyelvnek – az író vagy az ember maga dönti el, mikor és hol használja. Ezért a »žingeidus« szót is annyit használom, amennyit csak akarok, mert rendkívül szép, és ezzel a szóval kezdődik Vytautas Mačernis nagyszerű »Distancijos« című verse

¹ https://vlkk.lt/konsultacijos/3948-zingeidus;megtekintve: 2025-08-04.

² E cikk írásakor a BLKŽ még nem készült el, ezért egyelőre nem tartalmazza a tervezett szókészlet egészét. A ž betűvel kezdődő szavakat azonban már közzétették, és a žingeidus, -i nincs közöttük.

³ Pirmajame DLKŽ leidime (1954) būdvardžio žingeidus, -i straipsnio apskritai nėra. Antrajame leidime (1972) šis žodis pateikiamas nurodytas į smalsus (atkreiptinas dėmesys, kad pastarasis DLKŽ₂ turi dvi reikšmes, antrąja leksema apibūdinamas smaguris). Trečiajame leidime žingeidus, -i turi pažymą ntk. ir nuorodą tik į pirmąją būdvardžio smalsus reikšmę. Nuo septintojo leidimo žingeidus, -i į DLKŽ vėl neįtraukiamas.

⁴ Vö. „Sokan a žingeidus szót használják a smalsus helyett. De sem az emberek beszélt nyelvéből, sem régebbi írásainkból nem ismerjük ezt a szót; csak később jelenik meg, például Valančius írásaiban. E melléknév képzése nagyon szokatlan a nyelvünkben. Olyan embert jelentene, aki »tudásra vágyik«. Valószínűleg a német neugierig vagy az orosz любозна-тельный mintájára alkották. Nagyon kevés ilyen van. Nem szoktunk -us végű összetett mellékneveket alkotni.” (1970-05; https://www.laiskailietuviams.lt/index.php/vol-21-1970m/1970m-5-geguzis/3200-gimtasis-zodis, megtekintve: 2025-08-07). Itt és a továbbiakban az idézetek, valamint a hiteles nyelvhasználati példák nyelvét változatlanul hagytuk.

2

„érzés”.⁵ Mások egyszerűen nem értik, miért „makacsul nem ajánlott használni”⁶, vagy ironikusan felvetik: „<...> egyetlen rossz szó ennyire életképes, hogy talán már a nyelvészeknek kellene feladniuk? <...> ezzel a žingeidžiu szóval még mindig harcolnak? Már több mint 100 éve; és mégis mindenütt tele van vele <...>.”⁷

A cikk célja, hogy áttekintse a žingeidus, -i melléknév javításának történetét és indokait, valamint ismételten megvizsgálja, hogy valóban és milyen szigorúan kell-e javítani. E cél elérése érdekében a szó eredetét, szemantikai és morfológiai sajátosságait, képzését, képzési és szemantikai kapcsolatait, valamint mai használatát vizsgáltuk. A feladatok megoldásához analitikus-leíró, számítási, szemantikai és szóalkotási elemzési módszereket alkalmaztunk.

Būdvardis žingeidus, -i yra Motiejaus Valančiaus (1801–1875) naujadaras, rašytojas vartojo ir abstraktą žingeida ‘mokslo, žinių troškimas’⁸ (Skardžius 1996 [1943]: 596; Sabaliauskas 1990: 289). LKŽe žodis pažymėtas kaip naujai atsiradęs tarmėse⁹, pateikiama pirmosios leksemos (‘smalsus’) vartosenos pavyzdžių iš Plungės, Tilžės, Kairių (Šiaulių r.), Utenos, fiksuota šio žodžio vartosenos ir Ylakiuose (Skuodo r.), Žagarėje (Joniškio r.), vedinių – ir kitur Lietuvoje. Vartotas rašytojų – Vinco Kudirkos, Žemaitės, Ievos Simonai-tytės. Iš LKŽe ir įvairių taisymų matyti, kad jo darybos lizdo žodžius vartojo ir Vaižgantas, Krėvė, Vincas Pietaris, Lazdynų Pelėda, o ką jau kalbėti apie dabartinius rašytojus, kurių vartosenos LKŽe, baigtinis XVI–XX a. lietuvių leksikos šaltinis, baigtas leisti 2002 m. ir naujais kalbos faktais nepildomas bei neatnaujinamas, užfiksuoti nespėjo¹⁰. Neretai vartotas ir vis dar vartojamas šnekamojoje kalboje, nors nuosekliai (tiek aptariamasis būdvardis, tiek jo vediniai), pradedant J. Jablonskiu (Jablonskis 1959: 56, 154, 284, 306, 333 ir kt.), taisomas¹¹.

⁵ https://www.bernardinai.lt/2019-02-18-rasytoja-k-sabaliauskaite-neturiu-karjeros/; megtekintve: 2024-08-05. Később az írónő még élesebben is kifejtette véleményét: „<...> használd a szép, Mačernis-féle „žingeidus” szót, és üldözni fognak, mert valami hülye úgy döntött helyetted és Vytautas Mačernis helyett is, hogy a szó „nem ajánlott és nem használatos” (2020-05-07; https://www.15min.lt/kultura/naujiena/literatura/kristina-sabaliauskaite-priesinkimes-cenzurai-kasdien-ir-visada-286-1314558; megtekintve: 2024-08-05). „<...> a Mačernis-féle „žingeidus” „nem ajánlott, könyvnyelvi új szóvá” válik <...> magam is egyszer ad hominem sértegetésnek voltam kitéve egy nyelvi szerkesztő részéről ad hominem, miközben a szép litván „žingeidus” szó használatához való jogomat védtem – el kellett küldenem neki Vytautas Mačernis „A távolság érzése...” című versét, az első sorral: „Valaki vég nélkül kíváncsi...” A nyelvészek és a VLKK véleménye szerint azonban V. Mačernis semmiféle tekintély, a „žingeidus” szó pedig nem ajánlott, mert – idézem – „kerülendő, könyvnyelvi új szó”. Helyette a VLKK nyomatékosan a „smalsus” használatát javasolja (sajnos nem ugyanaz, mint a žingeidus), illetve a „siekiantis žinių” kifejezést (nehézkes és bürokratikus), továbbá... a természetellenes új szavukat, a „domus”-t. (2023-11-12; https://www.lrt.lt/naujienos/nuomones/3/2121491/kristina-sabaliauskaite-kulturos-karai-ir-paliaubos-lietuviu-kalbos-gresmes; megtekintve: 2024-08-05).

⁶ Arune neked (https://www.facebook.com/kalbosredaktore.lt/posts/ar-vartotinas-%C5%BEodis-%C5%BEingeidus-pagal-el-dabartin%C4%97s-lietuvi%C5%B3-kalbos-%C5%BEodyn%C4%85-vilnius/469783089855396/?locale=lt_LT; megtekintve: 2024-05-05).

⁷ https://virginijusg.blogspot.com/2016/12/925-uzparaste-cxxvi-sis-tas-is-1907-ais.html; megtekintve: 2024-08-05.

⁸ Ez utóbbi elvont főnevet az LKŽe kissé másként határozza meg: 1 מingeida fn. (1) Ndž; M, L, Rtr kíváncsiság: A szent iratok olvasásakor gyakran megzavar bennünket a kíváncsiságunk, vagyis a žingeistis M. Valanč. (https://ekalba.lt/paieska/de-talioji/?paieska=%C5%BEingeid*&p=1&d=50&i=a73a6910-d11b-4cd3-ab1c-084688b76c32; megtekintve: 2025-08-05).

⁹ A ŠŽ-ben a knyg. minősítést kapta, azaz könyvnyelvi, nem a beszélt nyelv szava (https://ekalba.lt/sinonimu-zodynas/do-mus?paieska=domus&i=5ac97e12-cb7f-4992-9ec0-db574c8eeed; megtekintve: 2025-08-10).

¹⁰ A DLKT-ből kitűnik, hogy a žingeidus, -i szócsalád tagjai Romo Gudaitis, Eugenijus Ignatavičius, Vytenis Rožukas, Viktoras Katilius, Herkus Kunčius, Jonas Mikelinskas, Algirdas Pocius, Aistė Pటkauskaitė és más írók műveiben is előfordulnak. Jurga Ivanauskaitė nemcsak a žingeidus, -i melléknevet használta, hanem új szót is alkotott: žin-geidėjas: Kolostorába – a „Szivárványszínű Hold Lakóhelyére” – a Himalája legtávolabbi zugaiból is elindultak a žingeidėjai (Jurga Ivanauskaitė, Sapnų nublokšti. Tyto alba, 2000; http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/nuo…

¹¹ Tarp daugelio kitų žr. Pupkis (1980: 109), Buivydienė (1984: 16–17), Piročkinas (1990: 82), Mataitytė (1994: 22; 1995: 11; 1997: 14), Keinys (1995: 2), Klimavičius (1995: 12), Pribušauskaitė (1998: 14), Būda (1999). Vienu kitu atveju žingeidus, -i netinkamumas norminei kalbai ginčijamas, pavyzdžiui, Prano Kniūkštos (1994: 13), Algirdo Malakausko (1997: 12) ir kt.

3

A jeles nyelvművelő először 1904-ben bírálta és vetette el a žingeid- szóalkotási alapjára épülő szavakat; a javítások történetéről részletesebben lásd Būda 1999: 5–6.

A normatív litván nyelvben a žingeidus, –i mindmáig három okból volt elfogadhatatlan: eredete (fordítás), morfológiája és szóalkotása (a képzett összetett melléknevekre nem jellemző végződés), valamint szemantikája miatt.

1. EREDET

1.1. A žingeidus, –i a litván nyelvben feltehetően nem úgy jelent meg, hogy spontán módon alkottak egy megfelelő összetett szót a¹² žinių geisti (geidė) ’tudásra vágyik (vágyott)’ vagy hasonló szókapcsolatból, amikor szükség volt egy olyan személy megnevezésére, aki tudni akar, tudásra vágyik; inkább más nyelvek hasonló jelentésű szavaiból indultak ki, elsősorban összetett szavakból, vagy talán egyenesen azzal a szándékkal, hogy azokat a szavakat lefordítsák¹³. Figyelemre méltó a szó második, ’érdekes’ jelentése is, amelyet az LKŽe nem az élő nyelvhasználatból (nyelvjárásokból), hanem a sajtóból (1885-ös „Aušra”, 1895-ös „Varpas” stb.) és Aleksandras Kuršaitis „Litván–német szótárából” (I–IV, 1968–1973) adatol¹⁴. A žingeidus, –i ’érdekes’ lexéma gyakorlatilag ma már nem használatos, jóllehet az įdomus, –i melléknevet olykor a javítandó žingeidus, –i helyettesítőjeként javasolják (Jablonskis 1959: 154, Piročkinas 1990: 82 stb.)¹⁵. Ennek a lexémának nincs ilyen egyértelmű szóalkotási motivációja és kapcsolata a žinių geidimu ’tudásvággyal’; mintegy magától nem következik, szemantikailag nem fejlődik ki az elsődleges, szó szerinti jelentésből, viszont jellemző a fent említett más nyelvek – a lengyel és az orosz – megfelelőire (vö. любопытный человек ’kíváncsi ember’ és любопытный случай ’érdekes eset’, любопытная история ’érdekes történet’; ciekawe dziecko ’kíváncsi gyermek’ és ciekawy film dla dzieci ’érdekes gyermekfilm’). Ez is arra utalhat, hogy a žingeidus, –i melléknév (nem csupán egy lexémája, fő jelentése, hanem teljes szemantikai szerkezete) idegen melléknevek hatására jött létre¹⁶.

Mindazonáltal más nyelvek szóalkotási mintáinak követése önmagában nem rossz dolog; az a fontos, hogy az új szóalkotás megfeleljen a saját nyelv szóalkotási modelljeinek és szabályszerűségeinek. Ennek alapján különböztetünk meg tükörfordításokat – a saját nyelvű képzések rendszerébe illeszkedő új alakulatokat – és nyers fordításokat –

¹² „Az összetett melléknevek, akárcsak az összetett főnevek, két szó kapcsolatán alapulnak” (Paulauskienė 1994: 196).

¹³ Vö. ezt a megfogalmazást: „a žingeidus rosszul képzett melléknév, amelyet a német neugierig, az orosz любопытный vagy a lengyel ciekawy fordítására <...>” (KP 1939: 141), mintha az azt a szükségletet tükrözné, hogy litvánul megnevezzenek egy fogalmat, amelyre más nyelvekben már megvannak az említett szavak.

¹⁴ Ebben a jelentésben a žingeidus, –i a későbbi sajtóban is használatos volt, nemcsak Litvániában, hanem az emigráns sajtóban is, például: Meghallgathatják népünk szép dalait és zenéjét, sőt azt is megtudhatják, mi történik a Makalu családban, ahol folyton akadnak érdekes pillanatok; Ezeket az érdekes Naujienų-híreket rádión hallják egész Chicagóban, valamint a következő litván kolóniákban: Argo, Aurora, Batavia <...> (1935–03–09, Naujienos / The Lithuanian Daily News 58, 5; https://www.spauda.org/naujienos/archive/1935/1935-03-09-NAUJIENOS.pdf; megtekintve: 2025–09–01); Mégis, ez egy nagyon érdekes vallomás (1957–09–04, Laisvė / The Lithuanian Daily 171, 1; https://www.spauda.org/laisve/archive/1957/1957-09-04-LAISVE.pdf; megtekintve: 2025–09–01).

¹⁵ Szinonimaként csak e melléknevek úgynevezett személytelen alakjai helyettesíthetik egymást: žingeidu és įdomu; szemantikájukban mintha elmosódna a tulajdonság hordozójának és tárgyának szempontja. Vö. a mondatot: „Žingeidu, delko niekam nieko nesakė” [Kíváncsi vagyok, miért nem mondott senkinek semmit]. J. Jablonskis 1914-ben így javította: „Įdomu (malonu būtų žinoti), delko niekam nieko nesako” [Érdekes (jó volna tudni), miért nem mond senkinek semmit] (Jablonskis 1959: 154). A melléknév hím- és nőnemű alakjai, a žingeidus, žingeidi azonban aligha helyettesíthetők az įdomus, įdomi melléknév megfelelő alakjaival, ha egy valamivel foglalkozó alanyra gondolunk. A įdomus a litvánban csak olyasmi vagy olyan személy lehet, amely vagy aki érdeklődést kelt (tárgy), nem pedig olyan, aki érdeklődik valami iránt (alany; kivéve, ha éppen ez a tulajdonsága kelti fel az érdeklődést, de ekkor ő az érdeklődés tárgya); vö. e melléknév meghatározásával: ’érdeklődést keltő, vonzó, figyelemre méltó; érdeklődésre érdemes’ (LKŽe). Ugyanez mondható el a žingeidžiai határozószóról, valamint szemantikai szinonimájáról, az įdomiai szóról. A žingeidumas elvont főnév sem ’érdekességet’ jelent; az LKŽe ezt a főnevet csak a žingeidus, –i ’kíváncsi’ melléknévből képzett alakulatként adatolja. A tulajdonságnevek –umas képzővel történő képzésének típusa egyébként meglehetősen szabályos, és ilyen elvont főnevek elvileg szinte minden minőséget jelölő, fokozható melléknévből képezhetők (DLKG 2006: 100).

¹⁶ Noha J. Jablonskis e jelentések kapcsolatáról másképpen írt – a nyelvjárásokból is ismert, és nem is különös, hogy van įdomus daiktas ir įdomus žmogus [érdekes tárgy és érdekes ember] (Jablonskis 1959: 58) –, a vizsgált žingeidus, –i melléknév esetében azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a szóalkotási oppozícióját, a szóalkotási alapjához fűződő kapcsolatát.

4

nem kreatív módon, morfémáról morfémára lefordított szavak, amelyek nem felelnek meg annak a nyelvnek a szóalkotási szabályszerűségeinek és egész nyelvi rendszerének, amelybe átkerülnek (Miliūnaitė 2022: 158–159)¹⁷. A žingeidus, -i melléknevet tükörfordításnak tekintve javították (Pupkis 1980: 108–109)¹⁸. Ha bebizonyosodik, hogy tükörfordításról van szó, azaz hogy képzése (morfológiája) nem ellentétes a litván nyelv rendszerével, akkor az, hogy fordítás útján jött létre, a norma szempontjából nem lenne különösebben nyomós vagy meghatározó tényező. Lásd még a 2.2. fejezetet.

2. KÉPZÉS (MORFOLÓGIA)

2.1. A žingeidus, -i melléknév javításakor azzal érvelnek, hogy „általában nem hajlunk arra, hogy -us végű összetett mellékneveket alkossunk” (KP 1939: 141). Ez a képzés azonban egyáltalán nem lehetetlen.

Az összetett melléknevek két, szintaktikailag és jelentésükben összefüggő szóból jönnek létre, és végződésük rendszerint -is, -ė (vö. LKG 1965: 595; DLKG 2006: 228; PBLKG 2024: 439). Mind a nyelvtanokban, mind a melléknévképzés egyéb leírásaiban, például Aldona Paulauskienė (1983: 150, 2007: 50), Stasys Keinys (1999: 81) és mások munkáiban azonban arról írnak, hogy -as, -us végű összetett melléknevek is vannak (keturpeščias, keliaklupsčias, pusiausviras, trišakas; akivaizdus, akilandus, lygiagretus), még ha ezek ritka kivételek is. Általában az összetett melléknevek végződéseiről írnak általában, nem pedig valamely képzéstípus végződéseiről külön¹⁹. Több mint egy tucat ilyen típus van. Az összetett mellékneveket – akárcsak a főneveket – az alapszavak szófaja szerint sorolják ezekbe a típusokba, elsősorban az összetétel második tagját véve figyelembe, vagyis azt, hogy névszó vagy ige (LKG 1965: 595–603; DLKG 2006: 238; PBLKG 2024: 440–441). A žingeidus, -i melléknév esetében a főnévből (žinios) és igéből (geisti) alkotott összetételek típusa releváns. A 20. század közepének kutatási adatai szerint ez meglehetősen termékeny típus volt (LKG 1965: 601)²⁰. A žingeidus, -i még az e típusra jellemző egyik képzési jelentésnek is megfelelne: „azzal foglalkozik, azt teszi és kedveli, amit az első tag jelent”²¹; ez például a druskamėgis (férfi), a saulėvengiai (növények) és hasonló szavak jelentése. Igaz, a nyelvtanok ezt a típust leginkább -is, -ė végű összetételekkel szemléltetik. Figyelmet érdemel azonban az akilandus, -i melléknév (és ennek analógiájára alkotott akivaizdus, -i). Az LKG (1965: 600) „vitathatatlanul” olyan összetételeknek tekinti őket, amelyeknek második tagja melléknév (vagyis akilandus < akys, landus, -i). A DLKG (2006: 234) már azt állítja, hogy az ezeket az összetett mellékneveket alkotó tagok jelentésviszonya megváltozott, elhomályosult. Ha azonban az akilandus, -i ’a szem elé tolakodó, feltűnő’ melléknevet az į akis lįsti (lenda, lindo) ’szembe ötlik’ szókapcsolatból eredeztetjük, akkor a második tagban igei elemet is felfedezhetünk. Ha így van, akkor mellette a žingeidus, -i is teljesen helyénvaló.

Az LKŽ mintegy 55, -us, -i végű összetett melléknevet sorol fel. Közülük csak néhány vezethető vissza főnév és ige kapcsolatára; ilyenek az említett akilandus, -i, akivaizdus, -i, valamint a kraugerus, -i ’vérszomjas (?)’, a kraulàkus, -i ’aki vérre szomjazik, vérszomjas’, illetve a vaišnorus, -i ’vendégül látni szerető, jól vendégül látó, vendégszerető’²².

Formai szempontból felmerülhet a kérdés, hogy vajon a žingeidus, -i, valamint az akilandus, -i, savimylus, -i, mesėdrus, -i, nevalus, -i és hasonló szavak nem származhatnak-e az ilyen tulajdonságokkal rendelkező személyeket megnevező főnevekből: akilanda, savimyla, žingeida, mesėdra, nevala és hasonlókból. Azonban

¹⁷ Vö. a neužilgo tükörfordítással (orosz незадолго) és az előírásos tükörfordítással, az įtaka szóval (vö. orosz влияние, lengyel influentia, német Einfluss, angol influence, latin influentia stb.).

¹⁸J. Jablonskis ezt a szót a sauvalia, sauvalia, lygsvara szavakkal együtt olyan szavaknak nevezte, amelyek hibásan vagy nem egészen szabályosan honosodtak meg a nyelvünkben (vö. Jablonskis 1959: 332–333).

¹⁹ Vö.: „<...> a litván összetett melléknevek nem u-tövűek (II. ragozásúak), így ezek a szavak (žingeidus, savistovus, savimylus, savivaldus – a szerző megjegyzése) nemcsak tükörfordítások, hanem a morfológiai rendszert is sértik” (Piročkinas 1986: 105).

²⁰ A 2019-ig a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne összegyűjtött új szavak vizsgálata azt mutatja, hogy ez a leggyakoribb összetett melléknévtípus, amelynek második tagja ige, noha általában kevés az ilyen új szó (vö. Aleksaitė 2022: 154). A PBLKG szerint az igei második tagú összetételek száma jóval kisebb, mint a névszói második tagúaké (2024: 235).

²¹A „azzal foglalkozik, azt teszi és kedveli, amit a második tag jelent” megfogalmazásban (DLKG 2006: 235) nyilvánvaló hiba van, hiszen a cselekvés tárgyát ebben az esetben nem a második, hanem az első tag fejezi ki.

²²A névszói és igei tagot egyaránt tartalmazó veidmainus, -i ’a képmutatóra jellemző, színlelt’ sem feltétlenül összetett szó; lehet, hogy a veidmainis, -ė melléknévre vagy főnévre épül.

5

e szavak képzésbeli jelentését figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a képzés iránya fordított – éppen a melléknevekből alkották meg az általuk jelölt tulajdonság birtokosainak elnevezéseit (akilandus, -i > akilanda), vagy ezek azonos képzési fokon álló, ugyanazon képzési alapra épülő származékok, vagyis mind a žingeidus, -i, mind a žingeida, illetve az akilandus, -i és az akilanda ugyanazokon a szókapcsolatokon alapulnak – rendre a žinių geisti (geidė) vagy az į akis lišti (lenda, lindo) szókapcsolaton. Ugyanez mondható el az olyan elvont főnevekről is, mint a žingeida ‘kíváncsiság’, a savimyla ‘önszeretet’ stb. (vö. a főnév és ige összetételeit: akistata, širdgėla stb. (DLKG 2006: 162, 164)).

2.2. Tehát a žingeidus, -i eredetének kérdésére visszatérve elmondható: mivel a képzése nem teljesen lehetetlen, a žingeidus, -i feltehetően tükörfordításnak, nem pedig idegen mintát követő, szabálytalan szóalkotásnak tekintendő. A német wissbegierig, neugierig mellett érdemes felfigyelni a lett nyelv ziņkārīgs, -a, ziņkārs, -a mellékneveire (és az azonos tövű szavakra: ziņķare, ziņkārība, ziņkārīgums, ziņkārot), különösen a másodikra, amely a ziņas ‘hírek, információ’²³ főnévből és a kārot ‘nagyon kíván (akar), vágyik valamire’ (LLV) igéből képződött, és teljesen megfelel a litván melléknévképzésnek. Ezek a megfelelői földrajzilag is a legközelebb állnak M. Valančiushoz. Amikor azt állítják, hogy a žingeidus, -i az orosz любознательный mintájára jött létre (Piročkinas 1986: 105 (J. Jablonskis javításairól)), figyelmen kívül hagyják, hogy az összetétel elemei a litvánban az oroszhoz képest fordított sorrendben állnak: a tudással kapcsolatos elem kerül az első helyre (ahogyan a német vagy lett megfelelőknél is). Az orosz любопытный vagy a lengyel ciekawy (vö. belarusz цікаўны) távolabbi párhuzam, az összetételi elemek jelentése (orosz), illetve a szóalkotás módja miatt (a lengyel szó nem összetétel).

Az LKŽ a tárgyalt melléknév rokon szavaiként közli a žingeidis, -ė, žingeidys, -ė ‘kíváncsi ember’ alakokat; ezek szokásos képzésű, szabályos főnév- és igeösszetételek (vö. ugyanehhez a képzéstípushoz tartozó puodlaižis, -ė, tvarkdarys, -ė stb. (DLKG 2006: 163)), de ezeket is kereszttel jelölik, mint más „a mai nyelvben nem használatos szavakat”. Vagyis itt nem a képzéssel van gond, hanem valami mással.

3. SZEMANTIKA

3.1. A képzés alapjául szolgáló szó szemantikája

A žingeidus, -i melléknév javításának történetében szemantikai szempontból mindkét összetételi taggal, pontosabban mindkét alapszóval kifogás merült fel: a žinios főnévvel és a geisti igével egyaránt (Būda 1999: 5–8).

3.1.1. Azt állították, hogy a žinios nem használható ’tudomány, tudás’ vagy hasonló jelentésben. A Kalbos praktikos patarimuose (1985) című kiadványban a következő javítást javasolták: „a žinios helyett egyes esetekben jobb a mokslas, išsilavinimas, išmanymas, mokėjimas, mokymasis…”²⁴. Vytautas Pranciškus Būda véleménye szerint „az, hogy ez a szó itt-ott egy-egy szótárban is előfordul, még korántsem bizonyítja, hogy helyes és normatív” (1999: 7). A žinios azonban ebben vagy ehhez hasonló jelentésben a DLKŽ valamennyi kiadásában szerepel; meghatározása és használati példákkal való szemléltetése a következő (itt és a továbbiakban a szöveghelyeken idézéskor aláhúzás jelzi a kiemelendő részeket – a szerző megjegyzése): ’ismeret, tudás, tudomány’: Politinių ir Mokslinių Žinių Skleidimo Draugija (DLKŽ¹); ’ismeret, tudomány’: Történelmi, elméleti ~ios. Terjeszteni a ~ias-t. A ~ių iránti vágy. Ellenőrizni a tanulók ~ias-át. Bővíteni saját ~ias-át

²³ Vö. ziņas ‘Ami (például adatok, tények, számok, ismeretek összessége) ismertté vált, megtudott (valamiről); továbbá információ’ (‘olyan információ, amelyet az ember tapasztalat vagy megismerés eredményeként szerzett; információ’); zināšanas ‘Az információk összessége, amelyet az ember tapasztalat útján, információk eredményeként szerzett; továbbá rendszerezett információhalmaz (például valamely szakterületről)’ (‘információ, amelyet az ember tapasztalat vagy megismerés eredményeként szerzett; továbbá valamely területről szóló rendszerezett információhalmaz’) (https://tezaurs.lv/zi%C5%86a:1, https://tezaurs.lv/zin%C4%81%C5%A1ana:1; megtekintve: 2025-08-10).

²⁴ https://ekalba.lt/kalbos-patarimai/%C5%BEinios?paieska=%C5%BEinios&i=2e04dd98-dd7e-4462-b901-00fda8c14ff5; megtekintve: 2025-08-29.

6

(DLKŽ₂); „a tudás, műveltség tartalma, információ”: Sok ~t adnak közre kézikönyvekben, enciklopédiákban. Történelmi ismeretek. Sok ismerete van, de gyengén gondolkodik (DLKŽ₃ – DLKŽ₈). Az LKŽₑ-ben ez a lexéma a kng. (azaz könyvnyelvi szó) minősítést kapja, és meghatározása: „felhalmozott vagy megszerzett tudományos adatok”: <...> Kevesebb nyelvészeti szakismerettel rendelkezők számára különösen nehéz a žemaičių nyelvjárások hangsúlyait megérteni LKV193²⁵. <...> Az ő (A. Baranauskas) gyakorlati célja az volt, hogy a nép által tisztelt pap legyen, ám emellett a tudás és a tudomány iránti vágy is hajtotta LKKIX425. Vö. még a MLKŽ 2010-ben közölt jelentést: „tudás”: A tanulók tudását érdemjegyekkel értékelik. A VLEₑ a „tudomány” fogalmát is a žinios főnévvel magyarázza, mégpedig abban a jelentésben, amelyre a vizsgált žingeidus, -i melléknév szemantikailag támaszkodik, vö.:

mokslas (lat. scientia – tudás, ismeret), az emberek olyan szellemi tevékenysége, amelynek célja a valóság jelenségeinek megértése és magyarázata, valamint a társadalom szükségleteire való alkalmazásuk; az e tevékenység során felhalmozott, valóságra vonatkozó tudás a kultúra egyik fő összetevője; <...> A mokslas szó mai értelmében csak a 19. században kezdett elterjedni. Ezt megelőzően a természettudományos ismeretek rendszerét természetfilozófiának nevezték. <...> A tudományfilozófia javaslatot tesz a tudományos ismeretek és a nem tudományos ismeretek megkülönböztetésének kritériumára. <...> A valóság jelenségeire vonatkozó objektív ismeretek megszerzését célzó tudományos kutatások racionális érvelésen, megfigyeléseken és kísérleteken alapulnak. A tudományos módszertan legfontosabb jellemzője a már megszerzett ismeretek folyamatos kritikai értékelése. Az új körülmények és érvek miatt a tudomány által felhalmozott ismeretek hiányosak és változóak. <...> A tudomány által felhalmozott ismereteket folyamatosan, változó elvek szerint osztályozzák. <...>²⁶

Úgy tűnik, Pranas Kniūkšta mégis helyesen írta 1994-ben, hogy mind a žingeidus, -i melléknév – amely nem egyszerű kíváncsiságot, hanem a tudni akarást jelenti –, mind a tudomány, illetve tények jelentésében használt žinios kivívta a létjogosultságát (Kniūkšta 1994: 13). Vö. még a korábban említett VLKK-tanácsadást (lásd a Bevezetést), amely a žingeidus, -i helyett a smalsus, -i melléknév mellett a siekiantis žinių („ismeretekre törekvő”) szókapcsolatot ajánlja.

3.1.2. A második taggal kapcsolatban – úgy vélték, hogy a žingeidus, -i a geisti ige második jelentésére támaszkodott (Būda 1999: 7), vö.:

geĩ|sti, ~džia, ~dė 1. nagyon kíván, vágyik valamire, törekszik valamire, követel: Azt eszi, amire a szíve ~džia. Szükséges dolog. Kost adtak, még kakast is ~džia (közmondás). 2. szenvedély keríti hatalmába: A nő neme. Δ ~džia/kívánó mód (nyelvt., amely a kívánságot, óhajt fejezi ki). ~dìmas (2) (DLKŽ₈)

geisti, gẽidžia, geĩdė ige 1. (mit) nagyon kíván; szin. vágyik: Hírnévre [elismerésre, vagyonra] vágyik. A gyerekek nagyon szeretnének egy kiskutyát [kiskutyájuk legyen, hogy a szüleik vegyenek nekik egy kiskutyát]. | tagadószóval (mit): Sosem vágytam más vagyonára. 2. (kit) testi vonzalmat, érzéki vágyat érez valaki iránt: Vágyik erre a férfira. Vágyakoznak egymásra. | tagadószóval (kit): Ne kívánd más férjét [más feleségét]. (BLKŽ)

Nyilvánvaló azonban, hogy a žinių geisti („ismeretekre vágyik”) szókapcsolatban az ige első jelentése érvényesül. Vö. még az LKŽₑ használati példáival (amelyben a geisti-nek csupán egy jelentése van: „nagyon kíván, vágyik; óhajt, törekszik, követel”), amelyeknek semmi közük a szenvedélyhez, érzékiséghez vagy hasonlókhoz:

A gyermek nagyon vágyik a tudományra Sl. Marvtė Kėdainiaiba szeretne utazni Pc. Annyira vágytak rá, mégsem ettek belőle sokat Trgn. Mire vágyik a szíved? B. Anyám oda enged el..., ahová a szívem vágyik RD116. Adott tyúkot, adott kakast, mit kívántok még, vőlegények? Pnd. Kedves leányom, fiatal arám, ne kívánd az édes álmot RD57. <...>

²⁵ Irodalom és nyelv, I–XXII. Vilniusban jelent meg 1956–1995 között.

²⁶ https://www.vle.lt/straipsnis/mokslas/; megtekintve: 2025-08-29.

7

3.2. A képzett szó szemantikája

A javasolt helyettesítő, a smalsus, -i nem a žingeidus, -i melléknév abszolút szinonimája, tehát nem helyettesítheti azt minden kontextusban²⁷. Az LKŽ meghatározása – „aki minden iránt nagyon érdeklődik, mindent tudni akar” – úgy tűnik, éppen a žingeidus melléknévre illik. Lényegében az érdeklődés fogalma itt egyetlen szemában tér el: az egyik esetben egyszerű, még ha nagyfokú is, de sehova tovább nem vezető érdeklődésről van szó (ilyen jellemzi a népmesékből ismert ciekava Zosėt, a pletykahordozókat, a tolakodó macskát stb.), a másik esetben pedig az érdeklődés célja további ismeretek megszerzése, a látókör bővítése, a fejlődés és a tökéletesedés, nem pedig az, hogy az érdeklődés nyomban feledésbe merüljön, mert már nem érdekes (folyton kérdező kisgyermek, tehetséges, motivált diák, tudós stb.).²⁸.

A DLKT 217 használati példájának elemzése (a žingeidus, -i melléknév valamennyi rokon szavát vizsgálták, vagyis annak teljes szócsaládját; bővebben lásd a 4. fejezetet; 36 előfordulás szépirodalmi, 33 szakirodalmi, 148 publicisztikai szövegekben; hivatali szövegekben és beszélt nyelvben nem jegyeztek fel használatot) 3 szemantikai esetet tárt fel.

3.2.1. A Žingeidus, -i ugyanazt jelenti, mint a smalsus, -i („érdeklődő, tudni vágyó”). Példák a DLKT-ből²⁹:

Egy ember egy nagyon félelmetes külsejű kutyát vezet. A kíváncsi járókelő, meg akarva simogatni a kutyát, megkérdezi: – Megengedi a kutyája, hogy idegenek közeledjenek hozzá?

Az persze érdekes volna, és érdekes lenne megtudni a szélesebb olvasóközönség számára is <...>

Vö. az internetes szövegek újabb használatával:

Naya (az amuri tigris nősténye – a szerk. megj.) néhány napja érkezett a Litván Állatkertbe; a 14 éves nőstény egyelőre félénk. Kis sétát tesz a kifutóban, majd visszatér a biztonságos helyre, ahonnan mindent szemmel tart. „Egész jól érzi magát, kíváncsi, felfedezi a területet, <...>” (2024-10-09; https://lnk.lt/straipsniai/lietuvoje/zoologijos-sode--itin-nykstantis-gyvunas-/277183; megtekintve: 2025-08-07).

Érdekes az a használat, amikor a smalsus és a žingeidus közötti jelentéskülönbség érzékelhető, de az „érdeklődésre” („vak” kíváncsiságra, azaz olyanra, amely nem kapcsolódik a tudás későbbi, önfejlesztési, kutatási célú bővítési stb. felhasználásához) gondolva a žingeidus, -i melléknév semlegesnemű alakját használják:

Ki tudja, milyen belső imperatívusz készteti az embert arra, hogy megőrizze az elődök alkotásait. Ez nem vak kíváncsiság, amikor nagyon žingeidu az ember, vagyis hogy kinek mennyi volt, mivel foglalkozott, mit evett, mit tisztelt. Inkább annak ellenőrzése, hogy az előttünk élők valóban léteztek-e, és ha igen, mit mondanak nekünk az általuk hátrahagyott tárgyak? (2024-05-26, https://www.nemunas.press/straipsniai/paveldas-ir-atsisakymas/; megtekintve: 2025-08-10).

3.2.2. Žingeidus, -i reiškia daugiau nei tiesiog smalsus, -i, ne visai tą patį, ką smalsus (atitinkamai ir jų bendrasakniai žodžiai). Tokių atvejų yra gausiau. P. Kniūkšta teigė, kad žingeidus reiškia ne paprastą smalsumą, o norėjimą žinoti (1994: 13), į tai V. P. Būda replikavo

²⁷ Bár javítják, a žingeidus, -i igen elterjedt, mivel jelentése különbözik a smalsus, -i jelentésétől (Būtenas 1975: 185, idézi Sabaliauskas 1990: 289). „A žingeidus melléknév a DŽ³-ban szintén a ntk. (= smalsus) minősítést kapta. Vajon a žingeidus és a smalsus szinonimák? Hiszen a pedagógiai terminusok, a smalsumas és a žingeidumas sem azonosak; ezeket különböző szavakkal nevezik meg az angol, az orosz és a német nyelvben is <...>“ (Malakauskas 1997: 12).

²⁸ „A litván nyelvben a žingeidumas szót gyakran használják különféle összefüggésekben, például a gyermekek iskolai kíváncsiságának, a tudósok új dolgok felfedezésére irányuló törekvésének vagy az egyszerű emberek azon vágyának leírására, hogy többet tudjanak meg az őket körülvevő világról. Ez a kifejezés a kontextustól függően pozitív és negatív értelemben egyaránt használható.“ (https://zingeidumas.lietuviskai.lt/; megtekintve: 2025-08-30. A forrás lexikográfiai és tudományos szempontból kétséges, az információ benne mesterséges intelligencia által generáltnak tűnik, a jelen esetben azonban fel szeretnénk hívni a figyelmet az abban említett, felfedezésre irányuló törekvés szemantikai jegyére.)

²⁹ Itt és a fejezet további részében a DLKT-ből származó használati példák 2024-09-es kutatás alapján szerepelnek.

8

klausdamas „[B]et argi smalsus, smalsumas nereiškia noro žinoti?“ (Būda 1999: 7). Išties, matyt, smalsumo ir žingeidumo semantinį skirtumą lemia tai, kad žingeidus, -i turi papildomą semą – tai ne tik tiesiog smalsus, bet siekiantis įgyti daugiau žinių tam, kad tobulėtų. Pavyzdžiai iš DLKT:

<...> sok olyan gazdálkodónk van, aki tanult, egyre többet szeretne tudni és tudásvágyó, hozzáértő, és megérti, hogy tudományos ismeretek nélkül nem jut messzire <...>

Végtelenül tudásvágyó, művelt és hivatásuknak élő tanárokkal találkozott, és megtapasztalta, hogy az általa megismert tanárok elhivatottak voltak szakmájuk és diákjaik iránt.

Feltételezhető, hogy akkoriban a tudásvágyóbb diákokat arra ösztönözték, hogy érdeklődjenek a tudományos tevékenység iránt, keressenek és tapasztalják meg a felfedezés örömét.

„Mi hajtja az embert a tudományos munkára? Úgy vélem, egyetlen dolog: a tudásvágy. Nem a kíváncsiság, ahogy a nyelvészek mondják, hanem a tudásvágy. Régebben a tudásvágyukat az emberek ki-ki a maga módján elégítették ki, most viszont ezt a lelki szomjúságot a társadalom egy meghatározott, szervezett rendszeren keresztül elégíti ki. <...>”

Karrierelökés. Erős előrejutási vágy és tudásvágy. "A könyvelői feladatok nem elégítettek ki, ezért folyamatosan érdeklődtem a bank egyéb ügyei iránt is, igyekeztem minél többet megtudni és megtanulni <...>.“

Mi ösztönözte írásra? Honnan ez a hatalmas tudásvágy, ez a széles látókör és a felhalmozott anyag hatalmas bősége? <...> Mindig is jó barátságban voltam a jegyzetfüzetemmel.

Vö. az interneten megfigyelhető újabb használattal:

Pályafutása során mindig is voltak ismeretei, tudásvágyó mindig is volt <...> Egyszerűen ilyen a jelleme: tudásvágy, fejlődni akarás, megbízhatóság. (2025-08-04; https://www.krepsinis.net/naujiena/2-metus-be-darbo-praleides-d-kairys-apie-klaidas-utenoje-didziausia-indeli-rytui-ir-sunkumus-sugrizti/343987?utm_source=copy&utm_medium=txt&utm_campaign=copy-txt; megtekintve: 2025-08-07)

A professzor azt ajánlja a fiataloknak, hogy legyenek felelősségteljesek, hazafiasak és tudásvágyók, kiemelve: „A világ iránti érdeklődés megváltoztathatja a jelent és a jövőt, a fizikai és a mentális egészséget, valamint a hadseregben való szolgálat motivációját is.” (2025-07-25; https://www.snaigienos.lt/sveikatos-kodas/49328-lsu-profesorius-tarnyba-kariuomeneje-gerina-sirdies-kvepavimo-sistemos-ir-raumenu-istverme; megtekintve: 2025-08-07)

V. S. (1904–1992) – tarpukario dramos aktorius ir drauge baleto šokėjas (labiau balerinų asistentas), režisierius. Smetoniškų laikų scenų bei salonų žvaigždė ir drauge reričiškos, uždyniškos dvasinės struktūros asmenybė, žingeidi, tobulinanti save, be to, raštinga. (2022-05-30; https://literaturairmenas.lt/teatras?page=14; žiūrėta 2025-08-16)

Bátor, tudásvágyó fiatalok! Örömmel tölt el az érdeklődés, a megismerésre és megértésre irányuló vágy, az álmok megvalósítására való törekvés és a vezetői szerep vállalása! (2024-04-19; https://www.facebook.com/100076194364015/videos/-dr%C4%85sus-%C5%BEingeidus-jaunimas-dom%C4%97jimasis-noras-su%C5%BEinoti-suprasti-siekti-savo-svaj%C5%B3/440662875036377/; megtekintve: 2025-08-17)

Tudásvágyó és felelősségteljes doktorandusz, aki nagyra értékeli a tudományt és a lehető legjobb eredményre törekszik – minden témavezető álma (https://www.linkedin.com/posts/k%C4%99stutis-baltakys-05154184_%C5%BEingeidus-ir-atsakingas-doktorantas-kuris-activity-7209149838549012482-PpgU; megtekintve: 2025-08-17)

A Mykolas Romeris Egyetem (MRU) alumnusa, A. S., a VSAT Parti Őrség Határőr Kerületének Határellenőrzési Osztályvezetője, aki a kerület parancsnokhelyettesi feladatait is ellátja, szintén azt állítja, hogy a szolgálatban különösen szívesen látják a tudásvágyó fiatalokat. „A tudásvágy nagyon fontos. Az embernek érdeklődnie kell az iránt, amit csinálni készül, vagy amilyen környezetben dolgozni fog. Nyitottnak kell lennie a kommunikációra, és analitikus gondolkodással kell rendelkeznie. A tanulmányok során megszerzett ismeretek a mindennapi munkánkban valóban segítségünkre vannak” – mondja A. S. (2025-05-13; https://www.kurstoti.lt/s/15276/reikalingi-zhgeidus-technologijoms-imlus-sienu-sergetojai; megtekintve: 2025-08-17)

9

3.2.3. Žingeidus, -i ir smalsus, -i (ar jų darybos lizdo žodžiai) vartojami kaip sinonimai, greta viename sakinyje, vienas kitą papildo, galbūt patikslina. Pavyzdžiui (iš DLKT):

Tamara Šmidt lelkésznő azt mondta: "Minden litván kíváncsi és érdeklődő" – így nyilatkozott az egyetlen nő Litvániában, aki május végétől a vilniusi evangélikus-evangélikus gyülekezetet vezeti <...>

Pontosítsunk: nem Vartiklis tesz utalást – az író a kíváncsi, kíváncsi, nyughatatlan, leleményes, bár talán kilencéves koráig még az ábécét sem ismerő <...> gyerek alakjával késztetett gondolkodásra <...>

A gyermek kíváncsi, érdeklődik az őt körülvevő világ iránt, amíg kíváncsiságát el nem fojtja a rossz oktatási rendszer.

Először is érdemes megemlíteni a pozitív tulajdonságokat:a kíváncsiságot, az érdeklődést és más hasonló veleszületett tulajdonságokat.

Vö. még az internet tágabb körű és újabb használatával:

Mindig öröm vendégeket fogadni, különösen, ha ilyen kíváncsiak és tudásvágyók... (2024-01-24; https://www.paneveziomc.lt/naujienos/visada-smagu-sulaukti-sveciu-o-dar-kai-jie-tokie-smalsus-ir-zingeidus/; megtekintve: 2025-08-07)

A XXI. század gyermekei: kíváncsiak, tudásvágyók, akik értelmet keresnek a munkájukban, az órán; bátrak, nyitottak az új ötletekre és tapasztalatokra (2019-03-28; https://www.lituanistika.emokykla.lt/uzsienio-lietuviams/veiklos-atspindziai/xxi-amziaus-vaikai-smalsus-zingeidus-ieskantys-prasmes-savo-darbe-pamokoje-drasus-atviri-naujoms-idejoms-ir-patirciai/; megtekintve: 2025-08-16)

3.2.4. VLKK konsultacijoje nurodyta žingeidus, -i reikšmė ‘linkęs galvoti, mąstyti’, regis, nėra būdinga šiam būdvardžiui kaip atskira, su domėjimusi nesusijusi ar nuo jo atitolusi, leksema (kaip tokios jos nepateikia ir LKŽ). Tyrinėtuose kontekstuose nerasta atvejo, kai žingeidus, -i galėtų būti pakeistas siūlomu pakaitu maslus, -i, pirmiausia neminint labiau tinkančių smalsus, -i, domus, -i (pastarojo vartosena, beje, irgi reta). Sinoniminio ryšio tarp žingeidaus ir maslaus nematyti ir Sinonimų žodyne³⁰.

4. SZÓKÉPZÉSI CSALÁD

Žingeidus, -i, kaip sakyta, turi savo darybos lizdą, arba, tiksliau, giminiškų žodžių, nebūtinai tiesiogiai iš jo padarytų, bet darybiškai susijusių. Lentelėje pavaizduoti giminiški žodžiai, kuriems pradžią davė žodžių junginys žinių geisti (geidė) ar, kitaip tariant, daiktavardžio žinios ir veiksmažodžio geisti sandūra. Ji ir laikytina bendro darybos lizdo pradžia. Šia sandūra remiasi ne tik žingeidus, -i, bet ir kiti pirmosios pakopos dariniai: žingeida² ‘smalsuolis’, žingeidis (-ys), -ė ‘smalsuolis’ ir minėtas autorinis netipiškas dūrinys žingeidėjas.

³⁰ https://ekalba.lt/sinonimu-zodynas/%C5%BEingeidus?paieska=%C5%BEingeidus&i=9a9006ab-495b-483e-acee-d81ae1f87fc9, https://ekalba.lt/sinonimu-zodynas/m%C4%85slus?paieska=m%C4%85slus&i=e0b37e17-f69c-4462-955e-e100d7210f88; megtekintve: 2025-08-16.

10

Táblázat. A žingeidus, -i melléknév rokon szavai

Képzési fokozatok

Képzési alap

1

2

3

4

žinių geisti (geidė) žinios főnév + geisti ige

žingeidus, -i

žingeidžiai

žingeidumas

žingeida¹ ‘kíváncsiság’

žingeidingas, -a

kíváncsian

kíváncsiság

kíváncsiságra jellemző, -ő_[I]

kíváncsiságra jellemzően_[I]

kíváncsiság_[I]

kíváncsiság

kíváncsiskodó, -nő

kíváncsi ember, -nő

kíváncsiskodik

kíváncsiskodik

kíváncsiskodás

kíváncsiskodni kezd

túlságosan kíváncsiskodik

kíváncsiskodás

nem kíváncsi, -a_[DLKT]

nem kíváncsian_[I]

az érdektelenség_[I]

žingeida² ‘kíváncsi ember’

žingeidis, -ė (žingeidys, -ė)

žingeidėjas_[DLKT]

A maga részéről a žingeidus, -i legalább 21 származéknak adott alapot (valószínűleg további, még nem adatolt származékok is léteznek), amelyek között a fő szófajok képviselői is megtalálhatók: főnevek, melléknevek, igék és határozószók. Ezek különféle képzési eszközökkel (képzőkkel, ragokkal, előtagokkal) alkotott származékok.

A žingeid- képzési alapú származékait az LKŽₑ, a DLKT és az internetes használat is rögzíti (az utóbbiak a táblázatban [DLKT] és [I] indexszel vannak jelölve). Az LKŽₑ főként a szócsalád tagjait közli (žingeida¹ ‘kíváncsiság’, žingeida² ‘kíváncsi ember’, žingeidauti (és žingeidautis), žingeidavimas, žingeidimas, žingeidingas, -a (és žingeidingai), žingeidingumas, žingeidis (-ys), -ė, žingeidystė, žingeidumas, žingeidūnas, -ė, žingeiduolis, -ė, žingeidus, -i (és žingeidžiai), pažingeidauti, užžingeidauti). A DLKT csak a žingeidus, -i (ez változatos alakokban fordul elő – különböző nemű és esetű, közép- és felsőfokú, valamint határozott formákban), a nežingeidus, -i, žingeidžiai, žingeidumas, továbbá egy szerzői (Jurga Ivanauskaitė alkotta) új szó, a žingeidėjas használati példáit rögzíti. Az internetes szövegekben külön csak a legvalószínűbb származékokra kerestek rá: a rendszeresen képzett határozószóra (az -ai képzővel) és elvont főnévre (az -umas képzővel), valamint az egyik legjellemzőbb, -iškas, -a képzőt tartalmazó szavakra. Bár csak néhányat, de különböző időszakokból, a 20. század 3. évtizedének sajtójától kezdődően találtak ilyen használati példákat:

11

Mivel az olvasók feltétlenül žingeidiškai lett nyelvleckéket követelnek, folytatom a tantervemet. (2008-01-13; https://samirua.wordpress.com/2008/01/13/latviu-kalbos-pamokeles-vol3/; megtekintve: 2025-08-30)

<...> žingeidiškai kirándulásokon veszünk részt gyönyörű Litvániánkban, és minden kollégánk születésnapját megünnepeljük! (2017; https://plus.lrytas.lt/biuro-komanda-2017/; megtekintve: 2025-08-30)

És mégis, honnan ez az őrületes žingeidiškumas? Miért nem elég soha? Miért akarok újra és újra megtudni valami újat, érdekeset? (https://nemoku.lt/nejaugi-as-tik-mais as/; megtekintve: 2025-08-30)

A jó tanuló tanulmányi eredményeinek hirtelen romlása, a házi feladatok elmaradása, az nežingeidumas, az aktívan sportoló gyermek testmozgás-gyakorlástól való elzárkózása, valamint az órai erőfeszítés hiánya pszichológiai bántalmazás vagy zaklatás megnyilvánulása lehet. (2016; https://epublications.vu.lt/object/e-laba:18849382/18849382.pdf; megtekintve: 2025-08-30)

VANDA (visszatérve). Hallgasd. (Olvas.) „Tehát ha beleegyezne, hogy megfesse a portrémat, a körülményei jelentősen javulnának, és a jövője biztosabb lenne....“ DAIL. (nežingeidžiai). Ki ír? (Antanas Tulys, „Mūsų kelias“ – Sandara, 2028, 6. szám, 3. o.; https://www.spauda2.org/sandara/archive/1928/1928-02-09-SANDARA.pdf; megtekintve: 2025-08-30).

A žingeidus, -i melléknévre a Google keresője 2025 júliusában mintegy 228 000 előfordulást talált; a žingeidžiai határozószóra körülbelül 6000-et (a találatok egy része azonban a melléknév nőnemű egyes számú részes esete, amely alakilag megegyezik ezzel a határozószóval); a žingeidumas főnévre pedig 117 000-et (vö. ez utóbbira 2024-06-14-én körülbelül 37 500, 2024-06-27-én pedig körülbelül 57 900 találat volt). A melléknévre és a főnévre teljes paradigmájuk, vagyis valamennyi esetalakjuk szerint kerestek. Természetesen a talált példák között sok az ismétlődő használat, ráadásul számos esetben ezt a használatot javítják, tehát a kontextus nem az élőbeszédet tükrözi. A statisztika mindazonáltal beszédes, és jelzi, hogy a tárgyalt szavak aktuálisak (a különféle forrásokban végzett gyakori javítás is ennek egyik mutatója). Tekintetbe véve a rokon szavak tekintélyes körét, valamint a szerteágazó, többszintű szócsaládot, aligha állítható többé, hogy a žingeidus, -i „a köznyelv peremén rekedt, az írott nyelvben pedig csak vissza-visszatérő hibaként bukkan fel” (Būda 1999: 7).

ÖSSZEFOGLALÁS

M. Valančius alkotta a žingeidus, -i melléknevet; J. Jablonskis kora óta eredete, morfológiája és jelentése miatt javítják. Eredetét tekintve tükörfordítás, más nyelvek szavainak mintájára (vö. német wissbegierig, neugierig, orosz любознательный stb.) alkotott új szó.

A žingeidus, -i melléknév morfológiájának, szóalkotásának és jelentésének, szinonimikus viszonyainak értékelése, a normázás történetének és a javítás indokainak áttekintése, valamint nemcsak magának a melléknévnek, hanem a vele szóalkotási kapcsolatban álló szavaknak a mai használatát is vizsgálva világossá válik, hogy elegendő ok volna arra, hogy a normatív nyelvhasználat részévé tegyék.

V. P. Būda amiatt aggódott, hogy a nyelvészekbe és ajánlásaikba vetett társadalmi bizalom megrendül, „ha maguk rombolják le a száz éve érvényben lévő, a žingeidumas használatára vonatkozó normatív szabályt” (1999: 8). A szó megalkotása óta eltelt több mint száz év alatt a nyelv is megváltozott, és a korábban hangsúlyozottaktól eltérő szempontokra is figyelem irányult. Ugyanolyan helytelen makacsul ragaszkodni a régi állásponthoz, és nem venni észre a változásokat, mint vakon engedni a széles közvélemény nyomásának, hogy mindenáron befogadjunk idegen elemeket pusztán azért, mert „mindenki így mondja”.

12

Ha arra jutunk, hogy a žingeidus, -i és leggyakrabban használt rokon szavai megfelelnek a mai standard litván nyelv normáinak, akkor ezeknek a normatív A standard litván nyelv szótárában is helyet kell kapniuk. A žingeidus, -i, žingeidžiai, žingeidumas szótári szócikkeinek tükrözniük kell e szavak szemantikai viszonyát a smalsus, -i melléknévhez és annak származékaihoz, feltárva szinonimikusságukat, valamint jelentés- és használatbeli különbségeiket.

ŠALTINIAI

BLKŽ: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas) [Dictionary of the Standard Lithuanian Language], vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2025. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/ [žiūrėta 2025-03-10].

DLKŽ¹: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], atsak. red. J. Kruopas, 1-as leid., Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1954.

DLKŽ²: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], atsak. red. J. Kruopas, 2-as leid., Vilnius: Mintis, 1972.

DLKŽ³: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], vyr. red. S. Keinys, 3-ias leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

DLKŽ⁴: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], vyr. red. S. Keinys, 4-as leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2000.

DLKŽ⁶: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], vyr. red. S. Keinys, 6-as leid. (elektroninis), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006.

DLKŽ⁷: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], vyr. red. S. Keinys, 7-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015.

DLKŽ⁸: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Modern Lithuanian Language], vyr. red. S. Keinys, 8-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/ [žiūrėta 2024-10-05].

DLKT: Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas [Corpus of the Contemporary Lithuanian Language], Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ [žiūrėta 2024-06–2025-07].

KPP 1985: Kalbos praktikos patarimai [Language Practice Tips], A. Paulauskienė, V. Labutis, A. Pupkis, J. Šukys, A. Vanagas, J. Žemaitis, sud. A. Pupkis, 2-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Mokslas.

LKŽ^e: Lietuvių kalbos žodynas [Dictionary of the Lithuanian Language] 1–20 (1941–2002), el. variantas, red. kolegija G. Naktinienė (vyr. redaktorė), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė; programuotojai: E. Ožeraitis, V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, atnaujinta versija, 2018. Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas.

LLV: Latviešu–lietuviešu vārdnīca [Latvian-Lithuanian Dictionary], A. Butkus, Kaunas: Aesti, 2003; elektroninis variantas, Tilde, 2009. Prieiga internete: https://www.letonika.lv/groups/default.aspx?g=2&r=10621063 [žiūrėta 2025-09-01].

MLKŽ 2010: Mokomasis lietuvių kalbos žodynas [Lithuanian Learner's Dictionary], M. Norkaitienė, R. Šepetytė, Z. Šimėnaitė. 2-as patais. leid., Vilnius: Baltos lankos.

13

SŽ: Sinonimų žodynas [Dictionary of Synonyms], A. Lyberis. 2-as patais. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: https://ekalba.lt/sinonimu-zodynas/ [žiūrėta 2025-08-10].

VLE: Visuotinė lietuvių enciklopedija [Universal Lithuanian Encyclopedia], Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: https://www.vle.lt/ [žiūrėta 2025-07-04].

LITERATŪRA

Aleksaitė Agnė 2022: Lietuvių kalbos naujažodžių darýba (2011–2019 m. Naujažodžių duomenyno pagrindu) [Formation of Neologisms in the Lithuanian Language (on the Basis of the 2011–2019 Database of Neologisms)]: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Būda Vytautas Pranciškus 1999: Nevartokime žodžio „žingeidus“ [Let's Not Use the Word ‘žingeidus’]. – Filologija 7, 5–8.

Buivydienė Rūta 1984: Leksikos klaidos [Lexical Errors]. – Mūsų kalba 4, 15–20.

Būtėnas Julius 1975: Literato duona [The Bread of a Man of Letters], Vilnius: Vaga.

DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika [Grammar of Modern Lithuanian], red. V. Ambrazas, 4-as patais. leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Jablonskis Jonas 1959: Rinktiniai raštai 2 [Selected Writings], Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

Keinys Stasys 1995: Svarbiausias žodyno plėtros būdas [The Most Significant Method of Vocabulary Expansion]. – Gimtoji kalba 6, 2.

Keinys Stasys 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių darýba [Word Formations in the Standard Lithuanian Language], Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Klimavičius Jonas 1995: Julius Būtėnas. Vinco Kudirkos bendražygiai [recenzija] [Julius Būtėnas. Associates of Vincas Kudirka [review]]. – Gimtoji kalba 7, 12.

Kniūkšta Pranas 1994: Apie nukrypimus nuo kalbos normų [About Deviations from Language Norms]. – Kalbos kultūra 66, 5–18.

KP 1939: Kalbos patarėjas [Language Advisor], sud. L. Dambrauskas, Kaunas: Lietuvių kalbos draugija.

LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1: Fonetika ir morfologija (daiktavardis, būdvardis, skaitvardis, įvardis) [Grammar of the Lithuanian Language 1: Phonetics and morphology (nouns, adjectives, numerals, pronouns)], vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis.

Mataitytė Inga 1994: 7 meno dienos, 1993, liepa–gruodis [recenzija] [7 Arts Days, 1993, July – December [review]]. – Gimtoji kalba 4–5, 22.

Mataitytė Inga 1995: Laimonas Tapinas. Septynios vienatvės Paryžiuje [recenzija] [Laimonas Tapinas. Seven Solitudes in Paris [review]]. – Gimtoji kalba 5, 11.

Mataitytė Inga 1997: Jurga Ivanauskaitė. Ištremtas Tibetas [recenzija] [Jurga Ivanauskaitė. Tibet in Exile [review]]. – Gimtoji kalba 11, 14.

Malakauskas Algirdas 1997: Neteiktini žodžiai ir reikšmės „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ [Unacceptable Words and Meanings in the 'Dictionary of the Modern Lithuanian Language']. – Kalbos kultūra 70, 10–13.

Miliūnaitė Rita 2022: Įvairuojantys ir nauji lietuvių kalbos reiškiniai XXI a. pradžioje: sistematika ir pokyčių kryptys [Variable and New Phenomena of Contemporary

14

Lithuanian at the Start of the 21st Century: Systemization and Trends of Change]: monografija, el. išteklius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lki.lt/wp-content/uploads/2022/12/Miliunaite_Ivairuojantys_ir_nauji_kalbos-reiskiniai.pdf.

P a u l a u s k i e n ė A l d o n a 1983: Lietuvių kalbos morfologijos apybraiža [Outline of Lithuanian Morphology], Kaunas: Šviesa.

P a u l a u s k i e n ė A l d o n a 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams [Morphology of the Lithuanian Language. Lectures for Lithuanian Studies Students], Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

P a u l a u s k i e n ė A l d o n a 2007: Lietuvių kalbos morfologijos pagrindai [Fundamentals of Lithuanian Morphology], Kaunas: Technologija.

P i r o č k i n a s A r n o l d a s 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai [Jonas Jablonskis's Rules of Language], Kaunas: Šviesa.

P i r o č k i n a s A r n o l d a s 1990: Administracinės kalbos kultūra [Administrative Language Culture], Vilnius: Mintis.

PBLKG 2024: Praktinė bendrinės lietuvių kalbos gramatika [Practical Grammar of the Standard Lithuanian Language], A. Balčiūnienė, A. Drukteinis, R. Kazlauskaitė, J. Vaskelienė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

P r i b u š a u s k a i t ė A l b i n a 1998: Briliūtė B. Amžiais keliaujanti Dievo tauta [recenzija] [Briliūtė B. God's People Traveling Through the Ages [review]]. – Gimtoji kalba 11, 13–16.

P u p k i s A l d o n a s 1980: Kalbos kultūros pagrindai [Fundamentals of Language Culture], Vilnius: Mokslas.

S a b a l i a u s k a s A l g i r d a s 1990: Lietuvių kalbos leksika [Vocabulary of the Lithuanian Language], Vilnius: Mokslas.

S k a r d ž i u s P r a n a s 1996 [1943]: Lietuvių kalbos žodžių daryba [Word Formation in the Lithuanian Language], fotografuotinis leidinys [Rinktiniai raštai 1], Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

DAIVA MURMULAITYTĖ

ŽINGEIDUS – TO BE OR NOT TO BE

S u m m a r y

The adjective žingeidus ‘inquisitive’, coined by Motiejus Valančius (1801–1875), has been corrected for more than 120 years as not conforming to the norms of standard Lithuanian. In terms of its origin, it is considered a non-standard calque, modelled on words from other languages (cf. German wissbegierig, neugierig, Russian любознательный, etc.). Its morphology and formation are also problematic, as the ending –us is not characteristic of compound adjectives in Lithuanian. Finally, the semantics of its components – the noun žinios and the verb geisti (geidė) – also seem inappropriate. It is argued that the noun žinios is foreign to the semantics of science, education, knowledge, skill, etc., and the meaning of the verb geisti ‘to feel physical attraction, desire, to be overcome by passion’ also cannot semantically measure the meaning of the compound žingeidus. Instead of žingeidus, the adjective smalsus ‘curious’ is most often suggested.

After evaluating the morphology, word formation, semantics, and synonymic relationships, reviewing the history of codification and the reasons for correction, and

15

examining the current usage of not only the adjective itself but also its derivatives, it becomes clear that there are sufficient reasons to include it in the standard language. First of all, žingeidus should apparently be considered a standard calque, i.e., a word that systematically fits in with indigenous derivatives, even though it was created based on examples from other languages. There are adjectives composed of nouns and verbs (e.g., sauleivengis, druskamegis, etc.) in the Lithuanian language. The derivational meaning of žingeidus would even correspond to one of the derivational meanings characteristic of this type of compounds – ‘engages in, does and likes what the first part of the word means’. Secondly, although rare, there are compound adjectives in the Lithuanian language with other endings, not just -is, for example: akilandus, keturpėščias.

In terms of semantics, it should be noted that the noun žinios with the aforementioned ill-fitting meaning is found in all editions of the Dictionary of the Modern Lithuanian Language, the academic Dictionary of the Lithuanian Language, and the Educational Dictionary of the Lithuanian Language. This lexeme is used not only in spoken language, but also in edited texts (for example, in the Universal Lithuanian Encyclopedia). As for geisti, it should be noted that žingeidus is based not on the second meaning mentioned above, but on the first meaning of the base verb, ‘to want very much, to desire’. Thus, there seems to be no semantic obstacles to the adjective žingeidus originating from the phrase žinių geisti (geidė).

It is also important to note the considerable number of words derived from žingeidus, or, more precisely, words related to this adjective, not necessarily directly derived from it (žingeidžiai, žingeidumas, žingeidauti, žingeidavimas, pažingeidauti, žingeiduolis, žingeida¹ ‘curiosity’, žingeida² ‘curious person’, etc.). Some of them, although corrected, are used not only occasionally. This shows that words derived from žingeid- are relevant and remain in use. This is most likely because the proposed replacement smalsus is not a completely accurate equivalent (perhaps this is the most important reason to change the evaluation of the adjective žingeidus). These adjectives differ in one significant seme: žingeidus is not just curious, but seeking, even desiring, to learn more for self-education.

Having decided that žingeidus and its most commonly used cognates correspond to the current norms of the standard Lithuanian language, they should also appear in the normative Dictionary of the Standard Lithuanian Language. The dictionary entries for žingeidus, žingeidžiai, and žingeidumas should reflect the semantic relationship of these words to the adjective smalsus and its derivatives, revealing their synonymy, differences in meaning, and differences in usage.

16