LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXII (1993)
BALTŲ ONOMASTIKOS TYRINĖJIMAI
VYTAUTAS VITKAUSKAS
Egy žemaiti településnévről
Klaipėda járás Veiviržėnai körzetében hivatalosan Liepačiai nevű falu található (lásd Lietuvos TSR administracinio—teritorinio suskirstymo žinynas, II d., p. 160). Ezt a formát általánosan használják írásokban és tudományos kutatásokban. Például V. Toporov „Прусский Язык” Словарь című művében, L.” M., 1990, p. 199, a Liepačiai helynév — az egyetlen Litvániában — bekerült a porosz nyelv leip- leip- gyökének nagy elemzési címszócsaládjába.
A helyi észak-szamogit Veiviržėnai és Judrėnai nyelvjárásban e falu nevét ’ė·pa·t’ė alakban ejtik (így mondják még a švėkšnai dūnininkai – a déli szamogitok – is). A hosszú e· nem származhat ie-ből, csak ei-ből (itt az ai és ei diftongusok egyhangúsodása talán a leggyakoribb), mert ebben a nyelvjárásban csak az ei diftongusból keletkezik hosszú e a hosszú szótagok előtt (a nyelvjárásban a hosszú szótagok előtt, ősi főhangsúllyal, az a csak röviden hangsúlyozható: mã·mã, rã·tã, kã·t’ėnõ· ~ kãtinou, s’kėpatã· ~ skėpatai, d’j’ėbõ·n’įs ~ „terítők” stb.). Tehát a tényleges alak Leipačiai, míg a Liepačiai alak csak azért jött létre, mert nem tudták a szamogit helynév összetett fonetikáját a köznyelvbe átültetni.
Liepačiai lehet:
1) Substratas iš kuršių (plg. Vvr, Jdr: gr’ė·p’t’ė ~ greibti ”griebti”, p’l’ė·k’t’ėis ~ pleikties ”gretintis, pliektis”, ė·ž’t’ė ~ ežti ”iežti, aižyti”, p’r’ė·kã·ls ~ preikalas ”priekalas”, p’r’ė·m’in’ie ~ preimenė, plg. gretimų prieku-liškių p’ė·t’v’is ~ peitys ”pietys” ir kt. (plg. Z. Zinkevičius. ”Lietuvių kalbos istorija” II t., p. 21). Būta ten (Vvr, Jdr, Grg ir kt.) ir atvirkštinio reiškinio: s’v’ėis’t’ė ~ šviesti ”šveisti”: s’v’ėitas batūs~švietas batus, pas’ėk’ėit’es ~ pasikėitės ”pasikeitęs”, ž’ėips ~ žiebas ”žaibas”, plg. žė·ips (Užv, Krš). Asimiliuojamos tarmės ar kalbos dėsnių sumaišymas? Apie Lėpačius pirmasis yra prabilęs Vaižgantas, net rašęs Lėpačio kalnas. Apie tai yra kalbėjęs prof. Girdenis.
2) Gali sietis su pavarde Leipus (?), žr. (”Lietuvių pavardžių žodynas”, L—Ž, p. 47), nors šiaurės ir pietų žemaičių šnektų plote dabar tokios pavardės nėra (ir seniau nebuvo užregistruota).
A hibás átírás tehát csak további gondokat és bizonytalanságot okoz a tudomány számára. Kutatások vagy szótárak közlésekor kétes esetekben a nyelvjárási szó hiteles kiejtését is meg kellene adni; csak így rajzolódhatna ki a helynév története, mert a rosszul hallott alak vagy a tudománytalan átírás könnyen félrevezetheti még a tudomány jeles képviselőit is. Különösen hasznos volna a hiteles nyelvjárási alakokat felvenni a Litván Nyelvi Intézetben összeállítani tervezett nagyszótárba. A Liepačiai pedig akár közvetlen kur-
238