Apie vieną žemaičių oikonimą

A LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEI, XXXII (1993) A BALTI ONOMASZTIKA KUTATÁSAI VYTAUTAS VITKAUSKAS EGY ŽEMAITIAI OIKONIMÁRÓL A Klaipėdai járásbeli Veiviržėnai körzetében hivatalosan Liepaičiai nevű faluként szerepel (lásd: Lietuvos TSR administracinio—teritorinio suskirstymo žinynas, II. rész, 160. o.). Ez a forma az írásokban és a tudományos kutatásokban általánosan használatos. Például V. Toporov „Ilpyccxuū Asx” Caoseape című művében. L. M., 1990, 199. o. a Liepaičiai helynév, amely az egyetlen ilyen Litvániában, bekerült a porosz nyelv leip gyökér vizsgálatának nagy szócsoportjába. A helyi észak-zemaitiai Veiviržėnai és Judrėnai nyelvjárásban e falu nevét így ejtik [é-pa-t é (így mondják még a švėkšnai dūnininkai — a déli žemaitisok is). A hosszú e nem keletkezhetett ie-ből, csak es-ből (itt talán leginkább az ai, ei kettőshangzók egységesülnek), mivel ebben a nyelvjárásban csak az ei kettőshangzóból van hosszú e magánhangzó hosszú szótagok előtt (a nyelvjárásban a hosszú szótagok előtt az ősi főhangsúllyal az a, e csak röviden hangsúlyozható: mama„, rata-, kat enou ~ katinuo, s "kėpatė-~ sképatai, d r! ébon't is ~ drébantys stb.). Tehát a valódi forma Leipaičiai, a Liepaiéiai pedig csak azért jött létre, mert nem tudták a žemaitis helynév bonyolult fonetikáját a köznyelvbe átültetni. A Leipaičiai lehet: H: 1) Kurš eredetű szubsztrátum (vö.; Vvr, Jdr: gr'ėp't'e ~ greibti „megragadni”, p'l é-kt ėis ~ pleikties „közeledni, mellé állni”, & 71 e ~ eižti „vágni, hasítani- ”, p'r' e-kū.ls ~ preikalas „üllő”, p'r' &m'in'ie ~ preimenė, vö. a szomszédos priekuliškių p' &-# /is ~ peitvis „déli szél” stb. (vö. Z. Zinkevičius: „Lietuvių kalbos istorija- ”, II. köt., 21. o.). Ott (Vyr, Jdr, Grg stb.) fordított jelenség is előfordult: šv čis'te m šviesti -„šveisti- ”1:41/8 čilas batus~3viétas batus, pas'ek' eit es ~ pasikičtęs „megváltozott”, # éips ~ žiebas „villám”, vö. žč.ips (Uzv, Krš). Az asszimilálódó nyelvjárások vagy a nyelvek törvényeinek összekeverése ? Lėpūčiakról elsőként Vaižgantas tett említést, sőt Lėpačio kalnasnak is írta. Erről beszélt a professzor. Girdenis. ű 2) Összefügghet a Leipus vezetéknévvel (?), lásd ("Lietuvių pavardžių žodynas", L-Z, 47. o.), bár a középső és déli žemaitis nyelvjárások területén jelenleg nincs ilyen vezetéknév (és korábban sem jegyeztek fel ilyet). Így a hibás transzponálás a tudomány számára csak további gondokat és bizonytalanságot okoz. Kutatások vagy szótárak közzétételekor kétes esetekben a nyelvjárási szó hiteles terminusát is meg kellene adni; Akkor rajzolódhatna ki világosan a helynév története, mivel a nem mindig pontosan hallott forma vagy a tudománytalan átírás ismeretlen irányba vezethet még neves tudósokat is. Különösen hiteles nyelvjárási formák lennének megfelelőek a Litván Nyelvi Intézetben tervezett, többkötetes helynévtárhoz. A Letpaičiai pedig a kuršoknak, a nyugati baltákhoz legközelebb álló keleti nyelvcsaládunk közvetlen öröksége, szubsztrátumszó lehetne. 238 ———o—— — — (A cirkumflex dallamhangsúly akár a kuršok régi hangsúlyozására is utalhat, amikor az ő folyamatos dallamhangsúlyuk megfelelne a žemaitisok cirkumflex dallamhangsúlyának). ON THE ONE PL/ CE-NAME OF A ŽEMAIČIAIAK | Összefoglalás A Klaipėda járásban található Lė-pa-tėis Leiphelynév gyökere. Valószínűleg ez 2 | a) a porosz leip-, litván liep-;の ]} ... į; Sorry. Need exact proper JSON. Need translate. b) a Leipus családszóból származó szó? 239-