Acta Linguistica Lithuanica

LVI (2007), 23 – 40

Hegyvidéki helyek elnevezése Litvánia síkvidéki területén (a Joniškis járás helynevei alapján)

Nerija Bartkutė

Šiauliai Egyetem

A cikk a kiemelkedő helyek neveivel foglalkozik a Litvánia északi részén fekvő síkvidéki Joniškis járásban. Összesen 216, beszélt nyelvből gyűjtött nevet tárgyal. Ezeket motivált és motiválatlan nevekre osztja aszerint, hogy utalnak-e a domborzatra vagy sem. A domborzati jellemzőkön (a talaj tulajdonságain és alakján), a növény- és állatvilágon, illetve az emberi megtelepedésen alapuló nevek vannak túlsúlyban, de jelentős csoportot alkotnak az újabb, tulajdonnevekből képzett birtokos alakulatok is. A motiválatlan nevek az anyag egytizedét teszik ki. Ezek között is a tulajdonnevekből származtatott nevek vannak túlsúlyban. Összességében elmondható, hogy e vidék kiemelkedő helyeinek legtöbb neve a domborzatra, a növény- és állatvilágra, valamint az emberi megtelepedésre (a birtokviszonyokra és az emberi tevékenységre) utal. A szemantikai elemzés mellett a cikk a népi etimológiáról és a szóbeli hagyományról is közöl adatokat.

0. BEVEZETÉS

Az oronimák, vagyis a hegyvidéki helyek neveinek kutatása különösen fontos a hegyvidéki országokban (lásd az INST Global Project The Names of the Mountains 2001)¹. A világ hegyeit különféle jellemzők alapján nevezik el. Eisele (2001) a hegyek elnevezésének főbb motivációit különíti el: a domborzati köznevek közvetlen tulajdonnévvé válása, a hegyekkel kapcsolatos valamely helyzet, a talaj minősége, a hegy felszíne, a növényzet—

¹A projekt az interneten tekinthető meg http://www.inst.at/berge/index_e.htm [hozzáférés: 2007-04-10].

23

NERIJA BARTKUTĖ

menija, naudojimo galimybės ir mitai. Akschabaeva (2001), analizuodama Kazachstano kalnų vardus, kaip itin svarbų kalnų vardų semantinį motyvą išskiria sniegą, kiti jos minimi kalnų įvardijimo motyvai yra ekonominis naudojimas, kalnų forma (panašumas į tam tikrus gyvūnus, žmones), kalnų funkcija (yra riba, gina nuo priešų ir pan.), augmenija (yra/nėra, kokią spalvą suteikia kalnui), legendos ir mitai. Pospelovas (1967), analizuodamas Rytų Karpatu toponimiją, pastebi, kad kalnuotų vietų vardai yra reikšmingi, nes iš jų padaromi ne tik smulkių objektų (upelių, laukų), bet ir didesnių vietų – gyvenviečių, upių ir kt., vardai. Jis išskiria kalnų vardus iš geografinių terminų, oronimus, siejamus su augalija, ir oronimus, padarytus iš kitų toponimų. Kronsteiner (2001) teigia, kad kalnai vaidina centrinį vaidmenį aplinkos tvarkoje, o jų įvardijimo polinkiai visame pasaulyje panašūs. Jis kalnų vardus analizuoja kaip tarptautinę „kalbą“ – išskiria pagrindinius kalnų įvardijimo principus, būdingus visam pasauliui: fiziografinio termino „kalnas“ toponimizacija, įvardijimas pagal formą, kuris lemia ir metaforinių kalnų vardų atsiradimą, sąsajos su saule (saulėlydžiu/saulėtekiu), galimybė keliauti per kalnus – jų „eismo“ funkcija, sniego vaidmuo, ekonominis naudojimas, gyvūnija.

Aleksandro Vanago teigimu (1973: 215), Lietuva yra labiau upių ir ežerų šalis, kalnų Lietuvoje net nėra. Vanagas savo straipsnyje (1973: 215–216), kurį galima laikyti vienintele išsamia Lietuvos oronimų analize, remdamasis Lietuvos oronimų darybos polinkiais, teigia, kad kalnuotų vietų vardai sudaro gana jauną toponimijos posistemį archajiškoje lietuvių toponimijoje, be to, kalnuotos vietos žmonių gyvenime vaidina ne tokį svarbų vaidmenį kaip ežerai ir upės. Vanagas (1973: 215) oronimams priskiria tuos vardus, kurie įvardija objektus, kalbančiojo suvokiamus kaip kalnus (jų aukštis dažniausiai yra keliasdešimt metrų). Pateikėjo įvardijimu remiasi ir Mickienė (2001: 80), analizuodama Telšių rajono oronimus. Jiems mokslininkė priskiria kiek iškilėsn(i)ų žemės paviršių vietų vardus. Daugiau išsamesnių atskirų Lietuvos oronimų tyrinėjimų nėra.

Ez a cikk a hegyvidéki helyek neveire hívja fel a figyelmet Litvánia meglehetősen sík táján, a Joniškis járásban. Ez a terület Litvánia északi részén, a Közép-litvániai-alföld északi felében található, nagyobb része a Žiemgala-síkságon terül el (JRG: 4–5). A domborzat itt enyhén hullámos, a magasabb fekvésű helyek inkább Žagarė közelében (a gleccserek által felhalmozott Žagarė-i óz) és a Mū bal partján találhatók—

24

Kalnuotų vietų įvardijimas

a völgy peremén (a feltöltött Linkuva-hátság). A járás legmagasabb pontja a Linkuva-hátság (eléri a 94 m-t), a legalacsonyabb pedig a lett határ közelében található (eléri a 34 m-t). Ilyen domborzati viszonyok között Joniškis járás adatközlői hegyeknek nevezik a kisebb dombokat, halmokat, kavicsos területeket, várhalmokat és a földfelszín más, valamelyest kiemelkedő részeit.

A cikk Joniškis járás hegyes helyeinek elnevezéseit elemzi – azt vizsgálja, mi határozza meg a hegyes helyek neveit egy síkvidéki területen. Vanagas toponimákra kidolgozott szemantikai felosztásából indul ki (1981): az oronimákat először motiválatlanokra (amelyeknek nincs „oronimikus” jelentésük²) és motiváltakra (amelyeknek van „oronimikus” jelentésük) osztja.

Joniškis járás oronimáit a Žemės vardų kérdőívekből írták ki; ezeket a Litván Nyelvi Intézet Névtani Osztályának gyűjteményében őrzik. A cikk szerzője emellett 2002–2004-ben, Joniškis járásban tett terepgyűjtései során is feljegyzett neveket.³ Szinte valamennyi oronimát élő nyelvből gyűjtötték; csak néhány, a VŽe-ben közzétett név kivétel: Kalnėlio piliakalnis, Raktu vė vagy Raktuvė, valamint Žagarės piliakalnis vagy Žvelgaičio kalnas. A Raktuvė oronimát Būga (1961: 257) is zemgalai örökségként említi, és több Joniškis járási hidronimát is ide sorol. A cikkben tárgyalt oronimák az interneten is megjelentek a „Joniškis járás helyneveinek geolingvisztikai adatbázisában”⁴. A Joniškis járás hegyes helyeinek elnevezését elemezve a cikk az adatközlőktől feljegyzett népi etimológiákból és az oronimákhoz kapcsolódó különféle történetekből is közöl részleteket. Emellett az oronimákat lehetséges szóalkotási módjuk feltüntetésével mutatja be.

1. MOTIVÁLATLAN ORONIMÁK

Ezek olyan oronimák, amelyek keletkezésükkor nem rendelkeztek sajátos, megkülönböztető „oronimikus” jelentéssel – nem fejeztek ki semmi olyat, ami kizárólag a hegyes helyekre lenne jellemző (vö. Vanagas 1981a: 19). Az ilyen oronimák nem a hegyes hely valamely jellegzetességének kiemelésével jöttek létre, hanem különféle más körülmények miatt: a közelben található

² Plg. A. Vanago (1981a) vartojamą terminą „hidroniminė“ reikšmė.

³ Néhány terepgyűjtésen – Kriukai és Gataučiai elöljáróságok területén – a Šiauliai Egyetem litván szakos hallgatói is részt vettek.

⁴ Az adatbázis ideiglenes címe: http://www.neryte.lt:8080/db/ [megtekintve: 2008-01-30]

25

NERIJA BARTKUTĖ

más, a környezet szempontjából fontos objektumok, emberi tevékenységek stb. Joniškis járás motiválatlan oronimáinak több szemantikai csoportja különíthető el. 1.1. Különféle helynevekből származó oronimák – ezek az oronimák olyan köznevekből keletkeztek, amelyek olyan helyeket jelölnek, hogy mi található ott, illetve mi történik ott. Ezen oronimák egy része emberi tevékenységhez kapcsolódó helyet jelöl: Pā-užvaris domb. Trm: užvaras ‚kerítés, elzáró akadály; állatok terelésére szolgáló út‘⁵; Rev-ù-kelis domb. Dr: rėvas ‚árok‘ és kėlias; Viganės domb. Vkn: *viganė, vö. vìganas ‚állatok terelésére szolgáló, megfordított út‘, továbbá vö. Joniškis járás más helyneveivel: Viganės mező, Tsn, Vīganiai falu, Jnš, Vīganės miškas erdő, Vīganės tanya, Ks; Žyvrdùobės domb, Žg: žỹvrdùobė ‚kavicsbányászás során keletkezett gödör‘. Néhány oronima más helynevekből, a növényzet alapján keletkezett: Šīlas domb, Rdš: šìlas; Šil-ėlis domb, Jnn: šìlas. A Kalnēl-krūmiai oronimát, Znn,⁶ a Kalnēlis falu és a krūmai ‚bokrok‘ szavak alkotják; a motiválatlanok közé sorolják, noha birtokos (vagy hely-) jelentés jellemző rá, ám a második tag olyan, a növények termőhelyét jelölő helynévből származik, amelynek nincs megkülönböztető „oronimikus” jelentése. E szemantikai csoportba tartozik a Kálviai oronima is, Bčn: kálvis ‚kovács‘, vö. az Kálvis személynévvel⁷, amely az emberi tevékenység alapján nevezheti meg a helyet. 1.2. Más köznevekből származó oronimák. Ezek a motiválatlan oronimák a hegyes hely megnevezésére átvitt köznevek, amelyek a hegyes helyhez kapcsolódó objektumokat jelölnek, például olyasmit, ami mellette vagy rajta volt: Kamar- áitė domb, Stn: kamarà; Lãpkasis domb, Dlb, domb, St: lãpkasa ‚róka ásta üreg‘, vö. Joniškis járás más helyneveivel: Lãpkasės rét, Ždv, Lãpkasiai szántó, Cgn; Plỹtnyčia domb, Trm: plỹtnyčia ‚téglagyár‘; Ragatkà domb, Žg⁸: ragatkà ‚akadály‘; Rūs-duobės domb, Žg⁹: rūšys és duobė. 1.3. Más tulajdonnevekből származó oronimák szintén nem rendelkeznek „oronimikus” jelentéssel, mivel más helyek vagy személyek neveinek átvitelével keletkeztek. Sok ilyen

⁵ A cikkben a köznevek jelentéseit az LKŽe-ből, a személyneveket pedig az LPŽ-ből (I, II) vettük; ezeket a forrásokat a cikk szövegében nem említjük.

⁶ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy régebben azon a helyen út vezetett a Kalnelio templomromhoz; a hegyes helyet bokrok borították (ŽV).

⁷ A Kálvis személynév Joniškis járásban nem gyakori (vö. LPŽ, 902).

⁸ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy az első világháború idején azon a helyen emberek lövöldöztek, a név pedig azért keletkezett, mert a puska hasonlít a ragatkà nevű akadályhoz (ŽV).

⁹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen korábban zöldséges pince volt (ŽV).

26

Kalnuotų vietų įvardijimas

vietovardžių Vanagas (1981a: 30) kildina iš genityvinių konstrukcijų, turinčių posesyvinę reikšmę, tačiau pagal dabartinį statusą priskiria nemotyvuotiesiems. Joniškio rajone užrašytas kalvos vardas iš oikonimo: Èzergailis klv. Žvl: Èzergailis vk. Didžioji dalis šios semantinės grupės oronimų yra iš asmenvardžių: a) iš lietuviškos kilmės: Stūlgis kln. Dk: avd. Stūlgis; Verkulys klv. Cgn¹⁰: *Verkulys, plg. avd. Vérkulis, Verkỹs; Žvelgáitis kln. Žg (var. Žvelgáičio kalnas, Žagarės piliakalnis)¹¹: avd. Žvelgáitis (LVKŽ: 348); b) iš nelietuviškos kilmės: Bùlverkis kln. Dlb: avd. Bùlverkis; Čėrnis kln. Dk: avd. Čėrnis; Šimkónas kln. Rkž¹²: *Šimkonas, plg. avd. Šimkónis; Véidė kln. Žg (var. Barbòros kalnas, Alkàkalnis, Véidės kalnas): Véidė; Žėkis kln. Byvn: *Žėkis, plg. avd. Žekỹs, Žėkas.

Mint említettük, a litván toponímiában az oronimák viszonylag új helynevek. A nem motivált oronimák e nem különösebben archaikus toponímiai alosztály legújabb rétegét alkotják. Kialakulásuk másodlagos: más onímiai alosztályokba sorolható nevekből, illetve más helyekkel szemantikailag összefüggő köznevekből erednek.

2. MOTIVÁLT ORONIMÁK.

Ezek olyan oronimák, amelyeknek elkülöníthető „oronimikus” jelentésük van. Egy hegyes hely valamely sajátosságára utalnak. A motivált oronimák további két csoportra oszthatók: 1) tárgyakat nem jellemző motivált oronimákra és 2) tárgyakat jellemző motivált oronimákra.

2.1. Tárgyakat nem jellemző motivált oronimák. Az oronimák e szemantikai csoportjába azok a hegyes helyek nevei tartoznak, amelyek az „oronimikus” jelentésű fiziográfiai terminusok toponimizációjának eredményei, valamint a birtokos jelentésű oronimák.

2.1.1. „Oronimikus” jelentésű fiziográfiai terminusokból származó oronimák. Fiziográ-

¹⁰ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen felakasztotta magát Verkulys (ŽV).

¹¹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy régen vár állt a hegyen, amelyet Žvalgota herceg uralt, de egyszer elfogták, a fejét pedig Riga városában hurcolták körbe (ŽV).

¹² Az adatközlőktől feljegyezték, hogy régen magasabb volt a hegy: a tulajdonosa homokot termelt ki belőle, és Žagarėbe vitte eladni a zsidóknak, akik ezzel szórták fel a kocsmák (úgynevezett šimkių) döngölt padlóját (ŽV).

27

Nerija Bartkutė

A fiziográfiai terminusok tulajdonnévvé válása az egyik legrégebbi névadási mód, amely az egész világon elterjedt (lásd Vanagas 1981a: 35; Baluodė 2005). A Joniškisi járás motivált oronimái olyan fiziográfiai terminusokból keletkeztek, amelyek természetes kiemelkedést vagy emberi erőfeszítéssel létrejött hasonló helyet jelölnek: Alkākalnis kln. Žg (változata: Barbōros kālnas, Vēidē, Vēidēs kālnas); alkākalnis „szent liget (aukos) hegye”; Kalnai klv. Tr: kālnas; Kalvėlė klv. Žč: kalvà; Kalnėlis klv. Dvr (változata: Lėbedžio kalnelis), klv. Rdš: kālnas; Milžinkapiai klv. Jnk, Milžinkapis klv. Nrn: milžinkapis „ókori hősök temetkezési helye; emelt domb”; Milžkapiai klv. Gmn (változata: Milžinų kapai)¹³: milžkapis, vö. milžinkapis „ókori hősök temetkezési helye; emelt domb”; Pýlimas klv. Stn, klv. Byvn, klv. Mrn¹⁴: pýlimas „földből emelt sáv”; Piliakalnis kln. Kln (változata: Sīdabrēs piliakalnis): piliakalnis; Pīlkalnis kln. Kln: pīlkalnis „várhegy”; Škačmilžis klv. Vkn: *škačmilžis (< *katmilžis (vö. Katmilžis fn.), vö. kapmilžis „óriás sírhalma” (Vanagas 1981b: 141)).

2.1.2. Birtokos jelentésű oronimák. Ezek az oronimák az objektumhoz való tartozást jelölik, Vanagas (1981a: 45) azonban helyjelentést is lát bennük; a két jelentést nehezen elkülöníthetőnek tartja. A birtokos és a helyjelentés formailag, képzőkkel, összetétellel és szóösszetétellel fejeződik ki, ezért ezeket az oronimákat képzésmódjuk szerint osztályozzuk.

Birtokos jelentésű képzős oronimák. A Joniškisi járás ilyen oronimái személynevekből származnak: a) litván eredetűből – -iškis: Káln-iškis klv. Drgn: Kálnas; Gáil-iškiai klv. Gšč: Gáilis; Gerl-iškiai klv. Dvr¹⁵: *Gerlis, vö. Gerlīkas; b) nem litván eredetűből – -ynė: Grant-ynė klv. Mžl: *Grantas, vö. Grántinis, Grantáuskas, lett Grants (Staltmanė 1981: 211).

Birtokos és helyjelentésű összetett oronimák. Első (meghatározó) tagjuk másik helynévből vagy személynévből, második tagjuk pedig a kálnas fiziográfiai terminusból ered. A helynévi birtokos és helyjelentésű oronimák első tagja egy oikonimából vagy agronimából származik: Gražis(k)-

¹³ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy régebben azon a helyen nagy csontokat ástak ki (ŽV).

¹⁴ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a jobbágyság idején Zelstrom földbirtokos összegyűjtötte a jobbágyokat, akik teknőkkel földhányást emeltek; a földbirtokos vízimalmot akart építeni; a víz megemelkedett és elöntötte a földeket; éjjel ugyanazok a jobbágyok megnyitottak egy hordó higanyt, és szétbontották a töltést (ŽV).

¹⁵ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a közelben élt egy Herlich vezetéknevű zsidó (ŽV).

28

Kalnuotų vietų įvardijimas

-kalnis kln. BVD¹⁶: Gražiškiai k.; Stripei(k)-kalnis kln. Str: Stripeikiai k.; Suódkalnis kln. KRI, klv. STG: Suódai vk.; Varč-kalnis klv. GMN (változata: Varčios kalnas): Varčia 1. STN. A személynévi birtokos jelentésű oronimák első tagja különféle eredetű: a) litván eredetű személynévből: Buiš-kalnis klv. BND: szn. Buišas, Buišys; Krūč-kalnis kln. VR: szn. Krūčas; Mešk-į-kalnis klv. SK: Meškà¹⁷; Róp-kalnis klv. PVL, klv. RBŽ: szn. Rópė, Ropas, vö. a helynevekkel: Rópėdai k., Rópininkai k., Ropininkėliai k.; Žemaič-kalnis klv. JKŠ: szn. Žemaitis¹⁸, vö. žemaitis; Žós-kalnis klv. GMN (változata: Duobėtkalnis): *Žosis, *Žosas, vö. a szn. Žóstautas; b) nem litván eredetű személynévből: Būd-kalnis klv. JKŠ: szn. Būdà; Jokūb-kalnis klv. CGN¹⁹: szn. Jokūbas (LVKŽ: 178); Zubr-ą-kalnis klv. DR: szn. Zūbrus, Zubrýs; Tamoš-kalnis kln. TRB: szn. Tamošius.

Birtokos és helyjelentésű összetett oronimák. Ez a szemantikai csoport a leggazdagabb a Joniškisi járás oronímiájában. A tagok változatossága is jellemzi: ezeknek az oronimáknak az első tagja egy másik helynév (oikonima, hidronima vagy agronima), illetve személynév (litván, nem litván vagy bizonytalan eredetű), a második, rendkívül elterjedt tag pedig a kalnas fiziográfiai terminus; valamivel ritkább másik, „oronimikus” jelentésű fiziográfiai terminus a piliakalnis; második tagként fiziográfiai terminusok kicsinyítő alakjai is előfordulnak: aukštumėlė, kalnelis; helynevek: molynė, smiltynė; az újabb oronimák második tagja pedig a társadalmi környezet jelenségét megnevező szó is lehet: karjeras. A birtokos és helyjelentésű összetett oronimák további osztályozása az első tag alapján történik: helynevekből származók – (a) oikonimákból: Dargiū aukštumėlė klv. DR: Dargiai k.; Gai galių kalnas klv. JRD: Gai gali ai k.; Joniškio kalnas klv. GŠČ: Joniškis mst.; Kalnėlio piliakalnis kln. KLN: Kalnėlis k.; Minčaičių karjeras kln. MNČ: Minčaičiai k.; Raistų karjeras kln. RS: Raistai k.; Skarių kalnas kln. SKR: Skariai k.; Stalmokų karjeras kln. MRT: Stalmokai k.; Šilelių kalnas klv. PSP: Šileliai k.; Štempeliškių kalnas kln. TRB: Štempeliškės k.; Tarbūčių kalnas kln. TRB: Tarbūčiai k.; Trumpaitėlių kalniūkas klv. TRM: Trumpaitėliai k.; Žagarės piliakalnis kln. ŽG (változata: Žvelgaičio kalnas): Žagarė város; (b) hidro-

¹⁶ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen állítólag egy nagyon szép falu omlott össze; ott még kút is volt (ŽV).

¹⁷ A Meškà személynév elterjedt Joniškisi járásban (vö. LPŽ_II 212).

¹⁸ A Žemaitis személynév elterjedt Joniškisi járásban (vö. LPŽ_II 1322).

¹⁹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy egykor a lett Jokūbas halt meg azon a helyen (ŽV).

29

NERIJA BARTKUTĖ

nimák: Kūdros-hegy klv. Stn: Kūdra plk. Stnl: Sidabrė halomsírja kln. Kln (változata: halomsír): Sidabrė folyó; (c) agronímákból: Varčia-hegy klv. Gmn (változata: Varčkalmis): Varčia l. Stn; személynevekből – (a) litván eredetűekből: személynevekből – (a) litván eredetűekből: Alsis-hegy kln. Rs: Alsýs; Briėdis-hegy kln. Dk: Briėdis; Buišas-hegy kln. Dk²⁰: Buišas; Būdà-dombocska klv. Drgn: Būdà; Čižas-dombocska klv. Dk²¹: Čižas; Didgalvė-dombocska klv. Žg (változata: Lielgalvė-dombocska²²): becenév: Didgalvė, vö. Didgalvis (Butkus 1995: 198); Dundulis-hegy klv. Mld: Dundūlis; Gėdas-hegy kln. Žg: *Gedus, vö. Gedýs, Gėdžius, továbbá vö. Gėdas (LVKŽ: 140); Kāvalas-hegy klv. Ptr²³: Kāvalas; Lėbedis-dombocska klv. Dvr (változata: dombocska): Lebedýs; Meškà-hegy klv. End²⁴: Meškà, vö. Meškikalnis klv. Sk; Naudžiuvienė kőfejtői kln. Mrt²⁵: Naudžiuvienė (: Naudžius); Prėlaidas-hegy klv. Jkš: Prėlaidas; Radvilas-hegy klv. Bdr: Radvìlas; Rimdžius homokdombja klv. Mkn: Rimdžius és a helyi megnevezés: homokdomb; Skupeika-hegy klv. Jkš: Skupeikà; Tilkėvičius-hegy klv. Stn: Tilkėvičius; Vózbutas kőfejtője kln. Mrt: Vózbutas; Žlabys-hegy kln. Dk: Žlabýs; Žvelgaitis-hegy kln. Žg (változata: Žagarė halomsírja): Žvelgáitis (LVKŽ: 348), vö. Žvelgáičiai falu; (b) nem litván eredetűekből: Adōmas-dombocska klv. Drg: Adōmas; Barbōra-hegy kln. Žg (változata: Alkākalnis, Vėidé, Vėidės-hegy²⁶: Barborà; Bindžiulis-hegy kln. Grk: Bindžiulis; Būdà-hegy klv. Dnr: Budà; Čerkáuskas-hegy klv. Dvl: Čerkáuskas; Čėrnis-hegy kln. Dk: Čėrnis; Česniko

²⁰Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a hegy közelében állt Buišo pajtája (N. B.).

²¹Az adatközlőktől feljegyezték, hogy Čižas pap, az Új-Zagorjei plébános ott tőzeget ásott (ŽV).

²²Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a hegy 1895-ben kapta a nevét, amikor egy lánynak, akit Didgalvėnek csúfoltak (nagy kalapot viselt), ott oltották ki az életét; 1905-ben pedig Žagarė szocialistái gyűléseket tartottak ezen a félreeső hegyen (ŽV).

²³Az adatközlőktől feljegyezték, hogy Kavalas felakasztotta magát ezen a hegyen (ŽV).

²⁴Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a dombon állt egy kunyhó, ahová egy medve járt (N. B.).

²⁵Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a bányát akkor ásták, amikor Naudžiuvienė volt a kolhoz elnöke (N. B.).

²⁶A hegyen álló templomban őrizték Barboros Umiest auskaitės földi maradványait (vö. Šliavas 1999: 3).

30

Kalnuotų vietų įvardijimas

hegy klv. Lnk²⁷: Česnikas; Čiūberkio kalnas klv. Knč: Čiūberkis; J ačkaus kalnas klv. Pdr: J ačkus; J agrio kalnas klv. Mtk: J agris; Kajėno kalnėlis klv. Dk: Kajėnas; Lielgalvės kalnėlis klv. Žg (változat: Didgalvės kalnėlis): a Lielgalvė ragadványnév, vö. lett liels ‚nagy, termetes‘ (LLKŽ 381); Mataūšo kalnas klv. St: Mataūšas (LVKŽ: 244); Šūtk aus molynė klv. Trb: Šūtkus és a molynė helynév; molynė; Ūrmono kalnas klv. Trm: Ūrmonas; Vėidės kalnas kln. Žg (változatok: Vėidė, Barbōros kalnas, Alkākalnis): Vėidė; Vīškio kalnas kln. Dk (változat: Pliks ubinis): *Vīškis, vö. lett Vīškis (Staltmanė 1981: 147), litván Viškėlis; c) ismeretlen eredetű személynévből: Damparo kalnas klv. Ncn²⁸: *Damparas; Sūrio kalnas klv. Skt: Sūris; Tambako kalnėlis klv. Mlč: *Tambakas, vö. Tambakėvičius.

2.2. Az objektumokat jellemző motivált oronimák.

Analizuodamas hidronimų semantiką, Vanagas (1981a: 49) tokius toponimus laiko svarbiausiu sluoksniu, atskleidžiančiu toponimijos semantikos įvairovę. Jie tiesiogiai išreiškia ypatybę, būdingą toponimu įvardijamam objektui. Vanagas (1981a: 50) nurodo penkis būdus, kuriais išreiškiama ypatybinė reikšmė: būdvardžių tiesioginė toponimizacija, galūnių vediniai iš ypatybių pavadinimų, priesagų vediniai iš ypatybių pavadinimų, sudūrimas, kai pirmasis sandas yra iš ypatybės pavadinimo, ir sudėjimas, kai pirmasis dėmuo yra ypatybės pavadinimas. Pagal išskiriamą ypatybę Joniškio rajono motyvuotieji oronimai, apibūdinantys objektus, skirstomi į kelias semantines grupes:

2.2.1. Fiziográfiai jelentésű oronimák. Ezek az oronimák bizonyos fiziográfiai jellemzők, például az alak, a föld minősége, a borítás stb. alapján írják le a hegyes vidéket. Mindenekelőtt a föld minősége alapján elnevezett hegyes helyeket jelölő nevek különíthetők el: Akmeñ-inė klv. Bl: akmuo, Molynė klv. Sk: molynė ‚agyagos föld, talaj‘; Smėl-kalnis kln. St²⁹: smėlis; Smiltynas klv. Dml (változat: Smiltynė): smiltynas; Smiltynė klv. Dml (változat: Smiltynas): smiltynė; Uolýnas kln. Sk: uolýnas ‚mészkőbánya‘; Žvirž-dė klv. Al: žvirždas ‚kavicsos talaj‘; Žvirgždynė klv. Mdg: žvirgždynė ‚kavicsos talaj, föld‘; Žvyrýnas klv. Knč, klv. Mdg, klv. Mtk: žvyrýnas; Žvyr-kalnis kln. Žmr: žvyras. A Raudōn-kalnis oronima kln. Rkž:

²⁷Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen élt Česnikas, aki a dombon erősen lerészegedett, majd meghalt (ŽV).

²⁸Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen vadászat közben meghalt egy bizonyos Damparas (ŽV).

²⁹Az adatközlőktől feljegyezték, hogy erről a hegyről homokot hordtak kertek és utak felszórására (ŽV).

31

NERIJA BARTKUTĖ

raudónas, -a, pabrėžia ypatybę ne pagal žemės kokybę, bet pagal jos spalvą. Šiai semantinei grupei priskirtini ir konfigūracinės reikšmės oronimai: Didýsis kálnas klv. Pšp (var. Didýsis Bliūdýnių kálnas): didýsis (iv. f. < didis); Didýsis Bliūdýnių kálnas klv. Pšp (var. Didýsis kálnas): didýsis (iv. f. < didis), Bliūdýnė drv. Pšp ir kálnas; Didýsis kápčius klv. Bvd: didýsis (iv. f. < didis) ir kápčius „žemės kauburys, kaupas“; Duobėt-kalnis klv. Gᴍɴ (var. Žóskalnis): duobėtas, -a; Dvilẏ́pis kln. Dk: dvilẏ́pis „dvigubas“; Ilgàsis kln. Dk: ilgàsis (iv. f. < ilgas); Riest-inis kln. Dk: riẽstas, -à. Dalį konfigūracinės reikšmės oronimų galima laikyti metaforiniais – jų ypatybė nusakoma ne tiesiogiai, bet per tam tikrą panašumą į kitą reiškinį arba daiktą: Bãlno kálnas klv. Dₗᵦ³⁰: bãlnas; Bùbinas klv. Blz: bùbinas „būgnas; plika vieta, ppr. kalnelis pievoje“; Kùpr-ė kln. Gtč: kuprà; Sõs-kalnis klv. Mlč (var. Sõsto kálnas): sõstas; Sõsto kálnas klv. Mlč (var. Sõskalnis): sõstas; Stùpl-yčià klv. Vᴅɢ: stùplys „užpakalis“, plg. stùplinti „eiti sunkiai, mažais žingsniais“, plg. Joniškio rajono agronimus Stùplyčià drv. Bl, l. Ždk. Metaforiniu laikytinas ir konfigūracinės reikšmės sudėtinis oronimas Aukštóji brastà klv. Žč – kalnuota vieta galėjusi tokį vardą gauti, nes buvusi tarp pelkių.

2.2.2. Faunajelentésű oronimák. Az adott helyen élő vagy más módon ahhoz kapcsolódó állatok alapján jellemzik a hegyes vidéket: a) vadon élő állatok alapján – Barsiukýnė klv. Pvl: barsiukýnė „a borzok erdei élőhelye“; Lãp-kalnis kln. Grž, Lãpių kalnẽlis klv. Km, klv. Ncn: lãpė³¹; Lél-ãtė kln. Dk: lėlỹs „rovarvő madár“; Stìrnų kalnẽlis klv. Skk: stìrna; Tilvì(k)-kalnis klv. Tr: tilvìkas³²; b) háziállatok alapján – Jáučių kalnẽlis kln. Dk³³: jáutis; Kačių kalnẽlis klv. Dk: katė; Kùilių kálnas kln. Žg: kuilỹs „hím sertés“; Óž(k)-kalnis klv. Pl: ožkà.

2.2.3. A flóra jelentéskörébe tartozó oronimák. Ezek az oronimák a növényzet alapján írják le a hegyes helyet: Tölgyes klv. Mñč, Tölgy-hegy klv. Ncn: tölgy; Brùknių kalnẽlis klv. Mñč: brùknė; Burbùlių kálnas kln. Dk: bùrbulas „ilyen növény –

³⁰Az adatközlőktől feljegyezték, hogy az erdőőrök a hegyen feküdtek, és nézték, hogyan kaszálnak az uradalmi munkások (ŽV).

³¹A Lãpė személynév Joniškis járásban nem adatolt (vö. LPŽ₍II₎ 22).

³²A Tilvikas személynév Joniškis járásban nem adatolt (vö. LPŽ₍II₎ 1045).

³³ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a csorda kihajtása után erről a hegyről a tócsába szoktak rohanni a bikák (ŽV).

32

Kalnuotų vietų įvardijimas

buborék’; Dagil-inė domb. ZNN: dagilis „éles tövisű gyomnövény“; Erškėt-kalnis hegy. Dk, Erškėčių kalnelis domb. BČN: erškėtis; Ievynė domb. Dr: ievynė; Konvalijų kalnelis domb. ŽG: konvalija „gyöngyvirág“; Kukulių kalnas hegy. ST: kukūlis „vadrepce, konkoly“; Kukūrbezda­lių kalnas domb. SK: kukūrbez­dalis „gomba, pöfeteg“; Kūlynų kalnas hegy. Dk: kūlynai „bokrok, fiatal fák sarja“; Lazdynė domb. TLJ: lazdynė „mogyoróbokrokkal benőtt hely“; Mėlynių kalnelis domb. Dk: mėlynė; Puršklių kalnelis domb. Dk: puršk­lis „kis bokor, cserje“; Pušynų kalnas hegy. GDK: pušynas. Ebbe a szemantikai csoportba több olyan oronima is tartozik, amelyek a hegyes hely egy olyan jellegzetességét emelik ki, amely nem egy konkrét növényzet, hanem annak színéből adódik: Žaliasis kalnas domb. NRM, domb. GDK, domb. SK, Žaliasis kalnelis domb. MJ: žalia­sis (vö. f. < žalias), illetve a növényzet teljes hiánya: Plikasis kalnas hegy. Dk (változata: Pliksubinis): plikasis (vö. f. < plikas); Pliksubinis hegy. Dk (változata: Viškio kalnas): pliksubinis „akinek csupasz a feneke“.

2.2.4. Emberekhez való kapcsolatra utaló jelentésű oronimák.

Ezek az emberekkel való valamilyen kapcsolatra utalnak, és közel állnak a birtokos jelentésű oronimákhoz. Az ilyen hegyes helynevek személymegnevezésekből származnak: Bajorýnė domb. GrK: bajorýnė „hely, ahol sok nemes él”, vö. a Bajõras személynévvel³⁴; Bajõr-kalnis domb. ŽM³⁵: bajõras, vö. a Bajõras személynévvel; Barõn-kalnis domb. MDG: barõnas „nemesi cím” és „kos”, vö. baroninis „juhbőrből való” (JŠŽR); Benõs-kalnis hegy. BVD, hegy. SK: benõsis „akinek nincs orra”; Bób-kalnis domb. BND: bóba; Mam-ātė hegy. Dk: mamà; Mergių kalnelis domb. MNČ³⁶: mergė „lány”; Strienč-kalnis domb. VDG – eredete nem teljesen világos, a strielčius „vadász, erdőőr” szóval vagy a Strielčius személynévvel hozható összefüggésbe³⁷; Šikšnių kalnelis domb. ŽG: šikšnius „aki irha megmunkálásával foglalkozik”, illetve etnonimákból: Cigonų

³⁴ A Bajõras személynév Joniškis járásban nincs adatolva (vö. LPŽ₁ 160), ezért elsősorban a közszói jelentésből való kiindulás javasolt.

³⁵ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy 1863-ban azon a helyen a Krikštanai falu nemesei rejtőztek el, akik az oroszokra akartak támadni; Radavičius, a Skaistgirys plébánia papja élelmet és lőszert vitt nekik (ŽV).

³⁶ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy ezen a kis dombon temettek el egy lányt, aki a gyengén befagyott Švėtė folyóba fulladt, miközben ételt vitt az erdőbe a férfiaknak, a favágóknak (ŽV).

³⁷ A Strielčius személynév Joniškis járásban nincs adatolva (vö. LPŽₙ 835).

33

NERIJA BARTKUTĖ

kalnėlis domb. Dk: cigōnas „cigány”; Čigōn-kalnis domb. Jᴅᴋ³⁸, domb. Pʟᴛ³⁹: čigōnas, vö. a Čigōnas⁴⁰ személynévvel.

Figyelemre méltó, hogy az állatvilágra, növényvilágra és az emberekkel való kapcsolatra utaló jelentésű oronimák egy része személynevekből származhat, ezért más szemantikai csoportokba sorolandó. A személynévi eredetet azonban több okból másodlagosként jelöljük meg: sok ilyen személynév nincs adatolva Joniškis járásban, továbbá a közszónak egyértelmű szemantikai kapcsolata van a hegyes helyek sajátosságaival, amelyet az adatközlőktől feljegyzett elbeszélések is megerősíthetnek. Ezért ezeket az oronimákat elsősorban az említett három szemantikai csoportba soroljuk.

2.2.5. Démonológiai jelentésű oronimák. Ide a mitológiai lény megnevezéséből származó hegyes helynevek tartoznak: Ragān-kalnis domb. Mᴋɴ, domb. Žg⁴¹, Rāganų kalnas hegy. Žg: rāgana. Ide tartoznak azok az oronimák is, amelyek eredetét bizonyos mondák magyarázzák: Linksmýbės kalnēlis domb. Vᴋ⁴²: linksmýbė; Pinigų kalnas hegy. Sᴛᴋ⁴³, Pinigų kalnēlis hegy. Cɢɴ⁴⁴: pìningas. A keresztény valláshoz kötődő oronima a Šventõs Brigitos kalnas hegy. Kʟɴ, amely nem litván eredetű személynévből és a švẽntas jelzőből áll. Ilyen nevek előfordulnak Litvánia hidronímiájában (vö. Vanagas 1970: 270), és Joniškis járás területén is feljegyeztek hasonlót – vö. a Švẽnto Jōno upėlis hidronimával.

2.2.6. Az antonimikus jelentésű oronimák a nagy – kicsi tulajdonság alapján alkotnak polarizáló párt: Didýsis kalnas domb. Aɴᴅ – Mažàsis kalnas domb. Aɴᴅ: didýsis (a hímnemű alakja: < didis) és mažàsis (a hímnemű alakja: < mažas). Ezeknek az oronimáknak konfigurációs jelentésük is van.

³⁸ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy egykor egy cigányasszony eltemette gyermekét a hegyen (ŽV).

³⁹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen egykor cigánykaraván szokott megállni (N. B.).

⁴⁰ A Čigōnas személynév Joniškis járásban nincs adatolva (vö. LPŽ₁ 426), ezért elsősorban a közszói jelentésből való kiindulás javasolt.

⁴¹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy régebben azon a helyen boszorkányokat égettek (ŽV).

⁴² Az adatközlőktől feljegyezték, hogy vasárnaponként 12 órakor zenét hallottak onnan szólni (ŽV).

⁴³ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a dombba elásták Komaras földbirtokos pénzét, amelyet koporsóval együtt vittek elrejteni; az emberek látják, amint ég (N. B.).

⁴⁴ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a dombocskában 12 hordónyi aranypénzt rejtettek el (a hordók hordókat jelentettek – N. B.) (ŽV).

34

Kalnuotų vietų įvardijimas

2.2.7. A környezetet leíró jelentésű oronimák. Ezek az oronimák olyan köznevekből erednek, amelyek a dombos helyen (korábban) lévő objektumokat jelölik, vagy a mellettük található dombos helyet nevezik meg: Ākmeno kālnas domb. Gžč⁴⁵: ākmenas ‚kő‘; Kārtuvių kālnas dombsor Drgn: kārtuvės; Māit-kapis dombsor Dml: maitā ‚elhullott állat‘; Majā(k)-kalnis dombsor Znn⁴⁶: majākas ‚háromszögelési pont‘; Pučk-ýnė dombsor Dk⁴⁷: pučkà ‚ágyú‘; Salų kalnėlis dombsor Dk: salà; Tiltų kālnas domb. Dk: tiltas; Vartykslių kalnėlis dombsor Ncn⁴⁸: vartykslis ‚oszlop, amelyhez a kaput rögzítik‘.

2.2.8. Emlékjelentésű oronimák. Ezek az oronimák egy, a dombos helyen történt eseményre emlékeztetnek: Baln-ã-vietės dombsor Bčn⁴⁹: bãlnas ir vietà; Kiaušių kalnėlis dombsor Bdr⁵⁰: kiaušis ‚tojás‘.

2.2.9. A tevékenységet jelölő oronimák olyan tevékenységre utalnak, amelyet a dombos helyen végezhettek. Ezek az oronimák többnyire igékből erednek: Rākt-ė domb. Žg (változat: Rākt-uvė, Rakt-uvė)⁵¹: rākti ‚kapargatni; ásni‘, vö. lett rakt ‚ásni; túrni‘ (LLKŽ: 598) (vö. Būga 1961: 257, Šliavas 1996: 13, Vanagas 1973: 212), továbbá vö. rāktė ‚szálka‘ és raktùvė ‚kulcstartó: kaparó, kötőtű; zár, retesz‘⁵²; Ūrš-ė domb. Dr: ūršti ‚haragudni; zajt csapni‘,

⁴⁵ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a dombon állítólag egy nagy kő van (N. B.).

⁴⁶ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy az oroszok egy majaką építettek; mély gödröt ástak, téglából raktak alapot (ŽV).

⁴⁷ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy azon a helyen a svédek elleni harcok idején ágyúk álltak (N. B.).

⁴⁸ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy ezen a dombocskán egyenes rezgőnyárfák nőttek; ha ketté kellett hasítani őket, a fa csavarodott volt és használhatatlan; azt mondták, kapuk készítésére alkalmas (ŽV).

⁴⁹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a lovászok ezen a kis dombon rakták le a nyergeket (ŽV).

⁵⁰ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy húsvétkor tojásokat gurítottak le erről a dombocskáról (N. B.).

⁵¹ Az adatközlőktől feljegyezték, hogy a XII–XIII. században itt egy 16 öl magas oszlopot állítottak, amelyhez egy szurokkal teli hordót kötöttek; amikor megérezték az ellenség közeledtét, a hordó kanócát meggyújtották, így adtak jelet a lakóknak, hogy készüljenek az ellenség fogadására; ezért nevezték el a helyet az ország kulcsának (ŽV).

⁵² Endzelytė (2005: 153) nurodo hidroniminę šio oronimo kilmę – iš upėvardžio Rāktė, tačiau paties upėvardžio jos atliktoje bendroje Lietuvos Žiemgalos toponimijos darybos analizėje nėra.

35

NERIJA BARTKUTĖ

Endzelytė (2005: 140) šį oronimą sieja su nefiksuotu asmenvardžiu *Uršys; Žabúot-inis kln. Dk: žabúoti ‚apdėti žabais; žabus kapoti‘. Šiai semantinei grupei galima priskirti ir oronimus, turinčius paskirties reikšmę – kalnuota vieta buvo naudojama tam tikrai ūkinei veiklai: Pánčių kálnas kln. Dk: pántis; Degut-inė klv. Dml: degùtas; Salýkl-inė klv. Jdž: salýklas ‚daiginti miežių grūdai alui daryti‘.

2.2.10. Az égi jelenségekkel való kapcsolatra utaló jelentésű oronimák. Ezek olyan dombos helyek nevei, amelyek égi jelenségekkel állnak kapcsolatban: Aušr-ùtis kln. Žč: aušrà „hajnal”; Žvaigždės kalnėlis klv. Dk: žvaigždė „csillag”. E szemantikai csoportba tartozik a metaforikus oronima is: Gais-pilis kln. Žg: gãisas „levegő”, vö. lett gaiss „levegő” (LLKŽ: 204), valamint pilìs.

3. KÖVETKEZTETÉSEK

Összesen 216 Joniškis járási oronima szemantikáját vizsgáltuk. Amint említettük, ez a régió rendkívül sík domborzatú, ezért oronimának a valamelyest kiemelkedő természetes vagy mesterségesen létrehozott helyek neveit nevezzük.

Milyen tendenciák figyelhetők meg a dombos helyek elnevezésében sík vidéken? A nem motivált, vagyis elkülöníthető „oronimikus” jelentéssel nem rendelkező oronimák az összes dombos helynév mintegy egytizedét (10,6%) teszik ki. Ezen oronimák legnagyobb része (4,6%) más tulajdonnevekből, főként személynevekből származik – az ilyen dombos helynevek singularia tantum formájúak, és litván (1,9%) vagy nem litván eredetű (2,2%) személynévből keletkeztek. Amint említettük, Vanagas feltételezése szerint ezek a helynevek birtokos szerkezetekből alakulhattak ki. A nem motivált oronimák másik része különféle helynevekből (3,2%), illetve különféle egyéb köznevekből (2,8%) ered, amelyek többnyire az emberi tevékenységhez kapcsolódó objektumokat jelölnek.

Joniškis járás oronímiájának legnagyobb részét a motivált, vagyis elkülöníthető „oronimikus” jelentéssel rendelkező dombos helynevek alkotják (89,4%). A helyet nem jellemző motivált oronimák (42,2%) és a helyet jellemző motivált oronimák (47,2%) aránya csaknem egyenlő. A helyet nem jellemző motivált oronimák között nagy számban fordulnak elő a birtoklást, illetve a helyet kifejező oronimák, amelyek a régió összes dombos helynevének 35,2%-át teszik ki. Alakjuk szerint különítjük el őket: képzős (1,9%), összetett szavas (7,4%) és többszavas (25,9%) formájuk van. E szemantikai csoport oronimái közül különösen elterjedtek a személynevekből származók. A birtoklást kifejező helyneveket egyértelmű újításoknak tekintik.

36

Kalnuotų vietų įvardijimas

mis toponimijos sistemoje (plg. Vangas 1981: 49). Kita dalis (7%) motyvuotųjų oronimų, neapibūdinančių objektų, yra kilusi iš „oroniminės“ reikšmės fiziografinių terminų.

A helynévanyag szemantikai változatosságát leginkább a helyet jellemző motivált oronimák tárják fel, mivel ezek a dombos hely konkrét sajátosságait hangsúlyozzák. Joniškis járásban – mint említettük – ezek az oronimák az összes dombos helynév csaknem felét teszik ki. Közöttük a fiziográfiai jelentésű oronimák dominálnak (12,5%), ezen belül pedig kiemelkednek a dombos helyet a talaj minősége alapján jellemző oronimák, valamint a konfigurációs jelentésű oronimák. A dombos helyek egy másik gyakran hangsúlyozott sajátossága a növényzet (10,2%). Elterjedtek továbbá az állatvilágra, illetve az emberekkel való kapcsolatra utaló jelentésű oronimák (egyenként mintegy 6%). A helyet jellemző további motivált oronimák elterjedtség szerint a következőképpen oszlanak meg: a környezetet jellemző jelentésűek – 3,7%; démonológiai és tevékenységre utaló jelentésűek – egyenként 3,2%; égi jelenségekkel való kapcsolatra utaló jelentésűek – 1,4%; valamint ellentétes jelentésűek és emlékezeti jelentésűek – egyenként Joniškis járás összes oronimájának 0,9%-a.

Összefoglalva megállapítható, hogy Joniškis járásra jellemzőek a dombos hely valamely sajátossága alapján elnevezett motivált oronimák (elsősorban fiziográfiai jellemző – a talaj minősége és formája –, flóra, fauna vagy az emberekkel való kapcsolat alapján), ugyanakkor nagy számukkal kitűnnek a személynevekből származó, újabb, birtoklást kifejező oronimák is. A nem motivált oronimák kis hányadot képviselnek; ezen a csoporton belül a személynévi eredetű, a birtoklást kifejező dombos helynevekhez közel álló oronimák emelkednek ki. Feltételezhető, hogy a sík Joniškis járás oronímiájának elnevezési tendenciái hasonlóak az általános hegynévadási tendenciákhoz, de inkább a sík vidékre jellemző sajátosságokat hangsúlyozzák: a talaj minőségét, a növényzetet, az állatvilágot, valamint a dombos hely és az emberek kapcsolatát (birtoklás, az emberi tevékenység jellemzői).

RÖVIDÍTÉSEK

Lakott helyek neveinek rövidítései:

A_L – Alsiai

B_YVN – Byvainiai

A_ND – Andrešiūnai

B_L – Bilžiai

B_ČN – Bučiūnai

B_LZ – Blauzdžiūnai

B_DR – Budraičiai

B_ND – Bandoriai

37

Nerija Bartkutė

Bvd – Buivydžiai

Cgn – Cigoniškiai

Dk – Daukšiai

Dlb – Dilbinai

Dml – Dameliai

Dnr – Daunoriškė

Dr – Dargiai

Drg – Dargaičiai

Drgn – Darginiai

Dvl – Dvelaičiai

Dvr – Dvareliškiai

End – Endriškiai

Gdk – Gaudikiai

Gmn – Giminėnai

Grk – Girkančiai

Grž – Gražaičiai

Gšč – Gaščiūnai

Gtč – Gataučiai

Gžč – Gaižaičiai

Jdk – Juodeikiai

Jdž – Juodžiai

Jkš – Jakiškiai

Jnk – Jauneikiai

Jnn – Jauniūnai

Jnš – Joniškis

Jrd – Jurdaičiai

Kln – Kalnelis

Km – Kemsiai

Knc – Kančiūnai

Kri – Kriukai

Ks – Kuisiai

Lnk – Lankaičiai

Mdg – Medginai

Mkn – Miknaičiai

Ml – Melniai

Mlč – Mielaičiai

Mld – Maldeniai

Mnč – Minčaičiai

Mrn – Maironiai

Mrt – Martyniškiai

Mtk – Mitkūnai

Mžl – Maželiai

Ncn – Nociūnai

Nrm – Normančiai

Nrn – Noriūnai

Pdr – Padirvonai

Pl – Pailiai

Plt – Platoniai

Pšp – Pošupės

Ptr – Petrai čiai

Pvl – Povilaičiai

Rbž – Rubežninkai

Rdš – Rudiškiai

Rkž – Rukuižiai

Rs – Raistai

Sk – Skaistgirys

Skk – Skakai

Skr – Skariai

Skt – Skutenos

St – Stungiai

Stg – Stagarai

Stk – Satkūnai

Stn – Stoniūnai

Stnl – Staneliai

Str – Stripeikiai

Tlj – Tolie jus

Tr – Treigiai

Trb – Tarbučiai

Trm – Trumpaičiai

Tsn – Tausenai

Vdg – Vidginiai

Vk – Veikšiai

Vkn – Vekoniai

Vr – Veršiai

38

Kalnuotų vietų įvardijimas

Z_NN – Ziniūnai

Žč – Žučiai

Ž_dk – Žadeikiai

Ž_dv – Žadvainiai

Ž_G – Žagarė

Ž_M – Žeimiai

Ž_MR – Žmirkliai

Ž_VL – Žvelgaičiai

Egyéb rövidítések:

avd. – személynév

b. – pocsolya

drv. – talaj

įv. f. – határozott névalak

k. – falu

kln. – hegy

klv. – domb

krm. – bozótos

l. – mező

lat. – lett

liet. – litván

mst. – város

mšk. – erdő

plk. – mocsár

pv. – rét

up. – folyó

vad. – úgynevezett

var. – változat

vk. – tanya

ŽV – Föld nevével kérdőívek

LITERATŪRA

AKSCHABAEVA, A. 2001: The Names of the Mountains in Kazakhstan. In: The Names of the Mountains. http://www.inst.at/berge/index_e.htm [prisijungta 2007-04-10].

BALUODE, L. 2005: Par onimizacijų baltų hidronimiją. Baltų filologija 14 (1), 25–36.

BUTKUS, A. 1995: Lietuvių pravardės. Kaunas: Aesti.

BŪGA, K. 1961: Rinktiniai raštai 3. Sudarė Z. ZINKEVIČIUS. Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

EISELE, H. 2001: Die Ausstrahlung der Berge in ihrer Benennungsvielfalt. In: The Names of the Mountains. http://www.inst.at/berge/index_e.htm [prisijungta 2007-04-10].

ENDZELYTĖ, R. 2005: Šiaurės Vidurio Lietuvos vietovardžiai. Daktaro disertacija. Kaunas.

JRG = Joniškio rajono gamta, par. R. BALTRAMAITIS, D. BIČKIENĖ, R. BUTVILA et al. Kaunas: Lututė, 1999.

39

Nerija Bartkutė

JŠŽr = Joniškio šnektų žodynas. Šiauliai: Dialektologijos centras [rankraštis].

Kronsteiner, O. 2001: Internationale Gemeinsamkeiten bei der Benennung von Bergen. In: The Names of the Mountains. http://www.inst.at/berge/index.e.htm [prisijungta 2007-04-10].

LKŽ 2005: Lietuvių kalbos žodynas. Vilnius [elektroninis variantas].

LLKŽ 2003: Latvių-lietuvių kalbų žodynas, sud. A. Butkus. Kaunas: Aesti.

LPŽ_1–11 = Lietuvių pavardžių žodynas, red. A. Vanagas. Vilnius: Mokslas 1985 (t. 1), 1989 (t. 2).

LVKŽ = K. Kuzavinis, B. Savukynas, Lietuvių vardų kilmės žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003.

Mickienė, I. 2001: Telšių rajono toponimų daryba. Daktaro disertacija. Kaunas.

Pospelov, E. M. 1967: Географическая терминология в микротопонимии Восточных Карпат. In: О. С. Ахманова, ред., Микротопонимия. Москва: Издательство Московского университета, 23–30.

Staltmane, V. E. 1981: Латышская антропонимия. Фамилии. Москва: Наука.

Šliavas, J. 1996: Žiemgalių pėdsakais. Vilnius: „Žiemgalos“ draugija.

Šliavas, J. 1999: Šventos Barboros kalnelis. Sidabrė 56, 3.

Vanagas, A. 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba. Vilnius: Mokslas.

Vanagas, A. 1973: Структурно-словообразовательный анализ названий гор Литвы. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. A serija, t. 3 (44), 209–219.

Vanagas, A. 1981a: Lietuvių hidronimų semantika. Lietuvių kalbotyros klausimai 21, 4–153.

Vanagas, A. 1981b: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. Vilnius: Mokslas.

VŽe 2007 = Vietovardžių žodynas. Vilnius [Internetinis leidimas].

Nerija Bartkutė

Šiaulių universiteto Dialektologijos centras

P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai, Lietuva

[email protected]

40