Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

Dalia Sviderskienė

Go to original

Preparing document pages…

Acta Linguistica Lithuanica

LVII (2007), 99 – 122

Marijampoléi járás lakott helyeinek nevei

Dalia Sviderskienė

Lietuvių kalbos institutas

A cikk a Marijampoléi járás lakott helyeinek nem hivatalos neveivel foglalkozik, amelyeket a két világháború közötti időszakban az élő beszédből jegyeztek fel. Tárgyalja és elemzi ezek szóalkotási sajátosságait, a helynévvé válás, a helynévből való továbbképzés és a névvé válás mechanizmusai alapján. Ezeket a településnévi származékokat tehát több szempontból vizsgálja. A cikk végén közölt következtetések lehetővé teszik a tárgyalt helynévosztály eredetére és képzésére vonatkozó általános tendenciák értékelését.

Az itt közölt elemzés később beépül a vizsgált terület településneveinek eredetére és képzésére vonatkozó tendenciák átfogó vizsgálatába.

0. BEVEZETÉS

A hivatalos használatban továbbra is élő lakóhelynevek (településnevek) képzési és eredetbeli tendenciáit számos litván helynévtani munka tárgyalja. A képzővel alkotott származékokat Marija Razmukaitė doktori értekezésében vizsgálta rendszeresen és részletesen (Razmukaitė 1998); a másodlagos helynevek további két rétegét – az összetett és a többszavas településneveket – külön tudományos cikkekben elemezte részletesen (Razmukaitė 2002a: 121–130; 2003a: 63–80). Sok információ található Litvánia városainak és kisvárosainak nevéről, eredetéről és képzéséről Aleksandras Vanagas posztumusz megjelent monográfiájában, a Lietuvos miestų vardai című műben (Vanagas 1996; sajtó alá rendezte Vitalija Maciejauskienė). Ugyanez a szerző több cikket is szentelt a településnevek néhány képzéstípusának (Vanagas 1967: 111–116; 1990: 381–388).

Megemlítendők továbbá az egyes litván járások – Kvėdarna, Lygumai, Raguva, Seredžius és Stačiūnai – lakott helyeinek névképzését és eredetét vizsgáló kutatások, va-

Dalia Sviderskienė

különálló tanulmányokként közölni a „Versmė” kiadó által előkészített és kiadott kötetekben (Raz mukaitė 2001a: 589–593; 2001b: 788–792; 2003b: 929–931; 2004: 865–869); a Šilalė és Viduklė környéki lakott helyek neveinek elemzése képzésük és eredetük szempontjából (Razmukaitė 2002b: 1062–1071; 2006: 617–620).

A lakott helyek neveinek speciálisabb kutatásai közül még Ilona Mickienė doktori értekezése említhető (Mickienė 2001), amelyben a szerző más helynévfajták mellett képzéstani szempontból az areális oikonímiát is vizsgálta, és meghatározta a lakott helyek neveinek legtermékenyebb képzési típusait (uo., 59–80. o.). A szerző nemcsak a Telšių járásban hivatalosan használatos oikonimákat tárgyalja, hanem a kisebb lakott helyek neveit is, mivel úgy véli, hogy az oikonimák ilyen felosztása hasznos, hiszen feltárja e helynévfajta bizonyos alcsoportjaira jellemző képzési és eredetbeli sajátosságokat.

A lakott helyek – falvak, tanyák, uradalmak, majorságok, tanyasi települések és ezek részei – régi, talán éppen a legrégebbi területi közösségi egységek (vö. Kavoliūtė 2004: 26). Számuk a Marijampolėi megye kérdőíveiben¹ 589. Egy részük (296 oikonima) hivatalos használatban van², és – mint már említettük – felkeltette a kutatók érdeklődését. A másik rész, 293 lakotthely-név³ részletes képzéstani és eredetvizsgálata mindeddig nem készült el.

A tanulmány célja az areális helynévkutatás bővítése a nem hivatalos lakotthely-nevek elemzésével. Ez az első olyan publikáció, amely a két világháború közötti időszakban az élő nyelvből lejegyzett lakotthely-neveket vizsgálja.

A tárgyalt helyneveket képzési szempontból az Aleksandras Vanagas által a víznevek elemzésére kidolgozott, és más helynévfajták (alfajták) vizsgálatára könnyen alkalmazható strukturális-grammatikai osztályozás alapján vizsgáljuk (Vanagas 1970: 21–27). A tanulmány a helyneveket elsődlegesekre és másodlagosakra osztja; az utóbbiak képzett (végződés-, képző- és előtagképzéssel létrejött), összetett és többszavas alakokra tagolódnak. Eredetük megítélésekor szintén Vanagas megfogalmazott-

¹ Plačiau apie tarpukario Lietuvos anketų duomenis žr. Sviderskienė (2005: 91).

² A helynevek alakját és státuszát a Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinyną alapján pontosítottuk (2. rész, Vilnius, 1976; a továbbiakban: ATSŽ); továbbá a Vietovardžių žodyną alapján (Vilnius, 2002; a továbbiakban: VŽ).

³ Összevetettük az első általános litván népszámlálás adataival, a Lietuvos apgyventos vietos című kiadvánnyal (Kaunas, 1925; a továbbiakban: LAV).

100

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

a litván helynevek eredetének megítélésére vonatkozó alapelvek szerint – egy helynév eredetén magának a toponimikus lexémának a keletkezési forrását értjük, nem pedig tövének genetikai etimológiáját (vö. Vanagas 1980).

A tanulmány a nem hivatalos lakotthely-neveket azon alapszavak szerint csoportosítja, amelyekből származnak: köznevekből (apelatívumokból), más helynevekből, személynevekből és személyeket jelölő apelatívumokból, valamint kettős eredetűekre, amelyek esetében a szerző véleménye szerint két lehetséges eredetmagyarázat adható meg. Az alapszavak magyarázatához felhasznált valamennyi forrás⁴ kétféleképpen szerepel: egyesek a magyarázott alapszó után, zárójelben, mások – az ismétlés elkerülése érdekében – a forrásrövidítések jegyzékében.

Az oikonimák eredetének magyarázatához gyakran használt más nyelvi köznevek és tulajdonnevek szótárakból és jegyzékekből származnak; a szükséges történeti személyneveket pedig a történeti személynevek kartotékából (IAK) vettük. Az említett források a tanulmány végén található rövidítésjegyzékbe is bekerültek.

A különféle képzőket tartalmazó lakotthely-nevek gyakorisági adatait, valamint az egyes képzési típusokhoz tartozó nevek megállapított számát a függelék táblázatai tartalmazzák (lásd az 1., 2. és 3. táblázatot). A tanulmányban használt különféle rövidítések (objektumokra és lokalizációra utalók) az LKI Vardyno skyriaus által a Lietuvos vietovardžių žodynui írásához készített útmutatóból származnak.

A szerző korábbi publikációiban ismertetett további alapelveket is követve (vö. Sviderskienė 2005: 92–94; 2006: 51–52), az areális helynévkutatás az elsődleges és többes számú helynevek elemzésével kezdődik.

1. KÖZNEVEKBŐL (APPELLATÍV LEXÉMÁKBÓL) EREDEZTETHETŐ LAKOTT HELYEK NEVEI

1.1. Elsődlegesek

Būklės kert. Jrgž: lit. būklės ‚hely, ahol korábban házak álltak, tanya‘; Buktà vs. ŪtN: jövevényszó buktà ‚három oldalról vízzel vagy erdővel körülvett földterület‘; Cegėlnė vs. Iš: szláv cegėlnė ‚téglagyár‘; Čigėlnė vs. Ldvn: szláv *čigėlnė, vö. szláv cegėlnė; Išmata falu Ss: lit. išmata ‚a faluhoz tartozó közös földterület‘; Gõjus Brb egyik falurésze: lit. gõjus ‚kis, szép erdőcske‘; Griebtùvas Klvr egyik falurésze: lit.

⁴ LKŽ; LPŽ; ATSŽ; LHEŽ; LVKŽ…

101

Dalia Sviderskienė

griebtùvas ‚sarló alakú vaskengyel, amelyet a gabona markolására (a rendre vágott gabona felvételére) használnak‘; Kelmýnas Iš egyik falurésze; Kelmýnė Šil faluja: lit. kelmýnas, kelmýnė ‚olyan hely, ahol a fák kivágása után sok tuskó maradt‘; Láužas KzR lakott hely: lit. láužas ‚régi, düledező ház, viskó‘; Naujienà Šil, Vv faluja: lit. naujienà ‚újdonság, új dolog‘; NavynàAlš mezei települése: szláv navynà, vö. lengyel nowina ‚irtásföld, újonnan feltört föld (frissen felszántott föld)‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 334); OkòtnaSs faluja: szláv *okòtna, vö. lengyel ochotny, ochotno ‚jól előkészített, megfelelő‘ (SJP₃ 548); Pagirỹs KlvR egyik falurésze: lit. pagirỹs ‚az erdő széle‘; PadaržìnėŠil egyik falurésze: lit. padaržìnė ‚a pajta melletti hely‘; PanskaIš egyik falurésze: szláv *panska, vö. lengyel pański ‚úri; úrhoz, urakhoz tartozó; földesúri; földbirtokoshoz, földbirtokosokhoz tartozó‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 411); PauliankaŠil egyik falurésze: szláv *paulianka, vö. lengyel pohulanka ‚ivászat, tivornyázás, lakoma‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 469); PodlėsėBrB faluja: szláv *podlese, vö. lengyel podlesie ‚erdőszél‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 455), vö. még fehérorosz надлецце (SBM 487), orosz подлесъе ‚erdőszél, pagirys‘ (RLKŽ₃ 188); PópiernėPrN birtok: szláv *popiernė, vö. lengyel papiernia ‚papírgyár‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 411); PūstýnėKzR faluja: szláv pūstýnė ‚elpusztított, lerombolt, elhagyott hely‘; SantakàIgl faluja: lit. santakà ‚két folyó összefolyásának helye‘; SenóvėMrJ, Šn tanyája: lit. senóvė ‚régen trágyázott szántóföld‘; SlabadàVv egyik falurésze: szláv *slabada, vö. lengyel stoboda ‚kis lakott vidéki település <…>‘ (SJP₆ 209); SmálnyčiaŠšt faluja: szláv *smalnyčia, vö. szláv smálnyčia ‚kátránygyár, kátrányfőző‘; StanaviskasKlvR egyik falurésze: szláv *stanaviskas, vö. lengyel stanowisko ‚állomás, hely‘ (WSPR 1002).

Pluralia tantum alakok: Barsukai LdvN faluja: lit. barsūkas ‚durva szőrű ragadozó kisemlős; borz (Ursus meles)‘; BūdosVv faluja: szláv būdà ‚sátor, menedék, kunyhó (őr, pásztor stb. számára)‘; DurbėsLbv faluja – a lit. durbė ‚korhadt ág, gally‘, lit. durbis ‚korhadt fa‘ szóval kapcsolatos; vö. még a lit. durbti, -sta, -o ‚odvasodik, üregessé válik, korhad‘ igével; GalaiIg egyik falurésze: lit. gãlas ‚szél, határ‘; GriebtùvaiLdvN egyik falurésze: lit. griebtùvas ‚sarló alakú vaskengyel, amelyet a gabona markolására (a rendre vágott gabona felvételére) használnak‘; IšlandžiaiKrsN faluja: lit. išlanda ‚lyuk, be- vagy kijárat, átjáró‘; KazėrmėsŠšt egyik falurésze: jövevényszó *kazermė, vö. jövevényszó kazármė ‚laktanya‘; PagiriaiŠn egyik falurésze: lit. pagirỹs ‚az erdő széle‘; PiliakalniaiLbv faluja: lit. piliakalnis, piliãkalnis ‚hegy, amelyen vár áll vagy állt, várhegy‘; RevaiBrB faluja: lit. rėvas ‚szurdok, mélyedés, vízmosás‘; SãlosLdvN faluja: lit. salà ‚művelt föld, rétek között fekvő kis szántóföld‘, vö. lit. saloj (MrJ) ‚járhatatlan, nehezen megközelíthető‘; SodybosGuob faluja: lit. sodýba ‚hely, ahol házak álltak, egykori tanya helye‘; ZasłonaiBrB faluja: szláv *zaslonas, vö. lengyel

102

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

zastona,uždanga, uždangalas, užuolaida‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 956); Žarijos k. AšmN: liet. žarija,išdaga, anglis‘; Žūklės k. Vv: liet. žūklė,žuvų gaudymas, žvejyba‘.

1.2. Származékok

1.2.1. Képzős származékok. 24-et jegyeztek fel; litván (balti) képzőkkel keletkeznek: -ėlė, -ėlis, -ėlis, -ėliai, -ėliai, -ija, -ynas, -inė, -inis, -iniai, -iškiai, -(i)ukai, -utė, valamint a szláv -ka képzővel.

-ėlė: Naujien-ėlėAlš mezei települése: lit. naujiena ‚újdonság, új dolog‘;

-ėlis, -ėliai: Murg-ėliaiGuob tanyája: lit. mùrgas ‚földmérték‘; Trak-ėliaiKlvr egyik falurésze; Trak-ėlisKzR egyik falurésze: lit. trãkas ‚karám‘;

-ėlis, -ėliai: Norag-ėliaiPrN birtok, Ss faluja: lit. norãgas ‚eke; az ekére szerelt, a szarvakra húzott alkatrész‘; Tabūn-ėlisMrJ faluja: lit. tabūnas ‚csapat, csoport‘;

-ija: Mandabūr-ijaTrkš egyik falurésze: lit. mandabūris ‚csapat, osztag, gyülekezet‘;

-ynas: Kraujut-ynasKzR egyik falurésze: lit. kraujūtis ‚orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis)‘;

-inė: Liep-inėKrsn faluja: lit. liepa ‚szíves fa, fogazott levelű, mézelő virágú és széles koronájú fa (Tilia)‘; Pagir-inėVv tanyája: lit. pagirė, pagirys ‚az erdő széle‘; Pamalv-inėPdvN egyik falurésze: lit. *pamalvė, *pamalvys vagy hasonló, vö. lit. malva, malvė ‚a mályvafélék családjába tartozó növény, mályva (Malva)‘; Paraist-inėPdvN egyik falurésze: lit. paraistė, paraistys ‚mocsár széle, a mocsár menti hely‘; Pašil-inėŠil egyik falurésze: lit. pašilė ‚a liget, erdőcske melletti hely‘; Patrak-inėKlvr tanyája: lit. patrakė, patrakys ‚a trak, irtás, parlag menti hely‘; Vidur-inėŠil egyik falurésze: lit. vidurys ‚olyan hely, amely minden oldalról vagy két oldalról egyenlő, illetve megközelítőleg egyenlő távolságra van‘;

-inis, -iniai: Gir-inisTrkš egyik falurésze: lit. giria ‚nagy erdő‘; Kamar-iniaiAlš faluja: jövevényszó kamarà ‚parasztház vagy pajta tárolásra szolgáló szobája különféle termények és tárgyak számára; tálalószekrény, raktár; nyílás, üreg‘;

-iškiai: Molýn-iškiaiŠn egyik falurésze: lit. molýnas ‚agyagos, agyagos föld, talaj‘; Triob-iškiaiTrkš faluja: lit. triobà ‚lakóház, parasztház‘;

-(i)ukai: Peč-iūkai Prn tanyája: szl. pěčius „kályha: helyiség fűtésére, étel főzésére, sütésére szolgáló, kenyérsütő kemence”;

-ka: Būd-ka Guob tanyája: szl. būdà „kunyhó, sátor, menedék, házikó (őr, pásztor stb. számára); szénaboglya”; Slabad-ka Klvr településrésze: szl. *slabada, vö. lengyel stoboda „kis

103

DALIA SVIDERSKIENĖ

lakott falusi település <...>” (SJP_VI 209), vö. még a belarusz слабодка „nagy falu része” (SBM 746);

-utė: Jaun-utė KzR tanyája: litván jaūnas, -à „kevés éves, fiatal”.

Az 1. táblázat (lásd a függeléket) kiemeli azokat a képzőket, amelyeket Marijampolė megye nem hivatalos lakóhelyneveinek köznevekből való képzésére használnak. A táblázat azt mutatja, hogy az összes származék túlnyomó többségét litván (balti) képzős származékok alkotják (~92%); a szláv -ka képzővel mindössze néhány oikonimát alkottak.

A származékok ezen csoportjában a legproduktívabb litván (balti) képző az -inė (~29% származék), kevésbé produktív képzők az -elis, -ėliai, ėlis, -ėliai (~13% származék), az -ėlė, -inis, -iniai, -iškiai (~8% származék), egyedi előfordulások pedig: -ija, -(i)ukai, -ynas, -utė.

1.2.2. Prefixummal képzett származékok.

Két prefixummal képzett származékot jegyeztek fel: az at- és a pa- előtaggal.

at-: At-stulpỹs Šil. településrésze: litván stūlpas „függőlegesen a földbe ásott rönk”;

pa-: Pa-dėgsnė Brb településrésze: litván dėgsnė „égés, leégett hely”.

1.3. Összetett lakotthely-nevek (összetételek)

Első tagjuk minden feljegyzett esetben főnév. Második tagként fiziográfiai, topográfiai terminusok⁵, valamint az emberi környezethez kapcsolódó objektumok elnevezései szerepelnek: Alksn-iā-kaimis ŪtN-i településrész: lit. ālkšnis „a nyírfafélék családjába tartozó fa (Alnus)”, káimas; Čỹk-a-kalnis vö. MrJ: lit. čỹkas „a vargányát régebben čykasnak nevezték”, kálnas; Gal-ā-sodė Krsn-i településrész: lit. gālas „valaminek a szélső része (kezdete, vége)”, lit. sōdas „gyümölcsfákkal és gyümölcstermő bokrokkal beültetett földterület”; Kiaul-iā-pievė vö. ŪtN: lit. kiaũlė „húsáért és zsírjáért tartott háziállat (Sus domesticus)”, piéva; Klev-a-kalnis Šil. faluban: lit. klėvas „a juharfélék családjába tartozó, széles, karéjos levelű fa, juhar (Acer)”, kálnas; Lìn-margis Ss faluban: lit. linā, línas „rost- és olajnövény (Linum)”, lit. márgas „földmérték”; Svirn-a-viečiai Ss faluban: lit. svir̃nas „épület, ahol a gabonát tárolják; nagyobb hombár”, lit. vietà „terület, tér, ahol valami van vagy történik”.

Egyetlen olyan helynevet jegyeztek fel, amelynek mindkét tagja szláv eredetű – Star-a-po-

⁵ A cikk nem tér ki a gyakran ismétlődő, a litván nyelvben általánosan elterjedt földrajzi nómenklatúrai terminusokból és azok kicsinyítő alakjaiból létrejött második tagok, illetve elemek eredetére.

104

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

lė || Marijámpolė (hiv.) M városa^RJ; az első tag a lengyel stary, az orosz старый ’régi’ szóval, a második a belarusz és orosz поле, valamint a lengyel pole ’mező’ szóval hozható kapcsolatba.⁶

1.4. Összetett nevek

1.4.1. Ebben a csoportban egyetlen birtokos esetű lakotthelynév szerepel: Duobių Kalnas G települése^DL. Első eleme a lit. duobė ’kiásott vagy más módon bemélyedt hely a földben’, a második pedig a földrajzi nómenklatúra kalnas ’hegy’ terminusából keletkezett.

1.4.2. Kvalifikaciniai gyvenamųjų vietų vardai sudaro daugumą (9). Pirmieji jų dėmenys išreikšti paprastuoju ar įvardžiuotiniu būdvardžiu, neturinčiu polarizacinės poros, nors opozicija ir juntama. Būdvardis šiuose junginiuose tarnauja tam tikros ypatybės paryškinimui. Antrieji kalbamų oikonimų dėmenys – fiziografiniai, topografiniai terminai, gyvenamųjų objektų, vietų pavadinimai ar pan.: Karališkas Darželis sod. JRGŽ: liet. karališkas, -a, ‚labai didelis‘ ir liet. darželis ‚žemės sklypelis prie gyvenamųjų namų gėlėms‘; Nauja Valià k. L^BV: liet. naujas, -à, antrasis dėmuo sietinas su lenk. wola ‚mokesčių lengvatos; vietovė, kuriai jos suteiktos‘ (SJP^VII 684–686); Naujas Kaimas k. L^BV: liet. naujas, -à ir liet. kaimas ‚valstiečių gyvenvietė, sodžius, soda‘; Naujas Miestas mst. dalis K^LVR: liet. naujas, -à ir liet. miestas ‚didelė gyvenamoji vietovė <...>‘; Naujoji Klebonijà sod. ŠŠT: liet. naujoji, plg. liet. naujas, -à ir liet. klebonija ‚klebono gyvenami namai; klebono žemė‘; Pànska Ūlyčia k. dalis KŽR: sl. *panska, plg. lenk. pański ‚pòniškas; pòno, pònų; dvarininkiškas; dvarininko, dvarininkų‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 411) ir sl. *ūlyčia, plg. sl. ūlyčia ‚kaimas, sodžius‘; Senòji Klebonijà sod. ŠŠT: liet. senóji, plg. liet. senas, -à ‚jau kuris laikas esantis, seniai atsiradęs <...>‘ ir liet. klebonija ‚klebono gyvenami namai; klebono žemė‘; Sodybinė Linija k. dalis P^DVN: liet. sodybinis, -ė ‚priklausantis sodybai, esantis sodybvietėje‘ ir liet. linija ‚rėžio ar lauko riba; siena, ežia‘; Svìnska Ūlyčia k. dalis K^LVR: sl. *svinska, plg. lenk. świński ‚kiaùlės; kiaùlių; kiaulinis‘ (Vaitkevičiūtė 1979: 786) ir sl. ūlyčia ‚kaimas, sodžius‘; Užbažnytinė Linija k. dalis P^DVN: liet. *užbažnytinė (esanti už bažnyčios), plg. liet. bažnytinis, -ė ‚priklausantis bažnyčiai (maldos namams)‘ ir liet. linija ‚rėžio ar lauko riba; siena, ežia‘.

⁶ Ebben az esetben Vanagas magyarázatát követjük, amely szerint a Star-a-polė helynév összetett (bővebben lásd Vanagas 1996: 143–146).

105

DALIA SVIDERSKIENĖ

Az említett oikonimák közül egyeseket átvitt névnek lehetne tekinteni, mivel korábban valószínűleg nem lakóhelyet, hanem más objektumot jelöltek, és csak később vihették át őket lakóhelyek megnevezésére.

2. MÁS HELYNEVEKBŐL SZÁRMAZÓ LAKÓHELYNEVEK

2.1. Elsődleges

Ebben a csoportban valamivel több név (a feljegyzett 9-ből 5) hidronimákból, mint más helynevekből alakult: Álica falu(rész) Brb: Álica folyó Brb (LHEŽ 39); Dobrovõlė falu Trkš – átvitt falunév, amely a lengyel Dobrowola helynévvel hozható összefüggésbe (SMPRL 227); Drubėngis || Drubìnga kettős név Prn: Drubėngis || Drubìnga folyó Prn (LHEŽ 92); Jaruzolìmas falu(rész) Klvr, KzR – a palesztin város nevének, a Jerùzalė (héberül Jerušalaim) élő beszédben használatos átvitt alakja (LE_IX 388; Saly s 1983: 221); Karõsbalė falu(rész) Jrgž: Karõsbalė tanya Jrgž; Kiaulỹčia kettős név, falu Ššt: Kiaulỹčia, Kiaulỹčia folyó Smn (LHEŽ 155); Lamžà tanya Ldvn – átvitt tanyanév, amely a lengyel Łomża helynévvel hozható összefüggésbe (SMPRL 635), vö. lengyelül tomić ’törni’ (SJP_II 812); Marvenka falu(rész) KzR: Marvenka || Marvėlė (hiv.) folyó Kn (VK; LHEŽ 206).

2.2. Származéknevek

2.2.1. Képzős származékok. Ezek a litván (balti) -elė(s) és -ėliai képzőkkel alkotott származékok, amelyek más lakóhelynevekből keletkeztek.

-ėlė(s): Dūmišk-ėlės falu(rész) ŪtN: Dūmiškės falu ŪtN (ATŠŽ 68); Naujien-ėlė tanya Vv: Naujienà tanya Vv (VK);

-ėliai: Mardos-ėliai falu Brb: Mãrdosai falu Brb.

2.2.2. Előtagos származékok. Négyet jegyeztek fel. Többségük a pa- előtaggal, hidronimákból és egy másik lakóhely nevéből képzett alak: Pa-judrỹs falu(rész) KzR: Jùdrė, Judrė folyó KzR (LHEŽ 137); Pa-verksnỹs tanya Prn: Verksnė || Verksnià folyó Prn (LHEŽ 373); Pa-dambavà tanya Trkš: Dambavà falu Trkš (ATŠŽ 53).

Egy nem hivatalos lakóhelynév a szláv pod- előtaggal alakult: Pod-pakusìnė kert Šn: Pakusinė falu Šn (ATŠŽ 219).

106

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

2.3. Összetett

2.3.1. Birtokos esetű lakóhelynevek. 3 ilyen nevet jegyeztek fel. Mindegyik első tagja egy oikonima, a második pedig egy helyet jelölő köznév: Navasodų Navynà falu Trkš: Navasodai falu Ss (ATSŽ 198), a második tag a lengyel nowina ‚irtás, újdonság (újonnan felszántott föld)‘ szóval hozható összefüggésbe (Vaitkevičiūtė 1979: 334); Tārtupio Pamurgys szemben Brb: Tārtupis falu ŪtN (ATSŽ 313) és a litván *pamurgỹs, vö. litván mùrgas ‚földmérték‘; Žydaviškio Raštas szemben Būd: Žydaviškis falu Guob (ATSŽ 360) és a raìstas ‚mocsár‘.

2.3.2. Minősítő lakóhelynevek. Ezek a szerkezetek (2-t jegyeztek fel) egyszerű melléknevekből (első tagok) és oikonimákból (második tagok) állnak; egyeztetettek, és alanyesetben szerepelnek: Naujās Būdviètis szemben Šil: litván nauj̃as, -à ‚nemrég keletkezett <...>‘ és Būdviètis (hiv.) falu SkRd (ATSŽ 42); Naujì Prienai szemben Prn: litván nauj̃as, -à és Prienai város (ATSŽ 249). Nincs polarizációs párjuk, bár az ellentét érzékelhető. A melléknevek ezekben az esetekben (akárcsak másutt, vö. 1.4.2.) valószínűleg nem ellentét kifejezésére szolgálnak, hanem valamely sajátosság kiemelésére.

3. SZEMÉLYNEVEKBŐL ÉS SZEMÉLYEK KÖZNEVES MEGNEVEZÉSEIBŐL EREDETŰ LAKÓHELYNEVEK

3.1. Elsődleges

Marijampolė megyében adatolt egy képzős antroponimából (transzonimizáció útján) származtatott lakóhelynév: Damaračkas szemben KzR: személynév Damaračkas. Vanagas ezt az esetet kétséget kizárónak tartja, és más egyértelműbb, valamint további néhány olyan lakóhelynév mellett említi, amelyekről csak feltételezhető, hogy a személynév egyes számából erednek (vö. Vanagas 1967: 111–116).

A további 54 eset pluralia tantum alakú: Antanėliai falu Vv: személynév Antanėlis; Bendoriai szemben Mrj: személynév Bendorius vagy hasonló, illetve litván bendorius ‚kádár‘; Bereckai falu része Ššt: személynév Berečkas; Bižai szemben AlšN: személynév Bižas; Būbniai falu Vv: személynév Būbnys; Danieliai szemben Alš: személynév Daniėlius; Daržininkai (röv. Daržinykai) falu része PdvN: litván daržininkas ‚kisföldbirtokos, parcellatulajdonos‘; Daunorai falu része Brb: személynév Daunoras; Garsickai (röv. Garsiskai) falu KzR: személynév Garsickas; Gataveckai falu Vv: személynév Gatavėckas; Gyvūkai falu része Iš: litván gyvùkas ‚élénk, mozgékony gyermek‘; Griškai szemben Trkš: személynév *Griškas vagy hasonló, vö. ragadványnév Griškà; Gudai szemben Vv: személynév Gùdas vagy litván gùdas ‚fehérorosz (esetenként lengyel vagy orosz)‘; Jankauskai falu

107

DALIA SVIDERSKIENĖ

része Vv: személynév Jankáuskas vagy hasonló; Jaraĩ falu Alš: személynév Jãras; Kačerakai tanya ŪtN: személynév *Kačerakas, vö. ragadványnevek Kačeráuskas, Kačerėvskis, továbbá vö. lengyel ragadványnév Kaczerek (SNP^IV 423); Kamičiãi külterület, falu Klvr: személynév *Kamičius vagy hasonló, vö. lengyel ragadványnév Kamicz (SNP^IV 461), továbbá vö. ragadványnév Kamičáitis; Karaliai falu Vv: ragadványnév Karãlius vagy litván karãlius ‚uralkodói, uralkodói monarchikus cím egyes országokban‘; Karončikai falu Klvr: személynév *Karončikas, vö. lengyel ragadványnév Karończyk (SNP^IV 509); Katiliai falu része Šn: személynév Katilius vagy litván katìlius ‚üstök készítője, javítója vagy árusa‘; Kižiai falu része Vv: személynév Kižys vagy hasonló, vö. litván kižas ‚olyan ember, aki apróságokon is bosszankodik‘; Koliončikai lakóhely Brb: szláv *koliončikas (aki kolóniában lakik), vö. szláv kolònija ‚külterületi tanya, magányos település; gazdaság‘; Kuklai falu Trkš: személynév *Kuklas, vö. lengyel ragadványnév Kuklas (SNP^V 397); Kvalitai szemben Alš: személynév *Kvalitas, vö. ragadványnév Kvalità; Ledai falu része KzR: személynév Lėdas; Melekai falu része Vv: személynév *Melekas, vö. lengyel ragadványnév Melek (SNP^VI 284), továbbá vö. ragadványnév Melekáuskis; Melninkai (röv. Melnykai) falu Guob: kölcsönszó mélninkas ‚molnár‘; Migliai falu része Šn: személynév Miglỹs vagy hasonló, illetve litván mìglis ‚aki kevéssé ért valamihez; mamlasz, félkegyelmű‘, litván mìglius ‚aluszékony‘; Mikai falu része Šn: személynév Mikas; Mikuliaĩ lakóhely Šn: személynév Mikūlis vagy hasonló; Mozūrai falu része KzR: személynév Mozū̃ras vagy litván mozū̃ras, -ė ‚a mazúriai etnikai csoport tagja‘, vö. lengyel mazur ‚Mazúriából származó; műveletlen ember, paraszt‘ (SJP^II 907); Naginioniai falu Ss: személynév Naginiónis; Nemurai falu Šn: személynév Nėmuras; Olekai falu része KzR: személynév Òlekas; Pasãuliai szemben Šil: személynév Pasãulis vagy hasonló; Pastarnãkai szemben Alš: személynév *Pastarnãkas, vö. ragadványnév Pastarnõkas; Pečkiai falu KzR: személynév Pečkỹs vagy hasonló; Pieškai szemben Vv: személynév Piẽkas; Rauskai (röv. Rauckai) szemben Vv: személynév *Rauskas, vö. lengyel ragadványnevek Rauck, Raucki (SNP^VIII 53); Reškiniai szemben Šil: személynév *Reškinis vagy hasonló, vö. lengyel ragadványnév Raszkin (SNP^VIII 48), továbbá vö. ragadványnév Reškėvičius; Ringiai falu része Vv: személynév Ringis vagy hasonló; Ruseckai szemben Vv: személynév Rusėckas; Skirkai falu Guob: személynév Skirka vagy hasonló; Skučai szemben Vv: személynév Skučas; Spūdžiai szemben Guob: személynév Spūdis vagy hasonló; Šiauliai szemben Šil: személynév Šiaulis vagy hasonló; Šverakai tanya ŪtN: személynév *Šverakas, vö. ragadványnév Šverỹs, továbbá vö. lengyel ragadványnév Swierak (SNP^IX 174); Terlezai szemben Vv: személynév *Terlezas, vö. lengyel terlarz ‚ács, asztalos; tetőfedő‘ (SJP^VII 49); Urbonai szemben Vv: személynév Ūrbonas; Urnevičiai falu KzR: személynév Urnėvičius; Varteliai szemben Šn: személynév *Vartelis vagy hasonló, vö. lengyel ragadványnév Wartel (SNP^X 101); Zelberiai falu Krsn: személynév *Zelberis vagy hasonló, vö. német személynév Selber (Gottschald 1954: 535); Žilinskai falu része Vv: személynév Žilińskas.

Másfelől egyes lakóhelynevek, például: Griškai szemben Trkš,

108

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

A Kvalitai és az Alš ar Skirkai k. Guob név végződéses képzésként is értelmezhető, amely a Gr iškų, Kvalitų vagy Skirkų személynevekből keletkezett.

3.2. Származékok

3.2.1. Ebben a csoportban egyetlen végződéses képzés szerepel: Simnišk-ė tanya. Trkš: személynév: Simniškis, vö. a lengyel családnévvel: Simniszko (SNP_VIII 420)⁷.

3.2.2. Képzővel alkotott származékok. 97 adatot jegyeztek fel. Ezek mind litván (balti) képzőkkel -aitis, -inė, -ynė, -inis, -iniai, -iškė(s), -iškis, -iškiai, -otas, mind szláv képzőkkel -avas, -čižna, -enka, -ina, -ka jönnek létre.

-aitis: Šark-aitis falu, Lbv: személynevek: Šarka, Šarkus vagy hasonlók;

-avas: Mikalaj-ãvas falu, Guob: személynév: *Mikalajus vagy hasonló, vö. a keresztnévvel Mikalõjus; Ulan-avas falu, Krsn: személynév: *Ulanas, vö. a lengyel utan, ulõnas szóval (Vaitkevičiūtė 1979: 824), továbbá vö. a litván ulõnas ’tőrrel felfegyverzett lovas, könnyűlovas’, családnév: Ulanãvičius;

-čižna: Barkau-čižna falu, Lbv: személynév: Barkáuskas vagy hasonló; Kazlau-čižna falu, Ss: személynév: Kazláuskas vagy hasonló; Mitrau-čižna falu, Klvr: személynév: Mitrãuskas; Palen-čižna falu, Klvr: személynév: Palenčius; Petrau-čižna falu, Ldvn: személynév: Petráuskas vagy hasonló; Samau-čižna falu, Klvr: személynév: Samáuskas vagy hasonló; Šarkau-čižna falu, Klvr: személynév: Šarkáuskas vagy hasonló;

-enka: Kòm-enka Lbv falu, személynév: Kòmas;

-ina: Anel-inà Mškč község, személynév: Anėlė vagy hasonló, vö. a családnevekkel: Aneláuskas, Aneliūnas;

-inė: Cimbol-inė tanya, Klvr: családnév: Cimbolà vagy hasonló; Radžiūn-inė falu, Šn: személynév: Radžiūnas;

-ynė: Abrom-ynė tanya, Šn: személynév: Abrõmas; Balaik-ynė tanya, Jrgž: személynév: Balaikà; Baln-ynė tanya, KzR: személynév: Balnỹs vagy hasonló; Ban-ynė tanya, KzR: személynév: Banỹs vagy hasonló; Batait-ynė falu, KzR: személynév: Batáitis; Berlišk-ynė tanya, Šn: személynév: *Berliškis vagy hasonló, vö. a családnévvel: Berlickas, továbbá vö. Antonius Berliž személynévvel, 1729–1771 (IAK); Bisk-ynė tanya, Šn: személynév: Biškis vagy hasonló; Civinsk-ynė tanya, Šn: személynév: Civìnskis vagy hasonló; Čepansk-ynė tanya, Šil: személynév: Čepánskis vagy hasonló; Čibirk-ynė falu, KzR: személynév: Čibirka; Daugėl-ynė tanya, Šn: személynév: Daugėla vagy hasonló; Dielk-ynė tanya, Jrgž: személynév: Dielkus; Duob-ynė falu, Vv: családnév: Duõba; Duobin-ynė falu, Šn: személynév: Duõbi-

⁷ Másfelől a tanya neve a -išk- képzővel alkotott származéknak is tekinthető, a *Simnys vagy hasonló személynévből, vö. a lengyel családnévvel: Simniak (SNP_VIII 420).

109

Dalia Sviderskiene

vagy hasonló; Girn-ynė tanya Ss: személynév: Girnys vagy hasonló; Huf-ynė tanya Jrgž: személynév: Hūfas; Jankausk-ynė tanya KzR: személynév: Jankáuskis vagy hasonló; Jar-ynė tanya Ss: személynév: Jāras; Jasait-ynė tanya Ss: személynév: Jasáitis; Kail-ynė falu Šn: személynév: Kaĩlius vagy litván kaĩlius „szűcs, prémfeldolgozó, bőrműves”; Klein-ynė falu Šn: személynév: Kleinýs; Kubil-ynė tanya KzR: személynév: Kubìlius vagy litván kubìlius „kádár; kádáráru-kereskedő”; Kumšt-ynė tanya Ss: személynév: Kumštýs, Liauk-ynė tanya Ss, Šn: személynév: Liaũkus vagy hasonló; Litvait-ynė tanya Šn: személynév: Litváitis; Mač-ynė falu Šn: személynév: Mačýs vagy hasonló; Majausk-ynė tanya Šn: személynév: Majáuskis vagy hasonló; Maliausk-ynė településrész KzR: személynév: Maliáuskis vagy hasonló; Monik-ynė tanya Šn: személynév: Mònika, Mònikas; Morkait-ynė tanya KzR: személynév: Morkáitis; Palaik-ynė tanya Šn: személynév: Palaĩkis vagy litván palaĩkis „rossz, hitvány; gyenge, elnyűtt, öreg; szegény, egyszerű; erkölcstelen, alávaló; mihaszna, gazember”; Paskin-ynė tanya Šn: személynév: *Paskinis vagy hasonló, vö. a Paskà, Paskėvičius vezetéknevekkel, továbbá vö. a lengyel Paskiński vezetéknévvel (SNPᵥᵢᵢ 214); Pečiul-ynė tanya Šn: személynév: Pečiùlis; Pečiok-ynė tanya AlŠ: személynév: Pečiòkas; Pišk-ynė falu AlŠ: személynév: Piška; Ragick-ynė tanya KzR: személynév: Ragickas; Revinsk-ynė tanya Ss: személynév: Revinskis vagy hasonló; Rudžiavič-ynė tanya KzR: személynév: Rudžiāvičia; Rukštel-ynė tanya Jrgž: személynév: Rukštėlė vagy hasonló; Sidabr-ynė falu Šn: személynév: Sidabra, Sidabras vagy hasonló; Šat-ynė tanya Ss: személynév: Šātas; Šim-ynė falu Šn: személynév: Šìmas; Venclov-ynė tanya KzR: személynév: Veñclova vagy hasonló; Virbaš-ynė település KzR: személynév: Virbāšius; -inis, -iniai: Dulsk-inis (t. Dulcki’nis) tanya Ldvn: személynév: Dùlskis vagy hasonló; Kunigi-iniai településrész KzR: litván kù nìgas „pap; úr, földesúr; vezető” vagy személynév: *Kunigas, vö. a Kunigáitis, Kunigėlis vezetéknevekkel; -iškė(s): Abok-iškė falu Ašmn: személynév: *Abokas vagy hasonló, vö. az Abokáitis vezetéknévvel; Árman-iškė tanya Jrgž: személynév: Ármanas vagy hasonló; Bieżin-iškė tanya KzR: személynév: *Bieżinis vagy hasonló, vö. a Bieżà, Bieżė vezetéknevekkel; Bliumk-iškė tanya Klvr: személynév: Bliumkys vagy hasonló; Broc-iškės falu Ldvn: személynév: Brocas vagy hasonló; Bulbūn-iškė tanya Šil: személynév: Bulbūnas; Degut-iškės falu Klvr: személynév: Degùtis vagy hasonló, illetve litván degùtis „aki kátrányt éget, ezzel foglalkozik”; Dziubin-iškė tanya Brb: személynév: *Dziubinis vagy hasonló, vö. a Dziubinskas vezetéknévvel; Grabauč-iškė településrész Klvr: személynév: *Grabaučius vagy hasonló, vö. a Grabáuskas vezetéknévvel; Grig-iškė tanya Ldvn: személynév: Grìgas vagy hasonló; Grüb-iškė falu Ldvn: személynév: *Grübis vagy hasonló, vö. a német Grübel (Brechenmacher 1960: 600), Grüber (Gottschald 1954: 302) személynevekkel; Jurkyn-iškė tanya Jrgž: személynév: Jurkýnas; Kaltūn-iškė településrész Ss: személynév: *Kaltūnas vagy hasonló, vö. a lengyel Kattun vezetéknévvel (SNPᵢᵥ 456), továbbá vö. a Kaltūnas kereszt- és ragadványnévvel (Butkus 1995: 247); Kazlauč-iškės tanya Ss: személynév: *Kazlaučius vagy hasonló, vö. a Kazlaučiūnas vezetéknévvel; Laik-iškės településrész Vv: személynév:

110

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

*Laikis vagy hasonló, vö. a lengyel Laik vezetéknévvel (SNP_v 505), továbbá vö. a Laikáuskas vezetéknévvel; Milūnč-iškės falu KLVR: személynév: Milūnčius; Možūr-iškės falu SKRD: személynév: Možūras vagy hasonló, illetve litván možūras, -ė „a možūrok etnikai csoportjához tartozó személy”, vö. a lengyel mazur „Mazúriából származó; műveletlen ember, paraszt” szóval (SJP_II 907); Prank-iškė falu PRN: személynév: Pránka; Ràč-iškė tanya JRGŽ: személynév: Račỹs vagy hasonló, illetve litván ràčius „a fa kocsialkatrészek és kerekek készítője”; Rùdval-iškė településrész LDVN: személynév: Rùdvalis; Skār-iškė falu KLVR: személynév: Skārius vagy litván skāris „aki rongyos, szakadt”; Šlein-ynė falu ŠN: személynév: Šleinỹs vagy hasonló; Šmit-iškės falu PRN: személynév: Šmitas; Vytur-iškė tanya ŠIL: személynév: Vyturỹs;

-iškis, -iškiai: Beliūn-iškiai település IGL: személynév: Beliūnas; Būdav-iškis település KLVR: személynév: Būdava vagy hasonló; Cimbal-iškiai falu Vv: személynév: Cimbalis vagy hasonló; Geldor-iškiai településrész PDVN: személynév: *Geldoris vagy hasonló, vö. a lengyel Geldarski vezetéknévvel (SNP_III 301); Kizil-iškiai falu Ss: személynév: *Kizilis vagy hasonló, vö. a Kizilēvičius vezetéknévvel; Komin-iškis településrész AŠMN: személynév: *Kominas vagy hasonló, vö. a lengyel Komin vezetéknévvel (SNP_V 99); Tešl-iškiai falu TRKŠ: személynév: Tešlà, vö. a lengyel Teszler vezetéknévvel (SNP_IX 525); Vengl-iškis falu, település Ss: személynév: *Venglys vagy hasonló, vö. a Vęnglikas vezetéknévvel, továbbá vö. a lengyel Węgler vezetéknévvel (SNP_X 176); Žąsin-iškiai falu ALŠ: személynév: Žąsinas;

-k-: Karadun-k-ai településrész ŠIL: *karadunas vagy hasonló; talán vö. a lengyel korodon „tönk, tuskó, ostoba, mamlasz, együgyű, tökfilkó” szóval (SJP_II 478); Marìn-k-a többes számú forma BRB: személynév: Marinà, Marìnas;

-otas: Aleks-ótas tanya PRN: személynév: Aleksà, Ãleksas.

A 2. táblázat (lásd a függeléket) kiemeli azokat a képzőket – a szuffixumokat –, amelyek személynevekből és személyeket jelölő appellatívumokból létrejött nem hivatalos oikonimák képzésében szerepelnek. A táblázatból látható, hogy a Marijampolės megyében említett oikonimadérivátumok képzésére 5 litván (balti) és 5 szláv szuffixumot használnak. Az előbbiekkel 84 oikonima (~86%), az utóbbiakkal jóval kevesebb, 13 oikonima (~14%) jött létre.

Ezen a területen a legproduktívabb litván (balti) szuffixum az -ynė (~a derivátumok 46%-a); további meglehetősen produktív szuffixumok az -išk- (-iškė(s), -iškis, -iškiai), amelyek a derivátumok ~34%-át alkotják. A szláv szuffixumok közül a legproduktívabb az -čizna (~a derivátumok 7%-a). A többi litván (balti) és szláv szuffixummal csupán egy-két származék jött létre.

3.2.3. Egyetlen, už- előtaggal képzett származékot jegyeztek fel: Ùž-juodė falu JRGŽ: személynév: Juòdis vagy hasonló, vö. a litván juódis, -ė „fekete hajú, sötét bőrű ember” szóval.

111

Dalia Sviderskienė

3.3. Lakóhelynevek összetételei (összetett szavak)

10 adatolható; első tagjuk személynevek és személyeket megnevező közszavak: Baln-a-margis kert. Ss: szem.név. Balnys vagy hasonló, márgas⁸; Karō-laukis (< *Karol-laukis) vö. Mrj: szem.név. Kārolis vagy hasonló, laūkas; Kev-iā-daržis kert. Guob: szem.név. *Keva vagy hasonló, vö. helynév Kievà, daržas; Kūpr-a-kaimis faluja Jrgž: szem.név. Kūpras vagy hasonló; Kuin-a-kampis faluja Vv: szem.név. Kuinys vagy hasonló, illetve litván kūnas ’rövidre nyírt hajú; szegény, kopasz; hitvány, sovány; ügyetlen, esetlen’, kãmpas; Žyd-girė faluja Guob: litván žydas, -ė, zsidó nemzetiségű ember’, girià; Palč-ia-balė falu Klvr: szem.név. *Palčius vagy hasonló, vö. helynév Palčiauskas, Palčevskas, balà; Palūc-murgiai vö. Lbv: szem.név. *Paluca vagy hasonló, vö. lengyel családnév Paluc, Paluca (SNP_VII 172), továbbá vö. családnév Palùckas, mùrgas; Pिपir-miestis faluja Iš: szem.név. Pipìras vagy litván pipìras ’tréfásan kisgyerekre, alacsony termetű emberre mondják’, miėstas; Zemk-a-kaimis faluja Šn: szem.név. *Zemka vagy hasonló, vö. lengyel családnév Zemka (SNP_X 480), továbbá vö. családnév Zemkàuskas, kãimas.

A feljegyzett nem hivatalos lakóhelynevek második tagjai kétfélék: 1) fiziográfiai, topográfiai terminusok: balà, girià, kãimas, laūkas, miėstas; 2) az emberi környezettel, tevékenységgel vagy hasonlóval összefüggő tárgyak és egyéb elnevezések (litván daržas ’a tanya melletti, zöldségtermesztésre használt földterület’, litván kãmpas ’sarok, vidék; oldal’, litván márgas, mùrgas ’földmérték’).

3.4. Összetett nevek

3.4.1. A birtokos esetű lakóhelynevek első tagjai személynevekből és személyeket megnevező közszavakból alakultak, a másodikak pedig közszavakból és egy földrajzi nomenklatúrai terminus (kãimas) kicsinyítő képzős alakjából: Beldauskiūčių Sōdas vö. Ššt: szem.név. *Beldauskiūtė, vö. családnév Beldaũskas és litván sōdas ’gyümölcsfákkal és gyümölcstermő bokrokkal beültetett földterület’; Daržininkų Ūlyčia (helyi alak: Daržinykų ūly’čia) faluja Iš: litván daržininkas ’kis földbirtokos, parcellatulajdonos’ és szláv ūlyčia ’falu, település’; Parkaʊskų Kaimelis faluja Guob: szem.név. *Parkauskas, vö. családnév Parkáuskis és litván kaimẽlis, vö. kãimas; Žilinskų Senynė tanya Šn: szem.név. Žilinskas, Žilinskas és litván *senynė, vö. litván sėnas, -à ’már egy ideje létező, régen keletkezett <…>’. Ezeket a helyneveket átvitt értelemben használtnak lehet tekinteni—

⁸ E csoportban a második tagokat a lakóhelynevek első tagok szerinti vizsgálata után tárgyaljuk.

112

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

mert valószínűleg korábban más objektumot jelöltek, később pedig a lakóhelyek megnevezésére vitték át őket (vö. 1.4.1.).

3.4.2. Egy lakóhely minősítő neve önmagában van feljegyezve: Nauja Treiza vö. Vv, amely a litván naũjas, -à ’nemrég keletkezett <...>’ szóból és a *Treiza személynévből tevődik össze; vö. a német Treis személynévvel (Gottschald 1954: 576).

4. KETTŐS EREDETŰ LAKOTT HELYNEVEK

Ezek az oikonimák köznévhez, köznévi eredetű személymegjelöléshez vagy köznévből származó személynévhez egyaránt kapcsolhatók. A Marijampolėi járásban képzésmódjuk szerint három csoportjuk különíthető el: alapszavak, képzős alakok és összetettek.

**4.1. Alapszavak (pluralia tantum alakok)**

Graužai Brb településrész: személynév Gráužas (lásd még a családnevet: Gruužėlis), vagy litván graužas ‘a kavicsos talaj alkotórésze, kavics, görgeteg’; Kraujučiai Vv település: személynév Kraujūtis (lásd még a családnevet: Kraujutaitis), vagy litván kraujūtis ‘orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis); közönséges cickafark, vérzőorrúfű, straviklis (Achilea millefolium)’.

4.2. Származékok

Az -inė, -iškės képzővel alkotott származékok:

-inė: Gryb-inė Iš: személynév Grỹbas, vagy litván grỹbas ‘törékeny, puha spórás növény; vargánya’; Lepš-inė Šil településrész: személynév Lepšỹs vagy hasonló; litván lẽpšė ‘elernyedt, akaratgyenge, elkényeztetett ember’; litván lẽpšis, lepšỹs ‘elernyedt ember, naplopó’, vagy litván lẽpšis, lepšỹs ‘a tinórufélék családjába tartozó ehető gomba (Boletus scaber)’; Žiurk-inė Guob, Ss településrész: személynév Žiurkùs, ragadványnév Žiurkė (Butkus 1995: 460), vagy litván žiùrkė ‘a nyúlfélék családjába tartozó, az egérnél nagyobb rágcsáló (Rattus)’;

-iškės: Vanag-iškės Klvr településrész: személynév Vãnagas (lásd még a családnevet: Vanagáitis), vagy litván vãnagas ‘a héják alcsaládjának egyik faja, rövid, hajlott csőrű és éles karmú ragadozó madár’.

113

Dalia Sviderskienė

4.3. Összetett nevek

Cack-a-vietė tany. Az avd.-ból: *Cacka vagy hasonlóból, vö. lengyel családnév Cacka, Cacko_(SNP 6), illetve a szl. cackà, čačkė ’játék, apró dísz, semmiség’ és a lit. vietà ’terület, tér, ahol valami van vagy történik’ szavakból; Garn-a-būdis falu. Lbv: az avd. Garnỹs (lásd még a családnevet: Garnėlis) vagy a lit. garnỹs ’gólya, gém (Ciconia)’ és a lit. būdà ’sátor, fedél, kis ház (őr, pásztor stb. számára)’ szavakból; Mešk-ã-būdis tany. Az avd. Meškà, a lit. meškà ’ügyetlen, lomha, nehézkes, tunya ember’ vagy a lit. meškà ’medve’, valamint a lit. būdà szavakból; Žiùrk-a-kaimis falu, Šil körzet; ŪtN településrész: az avd. Žiùrkus vagy a lit. žiùrkė ’a patkányok családjába tartozó, az egérnél nagyobb rágcsáló (Rattus)’ és a kãimas ’falu’ szavakból; Žiùrk-miestis város, Vv: az avd. Žiùrkus vagy a lit. žiùrkė, miẽstas.

Marijampolės megye nem hivatalos lakóhelyneveinek vizsgálatát a 3. táblázat zárja (lásd a mellékletet). Ebből látható, hogy a vizsgált helynevek közül a képzővel alakultak a leggyakoribbak. 130-at jegyeztek fel, vagyis az összes vizsgált oikonym mintegy 44%-át. Az elsődleges oikonymok száma 111, azaz az e névosztályba tartozó, vizsgált nevek mintegy 38%-a. A lakóhelynevek további képzéstípusok szerinti megoszlása a gyakoriság alapján a következő: összetett (összetétellel alkotott) nevek – 24, vagyis mintegy 8%; összetett nevek – 21, vagyis mintegy 7%; előtagos származékok – 7, vagyis mintegy 2%; végződéses származékok – 1, vagyis mintegy 0,3%.

Az alapszó lexikai státusza szerint a vizsgált lakóhelynevek megoszlása a következő: személynevekből és személyeket jelölő köznevekből alakult 169 név, vagyis az összes vizsgált oikonym mintegy 58%-a; közszavakból (apelatívumokból) 88 név, vagyis az összes vizsgált oikonym mintegy 30%-a; más helynevekből 23 név, vagyis az összes vizsgált oikonym mintegy 7,5%-a; kettős eredetűnek tekinthető 13 név, vagyis az összes vizsgált oikonym mintegy 5%-a.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A Marijampolės megye két világháború közötti időszakából, az élő nyelvhasználatból feljegyzett nem hivatalos lakóhelynevek képzési és eredet szerinti elemzését összegezve néhány következtetés vonható le.

5.1. Szóképzési tendenciák

5.1.1. A nem hivatalos oikonymok képzésében – ahogyan az valamennyi helynévosztályban megszokott – a derivációs jegyeket mutató másodlagos helynevek jellemzőbbek (∼62%).

114

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

5.1.2. Ezen a területen a nem hivatalos lakotthely-nevek képzésének legtermékenyebb típusa a képzős származtatás (~44%) (ellentétben a hivatalos litván oikonímiával, ahol a legtermékenyebb képzési módot a pluralia tantum formák képviselik).

Termékenységükkel kiemelkednek a litván (balti) -ynė képzők (45 oikonímum), valamint a -išk- (-iškė(-s), -iškis, -iškiai) képzővel alkotott származékok (35 oikonímum).

A -ynė képzős származékok személynevekből és személyeket megnevező köznevekből jönnek létre, és rendszerint emberek lakó- vagy egykori lakóhelyeit jelölik. A birtoklási funkciójú, -išk- elemet tartalmazó képzők oikonímumok alkotására egyaránt használatosak személynevekből, személyeket megnevező köznevekből és köznevekből. Közülük nagy számban fordulnak elő személynevekből és személyeket megnevező köznevekből származó nem hivatalos lakotthely-nevek (35 oikonímumból 33).

A lakotthely-nevek a domináns képzők mellett más litván (balti) -aitis, -ėlis, -ėliai, -ėlė(s), -ėlis, -ėliai, -ija, -ynas, -inė, -inis, -iniai, -(i)ukai, -otas, -utė és szláv -avas, -čizna, -enka, -ina, -ka képzőkkel is keletkeznek; ezek ezen a területen változatosabbak, mint amennyire gyakoriak.

5.1.3. Marijampolė megyében sok az elsődleges oikonímum is (~38%); ezek többségét (a feljegyzett 111-ből 70-et) a pluralia tantum formák alkotják, amelyek az oikonímia kialakulásának viszonylag késői szakaszához tartoznak. Ezek a többes számú lakotthely-nevek itt leggyakrabban személynév vagy személyt jelölő köznév egyes számú alakjából jönnek létre (54 oikonímum). A megfelelő köznevek egyes számú alakjából jóval ritkábban alkotják őket (16 oikonímum).

A nem hivatalos oikonímumok ritkán, mintegy 8%-ban, összetétellel jönnek létre (24 oikonímum).

Az oikonímumok második tagja minden esetben közszóból ered. Az összetett oikonímumok 58%-ában második tagként az emberi környezettel, tevékenységgel stb. összefüggő tárgyak megnevezése szerepel: būda, daržas, giria, kampas, márgas, miestas, mūras, sodas, vietà; 42%-ukban pedig a vizsgált terület földrajzi helyzetét leíró különféle fiziográfiai és topográfiai terminusok: balà, káimas, kálnas, laũkas, piéva.

Marijampolė megyében a második tagban a káimas lexémát tartalmazó összetételek a legtermékenyebbek (~21%); a többi lexéma, būda, kálnas, márgas, miestas, vietà, ritka (~8%), más lexémák pedig, balà, daržas, giria, kampas, laũkas, mūras, piéva, sõdas, csak elszórtan fordulnak elő.

Első tagként leggyakrabban személynév vagy személyt jelölő köznév áll (a vizsgált összetételek több mint felében), ritkábban pedig köznév. Az első tag-

115

Dalia Sviderskienė

Összetett nem hivatalos oikonimáik összetételi tagjai között ebben a megyében soha nem szerepel másik helynév.

5.1.5. A Marijampoléi megye nem hivatalos oikonimái még ritkábban, összetétellel jönnek létre: ~7% (21 oikonima).

Az összetett oikonimák lehetnek birtokos szerkezetűek (~38%; 8 oikonima) és minősítő jellegűek (~62%; 13 oikonima) is. Utóbbiak számbeli fölénye valószínűleg a vizsgált helynévosztály sajátosságát és az összetett, minősítő oikonimák javára történő terjeszkedési tendenciát jelzi (ellentétben más toponimaosztályokkal, például a hidronimákkal vagy oronimákkal).

5.1.6. A végződéses és előtagos származékok nem jellemzőek e terület oikonímiájára. Nagyon ritkák és/vagy egyediek.

A Marijampoléi megye vizsgált oikonimáinak mintegy 2%-a az at-, pa-, už- előtaggal képzett alak. Az at- előtagos származékok alapszava köznév lehet; a pa- előtagosoké köznév és más helynév (hidronima vagy más lakott hely neve) egyaránt; az už- előtagos származékok alapszava pedig személynév.

5.2. Eredetbeli tendenciák

5.2.1. A Marijampoléi megye vizsgált oikonimáinak túlnyomó többsége (~95%) egyértelmű eredetű. A vizsgált onimák mintegy 5%-a esetében kétféle eredet is lehetséges.

A világos eredetű Marijampoléi megyei nem hivatalos oikonimák több mint fele (~58%) személynevekből és személyeket jelölő köznevekből alakult ki.

Ezen oikonimák mintegy harmada (~30%) toponimizációval jött létre, amikor egy köznév a toponimák osztályába került át.

A más helynevekből transtoponimizációval eredő, beszélt oikonimák nem érik el az összes vizsgált Marijampoléi megyei onima egytizedét sem (~7,5%). Közülük többen más helynevekből (15 oikonima), mint hidronimákból (8 oikonima) alakultak ki.

Ezek a Marijampoléi megye nem hivatalos lakotthelynév-állományának névképzési sajátosságai és eredetbeli tendenciái; ezek tárgyalása a jövőben beépül a teljes vizsgált terület oikonímiája névképzési típusainak és eredettendenciáinak átfogó elemzésébe.

116

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

FÜGGELÉK

1. táblázat. A köznevekből származó lakott helyek neveinek képzői

Képzők | Lakott helyek nevei 1. Litván (balti) | Mennyiségi arány | Százalékos arány -elis, -eliai | 3 | 13 -ėl- | -ėlė | 2 | 8 -ėl- | -ėlis, -ėliai | 3 | 13 -ija | 1 | 4 -ynas | 1 | 4 -in- | -inė | 7 | 29 -in- | -inis, -iniai | 2 | 8 -iškiai | 2 | 8 -(i)ukai | 1 | 4 -utė | 1 | 4 Összesen | 23 | 92 2. Szláv -ka | 2 | 8 Összesen | 2 | 8

2. táblázat. Személynevekből és személyeket megnevező köznevekből származó lakott helyek neveinek képzői

Képzők | Lakott helyek nevei 1. Litván (balti) | Mennyiségi arány | Százalékos arány -aitis | 1 | 1 -in- | -inė | 2 | 2 -in- | -inis, -iniai | 2 | 2 -ynė | 45 | 46 -išk- | -iškė(s) | 23 | 24 -išk- | -iškis, -iškiai | 10 | 10 -otas | 1 | 1 Összesen | 84 | 86

117

DALIA SVIDERSKIENĖ

A 2. táblázat folytatása

Lakott helyek nevei 1. Litván (balti) | Mennyiségi arány | Százalékos arány 2. Szláv

-avas | 2 | 3 -ičzna | 7 | 7 -enka | 1 | 1 -ina | 1 | 1 -ka | 2 | 2 Összesen | 13 | 14

3. táblázat. Marijampolė megye lakott helyeinek nevei képzés és eredet szerint

Köznevekből | 42 | – | 25 | 2 | 8 | 11 | 89 (~30%) Más helynevekből | 11 | – | 3 | 4 | – | 5 | 23 (~7,5%) Személynevekből és személyeket megnevező köznevekből | 55 | 1 | 97 | 1 | 10 | 5 | 169 (~58%) Kétféle eredet lehetősége | 2 | – | 5 | – | 6 | – | 13 (~5%) Összesen | 111 (~38%) | 1 (~0,3%) | 130 (~44%) | 7 (~2%) | 24 (~8%) | 21 (~7%) | 293

118

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

A HELYMEGJELÖLÉSEK RÖVIDÍTÉSEI

AlŠ – Alšėnai (Kauno r.)

AšMn – Ašminta (Prienų r.)

BrB – Balbieriškis (Prienų r.)

Būd – Būda (Prienų r.)

GdL – Gudeliai (Marijampolės sav. t.)

Guob – Guobai (Kazlų Rūdos sav. t.)

Ig – Igliáuka (Marijampolės sav. t.)

Igl – Igliškėliai (Marijampolės sav. t.)

Iš – Išlaužas (Prienų r.)

Jrgž – Jūrgežeriai (Kalvarijos sav. t.)

Klvr – Kalvarija (Marijampolės sav. t.)

Kn – Kaunas

Krsn – Krosna (Lazdijų r.)

KzR – Kazlų Rūda

Lbv – Liubāvas (Kalvarijos sav. t.)

Ldvn – Liudvinavas (Marijampolėi járás)

MrJ – Marijampolė

Pdvn – Padovinys (Marijampolėi járás)

Prn – Prienai

Skrd – Skriaudžiai (Prienai járás)

Smn – Simnas (Alytuszi járás)

Ss – Sasnava (Marijampolėi járás)

ŠlL – Šilavotas (Prienai járás)

Šn – Šunskai (Marijampolėi járás)

Ššt – Šeštokai (Lazdijai járás)

Trkš – Trakiškiai (Marijampolėi járás)

ŪtN – Naujoji Ūta (Prienai járás)

Vv – Veiveriai (Prienai járás)

EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK

avd. – személynév

b. – mocsár

brus. – belarusz

dv. – uradalom

gyv. vt. – lakóhely

hebr. – héber

k. – falu

k. dalis – falurész

lenk. – lengyel

liet. – litván

mst. – város

mst. dalis – városrész

of. – hivatalos, hivatalosan

pan. – hasonlóképpen

plg. – vesd össze

plv. – majorság

prk. – átvitt értelemben

prvd. – gúnynév

pvd. – vezetéknév

rus. – orosz

skol. – kölcsönszó

sl. – szláv jövevényszó

sod. – tanya

t. – úgy ejti

up. – folyó

vok. – német

vs. – magányos tanya

vv. – helynév

žr. – lásd

119

Dalia Sviderskiene

FORRÁS-RÖVIDÍTÉSEK

ATŠ – A Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyve 2, szerk. Z. Noreika, V. Stravinskas. Vilnius: Mintis, 1976.

IAK – az LKI Névtani Osztályának történeti személynév-kartotékja.

LAV – Lietuvos apgyventos vietos. Kaunas, 1925.

LE – Litván enciklopédia 1–28. Boston: Lietuvių enciklopedijos leidykla, 1953–1966.

LHEŽ – A. Vanagas, Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. Vilnius: Mokslas, 1981.

LKŽ – Litván nyelvi szótár 1–20. Vilnius, 1956–2002.

LPŽ – Litván családnevek szótára 1–2, szerk. A. Vanagas. Vilnius: Mokslas.

LVKŽ_III – K. Kuzavinis, B. Savukynas, Litván utónevek eredetének szótára. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003.

RLKŽ – Orosz–litván szótár 1–4. Vilnius, 1982–1985.

SBM – Слоўнік беларускай мовы. Мінск: Выдавецтва „Беларуская Савецкая Энцыклапедыя“ імя Петруся Броўкі, 1987.

SJP – Jan Karłowicz, Adam Kryński, Władysław Niedźwiedzki, A lengyel nyelv szótára 1–8. Varsó: az előfizetők költségén, 1902–1927.

SMPRL – A Lengyel Népköztársaság településeinek jegyzéke. Varsó: Wydawnictwa Komunikacji i Łączności, 1967.

SNP – A Lengyelországban napjainkban használt családnevek szótára 1–10, kiadta K. Rymut. Krakkó: Lengyel Tudományos Akadémia, Lengyel Nyelvi Intézet, 1992–1994.

VK – az LKI Névtani Osztályának élő nyelvhasználatból gyűjtött helynév-kartotékja.

VŽ – Vietovardžių žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002.

WSPR – Nagy lengyel–orosz szótár. Varsó–Moszkva: Wiedza Powszechna, Sowietskaja Encyklopiedija, 1967.

120

Marijampolės apskrities gyvenamųjų vietų vardai

LITERATŪRA

Brechenmacher, J. K. 1960: Etymologisches Wörterbuch der Deutschen Familiennamen 1. Limburg a. d. Lahn: C. A. Starke Verlag, 1957–1960.

Butkus, A. 1995: Lietuvių pravardės. Kaunas: Æsti.

Gottschald, M. 1954: Deutsche Namenkunde. Berlin: Walter de Gruyter.

Kavoliute, F. 2004: Senieji kultūriniai arealai ir jų pėdsakai Žemaitijos kraštovaizdyje. Geografija 40 (1), 24–29.

Mickiene, I. 2001: Telšių rajono toponimų daryba. Daktaro disertacija, Kaunas.

Razmukaitė, M. 1998: Lietuvos priesaginiai oikonimai. Daktaro disertacija, Vilnius.

Razmukaitė, M. 2001a: Gyvenamųjų vietų vardai. In: Lygumai. Stačiūnai. Vilnius: Versmė, 589–593.

Razmukaitė, M. 2001b: Ragu vos apylinkių gyvenamųjų vietų vardai. In: Raguva, Vilnius: Versmė, 788–792.

Razmukaitė, M. 2002a: Lietuvos sudurtinių oikonimų darybos bruožai. Acta Linguistica Lithuanica 46, 121–130.

Razmukaitė, M. 2002b: Viduklės apylinkių vardynas. In: Viduklė. Kaunas: Simono Stanevičiaus bendrija, 1062–1071.

Razmukaitė, M. 2003a: Sudėtiniai Lietuvos oikonimai. Baltų filologija 12 (2), 63–68.

Razmukaitė, M. 2003b: Seredžiaus apylinkių gyvenamųjų vietų vardai. In: Seredžius. Vilnius: Versmė, 929–931.

Razmukaitė, M. 2004: Kvė दarnos apylinkių gyvenamųjų vietų vardai (kilmė ir daryba). In: Kvėdarna. Vilnius: Versmė, 865–869.

Razmukaitė, M. 2006: Šilalės apylinkių gyvenamųjų vietų vardai (kilmė ir daryba). In: Šilalės kraštas. Vilnius: Margi raštai, 617–620.

Salys, A. 1983: Raštai 2. Roma: Lietuvių katalikų mokslo akademija.

121

Dalia Sviderskienė

Sviderskienė, D. 2005: Marijampolės apskrities Marijampolės valsčiaus vietovardžių darbų ir kilmės polinkiai. Acta Linguistica Lithuanica 52, 91–118.

Sviderskienė, D. 2006: Marijampolės apskrities drimonimų darybos ir kilmės polinkiai. Acta Linguistica Lithuanica 54, 49–62.

Vaitkevičiūtė, V. 1979: Lenkų-lietuvių kalbų žodynas. Vilnius: Mokslas.

Vanagas, A. 1967: Lietuvos gyvenamųjų vietų vardai, kilę iš vienaskaitos asmenvardžio. Baltistica 3 (1), 111–116.

Vanagas, A. 1970: Lietuvos TSR hidronimų daryba. Vilnius: Mintis.

Vanagas, A. 1980: K. Būga – lietuvių onomastikos pradininkas. Lietuvių kalbotyros klausimai 20, 7–35.

Vanagas, A. 1990: Ойконимы Литвы с суффиксами славянского происхождения -ava, -avas. In: M. Kondratiuk, red., Balto-słowiańskie związki językowe. Wrocław–Warszawa–Kraków: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich, 381–388.

Vanagas, A. 1996: Lietuvos miestų vardai. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

Dalia Sviderskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected]

122

Marijampoléi járás lakott helyeinek nevei

0. BEVEZETÉS

1. KÖZNEVEKBŐL (APPELLATÍV LEXÉMÁKBÓL) EREDEZTETHETŐ LAKOTT HELYEK NEVEI

1.1. Elsődlegesek

1.2. Származékok

1.2.2. Prefixummal képzett származékok.

1.3. Összetett lakotthely-nevek (összetételek)

1.4. Összetett nevek

2. MÁS HELYNEVEKBŐL SZÁRMAZÓ LAKÓHELYNEVEK

2.1. Elsődleges

2.2. Származéknevek

2.3. Összetett

3. SZEMÉLYNEVEKBŐL ÉS SZEMÉLYEK KÖZNEVES MEGNEVEZÉSEIBŐL EREDETŰ LAKÓHELYNEVEK

3.1. Elsődleges

3.2. Származékok

3.3. Lakóhelynevek összetételei (összetett szavak)

3.4. Összetett nevek

4. KETTŐS EREDETŰ LAKOTT HELYNEVEK

4.1. Alapszavak (pluralia tantum alakok)

4.2. Származékok

4.3. Összetett nevek

5. KÖVETKEZTETÉSEK

5.1. Szóképzési tendenciák

5.2. Eredetbeli tendenciák

FÜGGELÉK

A 2. táblázat folytatása

A HELYMEGJELÖLÉSEK RÖVIDÍTÉSEI

EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK

FORRÁS-RÖVIDÍTÉSEK

LITERATŪRA

Document details

**4.1. Alapszavak (pluralia tantum alakok)**