Vilius PALENSKIS, Vytautas VALIUKĖNAS ir Valerijonas ŽALKAUSKAS

A MUNKA, MŰKÖDÉS, MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉG ÉS ÜZEMMÓD

A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” [1] az veikti ige használatáról ez áll: a gép továbbra is működik, nem romlott el; a telefon nem működik. Ezenkívül gyakran halljuk és magunk is mondjuk: „A telefonkészülék, a televízió, a rádióvevő, az autó motorja stb. működik (vagy már nem működik).” Talán nem is kellene tehát a működésről beszélnünk, ám amikor a francia fonctionnement, régime de fonctionnement, action, marche, service és az angol operation, operating mode, action, running [2–6] szakkifejezések litván megfelelőit kerestük, észrevettük, hogy mind a „Fizikos terminų žodyne” [7]-ben, mind a „Rusų-lietuvių kalbų politechnikos žodyne” [8]-ben, számos tankönyvben, sőt újabban a litván szabványokban is szükségtelenül a veikimas kifejezés helyett a darbas szót használják, a darbo režimas vagy režimas kifejezést pedig ott is erőltetik, ahol könnyen meg lehetne lenni nélküle. Kétségtelen, hogy ez az orosz nyelv hatása, hiszen az orosz работа szónak két különböző litván megfelelője van: darbas és veikimas.

A darbas kifejezés (angolul work ‖ franciául travail (m) ‖ németül Arbeit (f) ‖ oroszul работа (f)) olyan fizikai folyamat leírására alkalmas, amelynek során energia cserélődik vagy változik. Fizikai és szellemi tevékenységet is jelent. A darbas kifejezés megfelelő használatára már említett példákat találunk a szótárakban [7, 8], a fizika, a kémia és más területek tankönyveiben, valamint különféle oktatási és tudományos kiadványokban. Ilyen az elemi, kiszabadítási, ionizációs, mechanikai, hasznos, tágulási, ütési, nyomási, súrlódási, belső és külső erők munkája, valamint másfajta darbas.

A darbas kifejezés azonban nem alkalmas más nyelvek operation (angol), fonctionnement (francia), Betrieb (német), функционирование, работа (orosz) kifejezéseinek helyettesítésére, mert ezeket akkor használják, amikor azt akarják mondani, hogy egy gép, berendezés vagy készülék jelenleg működik, vagyis nem romlott el. Ezek litván megfelelője a veikimas [1]. Ezért ha magának a készüléknek, berendezésnek vagy eszköznek a működését akarjuk hangsúlyozni, a veikimas kifejezést kell használnunk, nem pedig a darbas szót. Így kellene mondani és írni: automa-

32

tikus működés (bár oroszul автоматическая работа), aszinkron működés, párhuzamos működés, valós idejű működés, normál működés (oroszul асинхронная р., параллельная р., работа в реальном времени, нормальная работа).

Felsorolunk néhány példát, amelyekben a veikimas kifejezés szerepel [2, 4, 5, 7]:

működési jelleggörbe ‖ operating characteristic ‖ caractéristique (f) de fonctionnement ‖ Betriebskennlinie (f) ‖ рабочая характеристика (f);

működési frekvencia ‖ operating frequency ‖ fréquence (f) de fonctionnement, fréquence (f) d’utilisation, fréquence (f) utile ‖ Betriebsfrequenz (f) ‖ рабочая частота (f);

üzemi feszültség ‖ operating voltage ‖ tension (f) de fonctionnement, tension (f) d’emploi ‖ Betriebsspannung (f) ‖ рабочее напряжение (n);

működési tartomány ‖ operating range ‖ domaine (m) de fonctionnement ‖ Arbeitsbereich (m), Arbeitsgebiet (n), Arbeitszone (n) ‖ рабочий диапазон (m);

üzemi áram ‖ operating current ‖ courant (m) de fonctionnement ‖ Betriebsstrom (m) ‖ рабочий ток (m);

üzemi hőmérséklet ‖ operating temperature ‖ température (f) de fonctionnement ‖ Betriebstemperatur (f) ‖ рабочая температура (f).

Nem gondoljuk, hogy le kellene mondani a üzemi frekvencia, üzemi feszültség, üzemi áram, üzemi jelleggörbe és más üzemi paraméterek kifejezésekről, ha motorokból, gépekből, berendezésekből, szerszámgépekből és hasonlókból álló, mechanikai munkát végző rendszerekről beszélünk.

Ebből következően, amikor egy berendezés nem végez semmilyen munkát, hanem normálisan működik valamely tápfeszültség mellett, ezt a feszültséget üzemi feszültségnek (angolul operating voltage) kellene nevezni, nem pedig munkafeszültségnek (angolul working voltage). Ugyanez érvényes a készülék, gép vagy más berendezés működését jellemző egyéb mennyiségekre is.

A veikimas szó azt is jelenti, hogy valamit teszünk [1], vagyis amikor egy adott tárgy vagy annak része valamilyen módon hat valamire. Az ilyen folyamat leírására a veika: szó használatát javasoljuk.

33

cselekvés || action || action (f) || Wirkung (f) || действие (f);

dinamikus cselekvés || dynamic action || action (f) dynamique || dynamische Wirkung (f) || динамическое действие (n);

közvetett cselekvés || indirect action || action (f) indirecte || indirekte Wirkung || косвенное действие (n);

stabilizáló cselekvés || antihunting action || action (f) stabilisatrice || stabilisierende Wirkung (f) || стабилизирующее действие (n);

arányos cselekvés || proportional action || action (f) proportionnelle || Proportionalwirkung (f) || пропорциональное действие (n);

szakaszos cselekvés || intermittent action, discontinuous action || action (f) discontinue || aussetzende Wirkungsweise (f) || прерывистое действие (n);

lépésenkénti cselekvés || step-by-step action || action (f) pas à pas || stufenweise Wirkung (f) || дискретное действие (n), пошаговое действие (n).

A cselekvés terminuscsoporthoz kellene sorolni az orosz холостой ход terminus magyar megfelelőjét, az üresjárat [7, 8] kifejezést is; helyette a üresjárati cselekvés terminust kellene használni (angolul idling, franciául marche à vide, service à vide, németül Leerlauf, Leerlaufbetrieb, oroszul холостой ход, režim холostogo хода). Ekkor beszélhetnénk üresjárati veszteségekről (angolul idling loss, franciául pertes à vide, németül Leerlaufverluste, oroszul потери холостого хода), nem pedig üresjárati veszteségekről, amikor a transzformátorok és villamos gépek működési elveit ismertetjük [9]. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” [1] szótárban az eiga szó magyarázatából el lehetne hagyni a második jelentést: „eiga (4) 2. tech. mechanizmus működése: Darbo, tuščioji e.”, mivel az eiga szót gyakrabban a mechanizmus működő alkatrésze (dugattyú, csúszka, rugó stb.) által megtett útként vagy elmozdulásként értelmezik. Ezért az üresjárati, stabilizáló, szakaszos és másféle cselekvés kifejezéseket kellene használni. Ebben a jelentésben a veika terminus már szerepel a „Lazerių fizikos terminų žodyne” [10] szótárban.

A környezet, a sugárzás, a tér, a besugárzás és hasonlók tartós hatásának leírására a hatás terminus lenne megfelelő:

környezeti hatás || action of medium || action (f) de milieu || Mediumwirkung (f) || действие (n) окружающей среды;

sugárzási hatás || radiation action || action (f) de radiation

34

‖ Strahlungswirkung (f) ‖ действие (n) облучения; áramhatás ‖ current action ‖ action (f) de courant ‖ Stromwirkung (f) ‖ действие (n) тока; hőhatás ‖ heat action ‖ action (f) de chaleur ‖ Wärmewirkung (f) ‖ действие (n) тепла; fényhatás ‖ light action ‖ action (f) de lumière ‖ Lichtwirkung (f) ‖ действие (n) света.

Egy adott hatás jelenségének leírására a hatás terminus használandó. Ilyen a mágneses, mechanikai, kémiai, hő- és egyéb hatás.

Két test vagy részecske kölcsönös hatását a kölcsönhatás szóval nevezzük [1]. Ilyen az atomok közötti, dipólus-, két test közötti, Coulomb- és egyéb kölcsönhatás.

Egyes esetekben a hatásra válaszreakció következik, vagyis azt mondjuk, hogy ellenhatás lép fel.

Úgy véljük, hogy az eddig használt hatás és ellenhatás terminuspár [1, 7, 8] helyett jobb volna a hatás és ellenhatás terminusokat használni. A hatást így lehetne meghatározni: olyan működés, amely bizonyos eredményt, azaz ellenhatást vált ki. Ezért nem azt kellene mondani, hogy „a hatás és az ellenhatás egyenlő” [1], hanem azt, hogy „a hatás és az ellenhatás egyenlő”. A metrológiában a rendszer bemenő jelét hatásnak (angolul és franciául stimulus), a kimenő jelét pedig válasznak (angolul response, franciául réponse) nevezik [11]. A mechanikában a hatás antonimája az ellenhatás szó, az elektronikában és a rádiótechnikában pedig a válasz. A hatás (veiksmas) antonimájának az ellenhatás (atoveiksmis) szónak kellene lennie, ahogyan azt a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” [1] is magyarázza.

A készülékek, gépek és más berendezések működése változatos lehet; többnyire a működés módját, típusát vagy üzemmódját adják meg, például: angolul operating mode, operating conditions, duty type ‖ franciául mode (f) de fonctionnement, régime (m) de fonctionnement, mode (f) de service ‖ németül Betriebweise (f), Betriebzustand (m), Betriebsart (f) ‖ oroszul режим (m) работы, рабочий режим (m), режим (m). Úgy véljük, hogy el kellene hagyni a munkamód vagy üzemmód szavakat tartalmazó terminusokat. A franciák a régime de fonctionnement kifejezést a következőképpen határozzák meg: a normál állapotban lévő berendezés működési módja. Magyarul ez az ő működésmódja [1]. Ezért azokban az esetekben, amikor a működés módjáról van szó, a már tárgyalt működés terminus mellett gyakran a működésmód

35

, például impulzusos működésmód (angolul: pulse operating mode, franciául: régime à impulsions, németül: Impulsbetrieb, oroszul: импульсный режим).

Nyilvánvaló, hogy ha a fizikában és a technikában bevezetnék a működés terminust, teljesen logikus kapcsolat alakulna ki közte és a cikkben tárgyalt többi terminus között, nevezetesen: hatás, ellenhatás, kölcsönhatás, hatás (veikmė), működésmód.

Literatūra

1. Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V.: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993.

2. Французско-русский политехнический словарь. М.: Советская энциклопедия, 1964.

3. Словарь по электронике. М: Русский язык, 1988.

4. Словарь научной и технической лексики. М.: Русский язык, 1994.

5. Словарь по электронике. М.: Русский язык, 1985.

6. Словарь по микроэлектронике. М.: Русский язык, 1991.

7. Fizikos terminų žodynas. V.: Mokslas, 1979.

8. Rusų-lietuvių kalbų politechnikos žodynas. V.: Vyriausioji enciklopedijų redakcija, 1984.

9. M a s i o k a s S. Elektrotechnika. V.: Mokslas, 1989.

10. Lazeriu fizikos terminų žodynas. V.: VU leidykla ir leidykla „Šachmatai“, 1990.

11. International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology. Geneva, 1993, P. 59.

36