doi.org/10.35321/term26-02

Online terminológiai adatbázisok értékelési rendszere

DÓRA MÁRIA TAMÁS

Hungarian Office for Translation and Attestation Ltd., Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary

ESZTER SERMANN

University of Szeged, Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary

ABSZTRAKTUM

A tanulmány egy átfogó osztályozási és értékelési rendszer létrehozására tesz kísérletet, hogy objektív szempontokat kínáljon a nagyobb szervezetek központi online terminológiai adatbázisainak megértéséhez, leírásához, osztályozásához, értékeléséhez és felülvizsgálatához. A lexikográfiai műfajok, vagyis a nyomtatott és online szótárak esetében már létezik ilyen átfogó osztályozás, az online terminológiai adatbázisok esetében azonban még hiányzik. A kutatás korábbi nemzetközi és magyar szakirodalomra, számos online példa, meglévő részleges osztályozások, valamint saját korábbi kutatásaink vizsgálatára épül. A kísérleti kategorizálás és annak függelékben szereplő sematikus változata hozzájárul a mélyebb megértéshez, lehetővé teszi az alaposabb leírást és a körültekintőbb értékelést, végső soron pedig elősegíti az online terminológiai adatbázisok használatának tudatosabbá válását. Az új szemlélet a szakszövegek területén zajló kommunikációt megkönnyítő, hasznos eszközök fejlesztését is ösztönözheti.

KULCSSZAVAK: fordítási eszközök, terminológiai adatbázis, értékelési rendszer, fogalomorientáció, adatkategóriák.

ANNOTÁCIÓ

A cikk átfogó osztályozási és értékelési rendszer kidolgozására törekszik, amely objektív alapot kínál a nagyobb szervezetek legfontosabb online terminológiai adatbázisainak megértéséhez, leírásához, osztályozásához, értékeléséhez és áttekintéséhez. A lexikográfiai műfajok, azaz a nyomtatott és online szótárak átfogó osztályozása már létezik, az online terminológiai adatbázisokra vonatkozó osztályozás azonban még hiányzik.

24

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

A kutatás magyarországi és nemzetközi szakirodalomra, számos online példa és részleges osztályozás elemzésére, valamint a szerzők korábbi kutatásaira épül. A cikk függelékében bemutatott séma alapján végzett kísérleti kategorizálás hozzájárul a jobb megértéshez, a részletesebb leíráshoz és az online terminológiai adatbázisok használatának körültekintőbb értékeléséhez, végső soron pedig e bázisok használata jelentőségének felismeréséhez. Az új felismerések ösztönözhetik e, a szaknyelvi kommunikációt megkönnyítő eszközök továbbfejlesztését.

KULCSSZAVAK: fordítási eszközök, terminológiai adatbázis, értékelési rendszer, fogalomközpontúság, adatkategóriák.

BEVEZETÉS

Napjainkra az online terminológiai adatbázisok a pontos szakmai kommunikáció és terminushasználat hatékony, szinte nélkülözhetetlen eszközeivé váltak. A terminológiai adatbázis az alkalmazott nyelvészet egyik ágához, a terminológiához tartozó műfaj, amely szerkezetét és tartalmát tekintve egyedi jellemzőkkel bír. A „terminológia” három értelemben használatos (elmélet, módszertan és terminusgyűjtemény), központi kategóriája a fogalom, ezért fogalomközpontú megközelítést alkalmaz (Bessé et al. 1997; Fóris 2005). Ez a terminológia mindhárom területén megmutatkozik: az elméleti kutatásban, a terminusok fogalmi összehasonlítását célzó elemzési módszerekben, valamint az adatok és terminusok terminológiai adatbázisokban való rendszerezésében (Tamás 2018).

Bár a terminológiai adatbázisoknak vannak közös jellemzőik, különböző célokra készültek (például nyelvpolitikai vagy vállalati célokra, illetve nemzetközi szervezetek munkájának részeként), eltérő szakterületek fogalmait tartalmazzák (például jogi, gazdasági, orvosi stb. fogalmakat), és részletezettségük is különböző. Így nyilvánvaló, hogy sok tekintetben különböznek egymástól. Ezért nem egyszerű olyan általánosan elfogadott értékelési rendszert létrehozni, amely minden szempontot lefed.

A releváns szakirodalom áttekintése után e cikk egyelőre kísérleti rendszert kíván javasolni a nagy online központi adatbázisok viszonylag objektív és átfogó kritériumok szerinti vizsgálatára és értékelésére. Értékelési rendszerünk alapját a nyomtatott és elektronikus szótárak számára kidolgozott értékelési kritériumok képezték (Fóris, Rihmer 2007; Gaál 2012). A szótárak összeállítási elveik és felhasználói felületük tekintetében eltérő megközelítést alkalmaznak, ezért a terminológiai adatbázisok vizsgálatához és értékeléséhez új kritériumokra, illetve új tartalommal megtöltött kritériumokra van szükség.

Terminologija | 2019 | 26

25

1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

Korábbi tanulmányainkban meghatároztuk a terminológiai adatbázis fogalmát. Eszerint a terminológiai adatbázis olyan, elektronikusan tárolt terminológiai adatok gyűjteménye, amely onomasziológiai megközelítésből, a szakterület fogalmi rendszerének feltérképezése alapján jön létre. Egy vagy több nyelven tartalmaz egy vagy több szakterülethez tartozó terminusokat és azok meghatározásait (Sermann, Tamás 2010: 113). Megfigyeléseink szerint a vonatkozó nemzetközi szakirodalomban a terminológiai adattár és adatbázis kifejezéseket gyakran szinonimaként használják (pl. Hartmann, James 1998), egyes tanulmányok azonban a adattár fogalmát tágabbnak tekintik, amely magában foglalja az adatbázisokat is (pl. Cabré 1998; Sager 1990). Az ISO meghatározása alapján ez „terminológiai adatgyűjteményt tartalmazó adatbázis” (https://ttbs.isolutions.iso.org/obp/ui#term:3.29).). Összehasonlítottuk a terminológiai adatbázisok és az elektronikus szótárak jellemzőit (Sermann, Tamás 2010), és arra a következtetésre jutottunk, hogy az elektronikus szótárak és a terminológiai adatbázisok bizonyos jellemzői azonosak, mások pedig eltérnek; ez utóbbiakat az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat. Az online elektronikus szótárak és terminológiai adatbázisok jellemzőit összefoglaló táblázat

(Tamás 2014: 139; Sერმann, Tamás 2013 alapján)

ONLINE ELEKTRONIKUS SZÓTÁR

TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS

szemasziológiai elvek

onomasziológiai elvek

központi elem: a szó vagy nyelvi jel

központi elem: a terminus által megjelölt és a meghatározásban kifejtett fogalom

jelentéseket sorol fel

adatokat rendel a fogalomhoz (a meghatározáshoz)

kiegészítő információk: pl. kiejtés (hangszóróikon), a kontextusszótárból vett példamondatok, az igék ragozása

kiegészítő információk: az ekvivalencia fokára (teljes, részleges vagy hiányzó ekvivalencia), valamint a megadott ekvivalens jellegére vonatkozó információk (terminus, funkcionális ekvivalens, terminusjelölt, szabványosított, harmonizált, ajánlott stb.)

A nyomtatott szótárak értékelési kritériumai (Fóris, Rihmer 2007; Fóris 2018) a szótár háttér-információira, az információkra

26

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

a tartalom (mega-, makro-, mikro- és mezostruktúra), a tartalmi elemek (lexikológiai alapok és nyelvi információk), valamint a szótárhasználat adatainak szempontjából. A szótár megastruktúrája az előszó, a tartalomjegyzék és a használati útmutató meglétét, hiányát vagy minőségét, valamint a felhasznált forrásokat jelenti; a makrostruktúra a lexikai szócikkek elrendezése (például betűrend vagy tematikus elrendezés); a mikrostruktúra a lexikai szócikkek belső felépítése; a mezostruktúra pedig a kereszthivatkozások rendszere.

Az elektronikus szótárak értékelési kritériumai (Gaál 2012) olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a referenciamű jellemzőinek felmérésére szolgálnak. Ezek közé tartoznak a szótár műszaki paraméterei, beágyazottsága, a keresőmotor jellemzői és az eredmények megjelenítése.

2. táblázat. A nyomtatott és elektronikus szótárak fő értékelési kritériumai

(Fóris, Rihmer 2007; Fóris 2018; Gaál 2012)

NYOMTATOTT SZÓTÁRAK ELEKTRONIKUS SZÓTÁRAK (FÓRIS, RIHMER 2007; FÓRIS 2018) (GAÁL 2012) Háttér-információk Háttér-információk A tartalom szerkezeti információi: mega-, makro-, mikro- és mezostruktúra A tartalom szerkezeti információi: mega-, makro-, mikro- és mezostruktúra, újdonságok: műszaki paraméterek, beágyazottság, ár, a keresőmotor és az eredmények jellemzői. Tartalmi információk: fonológia, grammatika és szemantika Tartalmi információk: fonológia, grammatika és szemantika, újdonságok: hangfájlok A szótárhasználat adatai: használhatóság, hozzáférés, innovatív jellemzők és szélesebb társadalmi érték A szótárhasználat adatai: használhatóság, hozzáférés, innovatív jellemzők és szélesebb érték – újdonságok: felhasználóbarát jelleg, frissítések és megbízhatóság

Some papers (Tamás 2010, 2014; Sermann 2011; Novák 2018) described specific termbases, others created various classifications and evaluation systems (Sager 1990; Arntz et al. 2014; Tamás 2014; Schmitz, Drewer 2017), but these are not suitable for comprehensive analysis in education, the training of translators or writing reviews. In this paper we use the following classification system for databases (see Table 3):

Terminologija | 2019 | 26

27

3. táblázat. A terminológiai adatbázisok kísérleti osztályozása (Tamás 2014: 111 alapján)

A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS TÍPUSA FOGALOMKÖZPONTÚSÁG TERMINUSÖNÁLLÓSÁG ADATMEZŐK SZÁMA EGYSZERŰ szükségszerűen alkalmazandó (vagy bizonyos hibrid jellemzőkkel) nem szükségszerűen alkalmazandó (szólistára hasonlít) számuk nem éri el a minimumot (például csak terminus- és szakterületmező) HAGYOMÁNYOS szükségszerűen alkalmazandó alkalmazandó hagyományos számú adatmező áll rendelkezésre, legalább egy nyelven szerepel definíció KOMPLEX (néha tudásbázisnak vagy terminológiai információs rendszernek nevezik) szükségszerűen alkalmazandó alkalmazandó hagyományos számú adatmező áll rendelkezésre, valamint további ismeretanyag (fogalmi térképek, korpuszok)

A fenti osztályozás szerint például a Termin (https://jogi-terminologia.im.gov.hu/),, a magyar Igazságügyi Minisztérium terminológiai adatbázisa az egyszerű terminológiai adatbázisok kategóriájába tartozik. Négy nyelven (magyarul, angolul, franciául és németül) tartalmaz bejegyzéseket, egyszerű, táblázatos formában. A szakterületről és az alszakterületről közöl információkat, amelyeket nemrégiben alkalmanként magyarázatokkal egészítettek ki (például: forrás, definíció, példamondatok), de más adatmező nincs benne, és a bejegyzés nem jelöli meg a főterminust (ami fontos lenne a terminusönállóság szempontjából), csak egy változatot mutat be. Jelenlegi formájában az UNTERM (az Egyesült Nemzetek többnyelvű terminológiai adatbázisa, http://untermportal.un.org), szintén ebbe a kategóriába tartozik. Ezt az intézményközi adatbázist 2014-ben tették nyilvánossá, és csak korlátozott mennyiségű információt kínál a terminusokról. Az EUROTERMBANK, az új tagállamok 2004-es csatlakozásának elősegítésére uniós kezdeményezésre létrehozott adatbázis, szintén csak néhány adatkategóriával rendelkezett (például terminustípus, szófaj, gyűjtemény, szakterület, szerkesztők) (https://www.eurotermbank.com/), új változata pedig különböző szakterületek gyűjteményeit tartalmazza. Egy másik egyszerű adatbázis az Euskالterm, amelyet a Baszk Terminológiai és Lexikográfiai Központ (UZEI) hozott létre (http://www.euskadi.eus/euskalterm/).. A Központ a korábban kiadott terminológiai szótárait egyesítette az adatbázis 1987-es létrehozásakor, majd 2001-ben baszk nemzeti terminológiai adatbázissá nyilvánította. Felépítése

28

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

szólistára hasonlít; egyes adatlapokon nincs definíció, de mindegyik megadja a szakterületet, a terminológiai adatok forrását és az adatok rögzítésének évét (részletekért lásd Sermann 2013). E terminológiai adatbázisok létrehozása gyakran hiánypótló, létfontosságú és nagy értékű, különösen a kisebb nyelvek esetében.

A hagyományos típusú terminológiai adatbázisok közé tartozik a bistro (Novák 2013; Tamás 2013), egy Bolzano autonóm tartomány kezdeményezésére létrehozott, az EURAC Kutatóközpont által fenntartott terminológiai adatbázis (http://www.eurac.edu/en/research/autonomies/commul/Pages/default.aspx).. Az adatbázis olasz, német és ladin jogi, valamint közigazgatási terminusokat tartalmaz (http://bistrosearch.eurac.edu/).. A bejegyzések részletesek, több adatmezőt tartalmaznak, legalább egy nyelven definíciót adnak meg, a keresési eredményeket pedig úgy jelenítik meg, hogy a fogalmak elkülönüljenek. Az egyik legrégebbi adatbázis az 1987-ben létrehozott svájci Termdat (www.termdat.ch), amely hasonló jellemzőkkel rendelkezik (Novák, Tamás 2013). Ebbe a kategóriába tartozik az EU terminológiai adatbázisa, az IATE (https://iate.europa.eu/home), de ebben az adatbázisban a definíciókat kontextusok is helyettesíthetik. A Szerbia EU-csatlakozását elősegítő szerb adatbázis, az Evronim (http://prevodjenje.mei.gov.rs/evronim/index.php?jezik=eng1) szintén többnyire hagyományos terminológiai adatbázisra jellemző vonásokat mutat. A SAPTerm (www.sapterm.com) felhasználói felülete is mutat néhány új jellemzőt, és szintén ide tartozik (lásd Tamás 2015) (http://www.eurac.edu/).. Hagyományos terminológiai adatbázisnak tekinthető a katalán terminológiai központ (TERMCAT) adatbázisa, a Cercaterm is (https://www.termcat.cat/ca/cercaterm).. Fő nyelve a katalán, az egyenértékű megfelelőket pedig spanyolul, franciául, angolul és olaszul adja meg. A bejegyzések tartalmazzák a fogalom definícióját, a katalán terminust, annak nyelvtani kategóriáját, valamint néhány más nyelvű megfelelőt.

A komplex terminológiai adatbázisok fogalmi térképeket és korpuszokat is tartalmaznak. Erre példa az Eohsterm tudásbázis (www.eohsterm.org) (Tamás 2010), amely fogalmi térképet és az elemzett jogszabályok párhuzamos szövegeit is tartalmazza, de létrehozása óta nem frissítették. A WIPO Pearl (https://www.wipo.int),, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének terminológiai adatbázisa kiváló példája a fogalmi térkép használatának. Tíz nyelven tartalmaz adatokat, a terminusokra pedig nyelvi kereséssel vagy a fogalmi térképen keresztül lehet rákeresni. Emellett, ha egy terminust még nem dolgoztak ki, a gépi fordítás eredményei is megtekinthetők, ennek jelölésével.

Terminologija | 2019 | 26

29

A terminológiai adatbázisok széles körét – összesen 17 adatbázist – próbáltunk elemezni, bár a vizsgálatot ki lehetne egészíteni bizonyos területeken, például Oroszországban vagy Ázsiában (például Kínában) elérhető eszközökkel.

Fontos szem előtt tartani, hogy ez az értékelési rendszer a nagy, központi online adatbázisok felhasználói felületeire vonatkozik, és nem terjed ki a terminológusok vagy fordítók által létrehozott terminológiai adatbankok, az egyedi fájlok vagy akár a szerveralapú terminológiai adatbázisok vizsgálatára, az ezek létrehozásához szükséges lépések leírására, elemzésükre, illetve az összetett terminológiamenedzsment-rendszerek bemutatására (Arntz et al. 2014; Bowker 2015: 307; Drewer et al. 2014; Schmitz, Drewer 2017). A fent említett publikációk a mindennapi használat igényeiből indultak ki, és nem általánosították értékelési kritériumaikat az általánosabb kutatási célok érdekében.

2. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ONLINE TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISOKHOZ

2.1. Háttér-információk a központi terminológiai adatbázisokról

Az adatbázis általános hátterének vizsgálata kiindulhat az adott szakterület terminológiai adatbázisainak áttekintéséből. A korábbi változatok feltárhatják a terminológiai adatbázis történeti hátterét, valamint azt, hogy volt-e elődje (például az EURODICAUTOM esetében, amelynek utódja az IATE). Ez többféle szempontból vizsgálható. Sager (1990: 165–167) például a technológiai fejlődést vizsgálja, és megkülönbözteti az első generációs terminológiai adatbázisokat (az 1970-es évekből, szóorientált, belső használatra tervezett adatbázisok) a második generációsaktól (amelyek az 1980-as években jelentek meg, amikor a technológiai fejlődés lehetővé tette a fogalomorientációt és a terminusok önállóságát).

További kritérium lehet, hogy a terminológiai adatbázis kapcsolódik-e más adatbázisokhoz: az intézményi háttérnek köszönhetően az adatok a szervezeten belül továbbíthatók, illetve alcentrumok is működhetnek (lásd az EU intézményközi adatbázisát, az IATE-t; a Termdatot és az UNTERM-et).

Az általános háttér vizsgálatának további kritériuma lehet az adatbázis terminológiai részterületek (nyelvpolitika, fordítás és szabványosítás) szerinti besorolása. Egyes esetekben az adatbázis kormányzati felügyelet alatt jön létre nyelvpolitikai célok megvalósítása érdekében (ilyen például a bistro, a Termdat, a Termium Plus és a TermCat). Más esetekben

30

Dóra Mária Tamás | Eszter Sermann

Evaluation System for Online Terminological Databases

a cél egy hatékony fordítási eszköz létrehozása (pl. IATE), vagy a szabványosítási folyamat során létrehozott terminusokat teszik közzé a terminológiai adatbázisban (pl. DINTerm; https://www.din.de). Az adatbázisok gyakran többcélúak, és egyszerre többféle funkciót töltenek be.

A terminológiai adatbázis közvetlen hátterének leírásakor megvizsgálhatjuk az adatbázist létrehozó szervezet jellemzőit: típusát, hátterét, nemzeti vagy nemzetközi hatókörét, szakterületeit és rendelkezésre álló finanszírozását. Az egyik kritérium lehet, hogy az adatbázist létrehozó szervezet a terminológiai adatbázisokat rendszerint létrehozó tipikus csoportok valamelyikébe tartozik-e (Tamás 2019a: 267):

– nemzetközi szervezetek (UN – UNTERM, UN WIPO – Wipo Pearl, EU – IATE, Eurotermbank);

– közigazgatási szervek (Svájci Szövetségi Kancellária – Termdat, Magyarország Igazságügyi Minisztériuma – Termin);

– kutatóintézetek és egyetemek (EURAC Research – bistro);

– fordítóirodák (a Kanadai Fordítóiroda – Termium Plus).

A következő lépés az adatbázis célközönségének vizsgálata lehet (anyanyelvi beszélők, többségi vagy kisebbségi státuszú beszélők, fordítók, illetve egy adott szakterület szakértői, például mérnökök, jogászok, orvosok stb.).

Továbbá az adatbázis rendeltetése alapján a terminológiai adatbázisok megkülönböztethetők leíró, tájékoztató jellegű, illetve normatív, szabályozó jellegű sajátosságaik szerint (Tamás 2019b: 110).

2.2. Egy terminológiai adatbázis műszaki paraméterei

A műszaki paraméterek közé azok tartoznak, amelyek a felhasználók számára hozzáférhetők, vagyis a felhasználói felület jellemzői; nem tartoznak ide azok, amelyek megismeréséhez az adatbázis belső felépítésére vagy létrehozásának hátterére vonatkozó ismeretek szükségesek, kivéve, ha ezeket más módon közzétették. Az adatbázis belső felépítésének ismeretében megállapíthatjuk, hogy a terminológiai megközelítés által megkövetelt hierarchikus, háromszintű struktúrával rendelkezik-e (címszó szintje – nyelvi szint – terminusszint), vagy adatbázis-hálózat, egyszerű adatbázis, illetve relációs adatbázis-e (Sermann, Tamás 2010). A háttérre vonatkozó információkra is szükségünk van annak meghatározásához, hogy a terminológiai adatbázis teljes adattartalma milyen mértékben hozzáférhető, illetve hogy az adatok egy vagy több adattárban vannak-e tárolva, és milyen módon.

A nagy, központi online adatbázisoknak általában saját, egyedi megjelenítési módjuk van. Létezhetnek azonban hibrid megoldások is, például a következő:

Terminologija | 2019 | 26

31

Dél-Tirol bistro terminológiai adatbázisa, amelyben az SDL Trados Multiterm szoftverben tárolt részletes információk a felhasználói felületen keresztül is elérhetők. Ettől az évtől kezdődően a Verwaltungsglossar (https://www.sprachressourcen.at/verwaltungsglossar/),, amely a Bécsi Egyetemmel együttműködésben jött létre, és 700 terminust tartalmaz, már Excel-, TBX- és PDF-formátumban, SDL Trados Multiterm-fájlformátumban, valamint az online Quick Term szoftveren keresztül is elérhető, sőt alkalmazás formájában is. Más adatbázisok lehetővé teszik, hogy a felhasználók tartalmuk egy részét letöltsék (lásd: Download IATE: https://iate.europa.eu/home).. Az adatbázisok egyre korszerűbbé és technológiailag kifinomultabbá válnak, és különféle eszközökről, például okostelefonról vagy táblagépről is hozzáférést biztosíthatnak az adatokhoz, ahogyan a WIPO Pearl esetében is (https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/news/2019/news_0003.html).

2.3. Információk a terminológiai adatbázis tartalmáról

2.3.1. AZ ADATBÁZIS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A terminológiai adatbázisok általános jellemzőinek vizsgálatához két csoportba soroltuk őket a terminológiai megközelítés alkalmazhatósága és az adatbázisok felépítése szerint: az egyikbe az általánosabb, alapvető jellemzők, a másikba pedig a részletesebb és specifikusabb jellemzők kerültek.

Az első csoportban annak elemzésével kezdtük, hogy az adatbázisban rögzített nyelvi adatok a fogalomközpontú megközelítés figyelembevételével kerültek-e be. Egyes esetekben a szemasziológiai megközelítés (amely a szóra vagy nyelvi jelre épül) és a fogalomközpontú megközelítés keveredését tapasztalhatjuk; ennek következtében a terminusok önállósága nem érvényesül teljes mértékben, vagy lexikográfiai eszközökkel egészül ki az adatbázis (lásd az EUROTERMBANK szólistajellegű tulajdonságait, illetve a SAPTerm vagy a Termium Plus adatbázis weboldalán található, további célokat szolgáló, de a terminológiai adatbázis részét nem képező szótárak kiegészítő listáját) (lásd még: Sermann, Tamás 2013; Tamás 2015). A Termium Plus terminológiai adatbázis nem kínál külön találati listát, amely kiindulópontként feltüntetné a szakterületeket, hanem olyan adatlapot jelenít meg, amely 1. rekordot, 2. rekordot stb. tartalmaz. A fentiek alapján megkülönböztethetjük a tisztán onomasziológiai terminológiai adatbázisokat azoktól, amelyek felépítésükben bizonyos szemasziológiai jellemzőket is tartalmaznak.

32

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

Az általános jellemzők tárgyalását folytatva, a 2. fejezet 3. táblázatában a terminológiai adatbázisokat szerkezetük és a szócikkekben szereplő részletek alapján három kategóriába soroljuk: egyszerű, részletes hagyományos, valamint olyan összetett terminológiai adatbázisokba, amelyek további információkat, például korpuszt vagy fogalomtérképeket tartalmaznak.

2.3.2. A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISOK SZERKEZETÉNEK RÉSZLETES ELEMZÉSE

Szerkezetük elemzése alapján a terminológiai adatbázisok több alcsoportba sorolhatók. Ezeket ideiglenesen összevetettük a 2. táblázatban bemutatott szótártipológiával, és megállapítottuk, hogy mi felel meg a terminológiai adatbázisok esetében a megastruktúrának, a makrostruktúrának, a mikrostruktúrának és a mezostruktúrának. Úgy döntöttünk, hogy a szókészletekre kidolgozott kritériumrendszert alkalmazzuk, noha a terminológiai adatbázisok tartalma eltérő. Megfigyeléseink szerint a mikrostruktúra szintjének megfelelő hierarchikus szerkezet nem feltétlenül látható a vizuális felületen; például a terminus és a definíció két különböző szinten is megjelenhet (bár ezt a felhasználói kézikönyv tartalmazhatja). Másfelől a hagyományos vagy online szótárak használatában jártas felhasználók átlátható szerkezet esetén több tájékozódási pontot kaphatnak, és a különbségek egyértelműen megmutatkoznak. Ez a külső felhasználók számára átláthatóbb felülettel oldható meg.

Ennek megfelelően a megastruktúra szintjén azt vizsgálhatjuk, hogy találunk-e információkat a terminológiai adatbázis használatáról, például felhasználói kézikönyvet, súgóoldalt, gyakran ismételt kérdéseket, az adatbázis céljának, szakterületének, célközönségének, munkamódszerének, nyelvei számának és a nyelvek közötti többnyelvű összefüggéseknek, szakterületeinek és részterületeinek leírását; vagy más tájékoztató eszközt, például fórumot vagy csevegőszolgáltatást a felhasználók segítésére (lásd a SAPTerm szolgáltatásait: chat, SAP Community, SAP Help Portal). Az IATE adatbázis például tájékoztat a terminusok és szócikkek számáról, az előző héten végzett keresések számáról, valamint a módosításokról (új szócikk, törlés, szerkesztés).

Az adatbázisok a terminológiai adatbázis szerzői jogi vonatkozásairól is tájékoztatják a felhasználókat. A terminológiai adatbázis felhasználói felülete gyűjteménynek minősül, ezért szerzői jogi védelem alatt áll, különös tekintettel annak szerkezetére és az adatok rendszerezésére; következésképpen a képernyőn megjelenő tartalom nem másolható és nem tehető közzé szabadon.

A makrostruktúra szintjén elemezhetjük a terminológiai adatbázis által kínált keresési lehetőségeket: az egyszerű vagy összetett keresést, ez utóbbin belül pedig a terminus, a szakterület és részterület, a szövegrész, illetve a nyelvi keresés alapján végzett keresést

Terminologija | 2019 | 26

3 3

a fogalomtérképen (pl. a WIPO Pearlben) vagy a korpuszban végzett kereséssel is kiegészíthető. Az adatbázis különféle szűrőket kínálhat; például a bistro rendszerben jogszabályi területek, nyelvek és földrajzi eloszlás szerint kereshetünk (vagyis aszerint, hogy Németországban, Ausztriában vagy Svájcban beszélik-e az adott nyelvet). Az adatbázis lehetővé teszi a szűrőbeállítások mentését is; a nyelv automatikus felismerésére szolgáló beépített funkció szintén hasznos lehet.

A keresés eredményeként a legtöbb adatbázis találati listát jelenít meg, így tanulmányozhatjuk az eredmények megjelenítésének módját és az adatok rendszerezését. A Termium Plus például nem kínál külön listát, amely a szakterületek megjelölésével kiindulópontul szolgálna, hanem olyan adatlapot jelenít meg, amely az 1. rekordot, a 2. rekordot és így tovább tartalmazza. Ezen a ponton már képet kaphatunk az adatok jellegéről: kizárólag szövegesek, vagy illusztrációkat, illetve multimédiás tartalmakat is tartalmaznak? Lehetőség lehet a Google Képekben való keresésre is (például a WIPO Pearl esetében). Az adatbázis más adattárakkal való együttműködést is lehetővé tehet (például az IATE és az EURLEX jogi adattárával, illetve a WIPO Pearl és a szabadalmakat tartalmazó Patenscope adatbázis között).

A mikrostruktúra szintjén az adatkategóriák száma egyértelműen jelzi az adatbázis részletességét. Megállapítható, hogy minimális információt tartalmaz-e, vagy jól fejlett, részletes adattárról van szó; ez a felhasználó számára az értékelés alapjául szolgál.

Az adatkategóriák vizsgálatakor szerkezeti szempontból megkülönböztethetünk kötelező és választható adatmezőket. Mindig kulcsfontosságú szempont, hogy a definíció helyettesíthető-e a kontextussal.

The relevant literature, standards and best practices (see Drewer et. al. 2014) can help us decide which are the most important data categories as per the principles of compilation, and we can also compare existing termbases (e.g. if possible also on the basis of their hierarchical organisation – respecting the entry level, language level and term level, for details see: Drewer et. al. 2014). Arntz et al. (2009: 233) claim that a simple termbase contains the following data fields: subject field, language, ID number, other codes, the term, linguistic features, definition, context, notes, synonym, data of the editor, date, source. Arntz et al (2014: 229–238) however contains a more complex description, that already meets the requirements of modern terminology management.

A terminológiai adatbázisok fogalomközpontú jellegéből adódóan a definíció a terminuson túl kétségtelenül központi szerepet játszik, míg az ekvivalencia nem mindig különálló kategória. A további gyakori adatkategóriák közé tartoznak:

34

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases

Eszter Sermann

– a terminus státusza (főterminus vagy címszó, a szinonimák külön bejegyzésben szerepelnek-e vagy sem), valamint a kapcsolódó terminusok közötti viszonyok típusai (fölérendelt, alárendelt vagy mellérendelt terminusok);

– megbízhatóság és validált státusz;

– különféle címkék használata: földrajzi elterjedtség; dokumentumtípus (pl. útlevél, mint a Termium Plus esetében); a konföderációhoz vagy a kantonokhoz kapcsolódó speciális terminusok „megjelölhetők” (a Termdatban); elfogadottság (ajánlott, tiltott, szabványosított); megerősítette-e a terminológiai bizottság (a bistróban); archaikus (az IATE-ben: elavult);

– illusztrációk és egyéb multimédiás elemek;

– nyelvi jellemzők;

– kontextus és kollokációk.

Ha megvizsgáljuk a terminológiai adatbázisok előkészítésére vonatkozó ISO-szabványokat, az ISO 12620:2019 szabványban, amelynek címe Terminológiai erőforrások kezelése – Adatkategória-specifikációk. kifejezetten az adatkategóriákkal kapcsolatos ajánlásokat találunk. Az 1999-ben közzétett változat a következő tíz adatkategóriát határozta meg: a terminus, a terminusra vonatkozó információ, az ekvivalencia, a szakterület, a fogalom leíró adatkategóriái, a fogalmi viszonyok, a fogalmi struktúrák, a megjegyzések, a dokumentációra vonatkozó információk, az adminisztratív információk. A kulcsfontosságú adatkategóriák: a főterminus, a bevitel dátuma és a forrás (Serm ann 2013). Később, az egységesítés céljából, a Adatkategória-nyilvántartást a 2009-es szabvánnyal párhuzamosan tették közzé a www.isocat.org oldalon. Ez egy nyílt fórum volt, amely összesen mintegy 590 adatkategóriát sorolt fel, az átfedéseket is beleértve (részletekért lásd Schmitz 2012; Tamás 2014: 103). Jelenleg a www.isocat.org weboldalt a http://www.datcatinfo.net, váltja fel, amely az előkészületben lévő ISO 12620:2019 alapján kidolgozott Adatkategória-tár (DCR). Ez a változat önmagában nem tartalmaz konkrét adatmodelleket, csupán iránymutatásokat és követelményeket fogalmaz meg, elismerve, hogy a különböző szakterületek és igények nyelvierőforrás-fejlesztési megközelítései eltérnek, ami az adatkategóriák változatosságához vezet. Bár az egységesítés továbbra is fontos a www.datcatinfo.net oldalon közzétett TBX-fájlformátum használatával történő adatcsere lehetővé tételéhez:

– az alapmodul adatkategóriái: dátum, megjegyzés, terminus;

– az alapszintű modul adatkategóriái: kontextus, definíció, külső kereszthivatkozás, nyelvtani nem, földrajzi használat, projekt-alkészlet, kapcsolódó fogalom, kapcsolódó terminus, felelősség, forrás, terminuselőfordulási hely, terminustípus, tranzakciótípus, xGraphic.

Terminologija | 2019 | 26

35

A JIAMCATT nevű szervezet nagy adatbázisokat létrehozó szereplőinek kezdeményezése az adatkategóriák egységes használatára (lásd EU, UN, IMF; France Terme, Termdat, Termium Plus) egy olyan közös platform létrehozását célozza, amely központi hozzáférést biztosít a terminológiai erőforrásokhoz, eszközökhöz és adatbázisokhoz (Maslias 2014; https://ec.europa.eu/education/knowledge-centre-interpretation/events/jiamcatt-2019_en).

A fogalmi orientáció és a terminusok önállósága nem az egyetlen szempont annak vizsgálatakor, hogy betartották-e a szerkesztési elveket. További szempont az adatelemek elemi jellege (azaz, hogy a terminológiai adatbázis minden adatmezője egyetlen adatelemet tartalmaz-e), valamint az adatok részletezettsége (azaz, hogy kiegyensúlyozott-e a részletesség szintje, és nem túl nagy-e az alkategóriák száma) (Reinke 2012: 102; Arntz et al 2014: 239–241; ISO 16642: 2017).

Mivel a terminológia tudományága különböző munkamódszereket és irányzatokat alkalmaz, a terminológiai adatbázisok felhasználói felülete is eltérő megközelítéseket tükröz. A definíciók például egy vagy több nyelven is megadhatók. Egyes esetekben minden nyelv ugyanazt a fogalmat használja (például egységes EU-s vagy nemzetközi terminusok esetében), ezért elegendő egyetlen nyelven megadni a definíciót. Más esetben az összehasonlító elemzés eredményeinek bemutatása lehet a cél. Az eltérő célok eltérő adatkategóriákat is igényelhetnek. Ha a cél a szabványosítás támogatása (mint a DINTerm esetében), a szabványokra való hivatkozás kulcsfontosságú; ha pedig a terminushasználat egységesítése és harmonizálása, illetve a fordításorientált terminológiai munka a cél, fontos a terminusok státuszának, funkcionális megfelelőinek vagy terminusjelöltjeinek feltüntetése, valamint a kontextusok és kollokációk megadása. A bistro például a főterminushoz kapcsolódó, rendszerhez kötött jogi kollokációkat tartalmaz (Chiocchetti 2019). Végül, ha a cél a nyelvpolitika szolgálata, kulcsfontosságú a fogalmak kontrasztív elemzése (vö. a bistro jogi terminusaival). Ugyanakkor bizonyos nyelveknél szükség lehet egyes adatokra (például a névelőkre a németben), más adatok pedig a szakterülettől függnek (az orvostudományi vagy mérnöki területen például illusztrációkra vagy multimédiás tartalmakra lehet szükség).

Ami a szerkezetet illeti, az adatkategóriák elrendezése és az egyes mezőkben szereplő adatok mennyisége eltérő lehet; az is előfordulhat, hogy az első találat a szöveg rövidebb változatát mutatja, amelyet a felhasználó szükség esetén kibővíthet (mint a bistro esetében). Így a felhasználó világosabb képet kaphat a szócikkekről.

A mezostruktúra szintjén a hivatkozási rendszert vizsgálhatjuk, vagyis a belső hivatkozások (a bejegyzéseken belüli és azok közötti) és a külső hivatkozások (külső weboldalakra mutató linkek) meglétét és megjelenését (

36

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

bejegyzések), valamint a külső hivatkozások (külső weboldalakra mutató linkek) meglétét és megjelenését. A belső hivatkozások, vagyis a bejegyzésen belül és más bejegyzésekre mutató linkek használata a kereszthivatkozási rendszer része; fogalmak esetében ez más formában, például fogalomtérkép révén is megvalósulhat. A külső hivatkozások megjelenítése eltérő lehet; itt azt kell vizsgálni, hogy egyszerűen megnyithatók-e, le van-e írva a tartalmuk (cím, elérési út), állandóak-e, illetve engedélyezett-e az egyszer használatos linkek használata.

2.4. Információk a terminológiai adatbázis használatáról

A használattal kapcsolatos információk közé tartozik a terminológiai adatbázis felhasználóbarát jellege, az adatok megbízhatósága, a frissítések gyakorisága, az adatbázis innovatív jellege, szakmai jelentősége és társadalmi értéke.

A felhasználó mindig azt az eszközt részesíti előnyben, amely könnyen használható, áttekinthető, és gyorsan szolgáltat információt. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű az adatbázis felhasználóbarát jellege, amelynek különböző platformokon is érvényesülnie kell (vö. műszaki paraméterek). Ha az adatbázist a szélesebb közönség számára is érthetővé kívánják tenni, célszerű kerülni a rövidítéseket (a Termdat jelenlegi változata ezen a téren jelentős előrelépést jelent a korábbihoz képest), a keresésnek egyszerűnek kell lennie, és a vizuális elemek használata is ajánlott. A vizuális megjelenítés egyik szempontja az adatok megbízhatóságának jelzése, hogy a felhasználó azonnal világos tájékoztatást kapjon az adatok gyakoriságáról és frissítéseiről. Ez nemcsak az adatok megbízhatóságára, hanem a terminológiai adatbázis adatainak minőségére is vonatkozik. A minőség megítélésekor a terminológiai adatbázis aktuális változatára kell támaszkodnunk; nem mindig egyértelmű, hogy az adatokat valóban frissítették, ellenőrizték és hitelesítették-e. A naprakészség különböző módokon jeleníthető meg, például a rögzítés dátumával, vagy a hitelesített állapot kifejezett feltüntetésével. Az IATE-ben például csillagok jelzik a megbízhatóságot, a bistro terminológiai adatbázisában ugyanezt ötfokú skála mutatja, a szabványosított terminusok pedig a legmagasabb értékelést kapják; a WIPO Pearl erre a célra négyfokú skálát használ.

A megbízhatóság növelése érdekében kulcsfontosságú a források kiválasztása és megfelelő dokumentálása (például előnyben részesíthetők az állandó DOI-azonosítóval rendelkező dokumentumok). Az is fontos, hogy a terminológiai adatbázis előállítója belső és/vagy külső szakértői hálózattal dolgozik-e (SAPTerm).

A megbízhatóság másik szempontja az adatok szerkesztése során alkalmazott szerkesztési módszerek (kínál-e lehetőséget javaslatok beküldésére, illetve hogy belső

Terminologija | 2019 | 26

37

és/vagy külső szakértőket vonnak be, illetve hogy a szerkesztés közösségi közreműködéssel történik-e, tartalmaz-e gépi fordításból származó eredményeket, mint például a WIPO Pearl. A SAPTerm például arra törekszik, hogy minden országban szakértői hálózatot hozzon létre (Tamás 2015); az is kérdés, hogy a szerkesztők kötöttek-e együttműködési megállapodást egyetemekkel (mint az IATE és a WIPO Pearl). A szerkesztés történhet központi helyen, vagy helyben, majd az adatokat feltölthetik egy központi adatbázisba (az IATE-t az EU fordítószolgálatai szerkesztik, a Termdat szerkesztése központilag és a kantonokban is történik, az UNTERM pedig az ENSZ különböző szervezeteinek adatait tartalmazza). Ez utóbbi esetekben a duplikált bejegyzések kiszűrése jelentős kihívást jelent (lásd az IATE-t és az UNTERM-et).

Löckinger (2019: 9) examined the research methods of document editors, and evaluated the results of online questionnaires concluding that users make their judgements on quality primarily based on the content (whether it is up-to-date and professional) and usability (user friendliness, display and categorisation of information).

Az adatbázis innovatív jellege megmutatkozhat újfajta megjelenítésben vagy kiegészítő információkban (fogalmi térkép, korpusz, gépi fordítási eredmények, videós útmutató, e-tanfolyam), illetve abban, hogy összekapcsolják-e az adattárakat (például a Google képeit, az IATE- és az EURLEX-adatbázist, a WIPO Pearlt és a Patentscope-ot).

Végül, de nem utolsósorban, meg kell vizsgálni a terminológiai adatbázis szakmai értékét és társadalmi jelentőségét is. A kérdések arra irányulnak, hogy a terminológiai adatbázis hasznos-e a különböző szakértői csoportok számára, van-e jelentősége a nyelvpolitika és a terminológiapolitika szempontjából, valamint hogy a terminológiai adatbázis létrehozója kínál-e továbbképzést, e-képzést, műhelymunkákat vagy együttműködési lehetőségeket (például a Termdat, az IATE és a WIPO).

KÖVETKEZTETÉSEK: AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER HASZNÁLHATÓSÁGA

A terminológiai adatbázisokra vonatkozó kritériumokat négy kategóriába soroltuk:

– háttér-információk,

– technikai paraméterek,

– tartalmi információk, valamint

– a használatra vonatkozó információk.

A fenti, előzetes értékelési rendszer rámutat arra, hogy a viszonylag egységes terminológiai megközelítésre és alapelvekre épülő terminológiai adatbázisok is igen sokféle jellemzővel rendelkeznek, mivel a különböző szakterületek és célok felhasználói igényei eltérő szerkesztési alapelveket helyeznek előtérbe.

38

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

Ezenkívül ezek a jellemzők szorosan összefüggenek egymással, és gyakran nehéz őket elkülöníteni (például a szerkesztési elveket, a dokumentációt, a megbízhatóságot és a minőséget). A fentieknek megfelelően kétféle nehézséggel találkoztunk: egyrészt a közös jellemzők kevésbé nyilvánvalóak, mint a szótárak esetében, másrészt egyes jellemzők egynél több kritériumhoz is tartoznak. A szókészletekre kidolgozott kritériumrendszer alkalmazása feltárta egyrészt e lexikográfiai és terminológiai fordítási eszközök műfajai közötti különbségeket, másrészt a terminológiai adatbázisok fő jellemzőit. Az elemzés azonban még nem tekinthető lezártnak. Az értékelési kritériumok további pontosításával, az online felületek áttekinthetőbb struktúrájának esetleges kialakításával, valamint a terminológiai adatbázisok idővel szükségszerűen bekövetkező fejlődésével lehetővé válik egy specifikusabb leírás kidolgozása.

Mindazonáltal úgy véljük, hogy ez az értékelési rendszer hasznos lehet ezen eszközök alaposabb megértésének és tudatosabb használatának elősegítésére az oktatásban, az ismertetők írásakor, valamint a fordítók számára is, amint azt a szókészletek esetében már kimutattuk. Az értékelési rendszert lépésről lépésre alkalmazva a felhasználó felfedezheti az eszköz új funkcióit. Segít továbbá a felhasználóknak abban, hogy objektív szakmai véleményt alakítsanak ki és osszanak meg a terminológiai adatbázisokról, szóban és ismertetők formájában egyaránt. Ahogyan a tanulmány elején hangsúlyoztuk, ezt az értékelési rendszert kísérleti jellegűnek szánjuk. Reméljük, hogy elemzésünk átfogó jellege még a fejlesztőket is inspirálhatja. A terminológiai adatbázisok műfaja szorosan kapcsolódik a gyakorlati igényekhez, ugyanakkor teret enged a kreativitásnak is.

REFERENCES

Arntz R., Picht H., Mayer F. 2009: Einführung in die Terminologiearbeit, Hildesheim, Zürich, New York: Georg Olms Verlag. (6. Aufl.).

Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Einführung in die Terminologiearbeit, Hildesheim / Zürich / New York: Georg Olms Verlag.

Bessé B. de, Nkwenti-Azeh B., Sager J. C. 1997: Glossary of Terms Used in Terminology. – Terminology 4, 117–156.

Bowker L. 2015: Terminology and Translation. – Handbook of Terminology. H. J. Kocker, F. Steurs (eds.), Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 304–323.

Cabré M. T. 1998: Terminology. Theory, Methods and Applications (Terminology and Lexicography Research and Practice I), Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins.

Chiocchetti E. 2019: Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Domains. Scientific, Administrative and Educational Dimensions of Terminology. Held at: the 3rd International Conference on Terminology, Lithuania, Vilnius, 17–18 October 2019.

Drewer P., Pulitano D., Schmitz K.-D. 2014: Terminologiearbeit. Best Practices 2.0, Köln: Deutscher Terminologie-Tag e.V.

Fóris Á. 2005: Hat terminológia lecke [Six lectures in terminology], Pécs: Lexikográfia Kiadó.

Terminologija | 2019 | 26

39

Fóris Á. 2018: Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak. [Lexicology and lexicography for teachers of Hungarian (as a foreign language)]. Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarnyelv-tanári segédkönyvek, Budapest: L’Harmattan.

Fóris Á., Rihmer Z. 2007: A szótárak minősítési kritériumairól. [On the Evaluation Criteria for Dictionaries]. – Fordítástudomány 9(1), 109–113.

Gaál P. 2012: Szempont­rendszer online szótárak minősítéséhez. [Evaluation System for Online Dictionaries]. – Magyar Terminológia 5(2), 225–250.

Hartmann R. K. K., James G. 1998: Dictionary of Lexicography, Exeter: Routledge.

Löckinger G. 2019: Fachsprachliche Nachschlagewerke für technische Redakteurinnen und Redakteure – Ergebnisse einer empirischen Studie. Edition. 15. Jahrgang, 1. Ausgabe. 5–9.

Magris M., Musacchio M. T., Scarpa F. 2002: Manuale di terminologia. Aspetti teorici, metodologici e applicativi, Milano: Editor Hoepli.

Maslias R. 2014: Combine EU Terminology with Communication and Ontology Research. – Terminology and Knowledge Engineering, 2014. Jun 2014, Berlin, Germany. Available at: https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-01005876.

Novák B. 2013: A bolzanói bistro olasz–német–latin jogi terminológiai információs rendszer bemutatása. [Bistro, the Italian–German–Ladin information system for legal terminology]. – Magyar Terminológia 6(1), 61–83.

Novák B., Tamás D. 2013: A svájci jogi-közigazgatási terminológiai adatbank, a TermDat. [TermDat, the Swiss Terminology Database of Law and Public Administration]. – Magyar Terminológia 6(2), 207–231.

Novák B. 2018: A terminológiai munkafolyamat a minőségi jogalkotásban. Magyar–olasz összehasonlító vizsgálat az alkotmányjogi terminológia területén. [The Role of Terminology Work in Quality Law Making. Hungarian–Italian Comparative Terminology at the Field of Constitutional Law]. Doctoral Thesis University of Pécs, Faculty of Law.

Kranebitter K., Ralli N. 2019: Piccola guida per sviluppare strumenti terminologici. Talk held at: XXIX Convegno Ass. I. Term, Terminologie e vocabolari: lessici specialistici e tesauri, glossari e dizionari. Accademia della Crusca, Villa Medicea di Castello, Firenze, 30–31 May 2019.

Reinke U. 2012: Terminologiearbeit für und mit Sprachtechnologie. – Terminologieprozesse und Terminologiewerkzeuge. F. Mayer, K.-D. Schmitz (eds.), Akten des Symposiums. Heidelberg, 19–21. April 2012, Deutscher Terminologie-Tag e.V, Köln: SDK Systemdruck Koln GmbH & Co. KG, 101–118.

Sager J. C. 1990: A Practical Course in Terminology Processing, Amsterdam / Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.

Schmitz K.-D., Drewer P. 2017: Terminologiemanagement. Grundlagen, Methoden, Werkzeuge, Berlin: Springer Vieweg Verlag.

Schmitz K.-D. 2012: Using International Standards for Terminology Exchange. – Terminologija 19, 33–38. Available at: http://lki.lt/wp-content/uploads/2017/06/Terminologija-19-ilovepdf-compressed.pdf [accessed 05.08.2019].

Sermann E., Tamás D. 2010: Hogyan definiálhatjuk a fordítói adatbázist? Egy olasz és egy spanyol fordítói terminológiai adatbázis vizsgálata. [How to Define the Translation Database? Study of an Italian and a Spanish Translation Oriented Termbase]. – Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. K. Károly, Á. Fóris (eds.), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 101–115.

Sermann E. 2011: A terminológiai szabványosítás szerepe a lokalizáció folyamatában. [The Role of Terminology Standardization in Localization]. – Fordítástudomány 13(2), 72–87.

Sermann E. 2013: A terminológiai szabványosítás és a terminológiai harmonizáció fordítási vonatkozásai. [The Translational Aspects of Terminology Standardisation and Terminology Harmonisation]. Doctoral dissertation (Manuscript), Budapest: ELTE.

Sermann E., Tamás D. 2013: Elektronikus szótár vagy terminológiai adatbázis? [Electronic Dictionary or Termbase?]. – Társadalmi változások, nyelvi változások. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged 2012. április 12–14. Sz. Tóth (ed.), Budapest–Szeged: MANYE–Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 450–454. Available at: http://mek.oszk.hu/11700/11730/.

Sermann E. 2019: A terminológiai munkafolyamatok és a fordítás szempontjából releváns ISO-szabványok. [ISO Standards Relevant for Terminology Work and Translation]. – A szabványosítás fordítási és terminológiai vonatkozásai. Á. Fóris, A. Bölcskei (eds.), Budapest, L’Harmattan.

Sermann E. 2019: Terminológiai adatbázisok mint a nyelvi portálok áthidalásának eszközei. Magyar nyelven (is) elérhető néhány terminológiai adatbázis tartalmi és szerkezeti vizsgálata. [Termbases as the Means to

40

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

Surpass Language Barriers. Content and Structural Analysis of Some Termbases (also) Available in Hungarian. – Acta Historiae Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis 34(3), 149–169.

Tamás D. 2010: La Knowledge Base EOHS Term, ossia un vocabolario Online Creativo. – Corvinus nyelvi napok, “Kreativitás és nyelv”. 2009. szeptember 23–24. G. Cs. Dávid, A. Zelenyi (eds.), Budapesti Corvinus Egyetem IOK Alkalmazott Nyelvészeti Kutató- és Továbbképző Központ, Budapest: Aula, 349–355.

Tamás D. 2013: Az olaszországi Bolzano autonóm megyében élő kisebbségek jogainak védelméről és a bistro terminológiai projekt létrejöttének hátteréről. [On the Protection of Rights of the Minority Communities Living in the Autonomous County of Bolzano, and the Bistro Terminology Project]. – Magyar Terminológia 6(1), 41–60.

Tamás D. M. 2014: A gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről. [The Terminological Aspects of the Translation of Economic Texts], Fordítástudományi értekezések I, Budapest: ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék.

Tamás D. 2015: Az SAPterm terminológiai adatbázis vizsgálata. [The Study of SAPterm Termbase]. – A fordítás titkos ösvényein. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére II. K. Károly, Á. Fóris (eds.), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 211–230. Available at: http://www.eltereader.hu/media/2018/05/A_forditas_titkos_osvenyein_READER.pdf.

Tamás D. M. 2018: Miért rögzítsünk jogi szakszavakat terminológiai adatbázisokban? [Why Should We Record Legal Terms in Termbases?]. – Magyar Jogi Nyelv 2(2), 30–32. Available at: https://joginyelv.hu/beszamolo-a-jog-es-terminologia-cimu-konferenciarol/.

Tamás D. M. 2019a: A IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis háttérmunkálatainak tapasztalatairól. [IUSTerm Terminological Database of Law and Public Administration: A Glimpse Behind the Scenes]. – Diszciplínák találkozása – nyelvi közvetítés a XXI. században. Sz. Szoták (ed.), Budapest: OFFI Zrt, 260–281. Available at: https://150.offi.hu/kiadvanyok/disciplinak-talalkozasa-nyelvi-kozvetites-21-szazadban.

Tamás D. M. 2019b: A terminológiai adatbázisok mint a terminológia-stratégia eszközei. [Terminology Databases as Means of Terminology Strategy]. Talk held at: Terminológia-stratégiai kihívások a magyar nyelv vonatkozásában. [Challenges of Terminology Strategy in the Hungarian Language Area], Budapest: OFFI–L’Harmattan, 105–119 (In press).

SOURCES

12620: 2019 Management of Terminology Resources – Data Category Specifications. 3th edition [2019.05].

12620: 2009 Terminology and Other Language and Content Resources – Specification of Data Categories and Management of a Data Category Registry for Language Resources.

12620: 1999 Computer Applications in Terminology – Data Categories.

ISO 16642: 2017 Computer Applications in Terminology – Terminological Markup Framework. 2nd edition [2017.11].

ONLINE SOURCES:

http://www.datcatinfo.net [accessed 05.08.2019]

https://ec.europa.eu/education/knowledge-centre-interpretation/events/jiamcatt-2019_en [accessed 05.08.2019]

http://www.eurac.edu/en/research/autonomies/commul/Pages/default.aspx

www.isocat.org [accessed 10.03.2013]

https://www.termcat.cat/en/recursos/productes-multimedia/termtest-dictionary-self-assessment-test [accessed 05.08.2019]

https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/news/2019/news_0003.html [accessed 14.03.2019]

TERMBASES:

bistro http://bistrosearch.eurac.edu/ [accessed 14.03.2019]

DINTerm https://www.din.de [accessed 14.03.2019]

Cercaterm https://www.termcat.cat/ca/cercaterm [accessed 06.08.2019]

Terminologija | 2019 | 26 41

Evronim http://prevodjenje.mei.gov.rs/evronim/index.php?jezik=engl [accessed 05.08.2019]

eohsterm www.eohsterm.org [accessed 14.03.2019]

EUROTERMBANK (https://www.eurotermbank.com/) [accessed 05.08.2019]

EUSKALTERM (http://www.euskadi.eus/web01-apeuskal/eu/q91EusTermWar/kontsultaJSP/q91aAction.do) [accessed 05.08.2019]

France Terme (http://www.culture.fr/franceterme) [accessed 05.08.2019]

IATE https://iate.europa.eu; https://iate.europa.eu/home [accessed 14.03.2019]

SAPTerm www.sapterm.com [accessed 16.03.2019]

Termdat www.termdat.ch [accessed 15.03.2019]

Termium Plus https://www.btb.termiumplus.gc.ca [accessed 14.03.2019]

Verwaltungsglossar https://www.sprachressourcen.at/verwaltungsglossar/ [accessed 05.08.2019]

WIPO Pearl https://www.wipo.int [accessed 15.03.2019]

Termin https://jogi-terminologia.im.gov.hu/ [accessed 14.03.2019]

UNTERM (http://untermportal.un.org) [accessed 05.08.2019]

APPENDIX

EVALUATION SYSTEM FOR ONLINE TERMINOLOGICAL DATABASES

I. Background information on central termbases

A) GENERAL BACKGROUND

1. A survey of the termbases at the given domain:

– historical background, date of creation, evolution, newly implemented or improved version of a former database;

– diachronic (former versions) or synchronic description;

– relationship with other termbases within or outside the organisation.

2. Grouping based on aim:

– language policy and terminology policy aims;

– translation-oriented termbase;

– standardisation purposes.

B) IMMEDIATE BACKGROUND

1. The characteristics of the organisation that produced the termbase:

– the background to the organisation, whether it has a national or international scope, domain, funding and type of organisation: international organisation, public administrative agency, research institute, university, translation agency.

2. Target users:

– native speakers, speakers having a majority or minority status;

– translators;

– experts of a specific domain, e.g. engineers, lawyers, doctors etc.

42 Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

3. Intended purpose:

– descriptiveness;

– prescriptiveness.

II. Technical parameters of a termbase

A) THE SOFTWARE

– bespoke;

– hybrid;

– commercially available.

B) ACCESSIBILITY OF THE TERMBASE

– open or restricted;

– downloading of data allowed, supported platforms (e.g. smart phone, tablet).

III. Information on the content of the termbase

A) GENERAL FEATURES OF THE DATABASE

1. Concept oriented:

– purely onomasiological approach;

– hybrid approach, containing semasiological elements as well.

2. Simple, traditional or complex termbases:

– number of structural elements (termbase, concept map, corpus);

– level of detail in entries: type and number of data categories.

B) DETAILED STRUCTURE OF THE DATABASE

1. At the level corresponding to megastructure:

– directions for use and other forms of help: forum, chat service for users facing difficulties;

– availability of copyright;

– information on the number of concepts/entries and terms;

– number of languages: monolingual, bilingual, multilingual;

– number of domains and sub-domains.

2. At the level corresponding to macrostructure:

– search options: simple or advanced for terms, in the domain, subdomain, for word fragments; linguistic search only or concept map search as well; search in aligned corpus; links giving access to other data repositories;

– display and organisation of search results (hit list or lack of);

– nature of shown information (text, image, multimedia).

Terminologija | 2019 | 26

43

3. At the level corresponding to microstructure:

– number of data categories and extent of elaboration;

– types of data categories and its organisation:

– display of data categories and clarity of entries: order and labelling of data categories;

– respect for principles of terminology data modelling: beyond being concept oriented is there term autonomy, the level of realisation of a three-level hierarchical structure (entry level – index level – term level, if transparent through external descriptions), data elementarity and granularity;

– mandatory and optional data fields;

– data categories as per the work methods: is there a definition or not; the number of language variants of the definition; weather a definition can be replaced by a context; definition is for one concept or is there a contrastive purpose (e.g. existence of the data category of equivalence);

– choice of data categories based on aims/subfield of terminology: standardisation, translation or language policy;

– choice of data categories based on specific requirements of the domain (e.g. illustrations in an engineering termbase).

4. At the level corresponding to mesostructure:

– cross references (links within the entries, links among entries);

– external links (to other websites or repositories);

– appearance of links (can be opened, accessibility, description of content).

IV. Information on the usage of the termbase

A) USER FRIENDLINESS OF THE DATABASE

– understandability;

– use of abbreviations;

– visual elements;

– easy to search.

B) UPDATES

– frequency of updates;

– general state of up-to-dateness (dates of recording).

C) RELIABILITY OF DATA

– documentation: sources and their indication, information on reliability in each entry and its marking; date of recording for up-to-

44

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann

dateness; star, icon, text to indicate reliability for the validated state; written sources, internal or external network of experts; the use of permanent or one-off links;

– editing options and reliability: organisational with internal and/or external experts, cooperation with other organisations, possibility for individual submissions, crowd-sourced and checked, results from machine translation with indication etc.

D) THE INNOVATIVE NATURE OF THE DATABASE

– contains extra elements: concept map, corpus;

– extra information: video tutorial, e-course;

– innovative display or lack thereof.

E) VALUE OF THE TERMBASE FOR SOCIETY AND ITS IMPORTANCE FOR THE PROFESSION

– aspects of language strategy and terminology policy;

– scope and type of experts interested;

– opportunities for training, e-course, workshop, or cooperation agreements (e.g. with universities).

INTERNETINIŲ TERMINŲ BAZIŲ VERTINIMO SISTEMA

Santrauka

Straipsnyje siekiama pateikti visapusišką klasifikavimo ir vertinimo sistemą, kuri būtų objektyvus pagrindas siekiant suprasti, aprašyti, klasifikuoti, vertinti ir peržiūrėti svarbiausias didesnių organizacijų internetines terminų bazes. Tokios visapusiškos leksikografinių žanrų, t. y. spausdintų ir internetinių žodynų, klasifikacijos jau esama, tačiau internetinėms terminų bazėms taikomos klasifikacijos nėra. Tyrimas grindžiamas Vengrijoje ir kitose šalyse paskelbta leksikografijos ir terminologijos sričių literatūra, ISO standartais, kelių internetinių terminų bazių, dalinės klasifikacijos analize, autorių atliktais tyrimais.

Terminų bazėms taikytinų kriterijų rinkinys parengtas atsižvelgiant į keturias svarbiausias kategorijas: pagrindinę informaciją, techninius parametrus, turinio informaciją ir naudojimą. Straipsnyje taip pat pateikiama schema, kurią būtų nesunku naudoti seminarų ar pamokų metu. Pamažu taikydamas tokį kriterijų rinkinį, vartotojas gali įgyti vis daugiau žinių ar net atrasti naujų funkcijų.

Preliminarioji vertinimo sistema atskleidžia, kad taikant beveik vienodus terminologinius metodus kuriamos terminų bazės turi tam tikrų ypatumų, nes įvairių sričių vartotojų poreikiai ir keliami tikslai numato skirtingus redagavimo principus. Be to, kai kurie ypatumai yra glaudžiai susiję ir juos dažnai sunkoka atskirti (pvz.: redagavimo principai, dokumentacija, patikimumas, kokybė).

Terminologija | 2019 | 26

45

Eksperimentinis skirstymas į kategorijas padeda geriau suvokti, išsamiau aprašyti ir atidžiau įvertinti naudojimosi internetinėmis terminų bazėmis ypatumus, pagaliau – suvokti, kaip svarbu kalbos specialistams tokiomis bazėmis naudotis. Tai skatintų vartotojus susidaryti apie terminų bazes objektyvią nuomonę ir ja dalytis žodžiu ar raštu, rašant apžvalginius straipsnius.

Gauta 2019-09-02

Dóra Mária Tamás Hungarian Office for Translation and Attestation Ltd Hungary, 1062 Budapest, Bajza utca 52

Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary Hungary, 1146 Budapest, Dózsa György út 25 E-mail: [email protected]; [email protected]

Eszter Sermann University of Szeged Faculty of Humanities and Social Sciences Department for Italian Studies Hungary, 6722 Szeged, Egyetem u. 2

Termik Terminology Research Group at Károli Gáspár University of the Reformed Church of Hungary Hungary, 1146 Budapest, Dózsa György út 25 E-mail [email protected]

46

Dóra Mária Tamás | Evaluation System for Online Terminological Databases Eszter Sermann