GINTARĖ ŽALKAUSKAITĖ

Vilniaus universitetas

LITVÁN BETŰK AZ ELEKTRONIKUS LEVELEKBEN

A litván nyelvű elektronikus leveleket olvasva feltűnik, hogy számos internethasználó litván betűk nélkül írja a szöveget. Ezt az írásmódot különféle okokból választják, és szokássá válik, amely a szövegek interneten kívüli megírására is hatással lehet, emellett pedig a helyesírási szabályok iránti hanyag hozzáállást alakít ki. Ahhoz, hogy az internethasználókat litván betűkkel való írásra ösztönözzük, mindenekelőtt meg kell értenünk az internetes kommunikáció sajátosságait, ismernünk kell a társadalom litván betűk nélküli szövegekhez való viszonyát és az ilyen írás okait. E célok érdekében kérdőívet tettek közzé az interneten az elektronikus levelekben használt litván betűkről, és 219 válaszadót kérdeztek meg. A kérdésekre válaszolva az internethasználók elmagyarázták, miért írják vagy nem írják elektronikus leveleiket litván betűkkel, és hogyan ítélik meg a litván betűk nélküli írást.

AZ INTERNET ÉS AZ ÍROTT NYELV NORMÁI

A felmérés adatainak ismertetése előtt meg kell említeni, hogy az internetes kommunikáció nyelve eltávolodott a megszokott írott nyelvtől, és közelebb áll a beszélt nyelvhez. Bár a szöveget leírják, az internethasználók nem írott nyelvként tekintenek rá. Az internet nyelvét kutató tudósok szintén rámutatnak, hogy ez a nyelv különálló változata, amely mind az írott, mind a beszélt nyelvtől eltér (Shorts 2001; Ryklienė 2001; Crystal 2006); ezért az internet nyelvének sajátosságai nem értékelhetők kizárólag a köznyelvi írott nyelv normái alapján. Az internet számos műfajában nem tartanak be bizonyos, az írott nyelvre jellemző normákat; például az angol szövegekre jellemzőek a rövidítések és a fonetikus írásmód, amelyek eltávolítják a szöveget a köznyelvi angol írott nyelvtől. Tim Shorts szerint azért rövidítenek, mert gyorsabban szeretnék begépelni a szöveget – írás közben szavakat hagynak ki a mondatból, betűket a szavakból

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

275

arba atskiros frazės keičiamos raidžių junginiais (Shorts 2001: 18). Lietuviškame internete tokių trumpinimų daug mažiau, tačiau teksto rinkimas paspartinamas savaip – kaip bus matyti iš šiame straipsnyje aptariamos apklausos rezultatų, teksto rinkimo sparta yra viena iš rašymo be lietuviškų raidžių priežasčių. Ir vienu, ir kitu atveju, kurdami tekstą, interneto naudotojai nejaučia poreikio laikytis bendrinės rašytinės kalbos normų.

A köznyelvi normákat nem csupán a személyes, hanem az üzleti jellegű szövegekben sem tartják be, noha korábban ezekben kizárólag a köznyelvet használták. Számos személyes és üzleti levelet a beszélt nyelvre jellemző gondolatfolyam szerint, litván betűk és írásjelek nélkül írnak. Egyesek számára ez az írásmód válik az egyetlen megszokott változattá. Ahogy a felmérés egyik válaszadója mondta: „akkor tulajdonképpen hol írjunk litván betűkkel? Sok olyan munka van, amelyben az elektronikus leveleken kívül semmit sem kell írni. Munka után pedig az elektronikus leveleken kívül nemigen írunk mást...” A litván betűk nélküli írás talán az internetes nyelvnek az a jellemzője, amely a leginkább kilép a magánjellegű kommunikáció keretei közül, és sérti a köznyelvi normákat. Például a weboldalak címei a köznyelv részének tekinthetők, ám közülük csak néhányat írnak litván betűkkel – még a Vilniusi Egyetem litván nyelvvel foglalkozó tudományos internetes folyóiratának címéből is hiányoznak a litván betűk (www.lietuviukalba.lt). Látható, hogy a litván betűk internetes használatának kérdése aktuális, a meglévő álláspontok pedig gyakran ellentmondásosak.

A KUTATÁS JELLEGE

A litván betűk internetes használatáról a sajtóban, a litván nyelvnek szentelt kiadványokban és magán az interneten is találhatók vélemények. Ezek többnyire személyes vélemények a litván nyelv internetes használatáról: litván betűkkel való írásra buzdítanak, és elítélik azokat, akik nem így írnak. A mai napig azonban nem végeztek kutatásokat a litván betűk nélküli írással kapcsolatos társadalmi hozzáállásról, nem próbálták kideríteni, hány internethasználó ír litván betűkkel, és hányan nem, illetve megérteni e választás okait. Ezekre a kérdésekre kérdőíves felméréssel próbáltak választ adni. Mivel a litván betűk mellőzésének okai az internet különböző műfajaiban eltérhetnek, a társadalom által legszélesebb körben használt, személyes és üzleti kommunikációt egyaránt magában foglaló internetes műfaj, az elektronikus levelezés vizsgálatát választották.

276

KALBOS KULTŪRA | 82

2009 márciusában a www.publika.lt internetes oldalon tizennégy kérdésből álló kérdőívet tettek közzé. A kérdéseket és a válaszlehetőségeket úgy fogalmazták meg, hogy elkerüljenek mindenféle értékelést, minél változatosabb lehetséges válaszokat kínáljanak, és lehetővé tegyék, hogy a válaszadók saját szavaikkal mondják el véleményüket. A kérdőívet 219, különböző korú válaszadó töltötte ki. A legtöbben 19–30 évesek voltak (59%), a 31–40 évesek aránya 17%, a 41–50 éveseké pedig 11% volt. A kérdőívre nyolc 19 évnél fiatalabb és 20, 50 évnél idősebb válaszadó is felelt. A megkérdezettek többsége (79%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 12%-uk befejezetlen felsőfokú végzettségűnek vallotta magát, a közép- vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők aránya pedig csak néhány százalék volt. A kérdőívet 86 férfi és 133 nő töltötte ki. Kijelenthető, hogy a felmérés adatai a felsőfokú vagy befejezetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező, különböző korú nők és férfiak attitűdjeit és viselkedését tükrözik.

Elsősorban azt igyekeztek kideríteni, hogy az internethasználók szembesülnek-e még technikai akadályokkal a litván ékezetes betűkkel írt elektronikus levelek küldésekor vagy fogadásakor. Ezért a válaszadóknak a következő kérdést tették fel: „Előfordult-e már, hogy olyan torzult elektronikus levelet kapott, amelyet litván betűkkel írtak?” Az igenlő válasz kiválasztásakor azt is meg kellett jelölni, mikor találkoztak ezzel a problémával – több mint egy éve vagy kevesebb mint egy éve. A litván betűk nélküli írással kapcsolatos véleményüket a következő kérdésekkel vizsgálták: „Tovább tart-e megértenie, mi van leírva, ha a szöveget litván betűk nélkül írták?”, „Ön szerint gyorsabb litván betűk nélkül írni, mint litván betűkkel?”, „Ön szerint rossz dolog, hogy sok elektronikus levelet litván betűk nélkül írnak?” A litván betűk használatával kapcsolatos szokásokat a következő kérdésekkel vizsgálták: „Használ litván betűket az elektronikus levelek szövegében?”, „Miért nem használ soha vagy csak néha litván betűket az elektronikus levelekben?”, „Az elektronikus levelekben a litván betűk helyett betűkapcsolatokat ír, például sh-t š helyett, vagy hasonlókat?”, „Mikor használ litván betűket az elektronikus levelekben?” Érdekes, hogy a válaszadók szívesen feleltek minden kérdésre: ahol több válasz is megjelölhető volt, ott többet is kiválasztottak, és sokan saját szavaikkal fűztek hozzá megjegyzéseket. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kérdőív kérdései megfelelően voltak összeállítva, a kutatás felkeltette a válaszadók érdeklődését, és arra ösztönözte őket, hogy elgondolkodjanak írási szokásaikon.

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

277

A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A társadalom hozzáállása

A felmérés egyik célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen a társadalom viszonyulása a litván betűk nélkül írt szövegekhez. A „Ön szerint rossz dolog, hogy sok elektronikus levelet litván betűk nélkül írnak?” kérdésre adott válaszokból látható, hogy ez a kérdés foglalkoztatja a társadalmat – mindössze három ember nem tudta, mit válaszoljon. A válaszadók közel 20%-a úgy vélte, hogy a litván betűk nélküli írás „nem nagy ügy”, több mint 30%-uk szerint sem nem jó, sem nem rossz, a legtöbben (48%) pedig rossz jelenségnek tartották (lásd az 1. ábrát).

1. – rossz, mert... – 48,40%

2. – sem nem jó, sem nem rossz – 30,59%

3. – nem nagy ügy – 19,63%

4. – nincs véleményem – 1,37%

1. ÁBRA. A „Ön szerint rossz dolog, hogy sok elektronikus levelet litván betűk nélkül írnak?” kérdésre adott válaszok megoszlása

A válaszokból látható, hogy a litván betűk nélküli írást eltérően ítélik meg: bár a legtöbb válaszadó negatívan értékelte, viszonylag nagy arányban vannak azok is, akik szerint ez nem rossz. Akik negatívan értékelték a litván betűk nélküli írást, saját szavaikkal is megindokolták válaszukat. Ezeket a megjegyzéseket minden korcsoport és különböző iskolai végzettségű válaszadók írták. A legtöbben (44-en) azt állították, hogy romlik annak az íráskészsége, aki litván betűk nélkül ír. Például: „romlanak az íráskészségek, különösen azoknál, akik egyébként is gyengébben ismerik a litván nyelvtant”, „az ember hozzászokik a helytelen íráshoz”, „ha valaki hozzászokik a litván betűk nélküli íráshoz, amikor azokkal ír, a kialakult szokás miatt gyakrabban vét hibát. Egyes szövegekben elkezdődik az írás^*

* Az idézett megjegyzések helyesírását és központozását javítottuk.

278

KALBOS KULTŪRA | 82

„litván betűkkel, a szövegbe belefeledkezve pedig nélkülük írnak”. Harminc válaszadó szerint a litván betűk nélküli írás károsítja a nyelvet: „elszegényíti az anyanyelvet”, „torzul a litván nyelv”, „pusztul a nyelv”. Tizenhárom válaszadó kellemetlennek, nehezen olvashatónak, komolytalannak és az író hanyagságát tükrözőnek ítélte a litván betűk nélküli írást, például: „kellemetlen ilyen leveleket olvasni, kényelmetlen idézni őket”, „ez bizonyos fokú hanyagság”. Mindössze nyolc válaszadó állította, hogy a litván betűk nélküli írás a nyelv vagy a címzett iránti tiszteletlenséget mutatja: „ez néha tiszteletlenség (attól függ, kinek írsz)”, „tisztelnünk kell a nyelvünket és azokat az embereket, akiknek a levél szól”. Öt válaszadó megjegyezte, hogy a litván betűk nélküli írás a kultúrát és a nemzeti identitást károsítja, például: „csökken az ember kulturális színvonala”, „elveszik a nemzeti identitás egy része”. Két válaszadó azt felelte, hogy ez a szövegnek árt: „A szöveg sok kifejezési lehetőséget és árnyalatot veszít”, „elszegényíti a szöveget”. Arra lehet következtetni, hogy a társadalom egy része meglehetősen jól érti az internetes helytelen írásmód jelentette veszélyt, ez azonban nem mindig ösztönöz a litván betűkkel való írásra: azok közül, akik véleményt nyilvánítottak arról, miért rossz a litván betűk nélküli levélírás, minden második maga is ír néha nélkülük. Az ilyen viselkedés okait a kérdőív további kérdéseire adott válaszok tárják fel.

A társadalmi attitűdökkel kapcsolatos másik fontos kérdés az, hogy nehezebben érthető-e a litván betűk nélkül begépelt szöveg. Arra a kérdőívbeli kérdésre, hogy „Tovább tart-e megértenie, mi van leírva, ha a szöveget litván betűk nélkül gépelték be?”, a válaszadók 26%-a „igen”-nel, 44%-a „nem”-mel felelt, 30%-uk pedig azt mondta, hogy csak akkor nehezebb megérteni, ha szokatlan rövidítéseket vagy betűkapcsolatokat használnak (lásd a 2. ábrát).

1. – nem – 44%

2. – csak akkor nehezebb megérteni, ha szokatlan rövidítéseket vagy betűkapcsolatokat használnak – 30%

3. – igen – 26%

2. ÁBRA. A „Tovább tart-e megértenie, mi van leírva, ha a szöveget litván betűk nélkül gépelték be?” kérdésre adott válaszok megoszlása

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

279

Tehát a válaszadók 74%-a ugyanolyan könnyen olvassa a litván betűk nélkül, minden szokatlan jel vagy betűkapcsolat nélkül írt szöveget, mint a litván betűkkel írottat. A válaszokból kitűnik, hogy az internethasználók a litván betűk nélküli írást úgy értékelik, hogy az nem árt a legfontosabb célnak, a kommunikációnak, ezért az ilyen szövegek nem váltanak ki nagyobb ellenérzést az olvasókból. Ez az egyik oka annak, hogy az elektronikus levelekben a litván betűk írásának gyakorlata nagyon változatos.

Arra a kérdésre, hogy „Használ litván betűket az e-mail szövegében?”, a válaszadók csaknem 19%-a azt felelte, hogy „mindig használja”; azok aránya pedig, akik egyáltalán nem használják őket, 11% volt (lásd a 3. ábrát).

1. – néha írok, néha nem – 35,16%

2. – mindig írok – 18,72%

3. – többnyire nem írok – 18,26%

4. – többnyire írok – 16,44%

5. – nem írok – 11,42%

3. ÁBRA. A „Használ litván betűket az e-mail szövegében?” kérdésre adott válaszok megoszlása

Erre a kérdésre sok lehetséges válaszlehetőséget adtak meg, hogy jobban kirajzolódjanak a válaszadók írási szokásai. Látható, hogy nagyon változatosan járnak el; a leggyakoribb válasz az volt: „néha írok, néha nem”. Arra lehet következtetni, hogy a társadalomban még nem alakult ki teljesen az a szokás, hogy az e-maileket litván betűkkel vagy azok nélkül írják, és ezen lehet változtatni.

Noha tisztában vannak a litván betűk nélküli írás negatív következményeivel, a társadalom alapvetően nem viszonyul ellenségesen az ilyen írásmódhoz: úgy vélik, hogy a litván betűk nélküli szöveg ugyanolyan könnyen érthető, mint a litván betűkkel írott. Az elektronikus levelekben a litván betűk használatával kapcsolatos eltérő válaszok alapján feltételezhető, hogy több oka is lehet annak, miért választják az egyik vagy a másik megoldást.

280

KALBOS KULTŪRA | 82

A litván ékezetes betűk használatának és mellőzésének okai

A felmérés fő célja az volt, hogy maguktól a válaszadóktól tudjuk meg, miért és mikor választják azt, hogy litván ékezetes betűk nélkül vagy azokkal írnak.

Azoknak a válaszadóknak, akik nem mindig írnak litván ékezetes betűkkel, feltették a kérdést, hogy mikor írnak levelet litván ékezetes betűkkel. A válaszadás során több javasolt lehetőséget is meg lehetett jelölni (lásd az 1. táblázatot). A „más” választ megjelölők például így indokolták választásukat: „ha hosszabb a levél, több információt tartalmaz, és nem csak egy mondatból áll”; „ha a litván ékezetes betűk nélküli írás egy konkrét szónak más jelentést ad”; „ha nem akarom arra ösztönözni a címzettet (például a kis unokaöcsémet), hogy ne használjon litván írásjeleket”.

1. TÁBLÁZAT. A „Mikor ír litván betűket az elektronikus levelekben?” kérdésre adott válaszok megoszlása

Válaszlehetőségek

A lehetőséget választók

Százalék

1. Ha a levél üzleti jellegű

127

40,97

2. Ha az a személy, akinek írok, litván betűkkel ír

74

23,87

3. Ha úgy gondolom, hogy a levél nem fog torzulva megérkezni

65

20,97

4. Ha több időm van

25

8,06

5. Egyéb

19

6,13

Összesen

310

100,00

Ahogy az várható volt, a litván betűket leggyakrabban üzleti levelekben használják, mert hivatalos szöveg írásakor megszokott betartani a helyesírási szabályokat. A második legfontosabb tényező a címzett írási szokásai: ha a címzett litván betűkkel ír, általában neki is így írnak. Ezért elmondható, hogy a litván betűkkel való írást a környezetüktől tanulják az emberek – ha többen írnának így az interneten, megváltoznának a társadalmi attitűdök. A válaszadók jelentős része (21 százalék) a betűk megválasztásakor figyelembe veszi a technikai tényezőket – azt, hogy a levél nem fog-e torzulni. Az időtényező is fontos: a későbbi válaszok megerősítik majd, hogy a válaszadók egy részének több időre van szüksége ahhoz, hogy litván betűkkel gépelje be a szöveget.

A válaszadók szerint a levelek torzulása és a szövegbevitel sebessége a legfontosabb okai annak, hogy az elektronikus leveleket litván betűk nélkül írják. A „Miért nem ír soha vagy csak néha litván betűket

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

281

az elektronikus levelekben?” kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni, vagy saját megjegyzést lehetett fűzni hozzá (lásd a 2. táblázatot).

2. TÁBLÁZAT. A „Miért nem ír soha vagy csak néha litván betűket az elektronikus levelekben?” kérdésre adott válaszok megoszlása

Válaszlehetőségek

A választ megjelölők

Százalék

1. A címzettek egy része hibásan kapja meg a litván betűkkel írt leveleket

97

22,45

2. A litván betűkre állított billentyűzet megnehezíti a „!”, „@” és más szimbólumok beírását

82

18,98

3. Mert gyorsabb olyan billentyűzettel írni, amelyen nincsenek litván betűk

79

18,29

4. Megszokásból, mert korábban egyes programokban nem lehetett litván betűket beírni

73

16,9

5. Mert megszoktam, hogy litván betűk nélkül írjak, amikor telefonon rövid üzeneteket küldök, vagy a „Skype”-on, illetve hasonló csevegőprogramokon beszélgetek

61

14,12

6. Mert a barátaim is így írnak

19

4,4

7. Egyéb

15

3,47

8. Mert a szabályok figyelmen kívül hagyásával akarok írni

3

0,69

9. Mert így érdekesebb – a megszokottól eltérően lehet írni

3

0,69

Összesen

432

100,00

A litván betűk mellőzésének fő okaként a legtöbb válaszadó a szöveg torzulását jelölte meg. A „Litván nyelv az információs technológiában” című weboldal (www.likit.lt) szerint „lényegében nincsenek technikai akadályai annak, hogy az elektronikus levelezésben a litván ábécé betűit használjuk. Ha a levelezést használó ember valamilyen problémába ütközik, az azt jelzi, hogy nem megfelelő levelezőprogramot vagy webes szolgáltatást választott, illetve azokat nem hozzáértően használja”. Ugyanezek a gondolatok olvashatók a Litván Számítógép-felhasználók Szövetségének weboldalán is (www.liks.lt). Arra a kérdésre azonban, hogy kaptak-e a válaszadók litván betűk miatt torzult elektronikus leveleket, mindössze 10 százalékuk válaszolta azt, hogy nem kapott ilyen levelet, 57 százalékuk pedig azt jelezte, hogy kevesebb mint egy éve kapott torzult levelet. Tehát az elektronikus levelezés felhasználói technikai akadályokkal

282

KALBOS KULTŪRA | 82

még mindig szembesülnek velük. Nem mindenki rendelkezik a szükséges ismeretekkel ahhoz, hogy úgy állítsa be levelezőprogramját, hogy az üzenetek a megfelelő kódolással legyenek elküldve; nem mindig lehet levelezőprogramot választani, különösen internetes konferenciákon folytatott kommunikáció során, ahol az üzenetek több programon keresztül jutnak el a címzetthez, ráadásul e kérdésben az információ is hiányos. Másfelől látható, hogy a társadalom negatívan viszonyul a torz szövegekhez – már attól való félelmükben is, hogy az üzenet torzítva érkezik meg, teljesen lemondhatnak a litván betűk használatáról. Ezért a litván nyelvnek szentelt internetes oldalakon és kiadványokban el kellene ismerni, hogy technikai problémák még mindig vannak, jelezni kellene, mikor lehet számítani rájuk, és mely területeken oldották már meg őket.

A litván betűk elhagyásának második oka az őket jelölő billentyűk elrendezése. Bár vannak olyan billentyűkombinációk, amelyekkel a billentyűzet nyelvének átváltása nélkül is be lehet írni a szükséges karaktereket, úgy tűnik, hogy sok válaszadó nem ismeri ezeket. A kombinációk a „Lithuanian – Lithuanian” billentyűzet-illesztőprogram kiválasztása esetén működnek, a „Lithuanian – Lithuanian (Baltic)” illesztőprogram használatakor viszont nem. A jobb oldali „Alt” billentyűt lenyomva tartva a felső számsor számjegyei a billentyűzet nyelvének megváltoztatása nélkül is beírhatók. Az „Alt” és a „Shift” billentyűt egyszerre lenyomva tartva a „!”, „@” és más szimbólumok is beírhatók. Az internetes litván nyelvhasználat ösztönzésére létrehozott weboldalakon kevés információ található ezekről a billentyűkombinációkról.

A válaszadók által megjelölt harmadik ok, amiért nem írnak litván betűket, a kommunikáció tempója. Ez az írott és a beszélt nyelv egyik különbsége: beszélni sokkal gyorsabban lehet, mint írni. Az interneten számos írásbeli sajátosság azért alakult ki, mert a szövegbevitel sebességét igyekeztek a beszéd tempójához minél közelebb hozni, a litván betűk nélkül gépelésben gyakorlottak pedig azt állítják, hogy így gyorsabban írnak. Az a törekvés, hogy az e-mailek írásakor a beszélt nyelvet használják, megmagyarázza, miért hagyják figyelmen kívül teljesen a helyesírási szabályokat. Mivel a kérdőív készítésekor feltételezték, hogy a gépelés sebessége az egyik oka a litván betűk elhagyásának, a válaszadóknak feltették a kérdést: „Ön szerint gyorsabb litván betűk nélkül gépelni, mint litván betűkkel?” A válaszadók 55 százaléka azt felelte, hogy ez a megszokástól függ, 30 százalékuk szerint gyorsabb, 15 százalékuk szerint pedig nem gyorsabb. A válaszok megerősítik, hogy az internetfelhasználók egy része úgy véli, litván betűk nélkül gyorsabban gépel.

A választások száma alapján a litván betűk elhagyásának negyedik oka a korábban kialakult megszokás, amikor az interneten valóban nem lehetett litván betűkkel írni, és ez az emberek tudatában az új-

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

283

technológiákkal és a modernséggel kapcsolódott össze. Az ötödik helyen a válaszadók a litván betűk nélküli írás szokását említették, amelyet ma a rövid telefonos üzenetek és az internetes csevegőprogramokban folytatott kommunikáció alakít. A korábban kialakult és ma is formálódó szokások kölcsönösen erősítik egymást, és elnézővé teszik az internetfelhasználókat a litván betűk nélkül írt szövegekkel szemben.

Azok a válaszadók, akik a „más” lehetőséget választották, szabadon fűztek hozzá megjegyzést, például: „a bekapcsolt litván betűk megnehezítik a számok beírását”; „írás közben gyakran hibázom, litván betűk nélkül a szöveg kötetlen, és ha hibázol, senki sem veszi észre. Nem tűnök írástudatlannak”; „mert a billentyűzetemen nincs feltüntetve, melyik billentyű melyik litván betűnek felel meg”; „intenzíven levelezek litvánul és angolul. Időt spórolok, ezért nem váltogatom a nyelvet a gombbal”. Ezekből a válaszokból kitűnik, hogy egyes válaszadók még csak meg sem próbálnak litván betűkkel írni.

Meg kell jegyezni, hogy a kérdőívben felkínált, a nyelvvel való játékra vagy a litván betűk pusztán a szabályokkal való szembeszegülésből történő elhagyására utaló válaszlehetőséget csupán néhány válaszadó választotta. Viszonylag kevesen jelezték azt is, hogy a litván betűk helyett betűkapcsolatokat írnak, például „sh”-t „š” helyett. A felmérés résztvevőinek mindössze 22 százaléka ír ilyen betűkapcsolatokat; ebből látható, hogy a válaszadók többsége inkább elhagyja a litván betűket, semmint más betűkapcsolatokkal helyettesítené őket.

KÖVETKEZTETÉSEK

A litván betűk elektronikus levelekben történő használatáról, illetve elhagyásáról végzett felmérés feltárta a jelenlegi helyzetet, valamint a felsőfokú és be nem fejezett felsőfokú végzettségű személyek e kérdéssel kapcsolatos attitűdjeit és a litván betűk elhagyásának okait. A válaszokból látható, hogy a válaszadók körében ellentmondásos vélemények uralkodnak a litván betűk internetes használatáról. A válaszadók csaknem fele negatívan ítélte meg a litván betűk nélküli írást, és rámutatott annak az írástudásra és a nyelvre gyakorolt káros hatására, ugyanakkor közülük néhányan maguk is írnak olykor litván betűk nélküli e-maileket. Sok válaszadó szerint a litván betűk nélkül írt szöveg nehezen érthető.

A válaszadók 19 százaléka mindig használ litván betűket az elektronikus levelekben, 11 százalékuk soha nem használja őket, 70 százalékuk pedig nem mindig ír velük. Látható, hogy az elek-

284

KALBOS KULTŪRA | 82

Az elektronikus levelek írásával kapcsolatos társadalmi szokások még nem alakultak ki teljesen, és megváltoztathatók.

A litván betűket gyakrabban használják hivatalos levelekben, valamint akkor, ha a levél címzettje litván betűkkel ír. A litván betűk mellőzésének fő okai:

1) a szöveg időnként még mindig előforduló torzulása, valamint a levelezőrendszerek által eltorzított levelekkel szembeni negatív társadalmi hozzáállás;

2) hiányos tájékoztatás a litván betűkkel való írás lehetőségéről;

3) sok internethasználó meggyőződése, hogy litván betűk nélkül gyorsabban lehet beírni a szöveget, és az közelebb áll a beszélt nyelvhez;

4) kialakult írási szokások.

A felmérés adataiból látható, hogy a litván betűk mellőzésének fő okai továbbra is a technikai akadályokkal, valamint a számítógépek és az internet lehetőségeiről való elégtelen társadalmi tájékoztatással függnek össze, ezért a nyelvvel foglalkozó intézmények nagyobb figyelmet fordíthatnának ezekre a kérdésekre.

Az elvégzett felmérés az első olyan vizsgálat, amely a litván betűk elektronikus levelekben való használatával foglalkozik; célja az általános társadalmi attitűdök feltárása, a litván betűk nélküli írás okainak objektív vizsgálata, valamint annak megállapítása volt, hogy ezek közül melyek orvosolhatók könnyen. A kutatás mintája kicsi volt, és a vizsgálat nem terjedt ki minden lényeges kérdésre: például nem vizsgálták, hogy a litván betűk használata miként tér el a válaszadók életkora és iskolai végzettsége szerint. Pontosabb adatok szerzéséhez és a litván betűk használatának összehasonlításához a társadalom egyes csoportjaiban több, célzottan kiválasztott válaszadót kellene megkérdezni. A munka szerzőjének véleménye szerint fontos lenne külön vizsgálni az iskoláskorú gyermekek írási szokásait és attitűdjeit, mivel az interneten írt szövegek révén formálódnak írásbeli nyelvi készségeik.

LITERATŪRA

Crystal D. 2006: Language and the internet, Cambridge: Cambridge University Press.

Miliūnaitė R. 2008a: Tinklaraščių kalbos vieta dabartinės lietuvių kalbos vartosenos schemoje. – Lietuvių kalba [internetinis mokslo žurnalas]. Prieiga per internetą: http://www.lietuviukalba.lt

Miliūnaitė R. 2008b: Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą. – Kalbos kultūra 81, 20–49.

G. ŽALKAUSKAITĖ. Lietuviškos raidės elektroniniuose laiškuose

285

Ryklienė A. 2000: Bendravimas internetu: kalbėjimas rašant. – Darbai ir dienos 24, 99–107.

Ryklienė A. 2001: Elektroninis diskursas: kalbos ypatybės ir stilius. [Daktaro disertacija, VU].

Shorts T. 2001: The language of ICT, London: Routledge.

Gauta 2009 09 29

LITHUANIAN CHARACTERS IN ELECTRONIC MAIL

Summary

The paper introduces the results of a survey on using Lithuanian characters in electronic mail. They have helped define the existing situation, attitudes of educated people (who have completed higher education studies or their major part) towards (not) writing Lithuanian characters in electronic mail.

Habits of writing Lithuanian characters vary. As can be seen from the survey results, for most people (not) writing Lithuanian characters in their electronic mail depends on the nature of the letter, the addressee and computer programmes. The main reasons for not writing Lithuanian characters so far have been still concerned with technical problems and insufficient information provided to the society on computers and the internet. Thus responsible institutions ought to give more attention to this issue.

The respondents have also expressed rather contradictory attitudes towards using Lithuanian characters on the internet. Most adhere to the opinion that writing without Lithuanian characters does not cause difficulties in text comprehension; however, many respondents have expressed rather negative attitudes to such writing and pointed out its negative impact on literacy and language.

GINTARĖ ŽALKAUSKAITĖ

Vilniaus universitetas

Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius

[email protected]

286

KALBOS KULTŪRA | 82