REGINA KOŽENIAUSKIENĖ

Vilniaus universitetas

Az átalakított frazeológia játéka a médiában

KULCSSZAVAK: átalakított frazeológia, szintaktikai destruktív alakzatok, akkumuláció, hiperbaton, parceláció, parentézis.

BEVEZETÉS

Világszerte az élő nyelv, még az olyan régi is, mint a litván, folyamatosan megújul, és alkalmazkodik a kor aktuális fejleményeihez. A frazeológia átalakítása a nyelv megújulásának egyik legszembetűnőbb példája: ilyenkor a látszólag örök időkre megmerevedett, egységes, oszthatatlan, állandó lexikai és grammatikai szerkezetű mondások, valamint a széles körben elterjedt idézetek stiláris és szemantikai változáson mennek át. A legfontosabb, hogy ennek a megújulásnak nincs vége: a szerző minden alkalommal még ugyanazt a mondást is aktualizálja, alkotó módon másképp alakítja át, új körülményekhez, új kontextushoz igazítva¹. Ez a nyelv „egészségéről tanúskodik: dinamikus, nyitott, és igyekszik alkalmazkodni az élő valósághoz”².

Ez a tanulmány a frazeológia tág értelmezését követi³, amelynek legfontosabb megkülönböztető jegye a megnyilatkozás megmerevedettsége, és amely szerint a frazeológiához nem annyira a képszerű frazeologizmusokat sorolnánk (ezekből a tanulmányban

¹ Például több tucat, egymástól teljesen eltérő átdolgozás található a jól ismert Jonas Avyžius-regény címére: A tanyák elnéptelenedésének ideje. Ezek a pénzhiánytól és a „Sodra” helyzetének megállapításától a televíziós metamorfózisokig, illetve a politikusok viselkedésének jellemzéséig terjednek. Íme néhány közülük: A pénz fogyásának ideje, A televízió végső kiürülésének ideje, A kerítések felhúzásának ideje, Most a csatornák közötti röpködés ideje, A Sodra kiürülésének ideje stb. (az átdolgozott címek mindegyike Skirmantas Valulis írásaiból származik, kivéve az utolsót, amely Eugenija Gribauskienė szövegéből).

² http://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/v-alisauskas-kalbininkas-turi-buti-tarnas-o-ne-diktatorius.d?id=61285085#ixzz2S6oIKFCG.

³ Juozas Pikčilingis A litván nyelv stilisztikája című művében a „Frazeológia” fejezetbe a frazeologizmusokon kívül népszerű irodalmi idézeteket, „szállóigéket” és bibliai mondásokat is felvett (lásd Pikčilingis 1975: 361–370). Kazimieras Župerka a reklámnyelv aktualizálási módjait tárgyalva egymás mellett említi nemcsak a frazeologizmusok, hanem az ismert szövegekből vett idézetek, közmondások, példabeszédek, szentenciák, verssorok, dalszövegrészletek és ismert (reklám)szlogenek stilizálását, parafrázisát (átdolgozását) is, amelyek az intertextualitás jelenségéhez tartoznak (Župerka 2008: 89–90). Ezt a nézetet képviseli e tanulmány szerzője is (lásd Koženiauskienė 2013: 60–86).

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

149

…nemcsak néhányat), hanem általában széles körben használt, különféle típusú állandósult kifejezéseket is, „valamint a kisepika olyan egységeit, mint a közmondások, szólások, találós kérdések, fejtörők, a mesék, játékok, mondókák és utánzó játékok elemei, továbbá átkokat, különféle rítusok és imák szavait, etikettformulákat és egyéb udvariassági kifejezéseket, aforizmákat, szentenciákat, mindenki által ismert idézeteket vagy azok allúzióit, jelszavakat, figyelmeztetéseket, a reklámok szóbeli elemeit, valamint minden olyan, a korábbi fejezetekbe be nem sorolt kifejezést, amely kellőképpen rögzült, széles körben elterjedt, emlékezetből felidézhető, hiányzó elemei pedig könnyen kikövetkeztethetők” (Marcinkevičienė 2001: 83).

A hagyományos⁴ és az átalakított⁵ frazeológia viszonya az ókori palimpszeszteket⁶ idézi. Az íróanyag hiánya miatt a drága papiruszokról vagy pergamenekről lekaparták a régi szöveget, majd új szövegeket írtak rájuk; néha egy második szövegre egy harmadik került, és így tovább. Az eredeti, sőt a második szöveg is áttetszett, és olykor ki lehetett olvasni, mi állt rajtuk korábban. Ezek a szövegek néha egészen véletlenül kiegészítették egymást, máskor disszonáltak, mosolyt, intrikát és meglepetést keltve. Hasonlóképpen az átalakított frazeológia sem törli ki a címzett emlékezetéből a megszokott kifejezést, bár néha ellent is mond neki; sőt, ez és a kontextusa mindent elmond, amit a szerző nem mondott ki, de játékos mellékjelentéssel mondani akart, immár egy másik korban, megváltozott életfeltételek és körülmények között, más szereplőkről.

A frazeológia átalakításáról litván és külföldi kutatók is írtak. Litvániában doktori disszertáció foglalkozott a témával (Butkutė 2010), amely a frazeológia módosításának különféle módjait mutatja be: az összetétel bővítésétől, az összetevők felcserélésétől és elhagyásától egészen a tágabb kontextusba való kiterjesztésig. Ennek ellenére a témának még számos feltáratlan és aktuális aspektusa van. E tanulmány első alkalommal kísérli meg új szemszögből vizsgálni az átalakított frazeológiát: az azt kísérő szintaktikai alakzatok kontextusával együtt írja le és elemzi. Maga a frazeológia rendszerint képszerű és jelentéssel teli, stilisztikai szempontból azonban a körülötte elhelyezkedő szintaktikai alakzatok még több játékosságot és új tartalmat kölcsönöznek neki.

A tanulmány tárgyát a 2013-as újságírói szövegek legújabb anyaga⁷ képezi (fő forrásként internetes napilapok: Lrytas.lt, Respublika.lt, Delfi.lt,

⁴ Továbbá: közhasználatú, megszokott.

⁵ Továbbá: alkalmi, megújított, átfogalmazott.

⁶ Gör. palimpsēstos – újra lekapart.

⁷ A publicisztikai stílus értékelő jellegű kritikai, polemikus és politikai kommentárjai, valamint vezércikkei.

150

KALBOS KULTŪRA | 86

15min.lt, TV antena) átalakított frazeológiát, valamint az azt kísérő szintaktikai alakzatok kontextusát használja. Célja annak bemutatása, hogy milyen kapcsolat van a játékosan átalakított frazeológia és a legmarkánsabb destruktív alakzatok között, milyen retorikai funkciót töltenek be, hol helyezkednek el a bekezdés szerkezetében, továbbá használatuk okainak feltárása. A kutatás módszerei: leíró, stilisztikai-strukturális és szemantikai elemzés.

AZ ÁTALAKÍTOTT FRAZEOLÓGIA ÉS A DESTRUKTÍV ALAKZATOK KAPCSOLATA

Valamennyi szintaktikai alakzat – mind a konstitutív, mind a destruktív⁸ (Клюев 2001: 238–261) – átalakítja a normatív szintaxis (megnyilatkozások vagy mondatok) szerkezetét, és annak módosításával új modelleket hoz létre; az alakzatok elnevezése csak ilyen esetben indokolt, vagyis amikor retorikai funkciót töltenek be. A különbség az, hogy a konstitutív alakzatok „kiegyensúlyozottabbak” (Клюев 2001: 238), gördülékeny, bár terjengős ismétlésre és felsorolásra épülnek – nem ütköznek a hagyományos frazeológiával, hanem párhuzamokat teremtenek:

A televízió jó természetű, csak a kritikája dühös⁹.

Látható, hogy a szintaktikai szerkezet megmaradt: Az árva leányka jó természetű, mostohája pedig gonosz (S. Nėris).

⁸ A cikk kizárólag a szintaktikai, más néven makroalakzatok – amelyek lényege nem a szó (ezeket mikroalakzatoknak nevezik), hanem a mondatszerkezet átalakítása – E. V. Kliujev retorikakutató által javasolt, konstitutív és destruktív alakzatokra történő felosztására támaszkodik. A szerző a konstitutív alakzatok között a következőket említi: paralelizmus, izokolon, epanalepszis (az ismétlés egyik változata – R. K.), anafora, epifora, anadiplózis, szimplóké, diaforé, kiazmus, epanodosz (a kiazmus egyik változata – R. K.), aszindeton, poliszindeton, apokoinu (a kiazmus egyik változata – R. K.), ciklosz (keretezés – R. K.), homoioteleuton. A destruktív szintaktikai alakzatok: inverzió, anasztrófa (az inverzió egyik változata – R. K.), ellipszis, parcelláció, hiperbaton, tmészisz (közbevetés, betoldás – R. K.), akkumuláció, amplifikáció, expleció (az akkumuláció és az amplifikáció összetettebb változata – R. K.), kontamináció (lánc – R. K.) (Клюев 2001: 238–261). A litván stiliszták nem adtak ilyen felosztást az alakzatokról, noha valamennyi alakzatot leírják a stilisztikák és retorikák, csupán sokféle változatuk miatt olykor más néven; ezért zárójelben magyarázom meg, hogy lényegében melyik alakzatra gondolok. E sorok szerzője (Koženiauskienė 2001: 254–328) a felsorolt alakzatokat a retorikában elfogadott osztályozás szerint csoportosítja: figurae per adiectionem (bővítés), per detractionem (rövidítés) és per ordinem (komponálás). E csoport többségét a szintaktikai rend (latinul: ordo, inis – rend) szokatlan megváltoztatása, továbbá néhány rövidítő alakzatban a szintaktikai egységek átcsoportosítása miatt E. V. Kliujev destruktív alakzatoknak nevezi.

⁹ S. Valiulis, TV antena, 1998 01 31–02 06.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

151

A konstitutív izokolonra¹⁰ jellemző, párhuzamos mondatokban érvényesülő harmonikus hangzás ritmust, bizonyos periodicitást teremt. A lexikai egységek megváltoztatása között sincs ellentmondás. Az elhanyagolt, rosszul finanszírozott televízió nemhogy nem ütközik, hanem illik is a árva leánykához, a kritika pedig a mostohához.

A destruktív alakzatok ezzel szemben nemcsak nélkülözik a rendet, hanem a szintaktikai rendezetlenséget is feltűnően kiemelik. A konstitutív alakzatokkal ellentétben nem összekapcsolják az egyes szavakat, megnyilatkozásokat vagy teljes mondatokat, hanem kiemelik, elszigetelik, feldarabolják, váratlanul (a természetes szintaxis szempontjából még megengedhetetlenül is) elválasztják egymástól őket. A destruktív alakzatokra – akárcsak a mindennapi beszélt nyelvi stílusra – a szabadság, a szavak vagy mondatok nem egészen logikus összekapcsolása, az érzelmek kitörése, a töredezettség és a spontaneitás jellemző. A szövegben szándékosan szintaktikai diszharmónia jön létre; megtorpanások, intonációs szünetek, rövid megjegyzések, hozzáfűzések, teljes leállások és befejezetlen gondolat érzékelhető.

Az átalakított frazeológia és az alakzatok viszonyáról szólva hangsúlyozni kell, hogy mind a konstitutív, mind a destruktív szintaktikai alakzatok alkalmasak az átalakításra:

A N. V. által éveken át pokolian ügyesen felfújt tömeghisztéria-lufiból „A bátorság útja” című mozgalom sípolva engedi ki a levegőt. Napnyugta Garliava járásában. A Litvánia helyes kormányzására irányuló törekvésből a pedofília hegyének csúcsán csupán egy nem túl kellemes szagú szövetség maradt a bíróság előtt álló Kėdainiai kniazzal¹¹.

A bekezdés nem kevesebb mint három frazeológiai átalakításból szőtt láncból áll. Először a hagyományos buborékot fúj valakinek a szemébe frazeologizmusból – vagyis hazugsággal felfúj egy értéktelen dolgot – a szerző egy bonyolult képződményt hoz létre: A N. V. által éveken át pokolian ügyesen felfújt tömeghisztéria-lufiból. Ezt egy újabb, elkülönített és aktualizált átalakítás követi: Napnyugta Garliava járásában (Petro Cvirka művének, a Napnyugta Nyka járásában címűnek a módosítása). A harmadik átalakítás, a pedofília hegyének csúcsán csupán egy nem túl kellemes szagú szövetség maradt, Antanas Baranauskas ismert Anykščiai-erdő című művének soraiból származik. A szerző az eredetihez hasonlóan meghagyja a homoioteleuton konstitutív alakzatát¹², de egy markáns destr-

¹⁰ Általánosan az izokolon az azonos vagy nagyon hasonló számú szótag, illetve ütem ismétlődése homogén, párhuzamos szintaktikai szerkezetekben.

¹¹ www.15min.lt/.../rimvydas-valatka-kedofilijos-saulelydis-500-325175.

¹² Általánosan a homoioteleuton a szóvégek hasonlóságát, a nyelvtani formák összecsengését jelenti: a pliko / liko egytípusú szintaktikai szerkezetekben fordul elő, ebben a példában a paralelizmussal együtt – a konstitutív alakzatok alapjának alapjával.

152

KALBOS KULTŪRA | 86

… a hiperbaton retorikai alakzatát¹³ hozza létre: óriási távolságra (három helyett akár nyolc szót is közbeiktatva) veti egymástól a mondat nyelvtanilag összetartozó részeit. A szerző ironizálva alkot új szöveget – szellemesen és humorosan. A szerkezeti alakzat hangsúlyozza a kapcsolatot az elnyűtt fenyőcskék és a nem éppen jó szagú szövetség között, ám a humor hatása a komikus eltérésből, a romantikusan leírt természeti fenyőcskék környezete és az új fenyőpedofília, valamint a perbe fogott Kėdainiai kniaziusának valóságai közötti sajátos disszonanciából fakad. Az egyetlen szövegbe kapcsolt költői, bár szomorú szavak és a költészettől nagyon távol álló dolgok konfliktusa új, gúnyos árnyalatot kölcsönöz az átdolgozásnak (ebben az összevonásos szóalkotás, a fenyőpedofília, valamint a litván toldalékkal ellátott orosz jövevényszó, a kniazius is közreműködik).

A három játékos átdolgozás és a hozzájuk kapcsolódó destruktív alakzatok úgy összekuszálják és összebogozzák a szöveget, hogy még jobban felerősítik az ironizáló funkciót, és jobban érzékeltetik a tömeges pszichózist, valamint a garliavai hősnő ördögien agyafúrt módon szőtt történetét. Ebben a bekezdésben feltűnő a parcelláció¹⁴, amely külön mondatba emeli a szemantikailag lényeges Naplemente Garliava járásában szerkezetet. A parcelláció pedig maga után vonja a disszonanciát hangsúlyozó hiperbatont is.

A PARCELLÁCIÓ ELTERJEDTSÉGE ÉS A FRAZÉMAKTIVÁLÓ EREJE

A publicisztikai stílus szövegeiben meghonosodott átdolgozott frazeológia hajlamos együtt járni a parcellációval: a címtől az utolsó bekezdésig. „A publicisztikai stílusban különösen gyakori a tagolás (parcelláció)” (Bitinienė 2007: 57). A stilisztikai kutató R. Bartes szemiotikusnak a parcellált, feldarabolt szövegről szóló gondolatait idézi: a szerző semmiféle „tiszteletet” nem mutat a szöveg természetes tagolása iránt, szüntelenül szétszabdalja, hogy új információt adjon hozzá: „A tagolási egységek kiegészítő információja, miután új jelentéstérbe kerül, megváltoztatja az egész megnyilatkozás jelentését” (Bitinienė 2007: 58). Amint a példák mutatják, a par-

¹³ Gör. hyperbaton – messzire áthelyezett, átrendezett. Az inverzió jóval összetettebb változata, amelyben a sok közbevetés és a hosszú, következetlen felsorolások szétszabdalják és felbontják a beszéd természetes folyását; a mondatrészek felborult rendje bizonyos zűrzavart kelt a címzett fejében. „Az egyik leggyakrabban alkalmazott, ennélfogva legfontosabb alakzatnak” nevezik (Ziomek 1990: 221–222).

¹⁴ Lat. parcere – takarékosan (részenként) használni. A parcelláció a rész egészből való intonációs kiemelése, amikor a rész önálló mondat értékét nyeri el. Minden kiemelt, parcellátumnak nevezett frázis hangsúlyossá válik. Ez az alakzat a legfontosabb jelentésbeli hangsúlyok kiemelésének eszköze.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

153

A parcelláció tömör formában segít kiemelni az átdolgozott frazeológia további, szöveg mögötti információját.

A parcelláció elterjedtségéről, e stílusalakzat aktív használatának tényéről, valamint a modern szintaxis és a szintaktikai szerkezetek megváltoztatásának tendenciájáról nemcsak a szépirodalmi, hanem a publicisztikai stílusban (a reklámban és más, úgynevezett tömegtájékoztatási eszközökben) a külföldi stilisztikai kutatók is írnak. „A parcelláció nemcsak a szöveg egyéni, szerzői feldarabolásának módja, hanem markáns szociolingvisztikai jelenség is, amely a mai élő nyelv változásának fő tendenciáit tükrözi” (Марышова 2011: 188). A parcelláció felerősíti a nyelvi játék iróniáját és a szöveg jelentésárnyalatait, „lehetővé teszi, hogy minimális terjedelemben maximális információt közöljünk” (Марышова 2011: 189). A parcellált beszéd közelebb kerül a köznyelvi stílushoz. A rövid mondatokban, kényelmes tempóban, szünetekkel kifejtett gondolatot a címzett jobban megérti, könnyebben felfogja, ezért az hatásosabb és befogadhatóbb.

A parcelláció frazeológiát aktiváló stilisztikai ereje különleges. Valamennyi szintaktikai alakzat az expresszív szintaxis eszközei közé sorolható, különösen azonban „a parcelláció, a szegmentáció¹⁵, a lexikai ismétlések, a kérdések és válaszok monologikus szövegtöredékei, a névszói mondatok láncolatai, a kifordítások, valamint a szórend egyes esetei” (Bitinienė 2007: 56). Tehát az expresszív szintaxis felsorolt alakzatai közül elsőként szintén a parcellációt és annak szegmentációnak nevezett változatát említik; ezekhez kapcsolódnak a névszói mondatok láncolatai¹⁶ és a kifordítások is, amelyek lehetővé teszik a megnyilatkozás jelentésének szemantikai és expresszív árnyalatait felerősíteni. Egyes kutatók még „attól is tartanak, hogy a parcelláció mára a rajongás tárgyává, divatos játékká, aktívan terjedő jelenséggé, »nyelvi szenvedéllyé« vált” (Марышова 2011: 186).

A parcelláció játékára számos példa akad a médiában. Íme egy nemrég megjelent cikk TV antenoje címében: Meghalt a televízió. Éljen a televízió! (az átdolgozott szólás: Meghalt a király, éljen a király) a parcelláció markáns alakzatát mutatja. Utána már az első bekezdésben ez áll:

Bárki bármit mondjon is a televízió haláláról, az újra és újra feltámad, mint a főnix. Vagy mint a sárkány.Kinek melyik tetszik jobban¹⁷.

¹⁵ A parcelláció egyik változata a szegmentáció. Ennek során a legfontosabb mondatrészt névszói esetben emelik előre.

¹⁶ Ugyanaz a parcellációs változat, a szegmentáció; ilyenkor több névszói elemet parcellálnak külön egymás után.

¹⁷ Savukynas V. Meghalt a televízió. Éljen a televízió! – TV antena, 2013. szeptember 14–20.

154

KALBOS KULTŪRA | 86

Ebben a rövid bekezdésben kissé átalakított frazeológia és még két parcelációs alakzat szerepel. Egy ismert mondásból: főnixként felemelkedni a hamvakból egyszerre rövidítve és bővítve: elmarad a a hamvakból rész, viszont bekerül a az névmás, ezenfelül pedig külön hozzákapcsolódik egy önállóan parcelált, érdekes mondat is, amely az Vagy a sárkány kötőszóval kezdődik. Az utolsó, önállóan parcelált, mellékes gondolatot tartalmazó mondatot hozzáfűzésnek nevezzük¹⁸.

A mondás kifejező árnyalatainak megteremtésére törekedve a szerzők az átalakított frazeológiával és az azt kísérő parcelációval töredékesen eleven, jóval hatásosabb, eredeti, ezért emlékezetes, mélyebb jelentésréteget hordozó mondást alkotnak.

A médi szövegeiben igen hatásos, parcelációval kísért destruktív alakzat az akumuláció¹⁹, amelynek szintaxisa valóban olykor meglehetősen túlterhelt, ezért zavaros.

Valóságos Szodoma és Gomora – így nevezték a londoni litvánokat az angolok, mondván, hogy feketemunkások. [...] Íme, éppen ez a probléma. A véget nem érő összeesküvés-elméletek, a harag és a nyílt agresszió, a tengertől tengerig terjedő országról és egy misztikus pogány civilizációról szóló érzelgős mesékkel keveredve – nem is beszélve az N. V.-féle mozgalmakról – nehezen férnek össze azzal a képességgel, hogy valaki önmagán is tudjon nevetni²⁰.

Már maga a Bibliából származó, széles körben ismert Szodoma és Gomora kifejezés is felfoghatatlanul nagy rendetlenséget jelent: általános erkölcstelenséget, rettenetes amorális viselkedést és kicsapongást. A szerző által alkalmazott, a rendetlenséget jelképező frazeológia jól illik az akumulált szintaxishoz. A szerző tovább bővíti ezt a frazeológiát, és ironikusan fokozza a hatását, amikor azt mondja, hogy ez Valóságos Szodoma és Gomora, holott valójában éppen az ellenkezőjét gondolja: az angolokban semmiféle erkölcstelenséget nem lát, hiszen azok igazat mondanak. A szerző ezzel az új jelentéssel felruházott bibliai fordulattal és a túlterhelt szintaxissal, amely egymással szinte össze nem függő részletek sokaságát sorolja fel, a nevetségessé tevő negatív nemzeti vonások lehetőségét emeli ki. Az akumulációt még inkább

¹⁸ A parceláció egy másik változata a hozzáfűzés, mintegy rövid utóirat a végén.

¹⁹ Már maga az alakzat neve is túlterhelést, rendetlenséget jelent: lat. accumulare – felhalmozni, összegyűjteni. Fontos hangsúlyozni, hogy az akumulációnak több változata van: a túlterhelt, de viszonylag következetes részletfelsorolástól (a litván stiliszták rendszerint így mutatják be) a legkülönfélébb szempontok teljesen rendszertelen halmozásáig, amikor a szerző arra törekszik, hogy a zavarosan és rendkívül bőségesen felsorolt elvont elemekkel ne tárja fel az egész képét, sőt tudatosan elhomályosítsa azt, és így a mögöttes jelentés révén megmutassa az életben uralkodó valódi zűrzavart. Az akumuláció e változata tipikus destruktív alakzat.

²⁰ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-tikra-sodoma-ir-gomora-londono-lietuvius-anglai-isvadino-juodadarbiais-500-361948#ixzz2cPAJcocB.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

155

két destruktív alakzat, a hiperbaton és a parentézis erősíti²¹: a N. V.-féle mozgalmakról már ne is beszéljünk

A PARENTÉZIS ÉS MÁS ALAKZATOK SEGÍTSÉGE AZ ÚJRAALKOTOTT FRAZEOLÓGIÁBAN

A parentézis a parcelációhoz hasonlóan a legmarkánsabb destruktív alakzatok közé tartozik. E. V. Kljuev által felsorolt alakzatok jegyzékében teljesen megfelel neki a tmesis²² (Клюев 2001: 256). Ezek a távolabbi mellékgondolat különféle beékelései, amelyek a retorikai margó, a hozzáfűzés, a pontosítás szerepét töltik be, és izgalmas jelentésbeli perspektívát teremtenek. A parentézis felbontja a gondolatot, váratlanul, olykor pedig agresszíven megszakítja, majd kitérőre viszi. Erről ír a parentézis kutatója, Gintautas Akelaitis. „A parentézis az a különleges nyelvi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egyidejűleg egy másik, akár mellékes, akár töredékes gondolatot (tartalmat) is kifejezzünk. [...] A parentézis elemei az expresszív stilisztikai konstrukciók egyik csoportját alkotják. Ezért a parentézis a szintaktikai stilisztika ugyanolyan rangú jelensége, mint az ellipszis²³, a parceláció, az anakoluthon²⁴ és hasonlók.” (Akelaitis 2005: 30–31). Mint látható, a szerző meglehetősen pontosan sorolta fel a legmarkánsabb destruktív alakzatokat, és a parentézist megalapozottan iktatta közéjük.

Előfordul, hogy maga a frazeológia jár el parentézisként (ahogyan más alakzatokként is):

V. U., N. V., P. G., P. S., A. P. és – a dal szavait nem lehet kihagyni – maga V. L. is ugyanannak a VU-vagonnak az utasa. Meglepő, de ez valós politikai szövetség²⁵.

Juozas Abaravičius azt írja, hogy a szerzők a parentézissel és a szabad, lineáris szöveggel „sajátos módon teszik jelentéstelivé a dialogikusságot, az ellentéteket, az eltéréseket, az egyetértést

²¹Gr. parenthesis, lat. interpositio – mellékgondolat váratlan, zárójeles közbevetése (pontokkal, gondolatjelekkel vagy vesszőkkel is elkülöníthető).

²²Gr. tmesis – közbevetés, betoldás (a parentézis egyik változata).

²³Gr. elleipsis – hiány, kihagyás. Az ellipszis dinamikus alakzatában a mondat bármely könnyen kikövetkeztethető része elhagyható.

²⁴Gr. anakoluthus – következetlen. Ezt az alakzatot „az egyik legösszetettebb destruktív alakzatnak nevezik, amelyben a mondatban tudatosan visszaélnek a nyelvtani egyeztetéssel, és nem egyeztetik az esetet, a nemet stb. E. V. Kljuev a következő példát hozza rá: „Gamsachdurija, egyébként, értelmiség. Ez az értelmiség jól tudta, hová megy.” (Клюев 2001: 257).

²⁵ www.15min.lt/.../rimvydas-valatka-kedofilijos-saulelydis-500-325175.

156

KALBOS KULTŪRA | 86

ir nesutikimo, dermės ir neder-mės sąveiką“ (Abaravičius 2002: 229). Šiame akumuliuotame tekste kaip tik ta prieštarų grandinė ir pertraukta ilga parentezės pauze. Jos tikslas aiškus: leisti skaitytojui atsipie-kėti po keistokai pateikto ilgo politinės draugijos sąrašo, prie kurio po brūkšniais išskirtos parentezės paminima dar viena, regis, visai nederanti VU26 bendrakeleivio pavardė. Populiaraus posakio žodžių iš dainos neišmesi forma čia išlaikyta, bet įgavusi visai kitą potekstę. Parentezė „nuosekli sakinio grandinė per-traukiama, pažeidžiama. Dėl to atsiranda ar tik suaktyvėja asociacijų, aliu-zijų ar apskritai potekstės tėkmė“ (Abaravičius 2002: 228).

Az említett legfontosabb destruktív alakzatok – a parceláció, a hiperbaton, az akkumuláció, a parentézis – ritkán fordulnak elő teljesen tiszta formában; egymástól függve többnyire különféle, szétválaszthatatlan kombinációkat alkotnak, és számos más alakzattal kapcsolódnak össze.

A baj nem jár egyedül. Nem volt elég, hogy a hagyományos családi értékek ápolóját, P. G.-t a rendőrök többször is összehajtogatták és becsomagolták, úgy, ahogyan a rendőriskolában tanították nekik, hogy a huligánokkal bánjanak, hanem a melegek szélmalmai ellen harcolót még a felesége is elhagyta. Az egész nemzet szeme láttára. A harc kellős közepén. És ráadásul ilyen könyörtelenül – azzal vádolva, hogy az illető nem törődik a családjával²⁷.

A szélmalmok ellen harcolni frazeologizmust a szerző egyetlen hang kicserélésével újította meg. Igaz, a harcolni ige helyére azonos tövű főnév, a harcos került. A hasonló hangzású szavakkal való ötletes játék, a melegek / szelek (a paronomázia²⁸ alakzata) emlékezetünkbe idézi a jól ismert kifejezést: szélmalmok ellen harcolni, vagyis képzeletbeli ellenséggel küzdeni. Ez tehát Don Quijote-i harc. A kifejezést a parceláció, a hiperbaton és az ellipszis, valamint annak egyik változata, az adjunkció is tovább erősíti²⁹. Ez a normatív szintaxistól eltávolodó szerkezet világosan mutatja a szerző képességét arra, hogy játékos szellemesség hatását keltse: hiszen ez a

²⁶A sajtóban ezt a rövidítést, amely az egyik pereskedő politikus monogramját jelöli, rendszerint pontokkal írják, ebben a szövegben azonban nincsenek pontok (valószínűleg szándékos az irónia, és a szarkasztikus játékot a Vilniusi Egyetem rövidítésével való párhuzam teremti meg).

²⁷ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-ikliu-vo-kaip-mu-sele-i-isrugas-500-358795#ixzz2b5QHnnv9.

²⁸ Gör. paronomasia – melléhelyezés. Ez az alakzat önmagában is nyelvi játék, a szellemesség eszköze: a hasonló hangzású, ám egymással semmilyen kapcsolatban nem álló szavak között logikai-okozati összefüggést találunk. Ez az alakzat leggyakrabban a szarkazmus retorikai funkcióját tölti be.

²⁹ Lat. adiunctio – hozzáadás, hozzátoldás. Az ellipszis egyik változata: több mondatrész kapcsolódik egyetlen taghoz. Rendszerint inverzióval vagy hiperbatonnal együtt fordul elő. Az adjunkcióról és típusairól bővebben lásd Koženiauskienė 2001: 302–305.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

157

a szereplő hangosan, mindenütt és mindenkor a hagyományos családért való gondoskodásról és annak megőrzéséről kiabál, ő maga azonban nem tudta megőrizni a sajátját. A bekezdés végére helyezett három különálló mondat parcelációja kiemeli és hangsúlyossá teszi e szerencsétlenség minden részletét, megerősítve a kezdetben elhangzó ismert mondást, miszerint A baj nem jár egyedül. Ami kimondatlan marad és a végére kerül, ami rejtve van – ráadásul háromszorosan rejtve –, az mindig kíváncsiságot kelt. Az adjunkció nélküli parcelált szöveg így hangzana:

[...] a melegek szélmalmai ellen harcolót még a felesége is elhagyta. Az egész nemzet szeme láttára [elhagyta]. A harc kellős közepén [elhagyta]. És ráadásul ilyen könyörtelenül [elhagyta] – azzal vádolva, hogy az illető nem törődik a családjával³⁰.

A bekezdés szintaxisát megvizsgálva láthatjuk, hogy a három, részekre bontott és a végére helyezett mondat valójában nem önálló, hanem csak a főmondatból kiemelt, annak határain kívülre helyezett elem. A főmondat nélkül a jelentésük nem volna világos. Olyanok, mint három megjegyzés azután, hogy a fő gondolatot már kimondták; a hiperbaton azonban rendkívül jelentőssé teszi ezeket a negatív megjegyzéseket: a befogadó ezekre fog leginkább emlékezni. Az ellipszis egyik destruktív alakzatként számon tartott változata, az adjunkció ebben a bekezdésben szintén érzékelhető, és a figyelem felkeltésének retorikai funkcióját tölti be. A elhagyta szó háromszori elhagyása (a szögletes zárójelek közé én írtam be – R. K.) még inkább felerősíti a szemantikai hatást. Bár ezek a szavak kimaradtak, még jobban kiemelkednek, jelentősebbé válnak, mivel a mondatvégi adjunkció képes megragadni a befogadó figyelmét.

A FRAZÉMA HELYE A BEKEZDÉS SZERKEZETÉBEN

A médiában a legkülönfélébb megszilárdult kifejezések jelentése módosul: folklorisztikus frazémák, valamint bibliai és mitológiai eredetű fordulatok, ismert dalok sorai, irodalmi idézetek, regénycímek, megunt reklámok vagy politikai plakátok szövegei (lásd Koženiauskienė 2013: 72–76; 168–170). A frazeológia eredetétől függetlenül³¹, a szintaktikai szerkezetben elfoglalt helye – amely egyetlen lezárt gondolatot alkot, és az írott szövegben rendszerint bekezdé-

³⁰ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-ikliuvo-kaip-mu-sele-i-isrugas-500-358795#ixzz2b5QHNnnv9.

³¹ A cikk szerzőnője tudatosan választott ki legalább két-két példát a különböző eredetű frazeológiára.

158

KALBOS KULTŪRA | 86

sét alkot – változó: a bekezdés elején, közepén és végén egyaránt előfordulhat. Mindhárom esetben játékossággal telített, szintaktikai romboló alakzatok kísérik, és eltérő retorikai funkciókat tölt be.

A bekezdés elején álló frazéma már a publikáció címében is megjelenhet. „A figyelem felkeltésére törekedve a szerzők negatív konnotációt adnak a címeknek [...]. Leggyakrabban a művészi kifejezőeszközöket a cím kifejezőerejének fokozására alkalmazzák (Mažylė 2012: 170). A szellemes frazeológia mint stilisztikai eszköz különösen alkalmas erre:

Ne sírjatok a sírnál (in memoriam a litván kosárlabda egyházának)³² – ez a cikk címe.

Mi kelthetne negatívabb érzést egy szomorú in memoriam-nál? És nem akárki, hanem a bálványozott litván kosárlabda előtt. Julius Janonis költészetének kiemelt sora pontos, de nem teljes; a szövegkörnyezetből kiragadva befejezetlen gondolat (ez az úgynevezett komponenskihagyás, vagyis elhallgatás), egy egészen más kontextusba helyezve, amelyet a szerző zárójelben álló parentezisének alakzata magyaráz meg. Az eredeti kontextus mégis jól illik ide: Ne sírjatok a bátor barátok sírjánál, / akik a harcban elestek, azok hősök. A cikk szerzője ugyanis a küzdelmet elveszítőkről, vagyis a harcban elesettekről, a mi hőseinkről – a kosárlabdázókról – beszél. A forradalmár költő egészen más témáról szóló sorai azonban ütköznek mind a kosárlabdával, amelyről a cikk ír, mind pedig az írásban folyamatosan használt vallási terminológiával: egyház, egyházi gyűlés, bíboros, papok, püspökök, ima, ének, istentisztelet stb. Másfelől egyszerre ütköznek és illenek is (az össze nem illő elemek összhangja), hiszen a kosárlabda a litvánok második imádott vallása (a szerző ezt Litvánia kosárlabda-egyházának nevezi). Így fest a cikk teljes bekezdése ezzel a frazémával:

Tragédia? Ne sírjatok a sírnál. Ostobaság volna azt magyarázni, hogy Kęstutis bíboros nem a megfelelő imákat és énekeket választotta ki a negyeddöntő istentiszteletére, vagy egyáltalán nem a megfelelő kosárlabda-papokat nevezte ki püspökké közvetlenül a négyévente megrendezett legfontosabb egyházi gyűlésünk előtt³³.

A bekezdésben kiemelt frazéma önálló, parcelált mondatba kerül: Ne sírjatok a sírnál. Az ezt kísérő akkumuláció és hiperbaton alakzata csupán még inkább kiemeli, mennyire

³² http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/neverkit-pas-kapa-in-memoriam-lietuvos-krepsinio-baznyciai-500-240368#ixzz2aR sqhAU9.

³³ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/neverkit-pas-kapa-in-memoriam-lietuvos-krepsinio-baznyciai-500-240368#ixzz2aRsqhAU9.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

159

a szerző a litván kosárlabda helyzetét, a kosárlabdázók bizonytalan helyzetét, a veszteségeket és az ezekből a honfitársak fejében kialakuló zűrzavart értékeli.

Hasonlóan szellemesen bontják meg az egyházi szövegeket is, a legváratlanabb területekhez igazítva őket: a hadsereghez, a politikához, a sporthoz, a banki tevékenységhez és így tovább.

Boruljunk ismét térdre a kalapács és a sarló előtt. Csak európai módra – szabad akaratból. A rendőrség és B. V. társasága majd segít nekünk. És még több kitüntetést kapunk³⁴.

Antanas Strazdas templomban, mise előtt énekelt himnuszának jól ismert első szavait ironikusan alakítják át két szó hozzáadásával: Újra. Így ezek a szavak rögtön elárulják, mire gondolnak, különösen a gondolat folytatásával: a kalapács és a sarló előtt. Az ilyen kijelentés konfliktusa a himnusz szent szavai, valamint az ateizmust propagáló Szovjetunió kalapács és sarló jelképe között feszül, amely előtt egyszer már térdre borultunk. A vallásos himnusz és az ateizmus konfliktusát tükröző frazeológiát az együtt járó destruktív alakzatok erősítik: nem kevesebb mint három parceláció és egy ellipszis.

A szöveg elejére (rendszerint a címbe is) helyezett átalakított frazeológia azonnal megragadja a címzett figyelmét, és váratlan, figyelemfelkeltő hatást kelt: ez a teljes publikáció rövid és hatásos reklámja, amely a legfontosabb üzenetet közvetíti a címzettnek.

A középen elhelyezett frazeológia is sajátos hatást kelt. Egy politikai választási plakát szlogenje, a Megérdemeltük, hogy jobban éljünk kétértelműsége miatt vált klasszikussá: a választók nem magukra, hanem a hatalomba igyekvő politikusokra vonatkoztatták ezeket a szavakat. Az átdolgozás éppen a társadalom által kimondott ilyen ítéletet fejezi ki.

Humor helyett B. V.-t bőségesen megáldották lassú felfogással. Ez nemzetbiztonsági titok maradt volna, ha húsz év parlamenti munka után a szociáldemokraták nem döntöttek volna úgy, hogy sokáig ott ücsörgő barátnőjük megérdemli, hogy jobban éljen – gazdasági miniszterként³⁵.

Ebben a bekezdésben a középső frazeológia, az egész bekezdés csúcspontjaként, destruktív alakzatok keretébe kerül. Először a parcelációk következnek, amikor egy alárendelt jelzői mellékmondatot szokatlan módon önálló mondatként emelnek ki. Ezután a hiperbaton. Az alkalmazott destruktív alakzatok miatt a hosszú szünet kettévágja a bekezdés mon-

³⁴ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-kujis-pjautuvas-ir-j-stalinas-vel-pagarboi-500-334703#ixzz2T9D1wLDD.

³⁵ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-paplauke-ministrai-kietuole-ir-pukuotukas-500-325861#ixzz2Rpoohyrx.

160

KALBOS KULTŪRA | 86

a taksza retorikai ironizáló funkciót tölt be, mintha megerősítené a miniszter asszony „lelassult gondolkodását”.

A középre illesztett frazeológia egy másik példája:

Abban az időben, amikor D. G. maga kényszerült esernyőt tartani Sh. P izraeli elnök feje fölé, a „YouTube”-on már két litván diplomata nem éppen diplomatikus beszélgetései forogtak. A menő miniszterelnökről, a még menőbb elnök asszonyról és a lökött örmény és azerbajdzsáni nagykövetekről, akik naponta járnak be a mi külügyminisztériumunkba. Panaszkodni. Az egyik azt mondja, hogy Litvánia örménybarát, a másik meg azt, hogy azeribarát³⁶.

Ebben a bekezdésben a középre illesztett frazeológia meglehetősen leleményesen átalakított. Két ritmikus, nyolc szótagos sort hallva valóban párhuzamot vonhatunk S. Nėris alig kihallható, csupán a mögöttes jelentésben jelen lévő szövegével:

A harmadik testvérről, Jonáról – Mily kiváló lovas ő. Egléről – a kígyó feleségéről, Gyermekeit fákká változtatva.

Így a litván diplomaták nem éppen diplomatikus beszélgetései a mögöttes jelentés szintjén semmiségekhez, a „kicsiknek” mesélt hosszú történetekhez hasonlítanak. A szöveg humorát a mesemotívumból a prózai mindennapokba való ugrás adja, amely találóan érzékelteti a parcellációt: először ponttal különül el a beszélgetések szó. Arról..., majd az egyetlen szóból álló, pontokkal leválasztott parcelláció: Panaszkodni. A mesék és a valóság találkozásának kanyargó útjait még inkább kiemeli a hiperbaton: a megszokott sorrend ez lenne: járnak panaszkodni, ezt azonban megszakítja a hosszú közbevetés: a mi külügyminisztériumunkba.

A középre illesztett frazeológia egy további példája.

A legtöbbetek számára, sőt még azoknak is, akik semmilyen körülmények között soha nem olvassák ezt az újságot és portált (vagy holnaptól lemondják az előfizetést), ez annak bizonyítéka volt, hogy a média, amely a padlószegély alá süllyedt, most már a betonpadlóról is felszedi a csempét, és még mélyebbre süllyed. Oda, ahol a pince és már a pokol kapuja van³⁷.

A bekezdés közepén kontaminációval átalakított frazeológia szerepel, amikor a frazeologizmust övön aluli ütés a szerző összekapcsolta a kifejezés-

³⁶ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-ik liuvo-kaip-musele-i-isrugas-500-358795#ixzz2b5RXMkrd.

³⁷ http://www.lrytas.lt/lietuvos-diena/komentarai/tetutes-neringos-krepsys-kaip-pamoka-ziniasklaidai.htm 2013 08 22.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

161

hogy mélyre süllyed (átvitt értelemben ez erkölcsi bukást jelent), és létrejön az alkalmi szóalkotás: a szegélylécek alá süllyedt. Ezt a korábban nem hallott kifejezést a szerző ironikusan továbbfejti, mintegy szó szerinti értelemben beszélve, majd ismét visszatér az átvitt értelmű a pokol kapui jelentéséhez. Ez a kissé összekuszált szóalkotás, amelyhez a bekezdés végén a parceláció és a hiperbaton destruktív alakzatai társulnak, továbbá az akkum uláció és a közbevetés is alátámasztja (vagy holnaptól lemondja az előfizetést), a szerző azon szándékát mutatja, hogy gúnyolódjon, és bemutassa a média látszólagos erkölcsi hanyatlását és összeomlását.

A destruktív alakzatok közé foglalt középső frazeológia a bekezdés csúcspontjává, a szerző szellemességének tetőpontjává válik.

A záró frazeológia pedig megerősíti a retorika teoretikusainak gondolatát, miszerint az marad meg legtovább a címzett emlékezetében, amit a végére helyeznek.

Íme egy példa arra, amikor a frazeológiai átalakítás végre lezárja a bőségesen felhalmozott és parcelált szöveget, és végső következtetésként szolgál. A szerző szándékosan beszél ilyen kuszán, hogy megmutassa: a konzervatívok maguk sem értik, mi a konzervativizmus; a konzervativizmus az akkum ulált beszédben mintha az érthetetlenül összefont szavak ködébe fulladna. Ez „lehetővé teszi a szerzőnek, hogy üres, egymásra hányt, összekuszált szerkezetekkel kétségbeesésbe kergesse a címzettet, majd az utolsó pillanatban segítő kezet nyújtson neki – és megszakítsa a »mérlegelések« láncolatát” (Клюев 2001: 259).

Ha már úgyis mindegy ez a konzervativizmus, amelyhez a konzervatívok többsége sem ért, és ha csak a puszta számítás marad, hogy a semminél mégis jobb, ha D. G. további öt évig az elnöki székben marad, hiszen legalább V. L.-re hallgat, akkor is kissé kellemetlen volt ezúttal V. L. és A. K. párthűségi esküit hallgatni az elnök asszonynak. Miért? V. L. egy teljes hónapon át korholta A. K.-t, amiért híján van a felebaráti szeretetnek. Szép és igaz szavak. Bűn lenne nem egyetérteni. Az ember nem csupán a válságok kezeléséből él³⁸. Vö.: Nemcsak kenyérrel él az ember (Újszövetség, Mt 4,4).

A hiperbaton még inkább kiemeli az akkum uláció rendetlenségét magában az átalakított változatban is. Az eredetiben a kenyér kap hangsúlyt, ezért került a mondat végére. Az új változatban a kenyeret a válságkezelés váltja fel, míg a mondat végére helyezett él szó válik a legfontosabbá.

És még egy példa arra, amikor ugyanazt a frazeológiát két változatra alakítják át, és mindkét esetben a mondat végére helyezik:

³⁸ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/v-landSbergis-nokdaune-n-venckiene-pogrindy-prie-razlivo-500-329932#ixzz2d4xD81Ac.

162

KALBOS KULTŪRA | 86

Még ha A. K. meg is nyeri a konzervatívok szuperdöntőjét – és úgy tűnik, így is lesz –, ez csupán az ő személyes győzelme lesz. A választás végkimenetelét nem lehetne a Patriarcho žiema-nak nevezni. De A. K. győzelme sem lesz a konzervatívok tavasza³⁹.

Ebben a bekezdésben a záró frazeológiai egység meglehetősen ötletesen alakult át a A pátriárka ősze címéből (Gabrielis García Márquez). Az első képzett alakban csak az évszak változott meg, a másodikban mindkét lexéma, de világos, hogy mindkettő ugyanabból a műből származik. Mindkét alakot parcelláció kíséri (szokatlan módon vessző helyett pont áll a de kötőszó előtt), valamint zárójeles közbevetés (és úgy tűnik, így is lesz). Ahol parcelláció van, és még zárójeles közbevetés is ékelődik be, ott rendszerint hiperbaton elemei is megjelennek. A végére helyezett, szellemesen megalkotott alakulatokat az olvasó bizonyára megjegyzi és emlékezetében tartja.

A mondat végére helyezett frazeologizmus erős logikai hangsúly és szellemesen megfogalmazott végkövetkeztetés benyomását kelti. Olyan, mint a kusza beszédből régóta várt, végre megtalált kiút.

A FRAZEOLOGIZMUSOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK OKAI

A szólásszabadság, a nyelv demokratizálódása – amikor a hivatalos nyelv helyett egyre inkább a magánhasználat, a mindennapi kommunikáció kötetlen stílusa kerül előtérbe (Miliūnaitė 2009: 41–43) –, a fiatalok nyelvének hatása, valamint az a törekvés, hogy a címzettet a média eszközei közötti, egyre élesebb versenyben magukhoz vonzzák: ez csupán néhány oka a nyelv intenzív átalakulásának, a normatív szintaxis és a megszokott mondatszerkezetek megváltoztatásának, valamint az ebből következő, egyre gyakoribb frazeológiai átalakításoknak. A szerzők már a címben igyekeznek jóindulatot ébreszteni a címzettben a szellemesen és ötletesen átalakított kifejezésekkel.

„A hagyományos frazeológia már nem elégíti ki a mai címzett igényeit, ezért pontosítják, szemantikailag és stilisztikailag átalakítják, ellentmondanak neki, és nem értenek egyet a benne foglalt gondolattal” (Stojanova 1999: 336). A hagyományos frazeológia – amelynek fogalma a paremiumokat⁴⁰ is magában foglalja – megújításáról a külföldi országokban írottak a litván frazeológia tág értelemben vett helyzetének leírására is érvényesek. Ana Litovkina magyar kutató így ír: „A közmondások parodizálása nem új jelenség, ám az utóbbi két évtizedben a közmondásokat eltorzítják

³⁹ http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/v-landsbergis-nokdaune-n-venckie-ne-pogrindy-prie-razlivo-500-329932#ixzz2d4xD81Ac.

⁴⁰ Gr. paroimia – közmondás, példabeszéd. A paremiumok fogalma az utóbbi évtizedekben jelentősen kibővült: ide tartoznak a „szállóigék”, szentenciák, aforizmák, irodalmi eredetű idézetek és hasonlók is.

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

163

és olyan intenzíven parodizálják, hogy az új változatok olykor jóval gyakrabban hallhatók, mint az eredeti közmondások” (Litovkina 2004: 295). A frazeológia gyakran mintegy játékként alakul át: ironizálnak, parodizálnak, kritizálnak, a lexikát és a szintaxist egyaránt megváltoztatják – „azt, ami régi, ami elavult, ami már nem illik ezekhez az időkhöz” (Zaikauskienė 2008: 86).

Az átalakított frazeológia és az azt kísérő destruktív alakzatok gyarapodása a médiában összefüggésbe hozható a különböző műfajú, publicisztikai stílusú szövegekben tapasztalható divatos hajlammal is. Másfelől ez a szociolingvisztikai jelenség a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet konfliktusaiból és ellentmondásaiból is eredhet. Az átalakított frazeológiával azonos természetű destruktív alakzatok nagyban segítenek e ellentmondások tükrözésében, valamint a dinamika és a feszültség megteremtésében: „nem lineárisan kifejteni a gondolatot, megváltoztatni a mondat intonációjának váltakozását, átrendezni a logikai hangsúlyok helyét, hogy értelmet nyerjen a gondolat ellentmondásos, dilemmákkal teli kibontakozása.” (Abaravičius 2002: 223). A szerzők a régit kritikusan parodizálva, ironizálva és lerombolva jól tükrözik ezt az általános feszültséget és az élet változékonyságát.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A frazeológia átalakításának hatásossága, tartalma stilisztikai aktualizálásának és a nyelv aktivizálásának lehetőségei megnőnek, ha szintaktikai destruktív alakzatokkal fonódik össze. Ekkor ezen alakzatok hatása is jobban érvényesül.

2. Aszerint, hogy a szintaktikai struktúra melyik helyén található a parafrazált szöveg, megkülönböztethető a bekezdés eleji, középső és végi frazeológia. Megállapítottuk, hogy a frazeológia szintaktikai struktúrán belüli helyétől függetlenül az utóbbi évek médiájában elsősorban az általánosan elterjedt parcelációval kapcsolódik össze. Ezzel együtt más markáns destruktív alakzatok is megjelennek – hiperbatosz, akumuláció, ellipszis, adjunkció, parentézis.

3. Az átalakított frazeológia hatásosságát különösen fokozza a destruktív alakzatok összefonódása; retorikai funkciói közé tartozik a figyelemfelkeltés, az intrikálás, a szatirikus ironizálás, a szellemesség, a humorosság és a parodizálás. A játékosan átalakított kifejezés felkelti a címzett figyelmét, egy pillanat alatt felidézi emlékezetében az eredeti frazeológiát annak teljes, megszokott lexikájával és szintaxisával együtt, és csak a destruktív alakzatok kontextusa sugallja gondolatban a frazeológia átalakításának valódi szándékát.

164

KALBOS KULTŪRA | 86

LITERATŪRA

Abaravičius J. 2002: Skyrybos stilistika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Akelaitis G. 2005: Parentėzė poezijoje. – Žmogus ir žodis 1, 29–34.

Bitinienė A. 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla.

Butkutė L. 2010: Okazionaliųjų frazeologizmų stilistinės išgalės publicistiniame stiliuje. Daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Koženiauskienė R. 2001: Retorika: iškalbos stilistika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Koženiauskienė R. 2013: Retorinė ir stilistinė publicistinių tekstų analizė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Litovkina A. T. 2004: Old Proverbs Never Die: Anti-Proverbs in the Language Classroom. – Res Humanae Proverbium et Sententiarum. Ed. Csaba Földes, Tübingen: Gunter Narr Verlag, 295–326.

Marcinkevičienė R. 2001: Tradicinė frazeologija ir kiti stabilūs žodžių junginiai. – Lituanistica 4, 81–98.

Mažylė J. 2012: Rašto raiškos (spaudos) žanrų klasifikavimas: tradicija ir konvergencija. – Medijos, žiniasklaida, žurnalistika tradicinėje ir tinklaveikos visuomenėje, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla, 160–178.

Miliūnaitė R. 2009: Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Pikčilingis J. 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2, Vilnius: Mokslas.

Zaikauskienė D. 2008: Formos ir turinio pokyčiai tradicinių lietuvių patarlių perdirbiniuose. – Tautosakos darbai XXXV, 84–93.

Ziomek J. 1990: Retoryka opisowa, Wrocław-Warszawa-Kraków: Zakład Narodowy im. Ossolińskich wydawnictwo.

Župerka K. 2008: Reklamos tekstas: pragmatika, stilius, kalba, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla.

Клюев Е. В. 2001: Риторика. Инвенция. Диспозиция. Элокуация, Москва: Издательство ПРИОР.

Марышова М. А. 2011: Стилистическая функция парцелляции в текстах разных жанров. – Stil: international journal, Beograd, 183–193.

Стоянова Е. 1999: „Новая“ фразеология в языке масс-медиа (на материале русского языка). – Русский язык и русская литература в современном обществе. Шумен, 335–340. Priega per internetą: <http://www.rusian.slavica.org/article 657.html>.

Gauta 2013 10 09

Priimta 2013 12 20

R. KOŽENIAUSKIENĖ. Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

165

PLAY ON RECREATED PHRASEOLOGY IN THE MEDIA

Summary

The recreation of phraseology in the media relies on both the change of conventional and well-established lexis as well as syntactic order. First of all, phraseology itself is figure-based; stylistically, the figures around it are none the less important. The article shows how syntactic destructive figures help to highlight the meaning, implication and reasons of recreation of phraseology.

As a result of the playful combination of recreated phraseology and destructive figures in the text, rhetorical functions of attraction of attention, intriguing, satire-based irony and parody become especially strong. In combination with phraseology, destructive figures, which simultaneously comment on it, help to explain and understand the recreation of traditional phraseology and to highlight the turn of thought. The effect of the figures themselves increases when they intertwine among themselves, support one another and go together with phraseology.

It has been proven that irrespective of the place of phraseology in the syntactic structure, it first of all combines with parcellation and other accompanying destructive figures – hyperbaton, accumulation, parenthesis, adjunction, ellipsis. The domination of parcellation and other destructive figures is seen in a number of publicistic texts of the journalism of evaluative type of recent years.

The phraseology of the beginning, centre and end can be distinguished by the place of the paragraph content structure in which the rephrased text is located. The wittily recreated phraseology positioned in the beginning immediately draws the addressee’s attention and makes an unexpected intriguing impression. Central phraseology, framed by destructive figures, becomes the culmination of the paragraph. The phraseology positioned at the end creates an impression of a strong logical highlight and a vividly formulated final conclusion.

The growth in the number of recreated phrases conflicting with conventional phraseology and the accompanying destructive figures can be associated with the confusion in social, economic, political and cultural life as well as the increased competition within the media.

Critically and ironically-minded authors with a negative and especially hyperbolic evaluation of topical life affairs, witty and ingenuous parody as well as brave destruction of the old try to attract the addressee and to grip his/her attention by any means possible.

KEYWORDS: recreated phraseology, syntactic destructive figures, accumulation, hyperbaton, parcellation, parenthesis.

REGINA KOŽENIAUSKIENĖ

Vilniaus universiteto Filologijos fakultetas

Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius

[email protected]

166

KALBOS KULTŪRA | 86