Perkurtos frazeologijos žaismas žiniasklaidoje

R. KoženiausKienė. Az átformált frazeológia játéka a médiában 149 REGINA KOŽENIAUSKIENĖ Vilniusi Egyetem PeRKuRTos FRaZeoLoGiJos A MÉDIA FRAZEOLÓGIÁJÁNAK JÁTÉKA KULCSSZAVAK: átformált frazeológia, szintaktikai destruktív alakzatok, akkumuláció, hiperbaton, parcel­láció, parentézis. BeVeZeTéS Világszerte élő nyelv – még az olyan régi is, mint a litván – folyamatosan megújul, alkalmazkodik a kor aktualitásaihoz. A frazeológia átformálása a nyelv megújulásának egyik legszembetűnőbb példája, amikor a látszólag örökre megmerevedett, egységes, oszthatatlan, állandó lexikai és grammatikai szerkezetű kijelentéseket, valamint a széles körben elterjedt idézeteket stilisztikailag és szemantikailag megváltoztatják. a legfontosabb, hogy ennek a megújulásnak nincs vége: a szerző minden alkalommal még ugyanazt a kijelentést is aktualizálja, kreatívan mindig másképpen változtatja meg, új feltételekhez, új kontextushoz igazítva1. Ez a nyelv „egészségességéről tanúskodik: dinamikus, nyitott, és igyekszik alkalmazkodni az élő valósághoz”2. Ebben a tanulmányban a frazeológia tág értelmezését3 követjük, amelynek legfontosabb megkülönböztető jegye a kijelentés megmerevedése, és amely szerint a frazeológiához nem annyira a képszerű frazeologizmusokat sorolnánk (ezekből a tanulmányban 1 Például több tucatnyi, teljesen különböző átdolgozás található a közismert Jonas Avyžius-regény, a Sodybų tuštėjimo metas címéből: a pénzhiánytól, a „Sodra” helyzetének megállapításán, a televízió metamorfózisain át a politikusok viselkedésének jellemzéséig. Íme néhány közülük: A pénz fogyásának időszaka, A televízió teljes kiürülésének időszaka, A kerítésépítés időszaka, Most van a csatornák közötti repülés időszaka, A Sodra kiürülésének időszaka stb. (az összes átdolgozás Skirmantas Valiulis szövegeiből származik, az utolsó kivételével – az Eugenija Grižibauskienėé). 2 http://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/v-alisauskas-kalbininkas-turi-buti-tarnas-o-ne-diktatorius.d?id=61285085#ixzz2s6oiKFCG. 3 Juozas Pikčilingis a Lietuvių kalbos stilistika című művében a „Frazeológia” fejezetbe a frazeologizmusokon kívül népszerű irodalmi idézeteket, „szárnyas” mondásokat és bibliai szólásokat is bevett (lásd Pikčilingis 1975: 361–370). Kazimieras Župerka a reklámnyelv aktualizálási módjait tárgyalva egymás mellett említi nemcsak a frazeologizmusok, hanem ismert szövegek idézeteinek, közmondásoknak, szólásoknak, szentenciáknak, verssoroknak, dalmotívumoknak és ismert (reklám-)szlogeneknek az intertextualitás jelenségéhez tartozó stilizálását, parafrazálását (átdolgozását) is (Župerka 2008: 89–90). Ezt a véleményt vallja e tanulmány szerzője is (lásd Koženiauskienė 2013: 60–86). 150 NYELVI KULTÚRA | 86 nemcsak a sokféle típusú, általában széles körben használt állandósult kifejezéseket, hanem „a folklór olyan apróbb egységeit is, mint a közmondások, szólások, találós kérdések, mesék, játékok, kiszámolók és utánzások elemei, továbbá az átkokat, a különféle rituálék és imák szavait, az etikett kifejezéseit és egyéb udvariassági formulákat, aforizmákat, szentenciákat, mindenki által ismert idézeteket vagy azok allúzióit, jelszavakat, figyelmeztetéseket, reklámok verbális elemeit, valamint minden egyéb, a korábbi szakaszokba nem sorolt szólást, amennyiben ezek kellően megkövültek, általánosan elterjedtek, emlékezetből reprodukálhatók, hiányzó láncszemeik pedig könnyen kitalálhatók” (Marcinkevičienė 2001: 83). A hagyományos4 és az újraalkotott5 frazeológia viszonya az ókori palimpszesztusokra6 emlékeztet. Az íróanyag hiánya miatt a drága papiruszokról vagy pergamenekről lekaparták a régi szöveget, és új szövegeket írtak rájuk; néha a másodikat egy harmadik váltotta fel, és így tovább. Az elsődleges, illetve a másodlagos szöveg átderenghetett, és néha el lehetett olvasni, mi volt korábban rájuk írva. Ezek a szövegek néha teljesen véletlenül kiegészítették egymást, máskor pedig disszonáltak, mosolyt, intrikát vagy meglepetést keltve. Hasonlóképpen az újraalkotott frazeológia sem törli ki a címzett emlékezetéből a megszokott kifejezést, bár néha ellent is mond neki; sőt, ez és a kontextusa mindent elmond, amit a szerző nem mondott ki, de játékos mögöttes jelentéssel mondani akart, immár egy egészen más időben, megváltozott életfeltételek és körülmények között, más szereplőkről. A frazeológia újraalkotásáról litván és külföldi tudósok írtak. Litvániában doktori disszertációt szenteltek neki (Butkutė 2010), amely a frazeológia módosításának legkülönfélébb módszereit mutatja be: az összetétel bővítésétől, a komponensek felcserélésén és elhagyásán át egészen a tágabb kontextusba való kiterjesztésig. Mindazonáltal még számos feltáratlan és aktuális aspektusa van ennek a témának. Ebben a tanulmányban kísérlet történt arra, hogy az újraalkotott frazeológiára első alkalommal új szemszögből tekintsünk: leírására és elemzésére a vele együtt járó szintaktikai alakzatok kontextusával együtt kerül sor. Maga a frazeológia – általában képszerű és jelentéssel bíró, stilisztikai szempontból azonban még több játékosságot és új tartalmat kölcsönöznek neki a körülötte elhelyezkedő szintaktikai alakzatok. a cikk tárgya – a 2013-as év legújabb újságírói szövegeiben7 (a fő forrást az internetes napilapok jelentik: Lrytas.lt, Respublika.lt, Delfi.lt, 4 Továbbá: használatos, megszokott. 5 Továbbá: alkalmi, megújított, parafrazeált. 6 Gör. palimpsēstos – újra lekapart. 7 A publicisztikai stílus értékelő jellegű kritikai, polemikus, politikai kommentárjai és szerkesztőségi cikkei. R. KoženiausKienė. A rekonstruált frazeológia játéka a médiában 151 15min.lt, TV antena) rekonstruált frazeológiát és a vele együtt járó szintaktikai alakzatok kontextusát használja. A cél – a játékosan rekonstruált frazeológia és a legmarkánsabb destruktív alakzatok kapcsolatának, betöltött retorikai funkciójának bemutatása, valamint leíró, stilisztikai-szerkezeti és szemantikai vietą pastraipos struktūroje ir atskleisti jų vartojimo priežastis. Tyrimo metoelemzés. PeRKuRTos FRaZeoLoGiJos A DESTRUKTÍV ALAKZATOK KAPCSOLATA Minden szintaktikai alakzat – mind a konstrukciós, mind a destruktív8 (Клюев 2001: 238–261) – átalakítja a normatív szintaxis (megnyilatkozások vagy mondatok) szerkezetét, és azt megváltoztatva új modelleket hoz létre, csak ilyen esetben igazolva az alakzatok elnevezését, vagyis retorikai funkciót betöltve. A különbség az, hogy a konstrukciós alakzatok – „inkább kiegyensúlyozottak” (Клюев 2001: 238), gördülékeny, bár redundáns ismétlésen és felsoroláson alapulnak – nem kerülnek konfliktusba a hagyományos frazeológiával, hanem párhuzamosokat hoznak létre: A televízió jó természetű, csak a kritikája – gonosz9. Látható, hogy a szintaktikai szerkezet megmaradt: Az árva jó természetű, mostohaanyja pedig gonosz (s. nėris). 8 A tanulmány csak a szintaktikai, másképpen: makroalakzatok felosztására támaszkodik, amelyek lényege nem a szó (ezeket mikroalakzatoknak nevezik), hanem a mondatszerkezet átalakítása; a konstrukciós és destruktív alakzatokra való felosztást a retorikakutató, e. V. Klujev adta meg. E szerző a konstrukciós alakzatok közül a következőket említi: paralelizmus, izokolon, epanalepszis (az ismétlés egyik változata – R. K.), anafora, epifora, anadiplózis, szimplóké, diafora, khiazmus, epanodosz (a khiazmus egyik változata – R. K.), aszindeton, poliszindeton, apokoinu (a khiazmus egyik változata – R. K.), kiklosz (keretezés – R. K.), homoioteleuton. A destruktív szintaktikai alakzatok közül: inverzió, anasztrófa (az inverzió egyik változata – R. K.), ellipszis, parcel­láció, hiperbaton, tmeszisz (közbevetés, betoldás – R. K.), akkumuláció, amplifikáció, expleció (az akkumuláció és az amplifikáció összetettebb változata – R. K.), konkatenáció (lánc – R. K.) (Клюев 2001: 238–261). A litván stiliszták nem adták meg az alakzatok ilyen felosztását, noha valamennyi alakzatot leírják a stilisztikák és a retorikák, csak sok változatuk miatt néha más elnevezéssel; ezért magyaráztam meg zárójelben, hogy valójában melyik alakzatra kell gondolni. E sorok szerzője (Koženiauskienė 2001: 254–328) a felsorolt alakzatokat a retorikában elfogadott osztályozás szerint csoportosítja: figurae per adiectionem (kibővítő), per detractionem (rövidítő) és per ordinem (komponáló). Az utóbbiak többségét a szintaktikai rend (lat. ordo, inis – rend) szokatlan megváltoztatása, valamint néhány rövidítő alakzat szintaktikai egységeinek átcsoportosítása miatt e. V. Kljuev destruktív alakzatoknak is nevezi. 9 s. Valiulis, TV antena, 1998 01 31–02 06. 152 NYELVI KULTÚRA | 86 A konstrukciós alakzatra, az izokolonra10 jellemző harmonikus hangzás miatt a párhuzamos mondatokban ritmus, bizonyos periodicitás alakul ki. A megváltoztatott lexikai egységek között sincs ellentmondás. az elhanyagolt, rosszul finanszírozott televízió nemcsak hogy nem kerül konfliktusba, hanem összhangban is van az árvácskával, a kritika pedig a mostohával. A destruktív alakzatok ezzel szemben nemcsak nélkülözik a rendezettséget, hanem a szintaktikai zűrzavart is nyilvánvalóan kiemelik. A konstrukciós alakzatokkal ellentétben ezek nem összekapcsolják az egyes szavakat, kijelentéseket vagy egész mondatokat, hanem elkülönítik, izolálják, feldarabolják, váratlanul (a természetes szintaxis szempontjából még megengedhetetlenül is) elválasztják egymástól. A destruktív alakzatokra éppúgy, mint a mindennapi beszélt stílusra, jellemző a szabadság, a szavak vagy mondatok olykor nem egészen logikus kapcsolása, az érzelmek kitörése, a töredezettség, a spontaneitás. A szövegben tudatosan szintaktikai diszharmónia jön létre, hallható a rángatózás, az intonációs szünetek, a rövid megjegyzések, a hozzáfűzések, a teljes megállások, a befejezetlen gondolat. Az átalakított frazeológia és az alakzatok viszonyáról szólva hangsúlyozni kell, hogy a megváltoztatásra mind a konstrukciós, mind a destruktív szintaktikai alakzatok alkalmasak: A N. V. által több éven át ördögien ügyesen fújt, „A Bátorság útja” nevű tömeghisztéria-léggömbből fütyörészve távozik a levegő. Napnyugta Garliava járásában. A Litvánia helyes kormányzásának szándékából a pedofília hegyén már csak a vádlott Kėdainiai knyázzal kötött, nem éppen kellemes szagú szövetség maradt11. A bekezdés még három frazeológiai átdolgozás szövedékéből is áll. Először is a szerző a hagyományos frazeologizmusból, a buborékokat fújni valaki szemébe, vagyis hazugsággal felfújni egy értéktelen dolgot, egy bonyolult képződményt alkot: Iš velniškai sumaniai kelerius metus N. V. pūsto masinės psichozės baliono. Ezt egy újabb kiemelt és aktualizált átdolgozás követi: Saulėlydis Garliavos valsčiuje (Petro Cvirka Saulėlydis Nykos valsčiuje című művének módosítása). A harmadik újraalkotás – ant kedofilijos kalno pliko tik nekaip kvepianti sąjunga su teisiamu Kėdainių kniaziumi liko – Antanas Baranauskas ismert Anykščių šilelis című művének soraiból származik. A szerző, akárcsak az eredetiben, meghagyja szerkezeti alakként a homoteleutont12, de egy markáns dest10 Gr. izokolont is alkalmaz – azonos vagy nagyon hasonló szótagés ütemszám ismétlődését homogén, párhuzamos szintaktikai szerkezetekben. 11 www.15min.lt/.../rimvydas-valatka-kedofilijos-saulelydis-500-325175. 12 Gör. homoiotéleuton – a végződések hasonlósága, nyelvtani formák összecsengése; a pliko / liko azonos típusú szintaktikai struktúrákban, ebben a példában a párhuzamossággal együtt jelenik meg – a szerkezeti alakzatok alapjának alapja. R. KoženiausKienė. Az átformált frazeológia játéka a médiában 153 a konstruktív alakzatot – a hiperbatont13 – alkalmazza: nagy távolságra (három szó helyett akár nyolc szót is beillesztve) veti szét a mondat grammatikailag összetartozó részeit. a szerző ironizálva – szellemesen és elmésen – alkot új szöveget. A konstruktív alakzat hangsúlyozza a kapcsolatot a görbe fenyőcskék és a nem valami kellemes illatú szövetség között, a szellemesség hatása azonban a komikus össze nem illésből, a romantikusan leírt természeti fenyőcskék kontextusa és a kedofília, valamint a bíróság elé állított kėdainiai herceg új realitásai közötti sajátos disszonanciából fakad. Az egyetlen poétikus – bár szomorú – szöveggé összekapcsolt szavak és a költészettől nagyon távol álló dolgok konfliktusba kerülnek, új, gúnyos árnyalatot adva az átdolgozásnak (ebben segítséget nyújt egyrészt a kontaminációs neologizmus, a kedofília, másrészt a litván végződéssel ellátott orosz jövevényszó, a kniazius). A három játékossággal teli átdolgozás és az őket kísérő destruktív alakzatok úgy összecsavarják és összekuszálják a szöveget, hogy még inkább felerősítik az ironizálás funkcióját, jobban bemutatják azt a tömeges pszichózist és a garliavai hősnő ördögien ügyesen szőtt történetét. Ebben a bekezdésben szembetűnő a parcelláció14, amely külön mondatban emeli ki a szemantikailag lényeges szerkezetet: Napnyugta Garliava járásában. a parcelláció pedig maga után vonja a disszonanciát hangsúlyozó hiperbatont is. A PaRCeLiaCiJos PaPLiTiMas iR GaLia suaKTYVinTi FRaZeoLoGiJĄ A publicisztikai stílusú szövegekben az átalakított frazeológiának a meghonosodásával megfigyelhető annak hajlama, hogy együtt járjon a parcelációval: a címtől az utolsó bekezdésig. „A publicisztikai stílusban különösen gyakori a tagolás (parceláció)” (Bitinienė 2007: 57). A stiliszta R. Bartes szemiotikus gondolatait közvetíti a parcelált, feldarabolt szövegről, amikor a szerző semmiféle „tiszteletet” nem tanúsít a szöveg természetes tagolása iránt, azt szüntelenül szétdarabolja, új információ közlésére törekedve: „Hiszen a tagolás elemeinek egy új jelentéstérbe került kiegészítő információja megváltoztatja az egész megnyilatkozás értelmét” (Bitinienė 2007: 58). Amint a példák mutatják, a par13 Gr. hyperbaton – messzire áthelyezett, átrendezett. Az inverzió jóval összetettebb változata az, amikor a számos közbevetés és a hosszú, következetlen felsorolások miatt a beszéd természetes folyama feldarabolódik és szétesik, a mondatrészek felbomlása következtében pedig bizonyos zavar támad a címzett fejében. „Az egyik leggyakrabban használt és ezért legfontosabb alakzatnak” nevezik (Ziomek 1990: 221–222). 14 Lat. parcere – takarékosan (részekben) használni. A parceláció egy résznek az egésztől való intonációs elkülönítése, amikor a rész önálló mondat értékére tesz szert. Minden kiemelt, parcelátumnak nevezett frázis hangsúlyossá válik. Ez az alakzat a legfontosabb jelentésbeli hangsúlyok kiemelésének eszköze. 154 NYELVI KULTÚRA | 86 zeológiai információ. celiacija taupia forma padeda išskirti papildomą potekstinę perkurtos fraapie parceliacijos paplitimą, apie šios stiliaus figūros aktyvaus vartojimo a tényt, a modern szintaxisnak és a szintaktikai szerkezetek megváltoztatására irányuló tendenciáját nemcsak a szépirodalmi, hanem a publicisztikai stílusban (a reklámban és az úgynevezett tömegtájékoztatási eszközökben) is írják a külföldi stilisztikakutatók. „A parceláció nemcsak a szöveg feldarabolásának egyéni szerzői módja, hanem jelentős szociolingvisztikai jelenség is, amely a modern élő nyelv változásának fő tendenciáit tükrözi” (Марышова 2011: 188). A parceláció erősíti a nyelvi játék iróniáját és a szöveg jelentésbeli árnyalatait, „lehetővé teszi a maximális információ közlését minimális terjedelem mellett” (Марышова 2011: 189). A parcelált beszéd közelít a beszélt nyelvi stílushoz. A rövid mondatokban, ráérősen, szünetekkel kifejtett gondolat a címzett számára érthetőbbé, könnyebben megragadhatóvá, ezért hatásosabbá és elfogadhatóbbá válik. A parceláció stilisztikai ereje a frazeológia aktualizálásában rendkívüli. Minden szintaktikai alakzat az expresszív szintaxis eszközei közé sorolható, azonban különösen „a parceláció, a szegmentáció15, a lexikai ismétlések, a monologikus szövegek kérdésés válaszfragmentumai, a nominativuszi mondatok láncolatai, a közbevetések, valamint a szórend egyes esetei” (Bitinienė 2007: 56). Így a felsorolt expresszív szintaktikai alakzatok közül szintén elsőként a parcelációt és annak változatát, a szegmentációt említik, amelyekhez a nominativuszi mondatok láncolatai16 és a közbevetések is kapcsolódnak, lehetővé téve a közlés jelentésárnyalatainak szemantikai és expresszív megerősítését. Egyes kutatók még „attól is tartanak, hogy a parceláció mára a rajongás tárgyává, divatos játékká, aktívan terjedő jelenséggé, »nyelvi szenvedéllyé« vált” (Марышова 2011: 186). A parcelációs játék illusztrációiban bővelkedik a média. Íme – a TV antena egyik legújabb publikációjának címében: A televízió meghalt. Éljen a televízió! (a »Meghalt a király, éljen a király« mondás átdolgozása) jól látható parcelációs alakzat. Utána már az első bekezdésben ez áll: Bármennyit beszéljenek is a televízió haláláról, az mindig felemelkedik, mint az a főnix. Vagy mint egy sárkány. Itt kinek mi tetszik17. 15 A parcelláció egyik változata – a szegmentáció. Ez a legfontosabb mondatrész alanyesetben történő előrehozása. 16 Ugyanennek a parcellációs változatnak, a szegmentációnak az esete, amikor egymás után több alanyesetű elem kerül kiparcellálásra. 17 savukynas V. A televízió meghalt. Éljen a televízió! – TV-antenna, 2013. szeptember 14–20. R. KoženiausKienė. Az újraalkotott frazeológia játéka a médiában 155 Ebben a rövid bekezdésben kissé átalakított frazeológia és még két parcellációs alakzat található. egy ismert mondásból: felemelkedni, mint főnix a hamvaiból, mind rövidítéssel, mind bővítéssel: elhagyják a hamvaiból részt, de hozzáadják az az névmást, ezenkívül külön kiemelve, önállóan parcellált, az „Vagy a sárkány” kötőszóval kezdődő izgalmas mondatot is csatolnak. A mellékes gondolat utolsó, önállóan parcellált mondata hozzáadásnak18 nevezhető. a mondás kifejező árnyalatainak elérése érdekében a szerzők az átalakított frazeológiával és az azt kísérő parcellációval töredékesen eleven, jóval hatásosabb, eredeti, ezért emlékezetes, mély mögöttes jelentésű mondást alkotnak. a médiában megjelenő szövegekben meglehetősen hatásos a parcellációval együtt járó destruktív alakzat, az akkumuláció19 is, amelynek szintaxisa valójában néha meglehetősen túlterhelt, és emiatt zavaros. Igazi Szodoma és Gomora – az angolok fekete munkásoknak nevezték a londoni litvánokat. [...] Nos, būtent čia ir slypi problema. Nesibaigiančios sąmokslo teorijos, pyktis ir atvira agresija, sumišę su sentimentaliomis pasakomis apie valstybę nuo jūros iki jūros ir mistinę pagonių civilizaciją, jau nekalbant apie judėjimus a la N. V., sunkiai dera su gebėjimu pasijuokti iš savęs20. Pats iš Biblijos kilęs plačiai vartojamas posakis Sodoma ir Gomora reiškia neaprėpiamą netvarką: visuotinį nedorumą, baisų amoralumą ir ištvirkimą. Autoriaus pasitelkta netvarką simbolizuojanti frazeologija gerai dera su akumuliuota sintakse. Autorius šią frazeologiją dar išplečia ir, ironizuodamas, sustiprina, sakydamas, jog tai yra Tikra Sodoma ir Gomora, nors iš tiesų mano priešingai: jis nematąs jokio anglų nedorumo, nes jie saką tiesą. Autorius šiuo perprasmintu Biblijos posakiu ir perkrauta sintakse, kai išvardijama daugybė tarpusavyje beveik nesusijusių detalių, išryškina daugybę juoką keliančių neigiamų tautiečių bruožų. Akumuliaciją dar labiau 18 Dar viena parceliacijos atmaina – pridūrimas, tarsi trumpas prierašas pabaigoje. 19 Jau pats šios figūros pavadinimas reiškia perkrovimą, netvarką: lot. accumulare – prikrauti, kaupti. Fontos hangsúlyozni, hogy az akkumilációnak több változata van: a túlterhelt, de viszonylag koherens számos részlet felsorolásától (a litván stiliszták általában így mutatják be) a legkülönfélébb szempontok teljesen szervezetlen felhalmozásáig, amikor a szerző arra törekszik, hogy a bonyolultan és rendkívül nagy számban felsorolt absztrakt elemekkel ne tárja fel az egész képét, sőt tudatosan elhomályosítsa azt, és így a sorok között magában az életben rejlő valódi zűrzavart mutassa meg. Az akkumiláció e változata tipikusan destruktív alakzat. 20 http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-tikra-sodoma-irgomora-- londono-lietuvius-anglai-isvadino-juodadarbiais-500-361948# ixzz2cPaJcocB. 156 KaLBos KuLTūRa | 86 két destruktív alakzat, a hiperbaton és a parentézis21, tovább erősíti: mit mondjunk a N. V.-féle mozgalmakról. PaRenTeZės iR KiTŲ FiGūRŲ TaLKa PeRKuRTai FRaZeoLoGiJai Parentezė, kaip ir parceliacija, skiriama prie ryškiausių destrukcinių figūrok. E. V. Kljuev felsorolt alakzatainak jegyzékében ennek teljes mértékben a tmészisz22 felel meg (Клюев 2001: 256). Ezek a távoli mellékgondolat különféle beékelései, amelyek a retorikai margó, a megjegyzés és a pontosítás funkcióját töltik be, s izgalmas jelentésbeli perspektívát teremtenek. A zárójeles betét váratlanul, néha pedig agresszívan is megszakítja a gondolatot, szétszedi, majd félrekanyarodik vele. erről ír a zárójeles betétek kutatója, Gintautas akelaitis. „A zárójeles betét az a különleges nyelvi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egyidejűleg egy másik, akár mellékes, akár töredékes gondolatot (tartalmat) is kifejezzünk. [...] A zárójeles betétek tagjai az expresszív stilisztikai konstrukciók egyik csoportját alkotják. Ezért a zárójeles betét a szintaktikai stilisztika olyan jelensége, mint az ellipszis23, a parcelláció, az anakolut24 és így tovább.“ (akelaitis 2005: 30–31). Amint látható, a szerző meglehetősen pontosan felsorolta a legmarkánsabb destruktív alakzatokat, a zárójeles betétet pedig indokoltan közéjük sorolta. Előfordul, hogy zárójeles betétként (akárcsak más alakzatok esetében) maga a frazeológia szolgál: V. U., N. V., P. G., P. S., A. P. és – a dal szavait nem lehet kidobni – maga V. L. is ugyanannak a VU-vagonnak az utasai. Hihetetlen, de ez – valós politikai szövetség25. Juozas Abaravičius azt írja, hogy a zárójeles betoldásokkal és a szabad, lineáris szöveggel a szerzők „sajátos módon teszik értelmessé a dialogikusság, az ellentétek, az eltérések, az egyetértés 21 Gör. parenthesis, lat. interpositio – egy mellékgondolat zárójeles váratlan beillesztése (pontokkal, gondolatjelekkel, vesszőkkel is elkülöníthető). 22 Gör. tmesis – közbevetés, betoldás (a zárójeles betoldás egyik változata). 23 Gör. elleipsis – hiány, kihagyás. Az ellipszis dinamikus alakzatában a mondat bármely könnyen kikövetkeztethető része elhagyható. 24 Gör. anakoluthus – következetlen. Ezt az alakzatot „az egyik legösszetettebb destruktív alakzatnak nevezik, amelyben a mondatban szándékosan visszaélnek, és nem egyeztetik a nyelvtani eseteket, a nemet stb. e. V. Kliujevas a következő példát hozza rá: „Gamszahurdia, mellesleg, az értelmiség. Ši inteligentija gerai žinojo, kur eina.“ (Клюев 2001: 257). 25 www.15min.lt/.../rimvydas-valatka-kedofilijos-saulelydis-500-325175. R. KoženiausKienė. Perfrazuotų frazeologizmų žaismas žiniasklaidoje 157 ir nesutikimo, dermės bei nedermės sąveiką“ (abaravičius 2002: 229). Šiame akumuliuotame tekste kaip tik ta prieštaravimų grandinė ir yra pertraukta ilga parentezės pauze. Jos tikslas aiškus: leisti skaitytojui atsipeikėti po keistokai pateikto ilgo politinės draugijos sąrašo, prie kurio skliausteliuose išskirta parentezė pamini dar vieną, regis, visai nederančią Vu26 bendrakeleivio pavardę. Populiaraus posakio „žodžių iš dainos neišmesi“ forma čia išlaikyta, tačiau įgavo visai kitą potekstę. A zárójelben „a mondat következetes láncolata megszakad, sérül. Ennek következtében az asszociációk, utalások, vagy általában a szöveg mögöttes jelentésének áramlása létrejön, illetve csupán felerősödik“ (abaravičius 2002: 228). Az említett legfontosabb destruktív alakzatok – a parcel­láció, a hiperbaton, az akkumuláció, a zárójeles közbevetés – ritkán teljesen tiszták; egymástól függve többnyire a legkülönfélébb, szétválaszthatatlan kombinációkat alkotják, és számos más alakzattal kapcsolódnak össze. A baj nem jár egyedül. Nem volt elég, hogy a hagyományos családi értékek ápolóját, P. G.-t, a rendőrök többször összehajtogatták és úgy becsomagolták, ahogyan azt a rendőriskolában tanították nekik, hogy bánjanak a huligánokkal; a meleg malmok ellen harcolót még a felesége is elhagyta. Az egész nemzet színe előtt. Ilyen küzdelem idején. És még ilyen könyörtelenül is – azt vetve a szemére, hogy az illető nem törődik a családjával27. A kovoti su vėjų malūnais frazeologizmust a szerző mindössze egy hang megváltoztatásával újította meg. Igaz, a kovoti igét egy vele azonos tövű főnévvel, a kovotojas szóval helyettesítette. A hasonlóan hangzó gėjų / vėjų szavakkal folytatott leleményes játék (a paronomázia28 alakzata) felidézi az ismert mondást: kovoti su vėjų malūnais, vagyis képzeletbeli ellenséggel küzdeni. Vagyis ez Don Quijote küzdelme. A mondást parceláció, hiperbaton és ellipszis, valamint annak egyik változata, az adjunkció29 is tovább erősíti. A normatív szintaxistól ennyire eltávolodó szerkezet világosan mutatja a szerző képességét a játékos szellemesség hatásának kiváltására: hiszen ez a 26 a sajtóban az egyik pereskedő politikus monogramját jelölő rövidítés általában pontokkal írandó, ebben a szövegben azonban nincsenek pontok (valószínűleg szándékosan ironizálva törekednek szarkasztikus játékosságra a Vilniusi Egyetem rövidítésével való egybevetés révén). 27 http://www.15min.lt/naujiena/ziniosgyvai/komentarai/rimvydas-valatka-ikliuvo-kaip-musele-i-isrugas-500-358795#ixzz2b5QHnnv9. 28 Gör. paronomasia – egymás mellé helyezés. Ez az alakzat – már önmagában is nyelvi játék, a szellemesség eszköze, amikor a hasonlóan hangzó, ám egymással semmilyen kapcsolatban nem álló szavak között logikai okozati összefüggést találunk. Ez az alakzat leggyakrabban a szarkazmus retorikai funkcióját tölti be. 29 Lat. adiunctio – hozzáadás, hozzácsatolás. Az ellipszis egyik változata, amikor több mondatelem egyetlen mondatrészhez kapcsolódik. Általában inverzióval vagy hiperbatonnal együtt fordul elő. Az adjunkcióról és annak típusairól bővebben lásd: Koženiauskienė 2001: 302–305. 164 NyELvI KuLTúRa | 86 és olyan intenzíven parodizálják őket, hogy az új változatok olykor sokkal gyakrabban hallhatók, mint az eredeti közmondások” (Litovkina 2004: 295). A frazeológiát gyakran mintegy játékként alkotják újra: ironizálják, parodizálják, kritizálják, megváltoztatják mind a lexikát, mind a szintaxist – „azt, ami régi, ami elavult, ami már nem illik ezekhez az időkhöz” (Zaikauskienė 2008: 86). Az újraalkotott frazeológia és az azt kísérő destruktív alakzatok elterjedése a médiában összefüggésbe hozható azzal a divatos tendenciával is, amely a publicisztikai stílus különböző műfajú szövegeiben figyelhető meg. másrészt ez a szociolingvisztikai jelenség a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet konfliktusaiból és ellentéteiből is kinőhetett. A destruktív alakzatok, amelyek természetüket tekintve az újraalkotott frazeológiához hasonlóak, nagymértékben segítenek e konfliktusok tükrözésében, a dinamika és a feszültség megteremtésében: „nemlineárisan kifejteni a gondolatot, megváltoztatni a mondat intonációjának váltakozását, átrendezni a logikai hangsúlyok helyét, hogy értelmet nyerjen a gondolat ellentmondásos, dilemmatikus kibontása.” (Abaravičius 2002: 223). Azáltal, hogy kritikusan parodizálják, ironizálják és lerombolják azt, ami régi, a szerzők jól tükrözik az általános feszültséget és az élet kiszámíthatatlanságát. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A frazeológia újraalkotásának hatásossága, tartalma stilisztikai aktualizálásának és a nyelv aktivizálásának lehetőségei megnőnek, amikor szintaktikai destruktív alakzatokkal fonódik össze. Ezeknek az alakzatoknak a hatása ekkor szintén jobban érvényesül. 2. Attól függően, hogy a parafrazeált szöveg a szintaktikai struktúra melyik helyére került, megkülönböztethető a bekezdés eleji, középső és végi frazeológia. Megállapítást nyert, hogy a frazeológia szintaktikai struktúrában elfoglalt helyétől függetlenül az elmúlt évek médiájában mindenekelőtt az általánosan elterjedt parcel­lációval kapcsolódik össze. Ezzel együtt más markáns destruktív alakzatok is megjelennek – hiperbaton, akkumuláció, ellipszis, adjunkció, parentézis. 3. Az átalakított frazeológia hatékonysága a destruktív alakzatok összefonódása révén különösen felerősödik, és a figyelemfelkeltés, az intrika keltése, a szatirikus ironizálás, a szellemesség, a csípősség és a parodizálás retorikai funkcióit tölti be. A játékosan átalakított kijelentés felkelti a címzett figyelmét, egy pillanat alatt felidézi emlékezetében az eredeti frazeológiát annak teljes megszokott lexikájával és szintaxisával együtt, és csak a destruktív alakzatok kontextusa sugallja gondolataiban a frazeológia átalakításának valódi szándékát. R. KoženiausKienė. Az átalakított frazeológia játéka a médiában 165 abaravičius J. 2002: A központozás stilisztikája, Vilnius: Tudományos és LiTeRaTūRa Enciklopédiai leidybos institutas. Akelaitis G. 2005: A zárójelbe tett rész a költészetben. – Žmogus ir žodis 1, 29–34. Bitinienė A. 2007: Publicisztikai stílus, Vilnius: a Vilniusi Pedagógiai Egyetem kiadója. Butkutė L. 2010: Az alkalmi frazeologizmusok stilisztikai lehetőségei a publicisztikai stílusban. Doktori disszertáció, Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója. Koženiauskienė R. 2001: Retorika: a szónoklás stilisztikája, Vilnius: a Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Koženiauskienė R . 2013: A publicisztikai szövegek retorikai és stilisztikai elemzése, Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója. Litovkina a. T. 2004: A régi közmondások soha nem halnak meg: anti-közmondások a nyelvórán. – Res Humanae Proverbium et Sententiarum. szerk. Csaba Földes, Tübingen: Gunter Narr Verlag, 295–326. Marcinkevičienė R. 2001: Hagyományos frazeológia és egyéb állandósult szókapcsolatok. – Lituanistica 4, 81–98. Mažylė J. 2012: Az írásbeli kifejezés (nyomtatás) műfajainak osztályozása: hagyomány és konvergencia. – Média, tömegtájékoztatás, újságírás a hagyományos és hálózati társadalomban, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 160–178. Miliūnaitė R. 2009: A mai litván nyelvhasználat változatai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Pikčilingis J. 1975: A litván nyelv stilisztikája 2, Vilnius: Mokslas. Zaikauskienė D. 2008: A hagyományos litván közmondások átdolgozásaiban bekövetkező formai és tartalmi változások. – Tautosakos darbai XXXV, 84–93. Ziomek J. 1990: Leíró retorika, Wrocław–Varsó–Krakkó: A ról elnevezett Nemzeti Intézet. ossolińskich kiadó. župerka K . 2008: Reklámszöveg: pragmatika, stílus, nyelv, Šiauliai: Šiauliai Egyetem Kiadója, közintézmény. Клюев Е. В. 2001: Риторика. Инвеция. Диспозиция. Элокуция, Москва: Издателство ПРИОР. Marisova M. A. 2011: A parcellázás stilisztikai funkciója különböző műfajú szövegekben. – Stil: nemzetközi folyóirat, Beograd, 183–193. Стоянова Е. 1999: „Új“ frazeológia a tömegmédia nyelvében (a matéриале русского языка). – Русский язык и русская литература в современном обществе. Sumen, 335–340. Elérhető az interneten: <http://www. rusian.slavica.org/article 657.html>. Beérkezett: 2013 10 09 Elfogadva: 2013 12 20 166 KaLBos KuLTūRa | 86 JÁTÉK A REKONSTRUÁLT FRAZEOLÓGIÁVAL A MÉDIÁBAN Összefoglalás A frazeológia újraalkotása a médiában mind a hagyományos és jól megalapozott lexika, mind pedig a szintaktikai sorrend megváltoztatására támaszkodik. Mindenekelőtt maga a frazeológia alakzatalapú; stilisztikai szempontból a körülötte lévő alakzatok sem kevésbé fontosak. A tanulmány bemutatja, miként segítenek a destruktív szintaktikai alakzatok kiemelni a frazeológia újraalkotásának jelentését, implikációját és okait. A szövegben újrateremtett frazeológia és a destruktív alakzatok játékos kombinációjának eredményeként különösen erőssé válnak a figyelemfelkeltés, az érdekfeszítés, a szatíraalapú irónia és a paródia retorikai funkciói. A frazeológiával együtt a hozzá egyidejűleg kommentárként kapcsolódó destruktív alakzatok segítenek megmagyarázni és megérteni a hagyományos frazeológia újrateremtését, valamint kiemelni a gondolat fordulatát. Maguknak az alakzatoknak a hatása fokozódik, amikor összefonódnak egymással, kölcsönösen támogatják egymást, és együtt járnak a frazeológiával. Bebizonyosodott, hogy a frazeológia szintaktikai szerkezetben elfoglalt helyétől függetlenül elsősorban a parcellációval és más kísérő destruktív alakzatokkal – hiperbatonnal, akkumulációval, parentézissel, adjunkcióval, ellipszissel – kapcsolódik össze. A parcelláció és más destruktív alakzatok dominanciája az utóbbi évek értékelő típusú publicisztikai újságírásának számos szövegében megfigyelhető. A frazeológia elhelyezkedése alapján megkülönböztethető a kezdő, a középső és a záró frazeológia annak a bekezdés tartalmi szerkezetében elfoglalt helye szerint, amelyben az újrafogalmazott szöveg található. A kezdő pozícióban elhelyezett szellemesen újrateremtett frazeológia azonnal felkelti a címzett figyelmét, és váratlan, érdekfeszítő benyomást kelt. A destruktív alakzatokkal keretezett központi frazeológia a bekezdés csúcspontjává válik. A mondat végén elhelyezett frazeológiai egység erős logikai kiemelés és élénken megfogalmazott végkövetkeztetés benyomását kelti. A hagyományos frazeológiával ütköző újrateremtett frazeológiai egységek számának növekedése és az ezt kísérő destruktív alakzatok összefüggésbe hozható a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben tapasztalható zűrzavarral, valamint a médián belüli fokozódó versennyel. A kritikus és ironikus beállítottságú szerzők, akik az aktuális életkörülményeket negatívan, különösen pedig hiperbolikusan értékelik, szellemes és találékony paródiával, valamint a régi merész lerombolásával próbálják bármilyen lehetséges eszközzel magukhoz vonzani a címzettet és lekötni a figyelmét. KULCSSZAVAK: újrateremtett frazeológia, szintaktikai destruktív alakzatok, akkumuláció, hiperbaton, parcelláció, zárójeles közbevetés. ReGina KoženiausKienė Vilniusi Egyetem Filológiai Kar universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius [email protected]t