RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

ORCHID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-5725-7796

KUTATÁSI TERÜLETEK: normatív nyelvészet, funkcionális stilisztika, szociolingvisztika.

DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.08

A TARP elöljárószós szerkezetek a litván közigazgatási nyelvben

KULCSSZAVAK: a tarp elöljárószó, elöljárószós szerkezetek, jelzői szerkezetek, közigazgatási nyelv, szintaxis.

ANNOTÁCIÓ

A tanulmány a tarp elöljárószó használatát vizsgálja a litván közigazgatási nyelvben. Bár ez az elöljárószó nem gyakori, használatával kapcsolatban bizonyos kételyek merültek fel az angol nyelv hatására, amely az EU intézményeinek dokumentumfordításain keresztül érvényesül. A kutatás feltárta, hogy az ezzel az elöljárószóval alkotott szerkezetek a 21. század eleji dokumentumokban gyakoribbá váltak; használatuk a valamely korlátozás, a valaminek a közepén való elhelyezkedés vagy a kölcsönös kapcsolatok meglehetősen pontosan meghatározott jelentésétől függ, és a normatív ajánlások is ezen alapulnak. A közigazgatási nyelvre inkább a jelzői szerkezetek jellemzők; használatuk összefügg azzal is, hogy a módosított főnév képes-e a tarp elöljárószóval szerkezeteket vonzani.

ABSZTRAKT

A tanulmány a tarp elöljárószó használatát elemzi a litván közigazgatási nyelvben. Bár ez az elöljárószó nem gyakori, használatával kapcsolatban bizonyos kétségek merültek fel az angol nyelv hatására, amely az uniós intézmények dokumentumainak fordításain keresztül érvényesül. A kutatás kimutatta, hogy az ezt az elöljárószót tartalmazó szerkezetek a 21.^st század elejétől kezdve gyakoribbá váltak a dokumentumokban. Használatuk egy bizonyos korlátozottság, valaminek a közepén való jelenlét vagy a kölcsönös kapcsolatok meglehetősen pontosan meghatározott jelentésétől függ, és a normatív ajánlások is ezen alapulnak. A jelzős szerkezetek jellemzőbbek a közigazgatási nyelvre, használatuk pedig összefügg azzal is, hogy a módosított főnév képes-e a tarp elöljárószóval álló szerkezeteket vonzani.

160

BENDRINĖ KALBA | 97

BEVEZETÉS

A nyelvi változások legvilágosabban a szókészlet gyors átalakulásában mutatkoznak meg; a nyelv más szintjei jóval lassabban változnak. A mondattani jelenségek változásai csak a különböző évszázadokban keletkezett szövegek összehasonlításával válnak nyilvánvalóvá. A 21. század elején, a globalizáció nyelvre gyakorolt hatását értékelve érdemes megvizsgálni az elöljárószók mai nyelvhasználatban megfigyelhető működésének sajátosságait. Ezúttal az Európai Unió (EU) intézményeinek fordítói hívták fel a figyelmet a tarp elöljárószó közigazgatási litván nyelvben való használatára, mivel felmerült az angol nyelvnek az elöljárószó fordított uniós dokumentumokban való használatára gyakorolt lehetséges hatása. Ezért a tanulmány részletesebben értékeli a tarp szerkezetek közigazgatási litván nyelvben való használatának sajátosságait.

A tarp másodlagos, nem túl gyakori elöljárószó. A 20. század eleji litván nyelv elöljárószó-használatának részletes leírását Jonas Jablonskis adta közre 1928-ban, „Linksniai ir prielinksniai. Jų vartojimas mūsų kalboje” című könyvében. A későbbi nyelvtani leírások és szótárak összeállításakor, valamint a litván nyelv elöljárószó-használatának vizsgálatakor e nyelvész megállapításaira támaszkodtak, amelyeket továbbfejlesztettek és pontosítottak. Mivel ez az elöljárószó nem túl gyakori, általában a köznyelvi használatának helyességével kapcsolatban sem merül fel sok probléma; talán ezért nem keltette fel különösebben a nyelvkutatók figyelmét.

A tanulmány célja, hogy a litván nyelvi szótárakban és más nyelvészeti kiadványokban bemutatott tarp szerkezetek szemantikájának, valamint a nyelvi normákat rögzítő kiadványokban a tarp használatára vonatkozó ajánlásoknak az áttekintése után feltárja ezen elöljárószós szerkezetek közigazgatási litván nyelvben való használatának sajátosságait.

A tanulmány céljának elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: a litván nyelvi szótárakban és más nyelvészeti kiadványokban található, a tarp elöljárószóra vonatkozó leírások áttekintésével feltárni az elöljárószó szemantikáját; megvizsgálni a nyelvi normákat rögzítő kiadványokban a tarp használatára vonatkozó ajánlásokat és azok indokait; szemantikai, mondattani és mennyiségi elemzési módszerekkel feltárni a tarp szerkezetek használatának változásait, szemantikai sajátosságait és használati ajánlásait.

A kutatás módszerei: szemantikai, mondattani és mennyiségi elemzés.

A kutatás forrásai a Jogszabályok Nyilvántartásában (a továbbiakban: TAR) közzétett jogszabályok és egyéb dokumentumok, valamint az Európai Unió jogi portálján, az EUR-lex portálon közzétett dokumentumok litván fordításai. Az elmúlt öt év (2018–2023) nyelvhasználatát vizsgáltuk; az átfogó kép kialakításához a Mai Litván Nyelv Korpuszát (a továbbiakban: DLKT) is felhasználtuk.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje 161

A kutatás aktualitását az a szükséglet mutatja, hogy feltárjuk a jelenlegi közigazgatási nyelv változásait, amelyre hatással van az EU-dokumentumok fordításainak nyelve.

1. PRIELINKSNIO TARP REIKŠMĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNUOSE IR KITUOSE KALBOS LEIDINIUOSE

A litván nyelvtanokban (LKG III, DLKG) a között elöljárószós szerkezeteket olyanokként írják le, amelyek igei kapcsolatokba illeszkedhetnek, és helyet, időben behatárolt időtartamot, valamint tárgyat jelölhetnek. Az LKG külön tárgyalja a között elöljárószóval alkotott főnévi szerkezeteket; a cselekvésnevek szerkezeteit (az elöljárószósakat is) Jurgis Pakerys (2006) vizsgálta részletesen, az elöljárószós szerkezetek szinonimikus lehetőségeit pedig Elena Valiulytė (1998) elemezte alaposan.

A között elöljárószó jelentéseit konkrétan és pontosan az LKŽₑ és a DLKŽ₈ₑ írja le. Mindkét szótár 8 jelentést különböztet meg ennél az elöljárószónál. A DLKŽ₈ₑ szerint a között elöljárószó a következők jelölésére használatos: 1. két tárgy által határolt helyet: A szekrény és az ablak közé tette a széket. Az út Vilnius és Kaunas között van. Az ajtó között (az ajtónyílásban) áll. 2. sok homogén dolog közepén, azokkal körülvéve elhelyezkedő helyet: A hajó jég közé szorult. Erdők között élünk. 3. két időpont által behatárolt időt: Éjjel egy és három óra között. 4. a lehetséges eltérések határait: Számuk öt és tíz között ingadozik. 5. hasonlósági, különbségi, ellentéti és egyéb viszonyokat: Sok közös vonás van közöttük. Béke a népek között. 6. kölcsönös cselekvéseket: Megbeszélték egymás között. Miközben mi beszélgettünk, közöttük vita támadt. 7. a felosztás résztvevőit: Ossza fel a vagyont az örökösök között. 8. olyan személyeket, akikkel állandó kapcsolatot tartanak fenn: Művészek között él. Újságírók között forog. Hasonló jelentéseket különböztet meg az LKŽₑ is; itt megjegyzik, hogy a között elöljárószós szerkezetek jelölhetik az olyan helyen való tartózkodást vagy cselekvést, amelyet valamely tárgyak határolnak; azokat a homogén tárgyakat vagy személyeket, amelyek körében a cselekvés végbemegy; a baráti viszonyokat; a tárgyak vagy személyek megjelölt csoportját, amelyből valaki valamilyen szempontból kiemelkedik; egymással kapcsolatban álló, egymáshoz viszonyuló személyeket; összehasonlított, egymás mellé állított személyeket, tárgyakat vagy jelenségeket; a lehetséges szélső értékek határait; valamint egy időtartamot. Jonas Šukys (1998: 512–517) is hasonló, de általánosabb jelentéseket különböztet meg a vizsgált elöljárószónál. A nyelvész szerint három jelentés – a helyé, az időé és a mennyiségé – szerkezetei korlátozásokkal kapcsolatosak; ritkábban egy sajátos módhatározói jelentés is előfordul (pl. zárójelek közé írni), továbbá a szerkezetek olyan tárgyakat is jelenthetnek, amelyek között eltérés van

162

BENDRINĖ KALBA | 97

vagy kommunikáció zajlik, és minden jelentésű elöljárószós szerkezet főnevet módosítva jelzővé válik.

A között elöljárószó jelentéseinek még rendszerezettebb leírása a KP S2-ben (2003: 107) található. Négy jelentést különböztetnek meg: helyet, időt, mennyiséget és tárgyat. A helyjelölő elöljárószó három árnyalatát azonban külön tárgyalják: 1) több tárgy között (pl. Tedd a széket a szekrény és az ablak közé); 2) valaminek a közepette (pl. Könyvek között töltöttem az életemet); 3) társaságot kifejező árnyalattal (pl. Az egybegyűltek között elégedetlenség támadt); hangsúlyozzák, hogy az elöljárószós szerkezet által kifejezett időt két időpont határolja, a mennyiséget szintén egy bizonyos érték korlátozza, a tárgyi jelentést pedig a tárgyak egymás közötti viszonyának jelentéseként írják le.

Az elöljárószó között jelentésének bemutatott leírásaiból kitűnik, hogy ez az elöljárószó a litván nyelvben leggyakrabban különféle körülményeket jelöl, amelyeket bizonyos értékek határolnak, vagy amelyek körülvételt fejeznek ki, továbbá olyan tárgyat is, amely kölcsönös viszonyokat jelöl. Ezen elöljárószó jellemző szemái: „bizonyos korlátozás”, „körülvétel” vagy „kölcsönös viszonyok”. J. Šukys (1998: 512) szerint: „[A] között elöljárószó általános jelentése az, hogy valami által korlátozott, körülvett állapotban van. A birtokos esettel és az ezt a szerkezetet irányító szóval együtt a között konkrétabb jelentéseket kap.” Ezt az összefoglalást még pontosíthatnánk azzal, hogy a vizsgált elöljárószós szerkezetek csak akkor használatosak, ha két vagy több tárgy kapcsolatát vagy kölcsönhatását kell jelezni.

2. AJÁNLÁSOK A TARP ELÖLJÁRÓSZÓS SZERKEZETEK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓAN

Remiantis „E. kalbos“ svetainės „Kalbos patarimų“ (KPₑ) dalyje pateikta prielinksnių norminimo raida, matyti, kad pirmieji prielinksnio tarp konstrukcijos taisymai buvo KPP₂ (1985). Aiškiausiai dabartinės rekomendacijos suformuluotos KP S2 (2003: 109), čia nurodomi trys veiksmažodžiai, su kuriais prielinksnio tarp konstrukcijos neteiktinos objektui reikšti: išsiskirti tarp ko (= skirtis iš ko), pvz.: Jis aiškiai norėjo tarp jų (= iš jų) išsiskirti; rinktis tarp ko (= rinktis iš ko), pvz.: Teks rinktis tarp kelių pasiūlymų (= iš kelių (pa)siūlymų) vieną; skirtis tarp ko (= skirtis iš ko), pvz.: Jis skiriasi tarp visų (= iš visų). O skirstyti tarp ko vertinama kaip vengtina konstrukcija, pvz.: Pradėta skirstyti parama tarp nukentėjusiųjų gyventojų (– nukentėjusiesiems gyventojams). Atsižvelgiant į tai, kad vienas iš cituotosios knygelės autorių yra J. Šukys, visai nestebina, kad panašios

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

163

vartojimo rekomendacijos pateiktos ir šio kalbininko knygoje (Šukys 1998: 516). Tiesa, šiame leidinyje galima rasti ir daugiau taisymų, bet jie neaktualūs administracinės kalbos vartosenai.

A KancKP-ban nincsenek javítások a között elöljárószóval alkotott szerkezetekre vonatkozóan; nyilvánvalóan e kiadvány készítésekor¹ a közigazgatási nyelvben nem merültek fel nagyobb problémák a között elöljárószó használatával kapcsolatban. Később az uniós intézmények fordítói kétségbe vonták az elöljárószó szerződések és megállapodások címében való megfelelő használatát, mivel felismerték az angol nyelv lehetséges hatását, ezért az között elöljárószós szerkezetet kerülendőként vették fel az AKA-ba: „Szerződés az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról, amelyet a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország <...> és a Finn Köztársaság kötött (–a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország <...> és a Finn Köztársaság szerződése az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról); vö. angolul <...> a szerződés <...> Belgium Királysága, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország <...> és a Finn Köztársaság között. Az uniós jogszabályok nyelvét szabályozó dokumentumok előírják, hogy a dokumentum címének fejlécében nem „szerződés között”, hanem „kinek a szerződése” formában kell fordítani.

A már tárgyalt, nyelvi normákat közvetítő kiadványok ajánlásai alapján, amelyeket a szótárakban leírt elöljárószó-jelentések és a kiemelt jellegzetes szemák figyelembevételével fogalmaztak meg, az AKA-ban is azt ajánlották, hogy bizonyos esetekben kerüljék a között elöljárószós szerkezeteket, például:

a) irány jelölésére kerüljük, például: A Svédország és Dánia között munkába ingázómunkavállalók (–Dániából Svédországba és Svédországból Dániába; Svédországba és Dániába); A helyi asszisztens utazási költségeinekhárom parlamenti munkahely közötti (–három munkahelyre történő) utazásokra vonatkozó költségeinek megtérítésére irányuló kérelmeket a kiküldetés kezdete előtt az illetékes titkársági osztályhoz kell benyújtani;

b) pasirinkimas tarp neteiktinas todėl, kad taip vertinamas veiksmažodis, iš kurio jis padarytas, pvz.: Antros kalbos pasirinkimas tarp (=iš) trijų kalbų; Pasirinkimas tarp (=iš) vidaus ir importinių produktų nėra ribojamas ir priklauso tik nuo komercinių išskaičiavimų.

c) kerülni kell a főnévi szerkezetben a adatcsere között fordulat használatát, pl.: A gyógyszeres kezelés során bekövetkező, nemkívánatos reakciót kiváltó hibákról szóló adatcsere, beleértve az illetékes gyógyszerfelügyeleti és betegbiztonságért felelős hatóságok (–beleértve az illetékes gyógyszerfelügyeleti és betegbiztonságért felelős hatóságok közötti adatcserét).

A KancKP első kiadása 1993-ban jelent meg.¹

164

BENDRINĖ KALBA | 97

Így tehát, amint látható, a normatív ajánlások az 1. fejezetben tárgyalt között elöljárószó szemantikáján és a vele alkotható szerkezetek lehetőségén alapulnak; leginkább a nem megfelelően jelölt objektum javítása ajánlott. Az uniós dokumentumok fordításaiban kétes hely-, pontosabban irányjelentésű szerkezetek is előfordulnak igékkel (utazni, szállítani stb.), illetve hasonló jelentésárnyalatú jelzős szerkezetek.

3. AZ TARP ELÖLJÁRÓSZÓS SZERKEZETEK HASZNÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A HIVATALOS NYELVBEN

Ebben a fejezetben a szerzők részletesebben elemzik a tarp elöljárószó használatának sajátosságait a hivatalos nyelvben, összehasonlítva a különböző időszakokat, tárgyalva a használat gyakoriságát, megállapítva, hogy a vizsgált szerkezetek mely jelentései jellemzők a hivatalos nyelvre, feltárva a jelzős szerkezetek felépítését és szemantikáját, valamint más kifejezési eszközökkel való versengésüket.

3.1. A tarp prepozíciós szerkezetek gyakorisága és jelentése

A DLKT adatai alapján elmondható, hogy a tarp prepozíciós szerkezetek a nyelvhasználat más területein gyakoribbak, mint a közigazgatási nyelvben (lásd az 1. táblázatot).

1. TÁBLÁZAT. A tarp prepozíció használata a DLKT-ben

Forrás: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/advanced.search.

A DLKT adatai szerint tehát a tarp a publicisztikai szövegekben tízszer gyakrabban fordul elő, mint a közigazgatási szakirodalomban. Ennek oka lehet, hogy a meglehetősen szigorúan meghatározott jelentésű prepozíció többnyire konkrét dolgok megjelölésére alkalmas, ezért a tarp nemigen alkalmas az általános kifejezésre a közigazgatási nyelvben, bár igen hasznos, amikor a cselekvés pontosan körülhatárolt helyét kell meghatározni.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

165

Mint említettük, a tarp prepozíció használata a 20. század végén nem okozott különösebb problémát a közigazgatási nyelvben, ezért annak tisztázására, hogy ezt többek között ritka használata is okozhatta-e, megkíséreltük megállapítani a prepozíció előfordulási gyakoriságát. E célból különböző időszakokban a TAR-ban közzétett dokumentumokat hasonlítottuk össze (lásd a 2. táblázatot).

2. TÁBLÁZAT. A tarp prepozíciós szerkezetek használata a TAR-ban közzétett dokumentumokban

A dokumentum elfogadásának dátuma

A közzétett dokumentumok száma

Azoknak a dokumentumoknak a száma, amelyekben a tarp prepozíciós szerkezetek előfordulnak

száma

arány,%

1993-01-01–1997-12-31

18 135

1 590

8,8

2023-01-01–2023-09-01

18 018

3 665

20,3

A 2. táblázat adataiból kitűnik, hogy mintegy 30 év alatt több mint kétszeresére nőtt a tarp prepozíciós szerkezetek száma a közigazgatási litván nyelvben. Ezek természetesen csak hozzávetőleges adatok, mivel a dokumentumok számát vettük számba, nem pedig az előfordulásokat (ezeket a TAR nem közli), de a tendencia egyértelmű, ezért elmondható, hogy a 21. század elején a tarp prepozíciós szerkezetek gyakrabban fordulnak elő, mint a 20. század végén. A szerkezetek gyarapodásának egyik oka lehet a szemantikájuk is, mivel a közigazgatási nyelvben ezek leggyakrabban tárgyak közötti kölcsönhatást vagy kapcsolatot jelölnek, és az ilyen szabályozott esetek száma különösen azután nőtt meg, hogy Litvánia csatlakozott az EU-hoz – a széles körű együttműködés miatt szükséges a különféle tárgyak és alanyok közötti viszonyok pontos meghatározása és leírása.

A tarp prepozíciós szerkezetek mai közigazgatási litván nyelvben betöltött jelentéseinek tisztázása érdekében a TAR-ban közzétett, 2018-01-01 és 2023-09-01 között elfogadott dokumentumokban vizsgáltuk e szerkezetek használatát². A tarp prepozíciós szerkezetek 32 057 dokumentumban fordultak elő (némelyikben több alkalommal is).

A tarp prepozíciós szerkezetek jelentésgyakoriságának dokumentumokban való vizsgálatához a TAR-ban közzétett 1000 dokumentumban (2023-06-14–2023-09-01) előforduló szerkezeteket elemeztük (lásd a 3. táblázatot).

² Az idézett példák mellett a TAR-beli közzététel dátumát tüntetjük fel; ez későbbi is lehet, mint a dokumentum elfogadásának dátuma.

166

BENDRINĖ KALBA | 97

3. TÁBLÁZAT. A tarp névutó szerkezeteinek jelentései a TAR-ban közzétett dokumentumokban

Jelentések

Ob-jek-tum

Körülmények

Hely

Idő

Jelzői szerkezetek

Magyarázó mondatrészek a közöttük szerkezettel

Összesen

Gyakoriság

Egység

370

207

51

1445

225

2298

Százalék

16

9

2

63

10

100

A vizsgált dokumentumokból látható, hogy az adminisztratív nyelvben az igei kapcsolatokba beépülő, a tarp névutót tartalmazó szerkezetek a következő jelentésekben fordulhatnak elő:

1) tárgy, például: Közvetítő szerepet töltenek be a lakó és családtagjai, rokonai, barátai között a kapcsolatok helyreállítása vagy fenntartása érdekében TAR, 2023-06-19, Nr. 12125; <...> mivel a vállalkozás kicsi, korlátozott erőforrásokkal és munkaerőhiánnyal rendelkezik, az információkat össze kell hangolni a különböző államokban található szervezetek között <...> TAR, 2023-09-07, Nr. 17697; Hasonlóképpen ez a módszer az ellenőrzött ügyletekből származó veszteség társult személyek közötti felosztására is alkalmazható, ha az ilyen veszteséget nem társult személyek között is felosztanák TAR, 2020-10-22, Nr. 21932. A 3. táblázatból látható, hogy ez az adminisztratív nyelvre meglehetősen jellemző jelentés; az ilyen esetek a névutós szerkezetek egyéb jelentései között mintegy 15%-ot tesznek ki;

2) hely, például: A pont és az alpont sorszáma között, valamint az alpont sorszáma után pontot kell tenni TAR, 2023-05-15, Nr. 9138; A Litván Köztársaság földtörvénye 10. cikke 5. része 4. pontja alapján az állami földterületeket árverés nélkül értékesítik, ha azok magántulajdonú földterületek között helyezkednek el, és nem haladják meg a kormány által meghatározott méretet; az ilyen földterületek tulajdonosai TAR, 2022-12-23, Nr. 26536; Telšiai városában a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát a vizsgált területek között mérik, ezért elmondható, hogy a városban kellően kedvező feltételek adottak a munkavégzéshez <...> TAR, 2023-09-07, Nr. 17729. A helyet jelölő körülmény értékű szerkezetek az előfordulások mintegy 9%-át teszik ki (lásd a 3. táblázatot);

3) idő, például: Az ülésszakok között sürgős esetekben ilyen határozatot a köztársasági elnök is meghozhat, egyúttal rendkívüli parlamenti ülésszakot hívva össze a kérdés megvitatására TAR, 2022-12-23, Nr. 26607; Az ülések között a folyó ügyeket is meg lehet vitatni, és a bizottság tagjainak véleménye kifejez-

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

167

e-mailben A TAR, 2022-05-02, Nr. 9115 dokumentumban ilyen használati esetet találták a legkevesebbet, mindössze körülbelül 2%-ot (lásd a 3. táblázatot).

Az tarp elöljárószó e jelentéseiben használt szerkezetei a főneveket jellemezve jelzői szerkezetekké válnak; sajátosságaikról az adminisztratív nyelvben a következő alfejezetek szólnak. Ez a jelentés a legjellemzőbb az adminisztratív nyelvre, használati eseteinek aránya körülbelül 63% (lásd a 3. táblázatot). Ez az adminisztratív nyelv sajátossága, amelyet e használati terület jellegzetességei határoznak meg: az adminisztratív nyelvre jellemző a főnévi kifejezésmód, mivel gyakran nem konkrét, hanem általánosított, szabályozott cselekvéseket vagy azok körülményeit kell leírni.

Az adminisztratív nyelvre különösen jellemzőek a tarp jų bevezető szavakkal álló értelmező mondatrészek; ez egy szabványos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a jellemzett fogalom terjedelmének pontosítását. A vizsgált használati esetek mintegy 10%-át teszi ki (lásd a 3. táblázatot), például: Az önkormányzati igazgatás alkalmazottainak (köztük a munkásoknak) a végzett feladatok vagy teendők összetettségétől, terjedelmétől és jellegétől függően a következő pótlékok adhatók TAR, 2023-01-11, Nr. 505; A beszerzés szervezőjének a kérelem-feladatkiírásban fel kell tüntetnie: <...> a szállítók alkalmasságára vonatkozó követelményeket, tarp jų továbbá az együttes kérelmet vagy ajánlatot benyújtó egyes szállítókra vonatkozó követelményeket <...> TAR, 2023-01-13, Nr. 685.

A TAR dokumentumaiban a tarp normától eltérő, igei szerkezetekben való használatára mindössze néhány példát találtak, például: <...> az átszervezés célja a költségvetési intézmény tevékenysége és irányítása hatékonyságának, igazgatásának és a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása, valamint a feladatok intézmények közötti ésszerű elosztása (– a feladatok intézményekhez rendelése) <...> TAR, 2020-01-31, Nr. 2157; <...> nem határozták meg, hogyan kell a közös használatú részt a tulajdonostársak között elosztani (– a tulajdonostársaknak), lehetővé téve számukra annak megváltását TAR, 2022-12-29, Nr. 27194; Tehetséges tanuló – általános iskolában tanuló, tehetséges, motivált, különleges képességekkel rendelkező, és kitűnik eredményeivel a között (=az) hasonló tapasztalatú és környezetű kortársai körében, köztársasági vagy nemzetközi olimpiákon TAR, 2023-09-01, Nr. 17253.

3.2. A jelzői szerkezetek struktúrája és szemantikája

Az tarp elöljárószó az adminisztratív nyelvben abban különbözik, hogy használati eseteinek több mint felét (63%) a jelzői, vagyis főneveket jellemző szerkezetek teszik ki.

Az tarp elöljárószós szerkezeteket tartalmazó főnévi csoportok egy alaptagból, az tarp elöljárószóból és egy bővítményből állnak, például: együttműködés az osztályok között. A bővítménynek vagy többes számú birtokos esetű formában kell állnia

168

BENDRINĖ KALBA | 97

(pl.: távolság az épületek között, ellentmondások a bizonyítékok között, kapcsolat a jelenségek között), vagy az és kötőszóval kell összekapcsolni két vagy több, kölcsönhatásban álló tárgyat jelölő szót vagy szókapcsolatot (pl.: vita a munkavállalók és a munkáltató között, különbség az áruk és a szolgáltatások között, kapcsolat a személy tevékenysége, egészsége, életminősége és természetes adottságai között).

A jelzői szerkezetek szemantikája azoknak az igéknek a jelentéséhez kapcsolódik, amelyekből a szerkezetek alapszavai származnak. Az ilyen szerkezetek normativitásának megítélésekor figyelembe veszik a főnevek alapszavainak vonzatképességét. A DLKG (2006: 519) szerint a főnévi szerkezetekben „[A]z elöljárók birtokos esettel kapcsolódnak azokhoz a főnevekhez, amelyek az adott szerkezetet vonzó <...> igékből <...>; melléknevekből <...> származnak.” Az LKG III (1976: 216) példája azonban: együttműködés az író és a fordító között (vö. együttműködik az író és a fordító) azt mutatja, hogy az igei szerkezet főnévivé alakításakor bizonyos eltérések lehetségesek a szokásos vonzatkerettől.

A tarp elöljárószó jelzői szerkezeteinek gyakoriságának megállapítása érdekében megvizsgálták az ezekre a szerkezetekre vonatkozó előfordulásokat a TAR-ban közzétett 1000 dokumentumban (2023-06-14–2023-09-01). A vizsgált dokumentumokban az tarp elöljárószó 1445 jelzői szerkezetét találták. A 4. táblázat azokat a szavakat sorolja fel, amelyekkel a TAR-ban közzétett dokumentumokban leggyakrabban alkotnak jelzői szerkezeteket, vagyis amelyek előfordulási gyakorisága meghaladja az 1%-ot.

4. TÁBLÁZAT. Azok a szavak, amelyekkel a TAR-ban közzétett dokumentumokban leggyakrabban alkotnak jelzői szerkezeteket az tarp elöljárószóval

Sorszám | A szerkezet alaptagja | Előfordulások száma, db | Előfordulási gyakoriság,% | 1. | távolság | 58 | 4 | 2. | együttműködés | 42 | 3 | 3. | vita | 156 | 10 | 4. | ellentmondás | 38 | 2 | 5. | felosztás | 113 | 8 | 6. | kapcsolat | 136 | 9 | 7. | viszony | 61 | 4 | 8. | szerződés | 217 | 15 | 9. | különbség | 82 | 6 | 10. | egyéb szavak | 542 | 39 | Összesen | 1445 | 100

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

169

Amint a 4. táblázatból látható, a legtöbb jelzős szerkezet a szerződés és a vita szavakkal jön létre, mivel ezek a szavak a közigazgatási területen gyakran használt fontos fogalmakat jelölnek.

A TAR-ban közzétett dokumentumokban a jelzői szerkezetek többségének tárgyi jelentésárnyalata van: a leggyakoribb jelzői szerkezeteket alkotó 9 szó közül (4. táblázat) 8-cal tárgyi jelentésárnyalatú szerkezetek jönnek létre, például: Valamennyia felek közötti vitát a Szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi vitát konzultációval és tárgyalással, jóhiszeműen rendezik TAR, 2023-06-26; Abban az esetben, hakét szakértői vélemény között ellentmondás áll fenn, gazdasági szakértői vizsgálatot kellett volna elrendelni, de erre nem került sor, ami az ügy körülményeinek nem megfelelő feltárásához vezetett TAR, 2023-09-08, Nr. 17830; Az összegyűjtött információ segít megérteni, hogyan alakulnak ki a jelentésbelikapcsolatok a tanuló meglévő és újonnan szerzett tapasztalatai között, továbbá segít átgondolni a tanulási folyamatot, a sikerek és kudarcok okait TAR, 2023-08-31, Nr. 17187.

Az ilyen szerkezetek alaptagja leggyakrabban igéből képzett főnév, például: szakadék a város és a falu között TAR, lemaradás a munkaerőpiaci igények és a munkaerő képzettsége között TAR, együttműködés intézmények, szervezetek, állami és önkormányzati szervek között TAR, összhang az óvodai és az iskola-előkészítő nevelési programok között TAR, adatcsere a személy és a vámhatóság között TAR, eltérés az ügyleti ár és az eszköz átlagos piaci értéke között TAR, nézeteltérés a munkavállaló és a munkáltató között TAR, kereskedelem az uniós országok között TAR, ellentmondás az egyes számviteli nyilvántartások adatai között TAR, kapcsolatok a lakosok és a helyi közigazgatási hivatal között TAR, arány a finanszírozásra ajánlott és nem ajánlott pályázatok között TAR, összefüggés a munkavállalói termelékenység és a bérek között TAR, a felek közötti ügylet TAR, kölcsönhatás a magán- és a közszféra között TAR, az anyagok áramlása a rendszer különböző szintjei között TAR, közlekedési kapcsolat a járásközpont és a távolabbi települések között TAR, írásbeli megállapodás az intézmények között TAR, béke-szerződés két magánjogi jogalany között TAR, közvetítés a személy és környezete között TAR.

Ritkábban fordulnak elő olyan szerkezetek, amelyek hely- vagy időviszonyban határozzák meg a főnevet, például: <...> minimális távolság az épületek között legalább 10 m kell legyen TAR, 2022-12-08, Nr. 25108; <...> a rudak közötti távolság nem lehet nagyobb 20 mm-nél TAR, 2023-06-23; Ha a panaszt a Seim elé terjesztették, a panasz elbírálásának határidejébe nem számít bele a Seim ülésszakai közötti idő TAR, 2023-01-04, Nr. 157; A jelentések közötti időszak – az az időszak, amely az értékesítő és/vagy szolgáltató automata bekapcsolásától, valamint az üzembe helyezéshez szükséges valamennyi

170

BENDRINĖ KALBA | 97

eljárás elvégzésének időpontjától <...> a következő jelentés kinyomtatásáig (rögzítéséig), illetve a mérőadatok következő rögzítéséig tart TAR, 2023-06-27.

Az uniós dokumentumokban kiemelkednek a között elöljárószós jelzős szerkezetek, amelyek alaptagja nemzetközi szó; valószínű, hogy e szerkezetek használatát az angol nyelv hatása is ösztönzi, például:

Az „Európai horizont” program költségvetésének végrehajtásáról szóló információk, ideértve a COST-ra vonatkozó információkat, <...> valamint az Unió és valamennyi társult ország közötti pénzügyi egyensúly (vö. angolul: financial balances between the Union and all associated countries) OL L 167I, 2021-05-12, p. 1–80; Végül létrejöhetne az Európai Bizottság által ösztönzött, határokon átnyúló párbeszéd a különböző nemzeti fórumok között (vö. angolul: dialogue between different national forums), hogy megosszák az üzleti vállalkozások átadásának előmozdításával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat az EU tagállamaiban OL C 486, 2022-12-21, p. 9–14; <...> az ilyen intézkedések alkalmazása nem jelenthet önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést a hasonló feltételek között lévő Felek között (vö. angolul: discrimination between the Parties), OL L 11, 2018-01-14, p. 23–1079; <...> e [ajánlások] révén elő kell segíteni az intézkedések tagállamok közötti koordinációját (vö. angolul: coordination of measures between Member States) OL L 314, 2022-12-06, p. 26–63.

További nemzetközi szavak is felsorolhatók, amelyek a között elöljárószóval használatosak. Tárgyi jelentésárnyalatúak a következő szerkezetek: távolság az igazságügyi szervek és a kormányzat más ágai között EUR-lex, kiadatás a tagállamok között EUR-lex, biztonságos kommunikációs csatorna az ETIAS központi rendszere és az AIS központi rendszere között EUR-lex, ütközés az európai uniós szabályok és a nemzeti szabályok között EUR-lex, fegyveres konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah miatt EUR-lex, kommunikáció a vállalat valamennyi alkalmazottja között EUR-lex, kommunikáció a nemzeti és helyi szintű szervek között EUR-lex, konzultáció az illetékes hatóságok között EUR-lex, vezető pozíció a szomszédos országok között EUR-lex, verseny a kikötők és a tengeri szállítási szolgáltatók között EUR-lex, kapcsolatok a tagok között EUR-lex, szerződések az exportőrök és beszállítóik között EUR-lex, migráció az uniós országok között EUR-lex, bírósági eljárás az intézmény és a fellebbező között EUR-lex, rotáció csoportok között EUR-lex, szinergia a polgári és a védelmi kutatás között EUR-lex.

Hely- és időviszonyt kifejező jelentésárnyalatúak a következő szerkezetek: utak infrastruktúrája az Unió és Törökország között EUR-lex, szállítás

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

171

Törökország és Északkelet-Ázsia között EUR-lex, időszak az opció lejárati dátuma és a beszámolókészítés dátuma között EUR-lex.

Több oka is lehet annak, hogy ezekben az esetekben a között névutót használják. Először is, ezeknek a nemzetközi szavaknak a litván megfelelői kapcsolódhatnak a között névutós szerkezethez: vö. távolság / disztancia között, kommunikáció / kapcsolattartás között, vita / konfliktus között, egyensúly / balansz között, kapcsolatok / kontaktusok között. Másfelől nem minden nemzetközi szónak van litván megfelelője; ilyen esetekben a között névutó kiválasztását a névutó és a nemzetközi szó jelentésének összeegyeztethetősége határozza meg, amikor az objektumot a kölcsönös kapcsolatok jelentésárnyalatát hangsúlyozva kívánják jellemezni, például: csatorna között, migráció között, rotáció között, szinergia között.

3.3. A között névutós szerkezetek versengése más szerkezetekkel

J. Šukys bizonyos esetekben azt javasolta, hogy a között névutós szerkezetek helyett más megfogalmazást részesítsenek előnyben: „Nem kellene a cselekvés módját megnevezni ott, ahol célszerűbb az alanyokat hangsúlyozni, például: A bérleti szerződést a vállalat képviselője és az egyetem rektora között írták alá (– a szerződést <...> képviselő és <...> rektor írta alá) (Šukys 1998: 515). Igaz, ezek a javítások nem kerültek be a KancKP-be. Azonban a városközi szerződés helyett a városok közötti szerződés vagy városi szerződés, a bankközi szerződés – bankok közötti szerződés vagy a bankok szerződése használatát javasolják. A KancKP tehát a szerződés között szerkezet használatát az adminisztratív nyelvben ajánlott változatként indokolja a birtokos szerkezet mellett. Igaz, később Pranas Kniūkšta (2005: 160–162), a szerződés és megállapodás szavakat tartalmazó szerkezetek változatait ismertetve, nem közöl a között névutót tartalmazó szerkezetet.”

Ezt a szerkezetet másként értékeli az AKA (lásd még a 2. fejezetet). Eszerint a dokumentumok címében a szerződés között kerülendő; „ez a névutó egyébként sem alkalmas a szerződő felek megnevezésére (nem dokumentumcímben), őket birtokos esetben kell megnevezni, például: Bevételek az együttműködési szerződés között Svájc és az Európai Atomenergia-közösség között (=Svájc és az Európai Atomenergia-közösség együttműködési megállapodása).” Az idézett kiadvány a megállapodások címében is a között névutó kerülését javasolja, és a birtokos szerkezetet részesíti előnyben: Schengenben aláírt Megállapodás között a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság,

172

BENDRINĖ KALBA | 97

és a Francia Köztársaság kormányai között közös határaik ellenőrzésének fokozatos megszüntetéséről (– a Benelux Gazdasági Unió államai, a Német Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányainak megállapodása közös határaik ellenőrzésének fokozatos megszüntetéséről).

Néha a közötti szerkezetet a mondat gördülékenysége érdekében jobb lenne birtokos szerkezettel helyettesíteni, hogy szintaktikailag világosabb legyen, különösen akkor, ha két, ugyanazon főmondati tag által vonzott névutós szerkezet kerül egymás mellé, például: Szeretném hozzátenni, hogy véleményem szerint ez a helyzet hasonlít amunkáltató és munkavállaló közötti, a szükséges változtatásokról folytatott vitához (vö. a munkáltató és a munkavállaló szükséges változtatásokról folytatott vitája) 62017CC0041, 2018-04-26.

A közötti névutós szerkezet azonban célszerűbb, ha bővített vonzata van, vagy ha az alaptagnak egyeztetett vagy egyeztetés nélküli jelzője van, például: Ezenkívül a kereskedelmi tárgyalásokról hivatalos és részvételen alapulópárbeszédet kell folytatni a felelős nemzeti hatóságok, valamint a helyi és regionális hatóságok között HL C 461, 2018-12-21, p. 5–15; <...> meg kell állapítani minden olyan egyéb körülményt, amely tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséghez vezetheta (EU) 2020/1503 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említett személyek között HL L 287, 2022-11-08, p. 1–4; A teljesen liberalizált, jól működő kiskereskedelmi villamosenergia-piac ösztönöznéaz árversenyt és a nem árjellegű versenyt a meglévő szolgáltatók között, és új szereplőket ösztönözne a piacra lépésre, ezáltal szélesítené a fogyasztók választási lehetőségeit és jobban kielégítené igényeiket HL L 158, 2019-06-14, p. 125–199.

A közötti szerkezetek nem megfelelőek, ha egyoldalú, nem pedig kölcsönös kapcsolatot jelölnek, például: <...> fontos biztosítani, hogya déli szomszédos országok és Európa közötti migráció (– a déli szomszédos országokból Európába) rendezett módon történjen, és a szolidaritás, az egyensúly és a közös felelősség elvei alapján kezeljék, egyúttal küzdve az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen HL C 125, 2023-04-05, p. 154–165.

KÖVETKEZTETÉSEK

A szótárak, nyelvtanok és más nyelvészeti kiadványok leírásai alapján a tarp elöljárószó általános jelentése: valami által határolt, valamivel körülvett állapot, illetve objektumok közötti kapcsolatok jelölése. Az ezzel az elöljárószóval alkotott szerkezeteket két vagy több objektum kapcsolatának, viszonyának, valamint egy behatárolt időszaknak vagy helynek, illetve körülvett állapotnak a jelölésére használják.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

173

A normatív ajánlások a tarp elöljárószó szemantikáján és a vele alkotható szerkezetek lehetőségén alapulnak; leginkább a nem megfelelően jelölt objektum kijavítását javasolják. Az uniós dokumentumok fordításaiban kétes hely- (pontosabban irány-) jelentésű, igékkel alkotott szerkezetek is előfordulnak (važinėti, vežioti stb.), valamint olyan jelzős szerkezetek, amelyeknek hasonló jelentésárnyalatuk van. Az elöljárószó tisztázott szemantikáját figyelembe véve arra kell ügyelni, hogy a tarp szerkezetek nem alkalmasak az objektumok egyoldalú, nem pedig kölcsönös (többirányú) kölcsönhatásának jelölésére.

A kutatás feltárta, hogy mintegy 30 év alatt a tarp elöljárószóval alkotott szerkezetek száma a litván közigazgatási nyelvben több mint kétszeresére nőtt. A szerkezetek gyakoribbá válásának egyik oka az lehet, hogy a közigazgatási nyelv sajátosságai miatt kihasználják e szerkezeteknek azt a lehetőségét, hogy az objektumok közötti kölcsönhatást vagy kapcsolatot jelöljék, mivel az együttműködés széles körű körülményei között gyakran pontosan meg kell határozni és le kell írni a különféle szabályozott objektumok vagy alanyok viszonyait.

A tarp elöljárószó vizsgált szerkezeteinek használatából kitűnik, hogy az előfordulások több mint felét (körülbelül 63%-át) jelzős szerkezetek alkotják, mivel a közigazgatási nyelvben gyakran van szükség főnévi kifejezésre az általánosított, szabályozott tevékenységek leírásához. A tarp szerkezetek továbbá objektum-, ritkábban hely- és időjelentésben is használhatók. A közigazgatási nyelvre különösen jellemzőek a tarp jų bevezető szót tartalmazó, magyarázó mondatrészek; ez olyan szabványos megfogalmazás, amely lehetővé teszi a leírt fogalom körének pontosítását.

A tarp szerkezetek és más kifejezési módok között versengés alakulhat ki, különösen a birtokos esetű szerkezetekkel; a világosság és gördülékenység érdekében kerülni kell, hogy egy főnevet két, különböző elöljárószóval alkotott szerkezettel írjunk le.

A XXI. századi litván közigazgatási nyelvben a tarp szerkezetek gyakoribbá váltak, mivel lehetővé teszik a kölcsönös viszonyok különféle jelentésárnyalatainak pontosabb kifejezését, különösen a jelzős szerkezetekben az objektum jelentésárnyalatainak kifejezését.

ŠALTINIAI

AKA – Administracinės kalbos aktualijos, sud. L. Murinienė, R. Vladarskienė, 2014. Prieiga internete: https://administracinekalba.lki.lt/index.php?meniu= pradinis.

EUR-lex – Europos Sąjungos teisės aktų ir kitų viešų dokumentų bazė „EUR-lex“. Prieiga internete: http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm.

174

BENDRINĖ KALBA | 97

KancKP 2021 – Kanceliarinės kalbos patarimai (internetinis leidimas), sud. Pranas Kniūkšta, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://kanceliariniaipatarimai.lki.lt/.

DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/.

TAR – Lietuvos Respublikos teisės aktų registras. Prieiga internete: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index.

LITERATŪRA

DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras.

DLKŽ_8e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. S. Keinys, 8-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/.

Jablonskis Jonas 1928: Rygiškių Jono „Linksniai ir prielinksniai. Jų vartojimas mūsų kalboje“, Kaunas: „Sakalo“ B-vės leidinys.

Kniūkšta Pranas 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

KP_e – Kalbos patarimai. Prieiga internete: https://ekalba.lt/kalbos-patarimai/.

KPP₂ – Kalbos praktikos patarimai, sud. Aldonas Pupkis, vyr. red. Z. Zinkevičius, 2-as patais. ir papild. leidimas, Vilnius: Mokslas, 1985.

KP S2 – Kalbos patarimai 2: Sintaksė: Prielinksnių ir polinksnių vartojimas (S2), sud. R. Miliūnaitė, teksto aut. Aldonas Pupkis, Jonas Šukys, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003.

LKG III – Lietuvių kalbos gramatika 3: Sintaksė, vyr. red. K. Ulvydas, V. Ambrazas, A. Valeckienė, Vilnius: Mokslas, 1976.

LKŽ_e – Lietuvių kalbos žodynas, 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas.

Pakerys Jurgis 2006: Veiksmo pavadinimo konstrukcija lietuvių kalbos gramatikoje. – Daiktavardinio junginio tyrimai, red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla.

Šukys Jonas 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa.

Valiulytė Elena 1998: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

Gauta 2023-12-15

Priimta 2024-03-09

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

175

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

CONSTRUCTIONS WITH PREPOSITION TARP IN ADMINISTRATIVE LITHUANIAN LANGUAGE

S u m m a r y

The article examines the peculiarities of using constructions with the preposition tarp in the administrative Lithuanian language. The aim of the article is to discuss the semantics of constructions with the preposition tarp, as revealed in Lithuanian dictionaries and other language publications, as well as the recommendations regarding the usage of tarp in normative language publications, in order to clarify the specificities of using these prepositional constructions in the administrative Lithuanian language. The sources of the research include legal acts and other documents published in the Register of Legal Acts and the Lithuanian translations of documents available on the official website of the EU law Eur-lex. The usage from the last five years (2018–2023) is investigated.

Referring to the descriptions from dictionaries, grammars and other language publications, the general meaning of the preposition tarp implies limitation, presence between something or relationship between objects. Constructions with this preposition are used when it is necessary to denote a connection or relationships between two or more objects. Normative recommendations are based on the semantics of the preposition tarp and the capacity to form constructions; most recommendations focus on correcting an improperly modified object. The translations of documents from the EU institutions also include questionable constructions with verbs (važinėti, vežioti, etc.) expressing place (to be more precise, direction) or attributive constructions with a similar shade of meaning.

The research revealed that over approximately 30 years, the usage of constructions with the preposition tarp has more than doubled in the administrative Lithuanian language. The analysed usage of constructions with the preposition tarp suggests that attributive constructions make up more than half of the cases. This is because noun expression is characteristic of administrative language, as it is often required to describe not specific but generalized actions, which are being regulated. Additionally, tarp is used in the meaning of place, time, and object. Explanatory parts of the sentence introduced by the words tarp jų are especially common in administrative language; it is a standard formulation that allows us to clarify the scope of the concept being described. Constructions with the preposition tarp can compete with other forms of expression, especially with genitive constructions. Which of the competing constructions is selected depends on whether the phrase is not the title of a document

176

BENDRINĖ KALBA | 97

ment and what the sentence structure is. To ensure clarity and fluency, it is advisable to avoid modifying a single noun with two different prepositional constructions.

KEYWORDS: preposition tarp, prepositional constructions, attributive constructions, administrative language, syntax.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

PRIELINKSNIO TARP KONSTRUKCIJOS ADMINISTRACINĖJE LIETUVIŲ KALBOJE

Santrauka

Straipsnyje nagrinėjami prielinksnio tarp konstrukcijų vartojimo ypatumai administracinėje lietuvių kalboje. Straipsnio tikslas – aptarus prielinksnio tarp konstrukcijų semantiką, atskleistą lietuvių kalbos žodynuose bei kituose kalbos leidiniuose, ir rekomendacijas dėl tarp vartosenos kalbos norminamuosiuose leidiniuose išsiaiškinti šio prielinksnio konstrukcijų vartojimo savitumą administracinėje lietuvių kalboje. Tyrimo šaltiniai – teisės aktai ir kiti dokumentai, paskelbti Teisės aktų registre, ir Europos Sąjungos teisės portale EUR-lex paskelbti dokumentų lietuviški vertimai. Tirta pastarųjų penkerių (2018–2023) metų vartosena.

Remiantis žodynų, gramatikų ir kitų kalbos leidinių aprašais, bendroji prielinksnio tarp reikšmė – buvimas ribojamam, supamam ko nors, objektų tarpusavio santykių reiškimas. Šio prielinksnio konstrukcijos vartojamos tada, kai reikia pažymėti dviejų ar daugiau objektų sąsają ar santykius. Norminamosios rekomendacijos paremtos prielinksnio tarp semantika ir galimybe sudaryti konstrukcijas, daugiausia rekomenduojama taisyti netinkamai žymimą objektą. ES dokumentų vertimuose atsiranda ir abejotinos vietos (tiksliau, krypties) reikšmės konstrukcijų su veiksmažodžiais (važinėti, vežioti ir pan.) ar tokį pat reikšmės atspalvį turinčių pažymimųjų konstrukcijų.

Atlikus tyrimą paaiškėjo, kad maždaug per 30 metų administracinėje lietuvių kalboje prielinksnio tarp konstrukcijų padaugėjo daugiau nei du kartus. Iš tirtos prielinksnio tarp konstrukcijų vartosenos matyti, kad daugiau kaip pusę pavartojimo atvejų sudaro pažymimosios konstrukcijos, administracinėje kalboje daikta-

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Prielinksnio tarp konstrukcijos administracinėje lietuvių kalboje

177

vardinė raiška dažnai reikalinga apibendrintiems reglamentuojamiems veiksmams apibūdinti. Taip pat tarp vartojamas vietos, laiko ir objekto reikšme. Administracinei kalbai itin būdingos aiškinamosios sakinio dalys su įvadiniais žodžiais tarp jų, tai standartinė formuluotė, leidžianti patikslinti apibūdinamos sąvokos apimtį. Prielinksnio tarp konstrukcijos gali konkuruoti su kitokia raiška, ypač su kilmininko junginiais. Vienas iš konkurentų gali būti pasirenkamas atsižvelgiant į tai, ar junginys yra dokumento pavadinimas, taip pat į sakinio struktūrą, o siekiant aiškumo ir sklandumo, derėtų vengti vieną daiktavardį apibūdinti dviem skirtingų prielinksnių konstrukcijomis.

ESMINIAI ŽODŽIAI: prielinksnis tarp, prielinksninės konstrukcijos, pažymimosios konstrukcijos, administracinė kalba, sintaksė.

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

178

BENDRINĖ KALBA | 97