L I E T U V I Ų T E R M I N O L O G I J A

L I E T U V O S T S R M O K S L Ų A K A D E M I J A

Z. ZINKEVIČIUS

LITVÁN LEXIKA EGY 1724-ES EURÓPAI ÚTIKÖNYVBEN

1724-ben Lipcsében megjelent a „Leit-Stern der Reifenden”¹ című európai útikönyv. Három, külön paginációval rendelkező részből állt: az elsőben (152 o.) az utazás során akkoriban szükséges imák és szent énekek gyűjteményét közölték, a másodikban (48 o.) orvosi tanácsokat és gyógyszerrecepteket soroltak fel, a harmadik, legnagyobb részben (215 o.) pedig Európa országait írták le, és az azokban való utazással kapcsolatos tudnivalókat ismertették.

A kiadvány elejére egy meglehetősen terjedelmes (10 o.) L. J. Feler-előszót illesztettek. Megírásának dátumaként 1681.II.29. van feltüntetve. A könyv tehát csaknem fél évszázaddal a kiadása előtt készülhetett. Következésképpen a 17. század második feléből, sőt akár a közepéről származó adatokat közöl. Maga a könyv praktikus zsebformátumban jelent meg, apró betűkkel nyomtatták, és minden tekintetben utazás közbeni használatra szabták.

Bennünket leginkább e kiadvány harmadik része érdekel, amely Litvániáról és a litván nyelvről szól, és eddig ismeretlen litván szavak és mondatok jegyzékét közli német fordításaikkal.

Ennek a résznek külön címlapja és külön címe van, mintha önálló könyv volna². Szerzőjeként Gottfried Kirch van megnevezve. Amint az a címbeli megszólításából (der Stern-Kunſt Ergebenen) és L. J. Feler előszavából (in der Aſtronomie

¹Az akkori szokások könyvének hosszú címe van. Teljes egészében így szól: Unentbehrlicher dreyfacher Leit-Stern der Reißenden / So dieſelben richtig leitet I. 3u wahren Gottesfurcht durch D. Joh. Habermanns Morgen- und Abend-Segen, und andere Gebeth und Lieder / II. 3u erwünſchter Geſundheit durch einen kurtzen Unterricht von Erhaltung derſelben und Verſchreibung heilſamer Hülffs-Mittel / III. 3u richtiger Brkänntniß der Wege durch Gottfried Kirchs, Europäiſchen Wandersmann, dem etliche Kupffer beygefügt / in welchen die Wege und Städte auf eine gantz neue Art gezeiget werden. Mit einer Vorrede L. Joachim Fellers, Poëj. P. P. auf der Univerſität Leipzig. Mit Churfürſtl. Sächſ. Privilegio. Leipzig, 3u finden bey Gottfried Heſſens Witbe. Anno 1724. – E könyv egyik példánya Rigában volt M. Rudzis professzornál, aki szívesen kölcsönadta használatra e tanulmány szerzőjének. Ezért ezúton hálás köszönet illeti. Később ezt a példányt a Vilniusi Egyetem könyvtárának ajándékozta (a ritka könyvek osztályán őrzik).

²A cím itt is hosszú: Europäiſcher Wandersmann, Welcher, als ein getreuer Reise-Gefert, aufs aller kürzeſte die Länder und Königreiche in Europa erzehlet; auch als ein Dolmetſcher gute Nachricht giebt von denen gebräuchlichſten Sprachen ſolcher Länder, ohne welche ein Reiſender daſelbſt ſchwerlich fortkommen kan. Hiernechſt ſind auch Unterſchiedene Rechen-Täflein zu finden, welche theils zum Wechſel einheimiſcher und fremder Münze, theils zum Kauff und Verkauffen, andere aber zur Zeit- und Ort-Rechnung dienen. Alles den Reiſenden zum beſten alſo angeordnet und heraus gegeben Von Gottfried Kirchen, der Stern-Kunſt Ergebenen. Leipzig, 3u finden bey Gottfr. Heſſens Wittwe, Anno 1724.

15. Lietuvių terminologija

225

(wohlgrįndete Mann), minden valószínűség szerint ez a jól ismert német csillagász, Gottfried Kirchas (1639–1710) volt. L. J. Feleris a szerzőt jelentős kalendáriumszerkesztőnek tartja. És valóban, G. Kirsch csillagász 1700-ig, amikor meghívták a Berlinben alapítandó Tudományos Akadémiára, kalendáriumok szerkesztésével foglalkozott³. Ez utóbbi körülmény szinte bizonyossá teszi feltevésünket.

A vizsgált kiadványrész először röviden a földgömböt tárgyalja, majd Európát, utána pedig az akkori Európa egyes országairól esik szó, nyugatról kelet felé haladva (6–79. o.). Németországot nem számítva részletesebben tárgyalja Spanyolországot, Franciaországot, Csehországot (azaz Csehországot), Magyarországot, Törökországot, Itáliát, Angliát, Svédországot, Lengyelországot és Litvániát. Mellékeli az ezekben az országokban utazóknak leginkább szükséges szavak és mondatok jegyzékeit. A korabeli Európa további országait (Portugáliát, Dániát, Norvégiát és a moszkvai fejedelemséget) valamivel szűkebben tárgyalja, és nyelvi példákat sem közöl.

Ezt követik a terjedelmes fejezetek (79–215. o.), amelyekben bizonyos ábrák segítik az utazót a földrajzi tájékozódásban, valamint különféle táblázatok, amelyek a számolást (például a pénzösszegekét), az idegen pénz- és mérték- és súlyrendszerben való eligazodást stb. könnyítik meg. Nagy teret szentel a naptári tudnivalóknak: például ünnepekről, az idő meghatározásáról, a holdfázisokról stb. szóló táblázatokat és használatuk meglehetősen részletes leírását közli.

Alább közöljük a Litvániáról és a litván nyelvről szóló teljes szöveget (73–78. o.).

Lithauen.

A litván nyelvnek egyáltalán nincs rokonsága a lengyel nyelvvel. Egyébként ez az ország a Lengyel Koronához tartozó országok közül a legnagyobb, nagyhercegség címet visel, és éppúgy vannak vajdaságai és tisztségei, mint magának Lengyelországnak. Vilna vagy Wilde a fővárosa; itt annyiféle hitgyakorlatot vagy vallást találni, mint a világ bármely más helyén, és minden héten három szombat vagy pihenőnap van: a törököké pénteken, a zsidóké szombaton, a keresztényeké pedig vasárnap. Litvánia tartománynak 10 vajdája van: 1. Vilnában, 2. Grodnóban, 3. Minszkben, 4. Movigrodekben, 5. Bresztben, 6. Volhíniában, 7. Polockban, 8. Vityebszkben, 9. Minszkben és 10. Msztyiszlavban. Ezek a vajdaságok a hercegségekhez hasonlók. A litván nyelv Poroszországban is elterjedt, különösen Memelben és Tilsitben használja a köznép.

Lithauiſch.

Teutſch.

Deews | Isten. Dona | Kenyér. Allaus | Falusi sör. Piewe | Városi sör. Meſſa | Hús. Malka | Tűzifa. Drubka | Só. Swieſta | Vaj. Keſe | Sajt. Schaukſta | Kanál. Tolerus | Tányér. Bindus⁴ | Tál. Schowis | Hal. Schirna | Borsó. Ropes | Répa.

Kruſchtina | Kása. Ruckpiwe | Ecet. Pußpiwe | Fél sör | vagy asztali sör. Skincks | Kofent. Ognes | Tűz. Schaudey | Szalma. Schenes | Széna. Awiſcha | Zab. Meſche | Árpa. Rugai | Gabona. Lapene | Káposzta | kelkáposzta. Käpure | Kalap. Mutze | Sapka. Miles | Vászon | szövet.

³ Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der Exacten Wissenschaften… gesammelt von J. C. Poggendorff, I, Leipzig, 1863, p. 1257.

⁴ Talán az Indus helyett, azaz edény?

226

Aude klos | vászon. Jauthis | ökör. Karwe | tehén. Arklis | ló. Awis | juh. Eritīs | bárány. Oda | bőr. Kurpes | cipő. Buxwos | harisnya. Streplis | harisnyák. Pirſchines | kesztyű. Schmogus | férfi. Moteriſchka | nő. Jumprowa | hajadon. Geſellis | legény. Kudikis | gyermek. Weirs⁵ | fiú. Margeike⁶ | kislány. Konings | úr. Pohns | úr. Schupohna | asszony.

* * * * * * * *

Gerey | jó. Picktey | rossz. Trumpoß | rövid. Ilgis | vagy Elks | hosszú. Platos | széles. Sauros | keskeny.

A számok.

Wenes | egy. Du | kettő. Trieß | három. Keturī | négy. Penki | öt. Scheſche | hat. Septine | hét. Aſchtone | nyolc. Dewine | kilenc. Deſchims | tíz. Winolke | tizenegy. Dwielika | tizenkettő. Trelika | tizenhárom. Käturolika | tizennégy. Penkulke⁷ | tizenöt. Scheſcholika | tizenhat. Septinolke | tizenhét. Aſchtonolika | tizennyolc. Dewinolke | tizenkilenc.

⁵ azaz Wiers.

⁶ Talán Margeite helyett, azaz kislány?

⁷ -ulke az -olke helyett.

⁸ azaz Dwidelchims.

⁹ Helyette Svečiks

15⁺

Dwike/chims⁸ | húsz. Dwidelchims erwena | 21. Trieß deſchims | 30. Schimtes | száz. Tuxtontis | ezer.

Aſch | én. To | vagy Tu | te. Juß | ti. Mana | enyém. Tawa | tiéd.

Keip brangu? | Mennyibe kerül ez? Keip wardu? | Hogy hívják ezt? Ant Lituſchki | litvánul. Wokiſchka | németül. Armoki wokiſchka? | Tudsz németül? Ja | igen. Moku | tudok. Armocki Letuſchka? | Tudsz litvánul? Aſch ni moka | nem tudok. Laps nieds | jó reggelt. Labu denu | jó napot. Laps wackar | jó estét. Decku | nagyon köszönöm. Sweiſ⁹ parejes | üdvözöllek. Po kam? | Mennyibe kerül? Dunes | kenyér. Arnori Donas? | Kérsz kenyeret? Dog Donas | Adj nekem kenyeret. Arfaug nori | Mennyit kérsz?

227

Uſch Graſchi | egy groschenért.

Uſch riß Groſchi | 3 groschenért.

Adj nekem.

Stopa Pie-wa | egy korsó sör.

Puß Stopa | fél korsó.

Eick ſchá | gyere ide.

Eich ſchalm¹⁰ | menj el.

Tilleck | hallgass, maradj csendben.

Lieckeieck¹¹ Burna | fogd be a szád.

Ka nori? mit akarsz?

Maſta millo | egy rőf szövet.

Keip | mennyi | Dang¹² | mérföld | Mile | mérföld | tra¹³ | van | ik | Mümela | Mómmel.

Keip dang¹² mérföld van Mümelig? Mennyi mérföld van Mómelig?

Keip ptoli ¹⁴ ira Thilſcha | milyen messze van Thilſéig?

Enni akarok.

Inni akarok.

Aludni akarok | ich wil ſchlafen.

Hová akarsz menni? wo wolt du hingehen?

Honnan jössz? von wonnen komſtu her?

Honnan való vagy?¹⁵? von wonnen biſt du?

Mi vagy? was biſt du?

Miféle ember vagy? was biſt du vor einer?

Kérlek | ich bitte dich.

Mutasd meg nekem | zeige mir |

A helyes utat | den rechten Weg | Karlatſche felé | gen Königsberg.

Menj ezen az úton. Paſbkui raßi | később majd megtalálod | te az utat | a három út közül.

Arra menj, jó Dąſchna | menj jobbra;

Ne balra menj | nicht zur Lincken.

Nincs itt valahol német? iſt nicht wo ein Teutſcher hier;

Akkor hadd jöjjön ide | laß ihn herkommen.

Beszélni akarok | ich wil | vele | mit ihm | beszélgetni | reden.

Hol van a fogadó? wo iſt das Wirthshaus | vagy a kocsma.

Én pedig azt mondom | kérlek | maradj nálam | tarts meg engem | ezen az éjszakán át | ezen az éjszakán át.

Nem tudok-e megszállni¹⁶ | ezen az éjszakán | önöknél | éjszakára maradni?

Nem értelek.

Nem tudok sok litvánul.

Hová vezet ez az út? | Königsberg felé.

Megjegyzés: A litván nyelvben senkit sem magáznak,¹⁷ hanem mindenkit tegeznek,¹⁸ | bárki legyen is az.

Isten fogat adott: Isten kenyeret is ad majd.

Litván pénzek.

A Tolerus, vagyis tallér, egy birodalmi tallér.

Puſſe Tolerus | fél tallér.

¹⁰vagyisEick ſchalin.

¹¹vagyisLeickieck.

¹²vagyisDaug (sok).

¹³vagyisira ‘van’.

¹⁴vagyisKeip toli.

¹⁵vagyiseſſi.

¹⁶ vagyis gallu.

¹⁷ niemand geihrzet „senkit sem neveznek Önnek”.

¹⁸ gedutzet „tegezve szólítják”.

228

Roudonas Akfinas | egy vörös aranyforint | ez | egy dukát | értéke 2 tallér.

Akfenas | Gülden | 3. Gülden 1 Thaler.

Grifina | Marck: 9 Marck 2 Thlr.

Grafchis | Groschen: Három lengyel Groschen | tesz ki 1 Käyfer-Groschen: 30 lengyel Groschen 1 Gülden | 3 Gülden 1 Thlr.

Tretſchokis | Dütchen | 30 darab tesz ki 1 birodalmi tallért.

Scheſchroks¹⁹ | 2 Dütchen | vagy 6 lengyel garas.

Tripölkes | 3 Pölchen | egy Brommer | vagy másfél lengyel garas.

Schillingas | schilling | 3 schilling tesz ki 1 lengyel garast. Aschtonolikincjes | 18 lengyel garas: 5 ilyen darab ér 1 birodalmi tallért.

A litván pénznek a meisseni pénzzel való összehasonlításához a negyedik váltótáblázat használható.

Aki utazik, vigyázzon, nehogy pénzben kárt szenvedjen: egyes helyeken a birodalmi tallérokért és dukátokért igen nagy felárat számítanak fel, más jó pénzekért is, például a jó nyolcgarasos darabokért, amelyeket itt forintnak neveznek, valamint a tizenhatgarasos darabokért, amelyeket itt 2 forintnak hívnak.

Maſtos | rőf.

Pundas | font.

Armines²⁰ | egy kő.

Ketwirtis | egy Scheffel.

Berteiniß | egy negyed.

A litván szavak nyelvjárása aukštaitiai. Valószínűleg Kelet-Poroszország litvánjaitól származnak. Ezt mindenekelőtt az erre a nyelvjárásra jellemző szókincs mutatja, például: Buxwos (=bükswos < ném. Büchsen) ‘nadrág’, Eritis (=ėrytis) ‘bárány’, Gefellis (ném. Geselle) ‘tanonc, segéd, inas’, ja (< ném. ja) ‘igen’, Jumprowa (=jūmprova < ném. Jungfrau) ‘kisasszony’, Keſe (vö. kéžas < ném. Käse) ‘sajt; túró’, Kruſchtina (vö. kruštinė, kruštienė) ‘zúzott árpából készült kása’, Lapene (=lapiėnė) ‘káposzta’, Mutze (=mūce vagy mūčė < ném. nyj. mutze) ‘sapka’ (vö. Kápure = kepūre ‘kalap’), Piewe (vö. pývas < lengy. piwo) ‘vásárolt sör’ (vö. alùs ‘házi sör’), Pußpiwe (=pūspŷvė, vö. ném. Halbbier) ‘asztali sör’, Ruckpiwe (=rūgpŷvė) ‘ecet’, Skincks (=skinikis) ‘gyenge házi sör, kvász’, Stopa (=stópa < ném. nyj. stóp) ‘mintegy 1½ literes űrmérték’ (vö. Stopa Piewa ‘egy stopa sör’, Puß Stopa ‘fél stopa’), Streplis (=strėplės vagy štrėplės a Strümpfe nyelvjárási német alakból) ‘harisnya’, Tolerus (=toliėrius) ‘tányér’, Schupohna (=žīupōnė < ólengy. župani) ‘úrnő’.

A litván mondatokban Kelet-Poroszország városai szerepelnek: Königsberg (nyj. Karliáučius), Tilsit (Thilſcha), Memel (ik Mūmela ‘Memelig’).

A szavak fonetikai sajátosságai szintén a kelet-poroszországi litvánok „striukių” nyelvjárására utalnak, vö. a szóvégek redukcióját: Dews (=diėvs) ‘isten’, Pohns (=pōns) ‘úr’, Laps rieds (=lābs rýts < lāps ríc) ‘jó reggelt’, g. sg. Mana (=màna) ‘enyém’, Tawa (=tāva) ‘tiéd’ stb. Az Akfenas ‘auksinas’, Roudonas Akfinas ‘raudonas auksinas’, illetve az ant Karlatſche ‘į Karaliaučių’ írásmódja a „striukių” nyelvjárás azon részére irányít, amelyben a hangsúlyos ūu, úi, éi kettőshangzók monoftongizálódnak (á, é-vé alakulnak). Vö. még dat. sg. ma (=mą) ‘nekem’, instr. sg. m. jim (valószínűleg a kelet-poroszországi litvánok torzult alakja, juom, vagy a patìm ‘önmagával’ mintájára alkotott forma) ‘vele’, 3. praes. eiti ‘megy’, pareit

¹⁹ vagyis Scheſchtoks.

²⁰ vagyis akmines.

229

‘visszatér, megérkezik’, határozószó: Ichá (változata fchie, vagyis še) ‘íme, itt’, amelyek az akkori Kelet-Poroszország litván nyelvjárásaiban meglehetősen elterjedtek voltak.

Trumpieji balsiai u, i turėjo būti tariami labai atvirai. Jie dažnai pažymėti o, e raidėmis, pvz., Ognes ‘ugnis’, Schowis ‘žuvis’, Platos ‘platus’, βo ‘su’, melſcho (< meldžiu) ‘prašau’, Elks ‘ilgas’, er ‘ir’, Scheſche ‘šeši’, a. pl. dantes ‘dantis’ ir kt.

Galimas dalykas, kad ne visi žodžiai imti iš tos pačios tarmės. Taip manyti verčia turimi dubletai, pvz., Ilgis | oder Elks | lang, arba To | oder Tu | du. Parašyme Labu denu | guten Tag galėtume įžiūrėti rytų aukštaičių galininko galūnę. Dar plg. g. sg. Donas ir Dunes ‘duonos’, 2. sg. imper. Dog ‘duok’ šalia 3. fut. dus ‘duos’. Ant­rieji šių porų pavyzdžiai leidžia įtarti pietų žemaičių tarmę. Su i (t. y. ī) vietoj laukiamo e (= aukšt. ie) parašyti dar trys žodžiai: Wokitſβ ‘vokietis’, Winolke ‘vienuolika’ ir Ant Lituſchki ‘lietuviškai’. Du pastarieji žodžiai labai iškraipyti. Paskutinysis gali turėti i dėl vokiečių (auf) Lithauisch, plg. Letowiſchke ‘lietuviškai’. Šalia Winolke ‘vienuolika’ rašoma Wenes ‘vienas’ (su e = ie; dėl -lke plg. Trielika ‘trylika’). Neskaitant nurodytų pavyzdžių, šiaipjau visur vietoj dabartinės lietuvių literatūrinės kalbos uo, ie rašomos raidės o, e (ee).

Žemaitiai vonásnak tekinthető továbbá az -(i)ai végződés esetenkénti monoftongizációja, például alanyeset többes számú Schirna ‘borsók’, Meſche ‘árpák’, határozószó wokiſchka ‘németül’, Letowiſchke ‘litvánul’.

A litván nyelvi példákat lejegyző személynek németnek kellett lennie. Erre utal, hogy nem különböztette meg a lágy mássalhangzókat a keményektől; vö. Schaudey ‘szalmák’, Rugai ‘rozsok’, Sauros ‘keskeny’, Kāturo lika ‘14’, Dewinolka ‘19’ stb. A zöngétlen mássalhangzókat is rosszul különböztette meg a megfelelő zöngésektől, például rieds ‘reggel’, Artaug ‘vajon sok-e’, Dog ‘adj’, Grifina ‘grivna’. A főnévi alanyeset helyett olykor más esetek alakjait írta, például: Allaus | Dorff-Bier, Swieſta | Butter, Schaukſta | Löffel. Általánosságban a litván ragok rendszerében is nehezen igazodott el: németekre jellemző módon gyakran -es, -e végződést írt -as, -a helyett, és olykor más végződéseket is összekevert, például Schenes ‘széna’, Miles ‘kedves’, Wenes ‘egy’, Schimtes ‘száz’, Septinolke ‘tizenhét’, Trumpoβ ‘rövid’, Uſch triβ Groſchi ‘három garasért’, du Kāle ‘két út’ stb.

A gyenge nyelvtudásra a szavak nem megfelelő összeírása vagy szétválasztása is utal, például Armoki ‘tudsz-e’, Artaug ‘vajon sok-e’, Arnā ‘ugye nem’, Keip ptoli ‘milyen messze’, Aude klos ‘vászon’, per Nakt woti ‘éjszakázni’, nā per ma nau (=nepermanau) ‘nem értem’. Ez azonban sajtóhiba is lehet. Meg kell jegyezni, hogy a könyvben nemcsak a litván, hanem az egyéb nyelveknek az adott országok leírásához fűzött szavait is pontatlanul jegyezték le. A lengyel példák csaknem ugyanannyira torzultak, mint a litvánok.

A litván példák írásmódja túlságosan németes, például ie áll y helyett (Trieβ ‘három’, Dwielika ‘tizenkettő’, rieds ‘reggel’ …), ei áll ai helyett (Keip ‘hogyan’, palleikik ‘tartsd meg’, Berteiniβ ‘negyed’ …), a rövid magánhangzó utáni mássalhangzó-kettőzés (Allaus ‘sör’, millo ‘liszt’, Schillingas ‘schilling’ …). A sch betűkapcsolat nemcsak a litván š mássalhangzót jelöli, hanem a ž-t, sőt a dž affrikátát is: Schowis ‘hal’, Awifcha ‘zab’, Schmogus ‘ember’, Melſchu ‘kérek, könyörgök’ stb.

Nem sikerült adatot találni arra, hogy G. Kirchas maga valamennyire is tudott volna litvánul. Valószínűleg mások jegyezték le számára a litván és más nyelvek példáit. Informátora feltehetően egy Kelet-Poroszországban hosszabb ideig élő német volt.

230

3. ZINKJAVIČIUS

LITVÁN LEXIKA AZ 1724-ES EURÓPAI ÚTIKÖNYVBEN

Összefoglalás

Első ízben kerül közlésre a „Leit-Stern der Reisenden” című, 1724-ben Lipcsében megjelent könyvben található litván szavak és kifejezések jegyzéke, valamint a Litvániára és a litván nyelvre vonatkozó információk. Megállapítást nyer, hogy a könyv korábban készült, a közölt adatok pedig a XVII. század második feléből, sőt akár annak közepéről származnak. A litván szöveg forrása a kelet-poroszországi litvánok társalgási nyelve volt, de más nyelvjárások bizonyos elemei is felfedezhetők benne. A szerző adatközlője egy ismeretlen személy volt, minden valószínűség szerint egy német, aki egy ideig Kelet-Poroszországban élt.