IŠ LIETUVIŲ KALBOTYROS ISTORIJOS

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XX (1980)

V. BALAŠIS

A PERMI LEVÉLTÁRBÓL K. BŪGÁRÓL

K. Būga a Permi Egyetemen annak megalapításától kezdve dolgozott. K. Būga tevékenységéről ezen az egyetemen viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. A permi állami levéltárban 1978-ban talált néhány dokumentum, amely a jeles litván nyelvészt érinti, valamelyest kiegészítheti életrajzának ezt az időszakát.¹

A Permben létrehozandó egyetem gondolata már a XIX. század végén felmerült. Megvalósításának konkrét ösztönzőjét az első világháború adta. 1916-ban felmerült a Tartu Egyetem evakuálásának szükségessége. Perm város vezetése beleegyezett a befogadásába, ám miután a rigai front stabilizálódott, nem kellett evakuálni az egyetemet, de a permi egyetem létrehozásának gondolata továbbra is aktuális maradt. 1916. július 12-én a Minisztertanács úgy döntött, hogy itt egyetemet alapít a Császári Petrográdi Egyetem bázisán. 1916. október 1-jén megnyílt a Petrográdi Egyetem Permi Tagozata. Az oktatói kart a moszkvai, tartui, kazanyi és novorosszijszki felsőoktatási intézményekből állították össze, de az alapját a Petrográdi Egyetem professzorai alkották. A kiküldöttek közé került az utóbbi egyetem magántanára, K. Būga is.

A Permi Egyetemen kezdetben mindössze négy kar működött: történettudományi és filológiai, fizikai és matematikai, orvosi, valamint jogi kar. K. Būga az első naptól a Történettudományi és Filológiai Kar összehasonlító nyelvészeti tanszékén dolgozott. A karon akkoriban kilenc filológus dolgozott. Közülük – amint azt a kar fennállásának 50. évfordulójára írt cikk megjegyzi² – később neves tudósok kerültek ki: L. Bulachovskis, S. Obnorskis, P. Bogoslovskis és K. Būga.

K. Būga tevékenysége a Permi Egyetemen sikeres volt. Tovább gyűjtött anyagot a litván nyelv szótárához, feltehetően javításokat és kiegészítéseket írt A. Preobraženskij orosz etimológiai szótárához, a litván nyelvjárások szóvégi hangtani törvényszerűségeit kutatta, munkába kezdett a morfológiai jelentésüket elvesztett nyelvi elemek eltűnéséről, és megírta a „Baltica G. A. Ilinskij »Ősszláv grammatikájában«” című cikket. Amint az az 1918–1919-es egyetemi munkáról szóló beszámolóból kiderül, K. Būga itt a balti nyelvek etimológiai szótárához is gyűjtött anyagot, és tanulmányozta a szláv nyelvek szókészletének a balti nyelvekre gyakorolt hatását³.

A Permi Egyetemen K. Būga óegyházi szláv nyelvet, litván nyelvet, a történészeknek nyelvészeti bevezetést, az indoeurópai nyelvek összehasonlító fonetikáját tanította; vezette a nyelvészeti bevezetés prosemináriumát, gyakorlati szanszkrit nyelvi kurzust és etimológiai gyakorlatokat tartott.

¹E közlemény szerzője köszönetet mond M. A. Kiprijanovának, a permi állami levéltár vezetőjének, aki segített megtalálni e dokumentumokat, és engedélyezte felhasználásukat.

²Genkel M. A. és mások. A filológiai kar fő kutatási irányai 1916-tól 1966-ig. — Tudományos közlemények. Nyelvtudomány. Perm, 1966, 162. szám.

³ Zinkevičius Z., Kabelka J. Kazimieras Būga. — Kn.: Būga K. Rinktiniai raštai. V., 1958, t. 1, p. 47—48.

47

Bár a könyvtár igyekezett ellátni a hallgatókat a szükséges szakirodalommal, a normális munkavégzés feltételei mégsem voltak adottak. Ez K. Būga beszámolójából és a Permi Egyetem történeti vázlatából⁴ is kitűnik.

Egyelőre nem sikerült adatokat találni arról, hogy K. Būga mikor kezdte meg rendkívüli professzori teendőinek ellátását. Az 1916. október 27-én tartott Történeti és Filológiai Kar ülésén⁵, amelyen A. Voldemaro óradíjas oktatóként való alkalmazásának kérdését tárgyalták, K. Būga még professzori tisztséget töltött be. Az 1917. február 20-i egyetemi személyzeti névsorban⁶ azonban a „fokozat és beosztás” rovatban ez áll: „a komparatív nyelvészeti tanszéken rendkívüli professzori teendőket lát el”. A Kis litván szovjet enciklopédia (I, p. 277) szerint K. Būga 1918 tavaszán kapta meg a rendkívüli professzori címet.

Hozzátehető, hogy K. Būga vezetéknevét az 1918-as, illetve az 1919. január 1-jei névsorokban „Bugas (Buga)” alakban írták. Az 1919. január 1-jei névsor K. Būga permi lakcímét is feltünteti: Zaimka, Meškov háza, 14. lakás⁷. Ez a mai Permi Egyetem központi épülete, amelyet Meškov kereskedő építtetett, és 1916-ban az egyetem rendelkezésére bocsátott. A felkutatható adatok szerint K. Būga nevét utoljára a Történeti és Filológiai Kar 1919. április 4-i ülésének jegyzőkönyve említi. Ezen az ülésen a kari tanács titkárát választották meg. Hét szavazattal J. Verchovskit választották titkárrá, K. Būga és L. Bulachovskis pedig egy-egy szavazatot kapott⁸.

1919 nyarán a Permi Egyetemet Tomskba evakuálták. Permében az oktatói karból mindössze egy professzor maradt⁹. 1920-ban az egyetemet visszaköltöztették Permébe. Ugyanebben az évben K. Būga Tomszkból visszatért Litvániába.

[K. Būga beszámolója a Permi Egyetemen 1918–1919-ben végzett munkájáról¹⁰]

mb. rendkívüli professzor, K. K. Buga

az 1918–1919-es tanévben a következő kurzusokat tartotta:

1) óegyházi szláv nyelv (mindkét félévben; heti 3 óra),

2) litván nyelv (őszi félév; heti 3 óra),

3) bevezetés a nyelvtudományba történészek számára (tavaszi félév; heti 2 óra).

4) az indoeurópai nyelvek összehasonlító fonetikája (tavaszi félév; heti 3 óra),

5) előszeminárium a nyelvtudományba való bevezetéshez, azok számára, akik már hallgatták a nyelvtudományi bevezető kurzust (őszi félév; heti 2 óra),

6) szanszkrit gyakorlati órák (őszi félév; heti 1 óra),

⁴ Пермский государственный университет имени А. М. Горького. Исторический очерк. 1916—1966. Пермь, 1966.

⁵ Permi Területi Állami Levéltár (a továbbiakban PSVA), f. 180, a. 1, b. 521.

⁶ PSVA, f. 180, a. 1, b. 1026.

⁷ Ugyanott, 532. lap.

⁸ Ugyanott.

⁹ Permi Állami Egyetem..., 21. o.

¹⁰ A K. Buga kézírásával írt jelentést a Permi Területi Állami Levéltár őrzi (f. 180, a. 1, b. 531, p. 18).

48

7) etimológiai gyakorlatok (tavaszi félév; heti 1 óra).

A szanszkrit gyakorlati órák (a Rigvéda első könyvének olvasása) hallgatók hiányában elmaradtak.

Az etimológiai gyakorlatok óráját az indoeurópai nyelvek összehasonlító hangtani kurzusára fordították, amelynek anyagának előadásához szemeszterenként heti 3 óra sem bizonyult elegendőnek.

A nyelvtudományi bevezető proszemináriumán L. K. Fioletova és D. V. Pokrovszkij tevékenyen részt vett. Két referátum hangzott el „a szláv x réshang eredete” témában.

A beszámolási évben a belső könyvpiac zavarai és a külfölddel való kapcsolatok hiánya miatt a Nyelvészeti Szemináriumba elenyésző számú könyv (30 cím) érkezett. A nyelvészeti tárgyak rendszeres oktatásáról szó sem lehetett, mivel a Szemináriumból hiányzott a legszükségesebb segédanyagok többsége (szótárak, nyelvtanok, szövegek és kézikönyvek).

A beszámolási évben folytattam a balti nyelvek etimológiai szótárához szükséges anyagok gyűjtését. A szláv nyelvek balti nyelvekre gyakorolt lexikai hatásának tanulmányozása jelentősen előrehaladt.