Iš Permės archyvo apie K. Būgą

IŠ LIETUVIŲ KALBOTYROS ISTORIJOS LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XX (1980) V. BALAŠIS A PERMI LEVÉLTÁRBÓL K. BŪGÁRÓL K. Būga a Permi Egyetemen annak megalapításától kezdve dolgozott. K. Būga tevékenységéről ezen az egyetemen viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. A permi állami levéltárban 1978-ban talált néhány dokumentum, amely a jeles litván nyelvészt érinti, valamelyest kiegészítheti életrajzának ezt az időszakát.1 A Permben létrehozandó egyetem gondolata már a XIX. század végén felmerült. Megvalósításának konkrét ösztönzőjét az első világháború adta. 1916-ban felmerült a Tartu Egyetem evakuálásának szükségessége. Perm város vezetése beleegyezett a befogadásába, ám miután a rigai front stabilizálódott, nem kellett evakuálni az egyetemet, de a permi egyetem létrehozásának gondolata továbbra is aktuális maradt. 1916. július 12-én a Minisztertanács úgy döntött, hogy itt egyetemet alapít a Császári Petrográdi Egyetem bázisán. 1916. október 1-jén megnyílt a Petrográdi Egyetem Permi Tagozata. Az oktatói kart a moszkvai, tartui, kazanyi és novorosszijszki felsőoktatási intézményekből állították össze, de az alapját a Petrográdi Egyetem professzorai alkották. A kiküldöttek közé került az utóbbi egyetem magántanára, K. Būga is. A Permi Egyetemen kezdetben mindössze négy kar működött: történettudományi és filológiai, fizikai és matematikai, orvosi, valamint jogi kar. K. Būga az első naptól a Történettudományi és Filológiai Kar összehasonlító nyelvészeti tanszékén dolgozott. A karon akkoriban kilenc filológus dolgozott. Közülük – amint azt a kar fennállásának 50. évfordulójára írt cikk megjegyzi2 – később neves tudósok kerültek ki: L. Bulachovskis, S. Obnorskis, P. Bogoslovskis és K. Būga. K. Būga tevékenysége a Permi Egyetemen sikeres volt. Tovább gyűjtött anyagot a litván nyelv szótárához, feltehetően javításokat és kiegészítéseket írt A. Preobraženskij orosz etimológiai szótárához, a litván nyelvjárások szóvégi hangtani törvényszerűségeit kutatta, munkába kezdett a morfológiai jelentésüket elvesztett nyelvi elemek eltűnéséről, és megírta a „Baltica G. A. Ilinskij »Ősszláv grammatikájában«” című cikket. Amint az az 1918–1919-es egyetemi munkáról szóló beszámolóból kiderül, K. Būga itt a balti nyelvek etimológiai szótárához is gyűjtött anyagot, és tanulmányozta a szláv nyelvek szókészletének a balti nyelvekre gyakorolt hatását3. A Permi Egyetemen K. Būga óegyházi szláv nyelvet, litván nyelvet, a történészeknek nyelvészeti bevezetést, az indoeurópai nyelvek összehasonlító fonetikáját tanította; vezette a nyelvészeti bevezetés prosemináriumát, gyakorlati szanszkrit nyelvi kurzust és etimológiai gyakorlatokat tartott. 1E közlemény szerzője köszönetet mond M. A. Kiprijanovának, a permi állami levéltár vezetőjének, aki segített megtalálni e dokumentumokat, és engedélyezte felhasználásukat. 2Genkel M. A. és mások. A filológiai kar fő kutatási irányai 1916-tól 1966-ig. — Tudományos közlemények. Nyelvtudomány. Perm, 1966, 162. szám. 3 Zinkevičius Z., Kabelka J. Kazimieras Būga. — Kn.: Būga K. Rinktiniai raštai. V., 1958, t. 1, p. 47—48. 47 Bár a könyvtár igyekezett ellátni a hallgatókat a szükséges szakirodalommal, a normális munkavégzés feltételei mégsem voltak adottak. Ez K. Būga beszámolójából és a Permi Egyetem történeti vázlatából4 is kitűnik. Egyelőre nem sikerült adatokat találni arról, hogy K. Būga mikor kezdte meg rendkívüli professzori teendőinek ellátását. Az 1916. október 27-én tartott Történeti és Filológiai Kar ülésén5, amelyen A. Voldemaro óradíjas oktatóként való alkalmazásának kérdését tárgyalták, K. Būga még professzori tisztséget töltött be. Az 1917. február 20-i egyetemi személyzeti névsorban6 azonban a „fokozat és beosztás” rovatban ez áll: „a komparatív nyelvészeti tanszéken rendkívüli professzori teendőket lát el”. A Kis litván szovjet enciklopédia (I, p. 277) szerint K. Būga 1918 tavaszán kapta meg a rendkívüli professzori címet. Hozzátehető, hogy K. Būga vezetéknevét az 1918-as, illetve az 1919. január 1-jei névsorokban „Bugas (Buga)” alakban írták. Az 1919. január 1-jei névsor K. Būga permi lakcímét is feltünteti: Zaimka, Meškov háza, 14. lakás7. Ez a mai Permi Egyetem központi épülete, amelyet Meškov kereskedő építtetett, és 1916-ban az egyetem rendelkezésére bocsátott. A felkutatható adatok szerint K. Būga nevét utoljára a Történeti és Filológiai Kar 1919. április 4-i ülésének jegyzőkönyve említi. Ezen az ülésen a kari tanács titkárát választották meg. Hét szavazattal J. Verchovskit választották titkárrá, K. Būga és L. Bulachovskis pedig egy-egy szavazatot kapott8. 1919 nyarán a Permi Egyetemet Tomskba evakuálták. Permében az oktatói karból mindössze egy professzor maradt9. 1920-ban az egyetemet visszaköltöztették Permébe. Ugyanebben az évben K. Būga Tomszkból visszatért Litvániába. [K. Būga beszámolója a Permi Egyetemen 1918–1919-ben végzett munkájáról10] mb. rendkívüli professzor, K. K. Buga az 1918–1919-es tanévben a következő kurzusokat tartotta: 1) óegyházi szláv nyelv (mindkét félévben; heti 3 óra), 2) litván nyelv (őszi félév; heti 3 óra), 3) bevezetés a nyelvtudományba történészek számára (tavaszi félév; heti 2 óra). 4) az indoeurópai nyelvek összehasonlító fonetikája (tavaszi félév; heti 3 óra), 5) előszeminárium a nyelvtudományba való bevezetéshez, azok számára, akik már hallgatták a nyelvtudományi bevezető kurzust (őszi félév; heti 2 óra), 6) szanszkrit gyakorlati órák (őszi félév; heti 1 óra), 4 Пермский государственный университет имени А. М. Горького. Исторический очерк. 1916—1966. Пермь, 1966. 5 Permi Területi Állami Levéltár (a továbbiakban PSVA), f. 180, a. 1, b. 521. 6 PSVA, f. 180, a. 1, b. 1026. 7 Ugyanott, 532. lap. 8 Ugyanott. 9 Permi Állami Egyetem..., 21. o. 10 A K. Buga kézírásával írt jelentést a Permi Területi Állami Levéltár őrzi (f. 180, a. 1, b. 531, p. 18). 48 7) etimológiai gyakorlatok (tavaszi félév; heti 1 óra). A szanszkrit gyakorlati órák (a Rigvéda első könyvének olvasása) hallgatók hiányában elmaradtak. Az etimológiai gyakorlatok óráját az indoeurópai nyelvek összehasonlító hangtani kurzusára fordították, amelynek anyagának előadásához szemeszterenként heti 3 óra sem bizonyult elegendőnek. A nyelvtudományi bevezető proszemináriumán L. K. Fioletova és D. V. Pokrovszkij tevékenyen részt vett. Két referátum hangzott el „a szláv x réshang eredete” témában. A beszámolási évben a belső könyvpiac zavarai és a külfölddel való kapcsolatok hiánya miatt a Nyelvészeti Szemináriumba elenyésző számú könyv (30 cím) érkezett. A nyelvészeti tárgyak rendszeres oktatásáról szó sem lehetett, mivel a Szemináriumból hiányzott a legszükségesebb segédanyagok többsége (szótárak, nyelvtanok, szövegek és kézikönyvek). A beszámolási évben folytattam a balti nyelvek etimológiai szótárához szükséges anyagok gyűjtését. A szláv nyelvek balti nyelvekre gyakorolt lexikai hatásának tanulmányozása jelentősen előrehaladt.