LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXI (1994)

KALBOS NORMALIZACIJOS KLAUSIMAI

ANGELĖ KAULAKIENĖ

AZ „AUŠRA” FIZIKAI ISMERETTERJESZTŐ CIKKEINEK TERMINOLÓGIÁJA

1. Homines historiarum ignari semper sunt pueri. Ezekkel a szavakkal kezdte J. Basanavičius az „Aušra” első számának előszavát, és ezek lettek az újság mottójává. „A mi újságunk, amely havonta csak egyszer jelenik meg, töltse be azt a helyet, amely parlagon hever... Röviden szólva, újságunk csupán világi lesz, és lehetőségeinkhez, erőnkhöz mérten a mindenség tudományából merít híreket. Amikor ezeket a híreket megosztjuk olvasóinkkal, leginkább arra törekszünk majd, hogy testvéreink között terjesszük a híreket nemzetségünk (nemzetünk) régi dolgairól, valamint mai, litvánként minket érintő ügyeiről... Egész nemzetségünknek (nemzetünknek) emlékeznie kellene és meg kellene ismernie a múltat, amelyet ezen a litván földön élt át, valamint mindazokat a szerencsés és szerencsétlen eseményeket, amelyek így vagy úgy olyanná tették nemzetségünket, amilyennek ma látjuk, és azokba a nyomorúságokba vezették, amelyek között élünk...”

Az „Aušzra” munkájáról tovább beszélve meg kell említenünk azt is, hogy nem feledkezünk meg mindenféle litván régiségi emlék és maradvány (ami fennmaradt) gyűjtéséről és leírásáról sem; ezekből megismerhető őseink élete, jelleme, szokásai és régi hite. Ezért a dalok, mesék stb. gyűjtői emlékeik értékének és fontosságának megfelelően helyet találnak újságunkban munkáiknak.

Amikor a régi múltat elbeszéljük, nem mulasztjuk el, hogy az olvasókkal népünk jelenkori ügyeiről is beszélgessünk. Hasznos tanításoknak és ismereteknek, akár a természettudományból, akár a mezőgazdaság műveléséből (agronómiából), akár az orvoslásból (gyógyászatból) stb., mindig helyet adunk „Aušzra” című lapunkban¹ (1, 5—7)².

1.1. Bár a szerkesztők és a szerzők változtak, J. Basanavičiusnak az „Aušra” első számának „Előszavában” megfogalmazott elveihez később is tartották magukat. Kétségtelen, hogy a legtöbb cikk történelemmel, nyelvvel, kultúrával és oktatással kapcsolatos kérdésekről jelent meg. Az „Aušrában” valamivel kevesebb tudományos ismeretterjesztő cikk szólt az agronómia, a csillagászat, a botanika, a fizika, a földrajz, az orvostudomány, a technika, az állatorvostan, a zoológia és más területek témáiról. Íme egy csokorra való ezekből: „A méhekről” (18, 122—123), „A méhekről szóló értekezés” (20, 202—206), „A hangyákról” (18, 115—116), „A föld ábrázolásáról” (22, 342—344), „A föld kincseinek leírása” (2, 47—49; 3, 72—75; 6, 172—176; 7, 208—210; 8, 256—265), „Kísérlet a Litvániában az emberek által használt füvek neveinek összegyűjtésére” (26, 82—86), „Hypnoskopas” (22, 319—325), „A felfedezés okán”

¹ Itt és másutt a szöveg eredeti formájában szerepel. A helyesírást és az írásjeleket nem javítottuk.

² Lásd a forrásjegyzéket. Az első szám az „Aušra” évfolyamát és számát jelöli, a második az oldalt.

9*

131

Litvániában a „kőbe vésett írás” (23, 377—387), „Néhány szó az utak javításáról” (29, 181—183), „Néhány szó a termesztésről” (25, 46—49), „Néhány szó a koleráról” (4, 110—113; 5, 138—143), „Gyógyszer a kolera ellen” (28, 145—147), „Utazás tavakon és folyókon át Litvániába” (3, 79—80), „A föld matematikai leírása” (11, 206—211; 12, 254—256), „Anyag a házak építéséhez” (9, 56—59; 10, 125—131; 11, 166—174; 14, 351—354; 15, 412—416; 17, 50—54), „A nemzeti gazdaságról szóló tudomány” (12, 217—222; 13, 297—304), „A hangyák látogatása” (2, 43—47), „Fény és élet” (29, 184—185), „Sétáló gyertyák” (8, 279—282), „Szó az állatgyógyászatról” (29, 169—172).

1.2. Ez a tanulmány az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeinek terminológiáját tárgyalja. Az „Aušra” kiválasztásának a következő okai vannak. Először is, ez volt az első Nagy-Litvániának szánt litván nyelvű havi folyóirat (újság). Másodszor, ez alapozta meg a mai litván irodalmi, vagyis köznyelv fejlődésének új szakaszát³. Harmadszor, az „Aušra” a tudományos stílus fejlesztője is volt. Előtte a publicisztikai és tudományos stílusnak csupán kezdeményei léteztek. Miután J. Basanavičius, J. Šliūpas és mások különböző tudományterületekről szóló ismeretterjesztő cikkeket kezdtek írni, ezek a stílusok nemcsak jobban elkülönültek egymástól, hanem észrevehetően meg is erősödtek.

2. A tudományos stílus fejlődése és megerősödése — a tudomány nyelvének előfeltétele. Sajátosságát a terminológia, a fogalmak megnevezése, valamint a szerkezetek és mondatok szórendjének sztereotípiái adják⁴.

2.1. Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeinek terminológiája eredetét tekintve változatos. Legnagyobb részét a litván szókincs szavai alkotják, például: szénből készült, - (7, 209), szén (7, 209; 12, 217; 17, 52), szén⁵ (15, 404), tengely (11, 209), hang (29, 175), futás (9, 27), lét (24, 28; 28, 154), gőz (11, 171—173; 15, 404), gőzölés (11, 173; 15, 414), borostyán (28, 157), mennydörgés (29, 174), szikra (22, 319), anyag (2, 48; 9, 56; 23, 377; 29, 161), hold (29, 177), következmény (6, 175), alkotás (26, 89; 28, 157), eszköz (23, 408; 24, 26; 29, 184), nap (29, 177), folyadék (17, 54), áramlás (22, 319), áram (29, 177), fontosság (22, 320), olvadás (11, 171; 15, 404), olvadás (6, 173; 11, 195; 22, 319—320), fény (11, 195; 22, 320), edzés (8, 259), forrás (15, 415), csillag (9, 28; 11, 209), gyertya (24, 27) stb., amelyeket a litván nyelv korábbi vagy régi írásaiból vettek át.

A fizikát népszerűsítő cikkekben azonban számos olyan litván terminus is található, amelyeket más nyelvekből fordítottak le, vagy maguk alkottak meg már a „Keleivis” és más kelet-poroszországi periodikus kiadványok szerkesztői, például: világítás (9, 64), térfogat (14, 351—353; 15, 415) „térfogat”, gőzhajó (14, 345, 364; 24, 27; 25, 51), vö. németül: Dampfschiff, vasút (12, 260; 14, 363; 17, 49), vasút (10, 121; 12, 296;

³ Palionis J. Dėl „Aušros“ vaidmens lietuvių literatūrinės kalbos istorijoje // „Aušra“ ir lietuvių visuomeninis judėjimas XIX a. pabaigoje. V., 1988. P. 189.

⁴ Plačiau apie mokslo kalbos ypatumus žr. Kaulakienė A. Mokslo kalbos užuomazgos „Keleivyje“ // Lietuvių leksikos ir terminologijos problemos: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1990. T. 29. P. 80—91.

Ezeket és néhány más szót a műszaki terminológiához kell sorolni. Itt azonban azért tárgyaljuk őket, mert a fizikát népszerűsítő cikkekben szerepelnek. Az akkori fizika és technika szorosan összefonódott. A fizikát gyakran a technika elméleti alapjának tekintették.⁵

132

14, 389; 19, 166), vö. orosz железная дорога, német Eisenbahn, francia chemin de fer, gelžkelio trūkis (4, 115), vö. német Eisenbahnzug, tolkalbis (12, 263; 27, 100), vö. görög tēlē + phōnē, tolrašis (11, 183; 22, 365; 24, 26; 27, 99), vö. görög tēlē + graphō stb. Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeiben a cikkek szerzői és szerkesztői által alkotott új szavak és tükörfordítások is szerepelnek, például: atrastis (24, 25) „találmány”, balsanešis (24, 26) „telefon”, gelžiena: „gelžis tirpsta ir teka į duobę, o ant viršaus pluduriūja gelžiena” (8, 259), irėdis (21, 276) „program”, kibeklas, kibekla (6, 173) „cement, ragasztó”, mėgis (8, 257) „finomság”, naugės (3, 73; 8, 256; 9, 13; 11, 5; 12, 217; 17, 51) „fém”⁶, pirmokas (2, 48) „atom”, pirmokiškas, -a (29, 170) „atomi”, ruksztadaris (10, 127—128), sąmaiztis (8, 47, 257) „keverék” stb.

Az aušrininkai, úgy tűnik, két okból alkottak litván új szavakat. Először is, leginkább a szókincs megtisztítása foglalkoztatta őket. A különféle barbarizmusok kerülésének és a tiszta nyelven való írásnak a szükségességét mind az újság szerkesztősége, mind a különféle cikkek és recenziók szerzői folyamatosan hangsúlyozták⁷. Másrészt az aušrininkai nemcsak azért alkottak sok új szót, hogy megtisztítsák az „Aušra” cikkeinek nyelvét, hanem azért is, mert a különböző tudományterületek fogalmait litvánul kellett megnevezniük; a litván terminusok nagy hiányával szembesültek, ezért kénytelenek voltak maguk megalkotni őket. Ahogyan az „Aušra” egyik számában olvasható: „nyelvünket csak nemrég kezdték a tudományokhoz igazítani, ezért egyes litván szavak még nem teljesen kiforrottak, és használatuk sem szabályos: gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor magában a nyelvben nehéz bármilyen szót találni a legelvontabb fogalmakra, ezért új szót kell kitalálni; ez azonban nem könnyű feladat: nem egyszer eltéved az ember, s olykor nem valami jól hangzó és nem is tetszetős »szót kovácsol« (19, 157)”. Azok a szerzők és szerkesztők azonban, akiknek jobb nyelvérzékük, erősebb anyanyelvi érzékük volt, és koruk nyelvészeti munkáival is tisztában voltak, sikeres terminusokat alkottak. Az aušrininkai által megalkotott terminusok közül a következők említendők: anglárinkštė, dirbtuvė, įstatas „törvény”, juodmena „fekete tárgy”, mokslavyris „tudós”, pervi̇šzis „többlet”, pobūdis „jellem”, prieplūdis⁸.

(Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeiben valamivel kevesebb a kölcsönzött terminus, például: atomiszkas, -a (29, 170), bombarda (9, 39), centimetras (22, 319), fabrika (22, 346), gazas (14, 351), hidraulinis, -ė (14, 351; 15, 414), hypnoskopas (22, 319), kemija (12, 217), kontrefortas (11, 171), kosmografija (29, 176), kvalitetas (17, 39), kvizika (9, 35), materija (28, 140), materijolas (12, 222), materijoliszkas, -a (12, 222), meridijonas (12, 255), metolas (8, 256), optiszkas, -a (7, 207), oricontaliszkai (22, 356), polis (11, 209—210), polius (22, 320), potografija (21, 277), praba (8, 251), respiratoras (7, 220), tekno-mėkaniszkas, -a (22, 359), teleponas (12, 263) stb.

A kölcsönzött terminusok többsége latin vagy görög eredetű (például: astronomija (12, 217; 29, 175), vö. astro... + görög nomos, dijametras (22, 319), vö. görög diametros

⁶Vö. még: Fraenkel E. Litauisches etymologisches Wörterbuch. Heidelberg—Göttingen, 1962. S. 487.

⁷ Dainauskas J. Auszra ir jos gadyne // Lietuvių tautos praeitis. 1983. T. 7. P. 716.

⁸Ugyanott. P. 717—718.

133

elektra (8, 281; 22, 321—324), elektrinis, -ė (8, 281; 29, 170), elektriškas, -a (22, 320, 324; 24, 26—27), vö. görög ēlektron, elektromagnasis (22, 320), vö. görög ēlektron + magnētis, magnasas (22, 319), magnasinis, -ė (29, 166), magnasizskumas (22, 324), magnasūtas, -a (22, 320), magnetismas (29, 170), pamagna savimas (22, 319), vö. görög magnētis, maszina (11, 168—169), maszyna (21, 288), vö. latin machina, mēkanika (7, 207; 12, 217; 22, 358), mēkanikiškas, -a (23, 408), mēkanismas (12, 273), vö. görög mēchanikē, minuta (20, 222; 22, 320), vö. latin minutus, permanentizskas, -a (22, 320), vö. latin permanens, permula (15, 404), vö. latin formula, radikalas (15, 404), vö. latin radikalis stb.) és csak néhányat kölcsönöztek szláv, német vagy más nyelvekből (például: kliszija (25, 64), vö. francia cliché, liampa (26, 90), vö. német Lampe, lengyel lampa, maliava (17, 52—54), vö. lengyel malować, peczius (11, 170), vö. fehérorosz neu, sila (11, 210), syla (21, 277; 29, 184), vö. orosz cua, sudynas (28, 157), vö. fehérorosz cydzina, szpatas (6, 172), vö. német Spat, szriubas (29, 188), vö. német Schraube stb.).

Az elmondottakból látható, hogy eredetük szempontjából az akkori fizikai terminológia két rétegből állt: saját litván terminusokból és kölcsönszavakból. A saját litván terminusokhoz tartozó szavak: a) nyelvjárásokból vagy a régi litván írásokból átvett szavak, b) más nyelvek mintájára lefordított szavak, c) az aušrininkai által újonnan alkotott szavak. A tárgyalt 342 terminus közül 67,9%-ot a litván szavak, 32,1%-ot pedig a kölcsönszavak tesznek ki. Vagyis az akkori fizikai terminológia továbbra is a litván szókincsre támaszkodott, bár ennek aránya valamivel kisebb volt, mint a fizikai és műszaki terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában⁹.

2.2 Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeiben túlnyomórészt képzős származékok találhatók. Gyakoriak a következő képzőkkel alkotott származékok: -imas/-ymas, -ininkas, -inis, -ė, -ystė, -iškas, -a, -umas, például: atvėsimas (11, 173), atvirinimas (8, 259), bėgimas [csillagoké] (9, 27), burbuliavimas (15, 415), [agyag] džiovinimas (11, 169), [víz] garavimas (15, 414), gesinimas [viasz] (14, 352), išdegimas (11, 174), [agyag] išdeg inimas (11, 170), įtaisymas (22, 358), įkaitinimas (11, 173), įveikimas [mágnes] (22, 320), [csillagoké] kritimas (29, 177), pamag nasavimas (22, 319), persikraipimas [faké] (9, 58), puldinėjimas [csillagoké] (29, 175), pulimas (29, 182), sugniužimas (10, 126), susitraukimas [faké] (9, 58), sužadinimas (22, 322), tirpimas [vasé] (9, 58), [eszköz] gyújtó (23, 396), užgrudimas (8, 259), užleidimas (11, 168), vėdinimas (11, 167), virimas (15, 415), virinimas (9, 102); irklininkas (9, 12), kėmininkas (9, 89), kugininkas (laivininkas) (9, 12), marininkas (26, 88), orkulkininkas (23, 408), varininkas (28, 146); akmeninė [golyó] (9, 39; 26, 95), anglinis [gáz] (14, 351), elektrinė [áram] (8, 281), garinė [gőzgép] (27, 124), gelžinis [csík] (9, 28), izslaikytinis [mágnes] (22, 320), magnasinė [tű] (29, 166), nuolietinis [tárgy] (8, 260), statitiniai [kő] (10, 126), sukrautinė [rész] (12, 217), vopniniai [kő] (14, 351), žaibinė [gép] (24, 25); akrutinininkystė (24, 27), amatininkystė (9, 6), sziporystė (24, 27), žvaigždininkystė (12, 222); elektriška [szikra], [gép] (22, 320), [erő] (22, 324), [fény] (24, 27), marininkiszkas [tudomány-

⁹Gastila L., Kruopas J., Žitkutė A. Techninės literatūros ir terminijos pradinininkas // Mokslas ir technika. 1969. Nr. 11. P. 34—36; Gastila L., Žitkutė A. Lietuviškosios techninės terminologijos pradmenys XVIII a. Rytų Prūsijoje // Mokslas ir technika. 1969. Nr. 4. P. 20—21.

134

las] (21, 270), anyagias, -a, materiális, -a (12, 222), mechanikai [munka] (23, 408), [kutatás] (23, 408), optikai [üveg] (7, 207), állandó mágneses [mágnes] (22, 320), technikai-mechanikai [barátság] (22, 359), csillagászati [obszervatórium] (14, 375); kerekdedség (14, 351—354; 15, 415), magasság (9, 58; 14, 352), nagyság (11, 168, 171), nedvesség (10, 125), nyomottság (9, 57), szilárdság (29, 183), mélység (29, 182), hosszúság (9, 57; 10, 126; 14, 352; 29, 183), lassúság (21, 277), mágnesesség (22, 324), szélesség (10, 126; 29, 182), hasadékonyság (9, 58), erő (9, 58), vastagság (11, 171; 14, 352), súlyosság (17, 47), sűrűség (9, 58), szilárdság (9, 56; 21, 277) stb.

Valamivel kevesebb (néha mindössze egy-egy) olyan terminus szerepel, amelyet a -eklas (kibeklas 6, 173), -ybė (svarbybė 22, 320), -iena (geležiena 8, 259), -yklė (kasyklė [vario] 28, 146; sžiaudiklė 9, 47), -ima (szilima 11, 171; 15, 404), -uma (sziluma 6, 173; 11, 195; 22, 319—320), -ynė (padarynė 26, 89; 28, 157), -mė (veikmė 10, 119), -smas (griausmas 29, 174; trauksmas 11, 173), -snė (vyksnė 21, 277), -stis (atrastis 24, 25), -tojas, -tojis (barstytojas 26, 97; išzrastojis 22, 319), -tukas (kvėptukas 7, 220), -tuvas (dirbtuvas 12, 217; 21, 288; 23, 408; piaustuvas 11, 169; pjautuvas 9, 62; trintuvas 8, 259), -tuvė (dirbtuvė 22, 346; 28, 155; padėtuvė 26, 97) képzőkkel alkottak.

A fizika népszerűsítő „Aušra”-cikkekben számos végződéssel képzett alak is szerepel. Gyakoribbak az -a, -as, -is végződéssel képzett alakok, például: apsvaista (9, 64), sugaba (21, 277), eiga (25, 63); garas (11, 171—173; 15, 404), stumas: „a tudomány az a lökés, amely mindent tovább, nehezebben, jobban lök” (27, 100); augštis (11, 167, 171), buvis (9, 7; 24, 28; 28, 154), degis (15, 404), ilgis (9, 28; 11, 170—171), ėrėdis (21, 276), plotis (9, 7; 10; 11, 168), sądėlis (3, 74), storis (11, 168, 171) stb.

Előfordul egy-két igekötővel képzett alak is, például: antviršis (21, 276), atgar sis (29, 176), priešstulpis (11, 171).

Az igekötős, képzős és végződéses származékok mellett az „Aušra” fizika-népszerűsítő cikkei összetételekben is bővelkednek; ezeket a következőképpen lehet csoportosítani: 1) főnévi utótagú összetételek (anglarūkštė 10, 128; garlaivis 25, 51; geležinkelis 12, 268; 16, 24; 27, 109; 29, 187; gelžkelis 10, 121; 12, 296; 14, 389; 19, 166; pusgaris 25, 52; szeszkertis 9, 28; trupskaitlis 10, 119 stb.); 2) igei utótagú összetételek (balsaneszis 24, 26; garvežys 27, 100; 29, 165; rukšt daris 10, 127—128; skersakisztė 22, 319; tolgirdis 27, 99; tolkalbis 12, 263; 27, 100; tolraszis 11, 183; 22, 365; 24, 26; 27, 99; vandendaris 15, 404; žemapraszis 12, 227 stb.).

Ezek az igekötős, képzős, végződéses származékok és összetételek bizonyos munkakategóriákba sorolhatók, amelyek rendszerint maguknak a terminusoknak a kategóriáit is kifejezik. A felsorolt példák között megkülönböztethetők a cselekvések, tulajdonságok, jelenségek, tárgyak, dimenziók és foglalkozások kategóriái; ezek a terminusalkotás bizonyos sajátosságaival hozhatók kapcsolatba.

2.3. Az egyik ilyen sajátosság az „Aušra” fizika-népszerűsítő cikkeiben szereplő fogalmak elnevezéseinek változatossága. A változó szóterminusok a következőképpen csoportosíthatók: 1) amikor egy fogalmat összetett és egyszavas elnevezés jelöl, például: geležinis kelias (12, 260; 14, 363; 17, 49) és geležinkelis (12, 268; 16, 24; 27, 109; 29, 187), gelžkelis (10, 121; 12, 296; 14, 389; 19, 166), pjaunama masina (pjautuvas)

135

(7, 217). Az ilyen elnevezéseket nagyon gyakran az vagy kötőszó kapcsolja össze, például: daigtai darantieji arba maliavos (17, 52), umbra arba žemė tamsei raudona (17, 51), vienkartiniai pečiai arba kakaliai (11, 170), žaibinė vėka arba macis stb.; 2) amikor egy fogalmat két egyszavas elnevezés jelöl, amelyeket vessző választ el egymástól, zárójelbe tesznek, vagy az arba kötőszó kapcsol össze, például: gencizažymis, etnografija (21, 276), įrėdis, programatas (21, 276), medega, materijolas (12, 222), medegiškas, materijoliškas (12, 222), nutrauka, potografija (21, 277), svarumas, physiziškas (21, 276), vopna, kalkės (14, 354); [magnasinė] adata (yla) (29, 166), atimtinė (negatyviška) [elektra] (22, 321), atomiszka (pirmokiszka) [teorija] (29, 170), atrastis (atradimas) (24, 25), cinas (skardas) (8, 257), daidalyštė (daildaryštė) (26, 68), dirbtuvvas (maszina) (12, 217), (maszyina) (21, 288; 23, 408), galas (polius) (22, 320), išlaikytinis (permanentiszkas) [magnasas] (22, 320), kibeklas (cementas): „a homokot agyaggal összekeverve jó kibeklát (cementet) ad” (6, 173), kibeklė (klejai): „a leégetett agyag vízzel való leöntésére nagy meleg keletkezik, és porhalommá válik; ezt a port homokkal és vízzel összekeverve vapnát vagy erős kibeklát (ragasztót) ad a kövekhez” (6, 173), kibirkštis (žižerka) (22, 319), kokybė (kvalitetas) (17, 39), ligdienis (ekvatorius) (12, 255), mėgis (praba) (8, 257), naugės (metolai) (3, 73), oramieris (barometras) (7, 207), pirmokas (atomas) (2, 48), pridėtinė (pozityviška) [elektra] (22, 321), priešstulpiai (kontrefortai) (11, 171), pusiau dienis (meridijonas) (12, 255), respiratoras (kvėptukas), (7, 220), skersakižstė (dijametras) (22, 319), sudas (rykas) (28, 146), šiltamieris (termometras) (7, 207), teleponas (tolkalbis) (12, 263), trintuvai (pielicizios) (8, 259), vėka (syla) (23, 408), žemėprazsis (geografija) (12, 227), žingunė (pustas, paszta) (27, 121); amatai arba prekionė (22, 316), bombarda arba armota (9, 39), dirbtuvė arba amatvietė (28, 155), koczilas arba piausttuvas (11, 168), naugės arba metolai (8, 256).

Vagyis a nomináció változatossága kétféleképpen nyilvánul meg. Először is, amikor különböző cikkekben ugyanazt a fogalmat eltérően nevezik meg, például: geležinis kelias (12, 260; 14, 363; 17, 49), geležinkelis (12, 268; 16, 24; 27, 109; 29, 187) és gelžkelis (10, 121; 12, 296; 14, 389; 19, 166), augsztis (11, 167, 171) és augsztumas (14, 352), ilgis (9, 28; 11, 170—171) és ilgumas (9, 57; 10, 126; 14, 325; 29, 183), plotis (9, 7, 10; 11, 168) és platumas (29, 182), storis (11, 168, 171) és storumas (14, 352). Másodszor, amikor egy cikken belül ugyanazt a fogalmat kétféleképpen nevezik meg, az arba kötőszóval vagy a megnevezések vesszővel vagy zárójellel való elválasztásával, például: daigtai darantieji arba maliavos (17, 52), medega, materijolas (12, 222), pirmokas (atomas) (2, 48) stb.

A példákból kitűnik, hogy főként a tárgyak, a dimenziók¹⁰, a tulajdonságok és a jelenségek kategóriájába tartozó elnevezések változatosak. Az ilyen változó elnevezések egy része

¹⁰ Az -umas képzővel és az -is végződéssel képzett alakok az „Aušra” fizika-népszerűsítő cikkeiben nemcsak tulajdonságokat neveznek meg, hanem bizonyos méreteket, mennyiségi paramétereket is, például: pusės sieksnio augszczio (11, 167) és augsztumas-gi ūlakis su cverte (14, 352), ilgis… keturių sieksnių (11, 170) és ilgumas pustrečio sieksnio (29, 183), sieksnio pločio (11, 168) és colio platumo (10, 126), pusės colio storio (11, 168) és storumas pusė sieksnio (14, 352). Vagyis az ilyen elnevezések jelentéstartalma olyan ismérveket foglal magában, amelyek egyidejűleg két logikai kategóriához tartoznak: a „tulajdonság” és

136

morfológiailag összefüggnek egymással. Rendszerint morfológiai változatokat alkotnak, amelyek a következő csoportokba sorolhatók: 1) összetett terminus és univerbációval alkotott egyszavas terminus (geležinis kelias ir geležinkelis, gelžkelis); 2) összetett terminus és képzéssel alkotott terminus (pjaunama mašina ir pjautuvas (7, 217); 3) képzéssel alkotott, azonos tövű, hosszabb vagy rövidebb alakjukban eltérő terminuspárok (augsztis ir augsztumas, ilgis ir ilgumas, plotis ir platumas).

A változó elnevezések másik csoportja szemantikailag kapcsolódik egymáshoz. Mintegy szinonimák, amelyeket az arba kötőszó kapcsol össze (klystugnė arba žaltyvėkslė (24, 25), naugės arba metolai (8, 256)), vessző választ el (nūtrauka, fotografija (21, 277), sva-raunas, physizkas (21, 276)), vagy zárójelben állnak: išlaikytinis (permanentizskas) [magnasas] (22, 320), pridėtinė (pozityviszka) [elektra] (22, 321) stb.

Vagyis az elnevezések változatossága terminológiai variánsokat és szinonimákat eredményez. Ezek a sajátosságok (különösen a változatosság) a terminológiában nem kívánatosak. A terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában azonban elkerülhetetlenek és indokoltak. Másrészt az olyan változatok, mint például a geležinkelis, gelžkelis a geležinio kelio mellett, a pjautuvas a pjaunamosios mašinos mellett, a terminusok rövidítésére irányuló tendenciák kezdetét jelzik.

2.4. A fizikai ismeretterjesztő cikkekben szereplő összetett terminusok tagjai bizonyos viszonyban állnak egymással. Ezek a viszonyok leggyakrabban jelzős szerkezetek. Kifejeződnek: a) egyeztetett jelzővel (anglinis gazas (14, 351), atomiszka (pir-mokiszka) teorija (29, 170), draikioji geležis (8, 259), elektrinė išzaka (8, 281), elektriszka kibirkštis (24, 26), elektriszka maszyna (22, 320), elektriszka spėka (22, 324), gamtiszka elektra (22, 321), hidraulinė vopna (14, 351; 15, 414), išlaikytinis (permanentizskas) magnasas (22, 320), laukupsinei pažymiai (21, 276), magnasinė adata (yla) (29, 166), magnasūta dudutė (22, 320), mėkanikiszkas isztyrinėjimas (23, 408), optiszka stiklas (7, 207), savytarpiszkas pritraukimas (17, 47), sukrautinė dalis (12, 217), tekno-mėkaniszka draugystė (22, 359), žaibinė vėka arba macis (24, 25), žvaigzdininkiszka observatorija (14, 375)); b) nem egyeztetett jelzővel (dulkės skardo (16, 25), geležies gumulas (22, 319), įtekmė elektrynės (29, 170), kalio akmens vanduo (20, 222), kasyklė vario (28, 146), sūdžiu maliava (17, 52), tekėjimo vėka (23, 408), tiesos svarumo (17, 47)).

E példákból látható, hogy már akkor is szükség volt a fajfogalmak és nemfogalmak elkülönítésére. Némelyikük fogalomcsaládokat, sőt alcsaládokat alkot, például: akmenys: kalkiniai a. (10, 127), laukiniai a. (29, 181), smėliniai a. (10, 127), statitiniai a. (10, 126): statitiniai akmenis dėl mūru, statitiniai akmenis dėl aslu, statitiniai akmenis dėl stogu (10, 126), titnaginiai a. (29, 181), vopiniai a. (14, 351); anglys: akmeninės a. (7, 209; 12, 217), medžių arba žolynų a. (17, 52), tikrosios a. (7, 209); darbas: mėkanikiszskas d. (23, 408), svarams d. (21, 277); dirbtuvė: gaspadorizska d. (23, 408), pab-

„méret”. Így tehát már az akkori fizikai terminológiában is létezett kategóriális többértelműség.

A cikkekben találhatók -umas képzős származékok, amelyek csupán mennyiségi paramétert, bizonyos térfogatot jelölnek, például: gipsinė tešla džiūdama nepamažina savo apvalumo (15, 415); liesa vopna nepadidina daugiau savo apvalumo, kaip tiktai du kartu… (14, 353), didumas (10, 127).

137

rikiszką d. (23, 408); maliavos: cininės m. (17, 54), cininės aliejinės m. (17, 54), kliūninės m. (17, 50—53), pieninės m. (17, 50), pieninės arba varszkinės m. (17, 53), vopninės m. (17, 50); maszina: garinė kuliama m. (27, 124), geležinė kuliamoji m. (12, 273), kuliama m. (7, 217), pjaunama m. (pjautuvas) (7, 217); medega: anglinė m. (7, 209), dirbtinė m. (9, 56), prigimtinė m. (9, 56); milteliai: balti cino m. (17, 54), balti szvino m. (17, 54); plitos: degintos p. (9, 56), nedegintos p. (9, 56); vopna: deginta vopna arba kalkiai (9, 56), riebi v. (14, 351), gesita v. (14, 351), krementanti arba verdanti v. (14, 351) stb. Egyes cikkek említést tesznek a „mesterségekről, fegyverekről, anyagról, termékekről” (21, 279), a tudományágakról („aritmetika, algebra, geometria, kozmográfia, mineralógia, fizika, kémia” (8, 258), valamint a szakmákról („mérnök, jogalkotó” (26, 93), „vegyész (különféle tárgyak összetett részeinek előállításához ért)” (9, 89)). Ez azt mutatja, hogy a szerzők és szerkesztők minél több tudományos ismeretet kívántak közölni, és meg akarták ismertetni az olvasókkal az alapfogalmak elnevezéseit, olykor más nyelvek (leggyakrabban a német) szavaival pontosítva azokat, például: vaiksz-cziojanczios žvakelės (németül Eimsfeuer) (8, 281), vyksnė (bestrebung) (21, 277), pramonė (kunst) (29, 186), sugaba, galybe (fähigkeit) (21, 277), sieros ruksztorius (acidum sulfuricum) (5, 42), pormitis (radikalas skruzdinės rugszties, pormilsuperkloridas) (15, 404) és így tovább. Úgy tűnik, az ilyen fogalmi pontosítás kétféleképpen magyarázható. Először is, kétségtelen, hogy az „Aušra” tudományos ismeretterjesztő cikkeinek általános nyelvére, a fogalmak magyarázatára és a terminusok bemutatására nagy hatással volt a porosz litván irodalmi nyelv. Ez teljesen érthető: a lap szerkesztői ismerték a Kelet-Poroszországban megjelenő periodikákat („Keleivis” 1849—1880, „Naujasis keleivis” 1880—1886, „Lietuviška ceitunga” 1878—1939 stb.), közülük pedig néhányan — J. Basanavičius, J. Šliūpas, A. Vištelis — az utóbbi két lapban saját cikkeiket is közölték¹¹. Másodszor, az aušrininkai, akik minden litván számára érthetők akartak lenni, és a korábbi (S. Daukantas, M. Valančius és mások által képviselt) nyelvtisztítási hagyományokat¹² igyekeztek folytatni, a jövevényszavakat és féljövevényszavakat litván szavakkal, terminusokkal próbálták helyettesíteni (így a „Keleivis”-ben szereplő változatok helyett: damšėpis, garšėpis, garinė še-pis, garinis šėpis, garų šėpis, garu varomoji šėpis az „Aušra” csak egy terminust használ: garlaivis (14, 345, 364; 24, 27; 25, 51; 29, 165); a telegrafas, vielę pustas, vielinis pustas, žaibinis pustas — tolrašis helyett (11, 183; 22, 365; 24, 26; 27, 99)), saját alkotású vagy máshonnan átvett neologizmusaikat pedig gyakran ismert szavakkal magyarázták, például: kibirkštis (žiežerka), pirmokas (atomas), spėka, stiprybė (sila) (12, 217) stb. Harmadszor, a fogalmak ilyen pontosítása vagy magyarázata a tudományos nyelv sajátosságából is következik, amelyre részben utal az „Aušra” egyik száma. „A legutóbb említett művek szerzője (az »Apraszymas žemės turtu« című cikkről van szó) tájékoztatja az olvasót a különféle kövekről, sókról, szenekről és más anyagokról; elmondja, hogy az egyes dolgok milyenek, milyen alakjuk van, égnek-e tűzön, oldódnak-e vízben, tiszták vagy kevertek-e, mire használják őket, milyen hasznot hoznak az embernek stb. Semmit, semmit nem tesz hozzá saját magából, semmit sem talál ki a fejéből, csupán azt mondja el, ami valóban létezik. Ebből a leí-

¹¹ Palionis J. Lietuvių literatūrinės kalbos istorija. V., 1979. P. 221.

Ugyanott. 222. o.¹²

138

az olvasó tudást merít a dolgokról, elméjében felidézi és értelmével felfogja, vagyis megérti” (24, 7).

2.5. Az ilyen szövegekben gyakran találhatók új elnevezések magyarázatai, mintegy sajátos meghatározások. Íme néhány közülük. „Van a természetnek egy képessége, amelyet a tanultak elektromosságnak neveznek (8, 281). A villám ereje vagy hatalma elválik a bolyongó kis lángoktól, amelyeket lidércfénynek vagy kígyófénynek neveznek […] (24, 25). De miért nem „magnoszkópnak”, hanem csupán „hipnoszkópnak” nevezik azt az új eszközt, amely megmutatja, miként győzi le az emberi lényt a mágneses erő? (22, 322) […] továbbá Newton nagy igazságokat gondolt ki a súlyról és a vonzásról, vagyis a kölcsönös vonzerőről, amelynek ereje irányítja és összehangolja az égitestek, azaz a Nap, a Hold, a csillagok, a bolygók és az üstökösök útját (17, 47).

Az utóbbi példa a fogalmak rendszerezésének néhány megnyilvánulását is szemlélteti: az égi fényességek terminust, valamint a Nap, Hold, csillagok, bolygók, üstökösök terminusokat. További hasonló példák is akadnak: a vasat háromféleképpen nevezzük: tiszta vas, acél, öntöttvas (8, 258). Az [a gyémánt] összetétele ugyanolyan, mint a széné és a koromé (alupkós, szwino) (3, 74). A természetes elektromosság ezenkívül pozitívra és negatívra oszlik (22, 321).

Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkeiben gyakran megadják a tudósok vagy feltalálók vezetéknevét is. Egyes nevek eredeti alakban szerepelnek (pl.: Faraday, Foucault, Lindsay (22, 320), Lohmeyer (9, 75)), mások litvánosított formában (pl.: Demokritas (29, 170), Newton’as (17, 47), Ochorowicz’ius (22, 319), Tacitas (9, 75) stb.). A cikkekben szimbolikus elnevezések is szerepelnek, azaz újságok, folyóiratok vagy egyéb kiadványok eredeti nyelvű címei, például: „Klosy“ (7, 215), „Lumière électrique“ (22, 319), „Tygodnik illustrowany“ (11, 183), „Wędrowiec” (8, 287) stb., továbbá képletek, például: a szénből és hidrogénből álló gyököt por- milnek nevezik (C₂H) (15, 404). Ennek [a gyöknek] klórral való egyesülését kloroformnak nevezik (C₂HCl₃) (15, 404).

Néhány cikkben bizonyos táblázatok is szerepelnek. Például: itt megadhatjuk azoknak a súlyoknak a nagyságát, amelyek szükségesek egyes kövek összenyomásához… A kövek akkor zúzódnak össze, ha egy négyzet hüvelykre a következő nyomás jut:

gránit esetében 6000-től 11200 fontig; mészkő esetében 1000-től 8000 fontig; — — — homokkő — — 1600 — — — 4000 — — — — — — márvány — — — — — 4000 — — —10400 — — — — — — vörös téglából készült falazat esetében 960-tól 1440 fontig (10, 127).

Mindezek a dolgok a tudományos nyelv megszilárdulását és térhódítását mutatják: azt a nyelvet, amely tételekben nyilvánul meg, hipotéziseket vet fel és támaszt alá, érvel, mérlegel.

2.6. Az „Aušra” fizikát népszerűsítő cikkei terminológiájának elemzése a következő megjegyzésekkel foglalható össze: 1) a tudományos nyelv fő eleme, a terminológia még nem kellően rendszeresen alakult ki, de szilárd alapra támaszkodott: a litván szókincsre, amelybe a nyelvjárásokból és a régi litván nyelvemlékekből átvett szavak, a korábbi kiadványokban már előforduló új szavak és tükörfordítások, valamint maguknak az Aušra körüli szerzőknek az alkotásai tartoztak

139

terminusokat alkottak; 2) a terminusok megnevezésének változatossága szinonimákban és morfológiai változatokban nyilvánult meg. Ez utóbbi megteremtette a kategóriális többértelműség kialakulásának feltételeit. Ugyanakkor a terminológia normatív szabályozásának szempontjai is nyilvánvalóak: a morfológiai változatosság megnyilvánulásainak csökkenése, a terminusok rövidítése; 3) kísérletet tettek a terminusok meghatározására, új terminusok alkotására vagy fordítására, valamint nem, faj és még alfaj szerinti terminusok elkülönítésére.

ŠALTINIAI

Auszra, Laikrasztis, iszleidžiamas per Dra. Bassanawicziu.

1. 1883. Nr. 1.

2. 1883. Nr. 2.

3. 1883. Nr. 3.

4. 1883. Nr. 4.

5. 1883. Nr. 5.

6. 1883. Nr. 6.

7. 1883. Nr. 7.

8. 1883. Nr. 8, 9, 10.

9. 1884. Nr. 1, 2, 3.

10. 1884. Nr. 4.

11. 1884. Nr. 5, 6.

12. 1884. Nr. 7, 8.

13. 1884. Nr. 9.

14. 1884. Nr. 10, 11.

15. 1884. Nr. 12.

16. 1885. Nr. 1.

17. 1885. Nr. 2, 3.

18. 1885. Nr. 4, 5.

19. 1885. Nr. 6.

20. 1885. Nr. 7, 8.

21. 1885. Nr. 9.

22. 1885. Nr. 10, 11.

23. 1885. Nr. 12.

24. 1886. Nr. 1.

25. 1886. Nr. 2.

26. 1886. Nr. 3.

27. 1886. Nr. 4.

28. 1886. Nr. 5.

29. 1886. Nr. 6.

ФИЗИЧЕСКАЯ ТЕРМИНОЛОГИЯ В ПЕРИОДИЧЕСКОМ ИЗДАНИИ «АУШРА»

Резюме

На основе физико-технических научно-популярных статей, опубликованных в период с 1883 по 1886 г. в „Аушре“, был проведен анализ литовской физической терминологии. Из данного анализа можно сделать следующие выводы.

Во-первых, основной элемент языка науки — терминология — на данном этапе еще не обладала систематичностью, тем не менее основывалась на базе литовской лексики. Понятия именовались как литовскими словами, привлеченными из диалектов, письменных памятников, так и неологизмами или кальками, созданными авторами физико-технических научно-популярных статей, а также редакторами „Аушры“.

Во-вторых, варьирование номинации терминов проявлялось в синонимичности и морфологической вариантности. Подобная вариантность была основой категориальной многозначности, которая в разных формах проявляется как в физико-технической, так и любой другой терминологии до сих пор.

В-третьих, ощутимы попытки привести в физико-технических научно-популярных статьях дефиниции терминов, выделить как родовые, так и видовые термины.