A Litván Nyelvi Intézet krónikája

1992

Szervezet

6 osztály: Szótári osztály (vezetője V. Vitkauskas bölcsészettudományi kandidátus), Nyelvtani osztály (vezetője V. Ambrazas bölcsészettudományi doktor), Nyelvművelési osztály (vezetője P. Kniūkšta bölcsészettudományi kandidátus), Terminológiai osztály (vezetője K. Gaivenis bölcsészettudományi kandidátus), Névtani osztály (megbízott vezetője V. Maciejauskienė bölcsészettudományi kandidátus), Nyelvtörténeti és dialektológiai osztály (vezetője K. Morkūnas bölcsészettudományi kandidátus).

Május 26-án Kiadói csoportot alapítottak. Vezetőjévé V. Gružast nevezték ki.

1992 végén az Intézetben 105-en dolgoztak, közülük 73-an kutatók voltak (5 bölcsészettudományi doktor és 27 bölcsészettudományi kandidátus). Az LKI és a VDU nyelvészeti doktori képzésében 7 doktorandusz vett részt.

Tudományos kutatás

A Litván Köztársaság költségvetéséből a következő tudományos kutatási irányok munkálatait finanszírozták: a litván nyelv nyelvtani szerkezetének kutatása, litván lexikográfia, litván onomasztika, a litván nyelv normáinak megállapítása és nyelvművelése, a hivatali nyelv vizsgálata és normáinak megállapítása, litván terminológia, a litván nyelvjárások kutatása, a litván nyelv története.

Az állami tudományos és felsőoktatási alap forrásaiból a 92–417/13. számú megrendeléses témát dolgozták fel — ”A litván nyelv nyelvtana” angol nyelven.

Kiadás

6 kiadvány jelent meg (129, 82 nyomdai ív, 52 250 példány):

K. Gaivenis, A. Kaulakienė, S. Keinys, J. Klimavičius. Terminológiai javítások. — V.: Mokslas, 1992. — 160 p. — 1500 példány

Nyelvi kultúra / Szerkesztette P. Kniūkšta. — V.: Mokslas, 1992, 62. füzet. — 91, [2]p. — 3600 példány

Kalbos kultūra / Sudarė P. Kniūkšta. — V.: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1992, sąs. 63. — 92 p. — 2000 egz.

A litván nyelvjárások és kutatásuk. Múlt és jelen (A konferencia-előadások tézisei. 1992. november 5–6.). — V., 1992. — 22 p. — 150 példány

A litván nyelv szótára / Főszerk. K. Ulvydas. — V.: Mokslas, 1991, 15. köt. — 1186, [1] p. — 5000 példány

N. Sližienė, A. Valeckienė. A litván nyelv helyesírása és központozása. — 2., javított, fotómechanikai kiadás. — V.: Mokslas, 1991. — 262, [1] p. — 40 000 példány

Sajtóban való közreműködés

49 tudományos cikket (közülük 7-et külföldi kiadványokban) és 107 tudománynépszerűsítő cikket publikáltak.

245

Tudományos expedíciók

Június–júliusban 5 expedíciót szerveztek a litván nyelvi adatok gyűjtésére: 4 dialektológiai (Valkininkai, Dieveniškės; Balbieriškis; Suginiai, Mindūnai, Labanoras; Skuodas környéke) és 1 szótári (Zarasai járás). Az expedíciókat L. Grumadienė, D. Mikulėnienė, B. Vanagienė, A. Vidugiris és K. Vosylaitė vezette. Összesen 42-en gyűjtöttek nyelvjárási, szótári és szociolingvisztikai anyagot.

Konferenciák és nemzetközi tudományos kapcsolatok

Május 7–8-án Tallinnban, a balti országok helyneveinek szabványosításáról és felhasználásáról rendezett nemzetközi regionális tanácskozáson V. Maciejauskienė (”A litván helynevek gyűjtésének és közlésének helyzete”) és M. Razmukaitė (”A litván és az etnikai régiók helynevei a térképészek munkáiban”) tartott előadást.

Július 6-tól augusztus 29-ig S. Karaliūnas tudományos kiküldetésen tartózkodott Izlandon. Az Izlandi Egyetem könyvtárában és az Arni Magnuson Intézetben dolgozott. Részt vett a nemzetközi izlandi nyári nyelvtanfolyamokon.

Augusztus 17–19-én A. Kaulakienė (”A nemzetközi és a litván fizikai terminusok viszonya”) és A. Auksoriūtė (”Stasys Šalkauskis terminológiai elmélete”; K. Gaivenisszel, S. Keinyszel és R. Medisauskiene-nel közösen készítette) előadást tartott a rigai Nemzetközi Terminológiai Konferencián.

Október 3-án az Akmenė városának magdeburgi jogokkal való felruházása 200. évfordulójának szentelt konferencián E. Valiulytė ”Kalikstas Kasakauskas és litván nyelvtana (1832)” címmel tartott előadást.

November 1-től december 31-ig S. Karaliūnas a Stockholmi Egyetem Balti Tanulmányok Központjának meghívására a Stockholmi és az Uppsalai Egyetemen végzett kutatómunkát. Az északi helynevek archívumában dolgozott.

November 5–6-án A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály tudományos konferenciát szervezett ”A litván nyelvjárások és kutatásuk. Múlt és jelen” címmel Antanas Salys (1902–1972) emlékére. Előadást tartottak a VU, VPU és ŠPI oktatói, valamint az Intézet következő tudományos munkatársai: A. Sabaliauskas (”A. Salys professzor – ember és tudós”), K. Ulvydas (”A. Salys tevékenysége a Vytautas Magnus Egyetemen”), V. Maciejauskienė, D. Smatavičiūtė (”A. Salys naptárnevei”), A. Vanagas (”A. Salys tevékenysége a Belügyminisztérium Család- és Helynévbizottságában”), S. Ambrazas (”Néhány szóképzési izoglossza az ólitván nyelvben”), N. Čepienė (”A kettőshangzó ⟨ū⟩ eredete a németből kölcsönzött szavakban”), D. Mikulėnienė (”A *pa- előtag hangsúlyozásának alakulása a származék főnevekben”), K. Garšva (”A peremvidéki dzsuk nyelvjárások mássalhangzó-rendszere”), L. Grumadienė (”A hangsúlyozási típusok keveredése a punskasi ifjúság nyelvében”), K. Morkūnas (”Néhány megjegyzés a közbevetés határairól”), V. Pranskūnaitė (”A juh és a bárány megnevezései a nyelvjárásokban”, ”A. Salys «Kérdőíves felmérései» alapján”), G. Rimukienė (”A gal partikula és szinonimái a nyelvjárásokban”), A. Vidugiris (”Délkelet-Litvánia elszlávosodásának szakaszairól”), V. Vitkauskas (”Az an, en, un hangkapcsolatok változatairól bizonyos szavakban és alakjaikban”). A konferencián részt vettek és emlékeiket osztották meg az Egyesült Államokból érkezett A. Salys hozzátartozói, felesége, Sofija és lánya, Rimga ila.

246

November 7-én a VU Balti Filológiai Tanszéke megrendezte a Jonas Kazlauskas-napot „A történeti grammatika kérdései” címmel. A fonetikai és akcentológiai szekcióban K. Garšva („Az észak-panevėžysi nyelvjárás fonetikai fejlődése”), L. Grumadienė („A magánhangzó-mennyiség transzfonologizációjának tendenciája a déli aukštaitiai nyelvjárások peremvidéki beszédváltozataiban”) és D. Mikulėnienė („A hangsúlytípusok fejlődésének kérdéséről”) tartott előadást. A morfológiai szekcióban S. Ambrazas („A litván nyelv gyűjtőneveinek képzéstörténete”), K. Morkūnas („A litván nyelvjárások egyes egyes számú eszközhatározói alakjairól”) és A. Vidugiris („Az idő birtokos esetének használatáról a litván nyelvjárásokban”) adott elő.

A november 10–12-én Vilniusban tartott nemzetközi szimpóziumon („Litvánia és Lengyelország kapcsolatai a 20. századi közép-európai történelemben: múlt és kilátások”) A. Vanagas („Délkelet-Litvánia a helynevekben”), L. Grumadienė („A nyelvváltás mechanizmusa Délkelet-Litvániában”), K. Morkūnas („Néhány szóalkotási és ragozási izoglossza a keleti litván nyelvjárásokban”), D. Mikulėnienė („A keleti litván nyelvjárások hangrendszerének sajátosságairól”), A. Vidugiris („A litván nyelvjárások és a délkelet-litvániai etnolingvisztikai helyzet”), valamint K. Garšva („A litván–lengyel kapcsolatok a függetlenség visszaállításakor”) tartott előadást.

A november 23-i újságírói nyelvművelő szemináriumon P. Kniūkšta („A köznyelvi normák tartós be nem tartása az újságok nyelvében”), N. Liubinienė, V. Rudaitienė, R. Šiliauskaitė („Idegen elemek a vilniusi napilapokban”), J. Klimavičius („Nemzetközi szavak az újságban”) és R. Miliūnaitė („A nyelv főnevesítése”) vett részt és tartott előadást.

December 15–18-án a Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete által rendezett konferencián, amely a litván, belarusz és lengyel nyelvjárási határvidékek interferenciájával foglalkozott, E. Grinaveckienė „A vilniusi régió litván nyelvjárásainak szláv elemei” című előadásával vett részt.

December 17–18-án a Rigában tartott nemzetközi konferencián („Nyelvpolitika a balti államokban”) A. Vanagas „A nyelvhasználat jogi szabályozása Litvániában” címmel tartott előadást.

A december 21–22-i „Kelet-Litvánia problémái: jelen és jövő” című konferencián K. Garšva („A kelet-litvániai litvánok kulturális problémái”) és L. Grumadienė („A legújabb szociológiai kutatások a vilniusi járásban”, valamint „Az államnyelv Kelet-Litvániában”) tartott előadást.

1992-ben az Intézetben járt G. Bense, E. J. Bukevičiūtė (Németország), A. Liuima (Olaszország), valamint B. és E. Masiokai (USA); érdeklődtek a litván nyelvvel kapcsolatos munkák és az együttműködési lehetőségek iránt.

A Litván Köztársaság Kormányának határozatai

Január 28-án jóváhagyták a Litván Nyelvi Intézet alapokmányát (58. számú határozat).

December 15-én a Litván Nyelvi Intézet és a Vytautas Magnus Egyetem jogot kapott doktori tudományos fokozat odaítélésére a bölcsészettudományi tudományterület nyelvészet szakirányú doktori képzésében (944. számú határozat).

Az Intézeti Tanács határozatai

Január 16-án jóváhagyták: a Litván Nyelvi Intézet tudományos munkatársi állásaira kiírt pályázatok, valamint e munkatársak (újra)minősítésének szabályzatát;

247

1992 m. Atestacijos komisija (I. Andriukaitienė (sekretorė), K. Gaivenis, A. Kaulakienė, P. Kniūkšta, V. Macijauskienė, K. Morkūnas, G. Naktinienė, J. Paulauskas, A. Sabaliauskas (pirmininkas), A. Valeckienė, A. Vidugiris).

Március 12-én — az Intézet igazgatójává A. Vanagas filológiai tudományok doktort választották; J. Paulauskasszal, K. Ulvydasszal és A. Valeckienėvel határozott időre szóló munkaszerződéseket hagytak jóvá; döntés született az Intézeti Levéltár létrehozásáról.

Április 21-én — jóváhagyták az LKI 1992. évi bevételi és kiadási költségvetését, valamint a tudományos kutatási munkák jegyzékét; tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettessé K. Morkūnas filológiai tudományok kandidátusát választották.

Május 26-án — támogatták a Litván Tudományos Akadémia és az LKI tudományos együttműködési megállapodásának tervezetét; nyomdai megjelenésre jóváhagyták a „Lietuvių kalbotyros klausimai” 32. kötetét („A balti névtan kutatásai”); összeállították a „Lietuvių kalbos žodynas” 17. kötetének szerkesztőbizottságát (I. Erm an ytė, G. Naktinienė, J. Paulauskas, Z. Šimėnaitė, V. Vitkauskas).

Június 18-án — úgy döntöttek, hogy A. Sabaliauskas jelölését javasolják a Litván Tudományos Tanácsnak a Nemzeti Díjak odaítélésével foglalkozó bizottságba.

Szeptember 18-án — a tudományos fokozatok és tudományos-pedagógiai címek honosítási bizottságába három tanácstagot javasoltak jelöltként (A. Sabaliauskas, A. Valeckienė, Z. Zinkevičius); döntöttek a Tudományos Intézmények Szövetségéhez való csatlakozásról; jóváhagyták a megrendelésre végzendő tudományos kutatási munka pályázatát („A litván nyelvtan” angol nyelvű elkészítése).

Október 27-én — nyomdai megjelenésre jóváhagytak két kiadványt (Kalbos kultūra, 64. füzet; S. Daukantas: Lengyel–litván szótár, 1. kötet); új díjtételeket állapítottak meg a nyelvjárástani és névtani anyagokért járó díjazásra.

Dátumok és személyek

Megvédte a filológiai tudományok kandidátusi értekezéseit:

június 9. — A Szótárak osztályának asszisztense, Marius Daškus: „A terminológiai tények közlése a litván lexikográfiában” (témavezető: V. Vitkauskas, hivatalos opponensek: A. Rosinas és E. Grinaveckienė, a bíráló intézmény: Vilniusi Pedagógiai Egyetem);

június 23. — A Szótárak osztályának asszisztense, Kazimieras Eigminas: „Az anonim litván nyelvtan, a »Universitas lingvarum Litvaniae«, 1737” (témavezető: V. Ambrazas, hivatalos opponensek: V. Mažiulis és V. Drotvinas, a bíráló intézmény: Klaipėdai Egyetem);

június 26. — A Nyelvművelési osztály asszisztense, Rita Miliūnaitė: „A mai litván nyelv nyelvtani normáinak megalapozása” (témavezető: A. Paulauskienė, hivatalos opponensek: A. Rosinas és V. Būda, a bíráló intézmény: Šiauliai Pedagógiai Intézet).

* * *

November 7-én a Nyelvtani osztály vezető tudományos munkatársa, a filológiai tudományok kandidátusa, Nijolė Sližienė 60 éves lett.

November 24-én Algirdas Sabaliauskast és Aleksandras Vanagast a Lett Tudományos Akadémia külföldi tagjaivá választották.

Irena Andriukaitienė

248