ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

XLIV (2003), 191–195

SZEMÉLYI ADATOK

KÖSZÖNTJÜK ELENA VALIULYTĖT

Ez év június 25-én ünnepelte hetvenedik születésnapját Elena Valiulytė, a neves litván nyelvész. Kuktiškėsen, Utena megyében született. Miután Kuktiškėsen elvégezte az algimnáziumot, az utenai középiskolában folytatta tanulmányait, amelyet 1953-ban fejezett be. Ugyanabban az évben felvételt nyert a Vilniusi Egyetem Történeti és Filológiai Karára, ahol litván nyelvet és irodalmat tanult, diplomamunkáját pedig szülőfaluja, Kuktiškės nyelvjárásáról írta. Az egyetem elvégzése után egy évig a Pabradėi járásbeli Juodenėnai hétéves iskola tanáraként dolgozott, mígnem Kazys Ulvydas, tehetséges nyelvészként, meghívta a Litván Nyelv és Irodalom Intézetébe. Elena Valiulytė az 1960-ban létrejött Mai Litván Irodalmi Nyelvi Osztályon dolgozott; ebből fejlődött ki később a Nyelvtani Osztály.

Elena Valiulytė élete legtevékenyebb éveit a nyelvtani munkának szentelte. Juozas Balčikonis professzor témavezetésével 1966-ban védte meg bölcsészettudományi doktori értekezését „A tárgyeset elöljárószóinak jelentései és használata a mai litván nyelvben” címmel. Az akadémiai háromkötetes Litván nyelvtan számára a következő fejezeteket írta: az elöljárószós, igei, főnévi, számnévi és határozói szerkezetekről, valamint a tárgyról szóló részt. A három, a sorozatban megjelent Mai litván nyelvtan társszerzője; ezekben az elöljárószós, kötőszós és alárendelőszós szerkezetekről szóló fejezeteket írta.

Išleido dvi monografijas – Vietą nusakome įvairiai (1995) ir Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai (1998), paskelbė nemažą straipsnių Lietuvių kalbotyros klausimuose (vėliau – Acta Linguistica Lithuanica), Kalbos kultūroje ir kituose leidiniuose. Mokslinėje spaudoje Elena Valiulytė bendradarbiauja ir dabar. Parengė spaudai savo mokytojo Kazio Ulvydo mokslinių darbų rinktinę Lietuvių kalbos prieveiksmiai (2000), kurioje paskelbti visi jo darbai apie prieveiksmį.

Bár az Intézetben már hivatalosan nem dolgozik, Elena minden héten részt vesz a Nyelvtani Osztályon tartott Új litván nyelvtan koncepciójáról szóló szemináriumokon, és szívesen beszélget fiatalabb kollégáival.

A jubilánsnak – a mindig jóindulatú, barátságos, figyelmes, bölcs és kedves kollégának – sok energiát, egészséget, jókedvet és hosszú életet kívánunk.

Gina Kavaliūnaitė

192 |

PERSONALIA

ELENA VALIULYTĖ BIBLIOGRÁFIÁJA

MONOGRÁFIÁK

1. A helyet sokféleképpen határozzuk meg. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995.

2. A mai litván nyelv szintaktikai szinonimái. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1998.

NYELVTANOK

1. A litván nyelv nyelvtana. 2. kötet (elöljárószó), szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1971.

2. A litván nyelv nyelvtana. 3. kötet (igei szókapcsolatok, főnévi, számnévi és határozószói szókapcsolatok, tárgy), szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mokslas, 1976.

3. A mai litván nyelv nyelvtana (elöljárószó, kötőszó; alárendelő kapcsolat (szókapcsolatok)), szerk. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla: 1. kiadás – 1994; 2. kiadás – 1996; 3. kiadás – 1997.

4. Litván nyelvtan (elöljárószó, kötőszó, szókapcsolatok), szerk. V. Ambrazas, Vilnius: Baltos lankos, 1997.

5. A litván nyelv nyelvtana (elöljárószó, kötőszó, szókapcsolatok), szerk. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslas, 1985.

TANULMÁNYOK

1. A pro prepozíció jelentései és használata a mai litván nyelvben. Kalbos kultūra 5, 1963, 52–62.

2. Az apie prepozíció jelentései és használata a mai irodalmi litván nyelvben. MA darbai, A sorozat 1(16), 1964, 243–252.

3. Az į prepozíció jelentései és használata a mai litván nyelvben. Lietuvių kalbotyros klausimai 7, 1964, 97–117.

4. A pagal és palei prepozíciók jelentései és használata a mai litván nyelvben. Kalbos kultūra 7, 1964, 37–44.

5. Prepozíciók használata összehasonlító viszonyok kifejezésére. Lietuvių kalbotyros klausimai 9, 1967, 85–95.

6. A mennyiségi viszonyok kifejezése prepozíciókkal. Kalbos kultūra 12, 1967, 13–19.

7. Az apie, a prie progos és a prie gerų (geriausių) norų kifejezések. Kalbos kultūra 14, 1968, 35–36.

8. A prieš (priešais) prepozíció használata a mai litván nyelvben. Lietuvių kalbotyros klausimai 11, 1969, 59–68.

9. A mokytis pas ką nors. kifejezésről. Kalbos kultūra 16, 1969, 25–26.

10. Kinek a nevében. Kalbos kultūra 19, 1970, 38–39.

11. Javítások a hivatali nyelvhasználatban (V. Vaitkevičiūtėvel közösen). Kalbos kultūra 19, 1970, 3–9.

12. Lóval lovagol, illetve a lóra ülve lovagol. Kalbos kultūra 22, 1972, 12–13.

PERSONALIA

| 193

13. A be névutóval álló birtokos eset jelentése. Kalbos kultūra 23, 1972, 47–50.

14. A szintaktikai szinonímiából. A tárgyeset az apie, aplink elöljárószóval – birtokos eset az ant elöljárószóval. Kalbos kultū-ra 24, 1973, 21–23.

15. A szintaktikai szinonímiából. A tárgyeset a per elöljárószóval – birtokos eset az ant elöljárószóval. Kalbos kultūra 26, 1974, 15–16.

16. A szintaktikai szinonímiából (autis, avėti... mit és (mivel)). Kalbos kultūra 27, 1974, 21–26.

17. A per elöljárószós szókapcsolatok. per. Lietuvių kalbotyros klausimai 15, 1974, 91–106.

18. Igei okhatározói szerkezetek elöljárószóval a segítségével, valamint ezek szinonimái az irodalmi litván nyelvben. MA darbai, A sorozat, 4(61), 1977, 155–165.

19. Az haragudni ige és szinonimáinak miatt és -ért elöljárószós szerkezetei. Kalbos kultūra 35, 1978, 26–30.

20. Kaltinti: kit, amiért, mivel. Kalbos kultūra 36, 1979, 32–37.

21. A után elöljárószó tárgyesetes szerkezete és annak szinonimái. Kalbos kultūra 41, 1981, 21–40.

22. Akadémiai „Litván nyelvtan”. Kalbos kultūra 43, 1982, 20–26.

23. Miért csak beszállásolni? Kalbos kultūra 49, 1985, 63.

24. Az okhatározói elöljárószók rendszere a litván nyelvben. Lietuvių kalbotyros klausimai 25, 1986, 97–156.

25. A tárgyeset és az eszközhatározói eset szinonímiájáról (fejet / fejjel billegetni). Nyelvi kultúra 52, 1987, 31–41.

26. A törekvés birtokos esete és szinonimái. Kalbos kultūra 54, 1988, 30–36.

27. A helyhatározói eset és az į elöljárószós tárgyeset szinonim használata. Lietuvių kalbotyros kérdé-sei 28, 1989, 172–200.

28. A parton és a parton. Kalbos kultūra 56, 1989, 40–43.

29. Az eszközhatározó kifejezése a mai litván nyelvben. A litván nyelvtudomány kérdései 29, 1991, 148–159.

30. A szintaktikai szinonímiáról (tárgyeset / eszközhatározó). Lituanistica 4(12), 1992, 50–55.

31. A szintaktikai szinonímiáról (birtokos eset / „už” birtokos esettel). Nyelvművelés 63, 1992, 37–41.

32. A mellett elöljárós szerkezetek különlegesebb jelentései. Nyelvi kultúra 66, 1994, 35–47.

33. A mozgás útvonalának jelentései és kifejezési módjuk. A litván nyelvtudomány kérdései 33, 1995, 143–168.

34. Az idő szintaktikai kifejezése. Lituanistica 2(22), 1995, 68–81.

35. Lehet-e emlékezni valamire, elfelejteni valamit? Nyelvi kultúra 67, 1995, 56–62.

36. A litván nyelv lexikai és szintaktikai szinonimái. Lituanistica 3(27), 1996, 27–43.

37. Petro Būtėnas születésének századik évfordulója. Anyanyelv 6, 1996, 21–22.

38. Naponta háromszor vagy a nap folyamán háromszor? Nyelvművelés 69, 1997, 38–39.

39. A litván nyelv funkcionális nyelvtana [rec.] A. Valeckienė. A litván nyelv funkcionális nyelvtana. Nyelvművelés 71, 1998, 107–110.

194 |

PERSONALIA

40. Az ok kifejezése elöljárószók segítségével a modern litván nyelvben. Lituanus 45 (1), Chicago, 1999, 49–65.

41. Egy, az „iš” elöljárószót tartalmazó mondatmodellről. Kalbos kultūra 72, 1999, 56–61.

42. Kazys Ulvydas munkássága és érdemei a nyelvtudomány terén (V. Ambrazasszal együtt). Kalbos kultūra 73, 2000, 3–12.

43. A litván nyelv célhatározói szerkezetei mozgást jelentő igékkel. Acta Linguistica Lithuanica 44, 2001, 201–225.

44. A tagadó szavak használata a litván nyelvben. Gimtoji kalba 6, 2001, 5–8.

45. Válaszok a kérdésekre:

Mivel helyettesítsük a vidiniai határozószót? Kalbos kultūra 12, 1967, 45–46.

Beszélni a rádión keresztül vagy a rádión át? Nyelvművelés 12, 1967, 65–66.

Mivel helyettesítsük: ma nem vagyok formában? Kalbos kultūra 21, 1971, 90.

A pilóta a repülőgépet leszállítja vagy leülteti? Nyelvművelés 21, 1971, 90.

Hogyan javítsuk ki: aranysárga szín? Kalbos kultūra 35, 1978, 58.

Mivel helyettesítsük: Alacsonyabb beosztásba helyezték? Kalbos kultūra 53, 1987, 44.

Adók a költségvetésbe vagy adók a költségvetés számára? Gimtoji kalba 12, 1993, 10.

Helyes-e a valaminek valamivel szembeni elsőbbsége? Anyanyelv 12, 1995, 10.

Helyesek-e a következő kérdések: milyen messze? mennyi ideig? Gimtoji kalba 7, 1997, 13.

EGYÉB MUNKÁK

1. A „Kalbos kultūra” 11–20. füzetének mutatója. Kalbos kultūra 20, 1971, 41–112.

2. A „Kalbos kultūra” 21–30. füzetének mutatója (J. Karaciejumi és N. Slėžiene közreműködésével). Kalbos kultūra 30, 1976, 26–122.

3. A nyelv őrzője (Kazys Ulvydas 80. születésnapjára). Literatūra ir menas, 1990 08 18.

4. Litván nyelvtanok. Gimtasis žodis 9, 1993.

5. A participiumok – a litván nyelv díszei [rec.] A. Klimas. Lietuvių kalbos dalyvių vartosena (Vilnius, 1993, 86 p.). Gimtasis žodis 2, 1995, 27–32.

6. Kazys Ulvydas nyelvész (V. Ambrazasszal közösen). K. Ulvydas. Lietuvių kalbos prieveiksmiai, 2000, IX–XXXIII.

7. A határozószók mutatója (Ž. Mockevičiūtėvel közösen). K. Ulvydas. Lietuvių kalbos prieveiksmiai, Vilnius, 2000, 388–429.

8. Enciklopédiákba írt rövid szócikkek (elöljárószó, szókapcsolatok). MLTE 2, 1968; 3, 1971; LTE 9, 1982; 12, 1984.

DISSZERTÁCIÓKRÓL ÍRT BÍRÁLATOK (KIADATLAN)

1. J. Kareckaitė. Az azonos mondatrészek a mai litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Pedagógiai Intézet, 1967.

PERSONALIA

195

2. P. Bikulčienė. A litván nyelv ösztönző intonációja. Vilniusi Pedagógiai Intézet, 1976.

3. S. Клавина. A lett nyelv funkcionális stílusainak összehasonlítása. Vilniusi Egyetem, 1979.

4. V. Vitkauskienė. Főnévi szókapcsolatok függő főnévi igeneves taggal a litván nyelvben. Vilniusi Egyetem, 1983.

5. A. Drukteinis. A tárgyi viszonyok és kifejezési módjaik a mai litván nyelvben. Klaipėdai Egyetem, 1986.

6. L. Jaramaitė. Mellérendelő szerkezetek a mai litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Egyetem, 1987.

7. A. Janulienė. Az összehasonlítás kifejezése a mai litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Egyetem, 1988.

8. További 15 (diploma-, alap- és mesterszakos) dolgozatról írt bírálat.