scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Sveikiname Eleną Valiulytę

Gina Kavaliūnaitė

Full text

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLIV (2003), 191–195 SZEMÉLYI HÍREK KÖSZÖNTJÜK ELENA VALIULYTĖT Ez év június 25-én ünnepelte hetvenedik születésnapját a jól ismert litván nyelvész, Elena Valiulytė. Kuktiškėsen, Utena megyében született. Miután Kuktiškėsen elvégezte az alsó középiskolát, az Utenai Középiskolában folytatta tanulmányait, amelyet 1953-ban fejezett be. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Vilniusi Egyetem Történeti és Filológiai Karára, ahol litván nyelvet és irodalmat tanult, és diplomamunkát írt szülőfaluja, Kuktiškės nyelvjárásáról. Az egyetem elvégzése után egy évig a Pabradėi járás Juodenėnai hétéves iskolájában dolgozott tanárként, mígnem Kazys Ulvydas, tehetséges nyelvészként, meghívta a Litván Nyelv és Irodalom Intézetébe dolgozni. Az intézetben Elena Valiulytė a 1960-ban létrejött Mai Litván Irodalmi Nyelv Osztályán dolgozott, amelyből később a Nyelvtani Osztály fejlődött ki. Elena Valiulytė életének legaktívabb éveit a grammatika munkálatainak szentelte. Juoza Balčikonis professzor vezetésével 1966-ban megvédte a bölcsészettudományok doktora cím elnyeréséhez benyújtott disszertációját: „A tárgyeset elöljárószóinak jelentése és használata a mai litván nyelvben“. Az akadémiai, háromkötetes Litván nyelvtan számára a következő fejezeteket írta: az elöljárószóról, az igei, főnévi, számnévi, határozószói szókapcsolatokról és a tárgyról. Három, fejezetenként megírt A mai litván nyelv nyelvtana című mű társszerzője; ezekhez megírta az elöljárószókról, a kötőszóról és az alárendelőszós szókapcsolatokról szóló fejezeteket. Két monográfiát adott ki —Vietą nusakome įvairiai (1995) és Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai (1998) címmel, számos cikket publikált a Lietuvių kalbotyros klausimai (később —Acta Linguistica Lithuanica), a Kalbos kultūra és más kiadványok hasábjain. Elena Valiulytė a tudományos sajtóban ma is közreműködik. Sajtó alá rendezte tanára, Kazys Ulvydas tudományos munkáinak válogatását Lietuvių kalbos prieveiksmiai (2000) címmel, amelyben valamennyi, a határozószókról szóló munkája megjelent. Bár az Intézetben már hivatalosan nem dolgozik, Elena minden héten részt vesz a Nyelvtani Osztályon megrendezett, az Új litván nyelvtan koncepciójáról szóló vitaszemináriumokon, és szívesen tart kapcsolatot fiatalabb kollégáival. Jó egészséget, energiát, jókedvet és hosszú éveket kívánunk az Ünnepeltnek — mindig jóindulatú, barátságos, figyelmes, bölcs és kedves kolléganőnknek —. Gina Kavaliūnaitė 192 | ELENA VALIULYTĖ SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁJA MONOGRÁFIÁK 1. A helyet különféleképpen határozzuk meg. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995. 2. A mai litván nyelv szintaktikai szinonimái. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1998. NYELVTANOK 1. A litván nyelv grammatikája. 2. köt. (elöljárószó), szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1971. 2. A litván nyelv grammatikája. 3. köt. (igei, főnévi, számnévi, határozószói szókapcsolatok, tárgy), szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mokslas, 1976. 3. A mai litván nyelv grammatikája (elöljárószó, kötőszó; alárendelő kapcsolat (szókapcsolatok)), szerk. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla: I. kiad. —1994; II. kiad. — 1996; III. kiadás 1997. 4. Lithuanian grammar (elöljárószó, kötőszó, szószerkezetek), szerk. V. Ambrazas, Vilnius: Baltos lankos, 1997. 5. A litván nyelv grammatikája (elöljárószó, kötőszó, szószerkezetek), szerk. B. Ambrazas, Vilnius: Mokslas, 1985. TANULMÁNYOK 1. A pro elöljárószó jelentése és használata a mai litván nyelvben. Kalbos kultūra 5, 2. Az apie elöljárószó jelentése és használata a mai litván irodalmi nyelvben. 1963, 52-62. MA darbai, A sorozat 1(16), 1964, 243–252. 3. Az į elöljárószó jelentése és használata a mai litván nyelvben. Lietuvių kalbotyros klausimai 7, 1964, 97–117. 4. A pagal és palei elöljárószók jelentése és használata a mai nyelvben. Kalbos kultūra 7, 5. Az elöljárószók használata az összehasonlítási viszonyok kifejezésére. Lietuvių kalbotyros klausimai 9, 1967, 6. A mennyiségi viszonyok kifejezése elöljárószókkal. Nyelvi kultúra 12, 1967, 13–19. 7. 1964, 37-44. Az apie, prie progos és prie gerų (geriausių) norų használatáról. Nyelvi kultúra 14, 1968, 35–36. 8. A prieš (priešais) 85-95. elöljárószó használata a mai litván nyelvben. A litván nyelvészet kérdései 11, 1969, 59–68. 9. A mokytis pas ką nors kifejezésről. Nyelvi kultúra 16, 1969, 25–26. 10. Kinek a nevében. Kalbos kultūra 19, 1970, 38–39. 11. A hivatali nyelv javításaiból (V. Vaitkevičiūtėvel együtt). Kalbos kultūra 19, 1970, 3–9. 12. Lóra ül és lovon ül. Kalbos kultūra 22, 1972, 12–13. SZEMÉLYI ADATOK | 193 13. A be elöljárószóval álló birtokos eset jelentése. Kalbos kultūra 23, 1972, 47–50. 14. A szintaktikai szinonímiából. A körül, környékén elöljáróval álló tárgyeset — az ant elöljáróval álló birtokos eset. Kalbos kultūra 24, 1973, 21-23. 15. A szintaktikai szinonímiából. A per elöljáróval álló tárgyeset — az ant elöljáróval álló birtokos eset. 15-16. Kalbos kultūra 26, 1974, 16. A szintaktikai szinonímiából (autis, avėti... mit és (mivel) mit). Kalbos kultūra 27, 1974, 21-26. 17. A per elöljárószóval alkotott szókapcsolatok. Lietván nyelvészeti kérdések 15, 1974, 91–106. 18. A per elöljárószóval alkotott igei okhatározós szerkezetek és szinonimáik a litván irodalmi nyelvben. MA dolgozatok, A sorozat 4(61), 1977, 155–165. 19. A pykti ige és szinonimáinak a dė! és už elöljárószókkal alkotott szókapcsolatai. Nyelvművelés 35, 20. 1978, 26-30. Kaltinti už ką, dėl ko, kuo. Kalbos kultūra 36, 1979, 32—37. 21. A po elöljáró + tárgyeset szerkezet és szinonimái. Kalbos kultūra 41, 1981, 22. Akadémiai „A litván nyelv grammatikája“. Kalbos 21-40. kultūra 43, 1982, 20—26. 23. Miért csak stažuoti? Kalbos kultūra 49, 1985, 63. 24. Az okhatározói elöljárók rendszere a litván nyelvben. A litván nyelvészet kérdései 25, 1986, 25. A tárgyeset és az eszközhatározói eset szinonimikájáról 97-156. (linguoti galvą /galva). Nyelvművelés 52, 1987, 31— 41. 26. A törekvés birtokos esete és szinonimái. Nyelvművelés 54, 1988, 30—36. 27. A helyhatározói eset és az į elöljárószó tárgyesettel alkotott szinonim használata. A litván nyelvészet kérdései 28, 1989, 172-200. 28. A parton és a parton. Kalbos kultūra 56, 1989, 40—43. 29. Az eszköz kifejezése a mai litván nyelvben. A litván nyelvészet kérdései 29, 1991, 30. A 148-159. szintaktikai szinonimikából (tárgyeset /eszközhatározói eset). Lituanistica 4(12), 1992, 50-55. 31. A szintaktikai szinonimikából (birtokos eset /už elöljárószó birtokos esettel). Kalbos kultūra 63, 1992, 37-41. 32. A prie elöljárószó-konstrukcióinak sajátosabb jelentései. Nyelvkultúra 66, 1994, 35-47. 33. A mozgás útjának jelentései és kifejezésük. A litván nyelvészet kérdései 33, 1995, 143-168. 34. Az idő szintaktikai kifejezése. Lituanistica 2(22), 1995, 68-81. 35. Lehet-e emlékezni arra, illetve elfelejteni, hogy miről? Nyelvkultúra 67, 1995, 56-62. 36. A litván nyelv lexikai és szintaktikai szinonimái. Lituanistica 3(27), 1996, 27–43. 37. Petro Būtėno századik születési évfordulója. Gimtoji kalba 6, 1996, 21—22. 38. Naponta háromszor vagy egy napban? Kalbos kultūra 69, 1997, 38–39. 39. Funkcinė lietuvių kalbos gramatika [rec.] A. Valeckienė. A funkcionális litván nyelvtan. Kalbos kultūra 71, 1998, 107–110. 194 | SZEMÉLYI ADATOK 40. Az ok kifejezése prepozíciók segítségével a modern litván nyelvben. Lituanus 45 (1), Chicago, 1999, 49-65. 41. Egy elöljárószavas mondatmodellről az iš elöljárószóval. Kalbos kultūra 72, 1999, 56-61. 42. Kazys Ulvydas munkássága és érdemei a nyelvtudományban (V. Ambrazasszal együtt). Kalbos kultūra 73, 2000, 3-12. 43. A litván nyelv célhatározós szerkezetei mozgást jelentő igékkel. Acta Linguistica Lithuanica 44, 2001, 201-225. 44. A negatív szavak használata a litván nyelvben. Gimtoji kalba 6, 2001, 5-8. 45. Válaszok a kérdésekre: Mivel helyettesíthető a vidiniai határozószó? Kalbos kultūra 12, 1967, 45-46. Helyes-e azt mondani, hogy per radiją, vagy pro radiją? Kalbos kultūra 12, 1967, 65-66. Mivel helyettesíthető: aš šiandien ne formoje? Nyelvi kultúra 21, 1971, 90. A pilóta leszállítja vagy leülteti a repülőgépet? Nyelvi kultúra 21, 1971, 90. Hogyan javítsuk: aranyszínű narancssárga szín? Nyelvi kultúra 35, 1978, 58. Mivel helyettesítsük: Alacsonyabb beosztásba helyezték? Nyelvi kultúra 53, 1987, 44. Adók a költségvetésbe vagy adók a költségvetés számára? Anyanyelv 12, 1993, 10. Helyes-e: viršenybė ko prieš ką? Anyanyelv 12, 1995, 10. Helyesek- -e a következő kérdések: milyen messze? meddig? Anyanyelv 7, 1997, 13. EGYÉB MUNKÁK 1. A „Kalbos kultūros” 11–20. füzetének mutatói. Kalbos kultūra 20, 1971, 41–112. 2. A „Kalbos kultūros” 21–30. füzetének mutatói (J. Karaciejusszal és N. Slizienével együtt). Kalbos kultūra 30, 1976, 26–122. 3. Ápoló (Kazius Ulvydas — 80). Literatūra ir menas, 1990. 08. 18. 4. A litván nyelv grammatikája. Gimtasis Žodis 9, 1993. 5. A melléknévi igenevek – a litván nyelv ékessége [rec.] A. Klimas. A litván nyelv melléknévi igeneveinek használata (Vilnius, 1993, 86 o.). Gimtasis žodis 2, 1995, 27—32. 6. Kazys Ulvydas nyelvész (V. Ambrazasszal együtt). K. Ulvydas. A litván nyelv határozószói, 2000, IX-XXXIII. 7. A határozószók mutatója (Ž. Mockevičiūtėvel együtt). K. Ulvydas. A litván nyelv határozószói, Vilnius, 2000, 388-429. 8. Enciklopédia-szócikkek (elöljárószó, szókapcsolatok). MLTE 2, 1968; 3, 1971; LTE 9, 1982; 12, 1984. DISSZERTÁCIÓS RECENZIÓK (KIADATLAN) 1. J. Kareckaitė. A mondat egynemű részei a mai litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Pedagógiai Intézet, 1967. SZEMÉLYI ADATOK | 195 2. P. Bikulčienė. A litván nyelv ösztönző intonációja. Vilniusi Pedagógiai Intézet, 1976. 3. S. Klavina. A lett nyelv funkcionális stílusainak összehasonlítása. Vilniusi Egyetem, 1979. 4. V. Vitkauskienė. A litván nyelv függő főnévi igenévvel su alkotott szubsztantivikus szókapcsolatai. Vilniusi Egyetem, 1983. 5. A. Drukteinis. A tárgyi viszonyok ir jų kifejezésének módjai a mai litván nyelvben. Klaipėdai Egyetem, 1986. 6. L. Jaramaitytė. Mellérendelő szerkezetek a mai litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Egyetem, 1987. 7. A. Janulienė. Az összehasonlítás kifejezése a kortárs litván irodalmi nyelvben. Vilniusi Egyetem, 1988. 8. Mások 15 által írt (diploma-, alapés mesterképzéses dolgozatokról készült) recenziók.