ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

XLIX (2003), 103 – 129

Litván neoelemek -s- végződéssel

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

Jagelló Egyetem, Krakkó

A litván szóalkotás egyik sajátossága, hogy számos képzőnek, főként a szonoránsokat (l, r, m, n, v) tartalmazóknak, láthatólag szigmás változatai alakultak ki, például a -la- mellett -sla-, a -ra- mellett -sra- stb. Szinkrón szempontból az aszigmás változat rendszerint obstruensre végződő tövekhez járul, míg a szigmás változat előtt magánhangzó vagy diftongus áll. A cikk amellett érvel, hogy a látszólagos szigmás változatok bizonyos igealakok (-sti végű főnévi igenevek, -sta végű jelen idejű alakok, -sti végű atematikus jelen idejű alakok és -styti végű iteratív alakok) újraszegmentálásából erednek; ezekben az -s- a dentális obstruensek előtti disszimiláció következtében jelenik meg. Például az ēsti ē-sti alakra történő újraszegmentálása egy újraformált ēs- tövet eredményezett, amely az ēsļus alakban látható (szegmentálása ēs-lus, nem pedig ēd-slūs). Így az eredetileg dentális obstruensekre végződő tövek többsége mellett -s- végű újraformált tövek is kialakultak. Ezért mellőzhetők azok a szigmás változatok, amelyeket a szakirodalom számos képzőnek tulajdonít.

1. A litván szóalkotás egyik sajátossága, hogy bizonyos névszói képzőknél aszigmás és szigmás változatot különböztetnek meg; az utóbbi abban áll, hogy a tulajdonképpeni képző előtt s mássalhangzó áll¹. A Pr. Skardžius monográfiájában (1943: 162n.) összegyűjtött anyag alapján elmondható, hogy ilyen megkülönböztetés főként azoknál a litván képzőknél figyelhető meg, amelyek szonoránssal (l, r, m, n, v) kezdődnek, vö.

Aszigmás forma

Szigmás forma

-la-: krėklas, mėšlas

-sla-: giršlas, kaišlas, krišlas²

-lā-: dėla, eilā

-slā-: gȳsla

-lu-: vešļus, tukļus, suosļus

-slu-: dėšļus, ešļus, gosļus³

-lē-: rėplės, nárplė

-slē-: dėšlės, pūslē⁴

-rā-: skūdras, stipras, vāiras

-sra-: gaisras, tīmsras

-rā-: kaitrā, kantrā, šutrā, taukrā

-srā-: [kaisrā, gaisrā]⁵

-ma-: kélmas, skvarmas

-sma-: bilšmas, garšmas, jaušmas, varšmas⁶

¹ Ennek az s-nek a megjelenési feltételeit tudomásom szerint soha nem pontosították.

² Másodlagosak: mók-slas, pė-slas, rūk-slas, tīk-slas.

³ Másodlagos: ei-slūs.

⁴ Másodlagos: patvār-slēs, rauk-slē.

⁵ Skardžiusnál (1943) a képződmények nincsenek felsorolva.

⁶ Másodlagosak: bēg-smas, džiaug-smas, lūnk-smas, vaik-smas, veik-smas.

104 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

-me-: dermē, rētmē, sekmē, tekmē

-smē: bausmē, drausmē, giesmē, rēsmē, żosmē

-na-: ālpnas, drēgnas, glēbnas

-sna-: dosnas, skursnas⁸

-nā-: dusnā

-snā-: džiūsnā, ēsnos, skursnā, varsna⁹

-ni-: barnis, vilnīs

-sni-: kášnis, krūšnis, pusnīs¹⁰

-nu-: kaunūs, kritnūs, lepnūs

-snu-: ēsnūs, skursnūs, rusnūs¹¹

-niu-: barniūs, mižniūs, sūsniūs

-sniu-: pīržnius (*pirsnius)

-va-: ērdvas, mūlvas, žēlvas

-sva-: bālsvas, juōsvas, kiēsvas, rūsvas¹²

-vā-: dirvā, kalvā, sparvā

-svā-: braṣvā, lāisva, nausva¹³

2. Az aszigmatikus szuffixum többnyire zár obstruensre végződő gyökhöz járul (p, t, k, b, d, g), vö. rēp-les, rēt-mē, krēk-las, glēb-nas, ērd-vas, drēg-nas vagy réshangú obstruensre (s, š), vö. dus-nā, suos-lūs, mēš-las, vēš-lūs¹⁴. Ezzel szemben a szigmatikus szuffixum – leíró szempontból – magánhangzóra vagy diftongusra végződő tőhöz kapcsolódik. Vö. a rövid magánhangzót a rasmē, rūysas, krišlas, pusnīs alakokban, a hosszú magánhangzót a kāšnis, rēsmē, gošlūs, miškē, pūšlē alakokban, a diftongusokat a kiēsvas, juōsvas és a kaīslas, jaūšmas alakokban, a szonoráns diftongusokat pedig a bīlmas, gīrlas, skuršnas, varsna, tīmras, krimslē alakokban. E szabályt a másodlagos derivátumok törik meg, amelyekben a szigmatikus szuffixum bármilyen tövekhez kapcsolódik; lásd a 2. jegyzetet és a következőket.

3. Míg az aszigmatikus szuffixum világosan elkülönül a gyöktől, addig a szigmatikus szuffixum esetében úgynevezett morfológiai csomópontról van szó: az s szegmentum a *s-s- csoport degeminációjával jött létre; ebben az első fonéma az előző morféma végződése, a második pedig a következő morféma, vagyis a szuffixum kezdőhangja volt. Skardžius (1943), majd többek között Otrębski (1965) az asszimiláció előtti alakban rekonstruálják a korábbi morfológiai határt, mégpedig *t-s vagy *d-s formában. Ez egy zárhangú foghangra végződő gyököt és egy -s- kezdetű szuffixumot jelent, például kīršlas < *kirt-slas, bausmē < *baud-smē.

4. A szigmatikus szuffixumok feltételezése elválaszthatatlan attól a hipotézistől, hogy azok zár zöngétlen foghangra végződő igei tövekből képeznek főneveket. El kell azonban mondani, hogy ez a hipotézis csak a deverbális főnevek esetében állja meg a helyét, ám nem igazolható, ha kiterjesztjük a derivátumokra

⁷ Másodlagosak: ei-smē, ūk-smē, verk-smē.

⁸ Másodlagosak: kūp-snas, vīlg-šnas.

⁹ Másodlagosak: liep-snā, rēk-snā, vālk-šna.

¹⁰ Másodlagosak: kēp-snis, lup-snis, mīrk-snis, žīng-snis.

¹¹ Másodlagosak: lak-snūs, lip-šnūs, mil-snūs (← pamiltī), ry-snūs (← ryti)

¹² Másodlagosak: žilSvas ⇐ žīlas, žal-svas ⇐ žāl(i)as.

¹³ Másodlagosak: gausvā, ydva, našva.

¹⁴E szabály alól azonban akadnak kivételek, vö. kel-mas, bái-mē, bar-nīs, kau-nūs, dir-vā.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

105

azonos szóalkotási alapokhoz tartozó igei alakok. Így például a rendszerint *kirt-slas-ként értelmezett kirslas mellett ott vannak a kiršč́ioti és kirsnóti igék, amelyeknek nem tulajdonítható *kirt-čioti, *kirt-noti szerkezet. A -d- elemet tartalmazó neoszuffixumokkal képzett igék esetében — kirsdinéti, kiršdinti, atsikirsdýti — nem valószínű, hogy a morfológiai határon álló [zd] csoport egy *t-d disszimilált csoportból ered. Egyszerűbb itt a kirs- tővel számolni, mint az inf. kírsti esetében, és a -d- kezdetű szuffixum kapcsolódása által kiváltott, előre ható zöngésülést feltételezni (vö. mèšdamas ⇐ mèšti); a megfelelő kiršlas főnevet is természetesebb kirs-las alakból levezetni, mint *kirt-slas-ból. Az olyan deverbális alakok, mint kąśčioti, kąślioti, kąśnoti, ą magánhangzót mutatnak, amely csak spiráns előtt lehetséges; vö. inf. kąsti. Ez azonnal kizárja a zárhangú dentálisra való visszavezetést: *kand-čioti, *kand-lioti, *kand-noti, és inkább a kąs-čioti, kąs-lioti, kąs-noti elemzést javasolja; a megfelelő kąśnis főnév könnyebben levezethető a kąs-nis alakból, mint a *kand-snis-ből.

5. Az ésti ige származékai a következő sort alkotják:

ės-dinéti

ės-dinti

ės-terti

ės-ena

ės-kà

ės-lùs

ės-nos

ės-nùs

ės-tùvai

ės-tùvas

Nyilvánvaló, hogy az egész sorozatban a tő a ės- neopierwiastok, és hogy ezt az infinitivus ės-ti alakjából vonták el (< *ėt-ti < *ėd-ti). A neopierwiastok ugyanúgy önálló morfológiai státust kölcsönöz ennek a sorozatnak, ahogyan a prymarny tő, a ėd- a derivációs sorozathoz képest

ėd-inéti

ėd-inti

ėdž-ióti

ėd-a

ėd-ėjas

ėd-ėnė

ėd-rùs

ėdž-ios

6. Ha most az ės- sorozatból kizárjuk az ėsłus alakot, és a ėd- tőhöz rendeljük (vö. *ėd-šlus Skardžiusnál 1943: 166), akkor meg kell állapítanunk, hogy ez olyan értelmezési fogás, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a litván nyelvben a deverbatív deriváció nem egy, hanem két tőt használ: ėd- és ės- (egy régebbit és egy újabbat). Ezt figyelembe véve elvetjük a -t-/-d- végű tövekhez járuló -sl-, -sr-, -sm-, -sn- szigmatikus primér szuffixumok koncepcióját. Helyette a következő szegmensre végződő neopierwiastka fogalmát alkalmazzuk

106 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

s, amely végső soron az infinitivus alakjában a fogmedri zárhang disszimilációjából ered (-s-ti < *-t-ti). Ez a neopierwiastek ugyanazokat a szuffixumokat veszi fel, mint az etimológiai -s-re végződő primér tő; például vö. dēs-ena a dvēs-enával (a dvēsti, dvēšē alapján), vagy tiṣ-ena (a tiṣti, tiṣo alapján), a gies-mē úgy viszonyul a ges-mē-hez (a gēsti, gēso alapján), mint az ēs-tuvai vagy a vers-tuvē a praus-tuvē-hez képest (a praūstis, praūšēs alapján), továbbá a kās-čioti úgy viszonyul a blēs-čioti-hoz (a blēsti, blēso alapján).

7. Már az akadémiai szótár (LKŽ) felületes áttekintése is megerősíti azt a meggyőződésünket, hogy szinte minden, fogmedri zárhangra végződő tőhöz tartozik egy -s- végű neopierwiastek, amely az -sti végű infinitivus újraelemzéséből keletkezett. Rendszerint néhány névszói és/vagy igei származékkal dokumentálható, vö. az § 5-ben tárgyalt es- esettel. Néha azonban csupán egyetlen származékos alak bizonyítja a neopierwiastek létezését. Így van ez például a gaūs-mas ⇐ gaūsti, gos-lūs ⇐ gostì, kiēs-vas ⇐ kiēsti, mėṣ-tinis ⇐ mėšti, valamint a triz-nā (< *tris-nā) ⇐ trišti esetében. A primér tövekhez hasonlóan a neopierwiastkek is ablautbeli változatosságot mutatnak, nevezetesen o-fokú alakot vesznek fel: a bris- (brištine) mellett bras- áll (brastā, brasvā), a mis- (mišā) mellett mais- (maīstas), a kirs- (kiršlas, kirščioti) mellett pedig kars- szerepel az elszigetelt karsā főnévben karsā.

8. Az -s- végű neotövek további forrásai

Az olyan példák, mint a bāls-vas ⇐ bālsta (inf. bālti), illetve a vīkṣ-mas ⇐ vīkṣta (inf. vīkti), arra utalnak, hogy az etimológiai -sta- végű praesens újraértelmeződött -ta- végű, -s- tövön alapuló praesensként: bāls-ta, vīkṣ-ta; hasonlóképpen a būs-ena būs-ta praesenst feltételez (vö. § 11). – Az olyan származékok tövét, mint a dēs-čioti, dēs-lioti, dēs-ena stb., leginkább az atematikus dēst(i) praesens ‘tesz, helyez’ alakjával magyarázhatjuk; ez a -sti végű infinitivusok mintájára resegmentálódhatott dēs-ti alakban (vö. § 12). – Az olyan származékok, mint a kāusdinti, pjāusdinti, olyan szegmentálásnak vethetők alá, amely feltárja a kaus- és pjaus- neotöveket az elsődleges kau- és pjau- tövekkel szemben. Ezen -s- végű noemorfémák magyarázatához a -styti végű intenzív képzésekhez kell folyamodnunk, és fel kell tételeznünk, hogy ezek s szegmentumát morfológiai határként fogták fel, majd eredeti *s-s találkozásként értelmezték: káustyti = *kaus-sty-, pjáustyti = *pjaus-sty- (§ 13).

9. Az -s- végű neotövek készletét alább négy csoportra bontva mutatjuk be, annak megfelelően, hogy milyen típusú képzések szolgáltak a morfológiai újraszegmentálás kiindulópontjául. Ezek: 1. -sti végű infinitivusok, 2. -sta végű praesensek, 3. -sti végű atematikus praesensek, 4. -styti végű intenzív igék.

10. A -s-ti végű infinitivusok újraszegmentálása

NEOTŐ.

SZÁRMAZÉK

A NEOTŐ FORRÁSA

ELSŐDLEGES TŐ

aus-

áus-dinti ataus-dýti áustyti¹⁵

áusti

aud-, áudžiu, áudžiau

¹⁵ A *aus-styti alakból történő geminációtlanodás révén.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

107

aus-tuvė

baus- baus-lys; baus-mė¹⁶; baus-tuvė baūsti baud-, baudžiu, baudžiau

bels- bels-mas; béls-teleti; béls-tereti; bels-tūkas bélsti beld-, bél džiu, bél džiau

bes- bes-čioti; bès-teleti; bes-tūvas; bes-tūkas bèsti bed-, bedù, bedžiau

bils- bīls-čioti; bils-dénti; bils-mas¹⁷; bils-nóti bīlsti, bīlsta bild-, bilda

bris- bris-nóti; bris-terti; bris-tinė bristi¹⁸ bred- / brid-, bredù, bridaũ

briṣ- briṣ-teleti briṣti, briṣta¹⁹ brind-, pribrindo

draus- draus-dinėti; draus-mė; draus-tinis; draustyti²⁰; draus-tójas; draus-tùvės draūsti draud-, draudžiu, draudžiau

ės- ės-dinėti; ės-dinti ėsti ėd-, ėdu, ėdžiau

¹⁶ Skardžius (1943: 206): *baud-smė.

¹⁷ Skardžius (1943: 203) wymienił wśród wyrazów na -smas, jak bèg-smas, rėk-smas, verk-smas.

¹⁸ A bris- fokozatos megfelelője a bras-, lásd lentebb a 10.1. §-t.

¹⁹ Már a pralit. *inS lit. įS-vé történő változása előtt a *brin-sta praesens alak veláris betoldást kapott: > brinksta. Ezt követően az alakot újraelemezték brink-sta formában, aminek tanúja a prt. brinko és az inf. brinkti. Így a neопwk. brink- ‘megcsörren, megduzzad, felfúvódik’ jelentésű alak a neopwk. briṣ- szinonimájává vált.

²⁰ Geminációval a *draus-styti.

108 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

ės-ena²¹

ės-kಲ

ės-lùs²³

ės-nos

ės-nùs²⁴

ės-terti

*ės-tùs²⁵

ės-tùvai

ės-tùvas

gąs-

gąs-čioti gąs-dinti nuogas-lùs²⁶ išgąs-tis

išsigąsti

gand-, išsigandau

gaus-

gaũs-mas

gaũsti

gaud-, gaudžiù, gaudžiaũ

geis-

geis-las geis-lùs geis-mas pageis-tojas

geĩsti

geid-, geidžiù, geidžiaũ

gels-

gẽls-vas²⁷

gẽlsti, gẽlsta

gelt-, pagelto

girs-

gĩrs-las²⁸ gĩrs-mas

gĩrsti, išgĩrsta

gird-, išgirdo

gys-

gys-mas

gỹsti, gỹsta²⁹

gyd-, pragýdo

glaus-

glaus-mẽ glaus-nùs

glaũsti

glaud-, glaudžiù, glaudžiaũ

²¹ Skardžius (1943: 234) jest to deryvat z suf. -sena. Por. jednak ės-ena z deryvatami na -ena od pierwiastków zakończonych etymologicznym -s-: dvẽs-ena ⇐ dvesiù, dvesiaũ, dvẽs-ti; tĩsena ⇐ tĩsti, tisaũ, tĩsti.

²² Skardžius (1943: 124): *ėd-skā. – Adj. ėškus a. ėškus są rečiau deryvatami na -us od sb. ėškà ‘apetyt’ niželi formacją deverbalną *ėd-skas, jak chciał Skardžius (1943: 124). Por. też ėšk-ena ⇐ ėškà.

²³ Skardžius (1943: 166): *ėd-slùs.

²⁴ Skardžius (1943: 225): *ėd-snus.

²⁵ Az *ės-tùs képzés a k betoldásával *ėktùs alakúvá változott, majd a ks > kš változásával ėkštùs lett: „válogatós az ételben; gyenge, erőtlen”. Skardžiusnál (1943) ez a forma nem szerepel.

²⁶ Skardžius (1943: 166): *gand-slus.

²⁷ Skardžius (1943: 377): *gelt-svas.

²⁸ Skardžius (1943: 163): *gird-slas.

²⁹ Vö. a § 12-ben szereplő giesmẽ alakot a giẽst(i) ige jelen idejű alaktani tövéből.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

109

glaus-tyti(s)³⁰

priglaus-tojas

glos-

glos-nùs glós-teletì glóstyti³¹

glósti

glod-, glódžiu, glódžiau

gos-

gos-lùs³²

gosti

god-, godzìu, godzìau

grę̇s-

grę̇s-tùvas

grę̇sti

grend-, gréndžiu, gréndžiau

graus-

graũs-mas³³ graus-tìnis

gráusti

graud-, gráudžia, gráude

griaus-

griaũs-mas griaus-tìnis

griaústi

griaud-, griaúdzia, griaúde

grįs-

grįs-dinti grįs-lai grįs-mas grįs-tas grįs-tinis grįs-tójis

grįsti

grind-, grindžiu, grindžiau

grūs-

grūs-lýs grūs-mė grūs-tas grūs-tinė grūs-tis grūs-tinė grūstyti³⁴ grūs-tùkas grūs-tùke grūs-tùvas grūs-tùvė grūs-tùvis grūs-tuvỹs

grústi

grūd-, grūdu, grūdau

³⁰ Degeminációval a *glaus-styti alakból.

³¹ Degeminációval a *glos-styti. A glóst-tyi alternatív metaanalízise neopwk-t eredményez. glost-: glostinėti, glostinis, ezzel szemben a glósty-ti a glósty-dinti alakhoz vezet.

³² Származékok: gosláuti ‘bujának, kéjsóvárnak lenni’, goslyba ‘bujaság, kéjsóvárság’. Skardžius (1943: 166): *god-slus.

³³ Változatok: graũzmas, graũdzmas.

³⁴ Degeminációval a *grūs-sty- alakból.

110 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

gurs- gūrs-tas³⁵ gurs-terėti gūrsti, gūrsta gurd-, gūrdo

jaus- jaūs-ena jaus-lùs jaūs-mas³⁶ jaūs-mē jaūsti jaut-, jaučiū, jaučiaī

kais- užkais-dinti kais-las³⁷ kais-rà kaisti, kaista kait-, pakaito

kąs- kąs-čioti³⁸ užkąs-dinėti kąs-dinti kąs-lioti kąs-nis/-nỹs kąs-noti kąs-telėti kąsti kand-, kándu, kándau

keis- keis-dinėti keis-ena keis-lioti keis-mas keis-tinis keis-tinỹs keisti keit-, keičiū, keičiaū

kęš- apkęš-dinti kęš-mas kęš-terėti kęš-terti kęšti kent-, kenčiū, kenčiaū

kęs- kęs-čioti kęsėti³⁹ kęs-las⁴⁰ kęsti kėt-, kėtù, kėtaū

³⁵ Skardžius (1943: 322): *gurd-smas.

³⁶ Skardžius (1943: 203): *jaut-smas.

³⁷ Skardžius (1943: 163) wymienia ten wyraz w grupie formacji z suf. -sla-.

³⁸ Vö. a régebbi iteratívumokkal: kand-, kandýti és kándžioti.

³⁹ Degeminációval a *kės-sėti alakból. Vö. versėti s. v. vers-.

⁴⁰ Tu wyjątkowo Skardžius (1943: 163) się waha: „gali būti kilęs iš *kės-slas ir *kės-las, plg. kęsintis“.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

| 111

kies-

kiẽs-vas⁴¹

kiẽsti, kiẽsta⁴²

kiet-, sukiẽto, užkiẽto

kirs-

kirs-čioti atsikirs-dinėti nukirs-dinti atsikirs-dýti kirs-las⁴³ kirs-mas kirs-nė kirs-nóti kirs-tas⁴⁴ kirs-telėti kirs-terėti kirs-tìnas kirs-tìs kirs-tójas kirs-tùkas kirs-tùvas

kìrsti

kert- / kìrt-, kertù, kirtãũ

krės-

krės-čioti krės-dinėti krės-nóti

krėsti

kret- / krėt-, krečiù, krečiãũ

krims-

krims-čioti krims-dinti krims-ėti krims-lė krims-nis krims-nóti krims-telėti krims-telti krims-tùkas

krìmsti

kremt- / krimt-, kremtù, krimtaũ⁴⁵

kris-

kris-dinėti kris-dinti

krìsti

krit-, krintù, kritãũ

⁴¹ Skardžius (1943: 377): *kiet-svas.

⁴² A képzés alapja egy melléknévből -sta- képzővel alkotott denominatív ige. Ahogyan a kiẽs-vas ’keménykés’ is magyarázható, ugyanígy az balsvas ’fehéres’, gelsvas ’sárgás’, juõsvas ’feketés’, mėlsvas ’kékes’, raũsvas ’rózsaszínű’, žalsvas ’zöldes’, žil̃svas ’őszes’ melléknevek is. Skardžius (1943: 377) és Otrębski (1965: § 121) tévesen feltételeznek -svas képzőt az egész csoportra.

⁴³ Skardžius (1943: 164): *kìrt-slas. – Wariant keršlas jest wtórny; wokalizm został wyrównany do prs. kertù (Skardžius l. c. postuluje *kert-slas, tj. derywację od osnowy praesentis, co mało prawdopodobne).

⁴⁴ A kerštas változat másodlagos; a magánhangzóállomány a prs. kertù alakhoz igazodott.

⁴⁵ Van megfelelő, o-fokú neopk. is, lásd alább: krams-, § 10.1.

112 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

kris-las⁴⁶ kris-liai kris-nóti kris-telėti

leis-

leis-dinėti leis-dinti leis-dyti / -dūti leis-ena leis-telėti leis-terėti leis-terti leis-tin̄iai leis-tiniai leis-tōjas apléis-tojas⁴⁷ leis-tūvas

léisti

leid-, leídžiu, leídau

lies-

liés-mas liés-telėti lies-tūkas

liēsti

liet-, liečiu, liečiau

liš-

liš-dinėti nuļis-dyti liš-ena⁴⁸

lišti

lind-, lendū, lindau

mels-

mels-dinti mels-ena mels-mas užmels-tojas mels-tuvė

melsti

meld-, meldžiu, meldžiau

mes- / mez-

mes-čiōti⁴⁹ mes-dinėti išmēs-dinti mes-dyti mės-liava⁵⁰

mēsti

met-, metù, mečiau

⁴⁶Skardžius (1943: 164): *krit-slas.

⁴⁷Ezek az ólitván szavak vö. z klaust-tojas SD³ 372 «pytacz, percontator, rogator» a(z) kláusiu, kláusti.

⁴⁸Vö. fentebb az ės-, ēšena. lábjegyzetét.

⁴⁹Ez a régebbi iteratív mēčioti (*mēt-iā-), valamint a mētyti. mellett áll. A megnyúlt fokozathoz vö. lett mētāt ‘dobni, hajítani’ és cs. vūmetati, pomētati.

⁵⁰A -liava képzőt a mēšliava ‘a trágya földekre szállításának időszaka’ képződményből vonták el, mégpedig abban a pillanatban, amikor ezt a mēšti, mēžiu ‘trágyázni, megtrágyázni’ igéhez kapcsolták. Szempontjából

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

113

mẽž-liava; mes-muõ⁵¹; mès-teleti; mès-tereti; mes-tùvai

męs-

męs-tìnis

męsti

ment-, menčiù, menčiãũ

mis-

mis-â⁵²

mišti

mit-, mintù, mitãũ⁵³

pers-

pẽrs-teleti; pers-tùvai

pẽrsti

perd-/ pird-, pẽrdžiu, pẽrdžiau⁵⁴

pirs-

pìrs-čioti; pìrs-kius; pìrs-kus⁵⁶; pìrs-la / -là; pìrs-nis; pìrs-nóti; pìrs-teleti; pìrs-tereti; pìrz-nius⁵⁷

*pìrsti, *pìrsta

perd-/ pird-, *pirdo⁵⁵

plaus-

plaũs-mas; plaũs-tas⁵⁸; plaũstyti⁵⁹

plaũsti

plaud-, pláudžiu, pláudžiau

plės-

plẽs-ẽnos

plẽsti

plet-/ plẽt-, plečiù, plečiãũ

etimológiai szempontból a mẽšliava alak a -iava képzővel képzett származék az mẽšlas ’trágya, istállótrágya’ jelentésű főnévből, < mẽš-las; ez a szó az mẽsti főnévi igenévből származott tréfásan, nem pedig a mẽž- tőből, ahogyan azt Skardžius (1943: 164) a *mẽž-slas rekonstrukciójával sugallta. A mẽs-tì:: mẽs-liava viszony mintájára különféle analógiás képzések jöttek létre, vö. nẽšti ⇒ nẽšliava, vẽšti ⇒ vẽšliava (másodlagosan vẽžliava), rìnkti ⇒ rìnkliava.

⁵¹ Változata a met-muõ alaknak; gyakoribb többes számú alakja: mẽt-menys ’a szövet láncfonala’.

⁵² Malátakivonat, sörlé, amelyből erjesztéssel sört készítenek.’ Megfelel a lett misa alaknak.

⁵³ Vö. a mais- újabb tövet; a mis- alak o-fokú változatáról lásd a 10.1. §-t.

⁵⁴ A zérófokú pird- alakhoz lásd alább a pìrs- újabb tövet.

⁵⁵ Az e-fokhoz lásd fentebb a pers- újabb tövet. A zérófok látható a pirdìnti, pirdžioti alakokban, valamint a pirdà, pìrdalas, pirdùnas, pirdžius névszói alakokban.

⁵⁶ Paralelną budowę pokazuje smìrs-kus ⇐ smìrs(ti), zob. niżej. Skardžius (1943: 124) odtwarza jednak *pìrd-skus.

⁵⁷ A *pìrs-nius zöngésüléséből (a képző olyan, mint a sùs-nius ⇐ sùsti alakban). Párhuzam: trìznius, lásd a tris- címszót. Skardžius (1943: 226) *pìrd-dnius alakot rekonstruál (ilyen képző nem létezik!).

⁵⁸ Skardžius (1943: 321): *plaud-tas.

⁵⁹ Degeminációval a *plaus-syti alakból.

114 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

išsiplės-ena plės-mas

plūs-

plūs-čioti plūs-ena plūs-mas⁶¹ plūs-teleti plūs-tereti

plūsti, plūsta

plūd-, plūdo⁶⁰

pras-

pripras-dinėti atpras-dýti supras-dýti pras-ena pras-lūs pras-mà pras-mas pras-mē

pràsti

prat-, prantù, prataũ

pus-

pus-nis⁶² pùs-tas pustytý⁶³

pùsti

put-, puntù, putaũ

pūs-

pūs-čioti⁶⁴ pūs-dinti pūs-dýti pūs-lē⁶⁵ pūs-lioti pūs-lýs pūs-nóti pūs-tereti

pūsti

put- / pūt-, pūčiù, pūčiaũ

ras-

ras-dinėti ràs-dinti ras-dýtis ras-lūs⁶⁶ ras-mē

ràsti

rad-, randù, radaũ

⁶⁰ Emellett van egy neopwk is. plūst-: plūst-ėti, -a, -ėjo, plūstubūnis „aki árad, szidalmaz, mosdatlan szájú”.

⁶¹ Az expresszív rövidítést plūs- > plus- feltételezve ide sorolható még a plus-čioti is: „céltalanul járkálni, kóborolni” (⇒ plūs-čius „lusta, naplopó, csavargó”).

⁶² Skardžius (1943: 221): *put-snis (tak samo Otrębski 1965: 170).

⁶³ Gemináció-degeminációval a *pus-snyt. alakból.

⁶⁴ Vö. a régebbi pūčiōti < *pūt-ia-.

⁶⁵ Skardžius (1943: 170): *pūt-slē.

⁶⁶ Skardžius (1943: 166): *rad-slus.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

| 115

res- / ręš-

rēs-vas rēs-vas⁶⁷ rēs-mē⁶⁸

rēsti

ret-, rēnta, rēto

ręs-

rēs-dinti rēs-tinis rēs-tójas⁶⁹

rēsti

rent-, renčiù, renčiaũ

ries-

ries-čiúoti ries-mē⁷⁰ rēs-mas ries-tas ries-tinis ries-tùvas ries-vas⁷¹

riēsti

riet-, riečiù, riečiaũ

ris-

ris-dinti ris-tas ris-vas ris-tùvai ris-tùvas

risti

rit-, ritù, ritãu

rus-

rus-nùs⁷² rùs-vas⁷³

rùsti

rud-, rundù, rudaũ

sēs-

sēs-lỹs sēs-lùs⁷⁴ sēs-tas pasēs-tē⁷⁵

sēsti

sēd-, sēdu, sēdau

siaus-

siaũs-dinti siaus-lùs

siaũsti

siaut-, siaučiù, siaučiaũ

⁶⁷ Skardžius (1943: 377): *rēt-svas.

⁶⁸ Skardžius (1943: 206): *rēt-smē. – Por. stopień wzdużony rēt- w reimē a. retmā ‘rzadkie miejsce (w lesie)’, rētis ‘rzeszoto, sito z dużymi otworami’ (zwane też retas), rētỹs ‘człowiek małomówny’.

⁶⁹ A ręš- mellett létezik a neoprk. rąst-: rąstas. Ezt az intens. *rąs-yti ⇐ *ras-syti (a ręš-ti tő) alapján vonták el.

⁷⁰ Skardžius (1943: 206): -smē képzés.

⁷¹ Skardžius (1943: 377): *riet-svas.

⁷² Skardžius (1943: 225): *rud-snus.

⁷³ Skardžius (1943: 377): *rud-svas.

⁷⁴ Skardžius (1943: 166): *sēd-slus.

⁷⁵ Skardžius (1943: 331): *pasēd-stē vagy *pasēd-tē.

116 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

siaũs-mas siaũs-teletė siaũstyti⁷⁶ siaũs-tùvas

sius-

sius-lùs siùs-mas sius-nà sius-tà siùs-tas siùs-teletė

siùsti

siut-, siunù, siutaũ

sius-

siųs-dinti⁷⁷ siųs-lys siųs-tinis siųstyti⁷⁸ sius-tùvas

siųsti

siunt-, siunčiù, siunčiãu

skaus-

skaũs-dinti skaũs-mas⁷⁹ skaus-nóti

skaũsti, skaũsta

skaud-, skaũda, skaudžiù

skers-

skẽrs-dinti skers-tójas skers-tùvės⁸⁰

skẽrsti

skerd-, skerdžiù, skerdžiãu

skės-

skẽs-čioti skẽs-nóti skẽs-teletė skẽs-tinis skẽs-tùvas

skẽsti

sket- / skėt-, skẽčiù, skẽčiãu

skirs-

skirs-ena skirs-kelė skirs-mas skirs-nis

skĩrsti, skĩrsta

skird-, skĩrdo

⁷⁶ Geminációval a *siatus-syti alakból.

⁷⁷ Emellett: siuntinė́ti.

⁷⁸ Geminációval a *siųs-syti alakból.

⁷⁹ Skardžius (1943: 204) wymienił wśród wyrazów na -smas, por. wyżej uwagę do bil̄smas.

⁸⁰A másodlagos tő skers- még a skerstiis vagy skerstùjis ’az év utolsó hónapja, december’ jelentésű főnévben is megfigyelhető; a formáns magyarázata azonban nehézségekbe ütközik.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

| 117

skirs-nùs skirs-telėti⁸¹

sklęs- sklęs-tas sklęsti sklend-, sklendžiu, sklendžiau

skros- skrós-dinti skrós-tinis skros-tójas skros-tùvas skrósti skrod-, skródžiu, skródžiau

skurs- skurs-dinti skurs-nà⁸² skurs-nas⁸³ skurs-nùs⁸⁴ skursti, skursta skurd-, skùrdo

skus- 1 skùs-čioti skùs-terėti skùsti skud-, skùnda, skùdo

skus- 2 nuskùs-dinti skùs-terti skùs-tis skus-tójas skus-tùkas skus-tùvas skùsti skut-, skùtu, skutau

skųs- apskųs-dinti skųs-mas skųs-tis skųs-tójas skųsti skund-, skùndžiu, skùndžiau

slys- slýs-čioti slýs-dinti slýs-mas slýs-terėti slýsti, slýsta slyd-, sýdo

smirs- smìrs-dinti smìrsti, smìrsta smird-, pasmìrdo⁸⁵

⁸¹A skirsta prs. alakja, amely a skirt-a alakkal azonos analógiai hatás eredménye, a következő származékokkal áll kapcsolatban: skirsč-iotis, skirt-ė, skirt-yti, skirst-ùkas, skirst-ùs.

⁸² Skardžius (1943: 220) wymienił wśród wyrazów z sekundarnym sufiksem -sna, jak lùp-sna, kup-sną, liep-sną.

⁸³Skardžius (1943: 219): *skurd-snas.

⁸⁴Skardžius (1943: 225): *skurd-snus.

⁸⁵Lásd alább az o fokú neopwk-ket: smars-, § 10.1.

118 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

smirs-nóti

smirs-telėti

smirs-telti

smirs-terėti

smirš-kus⁸⁶

spaus- spaus-dinėti spáusti spaud-, spaudžiu, spaudžiau

spáus-dinti

spáus-ena

spáus-mas

spáus-muõ

spáus-tai / spáuš-

spáus-telėti

spáus-terėti

spáustyti⁸⁷

spáus-tojas

spaus-tūkai

spaus-tūvai

spaus-tùvė

spraus- spraus-lė spráusti spraud-, spraudžiu, spraudžiau

spraus-mas

spraus-mė

spraus-muõ

spraus-tas

spraus-tūkas

spraus-tūvai⁸⁸

spręs- spręs-dinti spręsti sprend-, sprendžiu, sprendžiau

spręs-ena

spręz-lis⁸⁹

spręs-mas

spręs-tūvai

spręs-tūvas

svies- svies-dýti sviesti svied-, sviedžiu, sviedžiau

svies-tas⁹⁰

⁸⁶ Vö. fentebb: pirš-kus.

⁸⁷ Degeminációval ebből: *spaus-styti.

⁸⁸ A pwk. praus- ‘mosni (magát)’, etimológiai -s-sel, megfelelője a praustuvė, illetve a praustuvė ‘lavór’.

⁸⁹ Ebből: *spręz-lis, az sl csoport szonoránsodásával, mint a mėzliava < mės-liava esetében (lásd a mes-/mez- szócikket), kremzlė a kremslė ‘porc’ mellett (neopwk. krims- / krems-).

⁹⁰ Otrębski (1958: § 471): *svied-tas.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

119

svies-teleti svies-tinė svies-tynės

svys-

svýs-teleti svýs-terėti

svýsti, svýsta

svyd-, svýdo

šus-

šūs-dinti šūs-tiniai šūs-tinis šūs-tūkai

šūsti

šut-, šuntù, šutaũ

šveis-

šveis-čiūoti šveis-dinti šveis-tinis nušveis-tójas šveis-tūkas šveis-tūvas šveis-tùvė

šveisti

šveit-, šveičiu, šveičiau

švies-

švies-à⁹¹ švies-as švies-dinti švies-dyti švies-ė švies-ėti švies-inti / -inti švies-is švies-tùvas švies-ulýs švies-umà švies-ùmas švies-ùs

šviėsti

šviet-, šviečiu, šviečiau

tris-

triz-nà

*tristi

trid- / tried-, *trindù, *tridaũ; wtórnie trýstu < *trind-stu, trýdau, trýsti⁹²

Skardžius (1943: 310): *šveit-sa.

Wbrew Skardži­usowi (1943: 219) wyraz triznà ‘biegunka; osoba na nią cierpiąca’ nie może być wyprowadzony z prototypu *trid-dna z tej prostej przyczyny, że składnik -dna nie pojawia się jako sufiks w żadnym wyrazie litewskim. Bardziej naturalny będzie tutaj wywód triznà z praformy trišnà, mianowicie przy uwzględnieniu antycypacyjnej sonoryzacji sn > zn. To nieregularne zjawisko fonetyczne dokumentują takie paralele, jak z jednej strony užnaĩ < uõsnaĩ, nuolaižnùs < nuolaišnùs, z drugiej strony grazmẽ < grasmẽ, graũžmas < graũšmas, juozmuõ < juośmuõ. Formacja *tris-nà tak się ma do inf. triš(ti) jak sius-nà do

120 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

vers- vers-čiūkas vers-dinėti vèrs-dinti pérvers-dyti vèrs-ena versėti⁹³ vers-las vers-mas vers-tuvē vèrsti vert-, verčiù, verčiaũ

ves- ves-dinėti vès-dinti ves-dýti vès-imas / -imà ves-tùvės vèsti ved-, vedù, vedžiaũ

vès- vès-à vés-čioti atvès-dinėti vès-dinti atvès-inti vès-ulys vès-umà vès-ùmas vès-ùs vésta, véstivèd-, védo

žais- 1 žàis-las⁹⁴ žàis-mas žàis-tojas žàisti ‘játszani’ žàid-, žaidžiù, žaidžiaũ

žais- 2 žàis-tis⁹⁵ žàiz-dė žàisti ‘agyagból tapasztani’ žàid-, žaidžiù, žaidžiaũ⁹⁶

siùs(ti), valamint ahogyan dziùs-nà a dziùs(ta)-ból és az ólitván duos-na a jelen idejű atemat. dúos(ti)-ből. – A trznius ‘hasmenésben szenvedő személy’ nyelvjárási szó a *triz-nius alakra vezethető vissza. Hogy itt is másodlagos szonoránsosodásról van szó, arról a piržnius ‘puki’ párhuzama győz meg bennünket, amely a *pirs-nius alakból ered; ez pedig a pirs- ← *pìrsti alakhoz vezet (lásd fent). Vö. sùsnius a sùsti igéből. Otrębski (1965: § 298) másként jár el: olyan előalakokat javasol, mint *trid-snius és *pird-snius, szigmatikus képzővel, amelyet azonban nehéz régi és/vagy elsődleges képzőnek tekinteni.

⁹³ A *vers-sėti alakból degeminációval. Vö. fentebb kešėti, s. v. kès-.

⁹⁴Skardžius (1943: 164): *žàid-slas.

⁹⁵ ‘a kenyérsütő kemence melletti hely, kemencepadka’ (LKŽₓₓ 88). Rokon szó itt a žàidas ‘kovácstűzhely’.

⁹⁶ A nyelvjárási játék úgy viszonyul a betűkhöz, mint a gyúrni ’agyagból ragasztani, formálni’ nagyjából úgy viszonyul a nyelvjárási sebezni ’sebezni’ jelentésű sebezni szóhoz. Az o fokára tekintettel a játszani, játszik kvázi-primér igeként értelmezhető, vagyis olyan igeként, amely a *játszani iteratív helyén rögzült; ez a praesensben a -ia- képzővel ragozódik: žaidžia (vö. az ólitván prs. típust: mó́kia do mókyti, ró́dzia do ró́dyti, Otrębski 1965: § 639).

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

121

ž aiz-dē⁹⁷ žaiz-rà žaizdrà⁹⁸

žis- žis-čioti žis-dinti žis-lioti žis-loti žis-tūkas žisti žind-, žindu, žindau

žos- žos-čioti žos-las žos-mė⁹⁹ žos-tė žosti žod-, žódžiu, žódau

10.1. Kiegészítés: o-fokú képzések o

bras- bras-tà brās-tas¹⁰⁰ bras-và bras-tvà bristi bred- / brid-, bredù, bridau

braṣ- braṣ-à¹⁰¹ braṣ-và¹⁰² braṣ-tvà brésti, brésta brend- / brind-, pribřendo, pribřindo

gais- gais-as¹⁰³ *gisti, *gysta¹⁰⁴ *gied- / gid-, vö. giedras, gaidrùs

⁹⁷ A szóváltozat žais-tis (LKŽ_XX 90). Levezethető a *žais-lė alakból az i utáni helyzetben bekövetkező alkalmi szonoráció révén. Ugyanez érvényes a žaizdà vagy žaizdė ‘seb’ szóra is, a < *žais-tal-tė ⇐ nyelvjárásižais(ti) ‘megsebez’ alakból.

⁹⁸ ‘kovácstűzhely’, ismertebb hímnemű alakja žaizdras (LKŽ_XX 90–91). A žaizrà esetében az -ra- képzéssel van dolgunk a žais(ti) infinitívuszból, azaz *žais-ra. A kais-rà ⇐ kaisti (lásd fentebb) típusú esettől példánkat az s zöngésedése különbözteti meg (ehhez vö. sprēžlis s.v. sprēs- és triznà s.v. tris-). Fiatalabb változat viszont a namitodrā, amely a *žaist-ra zöngésedéséből származik (a < *žais-ra -t- hangbetoldásos, például a gaistras ‘égi fényudvar’ alakban; zöngésedés után: gaizdras). Skardžius (1943: 301) egészen másképp magyarázza: *žaiddras, egy fiktív -dra- szuffixummal (a žaizdra változatot ebben az összefüggésben nem vette figyelembe). S. Ambrazas monográfiáiban (1993, 2000) nem találom a žaizrà, žaizdrà, žaizdras szavakat (ahogy a kaisrà, sprēžlis, triznà, gaizdras alakokat sem).

⁹⁹ Skardžius (1943: 206): *žod-smė.

¹⁰⁰ Mindkét -t- képzős származék esetében apofonikus viszonyról beszélünk: bras- ⇐ bris-. Az intenzív *brastytì képzés hiánya kizárja a *bras-à, *brast-as elemzés lehetőségét.

¹⁰¹ Skardžius (1943: 310): *brand-sa.

¹⁰² Skardžius (1943: 378): *brand-sva.

¹⁰³ Skardžius (1943:310): *gaid-sas. Wyrazowi litewskiemu odpowiada łot. gàiss ‘powietrze’.

¹⁰⁴ A *gysta jelen idejű alak értelmezhető egy régi, infixált jelen idejű forma megújításaként (*gind-sta ⇐ *ginda ‘kiderül, kitisztul az idő’), például az išvysta alakkal párhuzamban (*vind-sta ⇐ *vinda ‘észrevesz, megfigyel’), ahol az ys- a o fokú vais- tövéül szolgál; lásd alább: vaìskus.

122 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

gais-rà¹⁰⁵

gais-ras¹⁰⁶

gais-ùs

gars-

garš-as garš-inti gars-inti garš-mas¹⁰⁷

gìrsti, išgìrsta

gird-, gìrdi, išgìrdo

kars-

kars-à¹⁰⁸

kìrsti

kert- / kirt-, kertù, kìrtau

krams-

kráms-čioti¹⁰⁹ krams-ėti krams-lė krámz-lė krams-lȳs krams-lùs krams-nóti krams-óti kráms-telzti / -telti kráms-terėti kramstyti¹¹² krams-tùkas krams-ùs

krìmsti

kremt- / krimt-, kremtù, krimtàu¹¹⁰

ląs-

las-tà ląs-tas¹¹³ ląs-tis

lįsti

lend- / lind-, lendù, lindàu

lais-

láis-čioti lais-dinti

léisti

leid-, lėdžiu, lėidau

¹⁰⁵ A felépítése olyan, mint a kaisra ⇐ kaiš(ti) esetében; lásd fent, a kais- címszónál.

¹⁰⁶ Skardžius (1943: 301): *gaid-sras.

¹⁰⁷ Skardžius (1943: 203): *gard-smas.

¹⁰⁸ Skardžius (1943: 310): *kart-sā. Co do apofonii por. niżej narsà, tamsà, vešà oraz brąsà s.v. brąs-.

¹⁰⁹ Obok tego krám-čioti ‘kasać; przeżuwać’. Zdaniem Skardžiusa (1943: 519) kráms-čioti derywowano sufiksem -ioti od wykrzyknika krámst. – Jeśli kogoś nie przekonuje derywacja krams- od krims- formy infinitivi, to może sięgnąć do intensiwum kramstyti, by drogą reanalizy *kram-sty- wydobyć zeń potrzebny nieopierwiastek (paralelę na to wymieniono niżej w § 13).

¹¹⁰ Vö. fent a krims- neoképzőelemet.

¹¹¹ Zöngés változat, vö. fent spręžlis.

¹¹² A *krams-sty- ⇐ krims- degeminációjával. Vö. lett krāmstīt ‘foggal próbál valamilyen ehető dolgot megszerezni, megragadni, megkaparintani; nekiesik, lop’.

¹¹³ Skardžius (1943: 321): *land-las.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

123

láis-va¹¹⁴

làis-vas¹¹⁵

làistyti¹¹⁶

laizdyti¹¹⁷

mais-

mais-tas¹¹⁸

mìsti

mit-, mintù, mitaũ

mas-

sumastyti¹¹⁹

mèšti

met-, metù, mečiãu

nars-

nars-๲⁰ nar̃s-as

sunìršti, -nìrsta

nert- / nirt-, nìrto

smars-

smárs-as¹²¹

smìrsti, smìrsta

smird-, pasmirdo

švais-

švais- ๲² švais-čioti švais-ìnti švais-ýti švaistyti¹²⁴ švais-ùs

švìsti

šviet- / švit-, šviečiù; švintù¹²³

vais-

vàis-kus¹²⁵

išvýsti, išvýsta

vyd-, išvýdo

vars-

vars-n๲⁶ var̃s-mas

ver̃šti, vìršti

vert- / virt-, verčiù; virstù

11. A praesens alakok újraszegmentálása -s-ta

NEOPWK. -sta-ra végződő PRS-származék. A PRT., INF. alakja

bals-

bãls-vas¹²⁷

bãlsta

bal-, bálo, bálti

¹¹⁴ Skardžius (1943: 378): *laid-sva. – Co do stopnia o przy sufifugowaniu -va por. kalvà od kélti s, narvà od kélti s, narvà od nérti, spanvà od spirti.

¹¹⁵ Skardžius (1943: 377): *laid-svas.

¹¹⁶ Geminációvesztéssel a következőből: *làis-sty- ⇐ léis-.

¹¹⁷ ’tűzzel éget’ (DP). Fonetikusan írva: lais-dyti.

¹¹⁸ Skardžius (1943: 321): *mait-tas. Por. wyżej neopwk. w formie stopnia zanikowego mis-.

¹¹⁹ ’összefonni, megcsavarni, összekuszálni’, geminációvesztéssel a következőből: *mas-sty- ⇐ mes-. Vö. mėtm enys ’a szövet láncfonala’.

¹²⁰ Skardžius (1943: 310): *nart-sa.

¹²¹ Por. wyżej nars-as ⇐ nirš(ti). Skardžius (1943: 310): *smard-sas.

¹²² Skardžius (1943: 310): *švait-sa.

¹²³ Vö. alább gais-ma ’ének’ a gies-ti 3. személyű ’énekel’ alakjából (pwk. gied-), lásd § 12.

¹²⁴ Geminációvesztéssel a következőből: *švais-sty-ti ⇐ švies-.

¹²⁵ Budowa jak pìrs-kus ⇐ pìrs(ti), smìrs-kus ⇐ smìrs(ti), zob. wyżej. Skardžius (1943: 124): *vaid-skus. Co do stopnia o por. vaidinti, vaidéntis, vaìdilas, vaiduõklis.

¹²⁶ Skardžius (1943: 220): *vart-sna.

¹²⁷ Vö. alább žals-vas alakot a žalsta.

124 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

būs-

būs-ena

būsta¹²⁸

bū-, būvo, būti

džiūs-

džiūs-kis džiūs-lā džiūs-nā džiūs-na džiūs-nas¹²⁹

džiūsta

džiū-, džiūvo, džiūti

girs-

girs-čiōti girs-nóti¹³¹ girs-telti

girsta

ger- / gir-, apgìro, gìrtì¹³⁰

links-

links-ėti links-mas links-nē links-nis links-óti links-tē links-tinis links-tis

linksta

lenk- / link-, lìṅko, lìṅkti¹³²

miṣ-

įmišt-i¹³³ pamišt-i¹³⁴ miṣ-lē¹³⁵

*mišta < *min-sta

min-, *mìno, *mìnti

rūks-

rūks-ena

rūksta¹³⁶

rūk-, rūko, rūkti

¹²⁸ A būs- mellett a neopwk. būst- is jelen van, amelyet a bū-sta prs. reanalízisével vontak el būst-a alakban. Vö. az olyan származékokkal, mint a būst-as, būst-inė, a sl. būst-imas DP, būst-imė DP. – Amikor a fejlődés egy bizonyos szakaszában a bū-sena alakot a būti-vel kezdték társítani būsta helyett, megjelent a bū-sena szegmentálás (ez megfelel a mai nyelvérzéknek).

¹²⁹ Ebben a csoportban egy (expresszív) megrövidült magánhangzó-változat is előfordul: džiūsas, džiūsna, džiūsnis, džiūsnius, džiūsra, džiūsris. Az -s- szegmentumot mindenképpen prefixálisnak kell tekinteni, mint a džiūs-ta szinkrón tövében. Másként vélekedik S. Ambrazas (1993: 125, 133), aki a -sn- és -sr- szintagmatikus szuffixumokkal számol.

¹³⁰ apgìrti ‘lerészegedni’, prigìrti ‘ivásra szokni, alkoholistává válni’ (LKŽ_III 350–351).

¹³¹ Skardžius (1943: 220), który przemilcza obecność girs-čiōti i girs-telti, tłumaczy girsnóti jako girsn-óti, tj. czasownik denominatywny od *gir-snā ‘picie’.

¹³² Vö. alább a neopwk. lanks- alakot, § 11.1.

¹³³ Inf. ‘kitalálni, megfejteni (a rejtvényt)’.

¹³⁴ Inf. ‘találós kérdést feladni’. Ebből a -sti végű inf.-ből vonták el a pwk. miṣ- alakot, amely a prs. miṣa ‘találós kérdéseket fejt meg’ alakban látható. Vö. As mišì mišlė. Mišles beminsant radau. Nebus dorai, jei neįmįsi. Aš pamiščiau, ans ančiktum. Lásd LKŽ_VIII 284, ahol azonban hibás prs. alakok szerepelnek: miñčia vagy minsia, valamint prt. alak: mintė (ezekhez nincsenek példamondatok).

¹³⁵ Az allomorfiáról az o fokon lásd alább s.v. mąs-, § 11.1.

¹³⁶ A rūkst-a párhuzamos újraelemzése (prs. -a-) létrehozza a neopwk. rūkst- alakot, amely olyan képzésekben figyelhető meg, mint a rūkst-ėti (a kémény füstöl), rūkst-énti (füstöl a fürdőház), rūkst-otas (füstös nap). – Amikor egy bizonyos ponton a rūksena alakot a rūkti szóval kezdték összekapcsolni a rūksta helyett, megjelent a rūk-sena. szegmentálás.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

125

rūks-ėti rūks-mas rūks-noti

sprogs-

sprógš-ena sprógš-ena¹³⁸ sprógš-mas¹³⁹

sprógsta¹³⁷

sprog-, sprógo, sprógti

tims-

timš-ras¹⁴⁰ timš-ras¹⁴²

*timsta / témsta

tem- / tim-, sutėmo, témti¹⁴¹

ūks-

ūks-mė¹⁴³ ūks-na ūks-nė ūkšyti¹⁴⁴

ūksta

ūk-, ūko, ūkti

vyks-

vỹks-mas vỹks-nis vỹks-telėti

vỹksta

vyk-, vyko, vykti

žals-

žālš-ganas žālž-ganas žāls-telėti žāls-telti / -terti žāls-vas¹⁴⁵

žālsta

žal-, žālo, žālti

žils-

žīls-ganas žīls-telėti žīls-terėti

žīlsta

žil-, žīlo, žīlti

¹³⁷ Amikor egy ponton sprógšena-t a sprógti-vel kezdték összekapcsolni, nem pedig a sprógsta-val, új szegmentálás jelent meg: spróg-sena.

¹³⁸ Alkalmi változás [ks] > [kš].

¹³⁹ Emellett a sprog-mė ‘üres, bokrokkal be nem nőtt terület’.

¹⁴⁰ Por. gais-ras od *gis(ti), kais-rā od kais(ti). Skardžius (1943: 301) analizuje ten wyraz jako tim-sras. Uderza pominięcie timšras w monografii S. Ambrazasa (1993: 132–133) (sufiksy -(s)ra, -(s)ris).

¹⁴¹ Mivel az említett származékok s szegmense összefüggésben áll a -sta- végű praesens-formációk metaanalízisével (→ *tims-ta, *tėms-ta), kérdésessé válik a lit. tamsa és tīmšras alakok kapcsolata a *es-/s- indoeurópai tővel. Vö. véd. tāmas-, loc. sg. tāmasi ‘sötétségben’, lat. temere ‘vakon, tapogatózva’, véd. tāmisraḥ ‘sötétség’; erről bővebben Smoczyński (2001: 106).

¹⁴² LKŽ_XVI 365, az msr > mšr alkalmi változásával. – A tims- mellett, amely feltételezi a *tim-sta ‘alkonyodik’ belépő jellegű jelen idejű alak meglétét a tėmti igéhez, még két további neotövet is találunk: tems- (lásd alább: tamsà, § 11.1) és temst- (vö. témsta ‘alkony, sötétség’). Ezek a (új) témsta praesens kétirányú metaanalízisén alapulnak: tém-s-ta vagy témst-a elemzésében.

¹⁴³ Skardžius (1943: 206): ūk-smė az ūkti igéből.

¹⁴⁴ Degeminációval a *-uks-ty- alakból.

¹⁴⁵ Skardžius (1943: 377) uważa za drw. denominalny z suf. -svas od žāltas ‘zielony’.

126 |

WOJCIECH SMOCZYŃSKI

žils-terti žils-vas¹⁴⁶

11.1. Függelék: o fokon képzett alakulatok

lanks- lanks-čioti¹⁴⁷ liṅksta lenk- / link-, liṅko, liṅkti¹⁴⁸

lanks-mas

lanksýti¹⁴⁹

mąṣ- mąṣ-lė¹⁵⁰ *mįsta < *min-sta min-, *mino, *minti (másodlagosan mįšti)

mąṣ-lùs

mąṣýti¹⁵¹

tams- tams-à¹⁵² *timsta / témsta tem- / tim-, sutėmo, témti¹⁵³

11.2. Különleges esetek -š végződéssel

nirš- mint neopierwiastek a nirt--hoz: inìršta, niršo, niršti ‘nekilátni valaminek vehemensen, elkeseredetten; elkeseredetté válni; belelkesülni’. Ez a paradigma a prs. inìršta alakján alapul (prt. -nirto, niršti ts.), amelyben az rs fonetikai úton rš-sé változott.

širš- jako neoperwiastek do šird-: prt. širšo skłania do analizy prs. širšta jako formacji na -ta: širš-ta. Grupa rš pochodzi tu ze zmiany rs. Dany neopwk. jest więc wariantem do širs-, por. širšta < *širdsta, širdo, širšti ‘rozgniewać się, rozsierdzić się’ (denom. od širdìs ‘serce’).

12. Az atematikus praesensalakok resegmentálása -s-ti végződéssel -s-ti

NEOPWK. DERIVÁTUM PRS. -sti VÉGZŐDÉSSEL FORMA PRT., INF.

dės- dės-čioti dėst < dėsti dė-, dė́jau, dė́ti

¹⁴⁶ Skardžius (1943: 377) uważa za drw. denominalny z suf. -svas od žilas ‘siwy’.

¹⁴⁷ Alternatív értelmezés: *lanks-tì-a-, a neopwk. iteratívuma lanks- alapján, mint a lankst-yíti esetében.

¹⁴⁸ Vö. fentebb a links- neopwk.-kal.

¹⁴⁹ Szinkrón szempontból *lanks-stytii = liṅks(ta) alaknak tekinthető. Diakrón szempontból: lankst-yíti, vagyis iteratív-kauzatív derivátum o-fokú alakban, a linkst- tőből, mint a prs. intranzitív liṅkst-a (<= link-sta) esetében.

¹⁵⁰ Vö. LKKŽVII 893–894: Most mondok egy ilyen találós kérdést, amit senki sem talál ki. Találgatok, találgatok, egy macska visz egy hólyagot.

¹⁵¹ Legalábbis a ‘találós kérdések megfejtése’ jelentésben degeminációval a *mąṣ-sty- <= mąṣ(ti) ‘kitalálni’ alakból ered (lásd fentebb a miṣ- neopwk.-ot). Vö. Aš mastau, ar neįminsiu, kas tą padarė. Mįsles mąsto. Mąstykime misles. A mąstyti ‘gondolkodni, elmélkedni’ jelentésben a *man-styti <= menù, mìn̄ti ‘emlékezni’ alakból származhat.

¹⁵² Itt nem tárgyaljuk az olyan alakokat, mint a tamsìnti, tamsúoti, tamsùs, mivel ezek a tamsā származékai. – A tams- <= tims- / tems- viszonya hasonló a krams- <= krims- / krems- viszonyához (lásd fentebb). Az -à végű absztrakt főnév párhuzamaként két, -s(ti) végű infinitivusból képzett alak kínálkozik: kar-s-à <= kirstì, nars-à <= niršti. – Skardžius (1943: 310) a tam-sà alakot elemzi, a témti tövet jelölve meg.

¹⁵³ Vö. fentebb a tims-, tìmsras neopwk.-kal, § 11.

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -s-

127

dés-ena dés-lės dés-li dés-lioti dés-ni¹⁵⁴

duos- dúos-ena duos-lùs duos-na duos-nis duos-nùs¹⁵⁶ dúost < dúosti¹⁵⁵ duo-, daviaũ, dúoti

gais- gais-ma¹⁵⁷ giest < ĝiesti gied-, ĝiėdu, giedóti

gies- gięs-ena¹⁵⁸ gies-mē¹⁶⁰ gies-nóti giest < ĝiesti¹⁵⁹ gied-, ĝiėdu, giedóti

13. Az igék -styti végű alakokra történő újraszegmentálása-styti

NEOPWK. -styti végű igei származék. PRYMARNY.

kaus- káus-dinti kaus-ena¹⁶¹ kaūs-tē / -tē¹⁶² káustyti = *kaus-sty-¹⁶³ kau-, káuju, káuti

nars- nars-la náršyti = *nars-sty-¹⁶³ ner-, nerìu, nérti

¹⁵⁴ Obok dés-: istnieje neopwk. dést-: déstelėti, destinéti. Wyabstrahowano go z intens. dést-yti ⇐ dé-styti (osnowa dėti).

¹⁵⁵Amikor egy bizonyos ponton a dúosena alakot az dúoti főnévi igenévvel kezdték összekapcsolni az atematikus jelen idejű dúost(i) helyett, új szegmentáció jelent meg: dúo-sena.

¹⁵⁶ Obok duos- istnieje neopwk. duost-: dúost-eleti, dúost-urti. Wyabstrahowano go z intens. dúost-yti ⇐ dúo-styti (osnowa dúoti).

¹⁵⁷’ének, éneklés’ (Dowkontasnál, LKŽ^III 35). A gais- morféma a gies- o-fokú allomorfja, mint a gięs-ti 3. személyű ’énekel’ alakban (lásd alább: gies-mē^{§ 12}). Az ai ⇐ *ei, litván ie fejlődést például a švais-à ⇐ šviės(ti), šviečìu viszony szemlélteti. Emellett régebbi allomorfizmus is van: gaid-:: gied-; vö. gáidà ’dallam, zenei hallás’, gaidas régi ’énekes’, gáidys ’kakas’, mint a gied-, ĝiėdu, giedóti ’énekelni’ gyök származékai.

¹⁵⁸ Skardžius (1943: 234) wymienił ten wyraz w grupie formacji na -sena, wraz z ei-sena, jó-sena oraz aug-sena, bég-sena.

¹⁵⁹Vö. fent a gysmas alakot, amely a gysti, gýsta igéből ered, § 10.

¹⁶⁰ Skardžius (1943: 206): *gied-smē. – Paralela z pierwiastkiem na -s-: ges-mē ‘ledwo tlący się żar’ ⇐ gēso, gēsti.

¹⁶¹Amikor egy bizonyos ponton a kausena alakot a káuti igével kezdték összekapcsolni a káustyti helyett, új szegmentáció jelent meg: káu-sena.

¹⁶²’lópatkoló szerszámokat tartalmazó ládácska’ jelentésben. A kaust-ē elemzése és a neopwk. káus--hoz való tartozása is lehetséges, ekkor a káu-styti káust-yti alakra történő újraszegmentálásból ered.

¹⁶³Az alternatív metaanalízis, *nár-st-yti, a narst- neopwk.-t hozza létre, amely a narš-as vagy a panaršt-is ’ostor, az ostor bőrből készült része, az, amit a kis ostorra rögzítenek’, panáršta ’az ostor összeillesztése, hogy rövidebb legyen; fonat, ostor’ alakban látható (LKŽ^IX 325).

128 |

W O J C I E C H S M O C Z Y Ń S K I

panārs-la¹⁶⁴

nars-lai

pjaus- pjāus-dinti pjāustyti = *pjaus-sty- pjau-, pj áunu, pj áuti¹⁶⁵

pjāus-ena¹⁶⁶

sklās- sklās-ta *sklāstyti = *sklās-sty- sklęsti, sklendžiu, sklendžiau

sklās-tas

sklās-tis¹⁶⁷

sklās-tūvas

spąs- spąs-lai¹⁶⁸ spąstyti = *spąs-sty- spęsti, spéndžiu, spéndžiau,

spąs-nos vö. iter. spāndyti

sprąs- sprās-tis¹⁶⁹ sprąstyti = *sprąs-sty- spręsti, spréndžiu, spréndžiau,

vö. iter. sprāndyti

uos- uos-lė¹⁷⁰ ūostyti = *uos-sty- úosti, úodžiu, úodžiau

uos-lýs

uos-lùs

uōs-nai

uōs-tai

úos-telėti

RÖVIDÍTÉSEK

adj. – melléknév

gwar. – nyelvjárási

inf. – főnévi igenév

neopwk. – neotő

prs. – jelen idő

prt. – múlt idő

pwk. – tő

sb. – főnév

suf. – képző

vb. – ige

¹⁶⁴ S. Ambrazas (1993: 98): -sla- képző.

¹⁶⁵ A pjaus- mellett létezik a pjaust- neotő is: pjāust-inti, pjaust-inėti, pjaust-iklis, pjaust-inys. Az intenzív pjāust-yti ⇐ pjāu-styti (a pjāuti tőből) alakból vonták el.

¹⁶⁶ Amikor egy adott időpontban a pjāusena alakot a pjāuti szóval kezdték kapcsolatba hozni a pjāustyti helyett, új szegmentálás jelent meg: pjāu-sena.

¹⁶⁷ Skardžius (1943: 330): *skland-stis vagy *skland-tis.

¹⁶⁸ Skardžius (1943: 164): *spand-slai.

¹⁶⁹ Skardžius (1943: 330): *sprand-stis vagy *sprand-tis.

¹⁷⁰ Wyraz nie uwzględniony u Skardžiusa (1943: 163) ani u S. Ambrazasa (1993: 99).

NEOPIERWIASTKI LITEWSKIE NA -S-

| 129

FORRÁSOK

LKŽ – A litván nyelv szótára I–XX, Vilnius 1941–2002.

DP – CZESŁAW KUDZINOWSKI, Indeks-słownik do „Daukšos Postilė“ 1–2. Poznań: Uniwersytet im. Adama Mickiewicza, 1977. (Seria Filologia bałtycka, 2.)

SD³ – Dictionarium trium linguarum... [3. kiadás], Vilnae M.DC.XLII. Idézve K. PAKALKA (szerk.) nyomán, Pirmasis lietuvių kalbos žodynas. Vilnius: Mokslas, 1979.

BIBLIOGRAFIA

AMBRAZAS, S. 1993: Daiktavardžių darybos raida 1. Lietuvių kalbos veiksmažodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

AMBRAZAS, S. 2000: Daiktavardžių darybos raida 2. Lietuvių kalbos vardžodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

OTRĘBSKI, J. 1958, 1965: Gramatyka języka litewskiego 1. Wiadomości wstępne. Nauka o głoskach. 2. Nauka o budowie wyrazów, Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe.

SKARDŽIUS, P. 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Lietuvių mokslų akademija. Lietuvių kalbos institutas. (Wznowione w reprodukcji fotograficznej jako t. 1 wydawnictwa Pranas Skardžius, Rinktiniai raštai, red. Albertas Rosinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1996.)

SMOCZYŃSKI, W. 2001: Język litewski w perspektywie porównawczej, Kraków: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego. (Baltica Varsoviensia, 3.)

Wojciech Smoczyński Uniwersytet Jagielloński Zakład Językoznawstwa Indoeuropejskiego al. Mickiewicza 9/11, PL-31-120 Kraków [email protected]

Gauta 1003 11 20