KÜLFÖLDI AKTUALITÁSOK

Regina KVAŠYTĖ

TERMINOLÓGIA LETTORSZÁGBAN

A lett terminológiát minden szakterületen a Lett Tudományos Akadémia Terminológiai Bizottsága (LMA TK) gondozza, és koordinálja a szabványosított terminusok gyakorlati bevezetését. A bizottság már csaknem 50 éve működik (1946 óta). 1959-ben áthelyezték az LMA Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetébe, majd annak 1992-es átszervezése után a TK a Lett Nyelvi Intézetben működik.

Az LMA TK munkáját a plenáris ülés irányítja, amelyet a TK szabályzata szerint szükség esetén, de évente legalább egyszer hívnak össze. A bizottság vezetőségét az LMA Szenátusának ülésén öt évre választják meg. A TK élén elnök áll. 1976 óta ezt a tisztséget Aina Blinkena, az MA akadémikusa, habilitált doktor tölti be. Munkáját két, tavaly jóváhagyott helyettese segíti: Juris Ekmanis, az MA akadémikusa, habilitált doktor, valamint Valentina Skujinia, az MA levelező tagja, habilitált doktor. A TK tiszteletbeli tagja egykori, hosszú ideig hivatalban lévő vezetője, Rūdolfas Grabis nyelvész. A TK tudományos titkári feladatait Marika Kirytė filológiai mesterdiplomás látja el. A plenáris ülés munkájában mostanában 33 különböző szakterület képviselői, továbbá nyelvészek és kiadói képviselők vesznek részt. A rendszeres munkához létrehozták a TK plenáris ülésének aktív csoportját, amely a TK vezetőségéből és az egyes szakterületek 5–7 legaktívabb képviselőjéből áll. Ez az aktív csoport egyébként jogosult a terminusok szabványosításáról szóló határozatok meghozatalára. Az egyes szakterületek terminológiájának előzetes megvitatásra szánt változatát az illetékes albizottságok dolgozzák ki, amelyek az adott terület szakembereiből és legalább egy nyelvészből állnak. Az albizottságokban összegyűjtik, összefoglalják és rendszerezik a terminusokat, valamint megvitatják a terminusjegyzékek első változatait.

A Terminológiai Bizottság működésének kezdetén 10 albizottság volt, a működés 40. évében pedig már 22.¹ Az albizottságok száma időről időre változik, mert egyes bizottságok bizonyos munka elvégzése vagy egy terminológiai szótár összeállítása és kiadása után felhagynak az aktív működéssel. A szöveg folytatása: „kartkar-“.

¹ Skujinia V. LPSR ZA Terminologijos komisijos darbības ceturtā desmitga-de un galvenās terminoloģiskā darba problēmas // Valodas aktualitātes. R., 1987., 72.–73. lpp.

70

tonként változik, mivel egyes bizottságok bizonyos munka elvégzése vagy egy terminológiai szótár összeállítása és kiadása után felhagynak az aktív működéssel. Mindazonáltal az ellenkező folyamat is megfigyelhető: szükség esetén ismét megkezdhetik tevékenységüket (esetleg megújult összetételben). Új szakterületek albizottságai is létrejönnek. Megalakulásuk feltétele, hogy a gyakorlat igényelje az adott terület terminusainak szabványosítását. A kezdeményezés rendszerint az adott terület szakembereitől indul.

Mostanában 9 albizottság működik aktívan: az orvostudományi, a mezőgazdasági gépészeti, a bibliográfiai és könyvtártudományi, az informatikai, az energetikai, a növényvédelmi, a szilikátok kémiai technológiájával foglalkozó, a geológiai és a muzeológiai albizottság.

Az LMA TK feladata, hogy tudományosan megalapozott és összehangolt lett nyelvi terminológiát dolgozzon ki és hagyjon jóvá a különféle tudományterületek és gyakorlati szakterületek számára; terminológiai szótárakat és kézikönyveket készítsen elő kiadásra; értékelje és jóváhagyja más szervezetek által összeállított terminusjegyzékeket, valamint a konzultációra benyújtott egyedi terminusokat; rendezze a terminológiai kérdésekben felmerülő szakmai vitákat, és közös döntést hozzon; továbbá koordinálja a terminológiai munkát Litvániában.

A terminológia rendszeres gondozását a Lett Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya végzi, ahol jelenleg 6 munkatárs dolgozik. Itt összevetik az újonnan benyújtott terminusjegyzékeket a korábban elfogadott szabványosított terminusokkal, valamint egyeztetik és szerkesztik a terminológiai szótárak és más terminológiai kiadványok kéziratait. A lett terminológia kidolgozásának elméleti alapelveit a részleg hosszú ideig hivatalban lévő vezetője, Valentina Skujiņa mutatta be „A lett terminológia rendezésének alapelvei” („Latviešu terminoloģijas izstrādes principi”, R., 1993) című monográfiájában, amelyért a szerző habilitált doktori fokozatot kapott.

A TK tevékenységének célja a szabványosított terminusok gyakorlati bevezetése, valamint a hibás vagy pontatlan terminusok eltávolítása a nyelvből. Ahhoz, hogy ez a feladat sikeresen megvalósuljon, a társadalomban népszerűsíteni kell a bizottság által elfogadott határozatokat. A legfontosabb határozatokat a Lett Köztársaság hivatalos lapja, a „Latvijas Vēstnesis”, valamint az LMA lapja, a „Zinātnes Vēstnesis” közli. A bővebb terminusgyűjtemények közleményekben vagy szótárakban jelennek meg. A közlemények gyakran egy-egy szakterület terjedelmesebb terminológiai szótárának…

71

… alapját. Eddig 63 bulletin és 15 szótár jelent meg a tudományos terminológiai sorozatban. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott a szótárkiadás munkájának szervezése. Manapság számos oktatási intézmény, vállalkozás és más szervezet önállóan gyűjti a terminusokat, és saját szükségleteire terminusgyűjteményeket ad ki. Ahhoz, hogy ezek a kiadványok normatívak legyenek, az LMA TK-nak össze kell hangolnia és jóvá kell hagynia őket. Sajnos az ilyen kiadványok száma nem elegendő. A kiadók gyakran nem hangolják össze tevékenységüket, és mindegyikük saját kezdeményezésére ad ki szótárakat vagy más kiadványokat, amelyekben nem egyeztetett terminusokat használnak.

A TK támogatásával az utóbbi időben több nagy terminusgyűjtemény jelent meg. Mindenekelőtt Janis Grauduoņis történész négy nyelvű, illusztrált „Régészeti terminológiai szótárát” („Arheoloģijas terminu vārdnīca” R., 1994) kell megemlíteni, amelyért szerzője megkapta a Latvian Cultural Foundation által odaítélt Spyduola-díjat. Megjelent továbbá a „Adatátviteli és -feldolgozó rendszerek” című angol–orosz–lett értelmező szótár („Datu pārraides un apstrādes sistēmas” R., 1995), amelyet az informatika albizottsága készített. Ez a szótár kiváló példája annak, mire képesek a munkájuk iránt lelkesedő emberek még egy olyan területen is, ahol rendkívül elterjedtek a más nyelvekből átvett szavak. A szótárban javasolt lett megfelelőket ma már sikeresen használják az angol kölcsönszavak helyett, például: reference – atsauce, converter – pārveidotājs; driver – dzinis, draiveris, port – pieslēgvieta, ports (az elsőként feltüntetett terminus használata ajánlott). Még magának az eszköznek a neve is, a dators (angolul: computer), új szóalkotás, amely már meghonosodott a használatban. A lett nyelvben megszokott dati („adatok”) szóból és az -ors képzőből áll, amellyel gyakran képeznek eszközneveket. Ezt a terminust sikeresen használják a kompiūters angol kölcsönszó helyett. A TK követelményei szerint és támogatásával más szakterületek terminológiai szótárai is megjelentek. Ezek gyakran olyan területek, ahol eddig az orosz nyelvnek volt nagy jelentősége, és hiányzott a lett terminológia. Ma a szakemberek és más érdeklődők a következő szótárakat használhatják: az 3500 terminust és lexikai egységet tartalmazó „Orosz–lett katonai lexikai szótárat” („Krievu-latviešu militārās leksikas vārdnīca” R.,1993), a „Kikötői terminológiai szótárat” („Ostas terminu vārdnīca” Ventspils, 1995), amelyet Jurijus Oleinikas, a Ventspils-i kereskedelmi kikötő olajtermináljának vezetője és a Lett Nyelvi Intézet munkatársa, Marika Kyrytė készített. Megjelent továbbá az „Angol–lett energetikai és elektrotechnikai szótár” („Angļu-latviešu enerģētikas un elektrotehnikas vārdnīca” R., 1995), amely mintegy 12 000 szót tartalmaz; korábban már megjelent e szakterület orosz–lett szótára, a „Krievu-latviešu enerģētikas terminu vārdnīca” (R., 1992). A TK legújabb munkája a nemrég megjelent, nagy szükségű „Gazdasági, ügyviteli és munkaszervezési terminológiai szótár” („Ekonomikas, lietvedības un darba organizavimo terminu vārdnīca” R., 1995), amelyben mintegy 11 000 lett terminus és azok orosz, angol és német megfelelői szerepelnek. A szótár széles körű terminológiai anyagot gyűjtött össze: a gazdaság különböző területeinek, az ügyvitelnek, a kereskedelmi tevékenységnek, a munkaszervezésnek, a tervezésnek, e folyamatok automatizálásának és az adatfeldolgozásnak, valamint a banki tevékenységnek a terminusait és terminológiai jellegű szókapcsolatait, továbbá statisztikai terminusokat is. A közeljövőben várjuk az ugyanezt a szakterületet feldolgozó értelmező szótár megjelenését, amelyet Rūta Grevinia, a Lett Egyetem docense készített.

72

… Intézetének munkatársa, Marika Kyrytė. Megjelent az „Angol–lett energetikai és elektrotechnikai szótár” („Angļu-latviešu enerģētikas un elektrotehnikas vārdnīca” R., 1995), amely mintegy 12 000 szót tartalmaz; korábban már napvilágot látott e szakterület orosz–lett szótára, a „Krievu-latviešu enerģētikas terminu vārdnīca” (R., 1992). A TK legújabb munkája a nemrég megjelent, nagy szükségű „Gazdasági, ügyviteli és munkaszervezési terminológiai szótár” („Ekonomikas, lietvedības un darba organizavimo terminu vārdnīca” R., 1995), amely hozzávetőleg 11 000 lett terminust és azok orosz, angol, illetve német megfelelőit tartalmazza. A szótár gazdag terminológiai anyagot gyűjtött össze: a gazdaság különféle területeinek, az ügyvitelnek, a kereskedelmi tevékenységnek, a munkaszervezésnek, a tervezésnek, e folyamatok automatizálásának és az adatfeldolgozásnak, valamint a banki tevékenységnek a terminusait és terminológiai jellegű szókapcsolatait, továbbá statisztikai terminusokat is. A közeljövőben várjuk az ugyanezt a szakterületet feldolgozó értelmező szótár megjelenését, amelyet Rūta Grevinia, a Lett Egyetem docense készített.

Az embereknek továbbra is nagy szükségük van az 1977-ben megjelent „Orosz–lett politechnikai szótárra” („Krievu-latviešu politehniskā vārdnīca”), amely mára bibliográfiai ritkasággá vált. Jelenleg szerkesztés alatt áll egy terjedelmes építőipari terminológiai szótár, amelyet a terület lelkes művelője, Talivaldis Keivas állított össze. Több hajózási terminológiai gyűjtemény is megjelent: néhány évvel ezelőtt a „Hajózási terminológiai bulletin” („Jūrniecības terminu biļetens”), idén pedig a „Hajózástechnikai terminológia alapjai” („Jūrniecības tehniskās terminoloģijas pamati” R., 1995). A terminológiai szótárak kiadása ma már kellően jól szervezett, és bár ez a munka sok pénzt igényel, a kiadásra mégis lehet forrást találni.

A TK tevékenységének másik iránya a terminológiai szabványok kidolgozása. E munka elvégzéséhez sajnos egyelőre sem munkaerő, sem pénz nem áll rendelkezésre elegendő.

A terminológiai munka kezdetén a TK által elfogadott összes terminust kartotékban rögzítették. Ma, a kedvezőbb technikai feltételeknek köszönhetően, a kartoték anyagát számítógépre viszik át, ez azonban meglehetősen lassan halad. A munka ráadásul csak nemrég kezdődött el. A TK egy számítógépet szerzett be, és reméli, hogy egy másik, korszerűbb gépet is vásárolhat. Egyelőre tehát csak így

73

… rendezték a nemrég megjelent „Gazdasági, ügyviteli és munkaszervezési terminológiai szótár”, valamint az „Orosz–lett politechnikai terminológiai szótár” anyagát. Az elkészült program lehetővé teszi, hogy az adatbázisban bármely terminust, annak más nyelvekbeli megfelelőit, valamint a terminusok szinonimáit megkeressék. A számítógépesítés több okból is lassan halad. Az egyik az, hogy a TK nem tud elegendő pénzt fordítani a programozók és számítógépes szakemberek munkájának megfizetésére. Más területeken jól megfizetik az ilyen szakemberek szolgáltatásait, ezért nehéz olyan jó szakembert találni, aki hajlandó részt venni a terminológiai adatbázis létrehozásában.

A TK tevékenységének egy másik iránya saját munkája eredményeinek népszerűsítése. Ez nem csupán szótárak kiadását és tanulmányok gyűjteményekben vagy a sajtóban való közlését jelenti, hanem különféle konferenciák szervezését, illetve más intézmények rendezvényein való részvételt is. A külföldi kollégákkal bővülő kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra, hogy külföldön tartott terminológiai konferenciákon vegyenek részt, amelyeken a terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalják. A Lettországban rendezett legfontosabb tudományos konferenciák közül megemlíthető az 1992-ben Jūrmala városában megtartott „A terminológia tudománya: helyzet és kilátások” című nemzetközi konferencia. Tizennégy ország terminológusai vettek részt rajta. A konferenciát a neves lett terminológus, E. Drezeneo születésének századik évfordulója alkalmából rendezték. 1996-ban, az LMA TK fennállásának 50. évfordulóján „A nemzeti terminológia: múlt, jelen és kilátások” címmel rendeznek konferenciát. Ezúttal országos léptékű esemény lesz, de a szomszédos országok terminológusait is meghívják, hogy véleményt cseréljenek és megosszák tapasztalataikat.

Lettországban a terminológia területén még sok elvégzendő feladat van. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a szabványok kidolgozására, fejleszteni kell a szótárkiadást, fel kell gyorsítani a terminológiai adatbázis automatizálását, és el kell mélyíteni az elméleti kutatásokat. A terminológiai alapismeretek oktatása terén kevés történt: nemcsak külön előadásokat kellene tartani a szakembereknek, hanem a terminológiát tantárgyként is oktatni kellene a felsőoktatási intézmények és a szakiskolák hallgatóinak.

74

Az 1990–1995 között megjelent legújabb lett terminológiai szótárak bibliográfiája

1. Angļu-latviešu enerģētikas un elektrotehnikas vārdnīca. R.: Pētergailis, 1995.– 143 lpp. (Angol–lett energetikai és elektrotechnikai szótár).

2. Angļu-latviešu-krievu vārdnīca Radiotehnikas fakultātes studentiem. Sast.L.Maizīte. R.: RTU, 1991.– 61 lpp. (Angol–lett–orosz szótár a rádiótechnikai kar hallgatói számára).

3. Angļu-latviešu-krievu šūšanas rūpniecības terminu vārdnīca. Sast.I.Blūmfelde. R.: RTU, 1990. 1.d.(A – K)– 204 lpp., 2.d. (K – Z)– 205 lpp. (Angol–lett–orosz varóipari terminológiai szótár).

4. Angļu-latviešu-krievu terminoloģijas vārdnīca Celtniecības fakultātes studentiem. Sast.G.Čākure u.c. R.: RTU, 1992. 1.d. – 194 lpp., 2.d. – 162 lpp. (Angol–lett–orosz terminológiai szótár az építőmérnöki kar hallgatói számára).

5. Apgādes, tirdzniecības un finanšu lietvedības termini. LZATK 61. biļetens. R.: Zinātne, 1990. – 95 lpp. (Az ellátás, a kereskedelem és a pénzügyi ügyvitel szakkifejezései).

6. Augu un dzīvnieku nosaukumi: krievu-latīņu-latviešu vārdnīca. Sast. R.Āva. R.: LU, 1990. – 98 lpp. (Növény- és állatnevek: orosz–latin–lett szótár).

7. Blūma D. Pedagoģijas un metodikas leksikas minimums angļu-latviešu un latviešu-angļu valodā. R.: LU, 1992. – 83 lpp. (Pedagógiai és módszertani lexikai minimum angol–lett és lett–angol nyelven).

8. Datu apstrādes un pārraides sistēmas. Angļu-krievu-latviešu skaidrojošā vārdnīca. R.: A/s SWH Informātivās sistēmas, 1995. – 247 lpp. (Adatfeldolgozó és adatátviteli rendszerek).

9. Ekonomikas, lietvedības, darba organizācijas terminu vārdnīca. sast. aut.kolekt. V.Skujiņas vadībā. R.: LIC, 1.d.(A – D)– 123 lpp. (A gazdaság, az ügyvitel és a munkaszervezés terminológiai szótára).

10. Ekonomikas, lietvedības un darba organizācijas termini latviski, krieviski, angliski, vāciski. R., 1995. – 911 lpp (A gazdaság, az ügyvitel és a munkaszervezés terminusai lettül, oroszul, angolul, németül

75

német nyelven).

11. Gazdasági szakkifejezések szótára lett, orosz, angol, német, francia, litván és észt nyelven. Összeállította J. Porietis. R.: LU, 1992. – 163 o. (Gazdasági szakkifejezések szótára lett, orosz, angol, német, francia, litván és észt nyelven).

12. Az energetikai jogszabályokban és normatív dokumentumokban használt alapvető szakkifejezések magyarázata. R., 1996. – 31 o. (Az energetikai jogszabályokban és normatív dokumentumokban használt alapvető szakkifejezések magyarázata).

13. Graudonis J. Régészeti szakkifejezések szótára: lett, orosz, angol és német nyelven. R.: Zinātne, 1994. – 453 o. (Régészeti szakkifejezések szótára).

14. Gravniece S. Szótár nőknek: konyhaművészet. Német–lett–orosz szótár. R.: Baltika, 1993. – 75 o. (Szótár nőknek: konyhaművészet. Német–lett–orosz nyelven).

15. Rövid orosz–lett energetikai szakkifejezés-szótár. Összeállította a szerzői kollektíva. R., 1990. – 248 o. (Rövid orosz–lett energetikai szakkifejezés-szótár).

16. Rövid orosz–lett gyártási szakkifejezés-szótár: mezőgazdasági technika. Összeállította J. Pommers. R.: Zvaigzne, 1991. – 64 o. (Rövid orosz–lett gyártási szakkifejezés-szótár. Mezőgazdasági technika).

17. A tengeri navigáció szabványos kifejezéseinek szótára (szerzői kollektíva). R., 1995. – 192 o. (A tengeri navigáció szabványos kifejezéseinek szótára).

18. Jurkāne M. Szótár nőknek: Kozmetika és higiénia. Angol–lett–orosz szótár. R.: Baltika, 1993. – 37 o. (Szótár nőknek: Kozmetika és higiénia. Angol–lett–orosz szótár.)

19. A hajózás műszaki terminológiájának alapjai. Összeállították M. Grinšteins és J. Baldunčiks. R.: Elfs, 1995. – 135 o. (A hajózás műszaki terminológiájának alapjai).

20. Kārkliņš L. Zenei lexikon. R.: Zvaigzne, 1990. – 336 o. (Zenei szótár).

21. Kartográfiai szakkifejezések szótára. Összeállította J. Štrauhmanis. R.: LU, 1991. – 24 o. (Kartográfiai szakkifejezések szótára).

76

22. Orosz–lett vasúti terminológiai szótár. (3 rész). Összeáll. J.Vanags. R.; 1991. – 241 lpp. (Orosz–lett nyelvű vasúti szakszótár).

23. Orosz–lett energetikai szakkifejezések szótára. R.: Latvenergo, 1992. – 208 lpp. (Orosz–lett energetikai szakkifejezések szótára).

24. Orosz–lett számviteli szakkifejezések szótára. R.: AFS cég, 1994. – 47 lpp. (Orosz–lett számviteli szakkifejezések szótára).

25. Orosz–lett jogi szakkifejezések szótára. Szerk. J.Alfejeva. R.: Alkor, 1993. – 206 lpp. (Orosz–lett jogi szakkifejezések szótára).

26. Orosz–lett kerámiatechnológiai szakkifejezések szótára. R.: RTU, 1993. – 95 lpp. (Orosz–lett kerámiatechnológiai szakkifejezések szótára).

27. Orosz–lett katonai lexikai szótár. Összeáll. F.Justs. R.: Junda, 1993. – 119 lpp. (Orosz–lett katonai lexikai szótár).

28. Orosz–lett üvegtechnológiai szakkifejezések szótára. R.: RTU, 1993. – 110 lpp. (Orosz–lett üvegtechnológiai szakkifejezések szótára).

29. Kristallográfiai és mineralógiai szakkifejezések. LZATK 63. közleménye. R.: Zinātne, 1993, – 226 lpp. (Kristallográfiai és mineralógiai szakkifejezések).

30. Krūmkalne L., Kukle S., Landsbergs A., Petersons L. Angol–lett–orosz pénzügyi számviteli értelmező szótár. R.: SIA “Mācību grāmata”, 1993. – 100 lpp. (Angol–lett–orosz pénzügyi számviteli értelmező szótár).

31. Kupčs, J., Knipše G. Sportterminológiai értelmező szótár. R.: LIC, 1992. – 60 lpp. (Sportterminológiai értelmező szótár).

32. Lett–angol jogi szakkifejezések szótára. R.: 1993. – 175 lpp. (Lett–angol jogi szakkifejezések szótára).

33. Lett–angol–német–orosz nyomdaipari és kiadói szakkifejezések szótára. R.: Litta, 1995. – 343 lpp. (Lett–angol–német–orosz nyomdaipari és kiadói tevékenység terminusainak szótára).

34. Lett–orosz és orosz–lett épületek és építmények tervezésének szakkifejezései. 1. füzet. Terv- és költségvetési dokumentáció

77

termini. Sast. J. Piešiņš. R., 1990. – 18 lpp. (Latvju-rušu ir rušu-latvju kalbų pastatų projektavimo terminų žodynas. 1 sąs. Projektų ir sąmatų dokumentų terminai).

35. Lett–orosz, orosz–lett jogi terminusok szótára. J. Vēbers szerkesztésében. R.: Rasma, 1994. – 487 lpp. (Lett–orosz, orosz–lett jogi terminusok szótára).

36. Lettország madárnevei. LZA TK 60. közleménye. R.: Zinātne, 1991. – 43 lpp. (Lettország madárnevei).

37. Irodai ügyviteli terminusok. LZA TK 59. közleménye. R.: Zinātne, 1990. – 83 lpp. (Irodai ügyviteli terminusok).

38. A bútoripar terminusainak lett–orosz és orosz–lett szótára. Szerzők: ZRA „Gauja”, a Rigai Bútorkombinát, az LLA Faipari Tanszéke, az LZA Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete. R., 1991. – 165 lpp. (A bútoripar terminusainak lett–orosz és orosz–lett szótára).

39. Orvosi terminusok. LZA TK 62. közleménye. R.: Zinātne, 1991. – 145 lpp. (Orvosi terminusok).

40. Olejņiks J., Ķirīte M. Gyakorlati orosz–lett szótár a kikötők témakörében. Kikötői terminusok szótára. Ventspils, 1995. – 96 lpp.

41. Rikmanis O., Baldunciks J., Bibanajevs A. Tengeri ábécé: hajózási terminusok. Történetek a tengerről. R.: Sprīdītis, 1993. – 111 lpp. (Hajózási ábécéskönyv: hajózási terminusok. Történetek a tengerről).

42. Orosz–lett–angol szótár a közgazdaságtan alapvető terminusairól. Riga: LIC, 1991 – 49 s.

43. Skujiņa V., Kvašīte R. Üzleti kifejezések szótára. Segédkönyv az irodai ügyviteli gyakorlathoz. R.: Zinātne, 1991. – 104 lpp.: kiad. 1992.

44. A kereskedelem közgazdaságtanának, szervezésének és irányításának terminusszótára. R.: Zinātne, 1992. – 254 lpp. (A kereskedelem közgazdaságtanának, szervezésének és irányításának terminusszótára).

45. Veciņš E. Pénzügyek: értelmező szótár. R.: Zvaigzne, 1993. – 176 lpp. (Pénzügyek).

78