Terminologija Latvijoje

KÜLFÖLD AKTUALITÁSOK Regina KVAŠYTĖ TERMINOLÓGIA LETTORSZÁGBAN A lett terminológiát minden területen a Lett ir Tudományos Akadémia Terminológiai į Bizottsága kezeli, a szabványosított terminusok bevezetésének gyakorlatát koordinálja (LMA TK). Ši a bizottság már csaknem 50 egy éve működik (évtől). 1946 1959 évben ji áthelyezték į LMA a Nyelvés ir Irodalomtudományi Intézetet, az o po jo átszervezés 1992 évében TK működik A Lett Nyelvi Intézetben. Az LMA TK tevékenységét a plenáris ülés irányítja, amelyet a TK szabályzat szerint szükség esetén ne hívnak össze, de évente legalább egyszer. A bizottság vezetőségét jóváhagyják LMA A szenátus ülésén öt évre. TK az elnök vezeti. Ettől az 1976 évtől ezt a tisztséget egy habilitált MA doktor akadémikus tölti be Aina Blinkena. Munkáját segíti a du tavaly jóváhagyott helyettese: akadémikus, MA habilitált doktor Juris Ekmanis ir MA levelező tag, habilitált doktor Valentina Skujinia. A TK tiszteletbeli tagja annak sokéves vezetője, Rūdolfas Grabis nyelvész. A maga részéről a TK tudományos titkári tisztségét Marika Kirytė filológiai magiszter tölti be. A plenáris ülésen az utóbbi időben 33 különböző terület szakembere dolgozik, köztük nyelvészek és kiadói képviselők is. A rendszeres munkához létrehozták a TK plenáris ülésének aktív testületét — a TK vezetőségét, valamint az egyes területek 5-7 legaktívabb képviselőjét. Egyébként ez az aktív testület jogosult a terminológiai szabványosítási határozatok elfogadására. A szakterminológiát annak kezdeti megvitatási szakaszában az adott szakterületek albizottságai készítik elő, amelyek az adott terület szakértőiből és legalább egy nyelvészből állnak. Az albizottságokban a terminusokat összegyűjtik, összefoglalják és rendszerezik, valamint megvitatják a terminusjegyzékek első változatait. A tevékenység kezdetén a Terminológiai Bizottságban 10 albizottság működött, a tevékenység 40. évében pedig már nem kevesebb mint 22.! Albizottságok száma kartkar- „Skujin a V. A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Terminológiai Bizottságának munkája a negyedik évtizedben és a terminológiai munka fő problémái //Valodas aktualitates. R., 1987, 12. o. 72.-73. 70 A témák változnak, mivel az egyes bizottságpo ok egy bizonyos szakterülar et terminológiai szótárának elkészítésében és kiadásában megszüntetik aktív működésüket. Mindazonáltal ellentétes ir folyamat figyelhető — meg: szükség esetén ismét megkezdhetik tevékenységüket. (esetleg frissített összetételű). Új ir szakterületek albizottságai alakulnak. Jų létrejöttének — feltétele a gyakorlat igénye egy-egy szakterülar et terminusainak szabványosítására. A kezdeményezést általában az adott terület szakemberei mutatják. Az utóbbi időben aktívan működő albizottságok: orvostudományi, 9 mezőgazdasági gépészeti, bibliográfiai és könyvtártudományi, informatikai, energetikai, ir növényvédelmi, szilikátok kémiai technológiai, geológiai és muzeológiai. ir Az LMA TK feladata, hogy különböző ir tudományos és gyakorlati területek ir számára tudományosan megalapozott, összehangolt lett terminológiát dolgozzon ki és hagyjon jóvá; terminológiai szótárakat ir és kézikönyvekir et készítsen elő nyomtatásra; értékelje és jóváhagyja más szervezetek által készített terminusjegyzékeket, valamint a konzultációra benyújtott egyes terminusokat; rendezze a ir szakemberek terminológiai kérdésekkel kapcsolatos vitáit, és közös döntést hozzon; a terminológiai munka koordinálása Lettországban. A terminológia rendszeres rendezését a Lett Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályán végzik, ahol jelenleg munkatársak dolgoznak. 6 Itt összevetik az újonnan benyújtott terminusjegyzékeket a korábban elfogadott su szabványosított terminusokkal, egyeztetik és szerkesztik a ir terminológiai szótárak, valamint más, ar terminológiával foglalkozó kiadványok kéziratait. A lett terminológia kidolgozásának elméleti alapelveit az osztály sokéves vezetője, Valentina Skujinios „A lett terminológia rendezésének alapelvei” című monográfiájában („Latviešu terminologijas izstrades principi” R.,1993), už amelyért a szerző elnyerte a habilitált doktori tudományos fokozatot. TK a tevékenység célja a ir szabványosított terminusok į gyakorlatba való bevezetése, ar valamint a nyelv helytelen és iš pontatlan terminusainak kiküszöbölése. Ahhoz, hogy a feladat sikeresen megvalósuljon, a ši társadalomban népszerűsíteni kell a bizottság által elfogadott határozatokat. A legfontosabb határozatokat közzéteszik a Lett Köztársaság hivatalos lapjában, a „Latvijas Véstnesis”-ben, ir az LMA „Zinatnes Véstnesis” című lapjában. A bővebb ny terminológiai gyűjteményeket bulletinokban vagy szótárakban teszik közzé. A bulletinok gyakran alapját ar képezik egy-egy szakterület nagyobb terjedelmű terminológiai 71 szótárainak. Eddig a tudományos terminológiai sorozatban 63 közlöny és 15 szótár jelent meg. Az utóbbi időben a szótárkiadás munkájának megszervezése jelentősen megváltozott. Manapság számos oktatási intézmény, vállalat és más szervezet önállóan gyűjti a terminusokat és leinorminiai, ezeket össze kell hangolni és jóvá kell hagynia az LMA TK-nak. Sajnos az ilyen kiadványokból nincs elég. A kiadóvállalatok gyakran nem hangolják össze tevékenységüket, és mindegyikük saját kezdeményezésére ad ki szótárakat vagy más kiadványokat, amelyekben nem egyeztetett terminusokat használnak. TK jóváhagyva az utóbbi időben kiadott több nagy terminusgyűjteményt. Itt elsősorban a történészét kell megemlíteni Janis Grauduonis által összeállított négy nyelvű, illusztrált “ Régészeti terminológiai szótárt („Arheologijas terminu vardnica” R., 1994), už amelyért jo a szerző megkapta a lett Kulturális Alap által odaítélt Spyduola-díjat. Megjelent továbbá a „Duomenų perdavimo apdorojimo sistemos?” („Datu parraides apstrades sistemas” című angol–orosz–lett ir értelmező szótár, un R., amelyet az 1995), informatikai albizottság készített. Ez a szótár szép példája annak, hogy a munkájuk ką iránt lelkes emberek még olyan területen is képesek alkotni, ahol más nyelvekből származó kölcsönszavak igen széles körben iš elterjedtek. Ebben a szótárban javasolt lett megfelelőket ma már sikeresen használják mi az anglicizmusok helyett, pl.: — reference atsauce, — converter parveidotajs; driver — dzinis, draiveris, port — pieslėgvieta, ports (az ma elsőként tą írt terminus használata ajánlott). Még ir magának az eszköznek az elnevezése, a dators (a. computer) is olyan új szó, amely már meghonosodott a használatban. A lett nyelvben iš szokásos dati szóból alkották („duomenys“) ir Piss -ors, su amelyekből gyakran készülnek berendezésnevek. Ez a terminus sikeresen használható az angol kompjūters helyett. KövetelménTK yeinek ir su megfelelően támogatásával más ir szakterületek terminológiai szótárait is kiadták. Gyakran olyan területekről van szó, ahol mindeddig nagy jelentősége volt az orosz nyelvnek, a lett ir terminológia pedig hiányzott. Most a szakemberek és ir más emberek a következő szótárakat használhatják: „Orosz–lett katonai lexikai szótár” („Krievu-latviešu militaras leksikas vardnica”, R., 1993), su 3500 terminusok és lexikai egységek, „Kikötői terminológiai szótár” („Ostas terminu vardnica”, Ventspils), amelyet a Ventspilszi 1995), Kereskedelmi Kikötő olajtermináljának vezetője, Jurij Oleinik készített ir A Lett Nyelvi 72 Intézet munkatársa, Marika Kirytė. Megjelent továbbá az „Angol–lett energetikai és elektrotechnikai szótár” („Angļu-latviešu enerģētikas un elektrotehnikas vārdnīca”, R., 1995), amely mintegy 12 000 szót tartalmaz; korábban már megjelent e terület orosz–lett szótára is, a „Krievu-latviešu enerģētikas terminu vārdnīca” (R., 1992). A TK legújabb munkája — az éppen most megjelent, nagy szükségletet kielégítő „A közgazdaságtan, az ügyvitel és a munkaszervezés terminológiai szótára” („Ekonomikas, lietvedības un darba organizācijas terminu vārdnīca”, R., 1995), amelyben mintegy 11 000 lett terminust és azok orosz, angol és német megfelelőit gyűjtötték össze. A szótár kiterjedt terminológiai anyagot tartalmaz: a gazdaság különböző területeinek, az ügyvitelnek, a kereskedelmi tevékenységnek, a munkaszervezésnek, a tervezésnek, e folyamatok automatizálásának és az adatfeldolgozásnak, valamint a banki tevékenységnek a terminusait és terminológiai jellegű szókapcsolatait, továbbá statisztikai terminusokat is. A közeljövőben várjuk ugyanezen terület értelmező szótárának megjelenését, amelyet a Lett Egyetem docense, Ruta Grevinia készített. Az embereknek továbbra is nagy szükségük van az 1977-ben megjelent „Orosz–lett politechnikai szótárra” („Krievu-latviešu politehniskā vārdnīca”- ), amely mára bibliográfiai ritkasággá vált. Jelenleg szerkesztés alatt áll egy terjedelmes építőipari terminológiai szótár, amelyet e terület lelkes szakembere, Talivaldis Keivas állított össze. Megjelent továbbá néhány tengerészeti terminológiai gyűjtemény is — néhány évvel ezelőtt a „Jūreivystės terminų biuletenis” („Jūrniecības terminų biuletenis“), o šiemet „Jūreivystės techninės terminologijos pagrindai" („Jūrniecības techninės terminologijos pamatai“ R., A 1995). terminológiai szótárak kiadása mostanra kellően jól megszervezett, és bár ez a munka sok pénzt igényel, mégis lehet találni lehetőségeket a kiadásra. A TK tevékenység másik — iránya a terminológiai szabványok kidolgozása. E munka elvégzéséhez sajnos egyelőre erő és pénz is hiányzik. A terminológiai rendezési munka kezdetén minden elfogadott terminust nyilvántartásba vesznek a kartotékban. TK vo Most, hogy kedvezőbb technikai feltételek alakultak ki, a kartotékot számítógéį pre viszik át, ez azonban meglehetősen lassan történik. Egyébként ez a munka nemrég ir kezdődött. TK kompiuterį jau yra įsigijusi, 1 tikimasi įsigyti dar vieną, modernesnį. Kol kas taip sutvarkyta tik naujojo 73 „Ekonomikos, raštvedybos darbo organizavimo terminų ir žodyno“ bei „Rusų–latvių kalbų politechnikos terminų žodyno“ medžiaga. Sukurta programa leidžia duomenų banke rasti bet kurį terminą, atitikmenis kitomis kalbomis, taip jo pat terminų sinonimus. Kompiuterizavimas vyksta lėtai dėl kelių priežasčių. Viena jų — TK negali skirti pakankamai lėšų programuotojams ir kompiuterių specialistams už ir darbą atlyginti. už Kitose srityse tokių specialistų paslaugos gerai apmokamos, todėl sunku rasti gerą specialistą, norintį dirbti rengiant terminų banką. A tevékenyTK ségi irányok — egyike saját munkája eredményeinek népszerűsítése. Ez nemcsak ne szótárak kiadását és cikkek gyűjteményekben, sajtóban való közzétételét ar jelenti, hanem különféle ir konferenciák szervezését és más ar intézmények által rendezett konferenciákon való részvételt is. Mivel fejlődnek a kapcsolatok a külföldi su kollégákkal, lehetőség nyílik a külföldön megrendezett terminológiai konferenciákon való részvételre, amelyek során a terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálják. A Lettországban megrendezett legfontosabb tudományos konferenciák közül megemlíthető a Jūrmalában 1992 évben megtartott nemzetközi konferencia: „A terminológia tudománya: helyzet és ir perspektívák". Ezen állam terminológusai vettek iš 14 részt. Ji a neves lett terminológus, E. Drezen centenáriumának megünneplésére került sor. 1996 abban az évben, amikor megemlékeznek LMA TK 50. évfordulója alkalmából konferenciát rendeznek „Nemzeti terminológia: történelem, jelen és ir kilátások” címmel. Ezúttal ez lesz Lettország léptékű rendezvény, azonban į jį tervezik meghívni a ir szomszédos országok terminológusait, hogy véleményt cseréljenek és megosszák tapasztalataikat. Lettországban a terminológia területén még sok elvégzetlen feladat van. A jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani a szabványok kidolgozására, į fejleszteni kellene a szótárkiadást, fel kellene gyorsítani a terminológiai adatbázis automatizálását, valamint el kellene mélyíteni az elméleti kutatásokat. A terminológiai alapismeretek oktatása terén kevés történt — nemcsak külön előadásokat kellene tartani a szakemberek számára, hanem a terminológiát tantárgyként is oktatni kellene a felsőoktatási és szakiskolai hallgatóknak. 74 A legújabb lett terminológiai szótárak bibliográfiája (1990-1995) 1. Angol–lett energetikai és un elektrotechnikai szótár. R.: Pétergailis, 1995. 143 lap. (Angol–lett energetikai és elektrotechnikai szótár). 2. Angol–lett–orosz szótár a rádiótechnikai kar hallgatói számára. Összeállította: L. Maizīte. R.: RTU, 1991.-61 o. (Angol–lett–orosz szótár a rádiótechnikai kar hallgatói számára). 3. Angol–lett–orosz varróipari szakkifejezések szótára. Összeállította: I. Blumfelde. R.: RTU, 1990. 1. rész (A–K) – 204 o., 2. rész (K–Z) – 205 o. (Angol–lett–orosz varróipari szakkifejezések szótára). 4. Anglų–latvių–- rusų terminologijos žodynas Statybos fakulteto studentams. Sudarė G. Čakurė ir kt. Ryga: RTU, 1992 m., 1 d. —194 p., 2 d. –162 p. (Anglų–latvių- –rusų kalbų terminijos žodynas Statybos fakulteto studentams- ). 5. Tiekimo, prekybos ir finansų kanceliarijos terminai. A LZA TK 61. számú közleménye. R.: Zinatne, 1990. 95 o. (Ellátási, kereskedelmi és pénzügyi ügyviteli terminusok). 6. Növényés állatnevek: orosz–latin–lett szótár. Szerk. R. Ava. R.: LU, 1990. -98 o. (Növényés állatnevek: orosz–latin–lett nyelvi szótár). 7. Blūma D. sy Pedagógiai és módszertani lexikai minimum angol–lett és lett–angol nyelven. R.: LU, 1992. —83 o. (A pedagógiai módszertan lexikai minimuma angol–lett és lett–angol nyelven). ir ir 8. Adatfeldolgozó átírási rendszerek. un Angol–orosz–lett értelmező szótár. R.: A/s SWH Információs rendszerek, 1995. — 247 1pp. (Adatfeldolgozási és ir -továbbítási rendszerek). 9. A közgazdaságtan, ügyvitel és munkaszervezés terminológiai szótára. szerk. szerzői kollektíva V. Skujinas szerkesztésében. K.: LIC, 1. kiad. (A — D)- 123 o. (A közgazdaságtan, ügyvitel és munkaszervezés terminusainak szótára). 10. A közgazdaságun tan és az ügyvitel munkaszervezésének terminusai lett, orosz, angol és német nyelven. R., 1995. — 911 Old. (A közgazdaságir tan és az ügyvitel munkaszervezésének terminusai lett, orosz, angol és 75 német nyelven). Lt, Közgazdasági terminológiai szótár lett, orosz, angol, német, finn, litván és lett nyelven. Összeáll. J. Porietis. R.: LU, 1992. — 163 o. (Gazdasági szakkifejezések szótára lett, orosz, angol, német, francia, litván és észt nyelven). | 12. Az energetikai jogszabályokban és un normatív anyagokban használt alapvető szakkifejezések magyarázata. R., 1996. — 31 o. (Az energetikai jogszabályokban és ir normatív dokumentumokban használt alapvető szakkifejezések magyarázata). 13. Graudonis J. Archeológiai terminusszótár: lett, orosz, angol, német nyelven. R.: Zinatne, 1994. — 453 Old. (Régészeti terminológiai szótár). 14. Gravniece S. Női szótár: Szakácsművészet. Német–lett–orosz szótár. R.: Baltika, 1993. — 75 Old. (Szótár nőknek: konyhaművészet. Német–lett–orosz nyelven). 15. Orosz–lett energetikai terminológiai szótár. Összeáll. szerzői kollektíva R., 1990. — 248 Oldalak (Az orosz–lett energetikai szakkifejezések rövid szótára). 16. Rövid orosz–lett gyártástechnikai szótár: Mezőgazdasági technika. Szerk. J. Pommers. R.: Zvaigzne, 1991. — 64 Oldalak (Trumpas rusy-latviy kalbų gamybos terminų žodynas. Žemės ūkio technika). 17. Jūras navigacijas standartteicienu vardnica (autoru kolektivs). R., 1995. - 192 Ipp. (Jūrų navigacijas standartizaoty posakių Zodynas). 8. Jurkane M. Vardnica sievictém: Kosmétika un higiéna. Angol–lett- –orosz szótár. Riga: Baltika, 1993. 37 oldal. (Női szótár: Kozmetika és higiénia. Angol–lett- –orosz szótár.) 19. A hajózási műszaki terminológia alapjai. Összeállította M. Grinsteins, J. Baldunciks. Riga: Elfs, 1995. —135 p. (A hajózástechnikai terminológia alapjai). 20. Karklin$ L. Zenei lexikon. R.: Zvaigzne, 1990. -336 o. (Zenei szótár). | 21. Kartográfiai terminológiai szótár. Szerk. J Strauhmanis. R.: LU, 1991. — 24 Old. (Kartográfiai terminológiai szótár). fra 76 22. Orosz–lett vasúti terminológiai szótár. (3. rész). Összeáll. J. Vanags. R.; 1991. —241 o. (Orosz–lett vasúti terminológiai szótár). 23. Krievu-latviešu energétikas terminu vardnica. R.: Latvenergo, 1992. —208 o. (Orosz–lett energetikai szótár). 24. Orosz–lett nyelvészeti terminológiai szótár. R.: AFS kiadó, 1994. —47 l. (Orosz–lett nyelvi számviteli terminusok szótára). 25. Orosz–lett jogi terminológiai szótár. Szerk. J. Alfejeva. R.: Alkor, 1993. —206 l. (Ruszin–lett nyelvi jogi szakkifejezések szótára). 26. Orosz–lett kerámiaipari technológiai szakkifejezések szótára. R.: RTU, 1993. -95 p. (Orosz–lett kerámiaipari technológiai szakkifejezések szótára). 27. Orosz–lett katonai lexikai szótár. Összeáll. EJusts. R.: Junda, 1993. - 119 Ipp. (Orosz–lett katonai lexikon). 28. Orosz–lett üvegtechnológiai szakkifejezések szótára. R.: RTU, 1993. — 110 o. (Az orosz–lett üvegtechnológiai szakkifejezések szótára). 29. A kristallográfia un és ásványtan terminusai. LTA TK 63. közleménye. R.:Zinatne, 1993, - 226 o. (Kristallográfiai ir ásványtani kifejezések). 30. Krimkalne L., Kukle S., Landsbergs A., Petersons L. Angol–lett–orosz pénzügyi számvitel-magyarázó szótár. R.: SIA „Macibu gramata“, 1993. — 100 o. (Angol–lett–orosz nyelvű pénzügyi számviteli értelmező szótár). 31. Kupds, J., Knipše G. Sporta terminu skaidrojoša vardnica. R.: LIC, 1992. - 60 o. (A sportterminológiai magyarázó szótár). 32. Lett–angol jogi terminológiai szótár. R.: 1993. - 175 Old. (Lett–angol jogi terminológiai szótár). 33. Lett–angol–német–orosz nyomdaipari terminológiai un szótár. R.: Litta, 1995. — 343 Old. (A lett-angol-német-orosz nyelvek poligráfiai kiadói ir tevékenységének terminusszótára). 34. Lett–orosz, un orosz–lett építőipari un tervezési terminológiai szótár. 1. füzet. A un tervdokumentáció 77 terminusai. Összeállította: J.Piešinš. R., 1990. — 18 Ipp. (A lett–orosz, ir orosz–lett nyelvek építési és tervezési terminológiai szótára Szójegyzék. 1 sas. Projektir umérési dokumentumok terminusai). 35. Lett–orosz, orosz–lett jogi terminológiai szótár. J. Vébera szerkesztésében. V.: Rasma, 1994. — 487 Old. (Lett–orosz, orosz–lett jogi szakkifejezések szótára). 36. Lettország madárnevei. LTA TK 60. közlemény. R.: Zinatne, 1991. — 43 1pp. (Lettország madárnevei). 37. Irodai ügyviteli terminusok. LZA TK 59. közlemény. R.: Tudomány, 1990.— 83 Old. (Írástudományi terminusok). 38. A bútoripari terminusok lett–orosz, orosz–lett un szótára. Szerzők: ZRA „Gauja”, Rigai Bútorkombinát, LLA Faipari Tanszék, LZA Nyelvi un Irodalmi Intézet. R., 1991. — 165 o. (Baldy pramonės terminų latvių–rusir ų, rusų–latvių kalbų Szótár). 39. Orvosi terminológia. LTA TK 62. tétel. R.: Zinatne, 1991. — 145 Ipp. (Orvosi szakkifejezések). 40. Oleiniks J., Kirite M. Prakti¢eskij russko-laty3skij slovarj portovoj tematiki. Ostas terminu vardnica. Ventspils, 1995. - 96 o. 41. Rikmanis O., Baldunčiks J., Bibanajevs A. Tengeri ábécé: Hajózási szakkifejezések. Történetek a tengerről. R.: Spriditis, 1993. — 111 O. (A hajózás alapismeretei: hajózási terminusok. Történetek a tengerről). 42. Orosz–lett–angol szótár a gazdaság alapvető terminusairól. po Riga: LIC, 1991 —- 49. o. 43. Tűlevél V., Kvasite R. Litván közmondások szótára. Segédlet az ügyviteli gyakorlatban. R.: Zinātne, 1991. -104 o. : izd. 1992. 44. A kereskedelmi gazdaságtan, un szervezési irányítási nu terminológiai szótára. R.: Zinatne, 1992. — 254 old. (A kereskedelmi gazdaság, ir szervezés és irányítás terminológiai szótára). 45. Vēciņš E. Használati tárgyak: Értelmező szótár. V.: Zvaigzne, 78