Angelė KAULAKIENĖ

Litván Nyelvi Intézet

A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TERMINOLÓGIA SZINONÍMIÁJA: HIBA VAGY SZÜKSÉGSZERŰSÉG

A számítástechnikai eszközök gyors fejlődése és az emberi tevékenység szinte valamennyi területén való elterjedése számos olyan terminust eredményez, amelyek a számítógép funkcionális részeit, a számítógépes rendszerek és hálózatok architektúráját, az adatfeldolgozást és -átvitelt, a szoftvereket, azok működését stb. nevezik meg. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években négy számítástechnikai terminológiai szótár is megjelent (K. Paulauskas és J. Jasinevičius „Magyarázó számítástechnikai szótára” (K., 1995. – 370 o. – a továbbiakban AKŽ); az „Informatika és számítógép-berendezések” című magyarázó angol–litván terminológiai szótár (V., 1995. – 96 o. – a továbbiakban IK); „Magyarázó angol–litván számítástechnikai terminológiai szótár” (K., 1997. – 366 o. – a továbbiakban AKTŽ); az „Informatika” című litván–angol–orosz–német terminológiai szótár (V., 1997. – 943 o. – a továbbiakban I). Ezek összegyűjtik és leltárba veszik a mai számítástechnikai terminusokat.

Mivel a számítástechnikai terminológia fejlődésének időszaka mindössze negyed évszázadot ölel fel (az első „Orosz–litván–angol számítástechnikai terminológiai szótár” 1971-ben jelent meg, és sokáig ez volt az egyetlen ezen a területen), ezért a számítástechnikai terminológia kialakulásának kezdeti szakaszának tekinthető, amelynek fő jellemzői a szinonímia és a változatosság, például: angl. file: failas, rinkmena AKŽ 61; byla, rinkmena IK 35; failas / rinkmena / AKTŽ 87; failas (sin. byla, rinkmena) I 86; byla žr. failas I 42; rinkmena žr. failas I 307; angl. hardware: aparatūra AKŽ 22; aparatinė įranga AKŽ 84; techninė įranga IK 39; 1. aparatūra; aparatinė įranga; aparatinės priemonės. 2. techninė įranga; techninės priemonės AKTŽ 104; aparatūra (plg. aparatinė įranga) I 17; aparatinė įranga (plg. techninė įranga, aparatūra) I 121; techninė įranga (plg. aparatinė įranga, aparatūra) I 124; angl. software: programinė įranga AKŽ 84; programinės priemonės AKŽ 175; programinė įranga IK 76; programinė įranga; programinės priemonės AKTŽ 201; programinė įranga I 123 stb.

23

Hasonlóképpen alakul a terminológia más tudományterületeken is Litvániában. Tegyük fel, hogy a fizikai terminológia fejlődésének első szakaszában, amely az 1850–1900 közötti időszakot ölelte fel, egy fogalmat gyakran két-három, néha akár négy szinonimával neveztek meg, amelyek szinonimacsoportokat alkottak¹ (lásd az 1. táblázatot).

1. táblázat. A fizikai terminusok szinonimacsoportjainak bemutatási módja

Két szinonimából álló csoport

mindkettő litván

litván, kölcsönzött

kölcsönzött, litván

mindkettő kölcsönzött

tévesztő vagy hibás (A)*

szellőztetés vagy ventiláció (F)

maliavos vagy daktai darantieji (A)

bombarda vagy armota (A)

selyemhólyag vagy orkulka (K)

naugės vagy metolai (A)

telegraf(a)s vagy távíró (K)

példa, vagy baba (Š)

fémek vagy naugės (Š)

térfogat, tér (T)

anyag, matériál (A)

rezonátor, visszhangzó (T)

–

összenyomhatóság, tömöríthetőség (T)

súlymérő, fizikai (A)

hőmérő, melegítő (T)

szabad (kötetlen) elektromosság (T)

első elem (atom) (A)

gáz (gázok) (P)

–

fénysugarak (látható sugarak) (F)

hőmérő (termométer) (A)

telefon (távolbeszélő) (A)

lámpás (világítótorony) (Š)

képzelet (fényképezés) (Š)

spektív (távcső) (Š)

¹ Kaulakienė A. Fizikos terminijos raidos tarpsniai // Lituanistica. 1997. Nr. 3 (31). P. 66-73.

24

Három szinonimából álló csoport

három litván

két litván, egy kölcsönszó

kölcsönszó, két litván

két kölcsönszó, egy litván

–

–

pozitív vagy pozitív (valódi) kép (Š)

galvánelem vagy galvánelem-telep vagy galvánioszlop (K)

létezés, állapot, helyzet (T)

viszonylagos, látszólagos, relatív mozgás (T)

forma, alak, nem (T)

–

a gáz rugalmassága, elaszticitása, merevsége (T)

meridián, délkör, delelő (T)

–

keménységi táblázat, fokozat (skála) (T)

–

–

Négy szinonimából álló csoport

négy litván

litván, három kölcsönszó

–

–

törmelékek; szilánkok, repeszek, szilánkok (T)

–

szilárd, merev, kemény, rugalmas testek (T)

–

halom, víztározó (medence), tartály (T)

Öt szinonimából álló csoport

öt litván

egy kölcsönszó, négy litván

–

–

dőlés; hajlás; lejtés; dőlésszög; lengés (T)

–

–

hőmérséklet (felmelegedés, hőemelkedés; melegség; hőség) (T)

25

*A betűk a forrásokat jelölik:

K – Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešą (1849–1879). A – Auszra, Laikraštis išleidžiamas per Dra. Basanaviczų (1883–1886). F – I. Končius. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms [Rankraštis]. P – S. Neris. Populiariškas rankvedis fizikos. V., 1905. Š – K. Šakenis. Fizika. 1920, d. 3. T – Terminai fizikos reikalams, Lietuva (1923–1924).

Hasonló a helyzet más országok mai számítástechnikai terminológiájában is. Például a horvát számítástechnikai terminológiában² a számítógép megnevezésére 11 megfelelőt használnak, a nyomtatóéra 10-et, a hardverre, illetve a számítógépes berendezésre 13-at, a szoftverre 10-et, a monitorra 10-et, a billentyűzetre 5-öt, az interfészre 3-at, a menüre pedig 3-at (lásd a 2. táblázatot, amelyet az említett konferencián mutattak be).

2. táblázat

computer

kompjuter, kompjutor, (elektroničko) računalo, (elektronički) računar, računač, obradnik, rednik, (obradni) stroj

printer

printer, štampač, štampalo, ispisivalo, pisač, pisalo, pisaljka, tiskač, tikalo, tiskaljka

hardware

hardver, očvrsje, sklopovlje, sklopovi, strojevina, sklopovska oprema, sklopovska konfiguracija računala, materijalna osnovica, sklopovska podrška, sklopovska osnova, oprema, željezarija, računala oprema

software

softver, software, napudbina, softverska podrška, programska podrška, napudbena sredstva, programska biblioteka, programska oprema, programi, računalna podrška

display

pokazivač, predočnik, ekran predočnik, cijev za podataka, prikazni uređaj, prikazna jedinica, indikatorska naprava, ekran, zaslon, video-jedinica

keyboard

keyboard, kibord, kejbord, tipkovnica, slovište

interface

interfejs, medus(k)op, sučelje

menu

meni, jelovnik, izbornik

² Mihaljevic M. Recent Developments in Croatian Computer Terminology / / Towards a European Terminology. International Conference. Budapest. 1998. P. 31–32.

26

Így tehát megállapítható, hogy a litván számítástechnikai terminológia kezdeti szakaszának szinonímiája és változatossága fejlődésének természetes folyamata. A számítástechnikai terminológia jelenlegi helyzetét kétségkívül több tényező határozza meg.

Először is, részben az angol szinonimák bősége³. Másodszor, az új számítástechnikai fogalmak hatalmas áradata, amelyekről Litvániában gyakran még maguk a szakemberek sem értenek egyet. Ezért felmerül a választás kérdése: melyik terminust válasszuk – a kölcsönszót vagy a litván megfelelőjét, vagy használjuk felváltva mindkettőt.

Terminológiai úttörőnk, S. Šalkauskis professzor nyelvi tisztaságra vonatkozó elve szerint, amely kimondja, hogy a kölcsönzés „terminológiai célból mindenekelőtt akkor indokolt, ha a kifejezendő terminus nem alkotható meg sem a köznyelvi szó alkalmazásával, sem új terminus összetétellel vagy szóképzéssel történő megalkotásával”⁴, ilyen esetben nyilvánvalóan szükséges a kölcsönszó litván megfelelőjét javasolni, különösen, mivel az új fogalmak megnevezésére már F. Kuršaitis kora óta (körülbelül 1860-tól) saját neologizmusokat alkottak. Még M. Bréal (M. Bréal) francia nyelvésznek is alkalma nyílt „A szemantika vázlatában” (1897) e tekintetben összehasonlítani a francia nyelvet a litvánnal.

Így tehát az említett és más számítástechnikai terminológiai szinonimák egy ideig versenghetnek egymással. Kétségkívül csak az idő mutatja majd meg, melyek honosodnak meg. A felhasználók képesek lesznek választani: csipet, (nem páncélozott) integrált áramkört vagy chipet; kijelzőt, monitort vagy képernyőt; drivert vagy illesztőprogramot; fájlt vagy állományt; kommutálást, átkapcsolást vagy kapcsolást, és így tovább. De mit tegyünk akkor, amikor nincs miből választani, amikor erőszakosan tukmálják a kölcsönszavakat, például: hostok, kurzor(ok), panel, pixel, port, routing, router, swapping, util, és így tovább.

A nyelvi tisztaság elve nem jelenti azt, hogy most minden használt kölcsönszóról le kell mondani, és újakat sem szabad beengedni a terminológiába. A terminusokat – akárcsak a köznyelvi szavakat – változatok és szinonimák révén kell szabályozni. Ezért először a már létező litván kölcsönszavakat kell újra előtérbe helyezni

³ Paulauskas K., Jasinevičius R. Aiškinamasis kompiuterijos žodynas. K., 1995. P. 5.

⁴ Šalkauskis S. Raštai. V., 1991. T. 2. P. 39.

27

…megfelelőit, és több olyan litván neologizmust alkotni, amelyek versenyre kelhetnek a kölcsönszavakkal⁵. Ellenkező esetben a számítástechnikai terminusok folyamatos, olykor még nagy mennyiségű és szabályozatlan beáramlása miatt olyan helyzet alakulhat ki, hogy a számítástechnika teljes terminológiai szókincse kölcsönzött lesz. Ezért a számítástechnikai terminológia ilyen helyzetét rendellenesnek kell tekinteni, mivel sérülne a terminológia egyik legfontosabb alapelve – a saját terminusok elsőbbségének elve.

Beérkezett: 1999. 10. 07.

Szinonímia a számítástechnika terminológiájában: hiba vagy szükségszerűség

Összefoglalás

A litván számítástechnikai terminológia fejlődésének jelenlegi időszakát kezdeti szakasznak kell tekinteni. A szinonimák és változatok megjelenése ebben a szakaszban természetes folyamat, amelyet részben az angol szinonimák bősége, valamint a kölcsönzött terminusok és a litván megfelelőik közötti választás kérdése határoz meg. A számítástechnikai terminusok változatok és szinonimák révén standardizálódnak, mindenekelőtt úgy, hogy a kölcsönszavak már létező litván megfelelőit használatba vonják, és további litván neologizmusokat alkotnak, amelyek versenyre kelhetnek a kölcsönszavakkal.

⁵ Gaivenis K., Kaulakienė A. Ekstralingvistiniai terminų norminimo principai // Kultūra ir visuomenė. Mokslo darbai. K., 1996. T. 3. P. 42–51.

28