LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXX (1993)

PERIFERINĖS LIETUVIŲ KALBOS TARMĖS

Nijolė ČEPIENĖ

GERMANIZMUSOK A 17. SZÁZADI KIS-LITVÁNIA NYUGATI FELSŐLITVÁN NYELVJÁRÁSÁBAN (A „LEXICON LITHUANICUM” ALAPJÁN)

A „Lexicon Lithuanicum” kéziratos német–litván szótár a 17. század közepéről származó Kis-Litvánia első lexikográfiai munkája, amelynek litván részét a déli nyugati felsőlitván nyelvjárások szavai alkotják¹. A benne szereplő összesen 7200 litván szó közül mintegy 210 lexikai germanizmus van (a szó azonos hangalaki és grafikai változatait nem számítva). Közülük körülbelül 175 tiszta germanizmus és 35 hibrid, vagyis olyan szó, amelynek tövében más nyelvekből származó képzők vagy gyökök találhatók². A germanizmusok a szótár teljes litván szókészletének mintegy 3%-át teszik ki. Az itt nem tárgyalt kölcsönszavak szláv nyelveken keresztül kerültek a litvánba. Egyes szavak litván nyelvbe kerülésének útját nehéz meghatározni, mert nem világos, hogy közvetlenül a németből kölcsönözték-e őket, vagy szláv nyelveken keresztül érkeztek, például: anjei (= anyžiai), lampa (= lempa), pancierus (= pancierius) „páncél”, spunta „ék”.

A szótár germanizmusainak többsége főnév (~185), lényegesen kevesebb az ige (~20), emellett néhány melléknév és egy partikula (ja, je) is előfordul. Valamennyi germanizmus alkalmazkodott a litván nyelv nyelvtani rendszeréhez.

Ez a tanulmány a német nyelvi kölcsönszavak szemantikáját, eredetét és mai litván nyelvbeli használatát tárgyalja, és összehasonlítja őket a Kis-Litvániában kiadott más szótárak német eredetű kölcsönszavaival.

I. FŐNEVEK³

1. Háztartási és gazdasági tárgyak, valamint eszközök megnevezései (46):

a) edények, konyhai eszközök (13), pl.: bosas „hordó” < Pr. ném. Faß „ugyanaz”, kragas „korsó” < Pr. ném. krog, krug „edény”, legere „kis hordó” < Pr. ném. lägel „ugyanaz”, mežeris „mozsár” < Pr. ném. Měser „ugyanaz”, panė „serpenyő” < Pr. ném. pan, pân „ugyanaz”, tyne „fürdőkád” < Pr. ném. tin „nagy fürdőkád”;

¹ A szótárról bővebben lásd: Drotvinas V. „Lexicon Lithuanicum” — 17. századi kéziratos német–litván szótár // Lexicon Lithuanicum. V., 1987. P. 6-23.

² Azok a hibrid származékok és képzett alakok (~50), amelyek már a litván nyelvben jöttek létre, itt nem szerepelnek a számlálásban.

³ A tematikus csoportok a germanizmusok mennyisége szerinti sorrendben szerepelnek. Zárójelben a számuk van feltüntetve.

37

b) munka- és mesterségbeli szerszámok (12), például: bindokas „ácsfejsze”, vö. porosz német bindäxt „uaz.”, borai „hordágy” ‹ porosz német bor „uaz.”, busokas „hosszú rúd vaskampóval” ‹ porosz német bōshaken „uaz.”, spatas „ásó” ‹ német Spaten „uaz.”, zogas „fűrész” ‹ porosz német zōge „uaz.”, kneipis „cipész kés” ‹ porosz német Kneif „uaz.”;

c) a szekér, a borona, a hám és ezek alkatrészeinek megnevezései (11), például: dyselis „szekérrúd” ‹ porosz német dīsel „uaz.”, leiterės „a szekér oldalsó rácsai” ‹ porosz német leiter „uaz.”, negeliai „a borona fogai” ‹ porosz német Nägel, többes szám „szeg”, rungas „a kerék küllői közé illesztett rúd” ‹ porosz német rung, runge „uaz.”, šenai „kerékabroncs” ‹ porosz német schēne, schēn, š(i)pykis „küllő” ‹ porosz német schpīke „uaz.”;

d) egyéb tárgyak megnevezései (10), például: dekis „takaró (a ló betakarására)” ‹ porosz német dek „uaz.”, liktis „gyertya” ‹ porosz német licht „uaz.”, spinta ‹ porosz német spind, zakas „zsák” ‹ német Sack.

2. Személymegnevezések (30):

a) valamilyen munkát vagy tevékenységet végző személyeké (27), például: bruvėlė „sörfőző” ‹ ófelnémet brüwer „uaz.”, butkerė „kádár” ‹ porosz német butker „uaz.”, jėgerė „vadász” ‹ német Jäger „uaz.”, patobelis „harangozó” ‹ porosz német potabel „uaz.”, skrybėlė „írnok”, vö. középalnémet schrîboere „uaz.”, šneiderius „szabó” ‹ német Schneider „uaz.”⁴;

b) társadalmi helyzet szerint (2): būras „paraszt” ‹ porosz német būr „uaz.”, ercikis „herceg” ‹ német Herzog „uaz.”;

c) egyéb ismérvek szerint (1): jumprova „kisasszony” ‹ porosz német iunfraw „uaz.”.

3. Épületek, részeik és építőanyagok megnevezései (25):

a) épületek és azok részei (14), pl.: kelnorė „pince” ‹ ném. Keller „ua.”, skūnė „pajta” ‹ porosz ném. schune „ua.”, staldas „istálló” ‹ ném. Stall „ua.”, stuba „ház” ‹ porosz ném. stuba, stub, stobe, stow „ház, szoba”, kakalys „kályha” ‹ porosz ném. kachel, kaxel „ua.”, šupas „pajta” ‹ porosz ném. schōpe, schope „ua.”;

b) építőanyagoké és szerkezeti elemeké (11), például: balkis „gerenda, szálfa” ‹ ófelnémet balke „uaz.”, kalkės ‹ német Kalk „uaz.”, kylis „ék” ‹ porosz német kil „uaz.”, kenge „kampó” ‹ ófelnémet henge „uaz.”, skindeliai „tetőfedő deszkácskák” ‹ ófelnémet schindele „uaz.”.

4. Mértékegységek megnevezései (10):

a) pénzegységek (5), pl.: penigai „pénz” ‹ v.v.ž. pennig „ua.”, tripelikis „három garas értékű pénz” ‹ porosz német dripelker „pénz”, dolerius ‹ n. doler „tallér (régi pénzérme)”⁵;

⁴A személyeket (tevékenységet végzőket) megnevező, -ininkas képzős szavak közül nem kevés már a litván nyelvben használt germanizmusokból keletkezett, pl.: dieli(n)inkas „deszkafűrészelő” ‹ lit. dielė „deszka”, vindininkas „esztergályos” ‹ lit. vindas „esztergáláshoz használt eszköz”, styrininkas „kormányos” ‹ lit. styras „kormány”.

⁵A szótár a penigas, pinigas és pinigas szavakkal nyolc összetett főnevet közöl.

38

b) mértékek (4): /hibr./ akteinis „valaminek a nyolcada” ‹ porosz német Achtel „nyolcad” + litván -einis képző, /hibr./ bertainis, berteinis „negyedrész, negyed”, vö. német Vierchen „a Német Lovagrend XIV. század második felében vert pénzérméje”, Vierung „a márka negyedrésze”, hubas „földterület-mérték” ‹ porosz német hūbe „ua.”, murgas „földmértékegység” ‹ v.v.ž. morgen „annyi föld, amennyit egy ember lovakkal egy reggel felszánt” (Kl 487);

c) időegységek (1): stundas „óra” ‹ porosz német stund „ua.”.

5. Növények és terméseik megnevezései (14), pl.: bukas ‹ porosz német buk, kerveliai „fűszernövény” ‹ porosz német kerwel „ua.”, meironai „gyógy- és fűszernövény” ‹ porosz német meiran, meirôn „ua.”, nėgelkės „szegfűk” ‹ porosz német nêgelke „ua.”, vikiai ‹ német Wicke, tabakas ‹ német Tabak.

6. Ruházat és részeinek megnevezései (9), pl.: dimžakas (eredeti dimžakas) „zseb”, vö. porosz német Diebssack „ua.”, kėdelis „kabát” ‹ porosz német kêdel „ua.”, mučė „sapka” ‹ kfn. mutze, mütze „ua.”, vystė „mellény” ‹ német Weste „ua.”, žiurstas (eredeti žurštas) „kötény” ‹ porosz német šoršt, šêršt „ua.”, /hibr./ pabuteris „bélés” ‹ német Futter „ua.” + litván pa- előtag

7. Ételek és italok megnevezései (7), pl.: kėžas (eredeti kez̧as) „sajt” ‹ v.v.ž. kese „ua.”, kringelis „perec” ‹ német Kringel „ua.”, kulšolė (eredeti kulb̧ole) „hideg (édes) leves” ‹ porosz német kulschôl „ua.”.

8. Állatnevek (7), pl.: bulius ‹ porosz német boll, bull „bika”, elefantas „elefánt” ‹ német Elefant „ua.”, liovė „nőstény oroszlán?” (a német eredeti Hindin „nőstény szarvas” jelentésű szó litván fordítása: lowe), vö. v.v.ž. lowe „oroszlán”, trapas „túzok (madár)” ‹ német Trappe „ua.”, karusas „kárász” ‹ v.v.ž. karusse „ua.”, stinta ‹ német Stint.

9. Vallási terminusok (5), pl.: aptas (eredeti apts) „férfi katolikus kolostor elöljárója” ‹ német Abt „ua.”, kanteris „protestáns templomi orgonista” ‹ porosz német kanter „orgonista, énekes”, psalteras „zsoltároskönyv” ‹ német Psalter „ua.”.

10. Elvont fogalmak megnevezései⁶ (5), pl.: biskis „kevés” ‹ porosz német beske „ua.”, čiekis „jel” ‹ porosz német zêxen „ua.”.

11. A társadalmi élet terminusai (5), pl.: galgės „akasztófa” ‹ porosz német galge „ua.”, pantas „óvadék” ‹ porosz német pant „ua.”, pustas „posta” ‹ német Post „ua.”, vö. v.v.ž. post „hírnök (lovas futár)”, turmas „börtön” ‹ porosz német tôrn „ua.”.

német szóalkotási mintára alkották, pl. ragpenigai „a szarvak után fizetendő adó”, vö. német Horngeld „ua.”, pervažpiṅingai „szállítási díj”, vö. német Fahrgeld „ua.” stb.

⁶A szótárban számos, már a litván nyelvben -imas, -ys-tė és egyéb képzőkkel alkotott hibrid származékszó található, pl.: kunigystė ‹ lit. kunigas, vertystė ‹ lit. vertė, išliuosavimas ‹ lit. išliuosuoti.

39

12. Fémek és más anyagok megnevezései (4), pl.: cinas „ón” < német Zinn „ua.”, pikis „gyanta, szurok” < porosz német pick, pek „ua.”, šmeras „kenőanyag (kerekekhez)” < porosz német schmēr „ua.”.

13. Fegyverek megnevezései (3), pl.: pistu(o)lė (eredetileg pistūlu többes számú genitivusi alak) „pisztoly” < német Pistole „ua.”.

14. Természeti jelenségek és képződmények megnevezései (3), pl.: šturmas „vihar” < német Sturm „ua.”.

15. A testrészek (és az általuk termelt váladékok), valamint a betegségek megnevezései (3): blėkai „belsőségek, belek” < porosz német flāk „ua.”, šlimas „köpet”, vö. porosz német šlam „ua.”, középalnémet slīm „ua.”, brantai „szifilisz”, vö. középalnémet brant „láz, üszkösödés, növénybetegség”.

16. Hangszerek megnevezései (2): arpa „hárfa” < középalnémet harpe „ua.”, trimita „trombita” < porosz német trömmete „ua.”, vö. középfelnémet trumet.

17. Hajózási szakkifejezések (2): inkara(s), vö. német Enker „ua.” és žėgnis (eredetileg zegnis) „vitorla”, vö. német Segel „ua.”, középalnémet segene „nagy háló”.

18. Rokonsági megnevezések (1): švogeris „sógor” < porosz német švöyer „ua.”, vö. középalnémet swager „ua.”.

19. Országnevek (1): Den­markas „Dánia” < német Dänemark „ua.”.

II. IGÉK

A 20 német eredetű igéből 7 igekötős. Valamennyi ige hibrid, litván - (i)uoti, -(i)o-ti, -auti, -yti képzőkkel alkotott szó. A következő szemantikai csoportok különíthetők el:

1. Aktív cselekvést kifejező szavak (16), például: atspuntuoti (orig. atspunti̇ti) „bedugaszolni (egy hordót)” < porosz német spunde „bedugaszolni”, vö. középalnémet spunden „dugóval bedugaszolni (egy hordót)”; brukuoti (orig. brukkūti) „kövezni” < porosz német brucken „ua.”; zoguoti (orig. zogūti) „vágni” < porosz német zōge „ua.”; pandyti „elvenni, elkobozni” < középalnémet panden „ua.”⁷

⁷ A szótárban főnévi tövű kölcsönszavak is vannak, például: hebelioti „gyalulni” < litván hėbelis „gyalu”; pabuterauti „bélést tenni” < litván pabuteris „bélés”.

40

2. Absztrakt cselekvést kifejező szavak (3): giliuoti „értékkel bírni” ‹ porosz német gele „ua.”.

3. Állapotot kifejező szavak (1): pernaroti „zavarni”, vö. német vernarren „becsapni, gúnyolni”.

III. MÁS SZÓFAJÚ SZAVAK

A szótárban négy, tulajdonságot kifejező német melléknévi kölcsönszó található: a) külső tulajdonságok (1): čekas „tarka, pettyes”, vö. német scheckig „ua.”; b) belső tulajdonságok (3); például: vertas⁸ ‹ német wert „ua.”; liuosas „szabad” ‹ német los „ua.”.⁹

A szótárban egy nyomatékosító partikula található: ja, je „igen” ‹ német ja „ua.”.

A „Lexicon Lithuanicum” germanizmusainak összehasonlítása más szótárak kölcsönszavaival

A korábban bemutatott „Lexicon Lithuanicum”-beli germanizmusok a Kis-Litvánia XVII–XIX. századi más szótáraiban és írásos emlékeiben is megtalálhatók. Csak egyes szavak írásmódja, valamint hangtani és morfológiai változatai térnek el. A német nyelvi kölcsönszavak száma a Kis-Litvánia szótáraiban azok terjedelmétől, céljától stb. függ. Azokban a szótárakban, amelyekben több a beszélt nyelvi szó, több a germanizmus is. Ezek közé tartoznak F. Pretorijus, J. Brodovskis, P. Ruigys, Ch. Mielcke, F. Nesselmanno és F. Kuršaitis szótárai. Az első nyomtatott, kis terjedelmű F. W. Haackas-szótárban kevés a germanizmus. Mint ismeretes, F. W. Haackas a Biblia Újszövetségének és a zsoltároskönyvnek a szókészletére támaszkodott, a beszélt nyelvből származó szavakat nem vette fel. E vidék más szótáraiban több a német nyelvi kölcsönszó. Szemléltetésül bemutatjuk a „Lexicon Lithuanicum” egyik tematikus csoportjának germanizmusait, amelyek más kelet-poroszországi szótárakban is megtalálhatók (lásd a táblázatot).

Mivel a XVII. század közepén a kis-litvániai litván nyelvben jelentős német kölcsönszóréteg volt, feltételezhető, hogy ezeket már korábban is használták itt.

Eredet. A germanizmusok túlnyomó része a kelet-poroszországi német nyelvjárásokból került át Kis-Litvánia litván nyelvébe.¹⁰ Ezek a korábban említett szekér-, borona-, hám- és alkatrésznevek, különféle munkaeszközök, valamint háztartási tárgyak

⁸ Ebből a kölcsönszóból képezték a vertai, nevertai módhatározókat.

⁹ Ebben a csoportban hibrid alakok is vannak: būriškas, ercičiškas.

¹⁰ Remiamasi šiais darbais: Frischbier H. Preussisches Wörterbuch. Berlin, 1882-1883. Bd. 1-2; Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen. K., [1935].

41

megnevezései.¹¹ A kelet-poroszországi német nyelvjárások számos szava a közép-alnémet (v.v.ž.) nyelvből ered¹² (K. Schiller, A. Lübben¹³ és J. Sehwers¹⁴ munkái alapján). Ilyenek például: būras ‹ v.v.ž. būr, jėgerė „vadász” ‹ v.v.ž. jeger „ua.”, karusas „kárász” ‹ v.v.ž. karusse „ua.”, kylis „ék” ‹ v.v.ž. kīl „ua.”, kringelis „perec” ‹ v.v.ž. kringel „ua.”, mira „illatos gyanták” ‹ v.v.ž. mirre „ua.”, pandyti „elvenni, elkobozni” ‹ v.v.ž. panden „ua.”, panė „serpenyő” ‹ v.v.ž. pan, pân „ua.”, pantas „zálog” ‹ v.v.ž. pant „ua.”, pikis „kátrány, szurok” ‹ v.v.ž. pick „ua.”, rinda „ereszcsatorna, amelyen a víz lefolyik a tetőről” ‹ v.v.ž. rinde „ua.”, skindeliai „tetőfedésre szolgáló zsindelyek” ‹ v.v.ž. skindele „ua.”, skūnė „csűr, pajta” ‹ v.v.ž. schune „ua.”, spinta ‹ v.v.ž. spind, spunta „ék” ‹ v.v.ž. spunt „ua.”, stinta ‹ v.v.ž. stint, tynė „fürdő” ‹ v.v.ž. tine „kád”, trapas „szárcsa (madár)” ‹ v.v.ž. trappe „ua.”.

Használat. Nem minden, Kis-Litvánia nyelvjárásaiban és irodalmában használt germanizmus maradt fenn a mai litván nyelvben. Egy részük meghonosodott, más kölcsönszavak pedig az azonos jelentésű litván szavak szinonimáiként (vagy lexikai kettőseiként) használatosak. Elsősorban az egykori Kelet-Poroszországgal határos nyelvjárások idősebb beszélői használják őket. Némelyikük már ezekben a peremvidéki litván nyelvjárásokban sem használatos. A „Lexicon Lithuanicum” 210 német kölcsönszava közül a köznyelvben csak mintegy 40-et (~19%) használnak. Ezek: bosąs, bulius, inkaras, kunigas, mūras, (hibr.) pašiūrė, pikis, pinigas, raitelis, spinta, stinta, šturmas, tabakas, vertas stb. Nyelvjárásainkban több germanizmust használnak, különösen a nyugat-aukštaitiai és a žemaitiai nyelvjárásokban. Ezek elsősorban szekér-, hám- és alkatrésznevek (pl.: leiterės „a szekér oldalsó rácsa”, rungas „a kerék keresztfájába állított rúd”, šėnai „kerékabroncs”, špykis „küllő”), munkaeszközök nevei (pl.: busokas „vas kampóval ellátott hosszú rúd”, šiūpelė „merőkanál”, trogai „hordágy”), háztartási tárgyak (pl.: dekis „takaró”, kurbas „kosár”, legerė „kis hordó”), épületek és részeik (pl.: skūnė „pajta”, staldas „istálló”, stuba „ház”, kakalys „kályha”), építőanyagok (pl.: skindeliai „tetőfedő deszkácskák”, šrogai „állvány, támaszték”) nevei.

Mivel a nyelv és kultúrája története szempontjából nemcsak az fontos, hogy milyen szavakat vesz át más nyelvekből, hanem az is, hogy melyeket veszít el, meg kell említeni a litván nyelvből már kihalt vagy kihalófélben lévő német kölcsönszavakat is. Ezek: bekėrė „pék”, bruvėlė „sörfőző”, butkerė „kádár”, dišerė „ács”, skrybėlė „írnok”, šneiderius „szabó”, akteinis, -ainis (hibr.) „nyolcadrész”, bertainis (hibr.) „negyed, negyedrész”, hubas „földterület-mérték”, murgas „földmértékegység”, tripelkis „három skatikkos pénz”, stundas „óra” stb.

¹¹Lásd a tematikus csoportok szerint megadott példákat.

¹² Žr. Mitzka W. Grundzüge nordostdeutscher Sprachgeschichte. Halle / Saale, 1937.

¹³ Schiller K., Lübben A. Mittelniederdeutsches Wörterbuch. Bremen, 1875. Bd. 1-6.

¹⁴ Sehwers J. Sprachlich — kulturhistorische Untersuchungen vornehmlich über den deutschen Einfluss im Lettischen. Berlin, 1953.

42

Használatuk alapján a germanizmusokat három csoportra lehet osztani:

1) a köznyelvben széles körben használtak;

2) ritkán használtak, csak bizonyos nyelvjárásokban elterjedtek;

3) csak írásos emlékekből ismertek.

Az elmondottak alapján a következő következtetések vonhatók le:

1. A XVII. században (vagy talán már korábban) számos német nyelvi jövevényszó került a litván nyelv délnyugati nyelvjárásaiba. Ezek a jövevényszavak a beszédváltozatokban a XVIII–XX. században is fennmaradtak.

2. A német nyelvi jövevényszavak legnagyobb részét a háztartási és gazdasági tárgyak, eszközök, személyek, foglalkozások, tisztségek, tevékenységek, épületek és azok részei, valamint az építőanyagok megnevezései alkotják. A beszédváltozatokban a legkevesebb német eredetű rokonsági terminus, testrész-, természeti test- és jelenségnév található.

3. A német nyelvi jövevényszavak szinte mindegyike a poroszországi német nyelvjárásokból került a litván nyelvbe, és a középalnémet nyelv jellegzetes elemeit hordozza.

4. A jövevényszavak nagy részét nem használják a köznyelvi litvánban. Különösen sok személy-, foglalkozás-, tisztség-, tevékenység-, pénzegység- és mértékegységnév tűnt el. A litván nyelv délnyugati beszédváltozataiban azonban ma is használnak ilyen német jövevényszavakat. Ezek főként a szekér és részei, a lószerszámok, a munka- és mesterségbeli eszközök, valamint az edények megnevezései.

Épületek és részeik elnevezései Kelet-Poroszország szótáraiban

Táblázat

Épületek és részeik elnevezései | Lex | C | Vad. Q | F | B | R | MZ | N | ✓ Balks „szál, rönk” | + | + | + | | + | + | + | + | + „deszka” „vastag deszka” | + | + | + | | | | | | „buzas” „alas daržka” | + | | + | | + | | | | / „deszka” „dryžens” „ajtókilincs szorítója” | + | | | | + | | | | / „brūže” „katarys” „kemence” | + | + | | | + | + | + | + | / „urnkeis” „ék, széles ék” | + | + | + | | + | + | + | + | + „kengė az ajtófélfába vert kampó, amelyre az ajtó becsukásakor az ajtóretesz ráakad” | + | + | + | | + | + | + | + | + „klėmbatis” | | | | | + | + | + | + | + „kenore” „pince” | + | + | + | + | | | | | + „klemens” „vaskapocs” | + | + | + | | | + | + | + | + „klingas” „a régi ajtókilincseknek a kampóba akasztható része, retesz” | + | + | + | | + | + | + | + | + „falazat” | + | + | | | | | | | + „pašijure (tūbr.)” | + | | | + | + | + | + | + | + „keret” | + | + | | | + | | | | + „rinda” „ereszcsatorna, amelyen a víz lefolyik a tetőről” | + | + | + | | + | + | + | + | + „zsindelyek” „a tető fedésére való zsindelyek” | + | + | + | | + | + | + | + | + „skūnė” „istálló” | + | + | + | + | + | + | + | + | + „staldas” „tvaratas” | + | + | + | | + | + | + | + | + „šluba” „lakóház” | + | + | + | | + | + | + | + | + „rūmas” „helyiség” | + | + | + | + | + | + | + | + | + „sūpas” „csűr” | + | + | + | | + | + | + | + | + „srogai” „támasztékok” | + | + | + | | + | + | + | + | + sgėga | | | | | + | + | + | + | + sgėga | | | | | + | + | + | + | + sgėga | | | | | + | + | + | + | + sroga | | | | | + | + | + | + | + supas | | | | | | | | | + snagos

44

Literatūra

Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen. Teil 1: Die deutschen Lehnwörter im Litauischen. K., [1935].

Brodowskij J. Lexicon Germanico-Lithvanicvm et Lithvanico-Germanicvm (Rankraštinis vokiečių-lietuvių kalbų žodynas, du tomai, apie 1740 m.).

Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V., 1972.

Frischbier H. Preussisches Wörterbuch. Ost- und Westpreussische Provinzialismen in alphabetischer Folge. Berlin, 1882. Bd. 1-2.

Haack F.W. Vocabularivm Litthvanico-Germanicvm et Germanico-Litthvanicvm. Halle, 1730.

Kluge F. Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin, 1957.

Krauzės (vadinamasis) žodynas. (Buv. Karaliaučiaus archyvo rankraštinis vokiečių-lietuvių kalbų XVIII a. žodynas). Žodyno rankraštis saugomas Lietuvių literatūros ir tautosakos institute.

Kurschat F. Deutsch-littauisches Wörterbuch. Halle, Bd. 1, 1870. Bd. 2, 1874.

Kurschat F. Littauisch-deutsches Wörterbuch. Halle, 1883.

Lexicon Lithuanicum in usum eorum conscriptum". (Vokiečių-lietuvių kalbų žodynas, buv. Karaliaučiaus archyvo XVII a. rankraštis). Dabar saugomas Lietuvos MA bibliotekoje.

Lexicon Lithuanicum, parengė V.Drotvinas. V., 1987.

Lietuvių kalbos atlasas. T. 1, V., 1977.

Lietuvių kalbos žodynas. V., 1956-1986. T. 1-14.

Mielcke Ch. G. Littauisch-deutsches und deutsch-littauisches Wörterbuch. Königsberg, 1800.

Mitzka W. Grundzüge Nordostdeutscher Sprachgeschichte. Halle / Saale, 1937.

Nesselmann G.H.F. Wörterbuch der littauischen Sprache. Königsberg, 1851.

Pretorijus F. Clavis Germanico-Lithvana. (Vokiečių-lietuvių kalbų žodynas, buv. Karaliaučiaus archyvo dviejų tomų rankraštis, apie 1672-1675). Dabar saugomas Lietuvos MA bibliotekoje.

Ruhig P. Littauisch-deutsches und deutsch-littauisches Lexicon. Königsberg, 1747.

Schiller K., Lübben A. Mittelniederdeutsches Wörterbuch. Bremen, 1875-1881. Bd. 1-6.

Sehwers J. Sprachlich — kulturhistorische Untersuchungen vornehmlich über den deutschen Einfluss im Lettischen. Berlin, 1953.

45

GERMANISMEN IN DER WESTAUKSCHTAITISCHEN MUNDART KLEINLITAUENS IM 17. JH. (AM MATERIAL DES "LEXICON LITHUANICUM")

Zusammenfassung

Im ersten handschriftlichen deutsch-litauischen Wörterbuch "Lexicon Lithuanicum" aus der Mitte des 17. Jhs. findet man unter 7200 litauischen Wörtern, die das Wörterbuch enthält, etwa 210 Entlehnungen aus dem Deutschen.

Die deutschen Lehnwörter werden in thematische Gruppen eingeteilt. Die größte Gruppe bilden Benennungen von Gegenständen und Werkzeugen des Haushalts und Wirtschaft, von Berufen, Beschäftigungen der Personen, von Gebäuden, ihren Teilen und Baumaterialien. Seltener sind Verwandtschaftsbezeichnungen, Benennungen von Körperteilen und von Naturerscheinungen.

Die Mehrheit der deutschen Lehnwörter gelangte in das Litauische aus den deutschen Mundarten Ostpreußens. Sie weisen deutlich mittelniederdeutsche Besonderheiten auf.

Der größte Teil der Germanismen wird in der gegenwärtigen litauischen Sprache nicht gebraucht. Es sind vor allem viele Benennungen von Berufen, Bezeichnungen für Beschäftigungen von Personen und Bezeichnungen für Geldeinheiten sowie für Maße verschwunden. In westlichen und südlichen Mundarten ist ein Teil davon noch bekannt und wird gebraucht.

46