Acta Linguistica Lithuanica

LV (2006), 127 - 132

Recenziók

Recenziók

Vilija Sakalauskienė, Klementina Vosylyte, szerk.,

A zanavykai nyelvjárás szótára III, S–Ž

A szöveg szerzői: Rima Bacevičiūtė, Ritutė Petrokienė, Vilija Sakalauskienė, Klementina Vosylyte

Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006, 776 p.

ISBN 5-420-01590-0 (3. kötet), 5-420-01505-6 (összesen)

Megjelent a tájnyelvi a zanavykai nyelvjárás szótárának harmadik kötete (az s–ž betűkkel kezdődő szavak). Ez jelentős tudományos és kulturális munka: a köznyelvi alapot jelentő nyelvjárásokból származó anyag; a nyelvtörténet számára különleges könyv, J. Jablonskis, J. Pikčilingis, P. Vaičaitis, valamint a nyelvjárást az évszázadokból, a történelem mélyéből örökül kapó több tucatnyi, több száz és több ezer kulturális szereplő munkájának eredménye (amely már valamelyest átvett kevésbé jelentős városias elemeket is).

Fiatalok sokasága dolgozott, kutatott és jegyezte fel a szavakat; a munkát a régi Vilniusi Egyetem neves filológusai, Juozas Pikčilingis, Aldonas Pupkis, Giedrius Subačius, Giedrė Čepaitienė (Kudirkaitė) és sokan mások irányították. Sok magnetofonfelvétel készült, megvizsgálták a cédulakatalógus adatainak hitelességét, valamennyi példa egyszerűsített fonetikus átírásban szerepel (kár, hogy nem jelölik az ɔ hangot – a rövid o-t –, az ŋ hangot – a g, k mássalhangzók előtt álló veláris n-t –, a zöngétlen ch-t (x) stb.). Mivel ezt a nyelvjárást szüleiktől és őseiktől örökölték, a szótári anyag gyűjtői és a szöveg szerzői, Vilija Sakalauskienė, Rima Bacevičiūtė és Aldonas Pupkis – nem is beszélve a néhai prof. habil. dr. Juozas Pikčilingisről – számos általános jellegű szót és mondatot szolgáltattak e nyelvjárási szótár számára: vagyis az összes olyan szót, amelyet néhány év alatt (különösen a nyári terepmunkák során) sikerült rögzíteniük; megfejtették a felvételeket, és megírták a szótár szövegét. Sok volt a munka. A szótár készítőit némileg támogatta a Litván Köztársaság Seimje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottság, valamint a VU vezetősége (a kiadást nem vállalták támogatni).

Ez a mű számos kérdést vetett fel a nyelvészek egész csoportja számára. Hiszen az adatközlőknek elméletileg az adott településen született és felnőtt embereknek kell lenniük (a szüleikkel együtt), jól kell beszélniük a megőrzött nyelvjárást, és kerülniük kell az írott nyelv elemeit (ezeket már kívülről tanulták, nem örökölték). Az első kötetekben meglehetősen sok köznyelvi elem volt; a harmadik kötetben-

127

Recenzijos

látszólag az örökölt lexika dominál, a morfológiát és a fonetikát pedig szinte egyáltalán nem torzítják újítások. Az újabb jelenségek közé sorolhatók: a) az adminisztratív életből átvett és használt szavak, b) a falusi emberek és az értelmiségiek által felkapott, úgynevezett szleng példái, amelyek a tanároktól, gyerekektől, fiataloktól, az idősektől, a gazdaságok vezetőitől és az alkalmazottaktól származnak.

a) A köznyelv újabb hatása a következő esetekben mutatkozik meg: sanitòrija ‚szanatórium‘ (17. o.), sántykiai ‚kapcsolatok‘ (18. o.), duodu, kam noriu (egy kaunasi léha nő szájából: ‚annak adom, akinek akarom‘) (21. o.), sąžiningas, -a – a szövegben egyáltalán nem szerepel (csak nesąžiningi, vagyis a köznyelvet beszélőktől) 29. o.; sekùndė (1) ‚a perc törtrésze‘ – 35. o.; patòbulina Grš – 38. o.; centrãlin'us [katilus] Nm – 38. o.; separúoti pieną – 40. o.; simpàtiškas Grš, simpatiškùmas Lkš – mindkettő az 51. o.-on; simulúoti Bbl – 51. o.; skaitìklà Nm – 59. o.; skvẽras Nm – 102. o.; súrdotas (1) VšR = surdutas 224. o.; suvéni̇ras Ssr – 225. o.; šakárnas, -a (1) Br ‚sovány‘ – 238. o.; šaldìtavas (2) Šk, Grš – 240. o.; šalni š'audù būvu Nm = šalnę š'audì būvo (Kudirkos Naumiestisben és Griškabūdisban gyakran veliuoniškiaiaknak adják ki magukat; talán csak egy betelepült vagy vegyes családból származó ember ejti így – 241. o.); uslànus Slv ‚pad‘ – 306. o.; it Šk = a žemaitiai nyelvjárás és a köznyelv szava – 331. o.; štãbelis (1) Lkš – 336. o.; švãngas Snt (szlengszó) – 354. o.; táiga Lkč – 370. o.; talmùdas Grš – 380. o.; támsta (381. o.) Snt – az iskolában tanulta (1954-ben kinevettek, amiért az idősebb gazdával folytatott beszélgetéseimben csak a tamsta szót használtam); trenirúoti Grš – 464. o. stb.

b) Nyelvi torzulások: ko·rú lì·di·to·je: = korių lydytùvą, lydìklį Grš (23. o.); sėdi (a tojásokon) = ‚gubbaszt‘ Nm, 259. o., senãĩ ‚régóta‘ Snt, 36. o. – seniai; az akmuo susėdo (= lesüllyedt), pilnãĩ (= teljesen), 42. o.; šnùkis plì·tos prà·šo Br (a nagyvárosi huligánok szlengje) – 131. o.; ì·so dĩ's – VšR = iso·dĩ's – 132. o.; vienas vakarúoti šùkas, kitas gi (= egyik este megy, a másik viszont) ì· mù·ši Jnk – 220. o., trivogà Bbl a szovjet hadsereg és A. Sniečkus udvarának szava – 480. o.; a (fa) šaknį išimt Grš – 464. o.; = išrãut (a szleng térnyerése) – 485. o.; rūdeni mẽs labaĩ turtingi obuolčẽs =...sok almánk van, legalábbis turtingi obuolių; Grš – 504. o.; pritvirtinti ‚3. jelentés: rárakni‘ Br, Lkš, Ssr – 514. o.; ...dúonos turėjom pilnaĩ Lkš – 541. o.; pas jį (= neki) pinigų: (= az ő pénze) ũ·že Šk – 541. o.; ũ·že bič'ukai (= férfiak) Šk – 541. o.; škarãdnas, -à (4) Grš, Lkč – szlengszó – 292. o.; šmùtkės (2) ‚ruha‘ Br (kaunasi szlengszó) – 312. o.

Vannak egyébként javítandó nyelvjárási alakok is: atèina = atẽina Br (9. o.); ẹjẽũ = ẹjãũ Snt (9. o.); gẽr[s] = g’ẽr[s] Nm (jövő idő, 1. és 3. személy, egyes szám, 9. o.); vẽ.l = vẽl Grš (10. o.); kapẽ.ikos = kapẽkos Slv (10. o., Lkš, 20. o.); sanarẽl = sanarẽl Šk (11. o.); nepasakì·si = nepasakì·si Lkš (11. o.); pasãki = pasãkė Nm (13. o.); sá·s'ùva Žlt és sá·s'ùva Lkš ‚füzet‘, 20. o. = sá·s'ùva; rẽ·ki Snt ‚kiabált‘, 26. o. = rẽ·ki; pasėmẽ·s Žvr ‚magával vitt‘ = pas'ẽ·m'e·s (27. o.), lẽ·k'e, lẽkė Grš = lẽ·ke; màno Bbl = mànu (29. o.), mànu Nm = màno (38. o.), sė·ilė = sė·ili (34. o.); mō·ki·to·je Grš = mō·ki·to·je (39. o.), de mō·ki·to·j'ė

128

Recenzijos

Žet – 74. o., septi·nezdė·šimt Slv „70“ = septýniaz·de·šimt (ugyanígy a 40. o.-on); aplīn[k] Snt = aplīn[k] – 52. o.; kutjù Lkč = kúju – 75. o.; kìtrausim „okosabbak leszünk“ Nm = kýt rausim – 81. o.; pjok’ėlis Ssr = pjokė’lis – 80. o.; vežt́s = vežt́s – 92. o.; apsirė·dœ Nm = apsir’ė·dœ – 89. o., trūko „elszakadt“ Grš = trūko – 89. o.; skrāmna Šk teljesen váratlan, vö. a kölcsönszóval: skrum̃nas, -à Slv, Lkš, határozószó: skrum̃niai a LKŽₓᵢᵢ 1100. oldaláról (Lkš) – 93. o.; v’iená.í. = viená.í (43., 152. o.); žieda Grš = žieda (91. o.), išvašūoti Snt – 97. o. (vö. ugyanaz a szó: išvašūoti Snt, 602. o.); slėpkivos Bbl = slėpkivos Bbl, 106. o.; visa, ró·dos, grā·ba. Nm = visa, ró·dos, grā·ba (106. o.); rìje Ssr = rìje (113. o.); plėše Slv = plė·šœ – 115. o.; s’uvūos Snt = siuvúos – 121. o.; i·siso·d́s VšR = i·siso·d́s – 132. o.; lužinė Grš = lužinė[ja] – 134. o.; rū·kščors Grš – 135. o. (vajon kimondható-e így); neižlėks Grš = neišlėks – 153. o.; sprė·st Šk = sprė·st – 154. o.; nusistakò·rint Nm „elpusztulni“ = nusistakòrit – 162. o.; i· spīnta. Žlt = i·spinta. – 163. o.; piena. = piena. 167. o.; sen’ūnas Ssr – 168. o. = sen’ūnas – Slv, Snt, Lkš – 38. o.; stī·gos Grš = stī·gos – 176. o.; stós Žlt = stós – 185. o.; acistó·si Bbl = acistósi – 186. o.; žī·rklės Bbl (195. o.) és žī·rklės Bbl (754. o.); medin’ū [s] stri·pūs Bbl = medin’ū[s]… – 197. o.; stūkis (2) Snt = stūkis (2) – 200. o.; slāstai Lkš „csapda“ – 201. o., – sląstai (1) – 105. o.; lė·tas Br = lė·tas – 201. o.; su dviem Šk = su dviem – 210. o.; acišukt Lkš és acuksi Grš = acišukt, acuksi – 214. o.; no·tėvu Nm = no·tėvo – 215. o.; i·sisūkor Lkš = i·sisūku, de i·sisūku Nm = i·sisūkor 215. o.; sūriai Šk = sūriai (Žvrben és Kbrban hallották) – 224. o.; svėbelis (1) „gyufa“ = svėbelis – 229. o.; linamī·n’us Snt = lināmī·n’us – 231. o.; mė·s = mė·s Grš – 247. o.; smė·lu Lpl = smė·lu (egyes számú birtokos eset) – 246. o.; atė·jo·Grš = atė·jo· 248. o.; apstó·jœ Zp = apstó·jœ – 250. o.; a šėkas 4 (LKŽₓᵥᵢ 615. oldalán Nm-ből; Grš esetében nincs egyértelműen megadva, hogy šėkas-e); kétséges a šėnės, šėnis szavak hangsúlya, mivel a LKŽₓᵥᵢ 616. oldalán található példában nincs megkülönböztetve; ōbuolūs Šk = ōbuolūs – 272. o.; i·šikna. Ssr = i·šikna. – 272. o.; šiknāpurtis (1) Žlt szó a K. Ulvydas nyelvjavításairól szóló anekdotában – 272. o.; nę·da Ssr = n’ę·da – 306. o.; taisī·sis Snt = taisī·sis – 274. o.; lī·tu. „esőt“ Žlt = lī·tu. – 276. o., továbbá lī·tu.s Lpl, 295. o., aplīn[k] Snt = aplīn[k – 277. o.; vīlną Šk = vīlną – 277. o.; širdì Grš – širdì – 284. o.; uogōjū Lkč „bogyószedő“ = uogōjū Lkč (ugyanaz a mondatban) – 529. o.; šituodu a šitas címszónál külön-külön megadott alak, amelyet ismételten közöltek – 287. o.; kū·na Grš = kū·na – 290. o.; sę·tūvi Lkč – 299. o. – vö. sę·tuvę (3ª) Grš, Ssr – 44. o.; dūr̄ses Lkš = dūr̄ses – 312. o., pę·kla, Šk = pę·kla. – 313. o.; mō·jœ Slv = mō·jœ – 379. o.; užlī·jœ = užlī·jœ Slv – 379. o.; su žaršim = su žaršim – 311. o.; bro·līene VšR = bro·līene – 314. o.; parėju Ssr = parėju – 323. o.; vakarėlei Lpl = vakarėlei – 323. o.; rūpi VšR = rūpi – 323. o.; pašò·kīsim Snt „táncoltatni fogunk“ = pašò·kīsim – 323. o.; špėga „kémet“ Nm = špėga – 330. o.; pīksta Šk = pīksta – 331. o.; krė·zdavu Šk, neprikrė·zdavo:m Jnk = krė·zdavu, neprikrė·zdavom – 339. o., tė·kinu Nm = tė·kino – 331. o.; ankstīva Grš (352. o.), de ankstīvas,

129

Recenzijos

-à (4) az I. kötetben; piētus vīrt Br (= [reikoe] piētus vīrt – 355. o.); plūgas (1) Ssr = plūgas (2) – 356. o.; liēsa Nm = liēsa – 361. o.; pi'gdāũ Grš = pi'gdāũ – 371. o.; givėt Šk = gi'v'ét – 374. o.; trãukte trãukdavo Grš – 378. o. (de helyesen trauktė trãukdavo ugyanabban a mondatban, 455. o.); algà. Šk = algà – 379. o.; ac'ũ zdavo Grš = ac'ũ zdavo – 379. o.; rīta Grš = rīta – 392. o.; gi'vunē'li Šk = gi'vunē'li – 395. o.; abdrõ ži Grš = abdrõ-ži – 397. o.; teisingai Lkš = teisingai – 404. o.; žmõ'ni:z bãi.lu.s Bbl = žmõ'ni. s... – 512., 523–524., 526. o., stvė'r'i,ėmė Snt = stv'éri 413. o.; ko'k'ės ž'ūrkes Šk = kó'k'es... – 416. o.; terliũgas, -ė (2) Lkč nagy termetű ember, de a mondatban t'erlũgos kók'os [lábak] – 417. o.; tetėnas Lkš (Žvr, Grš) átalakulhat-e tetėnč alakra Lkš – 421. o.; t'ė'tūks Grš a tę'tūkas alakból vajon létrejöhetett-e – 421. o., linguõje Snt = linguõje – 425. o.; t'iku Lkš = t'iku – 430. o.; vietõ Grš = vieto[je] – 436. o.; vaikãi Grš = vaikãi 421. o.; ižgalã'stas Lkš, vö. ižgalã'stas Lkš = ižgalã'stas – 453. o.; i būda = i būda – 454. o.; tsz. es. dviem = dviem 454. o.; tám šeimininkui Ssr = tám šeimininkui vagy šeimin'kui – 457.; nulėkusi Šk = nulėkusi – 460. o.; arklù,arklų, žagrių‘ nem zanavikiai szó – 477. o.; triũšai fn. (4) = triũšai Ssr (4) – 479. o.; tr'ũ zdavo – 479.; tr'usūs tr'ūsœ Bbl (teljesen hangsúlytalan) = tr'usùs tr'ū-sœ – 479. o.; litu fn. ‚eső‘ = l'ītu. Snt – 480. o.; skõ'ni Lkš = skõ'ni. – 483. o.; no stõ-gu Ssr = no stógu ~ nuo stógo – 486.; rėkt Grš = rẽkt – 48. o.; acitūpœ.s Lkš = acitū-pœ.s – 488. o.; šo'kimas Lkš = šo'kimas (2) – 503. o.; ko'ši Snt = kõ ši ~ kõšė – 471. o.; teli-cã.ite Grš = teli'cãut'e – 499. o.; turkýtė Nm (LKŽ XII 1141) – hangsúlytalan mondat, az LKŽ szerkesztősége maga írta meg standard nyelvi alakban – 502. o., bė'ga Grš = bė'ga – 515. o.; tsz. tárgyeset lít'is Grš = lít'is – 515. o.; užvī'davu Snt = užvī'davu – 516. o.; dúos Snt = dúos – 517. o.; póter'us Snt = póter'us – 517. o.; ū'kœ Br = ū'kœ – 522. o.; neprarū'ki Šk = neprarū-ki – 523. o., prisirū'kœ.s Žvr = prisirū'kœ.s – 526. o.; nuti'sus'os Bbl = nuti'sus'os – 526–527. o.; ùsa. Ssr = ùsa. – 532. o.; t'ikren'i'b'u Grš = t'ikren'i'b'u – 550. o.; ž'ūrki Snt = ž'ūrki – 553.; visõ'k'u. Šk = visõ'k'u. – 564. o.; ž'ū'rim Ssr = ž'ū'rim – 568. o.; acilõ šus Šk = acilõ šus – 564. o.; tiė Bbl = tiė – 533. o.; neišuteli'čœu Nm = neišutė'li čœu – 533.; štakiėtu Snt – 534. o. = štakiėtu. Snt – 335. o.; žã.rnãs Šk = žãrnas – 535. o.; l'isk Žvr = l'isk – 539. o.; jautės Grš = jautės – 568. o.; valkatė'l'u. Bbl = valkat'ė'l'u. – 570. o., s'iki. Snt = s'īki. – 570. o.; sõ du Šk = sõdu Šk – 583. o.; išvarinėjo. Grš = išvarinė-jo – 583.; išlėgdavo Grš = išlėgdavo – 601. o.; piendz Nm = piendz 602. o.; susigrėb'au Lpl = susigrėb'au – 605. o. (diákok); kãeturezdėši[m] Nm = k'ãeturez,dė-ši[m] – 516. o.; i p'ėkla. Šk = i p'ėkla. – 643. o.; vėži. Lkš = vėži. Lkš, ugyanúgy, mint vėži. – 648. o.; mūdu Grš = mūdu – 642. o.; žadė Grš = žadė[jo] – 680. o.; pirmūnė Žlt = pir-mūnė – 653. o.; su viena Šk = su viena (diákok kitalálása) – 656. o.; tė'vu (!) ašaras ivã-rœ.s Grš – 586. o. (ugyanaz a mondat); lūpom Br = lùpo.m – 657. o.; n'ėra Jnk = n'ėra, n'ėr – n'ėr 657. o.; gi'vė'davu Šk = gi'v'ė'davu – 658. o.; viengėrklis, -ė Snt = viengėrklis

130

Recenzijos

(2) – 658. o.; mùs Nm = mùs[u] – 662. o.; aprėngtas Lkš = àprenk tas (nj nyelvjárás, szó?) – 663. o.; senùnas Šk – senũnas 664. o. (vö. a seniūnas címszót a 38. o.-on); výkdyti, -o, -ė, de a címszónál vỹgdo Jnk – 665. o.; pòlku. SNT = pòlku. – 670. o.; ãš PLB = ãš – 674. o.; lẽtas Grš = lẽtas – 676. o.; dúobe. SNT = duõbe. – 682. o.; visàp SLV – nem zanavikiai, hanem kapsiai (vegyes család) adata – 686. o.; kãjeu SSR = kãjau (helyesírási változat) – 687. o.; kità turėdavo į pavarìt = kità... NM – 689. o.; ùlič'o SNT – 690. o., teljesen elmaradt; ižbėks JNK = ižbėks – 691. o.; viščūkais SLV = viščūkais 692. o. és így tovább.

A közölt hangsúlyozás nem megfelelő: skambùs, -ì (2) = (4) – 65; skyrýbos (2) Lkš = skyrýbos (?) – 78. o. (vö. skirìbu Grš – 80. o.); skùpìbi. (1) SNT = 2 (96. o.); snarglė (2) BR = (4) – 128. o.; spangális, -ė (1) ‚vak‘ (2) = spangális Grš – 135. o.; sulýgėšnis, -ė (2) SNT = (4), mert így mondják: sulìgesñtū – 218. o.; sunkùlis, -ė (4) SNT = (2) – 220. o.; svarbùs, -ì (1) = (4) – 229. o.; špõsas (1), de špòsūs LPL – a 332. o. mintha nem engedné meg az 1. hangsúlyozás feltételezését; az egyes szám eszközhatározói alakja, su špòrais (332. o.), nem mutatja a špòros alakot; a šr̀ùbas alak (2) szintén nem meggyőző (334. o.); tekarmìà (1)? – 405. o.; visiškài LKG – e szónak nincs feljegyezve ragozási paradigmája, és az sincs jelezve, hogy nem „teljesen”-e – 409. o.; televizija (1) Lkš = televizija (1) (nj.) – 411; trimar̃gis (1) JNK = (2) – 471. o.; triptìnis (1) Lkš = 2 – 476. o.; trỹs (4) – az egyszótagú szavaknak nincs hangsúlyozási osztályuk, továbbá a három genitivusa NM – 477. o.; egyes szám eszközhatározói pritveriamà ŽLT = pritveriama – 514. o.; užsiėmimas BD, Lkš (1) = (2) – 540. o.; vardijìmas (2) = (1) – 577. o.; vieni dieninis, -ė (2) Lkš = (1) – 658. o.; vienintėlis (1) Lkš = (2) – 658. o.; vìsas, -à = (4); žérkolis (3ª) SNT = (1) – 706. o.; voruškėlė fn. (2) ‚katicabogár‘ az LKŽXIX 995(Nz) nyomán = voruškėlė (2) – 701. o.; acistóje.s SNT = acistóje.s – 705. o.; tìngin'u SLV (és ziema, vã sara = žiema., vã sara. SLV) = tìngin'u – 706. o.; žąsinas hn. (1) = (3ᵇ) – 723. o.; suvỹn'o ta (1) NM (korábban így hallották ŽVR-ben, Bajoraičiuose, VšR-ben, de nem emelték ki) – 738. o.; ži dĩ kapãi NM = ži dũ... – 739. o.; pažìrãvimas (1) JNK, de csak pažỹravimas (1) van címszóként feltüntetve – 753. o.; krùmus SNT = krùmus – 760. o.; žmògis tã Grš = žmògi stã – 763. o.; didžiakó jis buvu = didžiakójis (2) – 770. o. és így tovább.

Nincs feltüntetve a hangsúlyozás: trinýtas, -a mn. = (1) = 471. o.; trìnkteltas, -a Lkč = (1) – 427. o.

A szerzők sok frazeologizmust találtak. Talán helyénvaló is, de kétséges, hogy sok hosszú közmondás (teljes mondat) frazeologizmus-e. Például: eik seniem šunim kulìų skūsti ‚menj a pokolba‘ Šk – 36. o., továbbá a 348. és 349. o.; jopkìs išūti Šk ‚szitkozódni‘; kaip stóvi teip brangùs JNK, NM, ‚vagyon nélkül‘ – 190. o.; kaip užsukta radìje SSR – 217. o.; a 314. o.-on viszont már nem, sviedìni mùšti Šk ‚focizni‘ – 534. o.; nè Dievui žvakės, nè vėlniui šakės SNT – 239. o.; į šalį SNT – 242. o.; ùtelės šerti címszó alatt a következő mondat szerepel: o j[ls] čė uodù šė.rt ẽis JNK – 263. o.

Azt is kérdésesnek tartom, hogy frazeologizmusok-e az ilyen kifejezések: senà mergà Grš, Šk – 37. o.; skūrą nuimti ‚megbüntetni‘, į smertį; po smerties; šūdas storijų, šūdas plonųjų ‚sehol sem...‘

131

Recenzijos

következett ‘ráadásul Snt (szláv jövevényszó, zsargon) – 395. o.; valójában Antanas, ‘megtermékenyítő‘ Snt (másutt Jõnas, Pẽtras, Albīnas lesz, ahogy ott is) – 544. o.; a nyári hónapról szóló mondat kétszer ugyanaz – 601. o.

Gyakran ugyanaz a szemléletes kifejezés ismétlődik – frazeologizmusnak és metaforának tekintik: egy alkalommal nem hazudik Šk – 49. o.; a látszólagos frazeologizmus, száz szent pipát, beleillik a frazeologizmusba: száz szentet járni és száz szent pipát; a metafora: száz szent pipán átment, minden jól Grš – 279. o.; így is ismétlődik: nincs a helyén a szíve ’nyugtalan’: nincs a helyén a szívem Br, valamint nincs a helyén a szíve ’nyugtalan’: nincs a helyén a szíve – 285. o.; a a kutyák sarkának (csülkének) levágására a 348. és 349. oldalon található adat; bizonyára az ördög rávetette a farkát Snt ’nem lehet megtalálni’ jelentésben – 498. o., továbbá bizonyára az ördög rávetette a farkát Grš és még az ördög is rávetette a farkát a 622. oldalon; dohányt adni szagolásra Šk – 530. és 369. o.; az usai szó illusztrálásához szükséges mondat: azt a záróbácsit meg kellett jutalmazni (jó Snt) – 532. o. (a 536. oldalon is szerepel az uždarbẏs ’kereset’ szó mellett); állítólagos frazeologizmus a tele a feneke ’jóllakott’ jelentésben Lkš nyelvjárásban, egy másik állítólagos kifejezés pedig feneke tele ’jóllakott’ jelentésben – 539. o.; szuka kölyke ’házasságon kívül született gyermek’ Lkš és Grš nyelvjárásban, katonai zsargonból – 551. o.; szeretett énekelni Grš – 616. o.; a hiába a köznyelvből került át, mivel még 1925-ben hiába a helyi hirdetésekben a régi történetek elbeszélői számára ott érthetetlen volt); a szél, ventilátor nem tájnyelvi szavak – 526. o.; a egész, -a és mind, mindnyájan külön szócikként szerepelnek, ezért a mind a négyen frazeologizmus is ismétlődik ’nagyon hosszú’ jelentésben.

Elégedetlenség fogalmazódik meg a mai litvániai élettel és általában a néppel kapcsolatban: prasigi-v'ė̃nom (= prasigi-v'ė̃no·m), prasisiėkėm / o su tuo litù susikalbėt negalù Jnk; mà ją smalà / ta trispalvė. Snt (114. o., megismételve a 477. o.-n); tók'u vagũ kaip lietuvẽi tai n'ėrà Br – 210. o.; tàs / ka jĩ šìmc / lãndzbergis Jnk – 279. o.; jeи gi·v'ė̃n'imas ši·diškas būvu prie tō[s] = tō smetõ·nos Snt – 342. o. (nos, hát igen, bemutatjuk egykori szereplőink rejtett gondolatait, még a nyelv atyjának, Jonas Jablonskisnak az unokái előtt is); šitām tá·rpœ tai sunkù gi·vė́t Grš – 389. o.; jéi nebūtų. tarìbu. valdž'õs / ubagijè būtù pasidã·rusi Br – 519. o.; ūš tàii ir paniekino· baltūši / ka teisingus vaidìnimu[s] sù·kė Nm – 549. o.; a vītis (2) Litvánia címerének jelképe = Výtis (2), 695. o.

Nyilvánvalóan kevés figyelem jutott a szerkesztésre, túlzott volt a bizalom, noha sok munka van benne. A szótár használói természetesen felismerik majd a hibákat, és kutatásaikban nem terjesztik tovább őket (ez nagyon világos és érthető). Ilyesmi a sietség és a figyelmetlenség miatt történik; mit lehet most tenni.

Vytautas Antanas Vitkauskas

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, 10308 Vilnius, Lietuva

132