KÜLFÖLDI AKTUALITÁSOK

A TERMINOLÓGIAI ELMÉLET ÚTTÖRŐJÉNEK, EUGEN WÜSTERNEK – 100 ÉVE

Idén van 100 éve annak, hogy megszületett Eugen Wüster (Eugen Wüster) osztrák terminológus, a terminológiának mint tudományágnak egyik megteremtője.

Eugen Wüster 1898. október 3-án született Wieselburgban, Erlau közelében. 1905 és 1918 között E. Wüster Hirschbergben, Sziléziában járt iskolába, majd Berlinben tanult tovább, a Charlottenburgi Felső Műszaki Iskolában, ahol 1927-ben mérnöki oklevelet szerzett. Miután 1931-ben megvédte „A műszaki nyelv, különösen az elektrotechnika nyelvének nemzetközi szabványosítása” című disszertációját, E. Wüster műszaki tudományokból doktori fokozatot kapott. Ez a jelentős munka, amely külön könyvként jelent meg, a terminológiai elmélet egyik fő támaszává vált. 1955-ben E. Wüster a Bécsi Mezőgazdasági Egyetemen kezdett műszaki tudományokat oktatni, 1972-ben pedig a Bécsi Egyetem lexikológia, lexikográfia, terminológia és szabványosítás professzora lett.

1977. március 29-én halt meg.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának megbízásából 1935-ben oroszra fordított E. Wüster-könyv a terminológia alapvető kézikönyvévé vált. Nem sokkal később az akkori orosz szabványügyi bizottság azt javasolta a Nemzetközi Szabványügyi Társaságnak (ISA), hogy hozzanak létre egy 37. műszaki bizottságot (TK 37), amelynek feladata a terminológia szabványosítása lenne. 1936-ban tartották a TK 37 első ülését. Bár a bizottság titkársága a Német Szabványügyi Intézetnél (ma DIN) működött, a munka nagy részét Bécsben végezték, E. Wüster vezetésével. 1939-ben elkészültek a műszaki terminusok megalkotásának szabályaira, a szabványosított műszaki terminusok szótárainak összeállítására, valamint a nemzetközi terminológiai bibliográfiára vonatkozó tervezetek, a kitört második világháború azonban megszakította ezt a tevékenységet. A háború vége felé a Berlinben őrzött ISA TK 37 valamennyi dokumentuma megsemmisült, de E. Wüster a másolataikat megőrizte Wieselburgban, ezért a munka nem szakadt félbe.

126

A háború után az ISA Nemzetközi Szabványügyi Szervezetként (ISO) folytatta tevékenységét, a Terminológiai Műszaki Bizottság azonban nem működött, és tevékenységét 1949-ben felfüggesztették. E. Wüster mindent megtett azért, hogy a terminológia szabványosítására irányuló nemzetközi munka ne szakadjon meg. Javasolta az Osztrák Szabványügyi Intézetnek, hogy forduljon az ISO-hoz egy ausztriai titkárság létrehozása érdekében. E. Wüster maga is kivette részét a szervezőmunkából. A körülmények korántsem voltak könnyűek, mivel Ausztria a szövetségesek és a szovjet hadsereg ellenőrzése alatt álló övezetekre oszlott, E. Wüsternek pedig az orosz ellenőrzés alatt álló Wieselburgból gőzhajtású teherautóval kellett Bécsbe utaznia (akkoriban benzinhiány volt), miközben a katonák alapos ellenőrzéseit is el kellett viselnie. Ennek az embernek az erőfeszítései és türelme nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy 1950 nyarán újjáalakult az ISO TK 37, és 1952 őszén Koppenhágában megtartották első ülését.

E. Wüster jelentős mértékben hozzájárult különféle terminusgyűjtemények és szótárak összeállításához. Aktívan részt vett a terminusgyűjteményeket kiadó Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) munkájában.

E. Wüster hosszú éveken át végzett munkája a terminusalkotásra és a definíciók megfogalmazására vonatkozó szabályok kidolgozásában hozzájárult egy új alkalmazott nyelvészeti tudományág kialakulásához. „Általános terminológia” című munkája („Die Allgemeine Terminologielehre. Ein Grenzgebiet zwischen Sprachwissenschaft, Logik, Ontologie, Informatik und den Sachwissenschaften”) megalapozta a terminológiai elméletet. E. Wüster egy másik fontos terminológiai elméleti munkája már halála után jelent meg. Kollégái nyomdai kiadásra készítették elő annak a kéziratnak a szövegét, amely a bécsi egyetemi előadásainak jegyzetét tartalmazta a német terminológiáról és terminográfiáról (Wüster Eugen: Einführung in die allgemeine Terminologielehre und terminologische Lexikographie / Ed. Helmut Felber // Schriftenreihe der Technischen Universität Wien, vol. 8 (part 1 & 2). Wien: Springer, 1979, 145+70 p.).¹. Később e könyv alapján tartottak terminológiai kurzust a Bécsi Egyetemen. Da

¹ Lang F. Eugen Wüster – élete és munkássága 1963-ig // Eugen Wüster (1898–1977): Leben und Werk. Ein Österreichischer Pionier der Informationgesellschaft = Élete és munkássága. Az információs társadalom osztrák úttörője / Szerk. E. Oeser, C. Galinski. Vienna: TermNet, 1998. P. 13–25.

127

… hiszen évente terminológiai szemináriumokat rendeznek itt más országok kutatói számára².

E. Wüster három nagy projektje befejezetlen maradt: a „Rendszeres értelmező szótár a terminológiaelmélet alapfogalmairól”, amelyet a szerző 1955 óta írt („Systematisches Definitionswörterbuch der Grundbegriffe der Terminologielehre”), a „Nemzetközi terminológiai kulcs” („Internationaler Terminologieschlüssel”) (a nemzetközi szóelemek valamiféle gyűjteménye, amely a nemzetközi műszaki terminusok képzésének útmutatójaként szolgált volna), valamint E. Wüster 1973-ban összeállított válogatott publikációinak és kiadatlan kéziratainak gyűjteménye („Jubiläumssammlung 1973”)³.

E. Wüster rendkívül sokoldalú ember volt. Végzettségét tekintve mérnök, nemcsak a terminológiaelmélet, valamint a terminológiai szabványosítás elveinek és módszereinek egyik legjelentősebb kidolgozója volt, hanem lexikográfus és bibliográfus is. E. Wüster jelentősen hozzájárult a német helyesírási szabályok egyszerűsítéséhez. Részt vett az Osztrák Tudományos Akadémia mellett működő helyesírási reformbizottság munkájában, és 35, a német helyesírással foglalkozó tanulmány szerzője vagy társszerzője volt. E. Wüster sokat tett az Egyetemes Tizedes Osztályozás (UDC) továbbfejlesztéséért, részt vett a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség és az Osztrák Dokumentációs Társaság munkájában, utóbbinak pedig elnöke volt⁴. E. Wüster már fiatal korától érdeklődött az eszperantó és más mesterséges nyelvek iránt, amelyeket Planensprache néven emlegetett. 1921 és 1931 között több cikket közölt az eszperantóról, amelyeket máig alapvető jelentőségűnek tartanak. E. Wüster még A. Mickiewicz „Pan Tadeusz” című művének eszperantó fordítását is recenzálta ((Recenzo:) Mickiewicz, A.; Grabovski, A., trad. Sinjoro Tadeo aŭ Lasta Armita

² Idén ezt az úgynevezett nyári iskolát Renata Dapkūtė, a Litván Szabványügyi Hivatal munkatársa, valamint e rövid cikk szerzője végezte el.

³ Bühler H. The Scientific Legacy of Eugen Wüster Revisited: Three Major Unfinished Projects // Eugen Wüster (1898–1977): Leben und Werk. Ein Österreichischer Pionier der Informationgesellschaft = His Life and Work. An Austrian Pioneer of the Information Society / Ed. E. Oeser, C. Galinski. Vienna: TermNet, 1998. P. 187-205.

⁴ Uo. 13–25. o.

128

Posedopreno en Litvo. Varsovio: Gebethner & Wolff, 1918, 304 p. Per.: Germana Esperantisto (Dresden) 15 (1918), no. 11B (1 nov.), p. 86–87).⁵

A több mint 600 cikket jegyző, számos területen úttörő E. Wüster munkássága nemcsak a német nyelvű országok számára fontos. E. Wüster kétségtelenül az osztrák terminológiai iskola megalapítójának tekinthető.

Jolanta GAIVENYTĖ

⁵ Felber H. Eine erweiterte Wüster-Bibliographie: 1931–1977. // Eugen Wüster (1898–1977): Leben und Werk. Ein Österreichischer Pioner der Informationgesellschaft = His Life and Work. An Austrian Pioneer of the Information Society / Ed. E. Oeser, C. Galinski. Vienna: TermNet, 1998. P. 299.

129