Tekerni, sodorni, csavarni és származékaik szinonímiája és poliszémiája az élő nyelvben, a normázás és a terminologizáció kísérletei

JONAS KLIMAVIČIUS

Litván Nyelvi Intézet

I

SinŽ 1980, kuriame pateikiami ir terminiai žodžiai, terminės reikšmės, dominante nežinia kodėl pasirinkta vynioti aiškinama tiesiog neaiškiai – „sukti aplink“, o iliustruojama dvejais: vynioti siūlus, virves. Sinonimų eilutę sudaro tik du tikri nariai – vyti: Moterys veja gijas nuo lankčio ir sukti: Suk siūlus į kamuolį (toliau eina ilgas prieduras: lenkti „nuo ritės vynioti siūlus“, lankuoti, mesti „ant mestuvų vynioti siūlus“, riesti „į stakles sukti siūlus“,...). O reikšmės „jungti gijas į siūlą“ SinŽ 1980 iš viso nėra (dominantė sukti 1. – „judėti į kurią nors pusę“, sukti 2. → verpti 1, sukti 4. → apgaudinėti).

Az akadémiai LKŽ rendkívül gazdag és sokféle adatot közöl a sukti, vyti, vynioti igék és származékaik szinonímiájáról és poliszémiájáról. Ez a gazdag anyag azonban, különösen az itt tárgyalt rész, nincs teljesen világosan, olykor kifejezetten következetlenül jelentések szerint csoportosítva, a jelentéseket pedig gyakran szinonimákkal magyarázzák.

Sukti 16. Az LKŽ XIV 1986-ban valamilyen okból kétértelműként hagyott jelentést szinonimákkal magyarázzák: „tekercsbe tekerni, gombolyagba csévélni”; a példaanyag a második résztől kezdődik, és csaknem teljes egészében erre vonatkozik: Moters suka į šeivų siūlus Girkalnis, a példában nincs szó semmilyen tekercsről, csupán ezekről: nesuk kasos Pandėlys, suktas rūbas Kaltanėnai, sukti kuodą Vieksniai, majd: Visko buvo: į[r] tų mėsų suktų, riestų – kiek tė da[r] jų liko! Jurbarkas. A legmeglepőbb, hogy ezután a jelentés második része külön aljelentésként ismét szerepel – // „fonalat csévél az orsóra, teker”; az első rész pedig szintén – // „tekerve készít, előállít”: sukti [suktinę] Geistarai.

Sukti 17. jelentése szintén kétértelmű: először egy meglehetősen homályos magyarázat következik – „körkörösen hajlítva, sodorva készít, előállít”: Iš pakulų pančius suka Nemenčinė, majd egy egészen más aljelentés – // „két szálat, két fonalat összesodorva egyesít, duplán sodor”: (Gija nesukta, o siūlas suktas A. Juškos szótára.

48

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

Sukti 18. „beteker, valamibe becsavar, körülteker”, de a példaanyagban ez is szerepel: Autus an[t] kojų suka tik ir nieko nesako Butrimónys (Šalčininkų járás).

Sukti 19. „körülteker”, de szinonimaként szerepel a vyti: Sukas vejas apynelis aplink lazdelę Paringys.

A DŽ 1993 még inkább összemossa a jelentéseket – sukti 4. „sodor”: Suka pantį iš pakulų. Paukštis suka lizdą. Kopūstai galvas suka, noha a susukti 3. jelentése „becsomagol”: Plaukus į kuodą susukti. Susuko mėsą į popierių. Susisuk kojas į apklotą, 5. „tekerve készít, előállít”: Pantį iš linų susuko. Susisuko paukštis lizdą. Jis susisuko suktinę.

A terminológiai jelentések ütközésében és a normatív lexikográfia következetlenségeiben bizonyos rendszerszerű támpontot talán a sukrus 1. „keményen összesodort” melléknév jelenthet (a 2. „fürge, ravasz” valójában a szemantika szolgálólánya) a DŽ 1993-ban.

Meg kell említeni a sukti (és a vynioti) közeli, de leginkább specializálódott szinonimáját, a riesti – 2. „tekercsbe teker”: Visko buvo: į[r] tų mėsų suktų riesty – <...> Jurbarkas, 12. „növekedése során feltekeredik”: Apvyniai riečias aplink kartį F. Kuršaitis szótára (II 160), apriesti 1. „körülteker, becsavar”: Apriesti reik puodus su tošėmis Darbėnai, suriesti 9. „tekerve készít, előállít”: Eik. suriesk kuodelį Tverėčius, užriesti 2. „körülteker”: Krisdama gyvatė ant kaklo jam užsirietė, prašneko balsu žmogaus Stakiai, de a legkövetkezetesebb a szövés és a szövet feltekerésének szemantikája – riesti 3. „a felvetőszálakat a vetélőre csévéli”: Mes riečiam audeklą per rietką, o jus per skietą Naująmiestis, továbbá apriesti 2, įriesti 1, išriesti 1, nuriesti 1, pariest[i] 1, pririesti 1, suriesti 1, užriesti 1; továbbá suriesti 1. „összeteker (gombolyaggá, tekercsé)”: Kai jau baltos [drobės], išplautos, sukčioji dvilinką, tada surieti gražiai rietiman Švenčionys (LKŽ XI 1978).

Az LKŽ XIX 1999 homonimákként különíti el a vyti 1. „indulásra, futásra késztet <...>, űz, hajt” és a ²vyti.

²Vyti 1. – ismét kétértelmű jelentés, és ismét félig-meddig szinonimás magyarázat – „fonalat csévél, tekercsbe, gombolyagba teker”, ám a példák ismét ellentmondanak a magyarázatnak: csak a „gombolyagba teker” jelentés példái szerepelnek: Vyti gijas į kamuolį A. Juškos szótára. Veji an[t] krijelio [siūlus]. nuo krijelio tada meti Pandėlys. An[t] ko tu siūlus vysi, jei pavijočio neturėsi Liškiava. És egyetlen példa sincs a „tekercsbe teker” jelentésre!.. Később azonban külön aljelentésként szerepel – // „teker”: Tabaką vyti F. Kuršaitis szótára (II 196), valamint egy másik aljelentés – // „fonalat sodor, illetve gombolyagból vagy motringból csévél”: Atnešk krijelius, vysma matk(us) (azaz motringokat) Šalakas. Vejamas kamuolys Grūžiai. És még különbséget tesz

Terminologija | 2006 | 13 49

meglehetősen különös jelentés – // „fonallal tekerni”: Kad man dabar kas duot, tai aš jum parodyč, kaip verpt ir kaip špūlios (azaz orsókra) fonni Kupiškis.

Egészen más cselekvést jelöl a ²vyti 2. „forgatva készít” jelentése: Žiemą vaikai šniūrus (azaz köteleket) fonnak, mergos verps Kvėdarna. Šimtu vytas, šimtu pintas, šimtu pavijotas (káposzta) Varėna, Pažaislis.

És még egy másik cselekvés – a ²vyti 6. „köré tekerni” jelentés: Šabalbonai (azaz bab) kiti vejasi, pestinykai nesiveja Pūnskas.

Hasonlóképpen tagolják a ²suvyti jelentéseit is – 1. „gombolyaggá, tekercsé tekerni” // „dörzsöléssel feltekerni (a vetélőt)”, 2. „fonással elkészíteni, fonni”. Másként viszont az ²apvyti: 1. „valamivel körbetekerni”: Apyvyk apviją su gijomis A. Juškos žodynas. Pinigai apvyta kamuoly Kaltėnėnai; 2. „körbefordulni, körültekeredni”: Apyniai aplink medžius apsiviję Jurbarkas. Apsivijo kaip botagas apie karvės uodegą Kupiškis.

Hasonlóan adja meg a DŽ 1993 is – ²vyti 1. „tekerni (gombolyaggá, orsóra vagy ezekről le)”, 2. „forgatva készíteni (kötelet)”; ²suvyti 1. „összetekerni, feltekerni (gombolyaggá, orsóra)”, 2. „összecsavarni, eltorzítani”: Dobilai susiviję kaip žirniai ir apvyti 1. „hajtani és körültekerni” [itt „apvyti” szerepelne], 2. „körbetekerni”: Viela apvyti dalgio įtverimą.

Mielőtt rátérnénk a ²vyti ige származékaira, érdemes előbb megismerkedni az ebből képzett gyakorító ige, a vijoti szemantikájával.

LkŽ XIX 1999 vijoti – 1. „fonni, tekerni”: «...> skvernai vijojosi aplink blaudzas P. Cvirka, 2. „a kötél harmadik ágát fonni” (pontosabban: „hozzáfonni <...>”): Aukseliu lenktas, žaliais šilkais vijotas (koszorú) Kalvarija (a 3. átvitt „kergetni, üldözni” jelentésnek „vijoti”-nak kellene lennie). Az igekötős alakok magyarázataiban igen sok a szinonímia – apvijoti „körbetekerni, körbefonni, a harmadik szálat, ágat körbetekerni”, atvijoti „visszafonni, visszatekerni, letekerni”: Botagas atsivijo, reikia suvijoti J. Šlapelis, įvijoti „betekerni, becsavarni” – példa nélkül; išvijoti 1. „kifonni, letekerni, kifonni”; nuvijoti 1. „lecsavarni, lefűzni, letekerni”; pervijoti „újrafonni, a harmadik szálat, rostot újra megcsavarni”; privijoti „hozzáfonni, még egy szálat hozzácsavarni”; užvijoti „a kötélre körbetekerni a harmadik ágat”. A Suvijoti kétségtelenül kétértelmű – 1. „fonással elkészíteni”, 2. „feltekerni” (pontosabban: „suvyti”): Nuo berželio rykštė pjoviau, nusipjovęs suvijojau Krinčinas. Susivijojo meškerę ir nuėjo namo DŽ 1972. A Pavijoti az LKŽ XIX 1999-ben igen szűkszavúan szerepel – 1. „valamennyit fonni”, 2. „a harmadik szálat hozzáfonni” – mindkét jelentés példa nélkül. A „valamennyit fonni” jelentés megadása azt mutatja, hogy a pavijoti-t a vijoti igekötős származékának tekintik. Az LKŽ IX 1973 a pavijoti-t teljes anyaggal közli, bár pontatlanságok itt is vannak – „fonni (pontosabban: „hozzáfonni”), kötélen sodratot készíteni” Jankai, Paištrys, Pandėlys, Šalakas. A jelentés arra utal, hogy a pavijoti a pavija szóból képzett származék.

50

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

Ezt a pavijoti ige igekötős alakjai is megerősítik – supavijoti 1. „sodratot hozzáfonni, körbetekerni” Šatės, išpavijoti 1. „sodratot hozzáfonni” Skuodas, Plateliai, 2. „körbetekerni, kifonni” Šatės, nupavijoti „körbetekerni, körbefonni” Luokė.

A DŽ 1993 másképp magyarázza a vijoti-t: „szálakat fonni, sodorni”, jóllehet a példa nem egyezik a magyarázattal: virvę, vadelės vijoti (a kötél harmadik ágát fonni); ugyanígy a példa alapján a pavijoti „a kötél sodratát hozzáfonni”, a užvijoti „ráfonni (a kötél harmadik ágát)”, valamint a suvijoti „összefonni” jelentésű: suvijoti virvę; az alábbi példa jelentése viszont egészen más: Susivijojo meškerę ir nuėjo namo.

Csak a nyelvjárásokban fordul elő a vejoti 4. változat is: „a kötél harmadik ágát fonni” Užpaliai, Smálvos (az 1. „kergetni, hajtani, <…>”, 2. „elűzni <…>”, 3. „hibát keresni, kergetni” jelentések nincsenek elkülönítve homonimként), pavejoti 2. „a harmadik ágat belefonni, hozzáfonni” Linkuvà, Užpaliai, Šälakas, suvejoti 3. „összefonni (az ostort)” Skaudvilė, Užpaliai, Dùsetos, Õnuškis (Rokiškio r.), užvejuoti 5. „a két összefont zsinórra ráfonni a harmadikat” Užpaliai, Obėliai (LKŽ XVIII 1997).

A vyti igéből és néhány igekötős származékából az élő nyelv a cselekvés eredményét megnevező, -a végződésű származékokat is ismer: ¹vija 1. „a kötél egyik ága” Õnuškis (Rokiškio r.), Pùšalotas // „a fonat része” Jiez̃nas, Varėnà (²vija 1. „tetőszalma leszorítására szolgáló léc, tetőléc”, 2. „egyéb vékony bot, léc”) LKŽ XIX 1999, apvija 2. „a kötél harmadik sodrata; ráfonás” Pùšalotas, Meškuičiai [vö. apvijas 2. „lábtekercs, lábtekercs széle” Skaudvilė, apvijys „olyan tárgy, amelyre a gombolyagot feltekerni kezdik; sodrat” A. Juškos žodynas, Plateliai, Ylakiai (valamint apvijas 1. Užventis, apvija 1. Mósėdis, Salantai)] LKŽ I₂ 1968, įvija 2. „a kötél hozzáfonandó ága (a harmadik); sodrat” Kantaučiai [vö. ¹įvijas 1. „valamilyen tárgy, amelyre a fonalat feltekerik; sodrat”, 2. „egy fordulat fonás közben (gombolyagnál, orsónál)”; ²įvijas, -a 1. „összecsavarodott, összefonódott, spirális”: [įvijas kaip grąžtas Kupiškis, valamint įvijus, -i J. Jablonskis] LKŽ IV 1957, pavija 2. „a kötél harmadik ága, amellyel a sodratot ráfonják” Rudaminà, Igliáuka, Geistarai, Barstýčiai, 3. „a kötél ága” Rum̃šiškės, Žagarė [1. „valamilyen apró tárgy, amellyel a fonalgombolyagot fonják (rendszerint rongydarab, papírgombóc)”, továbbá pavijoklis 1. „a gombolyag sodrata”, pavijys 2. „a bepólyált csecsemő összekötésére szolgáló szalag, pólya”] LKŽ IX 1973, užvija 1. „a kötél harmadik ága vagy az ostor zsinórja, amelyet az első kettőre ráfonják” Žeimelis, Vaškai, Pasvalys, Kupiškis, Alizavà, Õnuškis (Rokiškio r.) LKŽ XVII 1996.

Hasonlóképpen a DŽ 1993 is – vija 1. „a kötél egyik ága” (továbbá 2. „összefonódott, sodrott fonál, sodrott drót”: Vijoklis vijomis susivijęs. Vielos vija), apvija 1. „a kötél vagy ostor harmadik ága, amellyel körbefonják; sodrat”, pavija csak 2. „a kötél harmadik ága, amellyel a sodratot ráfonják” (1. „valamilyen, a fonalgombolyag fonásához használt

Terminologija | 2006 | 13

51

„tárgy”), įvija 2. lásd pavija 2, užvija 1. „a kötél harmadik ága vagy az ostor zsinórja, amelyet az első kettőre tekernek”. Tehát ennek a hasonlóságnak az a lényege, hogy a köznyelvi normatív szótár itt alig végez normázást – csak az įvija 2. esetében utalás szerepel, míg az apvija 1, pavija 2 és užvija 1 nem normatív szinonimák; a pavijoti „paviját tekerni a kötélre” és a užvijoti „feltekerni (a kötél harmadik ágát)” igék sincsenek normázva. Hogy ez milyen ütközésekhez és zavarokhoz vezet, arról a II. fejezetben lesz szó.

A vynioti ige, amely szintén ismétlődő cselekvést jelöl [az LKŽ XIX 1999 a vyti jelen idejű vyna alakját is közli: Vynas, pinas, lipa ant aukšto kiaušinio dėt (apynys) Šakýna (vyti 6.)], szemantikája jelentősen eltér; az LKŽ XIX 1999 adatközlésének hibái hasonlóak – vynioti 1. „tekerni, gyűrűbe vagy gombolyagba, illetve gyűrűből vagy gombolyagból csavarni”: Kamuolioką siūlų vynioju, sapnavau – kelionė Kaltanenai. Ant kočėlo rietimus drobės vynioja Palėvenė. // visszaható „növekedés közben kunkorodni, csavarodni valami körül”: Sunku apynėliui in viršų vyniotis Nemunaičis, 2. „valamibe tekerni”: In tą popierių mėsą suka: reikia penkis kartus vynioti Paringys. // „pólyázni, betakarni, bebugyolálni valamivel”: Seniau vaikus ankštai vyniojo Sedà [3. visszaható „kígyózó mozgással haladni, tekeregni”: Kad vyniojus, ažtai vijūnai Daugėliškis], apvynioti 1. „valami köré, valamire tekerni, ráhajtani”: Turėjau beržinį vytį, miklus miklus – kaip apovyniojau apie blauzdas! Žėlva. Autus apsivynio[j]a ir į vyžą jauną koją Jurbarkas és 2. „beburkolni, körbetekerni, valamivel betakarni”: Visad su autais nešiodavo, autus apvynioja, apivaras dideles nešiodavo Sidabravas, suvynioti 1. „összetekerni, gyűrűbe vagy gombolyagba csavarni”: Ka[i]p išblga [audeklas], tai suvyniojam rietiman Lazdijai. / átvitt értelemben: Visi pečiai užtirpę, ir žarnos dieglių suvyniotos Debeikiai, 2. „valamibe becsavarni”: Silkė. būdavo, suvynioji į popieriuką i[r] an[t] žarijų pakepi Sidabravas. Iš senų paklodžių, būdavo, padarai vystyklių suvynioti tą vaiką Sintautai [az ábrán nincs semmilyen gombolyag...].

A DŽ 1993 a vynioti jelentése „tekerve körbekötni, becsomagolni”, noha ezt is közli: Apyniai vyniojasi ant virpčių; suvynioti 1. „összetekerni”: Suvynioti pirkinį į popierių. Pinigus susivyniojo į skepetą, 2. „feltekerni, gömbölyűre csavarni”: Suvynioti žemėlapį; az apvynioti jelentése pedig „körbetekerni (anyagot, kötést, drótot)”: Koją apvynioti vyturu. Apvynioti virvę ant kablio. Gyvatė apsivyniojo aplink pagalį; az išvynioti jelentése „kicsomagolni, hogy ne legyen összetekerve”: Išvynioti siūlus iš kamuolio. A rosszul becsomagolt áru kibomlott, és így tovább, következetlenül.

A vyti igéből egy további ismétlő alak is képzett: vystýti 1. „pólyába tekerni, pólyázni” (változata: vystinti), ebből az igéből pedig a vystýklas „csecsemő pólyázására szolgáló vászondarab” (a régi írásokban változata: vystykłos) főnév. A suvystyti igének azonban további jelentései is vannak – 1. // „betakarózni, beburkolózni” Biržai // „felöltöztetni, jól bebugyolálni” Palėvenėlė // „összekötözni” Kuršėnai // „felfűzve összefonni,”

52

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

„megerősíteni”: Kuolai suovystyti ovytim Širniai. A vystyti igéből képzett vystas 3. „pólya” Veliuona, Naumiestis, míg az 1. jelentése: „női derék leszorítására szolgáló ruhadarab, fűző” F. Kuršaičio žodynas (I 199), A. Juškos žodynas (változata: vysta Są́ugos, Alvitas), 2. „női mellény, pruszlik” Tilžė, Gardamas, Ramučiai (változata: ²vystė 2 Priekulė, Veliuona, Naumiestis, Alksnėnai, Rudaminà) LKŽ XIX 1999.

Hasonló szemantikájúak néhány denominatívum (főnévből képzett ige). Az ¹vyturas 1. „valaminek a körbetekerésére szolgáló hosszú anyagdarab”, 3. „fonat, köteg, gubanc” és változata, a ²vyturys 3 (: ²vyti) alapján képzett ¹vyturiuoti 1. „tekerni, csavarni” Viekšniai, ¹apvyturiuoti 1. „körbetekerni, megcsavarni, körbekötni” Len kimai, Raudėnai, Kražiai, ¹įvyturiuoti „betekerni, becsavarni” Merkinė, ¹išvyturiuoti 1. „kitekerni” Kvėdarna, ¹suvyturiuoti 1. „összetekerni, megcsavarni, bepólyázni” Kvėdarna, Ežvilkas, Viduklė, Paežerėliai, ¹užvyturiuoti „rátekerni” Pūnskas (változata: ¹vyturti 1. „tekerni, hajlítani, csavarni”, 2. „valamibe tekerni, csavarni”, 3. „pólyázni”) LKŽ XIX 1999. A ⁴vytis 1. „vékony, hajlékony faág, amelyet rendszerint fonásra vagy kötözésre használnak”, 2. „vessző, virgács” és/vagy a vytė 1, 2 (: ²vyti) alapján képzett ige a vyčioti 1. „vesszővel kötözni, átfűzni”: Darželis aukso baslel iais bestas, sidabro vytelėmis vyčiotas Vyžuonos (változata: vyčioti), változata: vytoti 1. „tekerni, csavarni, kötözni”, suvytoti „vesszővel összetekerni, összekötni”: Vytim suvytodavo tooras [tverdami] Ceikiniai, ¹oytuoti 5. „fonni, tekerni, kötözni”: Aš einu baslių best, o tu eik vyt uot Švenčionys (LKŽ XIX 1999).

A sukti és riesti, sukti, valamint a vyti, vyti és vynioti szinonimákból képzett származékok (különféle jelentéseik) szemantikai ütközései még nagyobbak, mint az alapszavaké. A nyelvjárások közötti térben csak a peremterületeken vagy a nyelvjárások közötti ritka használatban (főként a folklór nyelvében) mutatkoznak meg, lényegében pedig érintetlenek maradnak. A köznyelv szempontjából azonban (ide tartoznak annak új alkotásai is) ellentmondások tárulnak fel – mind a kétértelműség, mind pedig a gyenge, olykor javíthatatlan megkülönböztető képesség formájában. Mégis, legalább a jövőbeni óvatosság kedvéért, érdemes ezt megemlíteni. Például:

sukutis 16. „szulák (Convolvulus)” Kėdainiai (LKŽ XIV 1986) – ¹vijoklis 1. bot. [azaz tudományos terminus] „a szulákfélék családjába tartozó növény (Convolvulus)” (változatai: vijoklė 1, vijuoklis 1, vynioklė 2), vyt uolė „mezei szulák (Convolvulus arvensis)” Salantai, Budriai, Gargždai [változatai: ¹vytuolis Salantai, ¹vyturė 1. Gargždai, Endriejavas, Rietavas, vyturis 1. Klaipėda, Alsėdžiai, Laukuva, Žygaičiai, ¹vyturys 1. Dovilai, vytorė F. Kuršaičio žodynas (I 40)] LKŽ XIX

Terminologija | 2006 | 13

53

1999; kúszónövény 2. „bármely növény, amely feltekeredik” Kalvarija (változat: kúszónövény A. Juška szótára) LKŽ XIX 1999; komló bot. „kacsos növény, amelynek tobozait sörfőzéshez használják (Humulus lupulus)” (változat: komló Kūk­tiškės, Taurāgnai, régi szótárak) LKŽ I, 1968; csucsor „kutyabenge (Solanum dulcamara) Rūsnė (változat: csucsor V. Kalvaitis) LKŽ XIX 1999; kúszónövény „egy bizonyos kerti virág” dunininkai (LKŽ XIX 1999) – ²kúszóka 4. „korpafű, kapcsos korpafű (Lycopodium)” Višakio Rūda, Garliava, Girkalnis, Griškiškis, ²kúszóka 1. „kövirózsa (Sempervivum)” Darbėnai, Grūšlaukis, Kis-Litvánia szótárai, 2. „madárkeserűfű (Polygonum aviculare)” Kis-Litvánia szótárai, 1. (A.) Pabrėža, 3. „kis meténg (Vinca minor)” F. Kursaitis, 5. „orvosi veronika (Veronica officinalis)” Kis-Litvánia szótárai;

²tekercs 2. „feltekert sertéshájas hasaalja, hájszalonna” A. Juška szótára, K. Jurkšaitis meséi, Švėkšna (: feltekerni 9. „tekeréssel elkészíteni, előállítani”: Nem volt marhahájunk, ilyen hájszalonnákká tekertük Skirsnemunė. Jól besóztam, és feltekertem a sonkát Kaltanėnai. Bepácolta, feltekerte, majd súlyra eladta Šatės) LKŽ XI 1978, tekercsek – zrazok GK 1934 5–8 86, ¹tekercs főként többes számban „töltött húsos szelet, hústekercs”, ¹tekercs kul. „töltött hússzelet, hústekercs” LKŽ XI 1978;

¹tekercs 4. „ilyen húsrolád” Skrebotiškis, de talán írásos forrásokból kölcsönözték (LKŽ XIV 1986), 2. kul. „tekert húsból készült meleg étel” DŽ 1993;

¹hústekercs 1. „apróra vágott vagy egész húsból, halból vagy zöldségből készült, tekercsbe göngyölt kulináris készítmény, rolád” LKŽ XIX 1999, hús-tekercs – rolád GK 1934 5–8 88, hústekercs kul. 1. „vastag kolbász alakjára feltekert hideg hús” (2. „több rétegben feltekert, töltelékkel készülő sütemény”) DŽ 1993;

²hústekercs 5. „gombóc, hústekercs, tekercs” Gegrėnai (LKŽ XIX 1999);

felvetőhenger 1. „a szövőszék hengere, amelyre a felvetőfonalat és a szövetet feltekerik” nyugati litván nyelvjárás, Skirsnemunė (LKŽ XI 1978), továbbá DŽ 1993 – felvetőhenger 7. „a szövőszék hengere” Pagėgiai, Vaiguva (LKŽ XIV 1986) – felvetőhenger 2. „a szövőszék hengere, <...>” Gavaltuva (LKŽ XIX 1999);

orsó 11. „kötélfonó eszköz, sodrófa”: Te csak a fonalat készítsd, én pedig fogom az orsót, összesodrom, és mindjárt kész a kötél Liubāvas (változat: ¹orsó 10, ²orsó, sodró 11, kisorsó 2, fonóorsó 4) LKŽ XIV 1986, orsó 5. „kötélfonó eszköz

54

Jonas Klimavičius | Suktį, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

sukti“ DŽ 1993, sukynė 2. „prietaisas virvėms vyti“ DŽ 1993 – vytukas 2. „įrankis virvėms vyti“ Saldūtiškis (var. vyturkas „vytuvas virvėms vyti“ Papilys) LKŽ XIX 1999;

motollák 1. „rendszerint két, keresztben összeerősített lécekből álló eszköz, amellyel a fonalat a gombolyagból felvetik”: Hozd be a motollát, és vesd fel a fonalat, Kalnalis. A motollákkal a gombolyagokat fonalgombolyaggá tekerik Linkuva (változat: motolla 1, motolla 1, motolla 1, motollácska, motolla, motollácska, motolla 5, motolla 1, motolla 1, motollával) LKŽ XIX 1999), motollák „fonalvető eszköz” és motollácskák „kis motollák” DŽ 1993;

motollák 3. „fonal felvetésére szolgáló eszköz” Sudeikiai, Užpaliai, Dusetos, Tverėčius (LKŽ XIX 1999).

Tehát a tények már ismertek, ezért az a kijelentés, hogy „a mondatnak csak azok számára van értelme, akik ismerik a tényeket” (Lansonas 1989: 150), a feltétel kapuját megnyitva világos útra vezet. E kijelentés – bár nem egészen rövid – jelentése tömören a következő: az élő nyelvben a tekerni – csavarni, sodorni – fonni, fonni – göngyölni és származékaik közötti szinonímia és poliszémia – a köznyelvi és nyelvjárások közötti (az LKŽ korántsem a legpéldásabban rendszerezi, ahogyan a normatív lexikográfia sem (DŽ 1993)) – túl sokszínű, olykor ellentmondásos, nem kellően rendszeres és kevéssé megkülönböztető, néha kétértelmű képet eredményez a köznyelv szókészletében, amelyet egyáltalán nem könnyű megszilárdultnak nevezni.

11

Az élő nyelv áttekintett többjelentésű szinonimáiból tudományos terminusokat alkotva (cselekvések, cselekvéseredmények és eszközök megnevezéseit) mindenekelőtt a terminusok szinonímia- és egyértelműségi követelményeit kell betartani. A tudományos terminusok a népi terminológia anyagából jönnek létre (terminologizáció), illetve az említett igékből új szavakat képeznek (szóképzés). Itt a szóképzés szerepe kisebb, mint a terminologizációé – az ilyen képzett alakok már jelen vannak az élő nyelvben, és a köznyelv általános szókészletében is használatosak.

A terminologizáció nemcsak gyakoribb, hanem a folyamata is problematikusabb. A litván terminológiában sokat írtak a terminologizációról, de elméletileg mélyebben nem vizsgálták. Különböző álláspontok léteznek, és vannak olyan kérdések, amelyekkel egyáltalán nem kezdtek foglalkozni. Leggyakrabban csak a jelentésről esik szó. A terminologizáció során ez rendszerint megváltozik: „A köznyelvi szavak gyakran átvitt jelentésben kerülnek be a terminológiába” (Keinys 1980: 63). Többféle módot említenek: „A közönséges szavak jelentése, amikor terminussá alakítják őket, vagy szűkül, vagy bővül, vagy

Terminologija | 2006 | 13

55

pavadinamas visai kitas dalykas pagal panašumą ar kitą kurį bruožą“ (Keinys 1980: 64), todėl „paprastieji žodžiai, patekę į terminų sistemą [,] gauna specialią, apibrėžtą reikšmę“ (Keinys 1980: 64). Kalbant apie esminę liaudies ir mokslinės terminijos skirtį, be kitų dalykų, pasakyta, kad kuriant mokslinių terminų sistemą įvardijimo tikslumas reikalauja žodį terminizuoti modifikuojant jo reikšmę ir atribojant nuo kitų reikšmių (Klimavičius 1996: 6–7). Termin izacijos sąvoka plečiama ir skiriamos jos rūšys: „Terminiza-cija yra dvilypis procesas: vienu atveju terminizuojami bendrinės kalbos ir tarmių žodžiai, o kitu atveju – gretimų sričių terminai. Pastarasis reiškinys vadinamas transterminizacija“ (Gaivenis 1997: 5). Pažodžiui pakartojusi šį teiginį (Kaulakienė 2001: 28) transterminizaciją autorė pavadina transe- mantizacija (= transsemantizacija), bet toliau šios įdomios ir perspektyvios minties neplėtoja ir grįžta į leksinės semantikos vagą. Po keleto metų K. Gaivenis savo knygoje Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys kalba tik apie du terminizavimo būdus: „1) praplečiant (perkeliant) leksinę žodžio reikšmę ir 2) susiaurinant (apribojant) leksinę žodžio reikšmę“ (Gaivenis 2002: 52). Būtina pasakyti, kad praplėtimas (grikio šiaudas) ir perkėlimas (degtuko šiaudelis), susiaurinimas ir apribojimas iš tikrųjų yra skirtingi reikšmės keitimo būdai. Esminis yra ir kitas dalykas: „Terminas įgauna specialių semų, kurių paprastas žodis neturi“ (Gaivenis 2002: 53). Bet ši mintis irgi tikslintina. Tik tautologija verčiamasi ir terminologijos terminų žodynėlyje: terminizavimas – „visuotinės leksikos arba tarm inės leksikos žodžio virtimas arba pavertimas terminu suteikiant jam termin inę reikšmę“, o termininė reikšmė – „reikšmė, būdinga žodžiui tam tikros srities terminijoje“ (Kvašytė 2005).

K. Gaivenis helyesen jegyezte meg, hogy a nemzetközi tükörfordítások transterminizációja nem a litván nyelvben ment végbe (Gaivenis 1997: 5). Tehát ez, valamint a terminologizáció egésze a terminusok szemantikájának kérdésköre.

A kezdetet magát elfelejtik. Úgy tűnik, mintha a terminologizált szó deus ex machina ereszkedne alá. Pedig beszélni kellene a keresésről és a kiválasztásról is – a szó terminologizálhatóságáról és alkalmasságáról, továbbá terminologizálandó jelentésének kiválasztásáról és a szinonimáktól való elkülönítéséről. A terminologizáció pedig azzal zárul, hogy a terminologizált rendszertag harmonikusan illeszkedik a rendszerbe.

A terminológiai elemzéshez ebben az esetben szükség van a terminusok meghatározásaira. Ez a körülmény, valamint a normázás tökéletesítésének kérdése két forrás kiválasztásához vezetett – ezek az Aiškinamasis tekstilės terminų žodynas (2001) és a készülőben lévő Aiški-

56

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimių...

namasis elektrotechnikos terminų žodynas. Egyes fogalmak között némi hasonlóság is van.

A könnyebbség kedvéért rögtön megadhatjuk az említett szinonimák elkülönítésének felismerhető általános irányát:

sukti – „fonalat, kötelet, sodronyt stb. sodorva, deformáló mozgásra késztetni a hosszanti tengely körül, sodratot adni neki”;

vyti – „fonalat, kötelet, sodronyt, vezetéket stb. orsóra, tengelyre stb. feltekerni”;

vynioti – „kétdimenziós tárgyat egy képzeletbeli tengely köré hengerbe, vagy egy hengerre feltekerni”.

Vynioti itt könnyen és teljesen egyértelműen elkülönül.

Sukti és vyti elkülönítése nehezebb – az itt megadott alapjelentéseiken túl még egy fontos jelentésük van: „több szálból összetett fonalat, vagy több ágból kötelet készíteni”. Mivel a fonal (egyetlen szál) készítését a verpti ige fejezi ki, az összetett fonal készítésének legáltalánosabb művelete nem kétséges: sukti. Ennek pedig a kötél esetében is analógiaként kellene szolgálnia. A nyelvjárásokban, s így automatikusan a köznyelv nem szaknyelvi változatában is a kötél ágát lehet sukti és vyti is, az eredményt megnevező származékok pedig csak a vyti igéből származnak: vija 1. „a kötél egyik ága” (és vijoti – „ágakat készít, sodor”) és a „kötél harmadik ágának” alig normázott elnevezései – apvija 1, užvija 1, įvija 1 (lásd pavija 2), valamint pavija 2 (és pavijoti – „a kötelet egy pavija ággal megtoldani”) DŽ 1993. A terminológiában azonban a vyti használata itt elviselhetetlen következetlenséget okozna, és összezavarná a korábban megadott alapjelentésű vyti igével. Tehát itt a kötél esetében sem térhetünk el a sodrott fonal analógiájától – a sukti igét kell használni mind a siūlą, mind a virvę esetében [a kötelek népi terminológiájában szereplő vija (és talán apvija) a kötélgyártás ipari terminológiájában már kapott egy, a rendszer torzítását elkerülő helyettesítőt – šaka 3. „különálló vonal, elágazás: Virvė iš trijų šakų (három kötegű kötél)” DŽ 1993, egyébként az élő nyelvből (a žemaitiai nyelvjárásból) átvéve – šaka 6. „kötél, fonalak, befont hajkötegek kötege” LKŽ XIV 1986].

Nézzük meg, hogyan valósult ez meg, és mi szorul még rendezésre. Itt leginkább a rendszerszerűségre kell ügyelni.

Tehát a sukimas – 1. „a sodrási deformáció létrehozása”, illetve 2. „fonal, kötél vagy sodrony előállításának technológiai folyamata, amelynek során ezek sodratot kapnak” – németül Drehung, Verdrehung, angolul twisting, franciául tordage, oroszul скручивание. sukimo mašina – „sodrott fonalak gyártására szolgáló gép”, virvių sukimo mašina – „kötelek, sodronyok sodrására, fonására szolgáló gép”, suktinis siūlas, suktinis verpalas, suktinis pusverpalis, suktinis gaminys TekstŽ 2001, és a susukimas – „két vagy több fonat, bél vagy szál összekapcsolása”

Terminologija | 2006 | 13

57

köteggé, közös hossztengely körül megcsavarva, hogy növekedjen a szilárdság”, páros csavarás – „két szigetelt kábelvezető összesodrása, <...>” AiškElTŽ, de a sodrás – „több eres vezető kialakítása párhuzamos vezetőkből vagy azok ereiből úgy, hogy minden eret saját tengelye és a közös tengely körül megcsavarnak” – AiškElTŽ; ez eltérés a szinonimák elkülönítésének általános irányától. Ezt elkerüli a TekstŽ 2001: összesodrás – „fonalak vagy más hasonló termékek csomagjainak kialakítása azáltal, hogy a meneteket meghatározott módon helyezik el” (a falusi kötélétől eltérő menet – „a fonal vagy más termék olyan része, amely egyszer körülveszi az orsót, csévetestet, hüvelyt vagy más elemet” – németül Windung, angolul winding, franciául spire, oroszul виток), újratekerés – „technológiai folyamat – három műveletből álló műveletegyüttes: a fonalcsomag lefejtése, <...> a hibák eltávolítása, <...>, majd új, tökéletesebb csomag kialakítása”, újratekerő gép – „a fonalak kényelmes csévékbe való újratekerésére szolgáló berendezés, <...>”, gombolyító gép, sodrómechanizmus – „a fonógépek, sodrógépek vagy újratekerő gépek fonalcsévéjét vagy csévét kialakító mechanizmus”. Bizonyos fokú eltérés a TekstŽ 2001-ben is van – az összesodrástól és újratekeréstől teljesen eltérő művelet neve az körültekerés – „egy vagy több fonalból, illetve párhuzamosított szálacskákból álló réteg egy vagy több fonalmenettel való körülburkolása” (az körültekerés valamiért hiányzik a TekstŽ 2001-ből) – németül Umwindung, Umwickeln, angolul covering, wrapping, franciául guipage, oroszul обмотка, обкрутка, körültekerő gép – „üreges orsókkal működő gép bevont fonalak előállítására”, bevont fonal – „olyan magos szerkezetű fonal, amelynek magját egy vagy több fonal veszi körül; <...>”, bevont cérna – „olyan fonal, amelyben a párhuzamosított szálacskák rétegét egy vagy több fonal veszi körül; <...>”, bevonó fonás – „a bevont fonal kialakításának módja, amikor a megnyújtott szálréteget egy üreges orsó csatornáján vezetik át, és az orsón lévő csévéről letekert fonallal körültekerik (= lefejtik)”. Bár ez a körültekerés talán inkább rátekerés lehetne, ez nem annyira a szinonimák elkülönítésének általános irányát sérti, mint inkább annak egy negyedik elemmel való kiegészítése. Ebben az esetben a sodrást előtagok különböztetik meg – az egyik a összesodrás, újratekerés, a másik a körültekerés. A különbség teljesen elegendő.

Az AiškElTŽ elektrotechnikai terminológiájának általánosságban régóta fennálló hibája jelentős – noha szerepel benne a menet mint „a tekercs fő eleme, amely egy hurok alakú vezetőből áll”, valamint a tekercselés – „<...>. <...>. A tekercselés meghatározott módon összekapcsolt tekercsekből áll, amelyeket <...> menet alkot”. németül Wicklung, angolul winding, franciául enroulement, bobinage, oroszul обмотка, de... tekercselőgép „tekercsek tekercselésére”, szoros tekercselés – „olyan tekercselés, amelynél a menetek között nincs hézag”, németül dichtes Wickeln, abstandlose Wickeln,

58

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

angolul continuous coiling, franciául bobinage masse, oroszul плотная намотка. Tehát az elektrotechnikai tekercselés teljesen más, mint a textilipari feltekercselés – „termék vagy félkész termék tengely, deszka vagy más tárgy köré csavarása, <...>” (egyébként valamiért ez a tekercselés is bekerült az AiškElTŽ-be!). TekstŽ 2001: feltekercselő mechanizmus – „a termék tekercsbe való felcsévélésére szolgáló mechanizmus”, lefejtő szerkezet – „a szövet feltekerésből való lefejtésére szolgáló (...) szerkezet” TekstŽ 2001; kissé túlnyúlik a jelentésén az összetekerés – „tekercsbe, gombolyagba vagy hasonlóba csavarás”, ám az összetekercselési sűrűség már csak „a tekercsbe felcsévélt termék tömegének és térfogatának hányadosa”; lásd még a összesodrás sűrűségét (talán gombolyagba vagy orsóra?), TekstŽ 2001, de ez nincs benne... Noha a spirál – 2. „menetesen feltekert, hajlított huzal” AiškElTŽ, a spirális izzószál – „spirál alakban feltekert izzószál”, a kettős spirálizzószál – „spirális izzószál [,] amelyet másodszor is feltekercseltek, nagyobb méretű spirál alakjában”; csak akkor lehet tekercselni, ha a spirál nem huzalból, hanem szalagból van: feltekercselt szalagos mag – „lágy mágneses anyagból készült szalagokból álló mag, amelyeket spirál alakban tekercseltek fel, <...>” AiškElTŽ.

A (tekercs)menet a textiliparban és az elektrotechnikában lényegében azonos módon készül, de a textiliparban rendszerszerűen használják a fonás terminust is. Miért kellene az elektrotechnikában a tekercselés terminust használni? Ez az elektrotechnikai terminológia e mikrorendszere rendezetlenül hagyásának következménye. Az anyagból, amelyet Stasys Žebrauskas docens, dr. bőségesen a rendelkezésemre bocsátott (nagyon köszönöm; egészében meghagyom gondos gyűjtőjének), kitűnik, hogy a két világháború között az apsukos vyniojimas kifejezés volt használatban, a háború után pedig az apsukos helyett a pontosabb, rendszeresebb apvija terminust kezdték használni, de a rendszer akkor sem vált teljessé – megmaradt az apvijos vyniojimas. Most azzal próbálják magyarázni, hogy az apvijos vijimas szükségképpen a vezeték hosszirányú deformációját, azaz csavarodását jelentené, vagyis károsítaná azt. De miért ne lehetne (sőt, miért ne kellene!) az elektrotechnikában az apvijos (tekercsre, tekercstestére vagy hasonlóra történő) elkészítését a fonal, kötél, sodrony fonásának analógiájára értelmezni? Az elektrotechnikai tekercs megcsavarodik-e vagy sem, nem a szótól függ (ha valaki tájnyelvi értelemben értené, nem pedig szakkifejezésként), hanem a szükséglettől és az annak megfelelő technológiától. Ha valaki kézzel, a tekercsről lefejtve megcsavarja a vezetéket vagy kábelt, akkor nem a szó a hibás, hanem a művelet ügyetlen kivitelezése. A szó már terminologizálódott – itt a kötelet el kell felejteni. Tehát, miután mindent tisztáztunk és megértettünk, aggodalom nélkül használhatjuk a rendszerszerű apvijos vijimas kifejezést.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az élő nyelvben (a nyelvjárásokban) a sukti – riesti, sukti – vyti, vyti – vynioti igékre a szinonímia és a poliszémia jellemző (az LKŽ ezeket nem a legpéldásabban rendezi) – általános és nyelvjárások közötti.

Terminologija | 2006 | 13 59

A származékaik közötti szemantikai ütközések még jelentősebbek. A nyelvjárások közötti térben mindez változatlan marad és lehetséges. A köznyelvben azonban ellentmondások merülnek fel: meg nem szüntetett kétértelműségként, elégtelen megkülönböztető erőként és hiányos rendszerességként; mindezeket a hiányosságokat tovább súlyosbítják a különböző időszakokban, kellő körültekintés nélkül alkotott származékok. A normatív DŽ sem bizonyul itt segítségnek.

Terminologizálásukkor – és kisebb mértékben új szavak alkotásakor – be kell tartani a terminusok szinonímiamentességének és egyértelműségének, valamint rendszerességének követelményét. A terminológiai elemzéshez ebben az esetben nélkülözhetetlenek a definíciók.

A fent említett szinonimák elkülönítésének általános iránya könnyen felismerhető:

sukti – „fonalat, kötelet, sodronyt és hasonlót úgy sodorni, hogy deformálódva a hossztengely körül mozogjon, sodratot kapjon”;

vyti – „fonalat, kötelet, sodronyt, vezetéket és hasonlót orsóra, tengelyre vagy hasonlóra felcsévélni”;

vynioti – „kétdimenziós tárgyat képzeletbeli tengely körül tekercsbe vagy tengelyre felcsévélve feltekerni”.

Ezenkívül egy további jelentésre is szükség van:

– „több szálból összetett fonalat vagy több ágból kötelet készíteni”.

Ennek a jelentésnek (különösen a kötélkészítésnek) a kifejezésmódja meglehetősen változatos mind a nyelvjárásokban, mind a köznyelv nem szaknyelvi használatában; a terminológiában csak a sukti lehet rendszerszerű (az élő nyelvben a kötél vija és apvija szavait itt szintén az élő nyelv šaka szava váltja fel). Az elektrotechnikai, rendszertelen apvijos vyniojimas kifejezést feltétlenül az apvijos vijimas kifejezésre kell cserélni. Az a vélemény, hogy a vijimas itt a vezeték megengedhetetlen susisukimą, azaz összecsavarodását feltételezné, teljesen megalapozatlan: hogy összecsavarodik-e vagy sem, az a művelettől és annak pontos végrehajtásától függ, nem pedig a vijimas szótól; ezt a szót azonban már terminologizált, elektrotechnikai, nem pedig kötélfonási értelemben kell felfogni.

ŠALTINIAI

AiškEITŽ – Aiškinamasis elektrotechnikos terminų žodynas (rengiamas).

DŽ 1972 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius.

DŽ 1993 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius.

GK – Gimtoji kalba (žurnalas).

LKŽ I, 1968 – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius.

LKŽ IV 1957 – Lietuvių kalbos žodynas 4, Vilnius.

LKŽ IX 1973 – Lietuvių kalbos žodynas 9, Vilnius.

LKŽ XI 1978 – Lietuvių kalbos žodynas 11, Vilnius.

LKŽ XIV 1986 – Lietuvių kalbos žodynas 14, Vilnius.

LKŽ XVII 1996 – Lietuvių kalbos žodynas 17, Vilnius.

LKŽ XVIII 1997 – Lietuvių kalbos žodynas 18, Vilnius.

LKŽ XIX 1999 – Lietuvių kalbos žodynas 19, Vilnius.

SinŽ 1980 – Lyberis A. Sinonimų žodynas, Vilnius.

TekstŽ 2001 – Aiškinamasis tekstilės terminų žodynas. Moksl. red. A. Vitkauskas, Kaunas.

60

Jonas Klimavičius | Sukti, vyti, vynioti ir jų vedinių sinonimija...

LITERATŪRA

Gaivenis K. 1997: Terminizacija ir determinacija. – Terminologija 4, 4–7.

Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius.

Kaulakienė A. 2001: Terminizacija: semantiniai dariniai ir vertiniai. – Terminologija 8, 28–32.

Keinys S. 1980: Terminologijos abėcėlė, Vilnius.

Klimavičius J. 1996: Nuo liaudies terminijos prie mokslinės. – Terminologija 3, 4–25.

Kvašytė R. 2005: Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai.

Lans... G. 1989: Literatūros istorija. – Poetika ir literatūros estetika 2, 139–165.

SYNONYMY AND POLYSEMY OF SUKTI, VYTI, VYNIOTI, THEIR DERIVATIVES IN THE LIVING LANGUAGE AND ATTEMPTS AT THEIR NORMALIZATION AND TERMINOLOGIZATION

Synonymy and polysemy are characteristic features of the living language words (dialectisms) sukti – riesti, sukti – vyti, vyti – vynioti both in common language and in dialects and in the Lithuanian Language Dictionary (LKŽ) it is not arranged properly. Semantic collisions of their derivatives are even greater. In dialects such a situation is possible. Common language faces contradictions in the forms of uneliminated ambiguity, poor distinctiveness and insufficient systematicality. All these shortcomings are compounded by inappropriate derivatives created during various periods. The normative Dictionary of Modern Lithuanian (DŽ) is no help in this case.

When such words are being terminologized and neologisms are being created it is necessary to take into account non-synonymy, monosemy and systematicality of terms (this is slightly less important in the case of neologisms). Definitions are essential for terminological analysis.

It is quite simple to view the direction in which earlier mentioned synonyms separate: sukti (spin, wind) – “to make move while deforming around longitudinal axis when making a thread, string, rope, cable, etc.”;

vyti (coil, reel, wind) – “to reel up or whip or role around the axis a thread, string, rope, cable, lead, wire, etc.”;

vynioti (wind, roll, wrap, twine) – “to bend a two-dimensional thing around the imaginary axis or to wind it on a roll”;

In addition, one more meaning is necessary – “to make a compound thread or a rope from several threads”.

Expression of this meaning (especially of rope making), which varies both in dialects and in common, but not special language, could be systematic only in the case of sukti. Dialectisms vija and apvija (of the rope) are replaced by šaka. Non-systematic term of electrical engineering apvijos vyniojimas (coiling of a winding) ought to be replaced by apvijos vijimas. The opinion that vijimas would presuppose impermissible susisukimas (twine) of a wire is groundless: if a wire coils it depends not on the word vijimas, but on the operation and its precise execution.

Gauta 2006-10-02

Jonas Klimavičius Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 E. paštas [email protected]

Terminologija | 2006 | 13

61