BÁNFALVI GYŐZŐ
Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e
épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia
Be eze és
„A ilág szegénységének öbbsége u ális égiókban él” (Ko ách 2010:119), Eu ópa
számos égiójában pedig egisz ál jelenség a idéki szegénység nö ekedése, igaz
el é ő okok kö e kez ében, más-más o mákban és nagyságban. Így an ez
Magya o szágon is, ahol a endsze ál ás kö e ő é izedekben lezajlo poli ikai és
á sadalmi olyama ok kö e kezében a idék olyama osan esz e e el á sadalmi
in eg áló sze epé mind gazdasági, mind kul u ális szempon ból. Mélyszegénység,
gye mekszegénység, diszk imináció, e nikai kon lik usok, szeg egáció, bűnözés, a
á sadalmi mobili ás hiánya, a ós munkanélküliség, iskoláza lanság, anal abe izmus
mind-mind napjaink idéken zajló á sadalmi olyama aihoz kapcsolódó azon
ogalmak, melyek jól mu a ják, hogy a idéki szegénység a magya á sadalom
legége őbb, megoldás a á ó p oblémája (Ko ách 2010).
A p obléma nagyságá é zékel e i, hogy ha százeze kö üli népesség él a
leg osszabb helyze ű ge ósodó al akban (Ko ács K. 2005). To ábbi min egy
há omszázeze ő lakik a má elö egede agy ö idesen elö egedő elepüléseken, és
míg az EU 27 agállamában az e ő eljesen idékies é ségek éle szín onala az uniós
á lag 61,7 %-á é i el, magya iszonyla ban ez az é ék 38,7 % (Csa á i 2007).
A dep i áció ál alában meg osz o ságo , hiány jelen , az anyagi ja ak ól aló
meg osz o ság pedig maga a szegénység. A minimális jö edelemmel endelkezők
a ányának megha á ozása öbb éleképpen ö énhe , minden ese ben egy ún.
szegénységi küszöb segí ségé el. Ez ö énhe objek í abszolú agy objek í ela í
módon, ille e szubjek í en is (Czibe e 2012). Az objek í abszolú szegénységi
küszöbök közül a leginkább használ és isme a lé minimum, amely az egysze ű
„ izikai e őnlé ” és a „ á sadalmi e őnlé ” enn a ásához szükséges ja ak nagyon szűk
kö e (Czibe e 2012). Az objek í ela í koncepciók iszon a jö edelmi szegénység
ela í ol á a épí enek, agyis a személyes jólé i helyze e a á sadalom mindenko i
á lagos jólé i szín onalához mé ik (Czibe e 2012). Az objek í ela í szegénységi
megközelí ésen alapuló elmé ések sze in a szegénységi küszöb megközelí őleg az egy
ő e ju ó nemze i jö edelem 66%-a kö üli szin en húzha ó meg, az o szágos
á lagke ese 60%-ánál (Czibe e 2012). Mindez az is igazolja, hogy a szegénységi
küszöb mindig az ado á sadalom ál alános szin jé ől ügg. Más megközelí ésben
302 METSZETEK 2014/1. szám
pedig a szegénységi ha á az á lagjö edelem agy a mediánjö edelem 50 agy 60
százalékában is megállapí ha ó. Ez a megközelí és ki álóan alkalmas a nemze közi
összehasonlí ások a is, me az ejezi ki hansúlyozo an, hogy a szegénység a
á sadalom á lagos helyze é ől mé á olság, és az ado á sadalom jólé i szin jéhez
iszonyí o elma adás (Czibe e 2012).
A ela í szegénység jellemzője a dep i ál állapo , melyben a ház a ások nem képesek
egy időpon ban minden szükségle üke edezni, agyis kiadásaik kiegyenlí ésének egy
észé megp óbálják á csopo osí ani, és egy későbbi időpon ban endezni, így
adósságuk, há alékuk kele kezik. A ela í szegénység ehá jól szemlél e he ő a
endsze es közüzemi kiadásokban jelen kező adósságok izsgála á al. A közüzemi
há alékossággal a hazai á sadalomku a ás csupán a endsze ál ás u án kezde
in enzí ebben oglalkozni, e ől kezd e é ől-é e nö ekszik a szakadék a á sadalom
első és alsó decilise közö jö edelmi szempon ból (Bé es 2012), miközben jelen ően
meg ál ozik a ház a ások kiadási oldala, annak sze keze e és a ányai is. Míg a
endsze ál ás megelőzően a ház a ások jö edelmüknek á lagosan 10%-á o dí o ák
a lakha ással kapcsola os kiadások a, addig a á sadalmi ál ozásoka kö e ően ez az
é ék 2000- e má 18%- a, míg 2012- e 25%- a nö ekede . A el ázol százalékos
nö ekedésnél is beszédesebbek azonban az ugyanazon időszak a ona kozó konk é
számada ok, így míg az egy ő e ju ó lakha ási jellegű kiadások 2000-ben é es szin en
70.836 F - a úg ak, addig 2012-ben ugyanezen kiadások 207.040 F -o e ek ki, ehá
a 2000-es kiadások 2012- e 2,9-sze esé e nő ek. A jö edelmi oldalon ugyanebben az
időszakban az á lagjö edelmek a 2000-es 390.204 F - ól 2012- e 1.006.620 F - a
nö eked ek, amely 2,6-szo os nö ekedés jelen , és amely a jö edelmek nö ekedésnek
elma adásá jelen i a lakha ási kiadások nö ekedéséhez képes . A p obléma az igazi
a cá azonban akko mu a ja meg, ha nemcsak az á lagjö edelem nö ekedésé
izsgáljuk, hanem a á sadalmi különbségek e is p óbálunk u alni, így az alsó decilis
jö edelem ál ozásá is meg izsgáljuk. Az alsó decilisbe a ozók 2000-ben ne ó
128.016 F jö edelemhez ju o ak, míg 2012-ben 261.840 F -hoz, a nö ekedés 2,04-
sze es, azonban nemcsak a nö ekedés a ányának az á lagjö edelemhez képes i
elma adása beszédes, hanem az is, hogy míg 2000-ben az alsó decilis jö edelmének
55%-á e ék ki az egy ő e ju ó lakha ási kiadások, addig 2012-ben ugyanezen
kiadásoka a jö edelmük 79%-ban edez e (TÁRKI 2012). Tehá a lakha ási kiadások,
azok okoza os nö ekedése és a jelen ős jö edelemkülönbségek mia az alsó
jö edelmi szegmensben élők számá a a endsze ál ás ó a jelen ős és okoza os
nö ek ő e he okoz ak. A 2008-as gazdasági álság az amúgy sem úl előnyös
olyama oka o ább on o a azzal, hogy a omló o in á olyamok melle a
de izahi elekkel é in e jö edelmi középosz ály a is egy e nagyobb ehe kén
nehezednek az ilyen jellegű kiadások. Különösen nehéz helyze ben annak az
egyedülállók, hiszen egy lakás ű ési és ilágí ási köl ségei ál alában ügge lenek a lakók
számá ól, a KSH elmé ése sze in 2010-ben a ia al és középko ú egyedülállók a
jö edelmük 33%-á , az idős egyedülállók 32%-á , a gye meküke egyedül ne elő szülők
pedig 28%-á köl ö ék lakás enn a ással kapcsola os kiadások a.
Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e
épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 303
A közüzemi há alékok kö ül kialakul gondoka közép- és hosszú á on
o ábbmélyí i, hogy a izsgál időszak magya ko mányainak ene giapoli ikája gyak an
hely elen álaszoka ado azok a a globális ene ge ikai kihí ások a, melyek az
ene giaha ékonyság nö elésének, agy a megújuló ene gia o ások nagyobb a ányú
elhasználásának i ányában igényelnének lépéseke (Bé es 2012).
A ko á s dep i ációs ku a ások az egyének és családjaik éle kö ülmény-jegyeinek
összességéből indul ak ki (Czibe e idézi Townsende 2012). Ezek a dep i ációs
koncepciók annak jelen őségé hangsúlyoz ák, hogy „az egyén helyze e nemcsak
jö edelme nagyságá ól ügg, hanem éle kö ülményei ől, éle módjá ól, ogyasz ási
s ílusá ól és aspi ációi ól is” (Czibe e 2012:33). A dep i ál kö nyeze ha ással an a
ogyasz ás a, az Engel ö ény sze in a jö edelmek nö ekedésé el csökken az
élelmisze ek e, ugyanakko nö ekszik az ipa cikkek e és a szolgál a ások a o dí o
kiadások a ánya. A szűkös jö edelem o ások meg ál oz a ha ják a ház a ások
ene gia ogyasz ási szokásai is, a közüzemi szolgál a ások ól aló ügge lenedés
i ányába ha a. Ezen olyama ok jobb megisme ésé űz em ki célul anulmányomban,
melynek so án bemu a om az , hogy a ház a ások ek i alens helye esí őkön ke esz ül
is megoldha ják ene giaszükségle eike . A szegényebb kis elepülések lakóinak jelen ős
hányada a közüzemi díjak ól ö énő ügge lenedése kö e kez ében az
ene gia ogyasz ás jelen ős észé nem közüzemi szolgál a ások ke e ében oldja meg,
mégis jellemzőbb ájuk a közüzemi há alékosság, min a á osi elepülések e.
A ku a ás
A izsgála egy 2012-es Be e yóúj alui kis é ségben el égze ké dőí es ku a ás
másodelemzésé e épül, az e ede ei ku a ás egy adósságkezelési p ojek
zá ó anulmányához (Bé es Csaba - Kis é ségi Kilábalás) készül , melynek célja, hogy
ja asla o egyen az adósságcsapda elke ülésé e. A ké dőí es ku a ás a kis é ség
lakosságának 1000 ős min áján égez ék el. A min a é eli eljá ás so án a elepülések
ki álasz ása, és az egyes elepüléseken a megké deze ek számának megha á ozása a
elepülések lakosságszámának igyelembe é elé el é egze eljá ással ö én . Az egyes
elepüléseken belül a megké deze ek min ába ke ülése nem éle lensze űen ö én ,
hanem a p ojek so án az adósságkezelésben é in e célcsopo be onásá al ö én ,
így a min a nem alószínűségi a kis é ség lakosságá a néz e. Az ada el é el 2012
augusz usában ö én és a p ojek ben oglalkoz a o adósságkezelési anácsadók
égez ék el. Mi el jelen izsgála á gya a dep i ál közegben lejá szódó, a ház a ások
ene gia ogyasz ásá al kapcsola os jelenségek izsgála a, így a el e min a alkalmas
azok elemzésé e.
A ku a ás el é elének időpon jában a s a isz ikai kis é ség e üle e egybeese
a közigazga ási kis é ség, egyben a p ojek e üle é el (29 elepülés). Időközben
azonban a közigazga ási egység, e üle i nagyság ekin e ben (25 elepülés) el ál a
s a isz ikai kis é ség ől, az új közigazga ási e üle i egység ne e já ás le . A anulmány
so án alálkozha unk, mind a kis é ség, mind pedig a já ás megne ezéssel is annak
304 METSZETEK 2014/1. szám
ügg ényében, hogy a izsgála szempon jából melyik e üle i nagyság megemlí ése
adek á .
Helyszín
A Biha a magya ö énelem olyamán kiemel jelen őséggel bí , azonban a XX.
századi ö énelmi és gazdasági események ha ásá a a kis é ség egyike le a
leghá ányosabb helyze űeknek. Ennek leg őbb okai a ö énelmi közpon - és
kapcsola endsze el esz ésében, au ópályák, gyo s o galmi u ak hiányában, a
munkanélküliségben, a a ós és öbbgene ációs szegénységben, a szakképze ia alok
el ándo lásában, az elö egedésben, a őkeszegénységben ke esendők. A é ség
alap e ően mezőgazdasági jellegű, ahol a e melés-é ékesí és összhangja e ősen
megbomlo . Az ipa osodo ság szin je alacsony, annak sze keze e ko sze ű len, a
echnológiák jó ész ela ul ak, gyenge állalkozói ak i i ás jellemzi, a állalkozók
jelen ős észe kénysze állalkozó, akik őkeszegények, inno áció a kép elenek. A
szolgál a ói szek o szín onala és a é ség éle minőség-mu a ói is messze elma adnak
az o szágos á lag ól. A é ség nem biz osí onzó gazdasági kö nyeze e a kül öldi
be ek e ések számá a. A é ség közigazga ási közpon ja Be e yóúj alu, melyben
o ábbi ké kisebb onzáskö ze el bí ó kis á os Komádi és Biha ke esz es alálha ó.
Al öldi iszonyla ban a é ség é sze keze i ek ése ked ező, hiszen mind észak-déli,
mind kele -nyuga i i ányú o szágos, ille e nemze közi jelen őségű őú onalak
alálkoznak (42-es, 47-es őu ak). Ugyanakko a közu ak sű űsége a é ségben
jelen ősen elma ad a égiós és az o szágos é ékek ől (81%). A közlekedési
szempon ból megha á ozó helyze ben lé ő és ebből adódó jelen ős
anzi o galommal endelkező é ség megközelí he ősége sem gyo s o galmi ú , sem
au ópálya é én nem biz osí o . A elepülési in as uk ú á a jellemző, hogy az
i ó íz eze ékbe bekapcsol lakások száma az o szágos é ékhez közeli, 88%-os, míg a
közcsa o na hálóza ba bekapcsol lakások a ánya jelen ősen elma ad az o szágos ól
(67%), csupán 25 százalékos. A é ség u ális jellegéből akad, hogy a á ű ésbe
be on lakások a ánya nem é i el az o szágos á lag 1/5-é , míg az in okommunikációs
eszközök ekin e ében meg elelően le ede .
Az el ándo lás mé éke igen jelen ős, elsőso ban a ia al, jól képze munkae ő
megy el a é ségből. A há ányos helyze ű családokban a második-ha madik gene áció
szüle ik bele a munkanélküliségbe. Ko csopo os megoszlásban a 18 é ala iak a ánya
magasabb, míg a munkaképes ko úak és az idősek a ánya alacsonyabb az o szágos
á lagnál. Ebből kö e he ő, hogy a ia alok el ándo lása jellemző a é ség e. Az ak í
ko úak a ánya a elepülések dön ő öbbségében még ma is meghaladja a 60 százaléko ,
ami az mu a ja, hogy a népesség demog á iai sze keze e még nem o zul el
jó á ehe e lenül, s ez számo e ő helyi humáne ő o ás jelen a jö őbeli gazdasági
elemelkedés számá a, ugyanakko a há ányos helyze űek ( öbbségében omák)
alacsony iskolai égze sége, szociokul u ális helyze e jelen ős há ány jelen a helyi
munkae őpiacon. A é ségen belüli sajá os népesség-mozgás jellemzi, hogy bizonyos
lakosságcsopo ok, amelyek egzisz enciális okokból lakóhelye kény elenek ál ani, a
kisebb, alacsonyabb megélhe ési köl ségű lakókö nyeze i ányába mozognak.
Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e
épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 305
A e melőszö e keze ek és a melléküzemágaik összeomlása u án a al akban
ö edéké e ese issza a be öl he ő ü es álláshelyek száma, és miu án a helyi
állalkozások őkee eje a leg öbb ese ben maximum a köz e len család agok
oglalkoz a ásá a elegendő, így a elepülési önko mányza ok ál ak a legnagyobb
oglalkoz a ó á. Melle ük a ke eskedelemben, a műanyag- és a ex ilipa ban an
jelen ősebb oglalkoz a ás. A lakosság nagy észe azonban mik o- és kis állalkozókén ,
mezőgazdasági állalkozókén , családi gazdálkodókén agy ős e melőkén p óbál
boldogulni, ezek sok ese ben kénysze állalkozások.
A munkanélküliségi á a a s a isz ikai ada ok alapján a kis é ségben az o szágos á lag
öbb min ké sze ese és a égiós á lag ele an. Azonban a alós munkanélküliség
ennél is magasabb. Az ak í ko ú oma lakosság öbbsége munkanélküli, a
oglalkoz a o ak zömmel az alacsony jö edelmezőségű szek o okban dolgoznak.
A kis é ség há ányos helyze é mu a ja, hogy a segélyeze ek számá ekin e
o szágosan az elsők közö an. Ennek okai, hogy a mélyszegénységben élő, sok
ese ben de ianciák ól szen edő családok száma magas, ille e ezen családok öbbsége
a ömeges munkanélküliség és a kilá ás alan éle helyze mia a passzí szociálpoli ikai
eszközökből aló megélhe és e endezkede be. A különböző nyugdíj és nyugdíjsze ű
ellá ásban is az o szágos á lag ele észesülnek. Magas o ábbá az idősko úak
já adékában, hozzá a ozói nyugdíjban észesülő lakosok a ánya, alamin a ko á
be öl ö és a ko ha á ala i okkan sági nyugdíjasok száma. A leg öbb ellá ás összege
alacsonyabb, min az o szágos á lag, o ább nehezí e az idősko úak megélhe ésé .
Nagyon magas azok a ánya is, akik ko ábban nem sze ez ek meg elelő szolgála i idő -
például napszámoskén dolgoz ak-, ezé nem jogosul ak az ellá ások a.
A gye mekszegénység mé éké ől e üle i szin en á ogó képe ad a kiegészí ő
családi pó léko igénybe e ők száma. A ámoga o családok száma közel ké sze ese
az o szágos á lagnak. Magas a endkí üli gye mek édelmi ámoga ásban észesülők
száma is. A lakás enn a ási ámoga ási ada ok izsgála a alapján lá ha ó, hogy csakúgy,
min számos más ju a ás és segély ese ében, az o szágos á lago jó al meghaladó
a ányban annak a ámoga ásban észesülő személyek.
A munkanélküliség, a ossz éle kö ülmények, alamin az elö egedés
kö e kez ében a é ségben lakók az o szágos á lagnál osszabb egészségi állapo ban
annak, a ossz jö edelmi iszonyok mia leg öbbjük közgyógyellá ásban észesül. A
já ás közpon jában, Be e yóúj aluban működik a á osi önko mányza ál al
üzemel e e G ó Tisza Is án Ko ház, amely a megyeszékhelyen (Deb ecen) kí üli
egye len já ó- és ek őbe eg ellá ó in ézmény. A házio osi ellá ás minden elepülésen
biz osí o , jellemzően állalkozásba ad a. Önálló házi gye meko osi ellá ás iszon a
elepülések jelen ős észén nem megoldo , a édőnői ellá ás azonban igen.

306 METSZETEK 2014/1. szám
Az ek i alens helye esí és
Minden ház a ás sajá szükségle ének kielégí ésé e ene gia o ás ogyasz , például
ű éshez – kazánban á ége , ilágí ás a - elek omos á ammal izzó ége . Egy-egy
ene gia o ás öbb szükségle kielégí ésé e is szolgálha , így ugyanazzal a gázzal
ű he ünk, őzhe ünk, míg a illamosá ammal ű he ünk, ilágí ha unk és őzhe ünk is.
A o ábbi elemzés megkönnyí éséhez é demes be eze nünk az ek i alens
helye esí he ők ogalmá , amely olyan ene gia o ások csopo já jelen i, melyek egy
szükségle ugyanolyan, agy nagyon hasonló minőségben ö énő kielégí ésé e
alkalmasak. Lé ezésük ese én a ogyasz ó dön he a ól, hogy szükségle é melyik
ek i alens helye esí ő el oldja meg. Fon os hangsúlyozni, hogy önmagában a
ki ál ha óság nem eszi az ado ene gia o ásoka egymás ek i alens helye esí ői é,
el é el a szükségle hasonló minőségű kielégí ése is, például a ilágí ás a alkalmas
elek omos á amnak nem ek i alens helye esí ője a gye yaége és, me a ilágí ás
szükségle é nem azonos mé ékben képesek kielégí eni. A hasonló minőségű
szükségle -kielégí és ellenben nem jelen i au oma ikusan az , hogy az ek i alens
helye esí ők elhasználásako nem lehe nek a ha ékonyságuka ekin e jelen ős
különbségek.
1. ábláza : Példák ek i alens helye esí és e
Szükségle
Ek i alens helye esí ők
Fű és
1. Közpon i ű és
2. Gáz
3. Villamosá am
4. Vegyes üzelés
Világí ás
1. Villamosá am
Fo ás: Sajá sze kesz és
Vajon é demes-e meg izsgálni az , hogy egyes elepülések ház a ásai szükségle eik
kielégí éséhez milyen ek i alens helye esí őke alkalmaznak? E e a kapcsola a
p óbál am álasz adni akko , amiko a é ségben izsgál elepülések és az o élő
ház a ások ű ési módjai gyűj ö em össze. A kapo ábláza ban sze eplő ada ok (2.
ábláza ) kié ékeléseko szemmel lá ha ó különbsége alálunk a á osias és alusi
elepülések közö , ennek ma káns demons álásá a hasonlí suk össze Be e yóúj alu
(17.098 ő), min á os és Nagyke eki (1.349 ő), min község ada so á . Lá ha ó, hogy
a Be e yóúj aluban lé ő ház a ások jelen és észe, 53 százaléka gáz ű éssel, 37
százaléka egyes üzeléssel, 4 százaléka elek omos á ammal oldja meg a ű és ,
abszolú á osi jellegze essége kép isel a á ű és 6 százalékos jelenlé e
Be e yóúj aluban.
Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e
épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 307
2. ábláza : A ház a ások milyen o mában oldják meg a ű ésüke az egyes
elepüléseken?
Település
A ű és módja
Összesen
Tá hő
Villamos-
á am
Gáz
Hagyományos
( a) üzelés
Be ekböszö mény
0
1
29
59
89
Be e yóúj alu
17
12
148
103
280
Boj
0
0
6
22
28
Fu a
0
0
21
35
56
Kisma ja
0
0
26
38
64
Komádi
1
3
110
74
188
Kö összakál
0
0
11
34
45
Mezőpe e d
0
0
16
14
30
Nagyke eki
0
0
2
57
59
Told
0
0
1
16
17
Váncsod
0
0
25
31
56
Zsáka
0
0
37
43
80
Összesen:
18
16
432
526
992
Fo ás: Sajá sze kesz és
Ezzel szemben Nagyke eki községében a legjellemzőbb ű ési módnak a hagyományos
üzelés bizonyul 97 százalékkal, a gáz ű és használók a ánya mindössze 3 százalék.
Az ada so okból ehá jól lá ha ó, hogy bizonyos ű és ípusok el e jedése kizá ólag
á osi jellegű elepüléseken alálha ó, például a á ű és, alamin az is, hogy a gáz- és
hagyományos ű és mind a á osi, mind a alusi elepüléseken a legmegha á ozóbb
jelen őségű, azonban nem azonos a ányban an jelen az egyes elepülés ípusokon. Míg
a á osi ház a ások 52-58 százaléka a gáz ű és használja, ez 10-15 százalékkal öbb
ház a ás jelen , min a egyes üzelés használók a ánya, addig alun, bá a
gázin as uk ú a szin e mindenki számá a elé he ő lenne, a hagyományos üzelésű
echnológiák dominánsak. A ábláza ban sze eplő ada ok az ek i alens helye esí és
szempon jából az jelen ik, hogy míg a á osok lakói a ű és módjának
meg álasz ásako a gáz ű és p e e álják, addig a alusi ház a ások a egyes üzelés .
De ajon mi az oka ennek a szigni ikáns különbségnek? Az elkö e kezőkben e e a
ké dés e p óbálunk álasz kapni, az ada ok o ábbi izsgála á al.
308 METSZETEK 2014/1. szám
Fogyasz ói p e e encia-so end
Az előzőekben megalko uk az ek i alens helye esí és ogalmá , és a ku a ás ada ai
elhasznál a megállapí o uk, hogy a é ség ház a ásai, amennyiben á osi
kö nyeze ben élnek, a gáz ű és, amennyiben alun, úgy a egyes üzelés álasz ják a
lehe séges ek i alens ene giaho dozók szempon jából a ű és ekin e ében. De ajon
mié alálkozunk a p e e enciák szigni ikáns különbségé el a elepülés ípusoka
izsgál a? Mi lehe az oka annak, hogy á oson és alun a p e e enciák elcse élődnek?
Ennek meg álaszolásá a ekin sük á a kö e kező ábláza o , amely a ku a ásban
sze eplő elepülések és a közüzemi számlák endezésének nehézségei közö i
kapcsola o kí ánja el á ni.
3. ábláza : Milyen meg e helés jelen a elepüléseken élő ház a ások számá a az
ene giaköl ségek edezése?
nem jelen
jelen ős
e he
el iselhe ő,
eddig ud ák
ize ni
csak nagy
nehézségek á án
udják a számláka
ki ize ni
olyko 2-3
hónapos
késésben is
annak
jelen ős
a ozásuk
an
ő
%
ő
%
ő
%
ő
%
ő
%
Be ekböszö mény
7
8
31
35
42
47
6
7
3
3
89
Be e yóúj alu
33
12
131
47
98
35
13
5
4
1
279
Boj
1
4
8
29
10
36
9
32
0
0
28
Fu a
1
2
15
27
27
48
9
16
4
7
56
Kisma ja
3
5
23
36
31
48
5
8
2
3
64
Komádi
11
6
91
48
63
34
16
9
7
4
188
Kö összakál
3
7
17
38
16
36
7
16
2
4
45
Mezőpe e d
3
10
13
43
11
37
3
10
0
0
30
Nagyke eki
1
2
5
9
12
21
11
19
28
49
57
Told
0
0
7
44
9
56
0
0
0
0
16
Váncsod
6
11
9
16
17
30
7
13
17
30
56
Zsáka
8
10
42
53
22
28
8
10
0
0
80
77
8
392
40
358
36
94
10
67
7
988
Fo ás: Sajá sze kesz és
Az ada ok elemzéséből lá ha ó, hogy á osi elepüléseken a álaszadók öbbsége
számá a „nem jelen jelen ős e he ” agy „el iselhe ő” e he jelen a közüzemi
számlák ize ése, míg a al akban élő ház a ások öbbsége csak nagy nehézségek á án
udja a számláka ki ize ni, agy má há alékosak. A alun élők okozo abb
elszegényedésé alá ámasz ja az MTATK Gye mekszegénység-ku a ó Csopo 2012-es
elemezése is. A Be e yóúj alui kis é ség elepüléseihez szegénység kockáza i kódoka
Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e
épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 309
endel ek, melyek az MTA Regionális Ku a ó Közpon ja ál al számí o é ékek,
melyek a szegénység mé éké jelző ípusképző mu a ók, ahol a szegénység
kockáza ának legmagasabb oka a 10-es. A izsgála ból kide ül , hogy a Be e yóúj alui
kis é ség elepüléseinek 63 százaléka 8-10-es szegénységi kockáza ú, a elepülések
közül a á osi elepüléseknek kisebb, 4-6-os a szegénység kódja, míg a alusi
elepülések nagyobb kockáza i kóddal, 8-10 endelkeznek. Mind a sajá , mind pedig a
Gye mekszegénység-ku a ó Csopo ku a ásai alá ámasz ják ehá , hogy a é ség
elepülés ípusai közül a al ak szegényebb jö edelemi helyze ben annak, min a
á osok ház a ásai.
A ház a ások jö edelmi helyze e ha ással an azok ogyasz ási szokásai a is, így a
ház a ások ene gia ogyasz ási módjai a, p e e enciái a is. Joggal el é elezhe jük, hogy
nem ol éle len, amiko a elepülések és a ű ésihez elhasznál ene gia o ások
izsgála ako a a az e edmény e ju o unk, hogy a al ak ház a ásai jobban
p e e álják a egyes üzelés , min a gáz ű és . Úgy is mondha nánk, hogy a szegénység
és a ű és módja közö kapcsola o el é elez ünk, ille e, hogy a hagyományos ű és
a ánya a kis é ség egy ado elepülésén jól jellemzi a elepülésen élők jö edelmi
szegénységé . Sej ésünk igazolásá a izsgáljuk meg a ku a ásban ész e ő ház a ások
ű ésmódjá és a közüzemi számlák ize ési nehézségé összegző ke esz ábla ada ai .
4. ábláza : A közüzemi számlák ize ésének nehézsége és a ház a ások
ű ésmódjai közö i kapcsola
Nem okoz
nehézsége
Nehézsége
okoz
Há alékos
Összesen
Tá hő
0
0
18
18
Villamosá am
16
0
0
16
Gáz
211
216
5
432
Hagyományos
üzelés
0
0
526
526
Összesen
227
216
549
992
Fo ás: Sajá sze kesz és
A ábláza ada aiból lá ha juk, hogy a há alékosok 96%-a hagyományos üzeléssel ű ő
ház a ások közül ke ül ki. A számla ize és nehézsége és a ű ési módok álasz ása
közö ennálló ok-okoza i kapcsola meglé ének igazolásá a χ2 p óbá égez ünk az
é ékeken, melynek e edménye isszaigazol a a szigni ikáns kapcsola o . A kapo
e edmények úgy é elmezhe ők, hogy a szegényebb ház a ások olyan ek i alens
helye esí ő ke esnek a ű ésük megoldásá a, mely alamilyen mé ékben csökken i a
ha i jellegű endsze es ezsikiadásaika , bizonyos mé ékig ügge lení i őke a
közüzemi kiadások egy észé ől. Az mondha juk ehá , hogy a ogyasz ók a
szükségle eik kielégí ésé e szolgáló ek i alens helye esí őke p e e encia-so endbe
állí ják, és a jö edelmi helyze ük ől üggően álasz anak belőlük, hogy azok a lehe ő
legnagyobb „ ügge lensége ” jelen sék a számuk a a endsze es kiadásokkal szemben.