Az adósság-paradoxon és az ekvivalens helyettesítésre épülő fogyasztói preferencia-sorrend és hierarchia

BÁNFALVI GYŐZŐ Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia Be eze és „A ilág szegénységének öbbsége u ális égiókban él” (Ko ách 2010:119), Eu ópa számos égiójában pedig egisz ál jelenség a idéki szegénység nö ekedése, igaz el é ő okok kö e kez ében, más-más o mákban és nagyságban. Így an ez Magya o szágon is, ahol a endsze ál ás kö e ő é izedekben lezajlo poli ikai és á sadalmi olyama ok kö e kezében a idék olyama osan esz e e el á sadalmi in eg áló sze epé mind gazdasági, mind kul u ális szempon ból. Mélyszegénység, gye mekszegénység, diszk imináció, e nikai kon lik usok, szeg egáció, bűnözés, a á sadalmi mobili ás hiánya, a ós munkanélküliség, iskoláza lanság, anal abe izmus mind-mind napjaink idéken zajló á sadalmi olyama aihoz kapcsolódó azon ogalmak, melyek jól mu a ják, hogy a idéki szegénység a magya á sadalom legége őbb, megoldás a á ó p oblémája (Ko ách 2010). A p obléma nagyságá é zékel e i, hogy ha százeze kö üli népesség él a leg osszabb helyze ű ge ósodó al akban (Ko ács K. 2005). To ábbi min egy há omszázeze ő lakik a má elö egede agy ö idesen elö egedő elepüléseken, és míg az EU 27 agállamában az e ő eljesen idékies é ségek éle szín onala az uniós á lag 61,7 %-á é i el, magya iszonyla ban ez az é ék 38,7 % (Csa á i 2007). A dep i áció ál alában meg osz o ságo , hiány jelen , az anyagi ja ak ól aló meg osz o ság pedig maga a szegénység. A minimális jö edelemmel endelkezők a ányának megha á ozása öbb éleképpen ö énhe , minden ese ben egy ún. szegénységi küszöb segí ségé el. Ez ö énhe objek í abszolú agy objek í ela í módon, ille e szubjek í en is (Czibe e 2012). Az objek í abszolú szegénységi küszöbök közül a leginkább használ és isme a lé minimum, amely az egysze ű „ izikai e őnlé ” és a „ á sadalmi e őnlé ” enn a ásához szükséges ja ak nagyon szűk kö e (Czibe e 2012). Az objek í ela í koncepciók iszon a jö edelmi szegénység ela í ol á a épí enek, agyis a személyes jólé i helyze e a á sadalom mindenko i á lagos jólé i szín onalához mé ik (Czibe e 2012). Az objek í ela í szegénységi megközelí ésen alapuló elmé ések sze in a szegénységi küszöb megközelí őleg az egy ő e ju ó nemze i jö edelem 66%-a kö üli szin en húzha ó meg, az o szágos á lagke ese 60%-ánál (Czibe e 2012). Mindez az is igazolja, hogy a szegénységi küszöb mindig az ado á sadalom ál alános szin jé ől ügg. Más megközelí ésben 302 METSZETEK 2014/1. szám pedig a szegénységi ha á az á lagjö edelem agy a mediánjö edelem 50 agy 60 százalékában is megállapí ha ó. Ez a megközelí és ki álóan alkalmas a nemze közi összehasonlí ások a is, me az ejezi ki hansúlyozo an, hogy a szegénység a á sadalom á lagos helyze é ől mé á olság, és az ado á sadalom jólé i szin jéhez iszonyí o elma adás (Czibe e 2012). A ela í szegénység jellemzője a dep i ál állapo , melyben a ház a ások nem képesek egy időpon ban minden szükségle üke edezni, agyis kiadásaik kiegyenlí ésének egy észé megp óbálják á csopo osí ani, és egy későbbi időpon ban endezni, így adósságuk, há alékuk kele kezik. A ela í szegénység ehá jól szemlél e he ő a endsze es közüzemi kiadásokban jelen kező adósságok izsgála á al. A közüzemi há alékossággal a hazai á sadalomku a ás csupán a endsze ál ás u án kezde in enzí ebben oglalkozni, e ől kezd e é ől-é e nö ekszik a szakadék a á sadalom első és alsó decilise közö jö edelmi szempon ból (Bé es 2012), miközben jelen ően meg ál ozik a ház a ások kiadási oldala, annak sze keze e és a ányai is. Míg a endsze ál ás megelőzően a ház a ások jö edelmüknek á lagosan 10%-á o dí o ák a lakha ással kapcsola os kiadások a, addig a á sadalmi ál ozásoka kö e ően ez az é ék 2000- e má 18%- a, míg 2012- e 25%- a nö ekede . A el ázol százalékos nö ekedésnél is beszédesebbek azonban az ugyanazon időszak a ona kozó konk é számada ok, így míg az egy ő e ju ó lakha ási jellegű kiadások 2000-ben é es szin en 70.836 F - a úg ak, addig 2012-ben ugyanezen kiadások 207.040 F -o e ek ki, ehá a 2000-es kiadások 2012- e 2,9-sze esé e nő ek. A jö edelmi oldalon ugyanebben az időszakban az á lagjö edelmek a 2000-es 390.204 F - ól 2012- e 1.006.620 F - a nö eked ek, amely 2,6-szo os nö ekedés jelen , és amely a jö edelmek nö ekedésnek elma adásá jelen i a lakha ási kiadások nö ekedéséhez képes . A p obléma az igazi a cá azonban akko mu a ja meg, ha nemcsak az á lagjö edelem nö ekedésé izsgáljuk, hanem a á sadalmi különbségek e is p óbálunk u alni, így az alsó decilis jö edelem ál ozásá is meg izsgáljuk. Az alsó decilisbe a ozók 2000-ben ne ó 128.016 F jö edelemhez ju o ak, míg 2012-ben 261.840 F -hoz, a nö ekedés 2,04- sze es, azonban nemcsak a nö ekedés a ányának az á lagjö edelemhez képes i elma adása beszédes, hanem az is, hogy míg 2000-ben az alsó decilis jö edelmének 55%-á e ék ki az egy ő e ju ó lakha ási kiadások, addig 2012-ben ugyanezen kiadásoka a jö edelmük 79%-ban edez e (TÁRKI 2012). Tehá a lakha ási kiadások, azok okoza os nö ekedése és a jelen ős jö edelemkülönbségek mia az alsó jö edelmi szegmensben élők számá a a endsze ál ás ó a jelen ős és okoza os nö ek ő e he okoz ak. A 2008-as gazdasági álság az amúgy sem úl előnyös olyama oka o ább on o a azzal, hogy a omló o in á olyamok melle a de izahi elekkel é in e jö edelmi középosz ály a is egy e nagyobb ehe kén nehezednek az ilyen jellegű kiadások. Különösen nehéz helyze ben annak az egyedülállók, hiszen egy lakás ű ési és ilágí ási köl ségei ál alában ügge lenek a lakók számá ól, a KSH elmé ése sze in 2010-ben a ia al és középko ú egyedülállók a jö edelmük 33%-á , az idős egyedülállók 32%-á , a gye meküke egyedül ne elő szülők pedig 28%-á köl ö ék lakás enn a ással kapcsola os kiadások a. Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 303 A közüzemi há alékok kö ül kialakul gondoka közép- és hosszú á on o ábbmélyí i, hogy a izsgál időszak magya ko mányainak ene giapoli ikája gyak an hely elen álaszoka ado azok a a globális ene ge ikai kihí ások a, melyek az ene giaha ékonyság nö elésének, agy a megújuló ene gia o ások nagyobb a ányú elhasználásának i ányában igényelnének lépéseke (Bé es 2012). A ko á s dep i ációs ku a ások az egyének és családjaik éle kö ülmény-jegyeinek összességéből indul ak ki (Czibe e idézi Townsende 2012). Ezek a dep i ációs koncepciók annak jelen őségé hangsúlyoz ák, hogy „az egyén helyze e nemcsak jö edelme nagyságá ól ügg, hanem éle kö ülményei ől, éle módjá ól, ogyasz ási s ílusá ól és aspi ációi ól is” (Czibe e 2012:33). A dep i ál kö nyeze ha ással an a ogyasz ás a, az Engel ö ény sze in a jö edelmek nö ekedésé el csökken az élelmisze ek e, ugyanakko nö ekszik az ipa cikkek e és a szolgál a ások a o dí o kiadások a ánya. A szűkös jö edelem o ások meg ál oz a ha ják a ház a ások ene gia ogyasz ási szokásai is, a közüzemi szolgál a ások ól aló ügge lenedés i ányába ha a. Ezen olyama ok jobb megisme ésé űz em ki célul anulmányomban, melynek so án bemu a om az , hogy a ház a ások ek i alens helye esí őkön ke esz ül is megoldha ják ene giaszükségle eike . A szegényebb kis elepülések lakóinak jelen ős hányada a közüzemi díjak ól ö énő ügge lenedése kö e kez ében az ene gia ogyasz ás jelen ős észé nem közüzemi szolgál a ások ke e ében oldja meg, mégis jellemzőbb ájuk a közüzemi há alékosság, min a á osi elepülések e. A ku a ás A izsgála egy 2012-es Be e yóúj alui kis é ségben el égze ké dőí es ku a ás másodelemzésé e épül, az e ede ei ku a ás egy adósságkezelési p ojek zá ó anulmányához (Bé es Csaba - Kis é ségi Kilábalás) készül , melynek célja, hogy ja asla o egyen az adósságcsapda elke ülésé e. A ké dőí es ku a ás a kis é ség lakosságának 1000 ős min áján égez ék el. A min a é eli eljá ás so án a elepülések ki álasz ása, és az egyes elepüléseken a megké deze ek számának megha á ozása a elepülések lakosságszámának igyelembe é elé el é egze eljá ással ö én . Az egyes elepüléseken belül a megké deze ek min ába ke ülése nem éle lensze űen ö én , hanem a p ojek so án az adósságkezelésben é in e célcsopo be onásá al ö én , így a min a nem alószínűségi a kis é ség lakosságá a néz e. Az ada el é el 2012 augusz usában ö én és a p ojek ben oglalkoz a o adósságkezelési anácsadók égez ék el. Mi el jelen izsgála á gya a dep i ál közegben lejá szódó, a ház a ások ene gia ogyasz ásá al kapcsola os jelenségek izsgála a, így a el e min a alkalmas azok elemzésé e. A ku a ás el é elének időpon jában a s a isz ikai kis é ség e üle e egybeese a közigazga ási kis é ség, egyben a p ojek e üle é el (29 elepülés). Időközben azonban a közigazga ási egység, e üle i nagyság ekin e ben (25 elepülés) el ál a s a isz ikai kis é ség ől, az új közigazga ási e üle i egység ne e já ás le . A anulmány so án alálkozha unk, mind a kis é ség, mind pedig a já ás megne ezéssel is annak 304 METSZETEK 2014/1. szám ügg ényében, hogy a izsgála szempon jából melyik e üle i nagyság megemlí ése adek á . Helyszín A Biha a magya ö énelem olyamán kiemel jelen őséggel bí , azonban a XX. századi ö énelmi és gazdasági események ha ásá a a kis é ség egyike le a leghá ányosabb helyze űeknek. Ennek leg őbb okai a ö énelmi közpon - és kapcsola endsze el esz ésében, au ópályák, gyo s o galmi u ak hiányában, a munkanélküliségben, a a ós és öbbgene ációs szegénységben, a szakképze ia alok el ándo lásában, az elö egedésben, a őkeszegénységben ke esendők. A é ség alap e ően mezőgazdasági jellegű, ahol a e melés-é ékesí és összhangja e ősen megbomlo . Az ipa osodo ság szin je alacsony, annak sze keze e ko sze ű len, a echnológiák jó ész ela ul ak, gyenge állalkozói ak i i ás jellemzi, a állalkozók jelen ős észe kénysze állalkozó, akik őkeszegények, inno áció a kép elenek. A szolgál a ói szek o szín onala és a é ség éle minőség-mu a ói is messze elma adnak az o szágos á lag ól. A é ség nem biz osí onzó gazdasági kö nyeze e a kül öldi be ek e ések számá a. A é ség közigazga ási közpon ja Be e yóúj alu, melyben o ábbi ké kisebb onzáskö ze el bí ó kis á os Komádi és Biha ke esz es alálha ó. Al öldi iszonyla ban a é ség é sze keze i ek ése ked ező, hiszen mind észak-déli, mind kele -nyuga i i ányú o szágos, ille e nemze közi jelen őségű őú onalak alálkoznak (42-es, 47-es őu ak). Ugyanakko a közu ak sű űsége a é ségben jelen ősen elma ad a égiós és az o szágos é ékek ől (81%). A közlekedési szempon ból megha á ozó helyze ben lé ő és ebből adódó jelen ős anzi o galommal endelkező é ség megközelí he ősége sem gyo s o galmi ú , sem au ópálya é én nem biz osí o . A elepülési in as uk ú á a jellemző, hogy az i ó íz eze ékbe bekapcsol lakások száma az o szágos é ékhez közeli, 88%-os, míg a közcsa o na hálóza ba bekapcsol lakások a ánya jelen ősen elma ad az o szágos ól (67%), csupán 25 százalékos. A é ség u ális jellegéből akad, hogy a á ű ésbe be on lakások a ánya nem é i el az o szágos á lag 1/5-é , míg az in okommunikációs eszközök ekin e ében meg elelően le ede . Az el ándo lás mé éke igen jelen ős, elsőso ban a ia al, jól képze munkae ő megy el a é ségből. A há ányos helyze ű családokban a második-ha madik gene áció szüle ik bele a munkanélküliségbe. Ko csopo os megoszlásban a 18 é ala iak a ánya magasabb, míg a munkaképes ko úak és az idősek a ánya alacsonyabb az o szágos á lagnál. Ebből kö e he ő, hogy a ia alok el ándo lása jellemző a é ség e. Az ak í ko úak a ánya a elepülések dön ő öbbségében még ma is meghaladja a 60 százaléko , ami az mu a ja, hogy a népesség demog á iai sze keze e még nem o zul el jó á ehe e lenül, s ez számo e ő helyi humáne ő o ás jelen a jö őbeli gazdasági elemelkedés számá a, ugyanakko a há ányos helyze űek ( öbbségében omák) alacsony iskolai égze sége, szociokul u ális helyze e jelen ős há ány jelen a helyi munkae őpiacon. A é ségen belüli sajá os népesség-mozgás jellemzi, hogy bizonyos lakosságcsopo ok, amelyek egzisz enciális okokból lakóhelye kény elenek ál ani, a kisebb, alacsonyabb megélhe ési köl ségű lakókö nyeze i ányába mozognak. Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 305 A e melőszö e keze ek és a melléküzemágaik összeomlása u án a al akban ö edéké e ese issza a be öl he ő ü es álláshelyek száma, és miu án a helyi állalkozások őkee eje a leg öbb ese ben maximum a köz e len család agok oglalkoz a ásá a elegendő, így a elepülési önko mányza ok ál ak a legnagyobb oglalkoz a ó á. Melle ük a ke eskedelemben, a műanyag- és a ex ilipa ban an jelen ősebb oglalkoz a ás. A lakosság nagy észe azonban mik o- és kis állalkozókén , mezőgazdasági állalkozókén , családi gazdálkodókén agy ős e melőkén p óbál boldogulni, ezek sok ese ben kénysze állalkozások. A munkanélküliségi á a a s a isz ikai ada ok alapján a kis é ségben az o szágos á lag öbb min ké sze ese és a égiós á lag ele an. Azonban a alós munkanélküliség ennél is magasabb. Az ak í ko ú oma lakosság öbbsége munkanélküli, a oglalkoz a o ak zömmel az alacsony jö edelmezőségű szek o okban dolgoznak. A kis é ség há ányos helyze é mu a ja, hogy a segélyeze ek számá ekin e o szágosan az elsők közö an. Ennek okai, hogy a mélyszegénységben élő, sok ese ben de ianciák ól szen edő családok száma magas, ille e ezen családok öbbsége a ömeges munkanélküliség és a kilá ás alan éle helyze mia a passzí szociálpoli ikai eszközökből aló megélhe és e endezkede be. A különböző nyugdíj és nyugdíjsze ű ellá ásban is az o szágos á lag ele észesülnek. Magas o ábbá az idősko úak já adékában, hozzá a ozói nyugdíjban észesülő lakosok a ánya, alamin a ko á be öl ö és a ko ha á ala i okkan sági nyugdíjasok száma. A leg öbb ellá ás összege alacsonyabb, min az o szágos á lag, o ább nehezí e az idősko úak megélhe ésé . Nagyon magas azok a ánya is, akik ko ábban nem sze ez ek meg elelő szolgála i idő - például napszámoskén dolgoz ak-, ezé nem jogosul ak az ellá ások a. A gye mekszegénység mé éké ől e üle i szin en á ogó képe ad a kiegészí ő családi pó léko igénybe e ők száma. A ámoga o családok száma közel ké sze ese az o szágos á lagnak. Magas a endkí üli gye mek édelmi ámoga ásban észesülők száma is. A lakás enn a ási ámoga ási ada ok izsgála a alapján lá ha ó, hogy csakúgy, min számos más ju a ás és segély ese ében, az o szágos á lago jó al meghaladó a ányban annak a ámoga ásban észesülő személyek. A munkanélküliség, a ossz éle kö ülmények, alamin az elö egedés kö e kez ében a é ségben lakók az o szágos á lagnál osszabb egészségi állapo ban annak, a ossz jö edelmi iszonyok mia leg öbbjük közgyógyellá ásban észesül. A já ás közpon jában, Be e yóúj aluban működik a á osi önko mányza ál al üzemel e e G ó Tisza Is án Ko ház, amely a megyeszékhelyen (Deb ecen) kí üli egye len já ó- és ek őbe eg ellá ó in ézmény. A házio osi ellá ás minden elepülésen biz osí o , jellemzően állalkozásba ad a. Önálló házi gye meko osi ellá ás iszon a elepülések jelen ős észén nem megoldo , a édőnői ellá ás azonban igen. 306 METSZETEK 2014/1. szám Az ek i alens helye esí és Minden ház a ás sajá szükségle ének kielégí ésé e ene gia o ás ogyasz , például ű éshez – kazánban á ége , ilágí ás a - elek omos á ammal izzó ége . Egy-egy ene gia o ás öbb szükségle kielégí ésé e is szolgálha , így ugyanazzal a gázzal ű he ünk, őzhe ünk, míg a illamosá ammal ű he ünk, ilágí ha unk és őzhe ünk is. A o ábbi elemzés megkönnyí éséhez é demes be eze nünk az ek i alens helye esí he ők ogalmá , amely olyan ene gia o ások csopo já jelen i, melyek egy szükségle ugyanolyan, agy nagyon hasonló minőségben ö énő kielégí ésé e alkalmasak. Lé ezésük ese én a ogyasz ó dön he a ól, hogy szükségle é melyik ek i alens helye esí ő el oldja meg. Fon os hangsúlyozni, hogy önmagában a ki ál ha óság nem eszi az ado ene gia o ásoka egymás ek i alens helye esí ői é, el é el a szükségle hasonló minőségű kielégí ése is, például a ilágí ás a alkalmas elek omos á amnak nem ek i alens helye esí ője a gye yaége és, me a ilágí ás szükségle é nem azonos mé ékben képesek kielégí eni. A hasonló minőségű szükségle -kielégí és ellenben nem jelen i au oma ikusan az , hogy az ek i alens helye esí ők elhasználásako nem lehe nek a ha ékonyságuka ekin e jelen ős különbségek. 1. ábláza : Példák ek i alens helye esí és e Szükségle Ek i alens helye esí ők Fű és 1. Közpon i ű és 2. Gáz 3. Villamosá am 4. Vegyes üzelés Világí ás 1. Villamosá am Fo ás: Sajá sze kesz és Vajon é demes-e meg izsgálni az , hogy egyes elepülések ház a ásai szükségle eik kielégí éséhez milyen ek i alens helye esí őke alkalmaznak? E e a kapcsola a p óbál am álasz adni akko , amiko a é ségben izsgál elepülések és az o élő ház a ások ű ési módjai gyűj ö em össze. A kapo ábláza ban sze eplő ada ok (2. ábláza ) kié ékeléseko szemmel lá ha ó különbsége alálunk a á osias és alusi elepülések közö , ennek ma káns demons álásá a hasonlí suk össze Be e yóúj alu (17.098 ő), min á os és Nagyke eki (1.349 ő), min község ada so á . Lá ha ó, hogy a Be e yóúj aluban lé ő ház a ások jelen és észe, 53 százaléka gáz ű éssel, 37 százaléka egyes üzeléssel, 4 százaléka elek omos á ammal oldja meg a ű és , abszolú á osi jellegze essége kép isel a á ű és 6 százalékos jelenlé e Be e yóúj aluban. Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 307 2. ábláza : A ház a ások milyen o mában oldják meg a ű ésüke az egyes elepüléseken? Település A ű és módja Összesen Tá hő Villamos- á am Gáz Hagyományos ( a) üzelés Be ekböszö mény 0 1 29 59 89 Be e yóúj alu 17 12 148 103 280 Boj 0 0 6 22 28 Fu a 0 0 21 35 56 Kisma ja 0 0 26 38 64 Komádi 1 3 110 74 188 Kö összakál 0 0 11 34 45 Mezőpe e d 0 0 16 14 30 Nagyke eki 0 0 2 57 59 Told 0 0 1 16 17 Váncsod 0 0 25 31 56 Zsáka 0 0 37 43 80 Összesen: 18 16 432 526 992 Fo ás: Sajá sze kesz és Ezzel szemben Nagyke eki községében a legjellemzőbb ű ési módnak a hagyományos üzelés bizonyul 97 százalékkal, a gáz ű és használók a ánya mindössze 3 százalék. Az ada so okból ehá jól lá ha ó, hogy bizonyos ű és ípusok el e jedése kizá ólag á osi jellegű elepüléseken alálha ó, például a á ű és, alamin az is, hogy a gáz- és hagyományos ű és mind a á osi, mind a alusi elepüléseken a legmegha á ozóbb jelen őségű, azonban nem azonos a ányban an jelen az egyes elepülés ípusokon. Míg a á osi ház a ások 52-58 százaléka a gáz ű és használja, ez 10-15 százalékkal öbb ház a ás jelen , min a egyes üzelés használók a ánya, addig alun, bá a gázin as uk ú a szin e mindenki számá a elé he ő lenne, a hagyományos üzelésű echnológiák dominánsak. A ábláza ban sze eplő ada ok az ek i alens helye esí és szempon jából az jelen ik, hogy míg a á osok lakói a ű és módjának meg álasz ásako a gáz ű és p e e álják, addig a alusi ház a ások a egyes üzelés . De ajon mi az oka ennek a szigni ikáns különbségnek? Az elkö e kezőkben e e a ké dés e p óbálunk álasz kapni, az ada ok o ábbi izsgála á al. 308 METSZETEK 2014/1. szám Fogyasz ói p e e encia-so end Az előzőekben megalko uk az ek i alens helye esí és ogalmá , és a ku a ás ada ai elhasznál a megállapí o uk, hogy a é ség ház a ásai, amennyiben á osi kö nyeze ben élnek, a gáz ű és, amennyiben alun, úgy a egyes üzelés álasz ják a lehe séges ek i alens ene giaho dozók szempon jából a ű és ekin e ében. De ajon mié alálkozunk a p e e enciák szigni ikáns különbségé el a elepülés ípusoka izsgál a? Mi lehe az oka annak, hogy á oson és alun a p e e enciák elcse élődnek? Ennek meg álaszolásá a ekin sük á a kö e kező ábláza o , amely a ku a ásban sze eplő elepülések és a közüzemi számlák endezésének nehézségei közö i kapcsola o kí ánja el á ni. 3. ábláza : Milyen meg e helés jelen a elepüléseken élő ház a ások számá a az ene giaköl ségek edezése? nem jelen jelen ős e he el iselhe ő, eddig ud ák ize ni csak nagy nehézségek á án udják a számláka ki ize ni olyko 2-3 hónapos késésben is annak jelen ős a ozásuk an ő % ő % ő % ő % ő % Be ekböszö mény 7 8 31 35 42 47 6 7 3 3 89 Be e yóúj alu 33 12 131 47 98 35 13 5 4 1 279 Boj 1 4 8 29 10 36 9 32 0 0 28 Fu a 1 2 15 27 27 48 9 16 4 7 56 Kisma ja 3 5 23 36 31 48 5 8 2 3 64 Komádi 11 6 91 48 63 34 16 9 7 4 188 Kö összakál 3 7 17 38 16 36 7 16 2 4 45 Mezőpe e d 3 10 13 43 11 37 3 10 0 0 30 Nagyke eki 1 2 5 9 12 21 11 19 28 49 57 Told 0 0 7 44 9 56 0 0 0 0 16 Váncsod 6 11 9 16 17 30 7 13 17 30 56 Zsáka 8 10 42 53 22 28 8 10 0 0 80 77 8 392 40 358 36 94 10 67 7 988 Fo ás: Sajá sze kesz és Az ada ok elemzéséből lá ha ó, hogy á osi elepüléseken a álaszadók öbbsége számá a „nem jelen jelen ős e he ” agy „el iselhe ő” e he jelen a közüzemi számlák ize ése, míg a al akban élő ház a ások öbbsége csak nagy nehézségek á án udja a számláka ki ize ni, agy má há alékosak. A alun élők okozo abb elszegényedésé alá ámasz ja az MTATK Gye mekszegénység-ku a ó Csopo 2012-es elemezése is. A Be e yóúj alui kis é ség elepüléseihez szegénység kockáza i kódoka Bán al i Győző – Az adósság-pa adoxon és az ek i alens helye esí és e épülő ogyasz ói p e e encia-so end és hie a chia 309 endel ek, melyek az MTA Regionális Ku a ó Közpon ja ál al számí o é ékek, melyek a szegénység mé éké jelző ípusképző mu a ók, ahol a szegénység kockáza ának legmagasabb oka a 10-es. A izsgála ból kide ül , hogy a Be e yóúj alui kis é ség elepüléseinek 63 százaléka 8-10-es szegénységi kockáza ú, a elepülések közül a á osi elepüléseknek kisebb, 4-6-os a szegénység kódja, míg a alusi elepülések nagyobb kockáza i kóddal, 8-10 endelkeznek. Mind a sajá , mind pedig a Gye mekszegénység-ku a ó Csopo ku a ásai alá ámasz ják ehá , hogy a é ség elepülés ípusai közül a al ak szegényebb jö edelemi helyze ben annak, min a á osok ház a ásai. A ház a ások jö edelmi helyze e ha ással an azok ogyasz ási szokásai a is, így a ház a ások ene gia ogyasz ási módjai a, p e e enciái a is. Joggal el é elezhe jük, hogy nem ol éle len, amiko a elepülések és a ű ésihez elhasznál ene gia o ások izsgála ako a a az e edmény e ju o unk, hogy a al ak ház a ásai jobban p e e álják a egyes üzelés , min a gáz ű és . Úgy is mondha nánk, hogy a szegénység és a ű és módja közö kapcsola o el é elez ünk, ille e, hogy a hagyományos ű és a ánya a kis é ség egy ado elepülésén jól jellemzi a elepülésen élők jö edelmi szegénységé . Sej ésünk igazolásá a izsgáljuk meg a ku a ásban ész e ő ház a ások ű ésmódjá és a közüzemi számlák ize ési nehézségé összegző ke esz ábla ada ai . 4. ábláza : A közüzemi számlák ize ésének nehézsége és a ház a ások ű ésmódjai közö i kapcsola Nem okoz nehézsége Nehézsége okoz Há alékos Összesen Tá hő 0 0 18 18 Villamosá am 16 0 0 16 Gáz 211 216 5 432 Hagyományos üzelés 0 0 526 526 Összesen 227 216 549 992 Fo ás: Sajá sze kesz és A ábláza ada aiból lá ha juk, hogy a há alékosok 96%-a hagyományos üzeléssel ű ő ház a ások közül ke ül ki. A számla ize és nehézsége és a ű ési módok álasz ása közö ennálló ok-okoza i kapcsola meglé ének igazolásá a χ2 p óbá égez ünk az é ékeken, melynek e edménye isszaigazol a a szigni ikáns kapcsola o . A kapo e edmények úgy é elmezhe ők, hogy a szegényebb ház a ások olyan ek i alens helye esí ő ke esnek a ű ésük megoldásá a, mely alamilyen mé ékben csökken i a ha i jellegű endsze es ezsikiadásaika , bizonyos mé ékig ügge lení i őke a közüzemi kiadások egy észé ől. Az mondha juk ehá , hogy a ogyasz ók a szükségle eik kielégí ésé e szolgáló ek i alens helye esí őke p e e encia-so endbe állí ják, és a jö edelmi helyze ük ől üggően álasz anak belőlük, hogy azok a lehe ő legnagyobb „ ügge lensége ” jelen sék a számuk a a endsze es kiadásokkal szemben.