Valuch Tibo :
Munkásköny
Kuczi Tibo : Munkásp és – a munka kikénysze í ésének ö éne e az ipa i o adalom ól
napjainkig
L’Ha ma an-Jelenku a ó Alapí ány, Budapes , 2011 (309 oldal)
Kuczi Tibo köny e egy első pillan ás a egészen „banálisnak” űnő, hé köznapi émá
dolgoz el, ne eze esen a munka ké dései já ja kö be. Egészen pon osan az , mikén
ál ozo a munka kikénysze í ésének endje az ipa i o adalom ól egészen napjainkig.
Ebből önkén elenül adódik a ké dés: alóban kénysze -e a munka? Ha igen, mennyiben és
mié ? Lehe -e csak kénysze kén é elmezni a munká ? A sze ző á nyal és sok é ű álasz
ad ezek e a ké dések e, ámu a a a a, hogy a munka észben szükségle , az embe i lé ezés
egyik alapeleme, észben belső kénysze , a megélhe és és a lé enn a ás eszköze, észben
pedig külső kénysze á sadalmi és gazdasági é elemben. Nyil án aló az is, hogy a munka
sok éle sok éleképpen élhe ő meg, ez alap e ően az embe i e mésze ől, az egyes embe ől,
a szűkebb- ágabb á sadalmi kö nyeze ől egya án ügg. Te mésze esen ol ak és annak
olyan helyze ek, amiko a munka csak kénysze és olyanok is, amiko a munka ö ömkén is
megélhe ő, min egy aj a k ea í , alko ó e ékenység. Mindez nyil án alóan ügg a
munka állaló és a munkaadó iszonyá ól is. A sze ző ennek kapcsán ámu a a a is, hogy
ez leegysze űsí és pusz án osz ályha ckén agy a különböző á sadalmi helyze ben lé ők
állandó kon lik usakén é elmezni a munká . Hiszen a mode n munkásság kialakulása
so án ez is jelen ős á alakuláson men ke esz ül. Vál ozo a munkaadók gondolkodása, akik
a munkae ő sokáig csak „cse eszaba os” eszköznek ekin e ék. A szemléle ál ás öbbek
közö a képze munkae ő meg a ásá is szolgáló szociális ju a ások okoza os
ki e jesz ése is jelez e. A munkások oldalá ól pedig a oglalkozás e ősödő á ö ökí ése, a
gyá i kö ődés iden i áselemmé álása is az mu a ja, hogy a ulajdonos és az alkalmazo
iszonyában a lokális, munkahelyi iden i ásnak alamin a pa ia chali ásnak ko án sem
elhanyagolha ó sze epe ol .
A munka ilágának ké dései szisz ema ikusan á ekin ő sze ző észle esen elemzi a
munka égzés és a eljesí mény p oblémái is. Felhí ja a igyelme a a, hogy a
munka iszony ke e ei közö , önmagában a pusz a kénysze el nem lehe igazán
ha ékonyan nagyobb eljesí mény e ösz önözni a munkásoka . A echnikai újí ásoknak
nyil án on os sze epe ol a munka eljesí mények emelkedésében, abban, hogy a 19-20.
század olyamán jelen ősen nő a e melőmunka ha ékonysága. A e melékenység
ja ulásához szükséges ol a munkasze eze ko sze űsí ésé e, az embe i es mozgásának
op imalizálásá a, az egyes embe ek ál al el égzendő elada ok leegysze űsí ésé e, a
eljesí ménybé ezés különböző o máinak – aylo izmus, o dizmus – kialakulásá a és
el e jedésé e. A munka égzés olyama a a eljesí ményel szempon jainak meg elelően
olyama osan acionalizálódo , a munkasze eze ek kialakí ásában és működ e ésében
pedig elő é be ke ül ek a udományos eze és, sze ezés el einek gyako la i alkalmazása.
112
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
A munka égzésben egy e on osabbá ál az idő sze epe. Kuczi Tibo ennek a ö éne i és
munkaszociológiai ál ozásá köny ének egészen ki űnő ejeze ében mu a ja be. A
munka égzés olyama os acionalizálása, a echnikai újí ások alap e ően á alakí o ák a
munka égzés endjé és ü emé és nem mellesleg egészesen ellehe e lení e ék a munka
közbeni lus álkodás . Többek közö azzal, ahogy a mozdula és időelemzések e edményei
elhasznál a gyak an gépiessé e ék az embe i munka égzés is. A sze ző ennek kapcsán
elhí ja a igyelme a mode n e senyspo és a aylo izmus okonságá a, hiszen a
eljesí mény nö elése csak az ado iziológiai és echnológiai olyama op imalizálása
é én ál lehe ségessé. A ól sem szabad el eledkezni azonban, hogy a munka
acionalizálásának is annak ha á ai.
Kuczi Tibo a munká , munkasze ezés ha almi dimenzióban is é elmezi, kiemel e, hogy
a munkaadó ha almi ényező, a munkahelyeken pedig endsze in egyé elmű ha almi
iszonyok működése biz osí ják a e melés olyama osságá . A (munkahelyi)ha alom
ellenő izni, egyelmezni és ösz önözni aka , az hogy a egyelmezés és az ösz önzés agy a
ke ő kombinációja é ényesül, magá ól é e ődően az ado munkahelyi iszonyok,
helyze ek ügg énye. A lé enn a áshoz szükséges jö edelem meg e melése e mésze esen
ál alában önmagában is on os a munka állalók számá a. Nagy ké dés, hogy az el égze
munkából, igazából mennyi szükséges a lé enn a áshoz és egységnyi munkaidőből,
munkából mekko a ész szükséges a munkaköl ségeinek és a munkaadó hasznának a
ki e meléséhez. Ezeknek a ényezőknek az a ányá , a munkakul ú a és a munka égzés
echnicizál sága egya án jelen ősen be olyásolja.
Ha a munká ól ol asunk, hallunk akko ál alában ösz önösen endsze in csak a gyá i
és/ agy a nehéz izikai munká a gondolunk. Holo a mezőgazdaságban égze munka,
agy az úgyne eze , mindennapi lé enn a ás é dekében égze ep odukciós
e ékenység, ház a ás, gye mekne elés, a ház kö üli eendők ellá ása is munka, ső a
konyhai sü gölődés is ebbe a kö be a ozik. É dekes ké dés mennyi e ha nak a echnikai
újí ások a ház a ási munká a, miben és hogyan be olyásol a az o honi eendők ellá ásá a
nők ömeges bé munka állalása, ille e ez u óbbi mennyi e gyo sí o a el a ház a ási
munka és a ház a ás eze és mode nizációjá . Te mésze esen ennek is meg an a maga
sajá os belső endje, min a mezőgazdasági, pa asz i munkának, ami ugyancsak jelen ős
á alakuláson men ke esz ül az elmúl é izedek so án. A hagyományos munkasze ezés , a
munka és időszemléle é a á sadalmi és gazdasági ál ozások alaposan á o mál ák, hiszen
máskén iszonyul ehhez a sajá e ékenységének minél sike esebb megsze ezésének
logikája sze in gondolkodó és cselek ő „maga-u a pa asz ” a maga 10-15 holdas
gazdaságában, min a nagyüzemi gazdasági és munkasze eze be bekénysze í e ,
önállóságá el esz ő, éesz- aggá/mezőgazdasági munkássá le egyko i gazda, aki
munkanapjának nagyobbik észé a aylo iánus el ek sze in sze eze nagyüzemben
öl ö e, kisebb észében pedig az u ópa asz i hagyomány jegyében p óbál meg minél
sike esebb mezőgazdasági kis e melő é álni a ház áji gazdaságában. Más elől
e mésze esen a ól sem el eledkezni, hogy az 1970-es é ek ől a eze ői gene áció ál ás, az
ag o echnika ejlődése a nagyüzemi munkakul ú á is meghonosí o a a magya
mezőgazdaságban annak össze előnyé el és há ányá al együ .
113
■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■
A munkahelyek működésének a munka égzésnek szám alan embe i be olyásoló ényezője
an, a képze ség ől, a izikai e őn, a szocializáción a munka állalói habi uson, a
munka apasz ala okon á a munkások egymás közö i és a különböző eze ési szin ekhez
űződő kapcsola endsze éig. Mindezek együ esen és külön-külön is megha á ozó módon
be olyásolják a munka ilágá és annak működésé . Kuczi Tibo a munka mode n
ömeg á sadalmakban já szo sze epé is izsgálja, ámu a a a a, hogy biz onság és a
ogyasz ás sze epének a meg ál ozása öbb szempon ból is á endez e a iszonyoka s
egy aj a kul u ális ál áshoz eze e . A biz onság a aló ö ek és, ami a munka égzés
szabályozásá al az állam is be olyásol , sze es észé é ál a munka állalói
gondolkodásnak, men ali ásnak, a ogyasz ás elé ékelődése észben ez jelen i, hiszen aki
e edményesen dolgozik/jól ke es, az sike es agy legalábbis lépés a ás a képes
munka állaló is. A ogyasz ás emelle az ösz önzés új lehe őségének a kialakulásá jelen i
egy aj a sajá os belső és mik o á sadalmi külső ösz önzőkén .
Kuczi Tibo szociológiai, közgazdasági, ö éne i, an opológiai és ilozó ia
megközelí éseke , szempon oka egya án alkalmazó elemzése a munka, a munkáslé
gyako la ilag alamennyi é demi á sadalmi és gazdasági össze üggésé so a eszi. Ebben
az isme e ésben nyil án alóan nincs elegendő é a a, hogy a há om nagy éma kö é
csopo osí o 36 ejeze alamennyi ké désé észle esen á ekin sem. Az azonban
sze e ném hangsúlyozni, hogy a jelenko i magya á sadalom udományban ez a köny az
egye len, ami ilyen észle ességgel és gondola éb esz ő módon ekin i á a munka ilágának
ké dései . Nyugod szí el állí ha om, hogy ez olyan alko ás, ami nemcsak a
szakembe eknek, hanem a laikus é deklődőknek is é demes elol asni.
114