Munkáskönyv Kuczi Tibor: Munkásprés – a munka kikényszerítésének története az ipari forradalomtól napjainkig L’Harmattan-Jelenkutató Alapítvány, Budapest, 2011 (309 oldal)

Valuch Tibo : Munkásköny Kuczi Tibo : Munkásp és – a munka kikénysze í ésének ö éne e az ipa i o adalom ól napjainkig L’Ha ma an-Jelenku a ó Alapí ány, Budapes , 2011 (309 oldal) Kuczi Tibo köny e egy első pillan ás a egészen „banálisnak” űnő, hé köznapi émá dolgoz el, ne eze esen a munka ké dései já ja kö be. Egészen pon osan az , mikén ál ozo a munka kikénysze í ésének endje az ipa i o adalom ól egészen napjainkig. Ebből önkén elenül adódik a ké dés: alóban kénysze -e a munka? Ha igen, mennyiben és mié ? Lehe -e csak kénysze kén é elmezni a munká ? A sze ző á nyal és sok é ű álasz ad ezek e a ké dések e, ámu a a a a, hogy a munka észben szükségle , az embe i lé ezés egyik alapeleme, észben belső kénysze , a megélhe és és a lé enn a ás eszköze, észben pedig külső kénysze á sadalmi és gazdasági é elemben. Nyil án aló az is, hogy a munka sok éle sok éleképpen élhe ő meg, ez alap e ően az embe i e mésze ől, az egyes embe ől, a szűkebb- ágabb á sadalmi kö nyeze ől egya án ügg. Te mésze esen ol ak és annak olyan helyze ek, amiko a munka csak kénysze és olyanok is, amiko a munka ö ömkén is megélhe ő, min egy aj a k ea í , alko ó e ékenység. Mindez nyil án alóan ügg a munka állaló és a munkaadó iszonyá ól is. A sze ző ennek kapcsán ámu a a a is, hogy ez leegysze űsí és pusz án osz ályha ckén agy a különböző á sadalmi helyze ben lé ők állandó kon lik usakén é elmezni a munká . Hiszen a mode n munkásság kialakulása so án ez is jelen ős á alakuláson men ke esz ül. Vál ozo a munkaadók gondolkodása, akik a munkae ő sokáig csak „cse eszaba os” eszköznek ekin e ék. A szemléle ál ás öbbek közö a képze munkae ő meg a ásá is szolgáló szociális ju a ások okoza os ki e jesz ése is jelez e. A munkások oldalá ól pedig a oglalkozás e ősödő á ö ökí ése, a gyá i kö ődés iden i áselemmé álása is az mu a ja, hogy a ulajdonos és az alkalmazo iszonyában a lokális, munkahelyi iden i ásnak alamin a pa ia chali ásnak ko án sem elhanyagolha ó sze epe ol . A munka ilágának ké dései szisz ema ikusan á ekin ő sze ző észle esen elemzi a munka égzés és a eljesí mény p oblémái is. Felhí ja a igyelme a a, hogy a munka iszony ke e ei közö , önmagában a pusz a kénysze el nem lehe igazán ha ékonyan nagyobb eljesí mény e ösz önözni a munkásoka . A echnikai újí ásoknak nyil án on os sze epe ol a munka eljesí mények emelkedésében, abban, hogy a 19-20. század olyamán jelen ősen nő a e melőmunka ha ékonysága. A e melékenység ja ulásához szükséges ol a munkasze eze ko sze űsí ésé e, az embe i es mozgásának op imalizálásá a, az egyes embe ek ál al el égzendő elada ok leegysze űsí ésé e, a eljesí ménybé ezés különböző o máinak – aylo izmus, o dizmus – kialakulásá a és el e jedésé e. A munka égzés olyama a a eljesí ményel szempon jainak meg elelően olyama osan acionalizálódo , a munkasze eze ek kialakí ásában és működ e ésében pedig elő é be ke ül ek a udományos eze és, sze ezés el einek gyako la i alkalmazása. 112 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ A munka égzésben egy e on osabbá ál az idő sze epe. Kuczi Tibo ennek a ö éne i és munkaszociológiai ál ozásá köny ének egészen ki űnő ejeze ében mu a ja be. A munka égzés olyama os acionalizálása, a echnikai újí ások alap e ően á alakí o ák a munka égzés endjé és ü emé és nem mellesleg egészesen ellehe e lení e ék a munka közbeni lus álkodás . Többek közö azzal, ahogy a mozdula és időelemzések e edményei elhasznál a gyak an gépiessé e ék az embe i munka égzés is. A sze ző ennek kapcsán elhí ja a igyelme a mode n e senyspo és a aylo izmus okonságá a, hiszen a eljesí mény nö elése csak az ado iziológiai és echnológiai olyama op imalizálása é én ál lehe ségessé. A ól sem szabad el eledkezni azonban, hogy a munka acionalizálásának is annak ha á ai. Kuczi Tibo a munká , munkasze ezés ha almi dimenzióban is é elmezi, kiemel e, hogy a munkaadó ha almi ényező, a munkahelyeken pedig endsze in egyé elmű ha almi iszonyok működése biz osí ják a e melés olyama osságá . A (munkahelyi)ha alom ellenő izni, egyelmezni és ösz önözni aka , az hogy a egyelmezés és az ösz önzés agy a ke ő kombinációja é ényesül, magá ól é e ődően az ado munkahelyi iszonyok, helyze ek ügg énye. A lé enn a áshoz szükséges jö edelem meg e melése e mésze esen ál alában önmagában is on os a munka állalók számá a. Nagy ké dés, hogy az el égze munkából, igazából mennyi szükséges a lé enn a áshoz és egységnyi munkaidőből, munkából mekko a ész szükséges a munkaköl ségeinek és a munkaadó hasznának a ki e meléséhez. Ezeknek a ényezőknek az a ányá , a munkakul ú a és a munka égzés echnicizál sága egya án jelen ősen be olyásolja. Ha a munká ól ol asunk, hallunk akko ál alában ösz önösen endsze in csak a gyá i és/ agy a nehéz izikai munká a gondolunk. Holo a mezőgazdaságban égze munka, agy az úgyne eze , mindennapi lé enn a ás é dekében égze ep odukciós e ékenység, ház a ás, gye mekne elés, a ház kö üli eendők ellá ása is munka, ső a konyhai sü gölődés is ebbe a kö be a ozik. É dekes ké dés mennyi e ha nak a echnikai újí ások a ház a ási munká a, miben és hogyan be olyásol a az o honi eendők ellá ásá a nők ömeges bé munka állalása, ille e ez u óbbi mennyi e gyo sí o a el a ház a ási munka és a ház a ás eze és mode nizációjá . Te mésze esen ennek is meg an a maga sajá os belső endje, min a mezőgazdasági, pa asz i munkának, ami ugyancsak jelen ős á alakuláson men ke esz ül az elmúl é izedek so án. A hagyományos munkasze ezés , a munka és időszemléle é a á sadalmi és gazdasági ál ozások alaposan á o mál ák, hiszen máskén iszonyul ehhez a sajá e ékenységének minél sike esebb megsze ezésének logikája sze in gondolkodó és cselek ő „maga-u a pa asz ” a maga 10-15 holdas gazdaságában, min a nagyüzemi gazdasági és munkasze eze be bekénysze í e , önállóságá el esz ő, éesz- aggá/mezőgazdasági munkássá le egyko i gazda, aki munkanapjának nagyobbik észé a aylo iánus el ek sze in sze eze nagyüzemben öl ö e, kisebb észében pedig az u ópa asz i hagyomány jegyében p óbál meg minél sike esebb mezőgazdasági kis e melő é álni a ház áji gazdaságában. Más elől e mésze esen a ól sem el eledkezni, hogy az 1970-es é ek ől a eze ői gene áció ál ás, az ag o echnika ejlődése a nagyüzemi munkakul ú á is meghonosí o a a magya mezőgazdaságban annak össze előnyé el és há ányá al együ . 113 ■ Me sze ek ■ 2012/1. szám ■ A munkahelyek működésének a munka égzésnek szám alan embe i be olyásoló ényezője an, a képze ség ől, a izikai e őn, a szocializáción a munka állalói habi uson, a munka apasz ala okon á a munkások egymás közö i és a különböző eze ési szin ekhez űződő kapcsola endsze éig. Mindezek együ esen és külön-külön is megha á ozó módon be olyásolják a munka ilágá és annak működésé . Kuczi Tibo a munka mode n ömeg á sadalmakban já szo sze epé is izsgálja, ámu a a a a, hogy biz onság és a ogyasz ás sze epének a meg ál ozása öbb szempon ból is á endez e a iszonyoka s egy aj a kul u ális ál áshoz eze e . A biz onság a aló ö ek és, ami a munka égzés szabályozásá al az állam is be olyásol , sze es észé é ál a munka állalói gondolkodásnak, men ali ásnak, a ogyasz ás elé ékelődése észben ez jelen i, hiszen aki e edményesen dolgozik/jól ke es, az sike es agy legalábbis lépés a ás a képes munka állaló is. A ogyasz ás emelle az ösz önzés új lehe őségének a kialakulásá jelen i egy aj a sajá os belső és mik o á sadalmi külső ösz önzőkén . Kuczi Tibo szociológiai, közgazdasági, ö éne i, an opológiai és ilozó ia megközelí éseke , szempon oka egya án alkalmazó elemzése a munka, a munkáslé gyako la ilag alamennyi é demi á sadalmi és gazdasági össze üggésé so a eszi. Ebben az isme e ésben nyil án alóan nincs elegendő é a a, hogy a há om nagy éma kö é csopo osí o 36 ejeze alamennyi ké désé észle esen á ekin sem. Az azonban sze e ném hangsúlyozni, hogy a jelenko i magya á sadalom udományban ez a köny az egye len, ami ilyen észle ességgel és gondola éb esz ő módon ekin i á a munka ilágának ké dései . Nyugod szí el állí ha om, hogy ez olyan alko ás, ami nemcsak a szakembe eknek, hanem a laikus é deklődőknek is é demes elol asni. 114