METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 45
Vigyáza ! Embe ek!
Szociális és gye mek édelmi szakembe ek szakmaképének izsgála a
PAPP ESZTER* – RÁCZ ANDREA**
* Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék,
szociális munka szakos hallga ó
** Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék
Be eze és
Tanulmányunk1 p o oka í nak szán őcímé a WARNING ípusú, eszély e igyel-
mez e ő áblák ihle ék. Fon osnak a juk leszögezni, hogy nem célunk a szociális és
gye mek édelmi szakembe ek munkájának meg- és elí élése, ugyanakko sze e -
nénk k ali a í módsze an a épülő ku a ásunkkal hozzájá ulni a szakma megújí á-
sához, és az elmúl é ekben a szakma álságá ól oly a o pá beszéd oly a ásához,
alamin annak új szempon ok men én aló ema izálásához. Ku a ásunk2 húsz szo-
ciális és gye mek édelmi szakembe el készül élig-s uk u ál in e jú elemzésé e
épül. A segí ők szándékunk sze in meglehe ősen különböző e üle ől é kez ek
(családsegí ő, gye mekjólé , ámoga ó szolgála , Te üle i Gye mek édelmi Szakszol-
gála , családok á mene i o hona, ci il sze eze szociálpoli ikusa, iskolai szociális
munkás, hajlék alan ellá ásban szociális asszisz ens, mediá o , éne ), öbbségük
alkalmazo , néhányan eze ői, szakmai eze ői beosz ásúak. A szakembe ek Hajdú-
Biha megyében dolgoznak és különböző nagyságú elepülés ípuson nyúj anak szol-
gál a ásoka . A munka apasz ala oka ille ően ké ha maduk íz é e a szakmában
dolgozik, a öbbiek pályakezdők, néhány é es apasz ala al endelkeznek. A ku a ás
célja, hogy isszajelzéseke kapjunk a szociális sz é ában dolgozó szakembe ek mo-
i ációjá ól, a szakma szubjek í megí élésé ől. Vizsgál uk a szakmá ól alko o ké-
püke , a kliensek ől alko o éleményüke , az együ működésekben ejlő nehézsé-
geke és a segí őkben elme ülő e ikai dilemmáka és azok gyako la i munkában
aló eloldási lehe őségei . Ku a ási e edményeinkkel a a sze e nénk elhí ni a
szakma és a dön éshozók igyelmé , hogy az elmúl 20-30 é ala mielő kik is á-
lyosodha o olna, eszélybe ke ül a szociális és gye mek édelmi szakembe ek
1 A anulmány alapja Papp Esz e (2015) A szociális szakembe ek szakmaképe c. szakdolgoza a. Deb-
ecen: Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék, Szociális munka szak BA, konzulens:
Rácz And ea.
2 The poli ical and sociologicaluse o na a i es o ic imhoodin Eu ope and Hunga y c. Deb eceni
Egye em ál al ámoga o belső ku a ási pályáza ke e ében négy éma e üle e izsgálunk, min szociális,
gye mek édelmi, egészségügyi és igazságügyi e üle . (A ku a ás ke e ében készül in e júk közül néhá-
nya Papp Esz e szakdolgoza ához is elhasznál .)
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.hu
46 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek!
pe azí sze epe és az együ működések alapjá á sok ese ben a élelem ál , min
ahogy a szakmai é ékek is sé ülnek, így például sok ese ben a bizalmi kapcsola
épí őkö e a ekin élyel űség. Mindez oda eze , hogy a szakembe ek sokszo ma-
guk a is – a klienseikhez hasonlóan – áldoza kén ekin enek, mely olyama az
e ed ményezi, hogy a á sadalmi p oblémák a szen edés és az áldoza iság e minu-
sain ke esz ül é ékadó á álnak és magának a cselek ésnek (segí ségké és és nyúj-
ás) az indoká á és egyben igazolásá á. Ku a ások igazolják, hogy a különböző pszi-
chés p oblémák, szen edélybe egség, posz aumás s essz, k ízisek kapcsán jel-
lemző a kliensek önmaguk a áldoza kén aló ekin ése (Szabó 2011). Az áldoza i
sze ep kényelmes azonosulási lehe ősége kínál, melyben a mo ális elsőbbség a sa-
já éle en, alamin a szakmán kí ül e helyeződik. Az áldoza ok és e esek szembe-
állí ása ellehe e lení i az önmagunkkal aló szembenézés , az önk i iká .
A késő mode ni ás sajá osságai az egyes elméle ek különbözőképpen í ják le,
Bol anski és Chiapello sze in például az egyének egy e osszabb gazdasági hely-
ze be ke ülnek, lebomlanak a bü ok a ikus sze eze ek, jellemző a globális hálóza i
kapi alizmus, mely együ já a munka állalók kihasználásá al és az egyéni iden i ás
aláásásá al, a bizony alanság nö ekedésé el. Dube az au onómia nö ekedésé
hang súlyozza az in ézmények hanya lásá al pá huzamosan. Memmi sze in éle -
lensze ű é álik a szabályozás, az in ézményes működés célja az egyének alakí ása
(Rényi e al. 2014: 20–21). A közpoli ika indi idualizálódása kikénysze í i az egyedi
megoldásoka , ezzel le e hel e a segí őke a p oblémák sajá os é elmezésé el, –
sz ende dek és jól kö ülí p ocedú ák, no mák nélkül – az egyéni szen edések legi-
imálják a segí és , a segí ő pedig sajá dön ése, cselekede e egyedüli elelősségének
szen edő alanyá á, áldoza á á álik. A szakmai sike és a kuda c is egyénileg é el-
meze (Rácz 20123). A segí ői e ékenység alapja a e lexi i ás, az egyéni ö éne-
ek e és azokból le onha ó kö e kez e ések e épí e (Hegyesi – Kozma 2002; Banks
2012). „Az in ézményes p og am ehá azon a pa adox elha á ozáson nyugszik, hogy
egysze e aka ja az egyén szocializálni és szubjek umkén lé ehozni, amely ö ek és
egy elől eszül sége szül a szocializáció és az au onomizáció közö , más elől lá uk,
hogy ma a szabadság el e i ányí ja magá a szocializáció is. Az egyén au en ici ása
azonban nemcsak az au o i ásoka ké dőjelezi meg – legyen ez aká aná i, aká szü-
lői –, hanem az in ézményes p og amhoz csa lakozók ól megkö e el egyelme , oda-
adás , elhi a o ságo is. (…) Ezek a szakmák alapjaikban endülnek meg, ahogyan
kép iselőik szembesülnek a meg ál ozo kö ülményekkel, és e olyama so án ők ma-
guk is á alakulnak. Az in ézményi p og am kezde ben uni e záliskén el ogo é ékei
– gondoskodás, egyenlőség, udományos haladás – má nem képezik „a másokon ég-
ze munka” alapjá , legjobb ese ben is inkább csak egy unkcionális sze ep be öl ése-
kén , nem pedig apasz ala kén jelennek meg. (…) Az in ézményes p og am hanya lá-
sá al ehá bizonyos ha almi, alá endel ségi iszonyok is ellazulnak – lásd a aná –
3 Rácz (2012) T ocmé nyomán isme e i, hogy a gye mek kiemelése milyen in e p e ációk men én
jelen he sike a szakembe ek számá a, sok ese ben önmaguk elmen ése é dekében.
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 47
diák, o os–be eg, szociális munkás–kliens közö i egyenlő len agy aká kiszolgál a o
helyze e –, ugyanakko ezzel pá huzamosan az u alom és a kon oll új o mái jelen-
nek meg” (Rényi e al. 2014: 38–39). Fassin a segélyezés kapcsán eze i le, hogy egy-
sze e jelenik meg a szubjek i áció, min az állammal szemben egyedi alanykén
aló megjelenés és az alá e e ség, min az állam jóindula á a aló szo ulás. A segé-
lyeze ek nem a jogaik a, hanem az é demeik e és szen edésük e hi a koz a ké nek
ámoga ás , ahol szen edésük legi imi ás ad számuk a (Takács 2014: o. n.). Bol ans-
ki sze in a szánalom é zéséhez – mely elkülönül a szociális munka alapé éké ől, az
együ é zés ől – szükség an a szen edő embe ek bemu a ásá a, az kell hangsú-
lyoznia, hogy az alany szen edése egyedi, de bá ki is lehe az (Rényi 2008).
Tanulmányunkban a szakmai célok és az ISFW új de iníciójának á ekin ésé kö-
e ően – kijelöl e a szakmakép izsgála ának é elmezési ke e é – ku a ási e edmé-
nyeinke isme e jük.
Szociális munka a á sadalomban
A szociális munka kialakulásá ekin e hosszú múl a ekin issza, azonban ko-
moly ha coka kelle í niuk a segí őknek, hogy szakmakén , hi a áskén is beépül-
hessen a köz uda ba. „A ö énelem so án a szociális munka o jelenik meg, ahol a
másságba szo ul agy kénysze í e embe ek nem ö he nek ki másságukból és ennek
kö e kezményeiből szakmai segí ség nélkül” (Ka z 2009: 108). A szociális munka egy
gyako la o ien ál , soka cú e ékenység, leg őbb célja az elese ek képessé é ele
a a, hogy minél jobban kon ollálják éle üke (Lüssi 1997; Johnsson – S ensson
2005). A szakembe ek szociális kö nyeze ben élő és egymás a kölcsönösen ha ással
lé ő egyénekkel oglalkoznak, ez ejezi ki a welch-i humán öko endsze -elméle , a
ké i ányú in e akciók e mésze e sze in lehe ő é álik az egyén számá a a sike es
anzakciók le oly a ása, mi el p oblémakezelő maga a ás alkalmaz (Woods 1994).
„Az egyén belép a szociális kö nyeze különböző szin jeibe, és o cselekszik, alamin a
kö nyeze összeü közésbe ke ül az egyénnel. Ez a ké i ányú cselek és a szociális mun-
ka szak e üle e” (Woods 1994: 33–34). A szociális munka és a gye mek édelem be-
a a kozó ípusú e ékenység, állandó „ingamozgás” jellemzi az egyéni segí ség és
gondozás, alamin a közösségi elada ok közö , egy olyama , melynek so án a p i-
á sz é a p oblémái á olódnak a közsz é ába (Ka z 2009; Johnsson – S ensson
2005). „A szociális munka alapja, elada a, é elme a másik i án i elelősség állalás –
ez adja lé jogosul ságá , a szakmai e ékenység ke e ei ” (Ka z 2009: 108).
Közpon i ogalma az empowe men , mely elha almazás , képessé é el , e őssé
é el jelen , azaz a ha alom ól meg osz o ak ha alomhoz ju a ásá . Fő célja, hogy
nö elje az egyén ön endelkezési szándéká és képességé az ő é in ő hé köznapi
dolgok ele , alamin hogy minél nagyobb sze epe já sszon az éle e i ányí ásában,
kon ollálásában. Filozó iája az embe ekbe ek e e bizalmon alapul. A szociális
munka a szociális p oblémák p o esszionális megoldása (Woods 1994; Lüssi 1997;
Comp on – Galaway 1994; Hegyesi – Kozma 2002, Kozma 1994). Pincus és Minaham
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.hu
48 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek!
négy összehangol cél emel ki: 1. e ősí eni kell az egyén p oblémakezelő és -megol-
dó képességé ; 2. biz osí ani kell az összekö e és az egyén és az ő o máló szolgál-
a ások közö ; 3. biz osí ani kell a különböző o ások embe közpon ú működésé
és 4. pozi í an kell hozzáállni az állandóan ál ozó szociálpoli ikához (idézi: Woods
1994: 35).
A szociális munka globális de iníciójá 2014 júliusában ogad a el az IFSW (Szo-
ciális Munkások Nemze közi Sze eze e) nagygyűlése és az IASSW (a szociálismun-
kás-képző iskolák nemze közi szö e sége) közgyűlése. Ennek é elmében: „A szociá-
lis munka olyan gyako la alapú szakma és udományág, amely elősegí i a á sadalmi
ál ozás és ejlődés , a á sadalmi össze a ozás , alamin az embe ek ha alommal
aló el uházásá és elszabadí ásá . A á sadalmi igazságosság, az embe i jogok, a
közös elelősség állalás és a különbözőségek isz ele ének el ei közpon i helye oglal-
nak el a szociális munkában. A humán és á sadalom udományok elméle ei el, ala-
min a helyi udásokkal el é ez e a szociális munka embe eke és endsze eke ak i-
izál, hogy álasz adjon az éle kihí ásai a és előmozdí sa a jóllé e ” (IFSW 2014).
A p esz ízs egy egyéni é ékpozíció, egy s á usz, ügge lenül a ól, hogy ki öl i be.
A oglalkozások p esz ízse egy speciális e üle , ami elsőso ban a ango mu a ja az
é ékek hie a chiájában. A szociális szakembe eknek nagy okú elhi a o ság a an
szükségük a en i szakmai célok eljesülése é dekében, ügge lenül a ól, hogy a szo-
ciális és gye mek édelmi szakma p esz ízse alacsony (Domszky 1999). Sem a klien-
sek, sem a dön éshozók nem eszik igyelembe az , hogy mennyi e meg e helő segí-
őnek lenni és embe i so sok ól dön eni (U bán 2008). Fónai e al. (1996) a szociális
munkás hallga ók4 pályaképé el kapcsola ban az alál a, hogy 27 szakma p esz ízse
alapján a szociális munká a 23. hely e e ék az alacsony é deké ényesí és és a
szakmához á suló ha alom mia . Alacsony p esz ízséből adódóan alacsony ize és
is kapnak a szakembe ek,5 a gye mek édelemben a e üle en belüli megosz o ságo
pedig o ább mélyí i a pedagógus éle pálya ki e jesz ése bizonyos munkakö ök e,
alamin az elma adó bé endezés és a e eze szociális éle pálya be eze ésének
késedelmei. A szociális e üle en és a gye mek édelemben dolgozók is úgy é zéke-
lik, hogy a szakma álságban an. Az elsődleges megoldás a szakembe ek men ális
ejlődésében és a szakma megújulásában lá nák. Ál alában a késő mode ni ás é ék-
ilágának bizony alansága és a szakmai munka ke e é megadó, gyo san ál ozó jog-
szabályi kö nyeze mia a segí ők gyak an eszköz elennek é zik maguka . Az ala-
csony á sadalmi megbecsül ség mia maguk is elnyomo ak, elese ek, sok ese ben
a klienseikhez hasonló nehéz anyagi kö ülmények közö élnek (Rácz 2012; K éme
2014; Szoboszlai 2014; Buga szki 2014; Takács 2015; Bogács 2015). Az alacsony
p esz ízs ahhoz is eze , hogy egy e inkább előí éle essé álnak (Rácz 2014a). Ma-
gya o szágon a poli ikai helyze sem mozdí ja elő a szociális munkások „népsze ű-
ségé ”. Az állam nem é zi magáénak a szociális munka alapel ei , melyek a kö e ke-
zők: „embe i jogokon és a á sadalmi igazságosság el én alapuló jog endsze , a á sa-
4 A elmé ésben 102 hallga ó e ész , 15 é i és 87 nő.
5 Lásd például: h p://index.hu/bel old/2013/11/26/ime_a_lege elme lenebb_diplomak/
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 49
dalmi kohézió ne ében az egyenlő lenségek elszámolásá a aló ö ek és, a másság
isz ele ben a ása, a ál ozás, a ejlődés, a mobili ás é éke, a közösségi sze eződé-
sek és az önálló cselek és joga” (Buga szki 2014: 66).
A k ali a í ku a ás e edményei
A SEGÍTŐK SZAKMAKÉPE
Ke es ük a álasz a a, hogy a megké deze ek mié aka ak segí ők lenni. Dön ő
öbbségük azzal indokol a a pálya álasz ásá , hogy mindenképpen embe ekkel
aka ak oglalkozni, segí ő a i űd jellemzi őke , a enni aka ás, a há ányos helyze -
ben lé őknek aló ámasznyúj ás mo i ál a őke . Fónai e al. (1996: 117–118) a szo-
ciális munkás hallga ók ona kozásában is az alál a, hogy a mo i áció há e ében
az áll , hogy embe ekkel aka ak oglalkozni, segí eni sze e nének az embe eknek,
ugyanez a ják szépnek is a hi a ásban, miközben nehéznek í élik meg, mi el ku-
da cokkal eli és az el é elezik, hogy a munka so án apasz al ak meg iselik őke .
A hallga ók sze in ha madik helyen áll, hogy nagyon alacsony a bé ezés. „Hozzám az
embe ek, és az embe ekkel aló kommunikáció áll közel, meg se o dul a ejemben,
hogy például mé legképes köny elő legyek, én úgy é ez em, hogy ebben a szakmában
udok le enni alami az asz al a.” (gye mekjólé i szolgála családgondozója)
Munkájukban a humani ás eszméjének on osságá emel ék ki, min leg on o-
sabb é éke , alamin hangsúlyos ol az egyenlőség, el ogadás, ü elem, isz ele ,
ole ancia, nyi o ság, gondoskodás, mely é ékek nélkül el sem udnának képzelni
egy szociális sz é ában dolgozó segí ő . „Az elese ek ámoga ásán an a hangsúly, a
másokon aló segí ésen, alamin azon, hogy mindenkihez ugyanúgy álljunk hozzá.”
( éne )
Fassin a humani á ius el kapcsán megjegyzi, hogy az a mo ális é zelmeknek a
poli ikaiban aló megjelenésé el é elezi, „a jog és az igazságosság poli ikájának a
szánalom és az együ é zés poli ikájá al ö énő el ál ásá . Ennek ellené e – agy ép-
pen ezen e ika mia – a humani a ianizmus elke ülhe e lenül az egyenlő lenségek
in ézményesí éséhez eze , és e őszakosan é elez é ékesebbnek egyes éle eke , min
másoka . (…) Szen edőkké és nem jogkö e előkké álnak, így a konk é éle kike üli a
mindennapok no malizációjá is” (idézi: Takács 2014: o. n.).
Az empá ia on osságá mindenki emlí e e, a szakembe ek éleménye sze in
szükséges á é ezni az ügy él helyze é és csak ez u án jöhe a e ek és a közös célok
el ázolása, a cselek ési e kidolgozása és ég ehaj ása. Kiemel ék a ole anciá és
az oda o dulás , a kliens személyiségének maximális el ogadásá , a ámoga ó a i ű-
dö a segí ésben, mely sze in a kliens p oblémájá nem úgy közelí jük meg, hogy ő
hibáz a juk, hanem megoldás ke esünk. Ezzel össze üggésben hangsúlyoz ák az ob-
jek i i ás on osságá is, mely nagyon meg udja könnyí eni, de nehezí eni is a kliens-
endsze el aló együ működés (Kozma 1994; 2002). „Mindenki egyedi, mindenki-

METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.hu
50 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek!
ben an pozi í é ék, ami kellő el ogadás és empá ia melle előjön, és ez kell e ősí e-
ni.” (mediá o )
A szakembe ek mindannyian úgy élik, hogy ezek az é ékek olyama osan jelen
annak a munkájuk, de a magánéle ük so án is, ezzel u al a a a, hogy a szociális
munka pe azí szakma. „P óbálom e sze in az é ékek sze in élni az éle em. Nem
udom külön álasz ani magama a munkában, a hé köznapokban, me én így agyok
én, ezekkel az é ékekkel.” ( ámoga ó szolgála eze ője)
Az in e júk so án a élelmeike , munká al kapcsola os szo ongásaika is p óbál-
uk el é képezni, alamin az , hogy ezek az é ékek sé ülnek-e a gyako la i munka-
égzés so án. A élelmek napi szin en jelen keznek, ebben a kon ex usban a szakmai
hibák jö ek elő a legma kánsabban, alamin a a is öbben ki é ek, hogy ó iási
elelősség nyomja a álluka , és nagyon élnek, hogy osszul dön enek, és ez aká
agédiába is o kollha . A másik megha á ozó onal az ol , hogy gyak an apasz al-
nak i eális el á ásoka a kliensek észé ől. Kiemel ék, hogy sokan küszködnek meg-
élhe ési gondokkal és ehhez mé en á nak meg ál ás , azonnali segí sége , és ne-
héz megé e ni elük, hogy a szociális sz é a ezek e az anyagi p oblémák a csak
szűk kö ben ud álasz adni, például a lakás és egyéb hi elek e, uzso akölcsönök e
nem ud anyagi megoldás nyúj ani. A szakmai álság kapcsán e e öbb szakembe
is u al, hogy a szociális munka nem ud a szegénység e adek á álasz kínálni (K é-
me 2014; Takács 2015). A ku a ás ke e ében megké deze szakembe ek á ilágí-
anak a a, hogy őlük az egyedi p oblémák a aló álaszadás és az egyedi szen e-
dések megé ésé és mél ánylásá á ják a kliensek. A szánalomkel és az egyik le-
he séges módsze a segí ség kikénysze í ésé e. Fassin elhí ja a igyelme , hogy a
könyö gésben sokszo a gye mekek jelennek meg, mely még inkább cselek és e
buzdí (idézi: Takács 2014: o. n.). Az ál alunk megszólí o gye mekjólé i és gye -
mek édelmi szakembe ek az é ékek ona kozásában is külön emlí e ék a gye me-
ke és az , hogy so suk endezése, a gye mek mindenek ele álló é dekének édel-
me a munka alapja. Fassin sze in a szánalom melle a szükség, a szükségle is meg-
elelő e o ikai alap az egyén számá a. A szükséghelyze a kielégí e len szükségle eke
eszi so a. Azok, akik é demeike kí ánják bemu a ni, a a apellálnak a segí ség-
nyúj ásban, hogy a á sadalmi isszailleszkedés i án i elkö eleze ség és a el onul-
a o pozi í ulajdonságok meghozzák a kí án segí ségeke . Ese ükben jellemző
maga a ás a mások ól, é dem elenek ől aló elha á olódás (Takács 2014: o. n.). Te-
gyük hozzá, hogy má a szociális munka ma ginális szakaszában megjelen az é de-
mes és é dem elenek dilemmája, mely napjaink szociálpoli ikájában még inkább
e en é he ő (Hegyesi – Kozma 2002; Csoba 2010). Fassin sze in a negyedik ípus
az igazságosság a hi a kozik, ahol alamilyen jogsé elem, sé e ség igyelhe ő meg,
melye endezni szükséges (Takács 2014).
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 51
REFLEXIÓK A SZAKMAI MUNKÁRÓL
A ku a ás ke e ében megké deze ek sze in nagyon on os a kliens személyisége,
ille e annak minél jobban aló megisme ése, az éle kö ülményeinek a el é képezé-
se, hogy ennek isme e ében milyen el á ásoka ámasz ha unk elé. A öbbség éle-
ménye sze in egy pályakezdő szakembe még hajlamos a a, hogy úl magas, idea-
lisz ikus, a eali ásá ól el ugaszkodó el á ásoka ámasszon a kliensei elé. „Az
hiszem, hogy a szakmai apasz ala gyűj és elő ehalad á al ez azé szépen lehe ino-
mí ani és bizonyos szakmában el öl ö idő u án má az embe é zi, hogy mi az, ami
el á ha bizonyos klien ú á ól, bizonyos ese minőség ől. És a eljesí he őség is maxi-
málisan a ól ügg, hogy az el á ások mennyi e eálisak, ille e mennyi e i eálisak a
elünk együ dolgozó lakókkal szemben.” (családok á mene i o hona családgon-
dozó)
A kliensekkel aló együ működés alapja a pa ne ség, a kliens egyen angú él-
kén aló kezelése. Leadbea e (2004) sze in az ellá ásoka es e kell szabni, ez
adja az alapjá az együ működésnek, ez e em kapcsola o az egyén és közösség
közö . A gyako la ban ez azonban ke ésbé ud meg alósulni, öbben úgy élik, hogy
a munka hie a chikus iszony endsze be ágyazo , a bizalom ki í ásához ekin ély
szükséges, mely ekin ély egy elől jelen i a szakmai ekin ély , azaz a munka magas
szin ű mű elésé , kiemelkedő szak udás , a p oblémák adek á , gyo s, p o esszioná-
lis megoldásá , más elől a ha alom meg es esülésé is, i ányí ó, sok ese ben dön és-
hozói sze epe . „Az gondolom, hogy a kliens segí ő munkában az egyen angúság
nem biz os, hogy működőképes lehe . Tehá az a segí ő munka, ahol a kliens úgy gon-
dolja, hogy ba á i szin en, agy olyan kommunikáció oly a ha a családgondozójá-
al, ami bá milyen isme ősé el agy ba á já al oly a ha , az nem működik. (…) Az,
hogy el á ja, hogy egy bizonyos isz ele e nyúj son elé, agy ámasszon elé, de ez a
isz ele e , ha ugyanúgy megadja a kliensének, akko alahol ez a hie a chizál kap-
csola iszony nem is meg e helő, meg sokszo ész e sem ehe ő a klienseknek.” (gye -
mekjólé i szolgála családgondozó)
Egy másik meg ogalmazásban: „Igyekszem egyen angú kapcsola o kialakí ani a
klienssel, de éleményem sze in nem lehe . Az együ működés a ól szólna, hogy
egyen angúak agyunk, de ha eljes egyen angúságo alakí unk ki egymás közö , ak-
ko az nem og működni. Ha má i ányí ás ól an szó, és sze in em a anácsadás egy-
aj a i ányí o együ működés, akko má hie a chikus iszony ól an szó. Én úgy
gondolom, egyéb szakmai alapel eknek ese leg ellen is mond a, hogy hie a chikus a
iszony a klienssel, és az is gondolom, hogy egy bizonyos pon ig ez jól is an így.” (szo-
ciális szolgála szakmai eze ő)
Az együ működés kialakí ása is sok ese ben élelemmel öl i el a szakembe eke .
Néhányan meg ogalmaz ák, hogy az első alálkozásko úl nagy a nyomás, hiszen
ilyenko dől el, hogy mennyi e udnak együ működni a későbbiek so án. A gye -
mekjólé i szolgála ban dolgozóknak komoly dön éseke kell meghozniuk a eszé-
lyez e e gye mekek so sá ille ően. Ó iási élelem bennük az, hogy jól dön enek-e,
hogy megoldás-e a kiemelés, agy csak még osszabb helyze be ke ül a gye mek,
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.hu
52 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek!
ehhez objek í k i é iumok nem segí ik a munkájuka , a eszélyez e e ség ,,gumi-
ogalom”. Fon os meg izsgálni az , hogy a segí őkben hogyan kons uálódik a sike ,
alamin a kuda c. Teljes mé ékben megegyez ek a élemények abban, hogy a leg-
kisebb pozi í ál ozás is sike nek kell elköny elni. „Az e edmény soha nem lá á-
nyos a mi munkánk so án, hiszen a klien ú a zöme má annyi a be ögzö éle helyze -
ből jön, olyan há ányos közegből jön, hogy nagy ál ozásoka nem igazán udunk el-
é ni.” (gye mekjólé i szolgála családgondozója) A sike ipikusan az, ha alamiben
segí eni udnak a kliensnek, ha megé ik a p oblémájá és a szen edésé e alahogy
álaszolni udnak.
Kissé ön- és endsze k i ikusan ol olyan megké deze is, aki az a ja sike -
nek, hogy egyál alán még működőképes a endsze , iszon ugyanez jelenik meg ku-
da ckén is, hogy disz unkcionális a endsze működése. „E edménykén ne ezhe -
nénk az , hogy egy meghozo ö énynek, a endelkezéseinek ealizációja gyako la i-
lag a szociális ö ény e néz e öbb min 20 é e, a gye mek édelmi ö ény ekin e ében
pedig közel 20 é e kisebb-nagyobb ál oz a ásokkal ez a endsze működ e he ő. Bí-
zok benne, hogy e edményesen működ e he ő, bá ebben a ekin e ben á is ál ha unk
a kuda c onalá a is, me amennyi e sike kén udom é ékelni az , hogy a gye mek-
jólé i endsze , a gye mek édelmi alapellá ás az működ e he ő még, ugyanakko ku-
da ckén élem az meg, hogy jelen pillana ban még nem udom az mondani e e a
gye mek édelmi endsze ben, hogy eljesen jól működik. Tehá ugyanúgy sike nek
köny elem el, hogy működik még ez a endsze , ám sike elenségnek köny elem el az ,
hogy ennyi idő el el é el sem működik lo ul ez a endsze .” (szociális szolgála szak-
mai eze ő)
A kuda c sokkal lá ányosabb, mely a médiában is nagyobb e e kap, so olha -
nánk azoka a szociális és őleg gye mek édelmi ö éne eke , amelyek az egyes
szolgál a ók és azok közö i együ működésekből akadó disz unkcionális működé-
seke megmu a ák. „A média is az sugá ozza, hogy mi nem udunk semmi . Soha nem
hallok szakembe eke megszólalni, hogy mi esznek a nehéz ese ekben, e dí ések an-
nak olyama osan. Az embe ek uda ába kellene beépí eni, hogy mi az a szociális szak-
ma.” (mediá o ) Ezen úlmenően a média epizodikusan, jellemzően a ka ácsonyi jó-
ékonykodásokon ke esz ül mu a meg egy szele e a szociális szakmából, ebben az
ese ben is a assini ipológia men én jól ema izál az éhezés, az éle ben ma adás
ámoga ása, a gye mekek szen edésének csökken ése. A ké deze ek sze in a leg-
öbben csak akko kapnak ilágos képe a szociális munká ól, amiko kapcsola ba
ke ülnek egy segí ő el agy a családjukban, okonságukban, köz e len kö nyeze ük-
ben an alaki, akinek ez a hi a ása. Ebből kö e kezően a szakembe eknek kimon-
do an on os az, hogy bá ki, aki kapcsola ba ke ül elük, pozi í élemény alkosson
óluk, hiszen ezál al udják beha á olni a szakmá a „ci ilek”.
Az alacsony p esz ízs a bé ezésnél nyil ánul meg leginkább. Az in e júalanyok
éleménye sze in soka segí ene a szakma á sadalmi megí élésén, ha a ko mány
anyagilag is elisme né a szakmá , hiszen a segí ő és a kliens sok ese ben ugyanolyan
nehéz éle helyze ben an (Rácz 2014). „Olyan szin en agyunk, min a klienseink,
nem udjuk be ize ni a számlá , hi eleink annak, mindennapos megélhe ési gondjaink
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 53
annak.” (mediá o ) A szakembe ek éleménye sze in , ha a szociális munkások na-
gyobb megbecsülésnek ö endenének, akko a kliensek is jobban el ogadnák őke ,
hiszen a leg öbb ese ben az ügy elek nem hisznek abban, hogy a segí ők képesek
pozi í i ányban ál oz a ni a helyze üke . A ól nem is beszél e, hogy az alacsony
p esz ízs kö e kez ében a szakembe ek nem mo i ál ak, és jó al hama abb kiégnek.
A kiégésnek öbb üne e an, min nega i izmus, cinizmus, ugalma lan gondolko-
dás, alamin a megújulás elu así ása. Szélsőséges ese ekben a pa anoia is megjelen-
he , ekko a szociális munkás úgy é zi, hogy kollégái, őnökei csak azé annak,
hogy megnehezí sék az éle é (Zas ow 1995). A kiégés gyako i jelenségnek í élik
meg a megké deze ek a szociális és gye mek édelmi e üle en, melynek elsődleges
ki ál ó oka a sok elelősség eljes elada ellá ása, a magas kliensszám. Szám alanszo
elő o dul, hogy nehéz ese ekkel szembesülnek a segí ők, dön éseikben maguk a ma-
adnak, kép elenek úllépni a dilemmás helyze eken, és haza iszik a p oblémáka .
Számos oka lehe a kiégésnek, a leggyako ibbak a kö e kezők: úl magas munkaó a,
a munkahelyi előmene el hiánya, a megbecsülés hiánya mind a kliensek, mind a
munkahelyi eze ők észé ől, alacsony ize és, ha alomnélküliség, ossz munkahelyi
poli ika (Zas ow 1995). Maslach izsgála ai alapján elmondha ó, hogy kisebb mé -
ékű a kiégés azoknál, akik endsze esen elemzik személyes élményeike , é zéseike ,
apasz ala aika a munka á saikkal, így lehe őségük nyílik a a, hogy isszajelzése-
ke kapjanak a p oblémás helyze ek ől, agy ál alában a munkájukkal kapcsola ban.
Ez a biz os há é soka jelen a k ízishelyze ek megoldásánál (idézi: Zas ow 1995:
79–80). A e lexi i ás ehá édő ak o , min ahogyan a szakma segí ő há e e, a
eam, a konzul áció agy a szupe ízió is.
A megké deze ek egye é e ek abban, hogy kiemelkedően on os, hogy a szak-
embe elmé je sajá ko lá ai , és ha nega í impulzusok é ik, el udjon ona koz a -
ni. Sike elenség ese én nem el é lenül minden kizá ólag csak a segí ő kuda ca, az
ügy elek gyak an e í ik a sajá hibájuka a szakembe ek e. Az is izsgálni szüksé-
ges, hogy a szolgál a ó meg elelő há e e biz osí -e a ejlődés e, a ehe men esülés-
e és egyál alán a napi szin ű munka égzés e. A kiégés ál alában el szok ák isme ni
a szakembe ek önmagukon és kollégájukon is. „Az a helyes, ha elisme i, ha neki is
kelleme len élményei annak, nem og udni segí eni, és meg ogja akadályozni abban,
hogy empa ikusan iszonyuljon a klienséhez.” (mediá o ) Megoldáskén mindenki az
ese megbeszélés , egyéni és csopo os szupe ízió ja asol a, ami sok ese ben nem
biz osí o a szakembe ek számá a. To ábbá ö ekednek jó kapcsola o kialakí ani a
kollégáikkal, hiszen a p oblémás ese ekben egymás ól á nak pozi í mege ősí és .
Kiemel ja asla ol o ábbá a öbb szabadság igénybe é ele, hiszen a nyomasz ó
ese eke o hon, a sze e ő családi kö nyeze ben jó al könnyebb eldolgozni.
Min ko ábban u al unk á, a kliensekkel aló együ működés sok ese ben hie a -
chikus iszony endsze ben alósul meg. A álaszadók számá a egyé elmű, hogy
segí sége á nak őlük az ügy eleik nehéz éle helyze ük endezésé e, az azonban
súlyos p oblémakén élik meg, hogy az ese ek dön ő öbbségében a kliens minden
dön és a szakembe e bíz, és az á ja, hogy szen edésé hozzáé őkén szün esse
meg, o osolja a baj , gyógyí sa meg a kamasz gye meke , já jon el helye e az ügyei
METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.hu
60 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek!
Johnsson, E. – S ensson, K. (2005): A szociális munka elméle e – gondola ok az in e -
enció el ogásá ól és magya áza á ól. Eu opean Jou nal o Social Wo k, 4: 419–
434.
Jo dan, B. (1994): Szociális munka a gyako la ban. Esély, 2: 66–94.
Kadushin, A. (1972): The social wo k in e iew. Columbia Uni e si y P ess, New Yo k
Ka z, K. (2009): A szociális munka kul ú ái. Esély, 6: 108–116.
Kozma, J. (1994): Milyen a jó szociális munkás, a agy ki ud démon űzni? Esély, 4:
63–70.
Kozma, J. (2002): Kompe encia a szociális munkában. In: Kozma, J. (sze k.): Kézi-
köny szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szö e ség, Budapes : 38–67.
K éme , B. (2014): Az alap e ések é he őségé ől – és a ha a lanságá ól. Esély, 3:
79–86.
Leadbea e , C. (2004): Pe sonalisa ion h ough pa icipa ion. A new sc ip o public
se ices. DEMOS, London h p://www.demos.co.uk/ iles/Pe sonalisa ionTh oug
hPa icipa ion.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 20.)
Lüssi, P. (1997): A endsze szemléle ű szociális munka gyako la i anköny e. In e -
diszcipliná is Szakköny á 1. Magya Tes ne elési Egye em – Híd Alapí ány –
Pá beszéd (Dialógus) Alapí ány, Budapes
Rácz, A. (2006): Személyes gondoskodás nyúj ók munká al kapcsola os a i űdjeinek
izsgála a. Kapocs, 3: 6–15.
Rácz, A. (2012): Ba kácsol éle u ak, szek enciális ( endsze ) igények. L’Ha ma an,
Budapes
Rácz, A. (2014a): Az előí éle es gondolkodás megjelenése a gye mek édelemben. Esély,
3: 24–47.
Rácz, A. (2014b): Jó szülő-e az állam? – ejlesz ési igények a gye mek édelmi szakel-
lá ás p o esszionalizációjáé . In: Rácz, A. (sze k.) Jó szülő-e az állam? – A co -
po a e pa en ing e minus gyako la ban aló megjelenése. Rubeus Egyesüle , Bu-
dapes : 215–245. h p:// ubeus.hu/wp-con en /uploads/2014/05/CPnemze -
kozi_2014_ inal.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 24.)
Rényi Á. (2008): É zelmes ku a ás. (E ede i megjelenés: Replika, 62: 127–154.)
h p://www.academia.edu/5252271/%C3%89 zelmes_ku a %C3%A1s (U olsó
le öl és: 2015.06.24.)
Rényi, Á. – Sik, D. – Takács, E. (2014): Elemzési szempon ok a késő mode n á sadal-
mak ko diagnózisához. Szociológiai Szemle, 3: 18–60. h p://www.szociologia.
hu/dynamic/ enyi_e _al.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 24.)
Rácz, A. (sze k.) (2015): A gye mekjólé i szolgála ok elada ellá ásának é ékelő
elemzése o szágos szin en – Műhely anulmány. Rubeus Egyesüle , Budapes (meg-
jelenés ala )

METSZETEK
Vol. 4 (2015) No. 3
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/me sz/2015/3/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 61
Szabó, J. (2011): A na a í pszichológiai megközelí ések addik ológiai alkalmazási
lehe őségei. Pécsi Tudományegye em Egészség udományi Ka , Pécs: h p://
dok o iiskola.e k.p e.hu/dok/dok o iiskola/e ekezesek/SzaboJozse _e e ke-
zes.pd (U olsó le öl és: 2015.06.20.)
Szil ási, L. (2006): Családok a gye mek édelem ha á án. In: Rácz, A. (sze k.): A ma-
gya gye mek édelmi endsze helyze e, jö őbeli kihí ásai. Digi ális anulmány-
kö e , NCsSzI., Budapes
Szoboszlai, K. (2014): A szociális munka a ál ozások ük ében: kik agyunk, hol a -
unk, és mi kellene ennünk? Esély, 3: 87–94.
Szociális Munka E ikai Kódexe (2011) h p://3sz.hu/si es/de aul / iles/uploaded/
e ikai_kodex_2011.pd (U olsó le öl és: 2015.06.20.)
Takács, E. (2014): Szen edő es ek – humani á ius cselekede ek. 2000, 2014/9.
h p:// ke eze .hu/2014/12/szen edo- es ek-humani a ius-cselekede ek (U ol-
só le öl és: 2015.06.20.)
Takács, I. (2015): Veszélyben a gye mek édelem – MACSGYOE közleménye (2015.03.
20.) h p://www.macsgyoe.hu/hi ek/ak uali asok/2015-03-20/ eszelyben_a_
gye ek edelem_-_macsgyoe_kozlemenye.h ml (U olsó le öl és: 2015.07.05.)
U bán, L. (2008): Elhelyezkedési esélyek a szociális sz é ában. In: Jászsági É köny .
Jászsági É köny Alapí ány, Jászbe ény: 253–258. h p://epa.oszk.hu/02200
/02295/00016/pd /EPA-02295_Jaszsagi_E k _2008_u ban.pd (U olsó le öl és:
2015.03.28.)
Va sányi, E. (2006): Szociális munka és kul ú a. Beszélő, 7–8: 43–51. h p://beszelo.
c3.hu/cikkek/szocialis-munka-es-kul u a (U olsó le öl és: 2015.03.28.)
Woods, R. (1994): A szociális munka e ékenységének egy lehe séges endsze ezé-
se. In: Hegyesi, G. – Talyigás, K. (sze k.): A szociális munka elméle e és gyako la a
1. kö e . NcsSzI., Budapes : 32–45.
Zas ow, C. (1995): Mi együnk, hogy a szociális munka él eze es hi a ás legyen?
Esély, 1: 62–81.