Vigyázat! Emberek! - Szociális és gyermekvédelmi szakemberek szakmaképének vizsgálata

METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 45 Vigyáza ! Embe ek! Szociális és gye mek édelmi szakembe ek szakmaképének izsgála a PAPP ESZTER* – RÁCZ ANDREA** * Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék, szociális munka szakos hallga ó ** Deb eceni Egye em Bölcsésze udományi Ka Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék Be eze és Tanulmányunk1 p o oka í nak szán őcímé a WARNING ípusú, eszély e igyel- mez e ő áblák ihle ék. Fon osnak a juk leszögezni, hogy nem célunk a szociális és gye mek édelmi szakembe ek munkájának meg- és elí élése, ugyanakko sze e - nénk k ali a í módsze an a épülő ku a ásunkkal hozzájá ulni a szakma megújí á- sához, és az elmúl é ekben a szakma álságá ól oly a o pá beszéd oly a ásához, alamin annak új szempon ok men én aló ema izálásához. Ku a ásunk2 húsz szo- ciális és gye mek édelmi szakembe el készül élig-s uk u ál in e jú elemzésé e épül. A segí ők szándékunk sze in meglehe ősen különböző e üle ől é kez ek (családsegí ő, gye mekjólé , ámoga ó szolgála , Te üle i Gye mek édelmi Szakszol- gála , családok á mene i o hona, ci il sze eze szociálpoli ikusa, iskolai szociális munkás, hajlék alan ellá ásban szociális asszisz ens, mediá o , éne ), öbbségük alkalmazo , néhányan eze ői, szakmai eze ői beosz ásúak. A szakembe ek Hajdú- Biha megyében dolgoznak és különböző nagyságú elepülés ípuson nyúj anak szol- gál a ásoka . A munka apasz ala oka ille ően ké ha maduk íz é e a szakmában dolgozik, a öbbiek pályakezdők, néhány é es apasz ala al endelkeznek. A ku a ás célja, hogy isszajelzéseke kapjunk a szociális sz é ában dolgozó szakembe ek mo- i ációjá ól, a szakma szubjek í megí élésé ől. Vizsgál uk a szakmá ól alko o ké- püke , a kliensek ől alko o éleményüke , az együ működésekben ejlő nehézsé- geke és a segí őkben elme ülő e ikai dilemmáka és azok gyako la i munkában aló eloldási lehe őségei . Ku a ási e edményeinkkel a a sze e nénk elhí ni a szakma és a dön éshozók igyelmé , hogy az elmúl 20-30 é ala mielő kik is á- lyosodha o olna, eszélybe ke ül a szociális és gye mek édelmi szakembe ek 1 A anulmány alapja Papp Esz e (2015) A szociális szakembe ek szakmaképe c. szakdolgoza a. Deb- ecen: Deb eceni Egye em Szociológia és Szociálpoli ika Tanszék, Szociális munka szak BA, konzulens: Rácz And ea. 2 The poli ical and sociologicaluse o na a i es o ic imhoodin Eu ope and Hunga y c. Deb eceni Egye em ál al ámoga o belső ku a ási pályáza ke e ében négy éma e üle e izsgálunk, min szociális, gye mek édelmi, egészségügyi és igazságügyi e üle . (A ku a ás ke e ében készül in e júk közül néhá- nya Papp Esz e szakdolgoza ához is elhasznál .) METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 46 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! pe azí sze epe és az együ működések alapjá á sok ese ben a élelem ál , min ahogy a szakmai é ékek is sé ülnek, így például sok ese ben a bizalmi kapcsola épí őkö e a ekin élyel űség. Mindez oda eze , hogy a szakembe ek sokszo ma- guk a is – a klienseikhez hasonlóan – áldoza kén ekin enek, mely olyama az e ed ményezi, hogy a á sadalmi p oblémák a szen edés és az áldoza iság e minu- sain ke esz ül é ékadó á álnak és magának a cselek ésnek (segí ségké és és nyúj- ás) az indoká á és egyben igazolásá á. Ku a ások igazolják, hogy a különböző pszi- chés p oblémák, szen edélybe egség, posz aumás s essz, k ízisek kapcsán jel- lemző a kliensek önmaguk a áldoza kén aló ekin ése (Szabó 2011). Az áldoza i sze ep kényelmes azonosulási lehe ősége kínál, melyben a mo ális elsőbbség a sa- já éle en, alamin a szakmán kí ül e helyeződik. Az áldoza ok és e esek szembe- állí ása ellehe e lení i az önmagunkkal aló szembenézés , az önk i iká . A késő mode ni ás sajá osságai az egyes elméle ek különbözőképpen í ják le, Bol anski és Chiapello sze in például az egyének egy e osszabb gazdasági hely- ze be ke ülnek, lebomlanak a bü ok a ikus sze eze ek, jellemző a globális hálóza i kapi alizmus, mely együ já a munka állalók kihasználásá al és az egyéni iden i ás aláásásá al, a bizony alanság nö ekedésé el. Dube az au onómia nö ekedésé hang súlyozza az in ézmények hanya lásá al pá huzamosan. Memmi sze in éle - lensze ű é álik a szabályozás, az in ézményes működés célja az egyének alakí ása (Rényi e al. 2014: 20–21). A közpoli ika indi idualizálódása kikénysze í i az egyedi megoldásoka , ezzel le e hel e a segí őke a p oblémák sajá os é elmezésé el, – sz ende dek és jól kö ülí p ocedú ák, no mák nélkül – az egyéni szen edések legi- imálják a segí és , a segí ő pedig sajá dön ése, cselekede e egyedüli elelősségének szen edő alanyá á, áldoza á á álik. A szakmai sike és a kuda c is egyénileg é el- meze (Rácz 20123). A segí ői e ékenység alapja a e lexi i ás, az egyéni ö éne- ek e és azokból le onha ó kö e kez e ések e épí e (Hegyesi – Kozma 2002; Banks 2012). „Az in ézményes p og am ehá azon a pa adox elha á ozáson nyugszik, hogy egysze e aka ja az egyén szocializálni és szubjek umkén lé ehozni, amely ö ek és egy elől eszül sége szül a szocializáció és az au onomizáció közö , más elől lá uk, hogy ma a szabadság el e i ányí ja magá a szocializáció is. Az egyén au en ici ása azonban nemcsak az au o i ásoka ké dőjelezi meg – legyen ez aká aná i, aká szü- lői –, hanem az in ézményes p og amhoz csa lakozók ól megkö e el egyelme , oda- adás , elhi a o ságo is. (…) Ezek a szakmák alapjaikban endülnek meg, ahogyan kép iselőik szembesülnek a meg ál ozo kö ülményekkel, és e olyama so án ők ma- guk is á alakulnak. Az in ézményi p og am kezde ben uni e záliskén el ogo é ékei – gondoskodás, egyenlőség, udományos haladás – má nem képezik „a másokon ég- ze munka” alapjá , legjobb ese ben is inkább csak egy unkcionális sze ep be öl ése- kén , nem pedig apasz ala kén jelennek meg. (…) Az in ézményes p og am hanya lá- sá al ehá bizonyos ha almi, alá endel ségi iszonyok is ellazulnak – lásd a aná – 3 Rácz (2012) T ocmé nyomán isme e i, hogy a gye mek kiemelése milyen in e p e ációk men én jelen he sike a szakembe ek számá a, sok ese ben önmaguk elmen ése é dekében. METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 47 diák, o os–be eg, szociális munkás–kliens közö i egyenlő len agy aká kiszolgál a o helyze e –, ugyanakko ezzel pá huzamosan az u alom és a kon oll új o mái jelen- nek meg” (Rényi e al. 2014: 38–39). Fassin a segélyezés kapcsán eze i le, hogy egy- sze e jelenik meg a szubjek i áció, min az állammal szemben egyedi alanykén aló megjelenés és az alá e e ség, min az állam jóindula á a aló szo ulás. A segé- lyeze ek nem a jogaik a, hanem az é demeik e és szen edésük e hi a koz a ké nek ámoga ás , ahol szen edésük legi imi ás ad számuk a (Takács 2014: o. n.). Bol ans- ki sze in a szánalom é zéséhez – mely elkülönül a szociális munka alapé éké ől, az együ é zés ől – szükség an a szen edő embe ek bemu a ásá a, az kell hangsú- lyoznia, hogy az alany szen edése egyedi, de bá ki is lehe az (Rényi 2008). Tanulmányunkban a szakmai célok és az ISFW új de iníciójának á ekin ésé kö- e ően – kijelöl e a szakmakép izsgála ának é elmezési ke e é – ku a ási e edmé- nyeinke isme e jük. Szociális munka a á sadalomban A szociális munka kialakulásá ekin e hosszú múl a ekin issza, azonban ko- moly ha coka kelle í niuk a segí őknek, hogy szakmakén , hi a áskén is beépül- hessen a köz uda ba. „A ö énelem so án a szociális munka o jelenik meg, ahol a másságba szo ul agy kénysze í e embe ek nem ö he nek ki másságukból és ennek kö e kezményeiből szakmai segí ség nélkül” (Ka z 2009: 108). A szociális munka egy gyako la o ien ál , soka cú e ékenység, leg őbb célja az elese ek képessé é ele a a, hogy minél jobban kon ollálják éle üke (Lüssi 1997; Johnsson – S ensson 2005). A szakembe ek szociális kö nyeze ben élő és egymás a kölcsönösen ha ással lé ő egyénekkel oglalkoznak, ez ejezi ki a welch-i humán öko endsze -elméle , a ké i ányú in e akciók e mésze e sze in lehe ő é álik az egyén számá a a sike es anzakciók le oly a ása, mi el p oblémakezelő maga a ás alkalmaz (Woods 1994). „Az egyén belép a szociális kö nyeze különböző szin jeibe, és o cselekszik, alamin a kö nyeze összeü közésbe ke ül az egyénnel. Ez a ké i ányú cselek és a szociális mun- ka szak e üle e” (Woods 1994: 33–34). A szociális munka és a gye mek édelem be- a a kozó ípusú e ékenység, állandó „ingamozgás” jellemzi az egyéni segí ség és gondozás, alamin a közösségi elada ok közö , egy olyama , melynek so án a p i- á sz é a p oblémái á olódnak a közsz é ába (Ka z 2009; Johnsson – S ensson 2005). „A szociális munka alapja, elada a, é elme a másik i án i elelősség állalás – ez adja lé jogosul ságá , a szakmai e ékenység ke e ei ” (Ka z 2009: 108). Közpon i ogalma az empowe men , mely elha almazás , képessé é el , e őssé é el jelen , azaz a ha alom ól meg osz o ak ha alomhoz ju a ásá . Fő célja, hogy nö elje az egyén ön endelkezési szándéká és képességé az ő é in ő hé köznapi dolgok ele , alamin hogy minél nagyobb sze epe já sszon az éle e i ányí ásában, kon ollálásában. Filozó iája az embe ekbe ek e e bizalmon alapul. A szociális munka a szociális p oblémák p o esszionális megoldása (Woods 1994; Lüssi 1997; Comp on – Galaway 1994; Hegyesi – Kozma 2002, Kozma 1994). Pincus és Minaham METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 48 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! négy összehangol cél emel ki: 1. e ősí eni kell az egyén p oblémakezelő és -megol- dó képességé ; 2. biz osí ani kell az összekö e és az egyén és az ő o máló szolgál- a ások közö ; 3. biz osí ani kell a különböző o ások embe közpon ú működésé és 4. pozi í an kell hozzáállni az állandóan ál ozó szociálpoli ikához (idézi: Woods 1994: 35). A szociális munka globális de iníciójá 2014 júliusában ogad a el az IFSW (Szo- ciális Munkások Nemze közi Sze eze e) nagygyűlése és az IASSW (a szociálismun- kás-képző iskolák nemze közi szö e sége) közgyűlése. Ennek é elmében: „A szociá- lis munka olyan gyako la alapú szakma és udományág, amely elősegí i a á sadalmi ál ozás és ejlődés , a á sadalmi össze a ozás , alamin az embe ek ha alommal aló el uházásá és elszabadí ásá . A á sadalmi igazságosság, az embe i jogok, a közös elelősség állalás és a különbözőségek isz ele ének el ei közpon i helye oglal- nak el a szociális munkában. A humán és á sadalom udományok elméle ei el, ala- min a helyi udásokkal el é ez e a szociális munka embe eke és endsze eke ak i- izál, hogy álasz adjon az éle kihí ásai a és előmozdí sa a jóllé e ” (IFSW 2014). A p esz ízs egy egyéni é ékpozíció, egy s á usz, ügge lenül a ól, hogy ki öl i be. A oglalkozások p esz ízse egy speciális e üle , ami elsőso ban a ango mu a ja az é ékek hie a chiájában. A szociális szakembe eknek nagy okú elhi a o ság a an szükségük a en i szakmai célok eljesülése é dekében, ügge lenül a ól, hogy a szo- ciális és gye mek édelmi szakma p esz ízse alacsony (Domszky 1999). Sem a klien- sek, sem a dön éshozók nem eszik igyelembe az , hogy mennyi e meg e helő segí- őnek lenni és embe i so sok ól dön eni (U bán 2008). Fónai e al. (1996) a szociális munkás hallga ók4 pályaképé el kapcsola ban az alál a, hogy 27 szakma p esz ízse alapján a szociális munká a 23. hely e e ék az alacsony é deké ényesí és és a szakmához á suló ha alom mia . Alacsony p esz ízséből adódóan alacsony ize és is kapnak a szakembe ek,5 a gye mek édelemben a e üle en belüli megosz o ságo pedig o ább mélyí i a pedagógus éle pálya ki e jesz ése bizonyos munkakö ök e, alamin az elma adó bé endezés és a e eze szociális éle pálya be eze ésének késedelmei. A szociális e üle en és a gye mek édelemben dolgozók is úgy é zéke- lik, hogy a szakma álságban an. Az elsődleges megoldás a szakembe ek men ális ejlődésében és a szakma megújulásában lá nák. Ál alában a késő mode ni ás é ék- ilágának bizony alansága és a szakmai munka ke e é megadó, gyo san ál ozó jog- szabályi kö nyeze mia a segí ők gyak an eszköz elennek é zik maguka . Az ala- csony á sadalmi megbecsül ség mia maguk is elnyomo ak, elese ek, sok ese ben a klienseikhez hasonló nehéz anyagi kö ülmények közö élnek (Rácz 2012; K éme 2014; Szoboszlai 2014; Buga szki 2014; Takács 2015; Bogács 2015). Az alacsony p esz ízs ahhoz is eze , hogy egy e inkább előí éle essé álnak (Rácz 2014a). Ma- gya o szágon a poli ikai helyze sem mozdí ja elő a szociális munkások „népsze ű- ségé ”. Az állam nem é zi magáénak a szociális munka alapel ei , melyek a kö e ke- zők: „embe i jogokon és a á sadalmi igazságosság el én alapuló jog endsze , a á sa- 4 A elmé ésben 102 hallga ó e ész , 15 é i és 87 nő. 5 Lásd például: h p://index.hu/bel old/2013/11/26/ime_a_lege elme lenebb_diplomak/ METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 49 dalmi kohézió ne ében az egyenlő lenségek elszámolásá a aló ö ek és, a másság isz ele ben a ása, a ál ozás, a ejlődés, a mobili ás é éke, a közösségi sze eződé- sek és az önálló cselek és joga” (Buga szki 2014: 66). A k ali a í ku a ás e edményei A SEGÍTŐK SZAKMAKÉPE Ke es ük a álasz a a, hogy a megké deze ek mié aka ak segí ők lenni. Dön ő öbbségük azzal indokol a a pálya álasz ásá , hogy mindenképpen embe ekkel aka ak oglalkozni, segí ő a i űd jellemzi őke , a enni aka ás, a há ányos helyze - ben lé őknek aló ámasznyúj ás mo i ál a őke . Fónai e al. (1996: 117–118) a szo- ciális munkás hallga ók ona kozásában is az alál a, hogy a mo i áció há e ében az áll , hogy embe ekkel aka ak oglalkozni, segí eni sze e nének az embe eknek, ugyanez a ják szépnek is a hi a ásban, miközben nehéznek í élik meg, mi el ku- da cokkal eli és az el é elezik, hogy a munka so án apasz al ak meg iselik őke . A hallga ók sze in ha madik helyen áll, hogy nagyon alacsony a bé ezés. „Hozzám az embe ek, és az embe ekkel aló kommunikáció áll közel, meg se o dul a ejemben, hogy például mé legképes köny elő legyek, én úgy é ez em, hogy ebben a szakmában udok le enni alami az asz al a.” (gye mekjólé i szolgála családgondozója) Munkájukban a humani ás eszméjének on osságá emel ék ki, min leg on o- sabb é éke , alamin hangsúlyos ol az egyenlőség, el ogadás, ü elem, isz ele , ole ancia, nyi o ság, gondoskodás, mely é ékek nélkül el sem udnának képzelni egy szociális sz é ában dolgozó segí ő . „Az elese ek ámoga ásán an a hangsúly, a másokon aló segí ésen, alamin azon, hogy mindenkihez ugyanúgy álljunk hozzá.” ( éne ) Fassin a humani á ius el kapcsán megjegyzi, hogy az a mo ális é zelmeknek a poli ikaiban aló megjelenésé el é elezi, „a jog és az igazságosság poli ikájának a szánalom és az együ é zés poli ikájá al ö énő el ál ásá . Ennek ellené e – agy ép- pen ezen e ika mia – a humani a ianizmus elke ülhe e lenül az egyenlő lenségek in ézményesí éséhez eze , és e őszakosan é elez é ékesebbnek egyes éle eke , min másoka . (…) Szen edőkké és nem jogkö e előkké álnak, így a konk é éle kike üli a mindennapok no malizációjá is” (idézi: Takács 2014: o. n.). Az empá ia on osságá mindenki emlí e e, a szakembe ek éleménye sze in szükséges á é ezni az ügy él helyze é és csak ez u án jöhe a e ek és a közös célok el ázolása, a cselek ési e kidolgozása és ég ehaj ása. Kiemel ék a ole anciá és az oda o dulás , a kliens személyiségének maximális el ogadásá , a ámoga ó a i ű- dö a segí ésben, mely sze in a kliens p oblémájá nem úgy közelí jük meg, hogy ő hibáz a juk, hanem megoldás ke esünk. Ezzel össze üggésben hangsúlyoz ák az ob- jek i i ás on osságá is, mely nagyon meg udja könnyí eni, de nehezí eni is a kliens- endsze el aló együ működés (Kozma 1994; 2002). „Mindenki egyedi, mindenki- METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 50 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! ben an pozi í é ék, ami kellő el ogadás és empá ia melle előjön, és ez kell e ősí e- ni.” (mediá o ) A szakembe ek mindannyian úgy élik, hogy ezek az é ékek olyama osan jelen annak a munkájuk, de a magánéle ük so án is, ezzel u al a a a, hogy a szociális munka pe azí szakma. „P óbálom e sze in az é ékek sze in élni az éle em. Nem udom külön álasz ani magama a munkában, a hé köznapokban, me én így agyok én, ezekkel az é ékekkel.” ( ámoga ó szolgála eze ője) Az in e júk so án a élelmeike , munká al kapcsola os szo ongásaika is p óbál- uk el é képezni, alamin az , hogy ezek az é ékek sé ülnek-e a gyako la i munka- égzés so án. A élelmek napi szin en jelen keznek, ebben a kon ex usban a szakmai hibák jö ek elő a legma kánsabban, alamin a a is öbben ki é ek, hogy ó iási elelősség nyomja a álluka , és nagyon élnek, hogy osszul dön enek, és ez aká agédiába is o kollha . A másik megha á ozó onal az ol , hogy gyak an apasz al- nak i eális el á ásoka a kliensek észé ől. Kiemel ék, hogy sokan küszködnek meg- élhe ési gondokkal és ehhez mé en á nak meg ál ás , azonnali segí sége , és ne- héz megé e ni elük, hogy a szociális sz é a ezek e az anyagi p oblémák a csak szűk kö ben ud álasz adni, például a lakás és egyéb hi elek e, uzso akölcsönök e nem ud anyagi megoldás nyúj ani. A szakmai álság kapcsán e e öbb szakembe is u al, hogy a szociális munka nem ud a szegénység e adek á álasz kínálni (K é- me 2014; Takács 2015). A ku a ás ke e ében megké deze szakembe ek á ilágí- anak a a, hogy őlük az egyedi p oblémák a aló álaszadás és az egyedi szen e- dések megé ésé és mél ánylásá á ják a kliensek. A szánalomkel és az egyik le- he séges módsze a segí ség kikénysze í ésé e. Fassin elhí ja a igyelme , hogy a könyö gésben sokszo a gye mekek jelennek meg, mely még inkább cselek és e buzdí (idézi: Takács 2014: o. n.). Az ál alunk megszólí o gye mekjólé i és gye - mek édelmi szakembe ek az é ékek ona kozásában is külön emlí e ék a gye me- ke és az , hogy so suk endezése, a gye mek mindenek ele álló é dekének édel- me a munka alapja. Fassin sze in a szánalom melle a szükség, a szükségle is meg- elelő e o ikai alap az egyén számá a. A szükséghelyze a kielégí e len szükségle eke eszi so a. Azok, akik é demeike kí ánják bemu a ni, a a apellálnak a segí ség- nyúj ásban, hogy a á sadalmi isszailleszkedés i án i elkö eleze ség és a el onul- a o pozi í ulajdonságok meghozzák a kí án segí ségeke . Ese ükben jellemző maga a ás a mások ól, é dem elenek ől aló elha á olódás (Takács 2014: o. n.). Te- gyük hozzá, hogy má a szociális munka ma ginális szakaszában megjelen az é de- mes és é dem elenek dilemmája, mely napjaink szociálpoli ikájában még inkább e en é he ő (Hegyesi – Kozma 2002; Csoba 2010). Fassin sze in a negyedik ípus az igazságosság a hi a kozik, ahol alamilyen jogsé elem, sé e ség igyelhe ő meg, melye endezni szükséges (Takács 2014). METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 51 REFLEXIÓK A SZAKMAI MUNKÁRÓL A ku a ás ke e ében megké deze ek sze in nagyon on os a kliens személyisége, ille e annak minél jobban aló megisme ése, az éle kö ülményeinek a el é képezé- se, hogy ennek isme e ében milyen el á ásoka ámasz ha unk elé. A öbbség éle- ménye sze in egy pályakezdő szakembe még hajlamos a a, hogy úl magas, idea- lisz ikus, a eali ásá ól el ugaszkodó el á ásoka ámasszon a kliensei elé. „Az hiszem, hogy a szakmai apasz ala gyűj és elő ehalad á al ez azé szépen lehe ino- mí ani és bizonyos szakmában el öl ö idő u án má az embe é zi, hogy mi az, ami el á ha bizonyos klien ú á ól, bizonyos ese minőség ől. És a eljesí he őség is maxi- málisan a ól ügg, hogy az el á ások mennyi e eálisak, ille e mennyi e i eálisak a elünk együ dolgozó lakókkal szemben.” (családok á mene i o hona családgon- dozó) A kliensekkel aló együ működés alapja a pa ne ség, a kliens egyen angú él- kén aló kezelése. Leadbea e (2004) sze in az ellá ásoka es e kell szabni, ez adja az alapjá az együ működésnek, ez e em kapcsola o az egyén és közösség közö . A gyako la ban ez azonban ke ésbé ud meg alósulni, öbben úgy élik, hogy a munka hie a chikus iszony endsze be ágyazo , a bizalom ki í ásához ekin ély szükséges, mely ekin ély egy elől jelen i a szakmai ekin ély , azaz a munka magas szin ű mű elésé , kiemelkedő szak udás , a p oblémák adek á , gyo s, p o esszioná- lis megoldásá , más elől a ha alom meg es esülésé is, i ányí ó, sok ese ben dön és- hozói sze epe . „Az gondolom, hogy a kliens segí ő munkában az egyen angúság nem biz os, hogy működőképes lehe . Tehá az a segí ő munka, ahol a kliens úgy gon- dolja, hogy ba á i szin en, agy olyan kommunikáció oly a ha a családgondozójá- al, ami bá milyen isme ősé el agy ba á já al oly a ha , az nem működik. (…) Az, hogy el á ja, hogy egy bizonyos isz ele e nyúj son elé, agy ámasszon elé, de ez a isz ele e , ha ugyanúgy megadja a kliensének, akko alahol ez a hie a chizál kap- csola iszony nem is meg e helő, meg sokszo ész e sem ehe ő a klienseknek.” (gye - mekjólé i szolgála családgondozó) Egy másik meg ogalmazásban: „Igyekszem egyen angú kapcsola o kialakí ani a klienssel, de éleményem sze in nem lehe . Az együ működés a ól szólna, hogy egyen angúak agyunk, de ha eljes egyen angúságo alakí unk ki egymás közö , ak- ko az nem og működni. Ha má i ányí ás ól an szó, és sze in em a anácsadás egy- aj a i ányí o együ működés, akko má hie a chikus iszony ól an szó. Én úgy gondolom, egyéb szakmai alapel eknek ese leg ellen is mond a, hogy hie a chikus a iszony a klienssel, és az is gondolom, hogy egy bizonyos pon ig ez jól is an így.” (szo- ciális szolgála szakmai eze ő) Az együ működés kialakí ása is sok ese ben élelemmel öl i el a szakembe eke . Néhányan meg ogalmaz ák, hogy az első alálkozásko úl nagy a nyomás, hiszen ilyenko dől el, hogy mennyi e udnak együ működni a későbbiek so án. A gye - mekjólé i szolgála ban dolgozóknak komoly dön éseke kell meghozniuk a eszé- lyez e e gye mekek so sá ille ően. Ó iási élelem bennük az, hogy jól dön enek-e, hogy megoldás-e a kiemelés, agy csak még osszabb helyze be ke ül a gye mek, METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 52 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! ehhez objek í k i é iumok nem segí ik a munkájuka , a eszélyez e e ség ,,gumi- ogalom”. Fon os meg izsgálni az , hogy a segí őkben hogyan kons uálódik a sike , alamin a kuda c. Teljes mé ékben megegyez ek a élemények abban, hogy a leg- kisebb pozi í ál ozás is sike nek kell elköny elni. „Az e edmény soha nem lá á- nyos a mi munkánk so án, hiszen a klien ú a zöme má annyi a be ögzö éle helyze - ből jön, olyan há ányos közegből jön, hogy nagy ál ozásoka nem igazán udunk el- é ni.” (gye mekjólé i szolgála családgondozója) A sike ipikusan az, ha alamiben segí eni udnak a kliensnek, ha megé ik a p oblémájá és a szen edésé e alahogy álaszolni udnak. Kissé ön- és endsze k i ikusan ol olyan megké deze is, aki az a ja sike - nek, hogy egyál alán még működőképes a endsze , iszon ugyanez jelenik meg ku- da ckén is, hogy disz unkcionális a endsze működése. „E edménykén ne ezhe - nénk az , hogy egy meghozo ö énynek, a endelkezéseinek ealizációja gyako la i- lag a szociális ö ény e néz e öbb min 20 é e, a gye mek édelmi ö ény ekin e ében pedig közel 20 é e kisebb-nagyobb ál oz a ásokkal ez a endsze működ e he ő. Bí- zok benne, hogy e edményesen működ e he ő, bá ebben a ekin e ben á is ál ha unk a kuda c onalá a is, me amennyi e sike kén udom é ékelni az , hogy a gye mek- jólé i endsze , a gye mek édelmi alapellá ás az működ e he ő még, ugyanakko ku- da ckén élem az meg, hogy jelen pillana ban még nem udom az mondani e e a gye mek édelmi endsze ben, hogy eljesen jól működik. Tehá ugyanúgy sike nek köny elem el, hogy működik még ez a endsze , ám sike elenségnek köny elem el az , hogy ennyi idő el el é el sem működik lo ul ez a endsze .” (szociális szolgála szak- mai eze ő) A kuda c sokkal lá ányosabb, mely a médiában is nagyobb e e kap, so olha - nánk azoka a szociális és őleg gye mek édelmi ö éne eke , amelyek az egyes szolgál a ók és azok közö i együ működésekből akadó disz unkcionális működé- seke megmu a ák. „A média is az sugá ozza, hogy mi nem udunk semmi . Soha nem hallok szakembe eke megszólalni, hogy mi esznek a nehéz ese ekben, e dí ések an- nak olyama osan. Az embe ek uda ába kellene beépí eni, hogy mi az a szociális szak- ma.” (mediá o ) Ezen úlmenően a média epizodikusan, jellemzően a ka ácsonyi jó- ékonykodásokon ke esz ül mu a meg egy szele e a szociális szakmából, ebben az ese ben is a assini ipológia men én jól ema izál az éhezés, az éle ben ma adás ámoga ása, a gye mekek szen edésének csökken ése. A ké deze ek sze in a leg- öbben csak akko kapnak ilágos képe a szociális munká ól, amiko kapcsola ba ke ülnek egy segí ő el agy a családjukban, okonságukban, köz e len kö nyeze ük- ben an alaki, akinek ez a hi a ása. Ebből kö e kezően a szakembe eknek kimon- do an on os az, hogy bá ki, aki kapcsola ba ke ül elük, pozi í élemény alkosson óluk, hiszen ezál al udják beha á olni a szakmá a „ci ilek”. Az alacsony p esz ízs a bé ezésnél nyil ánul meg leginkább. Az in e júalanyok éleménye sze in soka segí ene a szakma á sadalmi megí élésén, ha a ko mány anyagilag is elisme né a szakmá , hiszen a segí ő és a kliens sok ese ben ugyanolyan nehéz éle helyze ben an (Rácz 2014). „Olyan szin en agyunk, min a klienseink, nem udjuk be ize ni a számlá , hi eleink annak, mindennapos megélhe ési gondjaink METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 53 annak.” (mediá o ) A szakembe ek éleménye sze in , ha a szociális munkások na- gyobb megbecsülésnek ö endenének, akko a kliensek is jobban el ogadnák őke , hiszen a leg öbb ese ben az ügy elek nem hisznek abban, hogy a segí ők képesek pozi í i ányban ál oz a ni a helyze üke . A ól nem is beszél e, hogy az alacsony p esz ízs kö e kez ében a szakembe ek nem mo i ál ak, és jó al hama abb kiégnek. A kiégésnek öbb üne e an, min nega i izmus, cinizmus, ugalma lan gondolko- dás, alamin a megújulás elu así ása. Szélsőséges ese ekben a pa anoia is megjelen- he , ekko a szociális munkás úgy é zi, hogy kollégái, őnökei csak azé annak, hogy megnehezí sék az éle é (Zas ow 1995). A kiégés gyako i jelenségnek í élik meg a megké deze ek a szociális és gye mek édelmi e üle en, melynek elsődleges ki ál ó oka a sok elelősség eljes elada ellá ása, a magas kliensszám. Szám alanszo elő o dul, hogy nehéz ese ekkel szembesülnek a segí ők, dön éseikben maguk a ma- adnak, kép elenek úllépni a dilemmás helyze eken, és haza iszik a p oblémáka . Számos oka lehe a kiégésnek, a leggyako ibbak a kö e kezők: úl magas munkaó a, a munkahelyi előmene el hiánya, a megbecsülés hiánya mind a kliensek, mind a munkahelyi eze ők észé ől, alacsony ize és, ha alomnélküliség, ossz munkahelyi poli ika (Zas ow 1995). Maslach izsgála ai alapján elmondha ó, hogy kisebb mé - ékű a kiégés azoknál, akik endsze esen elemzik személyes élményeike , é zéseike , apasz ala aika a munka á saikkal, így lehe őségük nyílik a a, hogy isszajelzése- ke kapjanak a p oblémás helyze ek ől, agy ál alában a munkájukkal kapcsola ban. Ez a biz os há é soka jelen a k ízishelyze ek megoldásánál (idézi: Zas ow 1995: 79–80). A e lexi i ás ehá édő ak o , min ahogyan a szakma segí ő há e e, a eam, a konzul áció agy a szupe ízió is. A megké deze ek egye é e ek abban, hogy kiemelkedően on os, hogy a szak- embe elmé je sajá ko lá ai , és ha nega í impulzusok é ik, el udjon ona koz a - ni. Sike elenség ese én nem el é lenül minden kizá ólag csak a segí ő kuda ca, az ügy elek gyak an e í ik a sajá hibájuka a szakembe ek e. Az is izsgálni szüksé- ges, hogy a szolgál a ó meg elelő há e e biz osí -e a ejlődés e, a ehe men esülés- e és egyál alán a napi szin ű munka égzés e. A kiégés ál alában el szok ák isme ni a szakembe ek önmagukon és kollégájukon is. „Az a helyes, ha elisme i, ha neki is kelleme len élményei annak, nem og udni segí eni, és meg ogja akadályozni abban, hogy empa ikusan iszonyuljon a klienséhez.” (mediá o ) Megoldáskén mindenki az ese megbeszélés , egyéni és csopo os szupe ízió ja asol a, ami sok ese ben nem biz osí o a szakembe ek számá a. To ábbá ö ekednek jó kapcsola o kialakí ani a kollégáikkal, hiszen a p oblémás ese ekben egymás ól á nak pozi í mege ősí és . Kiemel ja asla ol o ábbá a öbb szabadság igénybe é ele, hiszen a nyomasz ó ese eke o hon, a sze e ő családi kö nyeze ben jó al könnyebb eldolgozni. Min ko ábban u al unk á, a kliensekkel aló együ működés sok ese ben hie a - chikus iszony endsze ben alósul meg. A álaszadók számá a egyé elmű, hogy segí sége á nak őlük az ügy eleik nehéz éle helyze ük endezésé e, az azonban súlyos p oblémakén élik meg, hogy az ese ek dön ő öbbségében a kliens minden dön és a szakembe e bíz, és az á ja, hogy szen edésé hozzáé őkén szün esse meg, o osolja a baj , gyógyí sa meg a kamasz gye meke , já jon el helye e az ügyei METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.hu 60 Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! Johnsson, E. – S ensson, K. (2005): A szociális munka elméle e – gondola ok az in e - enció el ogásá ól és magya áza á ól. Eu opean Jou nal o Social Wo k, 4: 419– 434. Jo dan, B. (1994): Szociális munka a gyako la ban. Esély, 2: 66–94. Kadushin, A. (1972): The social wo k in e iew. Columbia Uni e si y P ess, New Yo k Ka z, K. (2009): A szociális munka kul ú ái. Esély, 6: 108–116. Kozma, J. (1994): Milyen a jó szociális munkás, a agy ki ud démon űzni? Esély, 4: 63–70. Kozma, J. (2002): Kompe encia a szociális munkában. In: Kozma, J. (sze k.): Kézi- köny szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szö e ség, Budapes : 38–67. K éme , B. (2014): Az alap e ések é he őségé ől – és a ha a lanságá ól. Esély, 3: 79–86. Leadbea e , C. (2004): Pe sonalisa ion h ough pa icipa ion. A new sc ip o public se ices. DEMOS, London h p://www.demos.co.uk/ iles/Pe sonalisa ionTh oug hPa icipa ion.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 20.) Lüssi, P. (1997): A endsze szemléle ű szociális munka gyako la i anköny e. In e - diszcipliná is Szakköny á 1. Magya Tes ne elési Egye em – Híd Alapí ány – Pá beszéd (Dialógus) Alapí ány, Budapes Rácz, A. (2006): Személyes gondoskodás nyúj ók munká al kapcsola os a i űdjeinek izsgála a. Kapocs, 3: 6–15. Rácz, A. (2012): Ba kácsol éle u ak, szek enciális ( endsze ) igények. L’Ha ma an, Budapes Rácz, A. (2014a): Az előí éle es gondolkodás megjelenése a gye mek édelemben. Esély, 3: 24–47. Rácz, A. (2014b): Jó szülő-e az állam? – ejlesz ési igények a gye mek édelmi szakel- lá ás p o esszionalizációjáé . In: Rácz, A. (sze k.) Jó szülő-e az állam? – A co - po a e pa en ing e minus gyako la ban aló megjelenése. Rubeus Egyesüle , Bu- dapes : 215–245. h p:// ubeus.hu/wp-con en /uploads/2014/05/CPnemze - kozi_2014_ inal.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 24.) Rényi Á. (2008): É zelmes ku a ás. (E ede i megjelenés: Replika, 62: 127–154.) h p://www.academia.edu/5252271/%C3%89 zelmes_ku a %C3%A1s (U olsó le öl és: 2015.06.24.) Rényi, Á. – Sik, D. – Takács, E. (2014): Elemzési szempon ok a késő mode n á sadal- mak ko diagnózisához. Szociológiai Szemle, 3: 18–60. h p://www.szociologia. hu/dynamic/ enyi_e _al.pd (U olsó le öl és: 2015. 06. 24.) Rácz, A. (sze k.) (2015): A gye mekjólé i szolgála ok elada ellá ásának é ékelő elemzése o szágos szin en – Műhely anulmány. Rubeus Egyesüle , Budapes (meg- jelenés ala ) METSZETEK Vol. 4 (2015) No. 3 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/me sz/2015/3/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Papp Esz e – Rácz And ea: Vigyáza ! Embe ek! 61 Szabó, J. (2011): A na a í pszichológiai megközelí ések addik ológiai alkalmazási lehe őségei. Pécsi Tudományegye em Egészség udományi Ka , Pécs: h p:// dok o iiskola.e k.p e.hu/dok/dok o iiskola/e ekezesek/SzaboJozse _e e ke- zes.pd (U olsó le öl és: 2015.06.20.) Szil ási, L. (2006): Családok a gye mek édelem ha á án. In: Rácz, A. (sze k.): A ma- gya gye mek édelmi endsze helyze e, jö őbeli kihí ásai. Digi ális anulmány- kö e , NCsSzI., Budapes Szoboszlai, K. (2014): A szociális munka a ál ozások ük ében: kik agyunk, hol a - unk, és mi kellene ennünk? Esély, 3: 87–94. Szociális Munka E ikai Kódexe (2011) h p://3sz.hu/si es/de aul / iles/uploaded/ e ikai_kodex_2011.pd (U olsó le öl és: 2015.06.20.) Takács, E. (2014): Szen edő es ek – humani á ius cselekede ek. 2000, 2014/9. h p:// ke eze .hu/2014/12/szen edo- es ek-humani a ius-cselekede ek (U ol- só le öl és: 2015.06.20.) Takács, I. (2015): Veszélyben a gye mek édelem – MACSGYOE közleménye (2015.03. 20.) h p://www.macsgyoe.hu/hi ek/ak uali asok/2015-03-20/ eszelyben_a_ gye ek edelem_-_macsgyoe_kozlemenye.h ml (U olsó le öl és: 2015.07.05.) U bán, L. (2008): Elhelyezkedési esélyek a szociális sz é ában. In: Jászsági É köny . Jászsági É köny Alapí ány, Jászbe ény: 253–258. h p://epa.oszk.hu/02200 /02295/00016/pd /EPA-02295_Jaszsagi_E k _2008_u ban.pd (U olsó le öl és: 2015.03.28.) Va sányi, E. (2006): Szociális munka és kul ú a. Beszélő, 7–8: 43–51. h p://beszelo. c3.hu/cikkek/szocialis-munka-es-kul u a (U olsó le öl és: 2015.03.28.) Woods, R. (1994): A szociális munka e ékenységének egy lehe séges endsze ezé- se. In: Hegyesi, G. – Talyigás, K. (sze k.): A szociális munka elméle e és gyako la a 1. kö e . NcsSzI., Budapes : 32–45. Zas ow, C. (1995): Mi együnk, hogy a szociális munka él eze es hi a ás legyen? Esély, 1: 62–81.