D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
18.
D
EBRECEN
,
2011
177
Isme e ések – Rezensionen – Re iews
Ka sauksia – Рецензии
Paula Kokkonen–Anna Ku inen ( oim.):
Ken ä e kis ä u kimus iedoksi
U alica Helsingiensia 4. Helsinki 2010. 240 l.
ISBN 978-952-5667-19-6
A Ken ä e kis ä u kimus iedoksi az U alica Helsingiensia ne ű so oza
4. számában jelen meg. A so oza a Helsinki Egye em kiad ánya, amely mo-
nog á iáka , ema ikus cikkgyűj eményeke a almaz, az u áli nyel ek izs-
gála á al kapcsola os ku a ásoka , ku a ási e edményeke köz e í i.
A köny a alomjegyzékkel indul, ebből kide ül, hogy nyolc cikk alálha-
ó a kiad ányban. Ez kö e ik a sze kesz ők ol asókhoz szóló sza ai inn (6–
9), ille e angol nyel en (10–13). A mű annak a szeminá iumnak az anyagá
öleli el, amelye 2008. no embe 15-én a o ak Helsinkiben. A endez ény
ap opója a Finnugo Tá saság (Suomalais-Ug ilainen Seu a) megalapí ásának
125 é es é o dulója ol . A szeminá ium a Ken ä e kis ä u kimus iedoksi
(F om Expedi ions in he Field o Resea ch Knowledge) címe isel e.
A kiad ány be eze ő cikkében (Ma kuei a ai yksi yisiä u kijoi a: Suoma-
lais-Ug ilaisen Seu an ke uu e kien aus a ja a oi ee , 17–56) Riho G ün-
hal a különböző gyűj őu ak há e é ől, céljai ól, az egyénileg, ille e cso-
po ban dolgozó ku a ók ól é ekezik. Ezek ől az u ak ól a 125 é ala a SUS
égig ájékoz a a ol asói . Az expedíciók elsőso ban O oszo szág belső e-
üle ei , Szibé iá és Mongóliá é in e ék. Bemu a ja a 19. század elő i u-
dományos u aka , azok jelen őségé , a ku a óelődök (Sjög en, Cas én, Re-
guly, Ahlq is , Wiedemann) munkásságá , ille e az ál aluk bejá e üle e-
ke . Ol asha unk az u aka megelőző elkészülés ől, a nyel közösségek ől
e meg igyelések ől, az e edmények ől, ille e azok megí élésé ől. A cikk
é dekességé nö elik a égi beszámolókból e idéze ek, képek, eljegyzé-
sek, a izsgál e üle ek ől szóló bemu a ók, a köny egészé a kí ó é képek,
amelyek segí ségé el nyomon kö e he jük a ku a ók ú jai .
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ
178
A kö e kező cikk sze zője Me ja Salo (Heikki Paasonen – mi a an aineis-
on ke ääjä ja ke äy äjä sekä jälkipol ien yöllis äjä, 57–106). Rendkí ül
alapos munkája Heikki Paasonen éle é ől, munkásságá ól, ku a óú jai ól,
munkáinak mások a gyako ol ha ásá ól szól. Paasonen nagy mennyiségű
anyago gyűj ö össze. A mo d inoka és han ika egya án é in ő expedí-
cióinak észle ei, egyes s ádiumai elkel e ék az ő kö e ő ku a ónemzedék
é deklődésé . Salo bemu a ja a izsgál e üle eken el öl ö mindennapoka , a
ku a ás egyes pe iódusai is. Paasonen számos mo d in nyel i eze ő , a-
nácsadó , ada közlő , ille e a mo d in nyel e anulmányozó szakembe
oglalkoz a o . Az ál ala gyűj ö mo d in anyag jelen ős ku a ási e edmény-
nek számí o , ille e számí a mai napig. Ugyanakko a ö ökségi nyel ek
i án is é deklődö , és ezek kö ében is égze helyszíni izsgála oka . Salo
cikkéből az e émakö ben összegyűj ö anyag ól is ilágos képe kapunk.
Habá Paasonen nem készí e ku a ási napló , de az ú jai so án sze ze a-
pasz ala ai ól beszámol a SUS különböző számaiban. Nagy e énye ennek a
anulmánynak, hogy alóban endkí ül észle es, még Paasonen anyanyel i
segí őinek ne é , szá mazásá s b. is köz eadja (például Igna yij Zo in,
And ej Su alo ). Az í o so oka é dekes képek a kí ják nép isele be öl-
özö mo d inok ól, ájak ól. Nagyon hasznosnak a om az is, hogy Salo
összegyűj ö e Paasonen munkái , és csopo osí o a azoka : külön e e a
mo d in gyűj éssel kapcsola os kiad ányoka (76–85), a más innugo nyel-
eke é in ő mű ei (85–88), ille e a u kológia émakö éhez kapcsolódó
publikációka (88–90).
Si kka Saa inen Tyimo ej Je sze je ől, a legendás ma i népiskolai aní ó
éle é ől, a inn ku a ókkal közösen égze munkásságának jelen őségé ől í
(Timo ei Je se je – ma ilaisen pe in een allen aja, 107–122). Megha á ozó
sze epe öl ö be öbbek közö Y jö Wichmann éle ében is, hiszen a ku a ó
nyel mes e e ol az 1900-as é ek elején. To ábbá szám alan é ékes nép-
ajzi, ille e nyel észe i cikk sze zője is egyben, amelyek meg is jelen ek a
á saság kiad ányaiban. Az 1920-as é ekben pedig a ma ik e üle i múzeu-
mának eze őjekén e ékenykede . A cikk a po ék ál al megszemélyesí i
elő ünk Je sze je e . Má nem csupán egy ne e kapunk, hanem a co is a
né mellé. Lá ha unk még ál ala készí e ajzoka , ma i nőke áb ázoló o ó-
ka is.
I ene Wichmann Y jö Wichmann ól í (Y jö Wichmann – ken ällä ja
kammiossa, 123–138), aki mindké pe mi nyel , a komi és az udmu kap-
csán is nagy mennyiségű, é ékes anyago gyűj ö össze. Emelle a ma i
nyel ku a ója is ol , és az ál ala gyűj ö ada ok gyako la ilag szin e az
összes ma i nyel já ás elölelik. Miu án Wichmann issza é hazájába az
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ
179
o osz e üle ek ől, csak néhány hé ig pihen o honában, majd magya elesé-
gé el, Júliá al Romániába indul ak, hogy a csángók nyel é és kul ú ájá a-
nulmányozhassák. I ene Wichmann még az eddigieknél is észle esebben
mu a ja be Y jö Wichmann munkájá azál al, hogy a ku a ó családjához szóló
üzene ei is elidézi gyűj őú jai al kapcsola ban. Ugyanígy já el ko ábban
Ma kamuis iinpanoja című 1987-es mű ében is. I ene Wichmann cikkében
sok családi képe lá ha unk, alamin egy é képe , amely Y jö Wichmann
expedícióinak leg on osabb állomásai a almazza. A cikk sze zője össze-
gyűj ö e és elso olja a nyel ész munkái is.
Az ö ödik cikk A u i Kannis o ogul gyűj ésé ől szól (A u i Kannis o
ogulilaisaineis o , niiden käy ö ja me ki ys, 139–151). Vuokko Ei as ennek
a gyűj eménynek a elhasználásá ól, ille e jelen őségé ől számol be. Maga a
cikkí ó egy éle munkájá o dí o a a a, hogy kiadjon egy olyan ogul szó-
á , melynek alapja Kannis o gyűj ése. Az anyag a szó á elkészí ésének ide-
je ala is elé he ő a ku a ók számá a, így öbbek közö a magya udósok
munkájá is megkönnyí he i. A Kannis o ál al összeszede ogul anyag mos-
anában is jelen ős kiad ányok alapjául is szolgál. Ilyen például a 2007-es
Vogulien (mansien) kansankul uu i, agy a szin én 2007-ben megjelen I ä-
mansin kielioppi ja eks ejä.
A kö e kező anulmány sze zője Paula Kokkonen (Ja kosodan komilaise
so a angi kielenoppaina, 155–177). Rámu a a a, hogy ál alában igen ke e-
se udunk a ku a ásban ész e ő anyanyel i ada közlők ől. Ilyen o áskén
szolgál ak a ku a ók számá a például a hábo úk olyamán el ogo , különböző
innugo nyel eke beszélő hadi oglyok. Segí ségüke elhasznál a T. E.
Uo ila például közel nyolc an komi beszélő in e jú olha o meg a inn
munka ábo okban a második ilághábo ú idején. Az anyaggyűj és e edmé-
nye az ö kö e es Sy jänische Tex e című kiad ányban lá o nap ilágo . Az
1990-es é ekben a Komi Köz á saságban igencsak megnő az é deklődés
Uo ila ada közlői i án ; különböző újságokban közöl ék ne eike , majd ha-
almas szenzáció ö én : a kiadók Vo ku ából komi öld e hí ak egy ol el-
í él e , aki megélhe e az , hogy nyom a ásban lá ha a az ö en é el ko áb-
ban elmesél ö éne ei . A második ilághábo ú olyamán bebö önzö anya-
nyel i beszélők, ada közlők éle ének nehézségei ől, iszon agságos so suk ól
szól ez a cikk.
Ildikó Leh inen az e nog á usok helyszíni e ékenységé ől, munkájá ól
é ekezik (Kalas ukses a kansanpukuihin – kansa ie eilijä ken ällä, 179–
211). Nyomon kö e i az egyes olkló á gyak ú já szá mazási helyük ől egé-
szen a múzeumokig. A Finn Nemze i Múzeum innugo gyűj eményének mé-
e e az expedícióknak köszönhe ően olyama osan gya apodo az első da a-
ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ
180
bok öbb min száz é el ezelő i beke ülése ó a, és ez a sze encsés endencia
a mai napig oly a ódik. Ezek az é ékek kiemelik a kul u ális különbségeke ,
és elhí ják a igyelme a kul ú ák köz i kommunikáció a. A sze ző észle e-
sen í U. T. Si elius ól, és é dekes képekkel, illusz ációkkal a kí ja beszá-
molójá .
A kö e u olsó, egye len angol nyel ű cikke Flo ian Siegl ől szá mazik
(How o p epa e o ieldwo k – a Fo es Ene s based e ospec i e, 213–
240). Igazából egy issza ekin és ol asha unk sajá expedíciói ól, amelyeke
a Jenyiszej olyó men én e . Az ol asó nyomon kö e he i a ú áka megelő-
ző elkészülés , a e epmunká , alamin az izgalmas u azásoka minden i-
szon agságukkal együ . Amiko az időjá ás mia nem lehe e epülni, a jég-
aka ó mia pedig hajó al közlekedni, a ku a ók számá a Kai Donne majd-
nem száz é el ko ábbi megoldása űnhe e a legel ogadha óbbnak: énsza -
asok húz a szánnal közlekedni. Talán meglep e őke , a mai mode n ko em-
be ei , hogy Donne sokkal könnyebben közelí e e meg akko iban ugyanaz
a cél , aho a mos ők is igyekez ek.
Ez a kö e alóban isz elgés a Suomalais-Ug ilainen Seu a elő , amely
meg is é demli mindez , hiszen az elmúl 125 é ala olyama osan szolgál a
és ámoga a az u áli népek, nyel ek ku a ásá , megisme ésé és a ilággal
aló megisme e ésüke . Ajánlom mindazoknak ez a kiad ány , akik é dek-
lődnek elődeink munkái, alamin a ö énelem és a múl emlékei i án . Talán
a e epmunkák ól szóló beszámolók, az é dekes képek, a ku a ók gyűj őú jai-
ból szá mazó, mai napig é ékesnek a o e edmények bennünke , i jabbaka
is a a mo i álnak, hogy mi magunk is el edezzük a e epmunka szépségei ,
és ú nak induljunk. Én magam nagyon szí esen égigjá nám Kannis o ú já ,
és úgy élem, ezzel az é zéssel biz osan nem agyok egyedül.
ENDRESZ BRIGITTA
