Kenttäretkistä tutkimustiedoksi

D EBRECENI E GYETEM F INNUGOR N YELVTUDOMÁNYI T ANSZÉK F OLIA U RALICA D EBRECENIENSIA 18. D EBRECEN , 2011 177 Isme e ések – Rezensionen – Re iews Ka sauksia – Рецензии Paula Kokkonen–Anna Ku inen ( oim.): Ken ä e kis ä u kimus iedoksi U alica Helsingiensia 4. Helsinki 2010. 240 l. ISBN 978-952-5667-19-6 A Ken ä e kis ä u kimus iedoksi az U alica Helsingiensia ne ű so oza 4. számában jelen meg. A so oza a Helsinki Egye em kiad ánya, amely mo- nog á iáka , ema ikus cikkgyűj eményeke a almaz, az u áli nyel ek izs- gála á al kapcsola os ku a ásoka , ku a ási e edményeke köz e í i. A köny a alomjegyzékkel indul, ebből kide ül, hogy nyolc cikk alálha- ó a kiad ányban. Ez kö e ik a sze kesz ők ol asókhoz szóló sza ai inn (6– 9), ille e angol nyel en (10–13). A mű annak a szeminá iumnak az anyagá öleli el, amelye 2008. no embe 15-én a o ak Helsinkiben. A endez ény ap opója a Finnugo Tá saság (Suomalais-Ug ilainen Seu a) megalapí ásának 125 é es é o dulója ol . A szeminá ium a Ken ä e kis ä u kimus iedoksi (F om Expedi ions in he Field o Resea ch Knowledge) címe isel e. A kiad ány be eze ő cikkében (Ma kuei a ai yksi yisiä u kijoi a: Suoma- lais-Ug ilaisen Seu an ke uu e kien aus a ja a oi ee , 17–56) Riho G ün- hal a különböző gyűj őu ak há e é ől, céljai ól, az egyénileg, ille e cso- po ban dolgozó ku a ók ól é ekezik. Ezek ől az u ak ól a 125 é ala a SUS égig ájékoz a a ol asói . Az expedíciók elsőso ban O oszo szág belső e- üle ei , Szibé iá és Mongóliá é in e ék. Bemu a ja a 19. század elő i u- dományos u aka , azok jelen őségé , a ku a óelődök (Sjög en, Cas én, Re- guly, Ahlq is , Wiedemann) munkásságá , ille e az ál aluk bejá e üle e- ke . Ol asha unk az u aka megelőző elkészülés ől, a nyel közösségek ől e meg igyelések ől, az e edmények ől, ille e azok megí élésé ől. A cikk é dekességé nö elik a égi beszámolókból e idéze ek, képek, eljegyzé- sek, a izsgál e üle ek ől szóló bemu a ók, a köny egészé a kí ó é képek, amelyek segí ségé el nyomon kö e he jük a ku a ók ú jai . ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 178 A kö e kező cikk sze zője Me ja Salo (Heikki Paasonen – mi a an aineis- on ke ääjä ja ke äy äjä sekä jälkipol ien yöllis äjä, 57–106). Rendkí ül alapos munkája Heikki Paasonen éle é ől, munkásságá ól, ku a óú jai ól, munkáinak mások a gyako ol ha ásá ól szól. Paasonen nagy mennyiségű anyago gyűj ö össze. A mo d inoka és han ika egya án é in ő expedí- cióinak észle ei, egyes s ádiumai elkel e ék az ő kö e ő ku a ónemzedék é deklődésé . Salo bemu a ja a izsgál e üle eken el öl ö mindennapoka , a ku a ás egyes pe iódusai is. Paasonen számos mo d in nyel i eze ő , a- nácsadó , ada közlő , ille e a mo d in nyel e anulmányozó szakembe oglalkoz a o . Az ál ala gyűj ö mo d in anyag jelen ős ku a ási e edmény- nek számí o , ille e számí a mai napig. Ugyanakko a ö ökségi nyel ek i án is é deklődö , és ezek kö ében is égze helyszíni izsgála oka . Salo cikkéből az e émakö ben összegyűj ö anyag ól is ilágos képe kapunk. Habá Paasonen nem készí e ku a ási napló , de az ú jai so án sze ze a- pasz ala ai ól beszámol a SUS különböző számaiban. Nagy e énye ennek a anulmánynak, hogy alóban endkí ül észle es, még Paasonen anyanyel i segí őinek ne é , szá mazásá s b. is köz eadja (például Igna yij Zo in, And ej Su alo ). Az í o so oka é dekes képek a kí ják nép isele be öl- özö mo d inok ól, ájak ól. Nagyon hasznosnak a om az is, hogy Salo összegyűj ö e Paasonen munkái , és csopo osí o a azoka : külön e e a mo d in gyűj éssel kapcsola os kiad ányoka (76–85), a más innugo nyel- eke é in ő mű ei (85–88), ille e a u kológia émakö éhez kapcsolódó publikációka (88–90). Si kka Saa inen Tyimo ej Je sze je ől, a legendás ma i népiskolai aní ó éle é ől, a inn ku a ókkal közösen égze munkásságának jelen őségé ől í (Timo ei Je se je – ma ilaisen pe in een allen aja, 107–122). Megha á ozó sze epe öl ö be öbbek közö Y jö Wichmann éle ében is, hiszen a ku a ó nyel mes e e ol az 1900-as é ek elején. To ábbá szám alan é ékes nép- ajzi, ille e nyel észe i cikk sze zője is egyben, amelyek meg is jelen ek a á saság kiad ányaiban. Az 1920-as é ekben pedig a ma ik e üle i múzeu- mának eze őjekén e ékenykede . A cikk a po ék ál al megszemélyesí i elő ünk Je sze je e . Má nem csupán egy ne e kapunk, hanem a co is a né mellé. Lá ha unk még ál ala készí e ajzoka , ma i nőke áb ázoló o ó- ka is. I ene Wichmann Y jö Wichmann ól í (Y jö Wichmann – ken ällä ja kammiossa, 123–138), aki mindké pe mi nyel , a komi és az udmu kap- csán is nagy mennyiségű, é ékes anyago gyűj ö össze. Emelle a ma i nyel ku a ója is ol , és az ál ala gyűj ö ada ok gyako la ilag szin e az összes ma i nyel já ás elölelik. Miu án Wichmann issza é hazájába az ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 179 o osz e üle ek ől, csak néhány hé ig pihen o honában, majd magya elesé- gé el, Júliá al Romániába indul ak, hogy a csángók nyel é és kul ú ájá a- nulmányozhassák. I ene Wichmann még az eddigieknél is észle esebben mu a ja be Y jö Wichmann munkájá azál al, hogy a ku a ó családjához szóló üzene ei is elidézi gyűj őú jai al kapcsola ban. Ugyanígy já el ko ábban Ma kamuis iinpanoja című 1987-es mű ében is. I ene Wichmann cikkében sok családi képe lá ha unk, alamin egy é képe , amely Y jö Wichmann expedícióinak leg on osabb állomásai a almazza. A cikk sze zője össze- gyűj ö e és elso olja a nyel ész munkái is. Az ö ödik cikk A u i Kannis o ogul gyűj ésé ől szól (A u i Kannis o ogulilaisaineis o , niiden käy ö ja me ki ys, 139–151). Vuokko Ei as ennek a gyűj eménynek a elhasználásá ól, ille e jelen őségé ől számol be. Maga a cikkí ó egy éle munkájá o dí o a a a, hogy kiadjon egy olyan ogul szó- á , melynek alapja Kannis o gyűj ése. Az anyag a szó á elkészí ésének ide- je ala is elé he ő a ku a ók számá a, így öbbek közö a magya udósok munkájá is megkönnyí he i. A Kannis o ál al összeszede ogul anyag mos- anában is jelen ős kiad ányok alapjául is szolgál. Ilyen például a 2007-es Vogulien (mansien) kansankul uu i, agy a szin én 2007-ben megjelen I ä- mansin kielioppi ja eks ejä. A kö e kező anulmány sze zője Paula Kokkonen (Ja kosodan komilaise so a angi kielenoppaina, 155–177). Rámu a a a, hogy ál alában igen ke e- se udunk a ku a ásban ész e ő anyanyel i ada közlők ől. Ilyen o áskén szolgál ak a ku a ók számá a például a hábo úk olyamán el ogo , különböző innugo nyel eke beszélő hadi oglyok. Segí ségüke elhasznál a T. E. Uo ila például közel nyolc an komi beszélő in e jú olha o meg a inn munka ábo okban a második ilághábo ú idején. Az anyaggyűj és e edmé- nye az ö kö e es Sy jänische Tex e című kiad ányban lá o nap ilágo . Az 1990-es é ekben a Komi Köz á saságban igencsak megnő az é deklődés Uo ila ada közlői i án ; különböző újságokban közöl ék ne eike , majd ha- almas szenzáció ö én : a kiadók Vo ku ából komi öld e hí ak egy ol el- í él e , aki megélhe e az , hogy nyom a ásban lá ha a az ö en é el ko áb- ban elmesél ö éne ei . A második ilághábo ú olyamán bebö önzö anya- nyel i beszélők, ada közlők éle ének nehézségei ől, iszon agságos so suk ól szól ez a cikk. Ildikó Leh inen az e nog á usok helyszíni e ékenységé ől, munkájá ól é ekezik (Kalas ukses a kansanpukuihin – kansa ie eilijä ken ällä, 179– 211). Nyomon kö e i az egyes olkló á gyak ú já szá mazási helyük ől egé- szen a múzeumokig. A Finn Nemze i Múzeum innugo gyűj eményének mé- e e az expedícióknak köszönhe ően olyama osan gya apodo az első da a- ISMERTETÉSEK – REZENSIONEN – REVIEWS – KATSAUKSIA – РЕЦЕНЗИИ 180 bok öbb min száz é el ezelő i beke ülése ó a, és ez a sze encsés endencia a mai napig oly a ódik. Ezek az é ékek kiemelik a kul u ális különbségeke , és elhí ják a igyelme a kul ú ák köz i kommunikáció a. A sze ző észle e- sen í U. T. Si elius ól, és é dekes képekkel, illusz ációkkal a kí ja beszá- molójá . A kö e u olsó, egye len angol nyel ű cikke Flo ian Siegl ől szá mazik (How o p epa e o ieldwo k – a Fo es Ene s based e ospec i e, 213– 240). Igazából egy issza ekin és ol asha unk sajá expedíciói ól, amelyeke a Jenyiszej olyó men én e . Az ol asó nyomon kö e he i a ú áka megelő- ző elkészülés , a e epmunká , alamin az izgalmas u azásoka minden i- szon agságukkal együ . Amiko az időjá ás mia nem lehe e epülni, a jég- aka ó mia pedig hajó al közlekedni, a ku a ók számá a Kai Donne majd- nem száz é el ko ábbi megoldása űnhe e a legel ogadha óbbnak: énsza - asok húz a szánnal közlekedni. Talán meglep e őke , a mai mode n ko em- be ei , hogy Donne sokkal könnyebben közelí e e meg akko iban ugyanaz a cél , aho a mos ők is igyekez ek. Ez a kö e alóban isz elgés a Suomalais-Ug ilainen Seu a elő , amely meg is é demli mindez , hiszen az elmúl 125 é ala olyama osan szolgál a és ámoga a az u áli népek, nyel ek ku a ásá , megisme ésé és a ilággal aló megisme e ésüke . Ajánlom mindazoknak ez a kiad ány , akik é dek- lődnek elődeink munkái, alamin a ö énelem és a múl emlékei i án . Talán a e epmunkák ól szóló beszámolók, az é dekes képek, a ku a ók gyűj őú jai- ból szá mazó, mai napig é ékesnek a o e edmények bennünke , i jabbaka is a a mo i álnak, hogy mi magunk is el edezzük a e epmunka szépségei , és ú nak induljunk. Én magam nagyon szí esen égigjá nám Kannis o ú já , és úgy élem, ezzel az é zéssel biz osan nem agyok egyedül. ENDRESZ BRIGITTA