METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
8 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Kon lik us és demok ácia:
É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége
és ko lá ozásuk szükségessége melle
HORVÁTH SZILVIA1
Nemze i Közszolgála i Egye em, Molná Tamás Ku a óközpon
ABSZTRAKT
A demok ácia és a kon lik us iszonya poli ikaelméle i szempon ból meglehe ősen össze e .
Egy ész ől, poli ika és kon lik us ál alános poli ikai apasz ala a ellené e a demok a ikus end
kon ex usában a kon lik us hajlamos el eszí eni az é éké , szemben a konszenzussal agy a
komp omisszummal. Más ész ől, a kon lik usok poli ikai jelen őségének elisme ése melle sem
lehe lemondani az in enzi ásha á ok é elmezésé ől. Mindezek a ké dések egy e edendően
nyil ános poli ikai é ben, a poli ika diszku zí e ében me ülnek el. Eme elméle i ke e ben a
kon lik us é elmezésének eo e ikusan ki ün e e ogalma a i a. A anulmány ez há om
eó ia kö ül égzi el. J. S. Mill á ilágí a a, hogy a i á a szükség an a poli ikai közösségben,
annak episz émikus és é zelmi unkciói annak. Szabó Má on diszku zí poli ika udományának
is ki ün e e ogalma a i a, ami nemcsak a poli ika egyedi ese e, hanem lé módja is. Szemben a
leg öbb ko á s, a poli iká a kommunikáció elől é elmező elméle el, a diszku zi i ás ele e
kon lik usosnak lá a ja. A disku zuselméle i há e ű Chan al Mou e demok a ikus agón ól
beszél, a kon lik usoka é elmezi a demok a ikus end ke e ei közö , elhí a a igyelme az
iden i ások diszku zí kons i uálódásának demok a ikus el é elei e. Elméle e az é ékes
kon lik usok és azok demok ácián belüli ha á ainak egyik eo e izálási kísé le e.
KULCSSZAVAK: demok ácia, kon lik us, ellen él, i a, poli ikaelméle
ABSTRACT
Con lic s and democ acy: Conside a ions on poli ical con lic s
and he need o hei delimi a ion
Acco ding o ou common expe ience o poli ical li e, he ela ionship be ween poli ics and
con lic s seems o be ob ious. Howe e , i is also common o hink abou delimi ing he in ensi y
o con lic s in a democ a ic con ex . This kind o complexi y o he ela ion o democ acy and
con lic s can be cexplained om wo heo e ical pe spec i es. Fi s , in o de o p o ec democ a ic
o de , con lic s may lose hei ele ance in compa ison o he alue o consen o comp omise.
1 A sze ző Demok ácia és poli ikai közösség című köny e (Nemze i Közszolgála i Egye em, Molná
Tamás Ku a ó Közpon , 2015) elnye e az előző é legjobb magya nyel ű poli ika udományi mű ének
já ó Kolnai Au él-díja , amelyhez ezú on g a ulálunk.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 9
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Second, e en i we accep he impo ance o con lic s, we also should ake in o accoun he limi s
o hei in ensi y. These heo e ical p oblems a ise in he con ex o con empo a y poli ics which
na u e is eminen ly public and in which e e y announcemen is open o discussion. This is wha
discou se as a heo e ical ho izon means. The co e concep o heo izing he con lic ual cha ac e
o poli ics in a discu si e manne is poli ical deba e. The a icle explo es h ee kinds o deba e
and communica i e con lic s: John S ua Mill, as a classical nine een h cen u y libe al, sheds
ligh on he impo ance o deba e in issues o collec i e u h-seeking and emo ional de o ion
o ou pe sonal alues. Má on Szabó, a leading heo is o poli ical discou se in Hunga y, also
ea s deba e as a co e concep o poli ical discou se s udies, and heo izes deba e no only as
a se ies o singula ac s in he ealm o poli ics, bu as a mode o exis ence o poli ics i sel .
Con a y o o he con empo a y ideas o communica ion and poli ics, discou se is he e o e
inhe en ly con lic ual in i s cha ac e . Simila ly, bu mo e embedded in con empo a y deba es
o e democ acy, Chan al Mou e, one o he eminen heo is s o agonism, in e p e s con lic s
in he con ex o democ a ic o de , and emphasises he democ a ic condi ions o cons uc ing
democ a ic iden i ies. He ideas on agonis ic democ acy can a hom he ela ion o aluable
con lic s and hei limi s in a democ a ic egime.
KEYWORDS: democ acy, con lic , ad e sa y, deba e, poli ical heo y
Be eze ő
Ko á s poli ika apasz ala unk megha á ozó észe a kon lik us; és bá emögö nin-
csen köz e len polgá hábo ús apasz ala , de a poli ikai ha á ok mégis alig agy
egyál alán nem á já ha óak. Ebben a kon ex usban el e ődik a ké dés: mi lehe a
demok ácia és a kon lik us iszonya, ekin he ő-e a kon lik us szükségesnek agy
é ékesnek, és ese leg hogy szükség an-e a ha á a é elmezésé e, és ha igen, az mi-
ben áll.
A közéle pola izál sága az elmúl é izedek alap e ő apasz ala a, és a jelenség
ipikus o mája az a aj a ellenségdisku zus, amely a poli ikai uni e zumo a mi és az
ők, a hozzánk a ozó és a mo álisan is alább aló ellen él köz i ha á onás logikája
alapján osz ja el. E logika a poli ikai é mindegyik sze eplője ese ében így műkö-
dö , alap e ő diszku zí min áza a is kialakul . A baloldali disku zusban „[a] ki e-
kesz ő e ékenység hí ósza a az an idemok a ikus ól a asisz áig e jed ” (Szabó
2014: 228), a jobboldali diszku zí ak ika iszon abból áll , hogy a baloldali poli i-
kusoka és hí eike „kiszo í sák a nemze i közösségből”, olyan módon, hogy „aki nem
nemze i, az szükségképpen és so ssze űen nemze ie len” (Szabó 2014: 228). Ez „a
poli ikai alóságo kizá ó ellen é pá a elosz ó” (uo.) kölcsönös s a égia nemcsak
a ha á onások poli ikai jellegé e mu a á, hanem in enzi ásá a is. Szabó Má on
megjegyzi, hogy a endsze ál ás kö e ően az ellenségkons uáló poli ikai gyako -
la á a lanul é e a polgá oka : „sokan gondol uk az , hogy a öbbpá i demok ácia
ko ek e sengés lesz, békés szándékú delibe áció” (Szabó 2014: 229).
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
10 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
A kon lik usos poli ikai apasz a bizonyos ész a poli ikaelméle i o ien ációk-
a is ha o , legalábbis ez lehe az egyik indoka annak, hogy Ca l Schmi Magya -
o szágon különösen on os poli ikaelméle i sze ző le . Balázs Zol án sze in Schmi
elemelkedésé egyebek melle a magya poli ika hábo ús ka ak e e, a bal és a jobb
közö i ellenségeskedés is megalapozha a, me a i ális poli ikaelméle ekhez ké-
pes alkalmasabbnak bizonyul a a, hogy meg agadja a magya alóságo (Balázs
2014: 16, 20).
A kon lik usos poli ika apasz ala a és annak diszku zí o mái (az ellenség-
kons uálás), alamin e apasz ala e lek álódása a ealis a poli ikaelméle i álasz-
ások o májában ugyanazon jelensége állí ja középpon ba: a kon lik usok poli ikai
sze epének az é elmezésé . A ko á s poli ikaelméle ek egy észe szembesül ez-
zel és el ogad a, min a – legalábbis anali ikusan – schmi i alapokon álló Chan al
Mou e. A hasonlóképpen szin én disku zuselméle i sze ző, Szabó Má on is az ál-
lí ja, hogy az ellenségkons uálás bizonyos mé ékig minden demok áciában jelen
an, bá di e enciál gyako la és in enzi ása sem állandó, és igyelmez e a a is,
hogy ha á á éppen az állampolgá i elu así ás képezi (Szabó 2014: 229). Az elmúl
é izedek apasz ala a az is mu a ja, hogy a kon lik usok in enzi ása ál ozha , de a
megkülönböz e ő logika a poli ika meghaladha a lan sajá ossága.
Tehá nemcsak kon lik us és poli ika, hanem kon lik us és demok ácia szükség-
sze ű össze a ozásá is el lehe ogadni. Ebben az ese ben iszon a kon lik usok
e mésze é e i ányuló ké dés e ődik el. Ez el álasz ja a demok a ikusa a nem-de-
mok a ikus ól, ezé ez a demok ácia ha á ai a i ányuló ké dés is. A kö e kezőkben
előszö a kon lik us ellen é ének egy mé sékel ál oza á al, a komp omisszummal
oglalkozom, az illusz álandó, hogy a kon lik usos poli ika apasz ala a még nem
el é lenül enged e e a poli ika kon lik usos é elmezésének. Ez kö e ően é ek
á John S ua Mill egy jól isme szö egének ke ésbé jellemző é elmezésé e, ame-
lyik el ogadja az , hogy a kon lik us é ékes lehe bizonyos helyze ekben. Mill é ei
a élemények nyil ános ü közései e ona koznak, a i a é ékessége melle i ko ai
állás oglalások. Ugyanakko a i a é elmezhe ő ál alánosan, a poli ikai szi uáció jel-
legze es állapo akén agy a poli ika lé módjakén is. A poli ika kon lik usossága,
ugyanakko a demok a ikus poli ika jellegze es nyil ánosságközpon úsága éppen
a i a eme elmélyí e ogalmában kapcsolha ó össze. Ez egyben megkülönböz e ő
álasz ás azokkal az elméle ekkel szemben, amelyek a nyil ános poli ikai megszóla-
lások unkciójá elsőso ban az egye é és e ju ásban lá ják. Ehhez képes a i a o-
galma ke e e szolgál a ha ahhoz, hogy bá ( öbbségi) dön és lehessen lá ni benne,
de az e őszak el ö lésé is. A demok a ikus minőség ké dése pon osan az, hogy mi
lehe kezdeni az e őszakkal és az ellenségképzéssel.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 11
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Kon lik us, konszenzus és komp omisszum
Egy kon lik usos demok áciában elme ül a ké dés, hogy nem ajon a konszenzu-
sos poli ika olna-e a meg elelő ú , ne alán án az egyedül demok a ikusnak számí ó
poli ikai ú . Ugyanakko a konszenzus egy pola izál poli ikai közösségben megle-
he ősen e ős el á ás, és gyako la i é elemben is aligha alósí ha ó meg, alán csak
ki é eles helyze ekben, agy olyan szi uációkban, amelyeknek a elek számá a nin-
csen é je, ehá nem poli ikaiak. A konszenzus az jelen i, hogy a elek közül az egyik
alami számá a lényegi ől mond le, lényegében kapi ulál (lásd Gu mann – Thomp-
son 2010). A komp omisszum olyan olyama e edménye, amelyben bá a elek köl-
csönösen mondanak le számuk a on os dolgok ól, sokszo el ek ől, de e olyama
mégis alami újnak a kialakí ásá ól szól (Gu mann – Thompson 2010: 1126–27, lásd
még Anke smi 2002: 142- ől). A konszenzusos poli ika az kö e eli meg, hogy a e-
lek má a ulajdonképpeni poli ikai szi uáció, a i a elő endelkezzenek alamilyen
közös alappal, é ékekkel, udással, poli ikai kul ú á al; é senek egye má a i a
elő . Kibékí he e len ellen é ek ese én iszon az előze es konszenzus nehezen á -
ha ó el, ki é e az az ese e , ami a elek i ába bocsá kozásához ele e szükséges.
Ezek nem közös szempon ok, hanem az egye -nem-é ésben aló egye é és, min
például az, amiko mindegyik sze eplő egye é abban, hogy a s a us quo ja í andó
(Gu mann – Thompson 2010: 1126). Mindazonál al a kép isele i demok ácia olyan
ö énelmi p oblémá a ado álaszkén ogha ó el, amely lehe ő é eszi a égle e-
sen megosz o közösségek együ élésé ( ö. Anke smi 2002: 96). Azonban a libe-
ális poli ikaelméle ko á s konszenzuso ien ál sága alóban ki í a az a k i iká ,
hogy az é demi kon lik usok és a poli ikai é elmezhe e lenné álik a poli ikai éle e
ille ően, miközben a poli ika és an agonizmus iszonyá olyan klasszikus libe ális
sze ző is e mésze es össze üggéskén á gyal a, min a később á gyalandó John
S ua Mill (Tu ne 2010).
Mindamelle , hogy a nyil ánosság és az ügyek megbeszélése a mode n demok á-
cia édjegyének ekin he ő, eo e ikusan a i á i kán é elmezik úgy, min olyasmi ,
ami egysze e a poli ika kons i u í onása és e minőségében kon lik usos is. Vagyis
a poli iká egysze e diszku zí (bá nem szükségsze űen delibe a í ) és el ö ölhe-
e lenül kon lik usos alóságnak egysze e. A klasszikus 19. századi libe ális J. S. Mill
és a 20. századi, egészen el é ő, posz s uku alis a és posz ma xis a hagyományból
é kező Mou e ké olyan sze ző, akik segí he nek annak é elmezésében, ami a poli-
ika kon lik usos eali ása e el, mindenekelő az együ élés és a plu ali ás lehe-
ő é e ő demok ácia kon ex usában.
A kon lik usnak azonban nem szükségsze űen a konszenzus az ellen é pá ja;
a komp omisszum melle i é ek képesek számba enni a poli ikai kul ú ák éles
megosz o ságá . Bá ígé e esen hangzik, de a komp omisszum a helyeze ókusz
is olyan poli ikaképe ajzol ki, amelynek a lényege az egye é és e ju ás, a kon lik u-
sok elszámolása (legalább a nagy ügyekben). A komp omisszum ogalmi be eze ése
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
12 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
mégis o ábblépés jelen a kon lik us é elmezéséhez. A konszenzusigény az jelen-
i, hogy előze esen egye kell é eni legalább bizonyos poli ikai é ékeke ille ően,
agy az , hogy egye é és e kell ju ni; igazából mindke ő poli ikán úli igény. De a
komp omisszumos poli ika i án i el á ás is magasabb endűnek lá a ja az egye é -
és agy megegyezés , ami e példa lehe Amy Gu mann és Dennis Thompson, akik
bá nem konszenzus ól é ekeznek, hanem komp omisszum ól, mégis el é elezik,
hogy maga a komp omisszumos beállí ódás el á ha ó, és olyan konszenzuso ien ál
a i űd melle é elnek, min a kölcsönös isz ele (Gu mann – Thompson 2010).
Gu mann – Thompsonnál a komp omisszum és a kölcsönös isz ele az ame ikai
poli ikai kon ex usban ke ül elő, melynek ké onása emelendő ki. Előszö a pola i-
zál ság, másodszo a ko mányzáskép elenség éme, agy legalábbis a nagy á ogó
szakpoli ikai ál oz a ások égig i elének lehe e lensége. Sze in ük a pe manens
kampány e edményekén kialakul komp omisszumkép elen a i űd és a pá os
megosz o ság jól jön ugyan kampányidőszakban, de ki ejeze en ellen é es a ko -
mányzás jellegé el. A komp omisszumkép elenség minden demok ácia ő p oblé-
mája, „mi el ú jában áll azon ál ozásoknak, amikkel mindenki egye é ”, és a s a us
quo enn a ásának ked ez (Gu mann – Thompson 2010: 1125), má pedig a nagy
nemze i ügyeke ille ően lehe e len nagy ál ozás elé ni nagy komp omisszumok
nélkül (i. m. 1129). A komp omisszum i án i igény oka az, ha a elek egye é enek
abban, hogy a s a us quo ál oz a ás a szo ul. Ez a komp omisszum mögö ej őző
e edendő egye é és.
Ha a poli ikában a elek konszenzus a aka nának ju ni, az az egyik él számá a
egye jelen ene a kapi uláció al. Ehhez képes a komp omisszum a ö ek és az je-
len i, hogy minden sze eplő lemond alami számá a é ékes ől egy cél é dekében,
és ennek az elé ése szolgál majd a későbbiekben annak az é ékelési k i é iumá-
ul, hogy a komp omisszum sike es ol -e agy sem (Gu mann – Thompson 2010:
1134). Ebben az elméle ben ehá jelen an az egye é és mozzana a, má előze esen
is, min például abban az ese ben, ha egy poli ikai közösségben mindenki egye é
az ille ően, hogy az egészségügyi endsze meg kell e o málni (bá el é ő okokból,
eszközökkel és á kimene el). Ez az előze es és a célok a i ányuló egye é és az,
ami a sze zők úgy é elmeznek, hogy a komp omisszum sike ességének a megí élé-
si k i é iuma, ami egyben el álasz ja a sze eplők számá a egymás ól az , hogy poli i-
kai kon lik usaik e edménye komp omisszum agy inkább kapi uláció.
Mindamelle , hogy a közösség számá a jelen ős ügyekben komp omisszum a
kellene ö ekedni, ehá a leg on osabb közösségi ügyek kike ülnének a poli ika ha-
ókö éből (ha az úgy é elmezzük, hogy ele e kon lik usos), a sze zők, u al a ál a-
lában a delibe a í demok áciaelméle ek e, a kölcsönös isz ele melle is é elnek.
Ez el é ele a komp omisszum a ju ásnak, hiányában a elek él emagya ázzák el-
len eleik szándékai . A kölcsönös isz ele sze in ük amúgy is minden poli ikának a
szükségsze ű el é ele, és megemlí ik, hogy e el ogás a leg öbb ko á s demok ácia-
elméle e is jellemzi. Igazából má az első módsze es (bá ö edékes) demok áciael-

METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 13
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
méle ben, P ó ago asznak a ész é eli demok ácia melle i é elésében el űnik az
i. e. 5. században (lásd Pla ón: P ó ago asz, 320c–322e; Ke e d 2003: 179). De má
e p emode n ilozó us számá a is ilágos az, hogy minden egyes é el szemben
lehe séges egy másik (ellen)é e helyezni. Azaz e o ikájának és poli ikai ilozó iá-
jának a i a, ellen mondás és kon lik us ugyanúgy észe, min az ál ala poliszalko ó
képesességeknek ekin e egyik e ény, a kölcsönös isz ele , elisme és agy más é -
elmezés sze in , szégyené ze ( ö. in S eige 1993: 20).
A poli iká a kon lik usok elől megközelí ő Mou e éppen egy ehhez hasonló
ke ősség hiányá ója el a ko á s delibe a í demok ácia el ogásoknak, az állí a,
hogy a el ilágosodás ilozó iai alapjaihoz issza eze he ő kölcsönös isz ele aló-
jában úlságosan is op imis a poli ikai an opológiá jelen . A kölcsönös isz ele e
a o izáló ko á s elméle ek nem esznek udomás az embe á sas e mésze ének
sö é oldalai ól, min amilyen a kon lik us igenlése agy a szen edélyek (Mou e
2000: 130–132). Azonban az idéze komp omisszumpá i sze zők maguk is úgy
ogalmaznak, hogy „ahogyan a poli ikaelméle i sze zők és poli ika udósok má ég
elisme ék, a e sengés legalább olyan on os egy demok áciában, min a konszen-
zus” (Gu mann – Thompson 2010: 1130). E pon on u alnak is Mill e és a ko á sak
közül Mou e- a, egy klasszikus libe ális a, aki elméle eik ö éne i előzményeihez
so olha ó, és egy ko á s k i ikus a.
Mill ugyan nem adikalizálja a kon lik us és poli ika iszonyá , de on os megálla-
pí ásoka esz a i a (poli ikai) jelen őségé ől.
A kon lik us és a i a jelen ősége
Mill 19. századi libe ális gondolkodókén öbb é e is hoz az „összeü közésben álló
élemények” (collision o opinions)2 melle . Egy pon on pedig nyíl an u al a kon lik-
usos poli ikai i a egy modelljé e, mely issza eze he ő Cice o és P ó ago asz e o-
ikájá a. A szabadság ól (Mill 1980) második ejeze e a kon lik us és i a egyik klasz-
szikus, bá nem eléggé mél ányol szö egének ekin he ő (lásd Tu ne 2010), ami
ki ejeze en nyi o az é zelmek poli ikai jelen őségének elisme ése elé is.
Millnek a szólás szabadsága melle i első é e sze in a ól még, hogy a élemény
öbbségi, nem biz os, hogy igaz. A kisebbségi é is a almazha é ényes igazságo-
ka ; máskén ogalmaz a a kisebbségi é ek al e na í igazságok agy lehe őségek
ho dozói. Ebben az é ben öbbség és kisebbség, kon o mizmus és ellen mondás áll
szemben egymással, a é episz émikus. Mill második é e a i a é elmezése szem-
pon jából sokkal on osabb. Ebben az ese ben abból a el e ésből indul ki, hogy a
á sadalmilag el ogado néze ek igazak, ehá annak é dekében, hogy a közösség el-
jusson alamilyen igazsághoz, nincsen má szükség ellené ek e (Mill 1980: 72- ől).
2 Elő o dulási helyeihez lásd: Tu ne 2010: 49.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
14 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Mill ezen é e lényegében a cice ói in u amque pa em el é kö e i, mely sze in
minden melle és ellen (p o e con a) is lehe é elni, és az ellenkező oldal meg-
hallga ásának kö e elményé állí ja el, az sugall a, hogy a poli ika ügyeiben a i ák
mindig nyi o ak, és soha nem lehe égső megoldásuk (Palonen 2008: 82–86). Mill
konk é an is u al Cice ó a, az í a, hogy „[a]z óko egyik legnagyobb szónoká ól
eljegyez ék, hogy ellen ele néze ei mindig ugyanakko a agy még nagyobb gonddal
anulmányoz a, min a sajá jai ” (Mill 1980: 75). Csakhogy ebben az ese ben a i a
é je nem a él agy alós közösségi igazság (ez a o ábbé elmezés e szo uló oga-
lom, melye alán a közösségileg helyesnek í él élemény és az é ényes cselek ési
i ány helye esí he ), hanem az é zelmi elkö eleződés.
Csakhogy az in u amque pa em el e az sugallja, hogy a poli ikai i ák e mé-
sze ük sze in acionálisak, miközben a másik meghallga ása a kölcsönös isz ele
é ékkén aló el ogadásán alapszik, lehe séges e edménye pedig a konszenzus. Tö -
éne i szempon ból néz e az in u amque pa em el e a ekin ély nem a démoszban,
a szaké őkben agy kanonikus szö egekben, hanem a delibe ációban ho gonyoz a
le ( ö. Tu ja 2008: 155–160). Mindazonál al má az első ánk ma ad e o ikaelmé-
le , az a isz o elészi sem csak a acionális é elés lehe őségé lá a a e o ikában;
a mű a almazza az embe i é zelmek első endsze eze leí ásá a nyuga i ö é-
nelemben, és leszögezi, hogy a e o ikai é elés olyan közösségi udáselemekben
kell megalapozni, amelye mindenki közösen osz . Ezek nem uni e zális igazságo ,
hanem é ényes udás ük öznek, azaz nem ehe ők éssze űségi alapon i a á -
gyá á. De Mill sem gondolja az , hogy a poli ikai i ákban szen elen áció ól lenne
szó: „aká mennyi e is igaz a éleménye, ha nem lehe alaposan, gyak an és élelem
nélkül meg i a ni, akko nem élő igazságkén , hanem hol dogmakén bi okolja”
(Mill 1980: 72). Mill élelme azonban elsőso ban a a i ányul, hogy a élemények
mögö húzódó igazság, el eszí e ele enségé , egysze ű dogmá á álik. Ebben az
elképzelésben, az é zelmek és é ek iszonyá ille ően az a igyelem e mél ó, hogy
Mill ki ejeze en kiáll amelle , hogy poli ikai é ékeink és é eink égső so on é zel-
mi gyöke űek.
Az sugallja, hogy egy eszme annak köszönhe i ele enségé az embe i lélekben,
hogy ki e a poli ikai kon lik usoknak, a i ának agy az ön édelemnek. Az í ja,
hogy az eszméink melle i é eke nem a ekin ély isz ele agy e szés alapján kell
é ényesnek a anunk, hanem „olyanok ól kell meghallga nia [az embe nek] őke ,
akik alóban hisznek bennük, akik komolyan édik őke és meg eszik a őlük elhe-
ő a édelem e” (Mill 1980: 76). És amiko az mondja, hogy az é ényesnek a o
igazsággal szembe kell helyezni más al e na í igazságoka annak é dekében, hogy
az ne áljon hol dogmá á, akko a a igyelmez e , hogy az „élő mo ális igazságo ”
ille ően nem az a ké dés, hogy mi annak a a alma, hanem az, hogy hogyan bi o-
kolják az (Tu ne 2010: 45, 47). Mill ezzel égső so on a poli ikai é zelmeke eszi
pá ogásba. Ezek az é zelmek iszon olyan pozíciókhoz kö ődnek, amelyek nem
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 15
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
pusz án é ekkén , hanem embe i apasz ala okkén és éle o mákkén is lé eznek,
agy éppen kon on álódnak. A cice ói in u amque pa em agy a klasszikus gö ög
dialek ikus hagyomány Mill a sajá igazság i ába állí ásának kö e elésé e ösz önzi,
és az eme é elemben e i a egyik é je az elkö eleződés sajá eszméink és é é-
keink melle .
Máskén szól a a ko á s agonis a k i ikákkal szemben a klasszikus libe ális po-
li ikaelméle ben jelen an a kon lik us, Millnél legalább abban az é elemben, hogy
„az an agonizmus apasz ala a (…) undamen ális sze epe já szik meggyőződéseink
mélyebb megé ésében”, ahogyan egy, a milli libe alizmus an agonisz ikus alapjai a
ámu a ni igyek ő sze ző í ja (Tu ne 2010: 40). Ennek é demes ugyanakko az em-
lí e másik oldalá is hangsúlyozni; hiába ogadnak el embe ek alap e ő é ékeke ,
ha azok kihí ásmen esen lé eznek, akko halo eszmékké és eszélyes dogmákká
silányulnak. Az emlí e egyik agonis a k i ikus, Mou e például az hangsúlyozza,
hogy kon lik usok és iden i ikációs lehe őségek híján a demok ácia is el esz i ala-
já , nem ho dozza az é zelmi elkö eleződés lehe őségé (Mou e 1993, 2000, 2005,
2008, 2011). Millhez képes nem az állí ja, hogy a demok a ikus alapé ékek el oga-
dása és azok kihí ásmen essé álása dogmá á álik és ossz agy eszélyes gyako -
la okhoz eze . Hanem az , hogy lé e sem jönnek azok az elkö eleződések, amelyek
a demok a ikus end ennma adásához szükségesek. Az is mondha juk, hogy ezek
az é ékek akko is kon lik usokban álnak élő é és alóságossá, ha ö éne esen a
konszenzus és a megbékélés a a almuk.
Mindazonál al Mill szö ege eme pon ján elő e e í egy másik, on os ké dés , a
(mély) plu ali ás és a (kizá ás , dön és jelen ő) poli ika közö i iszony . Az í ja,
hogy ha alaki nem képes a sajá é ei meg édeni ellen elei ellené ei ük ében,
akko nem isme i, mik is az ő e ede i é ei, és „nincs alapja á, hogy a ké néze
bá melyiké álassza. Akko iselkednék éssze űen, ha nem dön ene köz ük” (Mill
1980: 76). E pon on úgy ekin egyik és másik é e, min amelyek egy o ma súllyal
esnek a la ba, agyis az embe aká egyike , aká a másika is álasz ha ná. Ezzel a
acionális é elés jelen őségé emeli ki. Mégis, ebben az ese ben a ól a kapcsola ól
is szó an, ami az egymásnak ellen mondó é ek és a plu ali ás közö onha ó. A
klasszikus é elemben a poli ika nem a bizonyos és égé ényes, hanem a lehe sé-
ges és a nyi o lehe őségek közö i álasz ás e epe. Az in u amque pa em ógö ög
e ede ijének, a disszoi logoinak (ke ős, egymásnak ellen mondó é ek) poli ikai i-
lozó iai é elmé a klasszikus e o ika adja meg, mely sze in i a kozni csak olyan
ügyekben szokás, amelyek (legalább) ké éleképpen ogha ók el; me – A isz o e-
lész idéz e – akinek an egy kis belá óképessége, az olyan ügyekben nem i a kozik,
melyek szükségsze űek (A isz o elész: Ré o ika, 1357a). A poli ikai disku zus mo-
dali ása a lehe séges, nem a szükségsze ű. A poli ika é elmezésének középpon jába
helyeze i a ogalommal a poli ikai- á sadalmi lé helyze eme á ogó sajá osságá a
lehe e lek álni; a plu ali ás a és a álasz ási szabadság a.
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
16 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Az egymásnak ellen mondó é elés mindig agonisz ikus kon ex usba helyezi a
sze eplőke . A nyil ánosság elő zajló demok a ikus poli ika szükségsze űen so-
kak iszonyá í ja le, ez pedig kon lik usos iszony, ami a poli ika no mali ásának
a észe. El ileg egy ilyen helyze ben dön eni kellene az alapján, ahogyan a poli ikai
cselek ők meg ogalmazzák iden i ásuka a poli ikai é ben. Mill az az ész e é el
eszi, hogy egy bizonyos lá ószögből a poli ikai é ek egyené ékűek, o ábbá dön-
eni lehe előlük. A posz s uk u alis a disku zuselméle i sze ző, Ale a J. No al
De ida-é elmezésében hasonló jelen ése an az eldön he e lenségnek (No al
2004). Az eldön he e lenség ala olyan állapo o é enek, amelyben egyidejűleg lé-
ezik egymás melle ké e kölcsi el , és mind a ke ő é ényes. Ha alamelyik nem
lenne é ényes, akko ellenségképzés ől, ellenségek iszonyá ól olna szó, de é el-
he ünk úgy, hogy az ellenség a poli ika ki é eles állapo a és nem a no mál e kölcsi
álasz ásoka í ja le. Mié ne álasz ha nám aká ellen elem é ékei , agy legalább
isme he ném el azoka legi imnek? Nyil án alóan akko nem ehe em ez meg, ha
nem ellen eleim ől an szó, hanem ellenségeim ől. A no mál demok a ikus poli i-
ka azonban mo álisan sokkal bonyolul abb, ső ké ségbeej őbb. Több egyidejűleg
é ényes igazsága an: „Egy p obléma elő állok, és isz ában agyok ele, hogy a
ké de e minál megoldás mindegyike egy o mán igazolha ó. E pillana ól kezd e
elelőssége kell állalnom, aminek különböznie kell a pusz a megisme és ől. Ha a
dön és pusz án csak a megisme ési olyama u olsó mozzana a, akko az má nem
dön és.”3 Bá i a dön és alapozza meg a elelősség állalás , a elelősség állalás pe-
dig a szubjek umo , az eldön he e lenség a demok a ikus poli ika no málállapo á
ajzolja ki. Legalábbis akko , ha olyan poli iká ól an szó, ahol a elek köz i iszony
agonisz ikus, nem ellenséges. Vagyis el ileg (legalább) ké e kölcsileg egya án é é-
nyes a iáció áll szemben egymással, és mi el egya án é ényesek, ez kö e eli meg
a dön és . Az eldön e lenség állapo a ehá dön és kénysze í ki, egyben a dön és
de iníciójá adja. To ábbá el eszi a ké dés : mié dön ünk egyik, és mié nem a
másik a iáció melle ? A poli ikai dön és e mésze e sze in mindig alamelyik más
a iációnak a kizá ása. Mou e és mások (No al is) az hangsúlyozza, hogy e dön és
soha nem lehe mo ális alapú, me a mo ális alapú kizá ás ellenségképzés.
A i a e mésze e
A disku zuselméle i megközelí és a i a á ogóbb é elmű megközelí ésé nyúj ja;
az nem egysze űen egyedi esemény, hanem a no mál poli ika jellemző gyako la a.
Kons i u í a poli ikában: olyan olyama , amely a ha á onások és megkülönböz-
e ések gyako la ában o málja ki a sze eplők iden i ásá , a poli ikai i a émák és
3 Idézi No al 2004 (helye: Kea ney, R. – Dooley, M. (sze k.) (1999): Ques ioning E hics. London:
Rou ledge: 66.)
METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu
Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 23
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
lehe ő é e ő plu ali ás – elisme , és hogy emelle mégis szükség an a ól gondol-
kodni, hogy eme ü közéseknek an egy enn a ás a és gondozás a szo uló ke e e
agy e e. Mindez pedig az is sugallja, hogy a demok a ikus poli ikában a kon lik us
és a komp omisszum/konszenzus iszonya dinamikus, de alapos okunk an az gon-
dolni, hogy mindke ő e szükség an.
I odalom
Anke smi , F. R. (2002): Poli ical Rep esen a ion. S an o d Uni e si y P ess, S an o d
A isz o elész (1982): Ré o ika. Fo d. Adamik Tamás. Gondola , Budapes
Balázs, Z. (2014): Poli ical heo y in Hunga y a e he egime change. In In e na io-
nal Poli ical An h opology, 7(1): 1–22.
h p:// eal.m ak.hu/21829/1/2014_1_3_Balazs.pd (u olsó le öl és: 2016.
03.10.)
Becks ein, M. (2011): The dissocia i e and polemical poli ical: Chan al Mou e and
he in ellec ual he i age o Ca l Schmi . In Jou nal o Poli ical Ideologies, 16(1):
33–51.
Cane i, E. (1991): Tömeg és ha alom. Fo d. Bo Amb us. Eu ópa, Budapes
De eaux, M. (1999): Agonism and plu alism. In Philosophy & Social C i icism, Vol.
25(4): 1–22.
Edelman, M. (1998): Poli ikai ellenségek kons uálása. Fo d. E dei Pálma. In Szabó
Má on (sze k.): Az ellenség ne e. Jószö eg, Budapes : 88–123.
Gu mann, A. – Thompson, D. (2010): The mindse o poli ical comp omise. In Pe spe-
c i es on Poli ics, 8(4): 1125–1143.
Honig, B. (2007): Be ween decision and delibe a ion: Poli ical pa adox in democ a-
ic heo y. In Ame ican Poli ical Science Re iew, 101(1): 1–17.
Ke e d, G. B. (2003): A szo is a mozgalom. Fo d. Molná Gábo . Osi is, Budapes
Knops, A. (2007): Deba e: Agonism as delibe a ion – On Mou e’s heo y o democ-
acy. In The Jou nal o Poli ical Philosophy, 15(1): 115–126.
Lo aux, N. (2002): The Di ided Ci y: Memo y and Fo ge ing in Ancien A hens. New
Yo k: Zone Books
Mill, J. S. (1980): A szabadság ól. Haszonel űség. Fo d. Pap Má ia. Magya Helikon,
Budapes
Ma es, N. (2007): A di e en kind o poli ical ealis . In A ea, 39(1): 133–134.
Mou e, C. (2000): The Pa adox o Democ acy. London – New Yo k: Ve so
Mou e, C. (2005): On he Poli ical. New Yo k – London: Rou ledge

METSZETEK
Vol. 5 (2016) No. 2
ISSN 2063-6415
DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4
www. me sze ek.unideb.hu
24 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége…
TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és
Mou e, C. (2011): A poli ika és a poli ikai. Fo d. Ho á h Szil ia. Század ég, 60: 25–
47.
Mou e, C. (1993): The Re u n o he Poli ical. London – New Yo k: Ve so
Mou e, C. (2008): Democ a ic poli ics and he dynamics o passions. In Ka i Palo-
nen – Tuija Pulkkinen – José Ma ía Rosales (eds.): The Ashga e Resea ch Compa-
nion o he Poli ics o Democ a iza ion in Eu ope. Fa nham – Bu ling on: Ashga e:
89–100.
No al, A. J. (2000): T ajec o ies o u u e esea ch in discou se heo y. In Da id
Howa h – Ale a J. No al – Yannis S a akakis (eds).: Discou se Theo y and Poli-
ical Analysis: Iden i ies, Hegemonies and Social Change. Manches e : Manches e
Uni e si y P ess: 219–236.
No al, A. J. (2004): Hegemony a e decons uc ion: The consequences o undecida-
bili y. Jou nal o Poli ical Ideologies, 9(2): 139–157.
Palonen, K. (2008): Speaking p o e con a: The he o ical in elligibili y o pa lia-
men a y poli ics and he poli ical in elligibili y o pa liamen a y he o ic. In Su i
Soininen – Tapani (eds.): The Pa liamen a y S yle o Poli ic. Helsinki: The Finnish
Poli ical Science Associa ion: 82–105.
Pla ón (2007): P ó ago asz. Fo d. Bá ány Is án. A lan isz, Budapes
S eige , K. (sze k.) (1993): A szo is a ilozó ia: Szö eggyűj emény. Fo d. S eige Ko nél
e al. A lan isz, Budapes
Szabó M. – Szűcs Z. G. (2014): A poli ika udomány nyel e. In Szabó Má on: Kö ő-
jelek. Í ások udomány ól, poli iká ól, közéle ől. L’Ha ma an, Budapes : 27–38.
Szabó M. (2003): A poli ikai i a udományos s á usa. In Szabó Má on: A diszku zí
poli ika udomány alapjai. Elméle ek és elemzések. L’Ha ma an, Budapes : 202–
214.
Szabó M. (2014): Ellen él és ellenség a poli ikában. In: Szabó Má on: Kö őjelek. Í á-
sok udomány ól, poli iká ól, közéle ől. Budapes , L’Ha ma an: 219–231.
To ing, J. (1999): New Theo ies o Discou se: Laclau, Mou e and Zizek. Blackwell:
Ox o d: Malden
Tu ja, T. (2008): S yles o pa liamen a y speech in he plena y sessions o he Pa li-
amen o Finland. In Su i Soininen – Tapani Tu ka (eds.): The Pa liamen a y S yle
o Poli ics. Helsinki: The Finnish Poli ical Science Associa ion, 155–183.
Tu ne , B. P. (2010): John S ua Mill and he an agonis ic ounda ion o libe al poli-
ics. In The Re iew o Poli ics, 72: 25–53.
U bina i, N.(1998): Democ acy and populism. In Cons ella ions, 5(1): 110–124.