Konfliktus és demokrácia: Érvek a konfliktusok politikai jelentősége és korlátozásuk szükségessége mellett

METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 8 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége és ko lá ozásuk szükségessége melle HORVÁTH SZILVIA1 Nemze i Közszolgála i Egye em, Molná Tamás Ku a óközpon ABSZTRAKT A demok ácia és a kon lik us iszonya poli ikaelméle i szempon ból meglehe ősen össze e . Egy ész ől, poli ika és kon lik us ál alános poli ikai apasz ala a ellené e a demok a ikus end kon ex usában a kon lik us hajlamos el eszí eni az é éké , szemben a konszenzussal agy a komp omisszummal. Más ész ől, a kon lik usok poli ikai jelen őségének elisme ése melle sem lehe lemondani az in enzi ásha á ok é elmezésé ől. Mindezek a ké dések egy e edendően nyil ános poli ikai é ben, a poli ika diszku zí e ében me ülnek el. Eme elméle i ke e ben a kon lik us é elmezésének eo e ikusan ki ün e e ogalma a i a. A anulmány ez há om eó ia kö ül égzi el. J. S. Mill á ilágí a a, hogy a i á a szükség an a poli ikai közösségben, annak episz émikus és é zelmi unkciói annak. Szabó Má on diszku zí poli ika udományának is ki ün e e ogalma a i a, ami nemcsak a poli ika egyedi ese e, hanem lé módja is. Szemben a leg öbb ko á s, a poli iká a kommunikáció elől é elmező elméle el, a diszku zi i ás ele e kon lik usosnak lá a ja. A disku zuselméle i há e ű Chan al Mou e demok a ikus agón ól beszél, a kon lik usoka é elmezi a demok a ikus end ke e ei közö , elhí a a igyelme az iden i ások diszku zí kons i uálódásának demok a ikus el é elei e. Elméle e az é ékes kon lik usok és azok demok ácián belüli ha á ainak egyik eo e izálási kísé le e. KULCSSZAVAK: demok ácia, kon lik us, ellen él, i a, poli ikaelméle ABSTRACT Con lic s and democ acy: Conside a ions on poli ical con lic s and he need o hei delimi a ion Acco ding o ou common expe ience o poli ical li e, he ela ionship be ween poli ics and con lic s seems o be ob ious. Howe e , i is also common o hink abou delimi ing he in ensi y o con lic s in a democ a ic con ex . This kind o complexi y o he ela ion o democ acy and con lic s can be cexplained om wo heo e ical pe spec i es. Fi s , in o de o p o ec democ a ic o de , con lic s may lose hei ele ance in compa ison o he alue o consen o comp omise. 1 A sze ző Demok ácia és poli ikai közösség című köny e (Nemze i Közszolgála i Egye em, Molná Tamás Ku a ó Közpon , 2015) elnye e az előző é legjobb magya nyel ű poli ika udományi mű ének já ó Kolnai Au él-díja , amelyhez ezú on g a ulálunk. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 9 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Second, e en i we accep he impo ance o con lic s, we also should ake in o accoun he limi s o hei in ensi y. These heo e ical p oblems a ise in he con ex o con empo a y poli ics which na u e is eminen ly public and in which e e y announcemen is open o discussion. This is wha discou se as a heo e ical ho izon means. The co e concep o heo izing he con lic ual cha ac e o poli ics in a discu si e manne is poli ical deba e. The a icle explo es h ee kinds o deba e and communica i e con lic s: John S ua Mill, as a classical nine een h cen u y libe al, sheds ligh on he impo ance o deba e in issues o collec i e u h-seeking and emo ional de o ion o ou pe sonal alues. Má on Szabó, a leading heo is o poli ical discou se in Hunga y, also ea s deba e as a co e concep o poli ical discou se s udies, and heo izes deba e no only as a se ies o singula ac s in he ealm o poli ics, bu as a mode o exis ence o poli ics i sel . Con a y o o he con empo a y ideas o communica ion and poli ics, discou se is he e o e inhe en ly con lic ual in i s cha ac e . Simila ly, bu mo e embedded in con empo a y deba es o e democ acy, Chan al Mou e, one o he eminen heo is s o agonism, in e p e s con lic s in he con ex o democ a ic o de , and emphasises he democ a ic condi ions o cons uc ing democ a ic iden i ies. He ideas on agonis ic democ acy can a hom he ela ion o aluable con lic s and hei limi s in a democ a ic egime. KEYWORDS: democ acy, con lic , ad e sa y, deba e, poli ical heo y Be eze ő Ko á s poli ika apasz ala unk megha á ozó észe a kon lik us; és bá emögö nin- csen köz e len polgá hábo ús apasz ala , de a poli ikai ha á ok mégis alig agy egyál alán nem á já ha óak. Ebben a kon ex usban el e ődik a ké dés: mi lehe a demok ácia és a kon lik us iszonya, ekin he ő-e a kon lik us szükségesnek agy é ékesnek, és ese leg hogy szükség an-e a ha á a é elmezésé e, és ha igen, az mi- ben áll. A közéle pola izál sága az elmúl é izedek alap e ő apasz ala a, és a jelenség ipikus o mája az a aj a ellenségdisku zus, amely a poli ikai uni e zumo a mi és az ők, a hozzánk a ozó és a mo álisan is alább aló ellen él köz i ha á onás logikája alapján osz ja el. E logika a poli ikai é mindegyik sze eplője ese ében így műkö- dö , alap e ő diszku zí min áza a is kialakul . A baloldali disku zusban „[a] ki e- kesz ő e ékenység hí ósza a az an idemok a ikus ól a asisz áig e jed ” (Szabó 2014: 228), a jobboldali diszku zí ak ika iszon abból áll , hogy a baloldali poli i- kusoka és hí eike „kiszo í sák a nemze i közösségből”, olyan módon, hogy „aki nem nemze i, az szükségképpen és so ssze űen nemze ie len” (Szabó 2014: 228). Ez „a poli ikai alóságo kizá ó ellen é pá a elosz ó” (uo.) kölcsönös s a égia nemcsak a ha á onások poli ikai jellegé e mu a á, hanem in enzi ásá a is. Szabó Má on megjegyzi, hogy a endsze ál ás kö e ően az ellenségkons uáló poli ikai gyako - la á a lanul é e a polgá oka : „sokan gondol uk az , hogy a öbbpá i demok ácia ko ek e sengés lesz, békés szándékú delibe áció” (Szabó 2014: 229). METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 10 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és A kon lik usos poli ikai apasz a bizonyos ész a poli ikaelméle i o ien ációk- a is ha o , legalábbis ez lehe az egyik indoka annak, hogy Ca l Schmi Magya - o szágon különösen on os poli ikaelméle i sze ző le . Balázs Zol án sze in Schmi elemelkedésé egyebek melle a magya poli ika hábo ús ka ak e e, a bal és a jobb közö i ellenségeskedés is megalapozha a, me a i ális poli ikaelméle ekhez ké- pes alkalmasabbnak bizonyul a a, hogy meg agadja a magya alóságo (Balázs 2014: 16, 20). A kon lik usos poli ika apasz ala a és annak diszku zí o mái (az ellenség- kons uálás), alamin e apasz ala e lek álódása a ealis a poli ikaelméle i álasz- ások o májában ugyanazon jelensége állí ja középpon ba: a kon lik usok poli ikai sze epének az é elmezésé . A ko á s poli ikaelméle ek egy észe szembesül ez- zel és el ogad a, min a – legalábbis anali ikusan – schmi i alapokon álló Chan al Mou e. A hasonlóképpen szin én disku zuselméle i sze ző, Szabó Má on is az ál- lí ja, hogy az ellenségkons uálás bizonyos mé ékig minden demok áciában jelen an, bá di e enciál gyako la és in enzi ása sem állandó, és igyelmez e a a is, hogy ha á á éppen az állampolgá i elu así ás képezi (Szabó 2014: 229). Az elmúl é izedek apasz ala a az is mu a ja, hogy a kon lik usok in enzi ása ál ozha , de a megkülönböz e ő logika a poli ika meghaladha a lan sajá ossága. Tehá nemcsak kon lik us és poli ika, hanem kon lik us és demok ácia szükség- sze ű össze a ozásá is el lehe ogadni. Ebben az ese ben iszon a kon lik usok e mésze é e i ányuló ké dés e ődik el. Ez el álasz ja a demok a ikusa a nem-de- mok a ikus ól, ezé ez a demok ácia ha á ai a i ányuló ké dés is. A kö e kezőkben előszö a kon lik us ellen é ének egy mé sékel ál oza á al, a komp omisszummal oglalkozom, az illusz álandó, hogy a kon lik usos poli ika apasz ala a még nem el é lenül enged e e a poli ika kon lik usos é elmezésének. Ez kö e ően é ek á John S ua Mill egy jól isme szö egének ke ésbé jellemző é elmezésé e, ame- lyik el ogadja az , hogy a kon lik us é ékes lehe bizonyos helyze ekben. Mill é ei a élemények nyil ános ü közései e ona koznak, a i a é ékessége melle i ko ai állás oglalások. Ugyanakko a i a é elmezhe ő ál alánosan, a poli ikai szi uáció jel- legze es állapo akén agy a poli ika lé módjakén is. A poli ika kon lik usossága, ugyanakko a demok a ikus poli ika jellegze es nyil ánosságközpon úsága éppen a i a eme elmélyí e ogalmában kapcsolha ó össze. Ez egyben megkülönböz e ő álasz ás azokkal az elméle ekkel szemben, amelyek a nyil ános poli ikai megszóla- lások unkciójá elsőso ban az egye é és e ju ásban lá ják. Ehhez képes a i a o- galma ke e e szolgál a ha ahhoz, hogy bá ( öbbségi) dön és lehessen lá ni benne, de az e őszak el ö lésé is. A demok a ikus minőség ké dése pon osan az, hogy mi lehe kezdeni az e őszakkal és az ellenségképzéssel. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 11 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Kon lik us, konszenzus és komp omisszum Egy kon lik usos demok áciában elme ül a ké dés, hogy nem ajon a konszenzu- sos poli ika olna-e a meg elelő ú , ne alán án az egyedül demok a ikusnak számí ó poli ikai ú . Ugyanakko a konszenzus egy pola izál poli ikai közösségben megle- he ősen e ős el á ás, és gyako la i é elemben is aligha alósí ha ó meg, alán csak ki é eles helyze ekben, agy olyan szi uációkban, amelyeknek a elek számá a nin- csen é je, ehá nem poli ikaiak. A konszenzus az jelen i, hogy a elek közül az egyik alami számá a lényegi ől mond le, lényegében kapi ulál (lásd Gu mann – Thomp- son 2010). A komp omisszum olyan olyama e edménye, amelyben bá a elek köl- csönösen mondanak le számuk a on os dolgok ól, sokszo el ek ől, de e olyama mégis alami újnak a kialakí ásá ól szól (Gu mann – Thompson 2010: 1126–27, lásd még Anke smi 2002: 142- ől). A konszenzusos poli ika az kö e eli meg, hogy a e- lek má a ulajdonképpeni poli ikai szi uáció, a i a elő endelkezzenek alamilyen közös alappal, é ékekkel, udással, poli ikai kul ú á al; é senek egye má a i a elő . Kibékí he e len ellen é ek ese én iszon az előze es konszenzus nehezen á - ha ó el, ki é e az az ese e , ami a elek i ába bocsá kozásához ele e szükséges. Ezek nem közös szempon ok, hanem az egye -nem-é ésben aló egye é és, min például az, amiko mindegyik sze eplő egye é abban, hogy a s a us quo ja í andó (Gu mann – Thompson 2010: 1126). Mindazonál al a kép isele i demok ácia olyan ö énelmi p oblémá a ado álaszkén ogha ó el, amely lehe ő é eszi a égle e- sen megosz o közösségek együ élésé ( ö. Anke smi 2002: 96). Azonban a libe- ális poli ikaelméle ko á s konszenzuso ien ál sága alóban ki í a az a k i iká , hogy az é demi kon lik usok és a poli ikai é elmezhe e lenné álik a poli ikai éle e ille ően, miközben a poli ika és an agonizmus iszonyá olyan klasszikus libe ális sze ző is e mésze es össze üggéskén á gyal a, min a később á gyalandó John S ua Mill (Tu ne 2010). Mindamelle , hogy a nyil ánosság és az ügyek megbeszélése a mode n demok á- cia édjegyének ekin he ő, eo e ikusan a i á i kán é elmezik úgy, min olyasmi , ami egysze e a poli ika kons i u í onása és e minőségében kon lik usos is. Vagyis a poli iká egysze e diszku zí (bá nem szükségsze űen delibe a í ) és el ö ölhe- e lenül kon lik usos alóságnak egysze e. A klasszikus 19. századi libe ális J. S. Mill és a 20. századi, egészen el é ő, posz s uku alis a és posz ma xis a hagyományból é kező Mou e ké olyan sze ző, akik segí he nek annak é elmezésében, ami a poli- ika kon lik usos eali ása e el, mindenekelő az együ élés és a plu ali ás lehe- ő é e ő demok ácia kon ex usában. A kon lik usnak azonban nem szükségsze űen a konszenzus az ellen é pá ja; a komp omisszum melle i é ek képesek számba enni a poli ikai kul ú ák éles megosz o ságá . Bá ígé e esen hangzik, de a komp omisszum a helyeze ókusz is olyan poli ikaképe ajzol ki, amelynek a lényege az egye é és e ju ás, a kon lik u- sok elszámolása (legalább a nagy ügyekben). A komp omisszum ogalmi be eze ése METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 12 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és mégis o ábblépés jelen a kon lik us é elmezéséhez. A konszenzusigény az jelen- i, hogy előze esen egye kell é eni legalább bizonyos poli ikai é ékeke ille ően, agy az , hogy egye é és e kell ju ni; igazából mindke ő poli ikán úli igény. De a komp omisszumos poli ika i án i el á ás is magasabb endűnek lá a ja az egye é - és agy megegyezés , ami e példa lehe Amy Gu mann és Dennis Thompson, akik bá nem konszenzus ól é ekeznek, hanem komp omisszum ól, mégis el é elezik, hogy maga a komp omisszumos beállí ódás el á ha ó, és olyan konszenzuso ien ál a i űd melle é elnek, min a kölcsönös isz ele (Gu mann – Thompson 2010). Gu mann – Thompsonnál a komp omisszum és a kölcsönös isz ele az ame ikai poli ikai kon ex usban ke ül elő, melynek ké onása emelendő ki. Előszö a pola i- zál ság, másodszo a ko mányzáskép elenség éme, agy legalábbis a nagy á ogó szakpoli ikai ál oz a ások égig i elének lehe e lensége. Sze in ük a pe manens kampány e edményekén kialakul komp omisszumkép elen a i űd és a pá os megosz o ság jól jön ugyan kampányidőszakban, de ki ejeze en ellen é es a ko - mányzás jellegé el. A komp omisszumkép elenség minden demok ácia ő p oblé- mája, „mi el ú jában áll azon ál ozásoknak, amikkel mindenki egye é ”, és a s a us quo enn a ásának ked ez (Gu mann – Thompson 2010: 1125), má pedig a nagy nemze i ügyeke ille ően lehe e len nagy ál ozás elé ni nagy komp omisszumok nélkül (i. m. 1129). A komp omisszum i án i igény oka az, ha a elek egye é enek abban, hogy a s a us quo ál oz a ás a szo ul. Ez a komp omisszum mögö ej őző e edendő egye é és. Ha a poli ikában a elek konszenzus a aka nának ju ni, az az egyik él számá a egye jelen ene a kapi uláció al. Ehhez képes a komp omisszum a ö ek és az je- len i, hogy minden sze eplő lemond alami számá a é ékes ől egy cél é dekében, és ennek az elé ése szolgál majd a későbbiekben annak az é ékelési k i é iumá- ul, hogy a komp omisszum sike es ol -e agy sem (Gu mann – Thompson 2010: 1134). Ebben az elméle ben ehá jelen an az egye é és mozzana a, má előze esen is, min például abban az ese ben, ha egy poli ikai közösségben mindenki egye é az ille ően, hogy az egészségügyi endsze meg kell e o málni (bá el é ő okokból, eszközökkel és á kimene el). Ez az előze es és a célok a i ányuló egye é és az, ami a sze zők úgy é elmeznek, hogy a komp omisszum sike ességének a megí élé- si k i é iuma, ami egyben el álasz ja a sze eplők számá a egymás ól az , hogy poli i- kai kon lik usaik e edménye komp omisszum agy inkább kapi uláció. Mindamelle , hogy a közösség számá a jelen ős ügyekben komp omisszum a kellene ö ekedni, ehá a leg on osabb közösségi ügyek kike ülnének a poli ika ha- ókö éből (ha az úgy é elmezzük, hogy ele e kon lik usos), a sze zők, u al a ál a- lában a delibe a í demok áciaelméle ek e, a kölcsönös isz ele melle is é elnek. Ez el é ele a komp omisszum a ju ásnak, hiányában a elek él emagya ázzák el- len eleik szándékai . A kölcsönös isz ele sze in ük amúgy is minden poli ikának a szükségsze ű el é ele, és megemlí ik, hogy e el ogás a leg öbb ko á s demok ácia- elméle e is jellemzi. Igazából má az első módsze es (bá ö edékes) demok áciael- METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 13 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és méle ben, P ó ago asznak a ész é eli demok ácia melle i é elésében el űnik az i. e. 5. században (lásd Pla ón: P ó ago asz, 320c–322e; Ke e d 2003: 179). De má e p emode n ilozó us számá a is ilágos az, hogy minden egyes é el szemben lehe séges egy másik (ellen)é e helyezni. Azaz e o ikájának és poli ikai ilozó iá- jának a i a, ellen mondás és kon lik us ugyanúgy észe, min az ál ala poliszalko ó képesességeknek ekin e egyik e ény, a kölcsönös isz ele , elisme és agy más é - elmezés sze in , szégyené ze ( ö. in S eige 1993: 20). A poli iká a kon lik usok elől megközelí ő Mou e éppen egy ehhez hasonló ke ősség hiányá ója el a ko á s delibe a í demok ácia el ogásoknak, az állí a, hogy a el ilágosodás ilozó iai alapjaihoz issza eze he ő kölcsönös isz ele aló- jában úlságosan is op imis a poli ikai an opológiá jelen . A kölcsönös isz ele e a o izáló ko á s elméle ek nem esznek udomás az embe á sas e mésze ének sö é oldalai ól, min amilyen a kon lik us igenlése agy a szen edélyek (Mou e 2000: 130–132). Azonban az idéze komp omisszumpá i sze zők maguk is úgy ogalmaznak, hogy „ahogyan a poli ikaelméle i sze zők és poli ika udósok má ég elisme ék, a e sengés legalább olyan on os egy demok áciában, min a konszen- zus” (Gu mann – Thompson 2010: 1130). E pon on u alnak is Mill e és a ko á sak közül Mou e- a, egy klasszikus libe ális a, aki elméle eik ö éne i előzményeihez so olha ó, és egy ko á s k i ikus a. Mill ugyan nem adikalizálja a kon lik us és poli ika iszonyá , de on os megálla- pí ásoka esz a i a (poli ikai) jelen őségé ől. A kon lik us és a i a jelen ősége Mill 19. századi libe ális gondolkodókén öbb é e is hoz az „összeü közésben álló élemények” (collision o opinions)2 melle . Egy pon on pedig nyíl an u al a kon lik- usos poli ikai i a egy modelljé e, mely issza eze he ő Cice o és P ó ago asz e o- ikájá a. A szabadság ól (Mill 1980) második ejeze e a kon lik us és i a egyik klasz- szikus, bá nem eléggé mél ányol szö egének ekin he ő (lásd Tu ne 2010), ami ki ejeze en nyi o az é zelmek poli ikai jelen őségének elisme ése elé is. Millnek a szólás szabadsága melle i első é e sze in a ól még, hogy a élemény öbbségi, nem biz os, hogy igaz. A kisebbségi é is a almazha é ényes igazságo- ka ; máskén ogalmaz a a kisebbségi é ek al e na í igazságok agy lehe őségek ho dozói. Ebben az é ben öbbség és kisebbség, kon o mizmus és ellen mondás áll szemben egymással, a é episz émikus. Mill második é e a i a é elmezése szem- pon jából sokkal on osabb. Ebben az ese ben abból a el e ésből indul ki, hogy a á sadalmilag el ogado néze ek igazak, ehá annak é dekében, hogy a közösség el- jusson alamilyen igazsághoz, nincsen má szükség ellené ek e (Mill 1980: 72- ől). 2 Elő o dulási helyeihez lásd: Tu ne 2010: 49. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 14 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Mill ezen é e lényegében a cice ói in u amque pa em el é kö e i, mely sze in minden melle és ellen (p o e con a) is lehe é elni, és az ellenkező oldal meg- hallga ásának kö e elményé állí ja el, az sugall a, hogy a poli ika ügyeiben a i ák mindig nyi o ak, és soha nem lehe égső megoldásuk (Palonen 2008: 82–86). Mill konk é an is u al Cice ó a, az í a, hogy „[a]z óko egyik legnagyobb szónoká ól eljegyez ék, hogy ellen ele néze ei mindig ugyanakko a agy még nagyobb gonddal anulmányoz a, min a sajá jai ” (Mill 1980: 75). Csakhogy ebben az ese ben a i a é je nem a él agy alós közösségi igazság (ez a o ábbé elmezés e szo uló oga- lom, melye alán a közösségileg helyesnek í él élemény és az é ényes cselek ési i ány helye esí he ), hanem az é zelmi elkö eleződés. Csakhogy az in u amque pa em el e az sugallja, hogy a poli ikai i ák e mé- sze ük sze in acionálisak, miközben a másik meghallga ása a kölcsönös isz ele é ékkén aló el ogadásán alapszik, lehe séges e edménye pedig a konszenzus. Tö - éne i szempon ból néz e az in u amque pa em el e a ekin ély nem a démoszban, a szaké őkben agy kanonikus szö egekben, hanem a delibe ációban ho gonyoz a le ( ö. Tu ja 2008: 155–160). Mindazonál al má az első ánk ma ad e o ikaelmé- le , az a isz o elészi sem csak a acionális é elés lehe őségé lá a a e o ikában; a mű a almazza az embe i é zelmek első endsze eze leí ásá a nyuga i ö é- nelemben, és leszögezi, hogy a e o ikai é elés olyan közösségi udáselemekben kell megalapozni, amelye mindenki közösen osz . Ezek nem uni e zális igazságo , hanem é ényes udás ük öznek, azaz nem ehe ők éssze űségi alapon i a á - gyá á. De Mill sem gondolja az , hogy a poli ikai i ákban szen elen áció ól lenne szó: „aká mennyi e is igaz a éleménye, ha nem lehe alaposan, gyak an és élelem nélkül meg i a ni, akko nem élő igazságkén , hanem hol dogmakén bi okolja” (Mill 1980: 72). Mill élelme azonban elsőso ban a a i ányul, hogy a élemények mögö húzódó igazság, el eszí e ele enségé , egysze ű dogmá á álik. Ebben az elképzelésben, az é zelmek és é ek iszonyá ille ően az a igyelem e mél ó, hogy Mill ki ejeze en kiáll amelle , hogy poli ikai é ékeink és é eink égső so on é zel- mi gyöke űek. Az sugallja, hogy egy eszme annak köszönhe i ele enségé az embe i lélekben, hogy ki e a poli ikai kon lik usoknak, a i ának agy az ön édelemnek. Az í ja, hogy az eszméink melle i é eke nem a ekin ély isz ele agy e szés alapján kell é ényesnek a anunk, hanem „olyanok ól kell meghallga nia [az embe nek] őke , akik alóban hisznek bennük, akik komolyan édik őke és meg eszik a őlük elhe- ő a édelem e” (Mill 1980: 76). És amiko az mondja, hogy az é ényesnek a o igazsággal szembe kell helyezni más al e na í igazságoka annak é dekében, hogy az ne áljon hol dogmá á, akko a a igyelmez e , hogy az „élő mo ális igazságo ” ille ően nem az a ké dés, hogy mi annak a a alma, hanem az, hogy hogyan bi o- kolják az (Tu ne 2010: 45, 47). Mill ezzel égső so on a poli ikai é zelmeke eszi pá ogásba. Ezek az é zelmek iszon olyan pozíciókhoz kö ődnek, amelyek nem METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 15 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és pusz án é ekkén , hanem embe i apasz ala okkén és éle o mákkén is lé eznek, agy éppen kon on álódnak. A cice ói in u amque pa em agy a klasszikus gö ög dialek ikus hagyomány Mill a sajá igazság i ába állí ásának kö e elésé e ösz önzi, és az eme é elemben e i a egyik é je az elkö eleződés sajá eszméink és é é- keink melle . Máskén szól a a ko á s agonis a k i ikákkal szemben a klasszikus libe ális po- li ikaelméle ben jelen an a kon lik us, Millnél legalább abban az é elemben, hogy „az an agonizmus apasz ala a (…) undamen ális sze epe já szik meggyőződéseink mélyebb megé ésében”, ahogyan egy, a milli libe alizmus an agonisz ikus alapjai a ámu a ni igyek ő sze ző í ja (Tu ne 2010: 40). Ennek é demes ugyanakko az em- lí e másik oldalá is hangsúlyozni; hiába ogadnak el embe ek alap e ő é ékeke , ha azok kihí ásmen esen lé eznek, akko halo eszmékké és eszélyes dogmákká silányulnak. Az emlí e egyik agonis a k i ikus, Mou e például az hangsúlyozza, hogy kon lik usok és iden i ikációs lehe őségek híján a demok ácia is el esz i ala- já , nem ho dozza az é zelmi elkö eleződés lehe őségé (Mou e 1993, 2000, 2005, 2008, 2011). Millhez képes nem az állí ja, hogy a demok a ikus alapé ékek el oga- dása és azok kihí ásmen essé álása dogmá á álik és ossz agy eszélyes gyako - la okhoz eze . Hanem az , hogy lé e sem jönnek azok az elkö eleződések, amelyek a demok a ikus end ennma adásához szükségesek. Az is mondha juk, hogy ezek az é ékek akko is kon lik usokban álnak élő é és alóságossá, ha ö éne esen a konszenzus és a megbékélés a a almuk. Mindazonál al Mill szö ege eme pon ján elő e e í egy másik, on os ké dés , a (mély) plu ali ás és a (kizá ás , dön és jelen ő) poli ika közö i iszony . Az í ja, hogy ha alaki nem képes a sajá é ei meg édeni ellen elei ellené ei ük ében, akko nem isme i, mik is az ő e ede i é ei, és „nincs alapja á, hogy a ké néze bá melyiké álassza. Akko iselkednék éssze űen, ha nem dön ene köz ük” (Mill 1980: 76). E pon on úgy ekin egyik és másik é e, min amelyek egy o ma súllyal esnek a la ba, agyis az embe aká egyike , aká a másika is álasz ha ná. Ezzel a acionális é elés jelen őségé emeli ki. Mégis, ebben az ese ben a ól a kapcsola ól is szó an, ami az egymásnak ellen mondó é ek és a plu ali ás közö onha ó. A klasszikus é elemben a poli ika nem a bizonyos és égé ényes, hanem a lehe sé- ges és a nyi o lehe őségek közö i álasz ás e epe. Az in u amque pa em ógö ög e ede ijének, a disszoi logoinak (ke ős, egymásnak ellen mondó é ek) poli ikai i- lozó iai é elmé a klasszikus e o ika adja meg, mely sze in i a kozni csak olyan ügyekben szokás, amelyek (legalább) ké éleképpen ogha ók el; me – A isz o e- lész idéz e – akinek an egy kis belá óképessége, az olyan ügyekben nem i a kozik, melyek szükségsze űek (A isz o elész: Ré o ika, 1357a). A poli ikai disku zus mo- dali ása a lehe séges, nem a szükségsze ű. A poli ika é elmezésének középpon jába helyeze i a ogalommal a poli ikai- á sadalmi lé helyze eme á ogó sajá osságá a lehe e lek álni; a plu ali ás a és a álasz ási szabadság a. METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 16 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Az egymásnak ellen mondó é elés mindig agonisz ikus kon ex usba helyezi a sze eplőke . A nyil ánosság elő zajló demok a ikus poli ika szükségsze űen so- kak iszonyá í ja le, ez pedig kon lik usos iszony, ami a poli ika no mali ásának a észe. El ileg egy ilyen helyze ben dön eni kellene az alapján, ahogyan a poli ikai cselek ők meg ogalmazzák iden i ásuka a poli ikai é ben. Mill az az ész e é el eszi, hogy egy bizonyos lá ószögből a poli ikai é ek egyené ékűek, o ábbá dön- eni lehe előlük. A posz s uk u alis a disku zuselméle i sze ző, Ale a J. No al De ida-é elmezésében hasonló jelen ése an az eldön he e lenségnek (No al 2004). Az eldön he e lenség ala olyan állapo o é enek, amelyben egyidejűleg lé- ezik egymás melle ké e kölcsi el , és mind a ke ő é ényes. Ha alamelyik nem lenne é ényes, akko ellenségképzés ől, ellenségek iszonyá ól olna szó, de é el- he ünk úgy, hogy az ellenség a poli ika ki é eles állapo a és nem a no mál e kölcsi álasz ásoka í ja le. Mié ne álasz ha nám aká ellen elem é ékei , agy legalább isme he ném el azoka legi imnek? Nyil án alóan akko nem ehe em ez meg, ha nem ellen eleim ől an szó, hanem ellenségeim ől. A no mál demok a ikus poli i- ka azonban mo álisan sokkal bonyolul abb, ső ké ségbeej őbb. Több egyidejűleg é ényes igazsága an: „Egy p obléma elő állok, és isz ában agyok ele, hogy a ké de e minál megoldás mindegyike egy o mán igazolha ó. E pillana ól kezd e elelőssége kell állalnom, aminek különböznie kell a pusz a megisme és ől. Ha a dön és pusz án csak a megisme ési olyama u olsó mozzana a, akko az má nem dön és.”3 Bá i a dön és alapozza meg a elelősség állalás , a elelősség állalás pe- dig a szubjek umo , az eldön he e lenség a demok a ikus poli ika no málállapo á ajzolja ki. Legalábbis akko , ha olyan poli iká ól an szó, ahol a elek köz i iszony agonisz ikus, nem ellenséges. Vagyis el ileg (legalább) ké e kölcsileg egya án é é- nyes a iáció áll szemben egymással, és mi el egya án é ényesek, ez kö e eli meg a dön és . Az eldön e lenség állapo a ehá dön és kénysze í ki, egyben a dön és de iníciójá adja. To ábbá el eszi a ké dés : mié dön ünk egyik, és mié nem a másik a iáció melle ? A poli ikai dön és e mésze e sze in mindig alamelyik más a iációnak a kizá ása. Mou e és mások (No al is) az hangsúlyozza, hogy e dön és soha nem lehe mo ális alapú, me a mo ális alapú kizá ás ellenségképzés. A i a e mésze e A disku zuselméle i megközelí és a i a á ogóbb é elmű megközelí ésé nyúj ja; az nem egysze űen egyedi esemény, hanem a no mál poli ika jellemző gyako la a. Kons i u í a poli ikában: olyan olyama , amely a ha á onások és megkülönböz- e ések gyako la ában o málja ki a sze eplők iden i ásá , a poli ikai i a émák és 3 Idézi No al 2004 (helye: Kea ney, R. – Dooley, M. (sze k.) (1999): Ques ioning E hics. London: Rou ledge: 66.) METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.huwww. me sze ek.unideb.hu Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… 23 TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és lehe ő é e ő plu ali ás – elisme , és hogy emelle mégis szükség an a ól gondol- kodni, hogy eme ü közéseknek an egy enn a ás a és gondozás a szo uló ke e e agy e e. Mindez pedig az is sugallja, hogy a demok a ikus poli ikában a kon lik us és a komp omisszum/konszenzus iszonya dinamikus, de alapos okunk an az gon- dolni, hogy mindke ő e szükség an. I odalom Anke smi , F. R. (2002): Poli ical Rep esen a ion. S an o d Uni e si y P ess, S an o d A isz o elész (1982): Ré o ika. Fo d. Adamik Tamás. Gondola , Budapes Balázs, Z. (2014): Poli ical heo y in Hunga y a e he egime change. In In e na io- nal Poli ical An h opology, 7(1): 1–22. h p:// eal.m ak.hu/21829/1/2014_1_3_Balazs.pd (u olsó le öl és: 2016. 03.10.) Becks ein, M. (2011): The dissocia i e and polemical poli ical: Chan al Mou e and he in ellec ual he i age o Ca l Schmi . In Jou nal o Poli ical Ideologies, 16(1): 33–51. Cane i, E. (1991): Tömeg és ha alom. Fo d. Bo Amb us. Eu ópa, Budapes De eaux, M. (1999): Agonism and plu alism. In Philosophy & Social C i icism, Vol. 25(4): 1–22. Edelman, M. (1998): Poli ikai ellenségek kons uálása. Fo d. E dei Pálma. In Szabó Má on (sze k.): Az ellenség ne e. Jószö eg, Budapes : 88–123. Gu mann, A. – Thompson, D. (2010): The mindse o poli ical comp omise. In Pe spe- c i es on Poli ics, 8(4): 1125–1143. Honig, B. (2007): Be ween decision and delibe a ion: Poli ical pa adox in democ a- ic heo y. In Ame ican Poli ical Science Re iew, 101(1): 1–17. Ke e d, G. B. (2003): A szo is a mozgalom. Fo d. Molná Gábo . Osi is, Budapes Knops, A. (2007): Deba e: Agonism as delibe a ion – On Mou e’s heo y o democ- acy. In The Jou nal o Poli ical Philosophy, 15(1): 115–126. Lo aux, N. (2002): The Di ided Ci y: Memo y and Fo ge ing in Ancien A hens. New Yo k: Zone Books Mill, J. S. (1980): A szabadság ól. Haszonel űség. Fo d. Pap Má ia. Magya Helikon, Budapes Ma es, N. (2007): A di e en kind o poli ical ealis . In A ea, 39(1): 133–134. Mou e, C. (2000): The Pa adox o Democ acy. London – New Yo k: Ve so Mou e, C. (2005): On he Poli ical. New Yo k – London: Rou ledge METSZETEK Vol. 5 (2016) No. 2 ISSN 2063-6415 DOI 10.18392/METSZ/2016/2/4 www. me sze ek.unideb.hu 24 Ho á h Szil ia: Kon lik us és demok ácia: É ek a kon lik usok poli ikai jelen ősége… TANULMÁNYOK – Gondoljuk új a a demok áciá …! – Tema ikus sze kesz és Mou e, C. (2011): A poli ika és a poli ikai. Fo d. Ho á h Szil ia. Század ég, 60: 25– 47. Mou e, C. (1993): The Re u n o he Poli ical. London – New Yo k: Ve so Mou e, C. (2008): Democ a ic poli ics and he dynamics o passions. In Ka i Palo- nen – Tuija Pulkkinen – José Ma ía Rosales (eds.): The Ashga e Resea ch Compa- nion o he Poli ics o Democ a iza ion in Eu ope. Fa nham – Bu ling on: Ashga e: 89–100. No al, A. J. (2000): T ajec o ies o u u e esea ch in discou se heo y. In Da id Howa h – Ale a J. No al – Yannis S a akakis (eds).: Discou se Theo y and Poli- ical Analysis: Iden i ies, Hegemonies and Social Change. Manches e : Manches e Uni e si y P ess: 219–236. No al, A. J. (2004): Hegemony a e decons uc ion: The consequences o undecida- bili y. Jou nal o Poli ical Ideologies, 9(2): 139–157. Palonen, K. (2008): Speaking p o e con a: The he o ical in elligibili y o pa lia- men a y poli ics and he poli ical in elligibili y o pa liamen a y he o ic. In Su i Soininen – Tapani (eds.): The Pa liamen a y S yle o Poli ic. Helsinki: The Finnish Poli ical Science Associa ion: 82–105. Pla ón (2007): P ó ago asz. Fo d. Bá ány Is án. A lan isz, Budapes S eige , K. (sze k.) (1993): A szo is a ilozó ia: Szö eggyűj emény. Fo d. S eige Ko nél e al. A lan isz, Budapes Szabó M. – Szűcs Z. G. (2014): A poli ika udomány nyel e. In Szabó Má on: Kö ő- jelek. Í ások udomány ól, poli iká ól, közéle ől. L’Ha ma an, Budapes : 27–38. Szabó M. (2003): A poli ikai i a udományos s á usa. In Szabó Má on: A diszku zí poli ika udomány alapjai. Elméle ek és elemzések. L’Ha ma an, Budapes : 202– 214. Szabó M. (2014): Ellen él és ellenség a poli ikában. In: Szabó Má on: Kö őjelek. Í á- sok udomány ól, poli iká ól, közéle ől. Budapes , L’Ha ma an: 219–231. To ing, J. (1999): New Theo ies o Discou se: Laclau, Mou e and Zizek. Blackwell: Ox o d: Malden Tu ja, T. (2008): S yles o pa liamen a y speech in he plena y sessions o he Pa li- amen o Finland. In Su i Soininen – Tapani Tu ka (eds.): The Pa liamen a y S yle o Poli ics. Helsinki: The Finnish Poli ical Science Associa ion, 155–183. Tu ne , B. P. (2010): John S ua Mill and he an agonis ic ounda ion o libe al poli- ics. In The Re iew o Poli ics, 72: 25–53. U bina i, N.(1998): Democ acy and populism. In Cons ella ions, 5(1): 110–124.